2024/07
›
Tematikus összeállítás • Érdektelenek-e a magyar fiatalok? Az ifjúsági társadalom szociológiai és politikatudományi megközelítéseiről • Are Young Hungarians Uninterested? Sociological and Political Science Approaches to Youth Society
›
BEVEZETŐ • INTRODUCTION

BEVEZETŐ

INTRODUCTION

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó Andrea

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, habil., igazgató, HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabo.Andrea@tk.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.7.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi öt rövid, originális tanulmányból felépülő összeállítás két fő kérdéssel foglalkozik: milyen megközelítések mentén vizsgálhatók a 21. században a fiatalok, másrészt, hogy miként gondolkodnak és cselekszenek a gyakran apolitikussággal és passzivitással vádolt magyar ifjak. Fiatalok alatt az ifjúságszociológia hagyományosan a 15 és 29 éves életkori csoportba tartozókat érti. Szociológiai szempontból az ifjúsági életszakasz kezdete összekapcsolódik az alapfokú képzési szintből a középszintű képzésbe való átlépéssel, a vége pedig a felnőtt társadalomra jellemző feladatokhoz, szerepekhez tapad: a munkaerőpiaci beilleszkedéshez, az önálló életkezdéshez és a családalapításhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmányokat olyan szerzők jegyzik, akik a hazai ifjúságkutatás különböző nemzedékeit és iskoláit reprezentálják. Ennek megfelelően a szerzők felkérésekor törekedtünk arra, hogy fővárosi és vidéki, kezdő és tudományos pályafutása második szakaszában lévő, elméleti és kvalitatív/kvantitatív szociológiai tudással rendelkező, akadémiai és/vagy egyetemi kutató egyaránt legyen az ifjúságról gondolkodók között. Az ifjúságkutatásnak ugyanis komoly hagyományai, nagy elődei vannak Magyarországon. A társadalomtudományok azon diszciplínájához tartozik, amely relatíve hamar intézményesedett, a rendszerváltást követően pedig a különböző nemzedékek folyamatában fenntartották a Gazsó Ferenc, Gábor Kálmán vagy éppen Somlai Péter nevével jelzett tudományterület legjobb hagyományait (Bauer et al., 2011; Székely, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ehhez kapcsolódik egy Európában is egyedülálló, 2000 óta, négyévente megszervezett ifjúságkutatási program (a továbbiakban és a cikkekben nagymintás ifjúságkutatás), amelynek kezdeményezői a fenti hagyományokat vették figyelembe. A nagymintás, 8000-8000 fős ifjúságkutatások a 15−29 éves magyar fiatalokat reprezentálják korra, nemre, településtípusra és iskolai végzettségre tekintettel, és trendszerűen mutatják azokat a változásokat, amelyek 2000 és 2020 között bekövetkeztek a vizsgált korosztályban. De az elmúlt években több olyan, akár hibrid módszertannal is dolgozó kutatás is szerveződött (Aktív Fiatalok Magyarországon, MTA Post-Covid-kutatás, az Ifjúságkutató Intézet vizsgálatai), amely szintén méltó arra, hogy egy reprezentatív ifjúsági összeállításban megjelenjen (lásd Szabó, 2015; Böcskei et al., 2023). 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ifjúság vizsgálata ugyanis tudományos kihívásokkal teli folyamat. Valójában már a kutatás tárgyának meghatározásakor is komoly dilemma előtt áll a kutató, hiszen egy folyton, sőt gyorsuló ütemben változó, ezért fluid határokkal rendelkező életkori csoportról beszélhetünk. A 21. században az egyéni életutak változatossága olyan beláthatatlanul széles, hogy az ifjúságkutató szakma egyre inkább azon a véleményen van, nem egy magyar ifjúsági társadalomról, hanem fiatalok különböző rétegeinek egymással csak helyenként érintkező halmazairól beszélhetünk. Ilyen körülmények között nem a fiatalok gondolkodásmódjának, életmódjának vagy magatartásmódjának a különbözőségeit érdemes vizsgálni, ez ugyanis tényszerű, sőt talán evidencia, hanem a kutatói kihívás az, hogy megmutassuk a hasonlóságok mintázatait. 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek egyik lehetséges megközelítése a generációs tematika beemelése az ifjúságszociológiába. Az első két tanulmány éppen ezt teszi. Böcskei Balázs és szerzőtársai, valamint Székely Levente arra a következtetésre jutnak, hogy lehet a fiatalokat generációs alapon vizsgálni, ha kellő tudományos óvatossággal és kellő távolságtartással jár el a kutató. Míg az első tanulmány azt elemzi, hogy beszélhetünk-e Covid-generációról, a második a csendes generáció koncepcióját igyekszik alátámasztani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik, a Bauer Béla és Déri András által írt szöveg, a digitalizációról és az ahhoz való elsődleges hozzáférésről gondolkodik. Nyilvánvaló ugyanis – és ez a kérdés mind az öt tanulmányban megjelenik –, hogy a 21. század fiataljainak legtermészetesebb közege épp az online világ, így az ahhoz való hozzáférés egyenlőtlensége hosszú távon meghatározza az abból kimaradók sorsát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negyedik és ötödik tanulmány olyan területet vizsgál, amely gyakran kapcsolódik össze a közbeszédben sztereotípiákkal. Jelesül azzal, hogy a magyar fiatalok apolitikusak, passzívak, és érdektelenek a demokráciával szemben. Murányi István, illetve Oross Dániel szerzőtársaival igyekszik árnyalni az igencsak túlzó általánosítást tartalmazó ifjúságképet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti leírások is jelzik, hogy az összeállításban található öt tanulmány tematikailag egymásra épül, felvetéseik és következtetéseik a magyar fiatalokkal kapcsolatos szélesebb és árnyalt tudást kívánják segíteni.

IRODALOM

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bauer Béla − Németh Adél − Szabó Andrea (2011): Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez. In: Bauer Béla − Szabó Andrea (szerk.): Arctalan (?) nemzedék: Ifjúság 2000−2010. Budapest: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 295−314. https://barankovics.hu/_f/honlapra/arctalan-nemzedek-1.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/07. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p2 (2024. 07. 03.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/07. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 07. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p2)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/07. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 07. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p2)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Böcskei Balázs – Fekete Mariann − Nagy Ádám et al. (2023): A maszkon túl: Generációs koronavírus- és válságmegélések vizsgálata több kutatási módszer együttes alkalmazásával. Budapest: Gondolat Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/07. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p3 (2024. 07. 03.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/07. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 07. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p3)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/07. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 07. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p3)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Szabó Andrea (2015): Az egyetemisták és főiskolások Magyarországon, 2015. Budapest: Belvedere Meridionale. https://real-eod.mtak.hu/9452/1/Szabo_Andrea-2015-Egyetemistak_ese_foiskolasok_Mo-n.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2024): Magyar Tudomány 2024/07. : Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p4 (2024. 07. 03.)
Chicago
. 2024. Magyar Tudomány 2024/07. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 07. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p4)
APA
(2024). Magyar Tudomány 2024/07. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 07. 03. https://mersz.hu/dokumentum/matud202407__4/#matud202407_po-heading-id_abC--r2hW0KH9lYWWjFstw_p4)
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Székely Levente (2022): Bevezetés – Az ifjúság kutatása Magyarországon. In: Székely Levente (szerk.): HorizontOn: Aktuális kérdések a magyarországi fiatalok élethelyzetéről és életmódjáról. Budapest: Mathias Corvinus Collegium, 5−21. https://unp.hu/hir_docs/262_horizonton_2022_web_pages.pdf
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave