Vekerdi László és a Hiúzszeműek Társasága

Vekerdi and the Association of the Lynx-Eyed

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

kandidátus, Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István író, orvostörténész az 1970-es évek elején olasz mintára megalapította a Hiúzszeműek Társaságát, amelynek egyik kiemelkedő tagja Vekerdi László volt. Igyekeztünk összegezni, hogy a társaság tagjai Benedek életében mi mindent jelentettek meg, mert ezek a kötetek képezték – az elsősorban az Antall József képviselte napi politika mellett – havi egyszeri alkalommal megrendezett találkozóik termését.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In the early 1970s, writer and medical historian István Benedek established the Assocation of the Lynx-Eyed [Hiúzszeműek Társasága] following the Italian model, of which László Vekerdi was a prominent member. We have attempted to summarize what the members of the Assocation published in Benedek’s lifetime because – in addition to discussing the day-to-day issues of politics represented primarily by József Antall at the meetings – these publications were the direct products of their once-a-month exchange of ideas.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Vekerdi László, Benedek István, Hiúzszeműek Társasága
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: László Vekerdi, István Benedek, Association of the Lynx-Eyed
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.8.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István orvos, pszichiáter, szépíró, művelődéstörténész, Benedek Elek unokája 1973-ban adta ki első kiadásban A tudás útja című kötetét Székely Sándor orvostörténész, az Orvosi Hetilap Horus orvostörténeti rovata szerkesztőjének lektorálásával. Vekerdi László orvos, művelődés- és tudománytörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának tudománytörténet-tanára – személyesen még nem ismervén Benedeket – óvatosan elismerő kritikát írt a munkáról a Világosságban, elegánsan megjegyezve, hogy ha őnála Galilei még mindig „ott folytatta a fizikát, ahol Archimedész kétezer éve abbahagyta”, ha annyiszor emlegeti a „középkor bilincseit”, ha szerinte „Keplerről például tudjuk, hogy egyáltalában nem hitt a csillagokban”, ha neki a Harmonices Mundi kizárólagosan „a XVII. század egzaktságra törekvő tudását mutatja”, s nem egyben a bolygók hangjait lekottázó misztikust is, ha Cusanusban az ellentétek egyeztetőjét s nem összeütköztetőjét látja, a firenzei neoplatonizmusban pedig inkább az új tudomány gátját, semmint ágyát; szóval ha az újabb tudománytörténet-írás különféle vonulataival szemben Benedek István ismét és nyomatékosan az antikvitás–középkor–reneszánsz, fény–árnyék–világosság ritmusát hangsúlyozza, akkor annak mélyebb okai vannak annál, mintsem hogy a vonatkozó szakirodalom ilyen vagy olyan részének figyelembevételével vagy elhanyagolásával magyarázni lehetne (Vekerdi, 1973). Vekerdi bár hiányolja Benedeknél a modern tudománytörténeti irányzatok eredményeinek felemlítését, mégis elismeri, hogy a neves orvos-pszichiáter komoly művet állított össze a kultúra és a tudomány múltjáról, s munkája az újabb és újabb kiadásokkal az évek során finomítható lesz. Így is történt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tudás útját követően a Gondolat Kiadó felkérte Benedeket, hogy az egyetemes orvostörténet témakörében gyűjtse össze a legjelesebbek biográfiáit, s a munkába vonjon be neves kutatókat is. A munka el is kezdődött, szócikket írt a tervezett orvoséletrajzi lexikonba – Benedek mellett – Berend Mihály, Birtalan Győző, Csillag István, Czeizel Endre, Hidvégi Jenő, Karasszon Dénes, Kenéz Győző, Lambrecht Miklós, Szállási Árpád és mások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel párhuzamosan 1974-ben verbuvált egy kört a megírtak lektorálására, ők a következők voltak: Antall József, Vekerdi László, Birtalan Győző, Szállási Árpád, Lambrecht Miklós és Gazda István. Benedek javaslatára ez a baráti kör együtt maradt, s Hiúzszeműek Társaságaként (utalván az 1603-ban Frederico Cesi herceg javaslatára Rómában alakult Hiúzszeműek Akadémiájára) tartotta havi egyszeri összejöveteleit, egészen Benedek István 1996-ban bekövetkezett haláláig. (Antall csak 1989-ig járt el az összejövetelekre, Vekerdi viszont mindvégig a kör aktív tagja maradt.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István és Antall József mellett a kör tagja volt tehát a debreceni egyetem orvostörténeti magántanára – egyben esztergomi körzeti orvos –, Szállási Árpád, s ő hozta a körbe debreceni ismerősét (rövid ideig egykori orvosegyetemi tanárát), Vekerdi Lászlót, majd csatlakozott hozzájuk Birtalan Győző, aki később az orvostörténet egyetemi tanára lett (Schultheisz Emillel együtt) a Semmelweis Egyetemen. Jött azután Lambrecht Miklós is, biológia- és orvostörténész, akit idős korában Antall maga mellé vett az Orvostörténeti Könyvtárba. Ő volt az egyik lektora Benedek István nagy német nyelvű összefoglaló Semmelweis-könyvének, amely 1983-ban került ki a sajtó alól. A kör legfiatalab tagja pedig Vekerdi egykori bölcsészkari diákja, Gazda István volt, akit Benedek hívott meg a körbe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállási Árpád Debrecenből ismerte Vekerdit: „Ismeretségünk, majd barátságunk debreceni eredetű. Amikor a cívisváros egyetemének orvosi kara 1950-ben önállósult, a tanszékek számát bővítették. Az I. sz. Belgyógyászati Klinika mellé felállították a II. számú párhuzamosan oktató intézetet, amelynek élére a fiatal Petrányi Gyula professzor került.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Debrecenbe jött törzsgyökeres pesti tanár munkatársait a helyi »mezőnyből«, főleg az akkor végzettekből válogatta össze. Mesteri szeme hamar megakadt egy kusza sörényű, szokatlanul széles homlokú, vékony dongájú doktoranduson, akinek lexikális tudásáról, matematikai képzettségéről és szépirodalmi műveltségéről már akkor legendák keringtek az egyetemen. Évfolyamunk az 1952/53-as tanévben hallgatott belgyógyászati előkészítést, azaz propedeutikát a Petrányi-klinikán, így Vekerdi tanársegéddel akkor találkoztam először. Egyszer helyettesítette csoportvezetőnket, s bennünket a többi tanársegédre egyáltalán nem jellemző szerénysége és emberi közvetlensége nyűgözött le elsősorban. Dehogy beszéltünk még irodalomról vagy történelemről, pedig már lett volna mit. Egymástól függetlenül szoros kapcsolatot tartottunk a bölcsészkarral, mint utólag kiderült: főleg Koczogh Ákos révén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő szemeszterben Vekerdi már eltűnt a nagyerdei klinikatelepről. Mondták, hogy felkerült a főváros onkológiai intézetébe, valamint Németh László szellemi vonzáskörének ő lett a tudománytörténész társbolygója. A Galilei drámához segített összeszedni a leghitelesebb szakirodalmat, továbbá a Valóság, a Világosság és a Természettudományi Közlöny hasábjain jelentkezett egy-egy igen figyelemre méltó tanulmánnyal. A Galilei-pörtől Sántha Kálmán tragédiájáig »kalandozott« a tudományok történetében, az eredmény aztán 1969-re önálló kötetté állott össze. Méltó módon Marx György, Rényi Alfréd, Szabó Árpád és Simonyi Károly ilyen tárgyú munkáihoz” (Szállási, 1999).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Németh Lászlónak két nagy, tudománytörténet iránt is érdeklődő felfedezettje volt: Marx György és Vekerdi László. Benedek sok mindent olvasott Vekerditől még személyes megismerkedésük előtt, ezért is írta:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nem csak ismeretbősége és gondolatgazdagsága imponáló, eredetisége és kombinatív készsége is lenyűgöző. Senkinél nem olvastam még olyan plasztikus korleírásokat, mint nála: nem csak az alakok élnek, az egész környezet megmozdul, történeti hátterével együtt. Az előítéletektől – amennyire az emberileg lehetséges – megóvja magát. Kedvencei természetesen vannak, nemcsak korkedvence, emberkedvence, könyvkedvence van, hanem tudománykedvence is: a matematika. Aki matematikához nem ért, azt alig veszi emberszámba. Matematikacentrikus szemléletét le kell nyelni. (Ma divat is egyébként, de Vekerdi nem divatból csinálja, hanem szenvedélyből.) Van egy határtalanul szemtelen, de nagyon igaz mondata: »Ha valaki nem ért a matematikához, semmi baj sincs, csak éppen egész életére a saját emeletén marad.« Tudniillik, ha ért a matematikához, akkor ide-oda utazgathat a tudomány emeletei közt. Liften, a matematika liftjén. Szerencsére lépcsőház is van a tudomány épületében, és mi matematikátlan földi halandók a lépcsőn bandukolunk föl-alá – így is célhoz érünk” (Benedek, 1969).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Birtalan Győző így emlékezett a Hiúzokra a Természet Világában:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„E kis csoportosulást a hetvenes évek közepén Benedek István toborozta össze, abból a célból, hogy egy általa vállalt orvostörténeti lexikon megírásához munkatársakat gyűjtsön. Ez a törekvése, ebben a formában, különböző okokból nem teljesült, más megoldásba torkollott…

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csoport rendszeres havonkénti összejövetele azonban több mint két évtizeden keresztül folytatódott Benedekék lakásában. A Hiúzok Társasága elnevezést is Benedek találta ki. A minta az 1603-ban Rómában megalakult Accademia dei Lincei volt, melynek tagjai akkoriban a tudományok nemes feladatára egyesültek. Mi ehhez képest, jóval szerényebb szinten, kötetlen témaválasztással, társadalmi, politikai, esztétikai, irodalmi stb. kérdésekről cseréltünk eszmét, sokat pletykálkodtunk, beszámoltunk utazási és egyéb élményeinkről, dedikáltuk egymásnak a publikációinkat, mutogattuk könyvbeszerzéseinket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számomra a társaság egyik nagy hozadéka, hogy ott ismertem meg Vekerdi Lacit. Ennek jelentősége akkor azért volt kiemelkedő, mert tudtam, hogy ő Németh László baráti köréhez tartozott. Németh László írói személyisége pedig nemzedékem számára világító fáklyaként fénylett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ő tárta fel nekünk a legmaradandóbb hatással az univerzális műveltség távlatait. Ő mutatta meg, hogyan integrálható a humán kultúra és a természettudományok tartománya. Az ő írásaiból ismertük meg és mélyítettük el magunkban a tudás megszerzésének, birtoklásának, a nagy összefüggések felfedezésének örömét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És ebben a belső terjeszkedésben lelkileg fölébe tudtunk kerülni a nyomorúságos háború- és terrorkorszakok valóságán, tartásunk lett, immunissá váltunk a fanatikus, pusztító ideológiákkal szemben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy gondolom, hogy Vekerdi László átfogó tudomány- és művelődéstörténeti életműve, az ebből kiágazó gazdag irodalmi termése, ismeretterjesztő előadásai, a roppant színvonalas »A véges végtelen« rádióriport-sorozat, ennek a kultúraterjesztő missziónak a folytatása, következő nemzedéki, modern változata volt” (Birtalan, 2013).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Németh László oktatáshoz kötődő írásai közül megragadtak bennünket azok, amelyek a reáliák tudománytörténeti nézőpontú oktatását sugallták. Ezzel mindig is egyetértettünk, de ő egységes egészbe foglalta mindezt. Kár, hogy azóta sem valósult meg, illetve egy kevés mégis: Vekerdi László bölcsészkari óráin, amelyeknek Gazda István volt fültanúja négy egyetemi éven keresztül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Akadémia 1975-ben kívánta megünnepelni fennállása 150. évfordulóját, s erre az alkalomra tervezte kiadni a testület történetét. A monográfián belül Vekerdi írta Az Akadémia szerepe a természettudomány és a matematika meghonosításában és honi fejlődésében című fejezetet. Ezt többen is lektorálták: M. Zemplén Jolán, Szénássy Barna, Szabadváry Ferenc, Antall József. Az eredeti lektori vélemények közül csak Antall Józsefé került elő, de tudjuk, hogy a matematikai részt Szénássy támogatta, a fizikával M. Zemplén egyetértett, Szabadvárynak viszont nem tetszett a kémiai anyag, Antall pedig több kritikai megjegyzést is tett. Egyebek között kifogásolta, hogy szakfolyóirataink többségére (Matematikai Lapok, Fizikai Szemle stb. hivatkozott „a kiváló szerző”, de az Orvostörténeti Közleményekre nem). Végül is Antall így fogalmaz Vekerdiről: „mindig nagy megbecsüléssel viseltettem szerzője irányába”. A kézirat végül is komoly rövidítésekkel jelent meg 1975-ben. A teljes mű csak 1996-ra látott napvilágot Gazda István szerkesztésében, a Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában (akik több Vekerdi-művet is megjelentettek, s ezek többsége az Akadémiai Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában is olvasható) (Antall József lektori véleményéből. Kézirat. Semmelweis Múzeum Orvostörténeti Könyvtár és Levéltár).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Gondolat Kiadó 1978-ban vállalta Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című hatalmas monográfiájának kiadását, Vekerdi László lektori közreműködésével. Ez később tipográfiai mintául szolgált Sain Márton egyetemes matematikatörténetéhez, majd Benedek István Hügieia című orvostörténetéhez 1990-ben, amelyben az ókor, a középkor, a reneszánsz és az újkor kezdetének orvoslását tekintette át, sok-sok életrajz kíséretében. A művet két hiúz lektorálta: Antall József és Szállási Árpád.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akkoriban jelentek meg sorra a Gillespie-féle Dictionary of Scientific Biography kötetei, a Gondolat Kiadó meg is vásárolta a hiúzok számára a sorozatot, s így mód volt a legnevesebb tudománytörténészek tollából is elolvasni azokat az életrajzokat, amelyekkel kapcsolatban korábban sok volt a bizonytalanság. Sokat köszönhetünk e sorozatnak elsősorban abban, hogy az iszlám tudományosság kiemelkedő képviselőit sikerült hitelt érdemlően bemutatni. A lektorált életrajzokat a Gondolat Kiadó át is vette, de végül is a reáltudományok más képviselőinek életrajzait is tartalmazó hatalmas biográfiai kiadvány nem jelent meg. A teljes kéziratot Gazda István el is kezdte sajtó alá rendezni – a matematikusok, fizikusok, kémikusok, biológusok, csillagászok és más szaktudósok életrajzaival együtt –, nagyszámú életrajz szerkesztése elkészült, de végül is ez a nagy anyag kéziratban maradt, a Kiadónak 1989–90-ben nem volt módja megjelentetnie. (Tervezzük, hogy az orvoséletrajzokat digitális formában teljes terjedelmükben közreadjuk az Akadémiai Könyvtár és Információs Központ elektronikus könyvtárában. Most az a célunk, hogy legalább az orvoséletrajzok kerüljenek az olvasók elé.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kör állandó tagjait már felsoroltuk, de voltak néha vendégek is, köztük említendő: Czeizel Endre, aki genetikatörténeti köteteihez gyűjtött adatokat, s az orvostagok ebben voltak segítségére (s javallataikat vagy elfogadta, vagy nem), aztán többször is ellátogatott ide a Németországban élő nőgyógyász – egyben Semmelweis-kutató – Silló-Seidl György, ő agyalta ki a Semmelweis-krimit, vagyis hogyan ölték meg Semmelweiset osztrák ápolói. Sűrűn megjelent a körben Kiszely István és felesége, Hankó Ildikó is, visszaemlékezéseik talán a Történeti Hivatalban megtalálhatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi a maga számára lépésről lépésre haladva ismerte meg a tudományok történetét. Először magukkal a tudománytörténészekkel barátkozott meg, s írt róluk összegzést a Valóságban. (Tegyük hozzá, hogy ezeknek a tudománytörténeti alapműveknek a teljességre törekvő sorozata elsősorban az Akadémiai Könyvtárban volt meg, így hát Vekerdi könnyen eligazodhatott a körükben, ebbéli ismereteit viszont mindig megosztotta velünk is. Nagyon segítőkésznek ismertük meg.) Aztán elkezdte búvárkodásait a matematika históriájában (1963), a következő évben pedig már Galileiről is írt. Alapvető tudománytörténeti dolgozatai a Rényi Alfréd szerkesztette A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának közleményeiben láttak napvilágot (Pascal, Newton, Descartes, Leibniz stb.). Ezek tehát fizikatörténeti és matematikatörténeti feldolgozások voltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általános matematikatörténeti áttekintése A matematikai absztrakció fejlődéstörténetéből címmel (1966) látott napvilágot sorozat formájában a Világosságban. Ezt követte a Fejezetek a biológiai gondolkodás történetéből (1968). Aztán jött egy rövid kémiatörténet (1971–1972) és több orvostörténeti írás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi más köröknek is szívesen fogadott vendége volt, gondolunk itt például Varga Domokos körére. Őt még Sopronból ismerte az Erdőmérnöki Akadémiáról, Varga felesége, Magdolna pedig neves csillagászattörténész lett, s így került kapcsolatba Vekerdivel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Varga Domokos és Vekerdi – kisebb-nagyobb viták kíséretében – két ifjúsági könyvet is írt, amelyek a Móra Kiadó gondozásában jelentek meg: az Európa születése. Európa a IV–XIII. században (1977) és a szintén Domokossal közösen íródott másik sikeres kötete A világ kereke. Az ember útja az őskortól az újkorig (1985) volt. A szerkesztéshez kapcsolódó viták kivonatolt változatait a hiúzok végigélvezhették. Ugyancsak a Móránál jelent meg az Így élt Newton, szintén 1977-ben, de azt egyedül írta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szívesen látott vendég volt Szabó Árpádéknál, többnyire magával vitte Sarlóska Ernőt is, aki kollégája volt az Akadémiai Könyvtárban. Sarlóska rendkívül művelt tudománytörténész volt, így Szabó Árpád mindkettejüknek örült, akárcsak a debreceni professzornak, Kádár Zoltánnak. Kádár is remekül ismerte a reáliák történetét, írt is egy könyvet Szabó Árpáddal együtt az ókor tudósairól és tudományairól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi tagja volt Juhász-Nagy Pál és Koch Sándor köreinek is. Juhász-Nagy Pálról írta Kalapos Tibor, aki ezt Vekerdiről is írhatta volna: „Kezdeményezései, szakmai erőfeszítései nem mindig találtak pozitív fogadtatásra. A tudomány igaz ügye melletti megalkuvást nem tűrő kiállásának, saját személye következetes háttérbe helyezésének és kritikus szemléletmódjának is tulajdonítható talán, hogy munkásságának hivatalos elismerései rendre késtek. Pedig igazán méltó arra, hogy a nemzet legkitűnőbb tudósai között foglaljon helyet” (Juhász-Nagy, 2006). Többször publikált Vekerdivel is együtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az orvos Koch Sándor otthona „Sodrás Klub” néven volt ismert, ennek volt tagja Vekerdi is. Koch írja: „Szerintem a Széchenyi-féle »kiművelt emberfő« nem a gombnyomásra működő rejtvényfejtő, winchesterfej, hanem az, akinek sikerült élményeit, olvasmányait, létét elmélyülten megélni” (Koch, 2001). Ezzel nyilván Vekerdi is egyetértett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi több folyóiratnál is szívesen látott vendég volt, gondolunk itt a Világosságra, Valóságra, Tiszatájra, Forrásra, Új Forrásra, Magyar Tudományra, a Tudományszervezési Tájékoztatóra, az Élet és Tudományra és a Természet Világára, no meg a Rádió Herczeg János vezette részlegére. És ne feledkezzünk meg Fodor András köreiről sem, amelyek történéseit oly pontosan és szellemesen tükrözték vissza számunkra Fodor nyomtatott naplói és a Vekerdire emlékező költeménye.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha látjátok az utcán,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

forduljatok meg utána,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

keresztként föl a nyakáig nőttek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

makacs vállcsontjai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nézzétek félve:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Krisztus jár közöttünk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

s mi nem tudjuk megváltani.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor András: Vers a fűszálról (részlet)
 

A hiúzokhoz köthető, s az összejöveteleik vitaalapját képező önálló művek, 1974–1995

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1974

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Pusztába kiáltott szó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1975

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Lamarck és kora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László et al.: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. Lekt. Antall József et al.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyorsuló idő. Sorozatszerk. Vekerdi László, Sík Csaba

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1976

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József et al.: Acta Congressus internationalis XXIV historiae artis medicinae. 25–31 Augusti 1974, Budapestini. Közrem. Schultheisz Emil.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István:mondta Krisztina. Párbeszéd az impresszionizmusról

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László et al.: Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1977

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Benedek Marcell

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László: Európa születése. (Varga Domokossal)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László: Így élt Newton

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1978

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Mandragóra I–II. Lekt. Antall József, Terjék József, Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: A gyógyítás gyógyítása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István: Fizikatörténeti ABC. Társszerző: Sain Márton

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. 1. kiad. Lekt. Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó Árpád: A görög matematika kibontakozása. Szerk.: Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1979

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József – Huszár Lajos: Medicina in Nummis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1980

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Semmelweis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1981

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József et al.: Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1982

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József et al.: Insignia medicorum in Hungaria

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István: Csillagászattörténeti ABC. Társszerző: Marik Miklós

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1983

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Semmelweis (németül). Lekt. Lambrecht Miklós

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1984

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József et al.: Képek a gyógyítás múltjából

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Szirt a habok közt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1985

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László: A világ kereke. (Varga Domokossal)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1986

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József: Az 1934. évi középiskolai reform. A törvényjavaslat előkészítése és vitája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Hátrább az egerekkel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Hippokratésztől Darwinig. Lekt. Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Birtalan Győző – Schultheisz Emil: Orvostörténelem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Galilei: Matematikai érvelések és bizonyítások. Utószó: Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István: A gondolkodás évszázadai. Közrem.: Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sain Márton: Nincs királyi út. Lekt. Vekerdi László, Andréka Hajnal, Sain Ildikó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1987

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Az értelem dicsérete. Lekt. Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Tibeti orvoslás és varázslás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Semmelweis Ignác a gyermekágyi lázról. Szerk.: Gazda István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szondi Lipót: Káin, a törvényszegő. Mózes, a törvényalkotó. Utószó: Benedek István.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállási Árpád: Szegényháztól a kórházig. Esztergom egészségügyének története

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1988

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József – Birtalan Győző – Schultheisz Emil (összeáll. és szerk.): Historia medica hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István: Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében. Lekt. Zöld Ferenc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1989

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Rendületlenül. A hazaszeretet versei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1990

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Hügieia. Lekt. Antall József, Szállási Árpád

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Közérdekű magánügyeim

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Életem könyve. Boncza Bertának, Ady Endre özvegyének visszaemlékezései. Utószó: Benedek István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Lekt. Vekerdi László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1991

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gazda István: Széchenyi napjai. Történelmi-művelődéstörténeti kronológia. Lekt. Csorba László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1992

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Hetvenhét

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Ady Endre szerelmei és házassága

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1993

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Hetvennyolc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1994

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József: Modell és valóság 1–2.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Hetvenkilenc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László: Tudás és tudomány

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1995

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István: Nyolcvan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Birtalan Győző: Évszázadok orvosai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállási Árpád: Weszprémi István (1723–1799) és kora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállási Árpád: Szontagh Félix (1859–1929) és a debreceni gyermekorvoslás előzményei
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Antall József (2012): Az orvostörténész, művelődéstörténész és tudományszervező Antall József írásaiból. (összeáll. Kapronczay Károly, sajtó alá rend.: Gazda István) Budapest: Magyar Orvostörténelmi Társaság – Magyar Tudománytörténeti Intézet – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István (1969): Sokoldalú alaposság. Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében. Egészségügyi Dolgozó, 13, 7, 4.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Benedek István (1996): A hiúzok akadémiája. In: Rózsa Marianna (szerk.): Az ismeretlen Antall József. Emlékezések, interjúk, dokumentumok. (Az Antall József Baráti Társaság Évkönyvei 1) Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Birtalan Győző (2013): Együttlét Vekerdi Lászlóval. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtárban a Vekerdi László-emlékülésen, 2010. szeptember 23-án elhangzott előadás. Természet Világa, 2013. augusztusi (internetes) változat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor András (2004): Vers a fűszálról. Természet Világa, különszám (Együtt. Vekerdi László köszöntése), 9. https://www.termvil.hu/archiv/szamok/kulonszamok/k0401/9.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Juhász-Nagy Sándor – Vida Gábor – Simon Tibor et al. (2006): Juhász-Nagy Pál most lenne 70 éves (1935–1993). Budapest: Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koch Sándor (2001): Gondolatok a könyvtáramban. Természet Világa, 6, 243. https://www.termvil.hu/archiv/tv2001/tv0106/koch.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Staar Gyula (1991): Megszállottak. Öt magyar fizikus. Szakmailag ellenőrizte és az előszót írta: Vekerdi László. Budapest: Typotex Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállási Árpád (1999): A „hiúzok társaságának” tagja. Új Forrás, 31, 6. https://epa.oszk.hu/00000/00016/00046/990611.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szállási Árpád (2018): Orvostörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok I–II. (A Magyar Tudománytörténeti Intézet Tudományos Közleményei 124) Budapest: Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet – Magyar Orvostörténelmi Társaság. https://real.mtak.hu/79581

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László (1973): Benedek István: A tudás útja. Világosság, 10, 640–641.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vekerdi László (1996): „A Tudománynak háza vagyon”. Reáliák a Régi Akadémia terveiben és működésében. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 1) Sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba–Budapest: Magyar Tudománytörténeti Intézet – TKME
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave