Bevezető

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Király Ildikó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MTA–ELTE Lendület Társas Elmék Kutatócsoport, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.11.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindenki számára izgalmas kihívás, amikor egy kis jövevény érkezik, akár a közvetlen családjába, akár a tágabb ismeretségi körébe. Az első pillanattól fogva foglalkoztat bennünket, hogyan forduljunk hozzájuk, milyen elvárásaink lehetnek feléjük. Ahogy követjük a fejlődésüket, még inkább megfogalmazódik bennünk a kérdés, mit is tudhatnak ők a mi világunkról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emberi elme megismerő rendszere mindig is a klasszikus filozófia alapvetéseitől kezdve a tudományos megközelítések központi kérdése volt. Ugyanakkor e rendszer bámulatos kibontakozása, a megismerés fejlődése a pszichológia megalapozásával vált kutatási területté. A pszichológia sajátos tudomány, hiszen naiv változatát mindenki gyakorolja. Ezért különösen fontos, hogy előrehaladásáról, új eredményeiről a szélesebb közönség is tudomást szerezzen. A fejlődés menetének, variabilitásának, tipikustól való eltérésének leírása önmagában hozzájárul az emberi viselkedés megértéséhez, ám éppen a naiv ismeretek és a tudományos ismeretek kölcsönhatásából született meg az az igény, hogy maga a fejlődés mozgatórugói, alapvető mechanizmusainak megértése váljon a kutatás és elméletalkotás tárgyává a célból, hogy a már kibontakozott megismerő rendszer építőköveit, elemeit közelebbről láthassuk. A fejlődés útjának megértése ablakot nyithat az emberi nemre specifikus képességek azonosítására, leírására. Így jobban beláthatjuk magát a viselkedésszervezés egészét (Piaget, 1962; Karmiloff-Smith, 1995; Pléh, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megismerés fejlődésének egyik visszatérő kérdése: mi az a tudás, képesség, amely a biológiai örökségünk része, s mi pedig az, ami a környezet támogató jelenlétének és az ennek hatására gyűlő egyéni tapasztalatnak a hozadéka. E mély vita kapcsán ma már elfogadott, hogy az ismeretek mindkét forrása szükséges a tudás kiépítéséhez. Ez azt jelenti, hogy a tanulást előnyben részesítő nézetek is elismerik, hogy feltételezni szükséges velünk született elemi tanulórendszereket, melyek elsősorban a környezetben előforduló információ hatékony kiválasztására, szűrésére szolgálnak. A nyitott kérdés a jelenleg uralkodó, a megismerés fejlődésére vonatkozó modellekben az, hogy mennyire gazdag, tartalmakkal felszerelt vagy sem az előfeszített megismerő rendszer (Karmiloff-Smith, 1995; Spelke, 2000; Carey, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kurrens fejlődéspszichológiai kutatások célja, hogy a legutóbbi évtizedek modern módszertani vívmányai segítségével finomítsa, újraértelmezze és közérthetően bemutassa, milyen területeken feltételezhetünk már alapvető ismereteket és különleges tanulási mechanizmusokat a legkisebbeknél. Ebben a tematikus gyűjteményben a terület hazai, nemzetközileg elismert kutatóműhelyei nyújtanak összefoglalót az általuk végzett kísérleti munkákról, melyek a megismerés különböző alapterületein mutatják be, hogy milyen információkat gyűjt a fejlődő, felfedező gyermek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első tanulmány – Kelemen Alexandra és szerzőtársai munkája – áttekintést nyújt az elmúlt évtizedek módszertani fejlődéséről és az eszköztárról, amely lehetővé teszi a még nem beszélő gyermekek gondolkodási, következtetési rendszerének vizsgálatát. A második tanulmányban Tauzin Tibor a legkisebbek társas világban való eligazodását s ennek megismerési feltételeit mutatja be. A harmadik tanulmány – Winkler István és szerzőtársai írása – összefoglalja, milyen tanulási mechanizmus segíti a bonyolult nyelvi képesség gyors és hatékony elsajátítását. Végül a negyedik tanulmányban Kispál Anna és szerzőtársai feltárják, hogy már a legkisebbek is csiszolt logikai következtetésekre képesek. A tanulmányok együttesen jól illusztrálják, hogy különleges tanulási és következtetési módok segítik a gazdag környezetből származó releváns információ azonosítását, és támogatják a gyűjtött információ alapján következtetések levonását, már a legkorábbi időszaktól kezdődően.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Carey, Susan (2011): The Origin of Concepts: A Precis. Behavioral and Brain Sciences, 34, 3, 113–124.; discussion 124–162. DOI: 10.1017/S0140525X10000919, https://www.researchgate.net/publication/51222060_Precis_of_The_Origin_of_Concepts

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Karmiloff-Smith, Anett (1995): Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. The MIT Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Piaget, Jean (1962): Play, Dreams and Imitation in Childhood. London: Routledge & Kegan Paul

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pléh Csaba (2010): A lélektan története. (Osiris tankönyvek) Budapest: Osiris Kiadó. https://www.researchgate.net/publication/313656494_A_lelektan_tortenete_Bp_Osiris_2010

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Spelke, Elisabeth (2000): Core Knowledge. American Psychologist, 55, 11, 1233–1243. DOI: 10.1037/0003-066X.55.11.1233
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave