Takács Péter: Az államok rendszertana és tipológiája

Államelméleti elemzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stadinger Johanna Heléna

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Kriminológiai Doktori Program
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.8.18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Takács Péter Az államok rendszertana és tipológiája című könyve rendkívül fontos mérföldkövet jelent a tudományos világban. Bár elsődlegesen az államelmélet területén mozog, a könyv túlmutat az egyszerű, szűk diszciplináris kérdéseken. Takács a tudományos érdeklődést igyekszik közérthető és néha szellemes módon felerősíteni a könyvével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet elméleti munka, és a szerző jelentős tudományelméleti kérdések mentén vezeti el az olvasót kérdéseihez és témájához. A könyv nem korlátozza magát a tipizálásra és rendszerezésre, inkább különböző diszciplínák széles skáláján, az államelméletek történetén keresztül mutatja be az állam értelmezését, funkcióit és osztályozását, egészen az ókortól a modern állam megjelenésén és a jóléti állam válságán át a kortárs folyamatokig. Segíti az olvasót, hogy jobban megértse az államforma és az uralom kapcsolatát, mellőzve a túlzott bonyolultságot. A szerző szintetizálásra törekvő elemzéseivel húzza be az olvasókat a különböző elméletek és diszciplínák világába, és nemcsak a felszíni különbségeket és hasonlóságokat mutatja be, hanem azokat az alapvető összefüggéseket és dinamikákat is, amelyek irányítják az államok és az uralkodói rendszerek működését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az észszerűség határait hangsúlyozva, a tipizálás és rendszerezés fontosságát kiemelve arra ösztönzi az olvasókat, hogy kritikusan és vele együtt gondolkodjanak. Külön megemlít olyan szerzőket, akik színtiszta szintézisre törekedtek, ugyanakkor alapos munkájuk nehéz értelmezhetőséggel párosult – lásd: Erich Küchenhoff munkásságának bemutatása a 41. oldalon. Takács Péter szerencsére nem esik ebbe a hibába. A szintézis módszere nemcsak egyszerű összehasonlításokat kínál, hanem mélyebb megértést is nyújt az államok és az uralom kialakulásának és működésének összetett folyamatairól. Közelítése nemcsak egy időpont vagy terület szűk kontextusára terjed ki, hanem globális és történeti szempontokat is magába foglal, átfogó képet ad az államok és az uralkodói rendszerek sokféleségéről és fejlődéséről. Hovatovább, a főáramú politikatudományi szakirodalmat figyelembe véve, a kortárs rezsimdiskurzushoz is hozzá tud járulni. A könyv emellett értékes erőforrásként szolgál az államok történetének széles körű elemzéséhez, amit a magyar államtörténet áttekintése még cizelláltabbá tesz. A szerző olykor szellemes, máskor pedig komoly és komplex lábjegyzeteiben megjelenő személyes tapasztalatai és a „Mire gondolt a költő?” típusú kérdésekre adott válaszai tovább segítik a könyv értelmezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az olvasás során, noha magam is laikus vagyok az államelmélet diszciplínájában, Takács Péter könyve váratlan élményt nyújtott. A könyv terjedelme ugyan kissé megriasztott, ellenben a szerző rendkívül érthető és inspiráló módon fejti ki tudását. Fejezetről fejezetre láthatjuk az állam, az államformák és államtípusok klasszifikációs nehézségeit és lehetőségeit, mindezt úgy, hogy történelmi példák reprezentálják az államelméleti és klasszifikációs dilemmákat. Másodsorban, a terjedelem egy egyetemi tankönyv jellegére utalhat, azonban a mű sokkal inkább egy – a megismerésre és átgondolásra ösztönző – érthető és a tudományos értelmezést kimerítő szakirodalom. Példának okáért a magyarországi rendszerváltás (1989) számomra már csupán történelem, de a könyv megelevenítette ezen időszak bizonyos aspektusát az olvasás során. Azokban, akiknek ez a korszak valós élményt jelentett, a könyv olvasása valószínűleg számos emléket és érzést elevenít fel, elvégre részesei voltak a kilencvenes évek eseményeinek – míg számomra azok legfeljebb egy múltbeli fejezet eseményei. Így, míg másnak ez egy érzelemmel terhelt fogalom, Az államok rendszertana és tipológiája olvasása során megérintett annak felismerése, hogy a rendszerváltás mint olyan Takács Péter állítása szerint nem csak egyszer történt meg – még ha nem is azonosítjuk e fogalommal az elmúlt egy évszázad különböző eseményeit –, azaz, bizonyos értelemben, a kilencvenes évek eseményeinek az olvasó által más formában történő, akár újbóli átélése – jelen esetben velem – is megtörténhet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hagyományos államforma-államszerkezet kérdésköre mindazonáltal kiegészül a különböző uralmi formák új módon történő elemzésével is. Nevezetesen, eszmetörténeti szempontból innovatív módon eleveníti fel az ókori feljegyzéseket, írásokat, s az azokban megtalálható, államokra vonatkoztatott elemzéseket igyekszik a kortárs szakirodalom felől megvizsgálni. Mint írja, egy remake elkészítésére vállalkozik, amely alapján a klasszikus elgondolások, elméleti megközelítések kortárs alkalmazhatóságának elemzését végzi el. A kötet innovációja leginkább itt érhető tetten, ugyanis további, filozófiai és közgazdasági diskurzusokra támaszkodva értelmezi az európai kultúrkörben kialakult állammegközelítéseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a könyv új perspektívákat nyitott meg, és rávilágított arra, hogy a történelmi eseményeknek – még ha távolinak tűnnek is – van erejük és hatásuk az emberek gondolataira és érzéseire. Még laikusként is sikerült mélyebb megértést szerezni a rendszerváltások folyamatairól, és ezáltal inspirált a történelmi események iránti fokozottabb érdeklődésre. Takács Péter legújabb művét minden politikatudomány, szociológia, jog és kriminológia szakos hallgatónak, illetve mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik az iránt, hogy miben éljük mindennapjainkat – nevezetesen az államban –, ugyanis mély vizekre, de biztonsággal vezeti el az olvasót.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Takács Péter: Az államok rendszertana és tipológiája. Államelméleti elemzés. Budapest: Gondolat Kiadó, 2023, 534 o.)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave