2024/s1
›
Az MTA új doktorai 2023-ban

Az MTA új doktorai 2023-ban

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 
BALÁZS PÉTER
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1970-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd 1994-ig a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház Sebészeti Osztályán dolgozott. Egyetemi pályafutását a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvosi Népegészségtani Intézetében kezdte, ahol 1999-ben docensként vette át az intézet vezetését. A 2000. évi egyetemi integráció után a Semmelweis Egyetem (SE) Főiskolai Karán az Egészségpolitikai és Szervezéstudományi Tanszéket vezette, majd főiskolai tanárként 2004-től a Népegészségtani Intézetet igazgatta. Kezdeményezésére alakult az Egészségügyi Kultúrtörténeti Tanszék 2008-ban. A következő évtől az egyetem Általános Orvostudományi Karának Népegészségtani Intézetében dolgozott igazgatóhelyettesként 2016-os nyugdíjazásáig. A német nyelvű oktatás nyelvi és szakmai felelőse volt, vezette az epidemiológiai munkacsoportot, és tagja volt az orvostörténeti munkacsoportnak. Magyar és angol nyelven jelenleg is részt vesz a graduális oktatásban. Témavezetésével 9 hallgatója szerzett PhD-fokozatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sebészetből 1974-ben, társadalom-orvostanból 1997-ben, megelőző orvostan és népegészségtanból 2003-ban szakvizsgázott. Orvostörténeti kandidátusi értekezését az „Alkalmazotti hivatáserkölcs és az üzleti orvoslás ellentéteinek eredete a magyar orvosi etikában” címmel védte meg 1997-ben. Négyszer volt témavezető az Egészségügyi Tudományos Tanács pályázataiban. Az orvosok társadalmi megbecsülését és hivatástudatát kutatta. Aktuális népegészségtani kérdésekkel is foglalkozott. 2008–2013 között Fogarty-ösztöndíjjal nagy nemzetközi kutatást vezetett a dohányzás epidemiológiájában az amerikai Wake Forest University és az SE Népegészségtani Intézetének együttműködésében. Szakértőként két KSH-munkacsoportot irányított, 2006-ban WHO-munkacsoport vezetője volt az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeinek kutatásában. Rendszeresen közöl tanulmányokat hazai és külföldi szaklapokban, 2019-től a Lege Artis Medicinae tudományos főtanácsadója, 2020-tól pedig a Kaleidoscope szaklap főszerkesztő-helyettese.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 18. századi hazai egészségügy kutatását a 2000-es évek elején kezdte. Nagy segítség volt számára, hogy 2005-ben a Magyar Ösztöndíj Bizottság támogatásával hosszabb levéltári kutatómunkát végezhetett Bécsben az ott őrzött 18. századi Habsburg birodalmi és hazai egészségügyi közigazgatási iratállományban. Az MTA Orvostörténeti Bizottságának 2015 óta tagja. MTA-doktori értekezésével együtt magyar nyelven feltáratlan anyagokkal két további nagy monográfiában igyekezett körképet adni az 1700-as évek egészségügyének szabályozásáról.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: balazs.peter1@semmelweis.hu
 
A tengerészeti egészségügy kezdetei a Magyar Királyságban – Szabályzatok a XVIII. században
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségügyi szervezés és menedzsment gyakorlata a tengerészeti egészségügyben is évszázadokkal megelőzte a tevékenység elméleti megfogalmazását, illetve alkalmazott és elméleti tudományként való intézményesülését. Ráadásul a tengerészeti egészségügyhöz kapcsolódik az epidemiológia kora újkori világsikere, amennyiben a mikrobiológia korszakát évszázadokkal megelőzve megfékezte a korszak legfélelmetesebb járványát, a pestist.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1700-as évektől – az Ottomán Birodalom elleni sikeres 17. századi hadjáratokat és a karlócai békét (1699) követően – az Adrián keresztül a Habsburg Birodalom, benne horvát társkirálysága révén a Magyar Királyság is bekapcsolódott a mediterrán távolsági tengerhajózásba. Mária Terézia uralkodása (1740–1780) alatt nyílt először lehetőség a közegészségügy korabeli mértékkel legkorszerűbb szabályozásának és szervezetének létrehozására. Így alakult ki az 1750-es évtizedtől a tengerészeti egészségügy (valójában járványvédelem) hatékony rendszere. Tevékenysége a vesztegzári szervezet révén nemcsak a kikötők áru- és személyforgalmának részletes szabályozására korlátozódott, hanem a tengerparti határ szárazföld felől biztosított védelme is a hatáskörébe tartozott. A teljes járványellenes küzdelemben Fiume közjogi helyzetének rendezése után a Magyar Királyság közvetlenül is érintetté vált. Történelmi tény, hogy tengerészeti közegészségügyi szolgálat fegyelmezett működése biztosította Fiume mint magyar tengeri kikötő pestisjárványoktól mentes, zavartalan fejlődését, majd későbbi felvirágzását az 1867. évi kiegyezéstől az első világháború végéig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar tengerészeti közegészségügy 18. századi, igen korszerű és hatékony, tisztán tapasztalati úton kifejlesztett szervezeti-működési szabályozása eddig feltáratlan volt a hazai egészségügyi és orvostörténeti irodalomban. A több tudományágon átívelő, alakilag államigazgatási jogi keretekbe foglalt ismeretanyag iránti érdeklődés sajnálatos módon hiányzott a hazai kutatásból. Erre magyarázat, de nem felmentés, hogy a 19. század második felétől a mikrobiológia forradalma tudományosan, pontosabban orvosi szakmai szempontból az egész szabályozást véglegesen elavulttá tette. Ugyanakkor történelmileg Fiume mint magyar tengeri kikötő elvesztése is hozzájárult ahhoz, hogy ez a nagyon értékes ismeretanyag kiessen közös emlékezetünkből.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés ezt az anyagot dolgozza fel a magyarul eddig nem közölt olasz és német nyelvű szabályzatok fordításával, majd forráskritikai elemzésével, illetve közegészségügyi, történelmi, jogi és gazdaságtani magyarázatok csatolásával.
 
 
BALOGH PIROSKA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Főbb kutatási területei a 18–19. századi magyarországi esztétikatörténet, neolatin irodalom, neohumanizmus, tudós kapcsolatrendszerek. Eredményeit tanulmányok és kritikai szövegkiadások formájában publikálja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998-ban magyar nyelv és irodalom, valamint történelem szakon, 2001-ben latin nyelv és irodalom szakon szerzett mesterszakos diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK). Ugyanitt a Magyar és európai felvilágosodás doktori programon védte meg sikerrel Schedius Lajos János esztétikai munkásságát feldolgozó PhD-disszertációját 2005-ben, és habilitált 2015-ben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1999-től az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet oktatója, jelenleg docensként. 2014 óta az ELTE BTK Történeti Intézet által gondozott Közép-Európa tanulmányok mesterképzési szakon is oktat. 2006 óta az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktoriskola Magyar és európai felvilágosodás programjának oktatója, 13 témavezetettje közül eddig hárman nyerték el a PhD-fokozatot. Részt vesz az egyetemi tehetséggondozásban, többek között 9 OTDK-dobogós és egy Pro Scientia érmes hallgató témavezetőjeként. 2023-tól a Neolatin Költők Tára projekt keretében a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének kutatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2001 óta 4 OTKA-projekt résztvevője, több cikluson át közreműködője a Kritikai kiadások a klasszikus magyar irodalom korszakából MTA TKI-kutatócsoportnak. Kutatásait számos ösztöndíj segítette: bécsi CEEPUS-ösztöndíj (2000), Pro Renovanda Hungariae ösztöndíj (2004), Habsburg Történeti Intézet ösztöndíja (2004), MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj két ciklusban (2008, 2013), bécsi Erasmus-ösztöndíj (2023) és a jelen disszertáció elkészültét segítő Akadémiai támogatás kisgyermekes kutatóknak az MTA doktora cím megszerzéséhez (2019). Eredményeit az MTA Irodalomtudományi Intézete 2011-ben Martinkó András-díjjal, az ELTE 2016-ban Rektori Kiválósági Különdíjjal, az MTA Textológiai Bizottsága 2017-ben Kiss József-díjjal ismerte el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tagja az International Association for Neo-Latin Studies, a The European Society for Aesthetics, az International Society for Eighteenth Century Studies társaságoknak és a Magyar 18. Század Kutató Társaságnak. Szerkesztőbizottsági tag az ESPES. The Slovak Journal of Aesthetics nemzetközi folyóiratnál. Az MTA Textológiai Bizottságának 2021-től titkára. 2018-tól választott tagja az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet intézeti tanácsának. Tudományos bírálói tevékenységet az MTA Lendület Program kapcsán, illetve az NKFIH OTKA Irodalom zsűribizottság tagjaként rendszeresen végez. 61 konferencián adott elő, 5 konferencia szervezője – az előbbiből 18, az utóbbiból 4 nemzetközi tanácskozás volt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: balogh.piroska@btk.elte.hu
 
A magyar egyetemi esztétika kezdetei: Szerdahely György Alajos szakesztétikai műveinek kritikai kiadása
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerdahely György Alajos (1740–1808) az első magyarországi esztétikaprofesszor, aki egy négy latin nyelvű kötetből álló esztétikai monográfia-sorozattal alapozta meg a magyar esztétikai kutatások első évszázadát. Balogh Piroska 2012-ben elvégezte első kötetének (Aesthetica, 1778) fordítását és kiadását. Doktori értekezése Szerdahely György Alajos poétikai, illetve a narratív, valamint a drámai költészet esztétikájával és irodalomtörténetével foglalkozó írásainak, továbbá esztétikai vizsgatételeinek általa készített magyar nyelvű fordítását tartalmazza kritikai kommentáranyaggal és részletes bevezető tanulmánnyal. Ezzel teljesül nem csupán az életmű kiadása, hanem Szerdahely György Alajosnak és Schedius Lajos Jánosnak a magyarországi esztétikatörténet első száz évét meghatározó, latin nyelvű esztétikai írásait magyarul, kritikai kommentárokkal kiadó kutatói célkitűzés is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerdahely György Alajos szakesztétikai írásainak kritikai kiadása számos tudomány- és művészeti ág szemszögéből kiemelt jelentőséggel bír. Lehetővé teszi a magyarországi esztétikatörténet, azon belül kiemelten az egyetemi esztétika történeti áttekintését, a rendelkezésre álló tudásanyag rendszerezését. Irodalomtörténeti szempontból az itt megjelent írások alapszövegnek számítanak a líra, a dráma és epika (ezen belül a regény) 18. századi műfajtörténete és ennek nemzetközi kontextusa kapcsán. Ugyancsak irodalomtörténeti jelentőségük van e szövegeknek abból a szempontból, hogy a kortárs kulturális élet szereplői, írók és olvasók számára egyaránt fontos tájékozódási és tudásközvetítő eszközként szolgáltak, így az ő korabeli kulturális horizontjuk, érdeklődésük, tudásuk megismerésének is nélkülözhetetlen elemei. A szövegkiadás művészettörténeti szempontból is érdekes adalékokkal szolgál a 18. század végének zenetörténeti (különösen az opera műfaját illető), képzőművészet-történeti és kerttörténeti sajátságaihoz. Tekintettel arra, hogy a korabeli esztétikafogalom a mainál tágabb, ismeretelméleti alapozottságú volt, az itt közzétett szövegek filozófia- és pszichológiatörténeti szempontból sem érdektelenek. A kiadott szövegek korabeli nemzetközi beágyazottsága, hatástörténeti szerepe, illetve az esztétika tudományának a korabeli Habsburg-oktatáspolitikában játszott kiemelkedő szerepe cseh, osztrák, német, sőt itáliai, francia és angol viszonylatban is érdekessé és értékelhetővé teszi őket. Jelen kiadás alapja lesz egy kétnyelvű, a kommentáranyagot angol változatban is elérhetővé tévő hálózati kiadásnak, mely lehetővé teszi majd e szövegek nemzetközi kulturális megismerését, jelenlétét is.
 
 
BANK BALÁZS
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Villamosmérnöki diplomáját 2000-ben, PhD-fokozatát 2006-ban szerezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). 2000-től – külföldi ösztöndíjas időszakai kivételével – a BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéken dolgozik, jelenleg egyetemi docensi beosztásban. Kutatási tevékenységének bázisát a tanszék Digitális Jelfeldolgozás Laboratóriuma jelenti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Diplomamunkáját a Helsinki Műszaki Egyetem Akusztikai és Audio Jelfeldolgozás Laboratóriumában készítette 2000-ben, majd 2001-ben fél évet a Padovai Egyetemen kutatott. 2007-ben egy egyéves Marie Curie Intra-European Fellowships (EIF) ösztöndíj keretében visszatért Finnországba , 2008-ban egy évet a Veronai Egyetemen, 2011-ben három hónapot a Grazi Műszaki Egyetemen töltött. Hazai kutatásait a Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) felsőoktatási kutatói ösztöndíj támogatta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Főbb oktatási tevékenységét a Méréstechnika villamosmérnöki alaptárgy és a Zenei jelfeldolgozás választható tárgy jelenti, illetve összesen közel 100, audio-jelfeldolgozáshoz kapcsolódó témalaboratórium és önálló laboratórium téma, szakdolgozat, diplomaterv és TDK-dolgozat konzultációja kötődik hozzá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatói életpályájának első időszakában a zongora fizikai alapú hangszintézisével foglalkozott: a modellek hangzás szempontjából minél élethűbb megvalósítását tűzte ki célul, a valós idejű szintézis követelményeit figyelembe véve. Zongorahang-szintézis területén született publikációi mai napig a szakterület leggyakrabban hivatkozott cikkei közé tartoznak, kutatási eredményei jelentik az olasz Viscount cég „Physis Piano” hangszerének alapját, amelynek különböző változatai jelenleg is gyártásban vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Audio-szűrőtervezéssel 2007-ben a Helsinki Műszaki Egyetem akusztikai laboratóriumában kezdett el intenzíven foglalkozni, és azóta is ez jelenti fő kutatási területét. Kutatásainak célja olyan – a szűrés számításigénye szempontjából minél hatékonyabb – szűrőstruktúrák és szűrőtervezési módszerek megalkotása, melyek figyelembe veszik az emberi hallás közel logaritmikus frekvenciafelbontását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Publikációs tevékenysége 20 impaktfaktoros és 4 egyéb folyóiratcikkel, 37 konferenciacikkel, 1 szabadalommal és több mint 500 független hivatkozással jellemezhető. Rendszeresen bírál különböző nemzetközi folyóiratokban, 2013-tól 2016-ig az IEEE Signal Processing Letters, majd 2018‑tól 2021-ig az IEEE Signal Processing Magazine folyóiratoknál tevékenykedett szakmai szerkesztőként (Associate Editor). A Journal of the Audio Engineering Society 2021-ben egy különszám szervezésére kérte fel fő szakterülete, az audio-szűrőtervezés témájában, a különszám 2022 júniusában jelent meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: bank@mit.bme.hu
 
Logaritmikus frekvenciafelbontású szűrőtervezés audioalkalmazásokhoz
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés olyan szűrőtervezési, modellezési és kompenzációs módszerek kidolgozásával foglalkozik, amelyek kielégítik az audio-jelfeldolgozás speciális igényeit. Az audioeszközök és alkalmazások mindennapi életünk részévé váltak, hiszen a bennünket körülvevő zene- és hanghatások nagy részét elektronikus eszközök állítják elő vagy közvetítik. Ezen alkalmazások területe a hangszintézistől a hangvisszaadó rendszereken át a multimédia-alkalmazásokig terjed.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A digitális jelfeldolgozás szinte minden modern audioeszközben megjelenik, és ennek egyik legalapvetőbb formája a digitális szűrők használata. Ezek a szűrők nemcsak az adott rendszer átviteli függvényének hatékony modellezésére, hanem az átvitel hibáinak kompenzációira is alkalmazhatóak. Ilyen kompenzáló szűrők alkalmazásának köszönhetik az akusztikai korlátokhoz képest kimondottan jó hangminőségüket a mai mobiltelefonok, kisméretű Bluetooth-hangszórók és autó-hifiberendezések is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Audio-szűrőtervezés esetén cél a minél jobb hangminőség elérése adott számításigény mellett, és ehhez kapcsolódó bevett gyakorlat, hogy a tervezés során figyelembe vesszük az emberi hallás logaritmikus frekvenciafelbontását. Az értekezés a kutatási terület előzményeinek bemutatása után a párhuzamos másodfokú IIR- (végtelen impulzusválaszú) szűrők újfajta tervezésére koncentrál. A kidolgozott módszertan alapgondolata, hogy a párhuzamos szűrő pólusait előre meghatározzuk, a számlálóit pedig a legkisebb négyzetek módszerével számítjuk ki. A pólusok megválasztásával a szűrő frekvenciafelbontása tetszőlegesen beállítható, így az audioterületen kívánatos logaritmikus felbontás is elérhető, hasonlóan a korábban alkalmazott Kautz-szűrőkhöz, de alacsonyabb szűrési számításigény mellett. Az értekezés a fix pólusú párhuzamos szűrők tervezésére idő- és frekvenciatartománybeli módszereket is bemutat, megadja a kapcsolatot a Kautz-szűrőkkel, illetve az átviteli függvények logaritmikus (törtoktávsávos) simításával. Ezt különböző, logaritmikus frekvenciafelbontás elérését célzó póluselrendezési eljárások követik, melyek a párhuzamos szűrő mellett a Kautz-szűrők esetén is alkalmazhatóak. Az értekezés következő szakasza a bemutatott módszertant MIMO- (több-bemenetű–többkimenetű) rendszerek átvitelifüggvény-mátrixának kiegyenlítésére, illetve passzív MIMO-rendszerek modellezésére terjeszti ki. Végezetül az audio-jelfeldolgozás területén túlmutató eredményként megmutatja, hogy az IIR-szűrők párhuzamos másodfokú alakká konvertálására általánosan használt részlettörtekre bontás numerikus problémákhoz vezethet, és ennek elkerülésére a késleltetett párhuzamos alakot, illetve a legkisebb négyzetek módszerének alkalmazását javasolja.
 
 
BENE SÁNDOR
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1964-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte 1984 és 1989 között latin–magyar szakon. A kutatói pályán Kovács Sándor Iván indította el, az ő szakmai támogatásával jelent meg Borián Gellérttel közösen írott első könyve (Zrínyi és a vadkan, 1988). Szakdolgozatát Tarnai Andorhoz írta „Hiányzó láncszemek a 17. századi »Zrínyi-kultusz« történetéből” címmel. Szörényi László témavezetésével 1989-től 1992-ig a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasa volt az MTA Irodalomtudományi Intézetében. Kandidátusi értekezését 1998-ban védte meg „Égi és földi dicsőség: A közvélemény és a manipuláció toposzainak fejlődéstörténete a 17. század első feléig” címmel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási témái és publikációi a régi irodalmi kultúra számos korszakát és területét érintik (a reneszánsz és barokk poétikatörténet és -elmélet, a humanista politikai gondolkodás középkori forrásai, a nemzettudat-formálás retorikája a 17–18. század fordulóján). Megközelítésmódját az eszmetörténeti és poétikatörténeti irányok egyidejű érvényesítése és komparatisztikai szemlélet jellemzi. Monográfiái (Theatrum politicum: Nyilvánosság, közvélemény és irodalom a korai újkorban, 1999; Egy kanonok három királysága: Ráttkay György horvát históriája, 2000; Zrínyi Miklós költészete, 2021) és szövegkiadásai, tanulmányai a magyar és a szomszédos (főként horvát) kultúra kapcsolattörténetének megismeréséhez járulnak hozzá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatói munkájáért kétszer nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját (1998–2001; 2005–2008), szintén kétszer az Andrew Mellon Foundation ösztöndíját (2002: Wolfenbüttel, Herzog August Bibliothek; 2005–2006: Firenze, Villa I Tatti – Harvard University Renaissance Center). Munkássága elismeréseként 2012-ben Klaniczay Tibor-díjban, 2016-ban Toldy Ferenc-díjban részesült.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának főmunkatársa, a „Magyar irodalomtörténeti szintézis” kutatási program keretében „A régiség magyar irodalomtörténete 1450–1700” című projekt vezetője. Az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottságának válaszott tagja, közgyűlési képviselőként részt vesz az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának munkájában. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régi és Klasszikus Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, a Zágrábi Egyetem Filozófiai Kar Hungarológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, valamint a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság főtitkára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: bene.sandor@abtk.hu
 
A harmadik szirén: Zrínyi Miklós költészete és a modernség hagyománya
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés Zrínyi Miklós verseskötetének (Adriai tengernek Syrenaia Groff Zrini Miklos, Bécs, 1651) monografikus feldolgozására vállakozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A recepciótörténet első szakaszának tárgyalása („Sylvae: Az értelmezések erdejében”) Kazinczy és Kölcsey kezdetben nagyon hasonló, később azonban elkülönböző, Zrínyi művét és alakját eltérő modernitásvíziók eredetpontjává tevő álláspontját mutatja be. Zrínyi műve mint az irodalmi modernizációs törekvések vállalt hagyománya mindkettejüknél meghatározónak bizonyul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második nagy fejezettömb („Syrena 1.0: A referenciális olvasat”) a kötet és benne az eposz új olvasatát kínálja. A kompozíciónak önálló jelentést tulajdonít: egy lélek szerelmi szenvedélybe süllyedésének, majd Krisztushoz emelkedésének, áldozatvállalásának stációit látja lírai elbeszélésben az első idilliumoktól egészen a kötetzáró Feszület-himnuszig és Peroratióig. Az eposz ilyen módon mintegy idézőjelbe kerül: a félmúlt nagy példáját idézi meg, felkínálva és felmutatva a hősiesség értékeit a lírai elbeszélő számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik nagy egység („Syrena 2.0: A történeti poétikai olvasat”) a Syrena-kötetet elhelyezi a korabeli Európában zajlott első nagy irodalmi modernitásvita álláspontjainak hálózatában, Giovan Battista Marino és Maffeo Barberini (VIII. Orbán pápa) és táboraik ütközésében. A líra és az epika originális ötvözésével Zrínyi kötete megtalálja azt a módot (az emlékező szubjektum beiktatása által teremtett distanciát, az eposz lírai éntörténetbe illesztését), ahogyan egy alapvetően ironikus korban a heroikus ideál hitelesen idézhető fel – s egyúttal a korai modernitás mélyen átgondolt, teológiailag argumentált belső kritikáját nyújtja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek az álláspontnak belső elemzését adja a negyedik, utolsó nagy fejezettömb („A Syrena modernsége”), amely a korábbi értelmezői szempontok (nemzettudat, hazafogalom, politikai és erkölcsi elkötelezettség, felekezeti tolerancia, barokk stílusjegyek) közös eredőjeként a főként az ágostoni hagyományba illeszkedő teológiai érdeklődést jelöli meg, s Zrínyi modernitáskritikáját a gondviselés és a kegyelem körül forgó korabeli viták kontextusába helyezi. Az Adriai tengernek Syrenaia ily módon valóban a „modernség hagyománya” Kazinczyék számára: a szónak abban az értelmében is, hogy az első nagy európai modernitáshullám (a barokk) vízióit, a régiek és újak vitáját hozó század hagyatékát adja tovább az újabb hullám, az irodalomújító kor számára.
 
 
BHATTOA HARJIT PAL
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1973-ban született Indiában, 17 éves kora óta él Debrecenben, magyar állampolgár. Általános és középiskolás tanulmányait a dubaji Indian High Schoolban végezte, majd a Debreceni Egyetemen (DE) folytatta, ahol 1997-ben orvosi, 2019-ben pedig egészségügyi menedzseri végzettséget szerzett. 1998 óta dolgozik a DE-n, 2002-ig klinikai orvosként a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán, azóta a Laboratóriumi Medicina Intézetben (LMI). PhD-disszertációját 2002-ben védte meg, 2005-ben orvosi laboratóriumi, 2009-ben laboratóriumi hematológia és immunológia szakorvosi címet is szerzett. 2016-ban habilitált, 2017 óta egyetemi docens. 2014 óta a DE LMI Endokrinológiai Részlegének vezetője. Poszterdíjat nyert az International Bone and Mineral Society és a Japanese Bone and Mineral Society első közös konferenciáján 2003-ban. 2008-ban Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban, 2016-ban a European Society for Clinical and Economic Aspects of Osteoporosis, Osteoarthritis and Musculoskeletal Diseases (ESCEO) ösztöndíjában, 2021-ben a European Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (EFLM) Award for Excellence in Performance Specifications Research díjában részesült. A csontanyagcsere tudományterületének kutatója. 2 PhD-hallgatója sikeresen megvédte a dolgozatát, további 3 PhD-hallgató témavezetője, a graduális és posztgraduális képzésnek is oktatója. Több tudományos pályázat, kézirat és dolgozat bírálásában vett részt. Számos hazai és több nemzetközi pályázatban vett és vesz részt meghatározó kutatóként. Szervezőbizottsági tagja volt 3 nemzetközi és 1 hazai konferenciának. Tagja a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság Felügyelő Bizottságának, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság Kommunikációs Bizottságának, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaságnak, az Endocrine Societynak, az International Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (IFCC) Scientific Division Committee for Bone Metabolismnak, továbbá az EFLM Promotion and Publications, a European Syllabus Course (TG ESC) és a European Regulatory Affairs Task Force (ERA-TF) munkacsoportjainak. In vitro diagnosztikai és orvosi eszközök témakörben tanácsadója az Európai Bizottságnak. A Journal of the International Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine elektronikus folyóirat (eJIFCC) társszerkesztője. Az EFLM-hírlevél (EuroLabNews) főszerkesztője. Tudományos publikációi: 86 nemzetközi közlemény, 24 hazai közlemény, 1 hazai szakmai irányelv, 1 szakkönyv, 18 könyvfejezet és 15 felsőoktatási mű. Idézettsége a Scopus szerint 3590, h-indexe 27.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: harjit@med.unideb.hu
 
A csontanyagcsere és a D-vitamin-háztartás biokémiai markerei. Analitikai kihívások, klinikai alkalmazások
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző a D-hipovitaminózis gyakoriságát és okait vizsgálta laboratóriumi módszerekkel egészséges és oszteoporotikus idős női és férfi népességi csoportokban, betegekben (2-es típusú cukorbetegek, arthritis psoriatica [PsA] betegek, akut légúti fertőzöttek). Megállapította, hogy a D-vitamin-ellátottság a vizsgált populációkban a 25OHD-vitamin-vérszintek alapján gyakran hiányos vagy elégtelen (≤ 50 nmol/L, illetve ≤75 nmol/L). Ezt a jelenséget a világ más régióiban is leírták, melynek okait is elemezték. A vérszintek fordított viszonyban állnak a csonttörések klinikai adatok alapján (FRAX) becsült kockázatával. Adatai támogatják a D-hipovitaminózis és a társuló kalciumhiány pótlással való javítását a jelentős nagyságú, fokozott törési kockázatú csoportokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csontanyagcserét vizsgálta női és férfi népességi csoportban, várandós nőkben, PsA-betegekben, menopauzális hormonpótlásban részesülő SLE- (szisztémás lupus erythematosus) betegekben a csontforgalom biokémiai markereinek vizsgálatával, valamint a csont ásványianyag-sűrűségének mérésével csontdenzitometriával (aDXA) és volumetriás pQCT-módszerrel. Következtetése szerint a vizsgált csoportokban az igazolt fokozott csonttörési kockázat korai felismerése és az időben történő speciális beavatkozás hatékonyabbá teheti a csonttörések kockázatának csökkentését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elemezte a vizsgálatok során használt 25OHD-vitamin-szint és a csontanyagcsere biokémiai markereinek (BTM) meghatározási módszereit, különös tekintettel az analitikai minőségüket befolyásoló tényezőkre. A csontanyagcsere biokémiai analitikumai közül megerősítette a csontrezorpciós indikátor szérum-β-CTx és a csontépítést jelző PINP kiemelt jelentőségét. A laboratóriumi medicina és az oszteológia nemzetközi szervezetei által létrehozott 25OHD-vitamin és a csontanyagcsere biokémiai markereinek meghatározásait ellenőrző szakbizottság tagjaként és egy nemzetközi külső minőségbiztosítási program résztvevőjeként a fenti analitikumokra vonatkozó több módszertani és minőségbiztosítási ajánlás társszerzője volt. Vizsgálatai igazolták, hogy a nevezett laboratóriumi módszerek egységesített reagens anyagok és végrehajtási folyamatok esetén tudnak csak megbízható eredményeket adni, vagyis így kerülhető el a valós értékek alul- vagy felülmérése.
 
 
BODOR ANDREA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolozsváron született 1972-ben. 1995-ben végzett a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. PhD-fokozatott 2000-ben szerzett a Debreceni Egyetemen és 2002-ben a Stockholmi Királyi Műszaki Egyetemen (Kungliga Tekniska Högskolan, KTH). 2017-ben habilitált az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2002-től az ELTE-n dolgozott előbb Horváth István Tamás, majd Náray-Szabó Gábor és Perczel András kutatócsoportjában. Posztdoktori kutatásokat a Stockholmi Egyetem Biofizikai Tanszékén végzett 2006–2007-ben. Lena Mäler kutatócsoportjával azóta is együttműködik. TéT-, EASTNMR- és BioNMR-pályázatok keretében rövidebb tanulmányutakon vett részt a Leuveni Katolikus Egyetemen, Oxfordban és Firenzében. Burkhard Luy kutatócsoportjával való együttműködés keretében vendégkutatóként 2017-ben 3 hónapot töltött Németországban, a Karlsruhei Technológiai Intézetben (Karlsruher Institut für Technologie, KIT). Erasmus-mobilitás keretében vendégoktató volt Norvégiában a Bergeni Egyetemen és a Stockholmi Egyetemen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több hazai és nemzetközi pályázatban vett/vesz részt, volt OTKA-posztdoktor, Bolyai János-ösztöndíjas. 2009-ben Kajtár Márton-díjat, 2019-ben MKE Nívódíjat kapott. Az ELTE Kémiai Intézetben 2021-ben Publikációs Díjban részesült. 2 közleménye elnyerte az MTA Hónap publikációja elismerést (2021. november, 2022. december).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Irányítása alatt 3 PhD-dolgozat született, jelenleg 3 doktorandusszal dolgozik együtt. 2022-ben SE Doktori Iskola kiváló témavezetője elismerést kapott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

NMR-spektroszkópia irányú kutatásai fókuszában jelenleg globuláris és rendezetlen fehérjék transzlációs diffúziós viselkedése; a tumorszuppresszor p53 prolin gazdag szakaszainak új NMR-módszerekkel való jellemzése, a prolin cisz-transz izomerizációs egyensúly és az ezt befolyásoló tényezők rendezetlen fehérjékben való felderítése; membránmimetikum-bicellák tanulmányozása; lizingazdag peptidek hordozójelölti viselkedése áll. Korábbi vizsgálataiban 16 NMR aktív mag mérési lehetőségének kiaknázásával, egy adott területen jól bevált módszer más területen való meghonosításával, modern mérések adaptálásával és új pulzusszekvenciák fejlesztésével foglalkozott. Tanulmányozott betegségekkel kapcsolatba hozható és/vagy funkcionálisan fontos fehérjéket (metasztázismarker S100A4, a dinein könnyű lánc DLC, tubulin polimerizáció promoter TPPP25, miozinok) és környezetbarátabb, „zöldebb” körülmények között lejátszódó kémiai reakciókat. Eredményei több hazai és nemzetközi kutatócsoporttal való együttműködések keretében születtek. 77 közleménye látott eddig napvilágot, melyekre 1757 hivatkozás érkezett, h-indexe 22.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg docensként dolgozik az ELTE Analitikai Kémiai Tanszékén, az Analitikai és BioNMR Laboratórium vezetője és a Hevesy György Doktori Iskola titkára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: andrea.bodor@ttk.elte.hu
 
Az NMR-spektroszkópia sokszínűsége fehérjék és kismolekulák világában
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természettudományos kutatások egyik fontos mérföldköve a biológiai rendszerek működésének, a betegségek kialakulásának megértése, lehetséges gyógymódok keresése, hatóanyag-molekulák tesztelése. A klasszikus globuláris rendszerek mellett a figyelem a másodlagos, harmadlagos szerkezettel nem bíró rendezetlen fehérjék (Intrinsically Disordered Protein, IDP) felé is irányul, melyeket atomi szinten egyedül NMR-spektroszkópiai módszerekkel lehet tanulmányozni. Az értekezés kiemelkedő eredményei közé tartoznak a különféle bioanalitikai célokra is használható transzlációs diffúziós együttható – molekulaméret közötti empirikus összefüggések, melyeket globuláris és rendezetlen fehérjékre is meghatároztak. Az atomi szintű jellemzéshez a sokrétűen használható, valós idejű, homonukleáris lecsatoláson alapuló, kiváló érzékenységgel és felbontással bíró 1Hα-detektált SHACA-HSQC mérés kifejlesztése jelentős. További új, 1Hα-detektált impulzusszekvenciák kerültek bevezetésre, melyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a prolin aminosavak cisz vagy transz izomerként vannak-e jelen. A fejlesztett mérések, ötvözve a modern NMR-technikákkal több fehérje (a tumorszupresszor p53 TAD régiója, a metasztázismarker S100A4, DLC) behatóbb jellemzését és partnerfehérjékkel való kölcsönhatásaik tanulmányozását is lehetővé tették. Bicella-membránmimetikumok peptidekkel való kölcsönhatás-vizsgálataihoz 31P NMR-spektroszkópiai méréseken alapuló, egyszerű és rutinszerűen alkalmazható eljárást dolgoztak ki annak eldöntésére, hogy a peptid felületaktív-e, vagy transzmembrán. A nem szokványos megoldások között említhető a dUTPáz- és TPPP25 GTPáz-aktivitás jellemzésére bemutatott in situ 31P NMR. A mérések kiértékelése a kinetikai paraméterek megadását teszi lehetővé, illetve a fémion jelenlétének fontosságára is rámutat. A környezeti és ipari szempontból fontos reakciók vizsgálatára olyan NMR-spektroszkópiai megoldásokat (nagynyomású mérések, kis hőmérséklet) mutat be az értekezés, melyek reakciómechanizmus felállításában bizonyulnak hasznosnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elvégzett kutatások során több, általánosan is alkalmazható módszer került bevezetésre, továbbá példák illusztrálják, hogy egy adott területen bevált, rutinszerű méréseket hogyan lehet más területen meghonosítani, illetve adott technikákat milyen módon lehet optimálisan ötvözni.
 
 
BÓKONY VERONIKA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán alkalmazott zoológus szakon szerzett egyetemi diplomát 2003-ban, majd ugyanott PhD-fokozatot 2007-ben. Tudományos munkásságát kezdettől az evolúciós ökológia területére koncentrálta, egyre erősebb hangsúlyt fektetve az emberiség által előidézett környezeti változások állatvilágra gyakorolt hatásaira. Tudományos segédmunkatársként, majd munkatársként 2008-tól 2014-ig a Pannon Egyetem Limnológia Tanszékén dolgozott, ahol Liker Andrással együtt létrehozták az Ornitológiai Kutatócsoportot, és 2 sikeres OTKA-projekt keretében tanulmányozták az élőhely-urbanizáció élettani, szaporodásbiológiai és viselkedési következményeit énekesmadarakon. 2014-ben az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos főmunkatársa lett, ahol a dr. Hettyey Attila által vezetett Evolúciós Ökológiai Kutatócsoporthoz csatlakozott, és kutatómunkája fókuszát egy elhanyagoltabb gerincescsoportra, a kétéltűekre helyezte át. Vizsgálatainak középpontjában a klímaváltozás, az urbanizáció, valamint a mezőgazdasági növényvédő szerek és más környezetszennyező kemikáliák evolúciós-ökológiai hatásai állnak, különös tekintettel az ivarváltás jelenségére. Eredményeit rendszeresen tudományterülete vezető lapjaiban publikálja, első 80 közleményére 2280 független hivatkozást kapott. Pályája során számos díjat és kiválósági ösztöndíjat nyert, köztük Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjat, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének ifjúsági díját, az MTA Veszprémi Területi Bizottsága „VEAB kiemelkedő ifjú kutatója” díját, Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjat és Nők a Tudományban kiválósági díjat. Két alkalommal nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíjat; 2019-ben Bolyai-plakettet kapott. A kutatás mellett a tudományos utánpótlás nevelésében és a tudományos közéletben is aktív: mentoráltjai számos TDK-helyezést és további díjakat nyertek el (köztük az MTA „Az év kiemelkedő szünbiológiai témájú egyetemi doktori értekezése” díját és a Magyar Etológiai Társaság „Az év ifjú viselkedéskutatója” díját); 2014-ben a Magyar Etológiai Társaság elnöke volt, 2017 óta az MTA Ökológiai Tudományos Bizottságának választott tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: bokony.veronika@atk.hu
 
Evolutionary ecology of anthropogenic environmental change and sex reversal in amphibians
 
 
Az ember általi környezetátalakítás és az ivarváltás evolúciós ökológiája kétéltűeknél
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban az ökológia, az evolúcióbiológia és a természetvédelem számára kiemelkedően fontos azoknak a biológiai változásoknak a megértése, amelyek révén az élőlények megbirkóznak az ember általi környezetátalakítás kihívásaival. Bókony Veronika értekezésében ezt a kérdéskört vizsgálja a változó testhőmérsékletű gerinces állatok, azon belül is elsősorban a kétéltűek szempontjából, melyeknek számos faja veszélyeztetett. Kísérletek és terepi megfigyelések során kimutatta, hogy a kémiai környezetszennyezésnek kitett területeken élő barnavarangy-populációk az ember által átalakított környezetre számos élettani változással reagálnak, melyek hatékonyabb védekezést tesznek lehetővé a környezeti stresszhatásokkal szemben. Kiderítette, hogy az erdei béka hazai populációiban, különösen a városi és mezőgazdasági területeken gyakori az ivarváltás (genetikailag nőstény egyedek hím fenotípusúak). Ennek oka részben a hőhullámokban keresendő, és a hőség által indukált ivarváltás a rátermettség csökkenésével jár együtt. Elméleti modellekkel kimutatta, hogy az ivarváltás bekövetkezésének esélye, valamint populációdinamikai és evolúciós következményei függenek az ivari kromoszómák típusától és a párválasztási preferenciáktól. Eredményei rávilágítanak a kémiai környezetszennyezés, a klímaváltozás és a városi hőszigeteffektus potenciális következményeinek sokrétűségére, amelyek különös mértékben fenyegetik a környezeti hatásokra érzékeny ivari fejlődésű állatfajok fennmaradását.
 
 
BORSODI ANDREA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) szerzett kitüntetéses biológia–földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet 1986-ban. Egyetemi doktori értekezését környezeti mikrobiológia témakörben 1992-ben summa cum laude minősítéssel védte meg, melynek PhD-egyenértékűségét 1997-ben állapították meg. 2000-ben biológus angol nyelvi szakfordítói képesítést szerzett, majd 2013-ban az ELTE TTK Biológiai Intézetében habilitált. Diplomája megszerzésétől kezdve az ELTE Mikrobiológiai Tanszékén dolgozik, ahol jelenleg habilitált docens. 2017-től az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetében is kutatómunkát folytat tudományos főmunkatársként részmunkaidőben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több mint három évtizede folytat oktatási tevékenységet az ELTE biológia és környezettan BSc-, biológus MSc- és környezettudományi PhD-képzésében elméleti kurzusok és laboratóriumi gyakorlatok tartásával. Szakfelelőse és oktatója a mikrobiológus szakirányú továbbképzési szaknak. Társszerzője több elektronikus egyetemi oktatási jegyzetnek és tankönyvnek. Témavezetésével 27 BSc-szakdolgozat, 34 MSc-diplomamunka, 37 kari vagy országos TDK-konferencián helyezést elért pályamunka készült. Oktatója és témavezetője az ELTE TTK Biológiai Doktori Iskolájának és Környezettudományi Doktori Iskolájának. Témavezetőként eddig 11 PhD-értekezés összeállítását segítette. Az Új Nemzeti Kiválósági Programban 4 posztdoktori hallgatónak volt témavezetője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatómunkája elsősorban környezet-mikrobiológiai, víz- és talajmikrobiális ökológiai és bakteriális taxonómiai témaköröket ölel fel. Hazánkban elsőként folytatott kutatásokat különleges élőhelyeken előforduló extremofil prokarióta közösségek taxonómiai és anyagcsere-sokféleségének és a szerveződésüket meghatározó környezeti tényezőkkel való kapcsolatuknak a feltárása céljából. E kutatások eredményeképpen több a tudományra nézve új extremofil baktériumfaj polifázikus taxonómiai leírását vezette. Számos kutatási pályázatban vett részt vezető vagy szenior kutatóként, és rendszeresen végez bírálói tevékenységet nemzetközi folyóiratoknál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tagja az MTA köztestületének, a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak (2008-tól vezetőségi, 2023-tól a társaság főtitkáraként elnökségi tagja is), a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) Limnológiai és Vízmikrobiológiai Szakosztályának (utóbbinak 2007-től vezetőségi tagja is). Kutatói és oktatói munkáját Pro Aqua emlékérem (MHT, 2012), Vitális Sándor szakirodalmi nívódíj (MHT, 2011, 2016, 2020), Dr. Schafarzik Ferenc-emlékérem (MHT, 2023), Tudományos Diákkörért érem (ELTE TTK, 2016), Mestertanár Aranyérem (OTDT, 2019) és Manninger Rezső-emlékérem (MMT, 2020) adományozásával ismerték el.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: borsodi.andrea@ttk.elte.hu
 
Szélsőséges környezeti paraméterekhez alkalmazkodott extremofil prokarióta közösségek taxonómiai és anyagcsere-sokfélesége
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Földünkön az élet alapját a prokarióták sokszínű és folytonosan változó világa képezi. Közülük a szélsőségeket kedvelő, ún. extremofilek alkalmazkodtak az ember számára rendkívüli fizikai és/vagy kémiai körülményekhez, ezáltal teljes életciklusukat extrém környezetben élik le. Borsodi Andrea kutatásai ilyen szélsőséges környezeti feltételekhez alkalmazkodott prokarióta közösségek taxonómiai diverzitásának feltárására, potenciális anyagcsere-kapcsolatrendszerének és geo-mikrobiológiai folyamatokban betöltött szerepének megismerésére irányultak. Vizsgálatai tárgyát szélsőséges kémhatású, sótartalmú, hőmérsékletű, illetve többszörösen extrém hazai és távoli élőhelyek mikrobiótájának feltárása képezte. Természetes szikes és mesterséges alkalikus-sós vizek összehasonlító diverzitásvizsgálatával rámutatott, hogy földrajzilag egymástól távoli környezetekben, faji összetételükben csak részben átfedő, de hasonló anyagcsere-potenciállal rendelkező alkalofil és halofil közösségek hasonló, a kén és a szén szoros kapcsolatán alapuló, lokális bio-geokémiai ciklusokat működtethetnek. Eredményei igazolták, hogy az egymáshoz nagyon közeli kiskunsági szikes talajok extremofil baktériumközösségeinek összetételét és aktivitását a mikrodomborzati, növényzeti és talajtani szempontból mozaikos élőhelytípusok jobban befolyásolják, mint a rendszeresen ismétlődő kiszáradási-nedvesedési ciklusok. Egymástól távol fekvő hazai termálfürdőket ellátó karsztkutak vizének és biofilmjének összehasonlító taxonómiai diverzitáselemzésével szoros összefüggést mutatott ki a megcsapolódási pontok hidrogeológiai sajátságai és a termofil/hipertermofil prokarióta közösségek szerkezete között. A biofilmekben élő baktériumok karsztosodási folyamatokban játszott szerepének tisztázására a Budai-termálkarszt egyik forrásbarlangjában több mint egy éven át monitorozta az extremofil mikrobaközösségek morfológiai és taxon-összetételbeli változásait. Hazai hipogén karsztrendszerekben először végzett regionális léptékű vizsgálatokat a geo-mikrobiológiai folyamatokban részt vevő prokarióta közösségek megismerésére. Mindezek alapján egy a nitrogén, a kén és a vas bio-geokémiai ciklusára kiterjedő, interspecifikus kooperációkon alapuló metabolikus hálózatot körvonalazott. A Száraz-Andok magashegységi, vizes élőhelyeiről származó minták vizsgálatával bizonyította, hogy az extremitás fokozódásával együtt jár a poliextremofil, gyakran nagymértékben ismeretlen taxonokat tartalmazó, leegyszerűsödött prokarióta közösségszerkezetek kialakulása. A tudományra nézve több új extremofil (alkalofil, mérsékelten halofil és sugárrezisztens) baktériumfajt írt le a polifázikus taxonómiai elveknek megfelelően.
 
 
CHRISTOS CHINOPOULOS
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1973-ban született Görögországban, Athénban. 1998-ban diplomázott a Semmelweis Orvostudományi Egyetem angol nyelvű képzési programjában. Tanulmányai alatt csatlakozott az Ádám Veronika által vezetett Orvosi Biokémiai Intézethez, ahol az ő és Tretter László társtémavezetése mellett végzett tudományos diákköri munkát. Ez idő alatt gyakorlatvezetőként biokémiát oktatott. Az orvosi diploma megszerzését követően ugyanebben a laboratóriumban PhD-képzésbe kezdett. Miután 2002-ben PhD-fokozatot szerzett a neurokémia területén, elvállalt egy posztdoktori állást az Amerikai Egyesült Államokban, Baltimore-ban, a Marylandi Egyetemen. 2004-ben az egyetem Aneszteziológiai Intézetében kutató munkatárs lett. 2005-ben tért vissza a Semmelweis Egyetem (SE) Orvosi Biokémiai Intézetébe mint egyetemi adjunktus. 2014-ben előléptették egyetemi docenssé. Szakmai pályafutása során elnyerte a Richter Gedeon kutatási díjat, az ISN-ESN Young Investigator Award elismerést, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, a Huzella Tivadar-emlékérmet és jutalomdíjat, Rektori Dicséretben részesült, illetve 6 alkalommal kapta meg a Semmelweis Egyetem Merit-díját. 2012 és 2017 között az MTA Lendület-pályázatot elnyert kutatójaként tevékenykedett. Tagja volt egy European Cooperation in Science and Technology akció végrehajtó bizottságának és az ISN Committee for Aid and Education in Neurochemistry bizottságnak, továbbá társszerkesztő három nemzetközi folyóiratban, a szerkesztőbizottság tagja számos egyéb folyóiratnál, illetve jelenleg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal bírálója. 2019 óta a Biokémiai Tanszék angol nyelvű orvos- és fogorvosképzésének tanulmányi felelőse. 2022-től a Nemzeti Tudósképző Akadémia mentora. 15 pályázatot nyert el mint vezető kutató összesen közel 750 millió forint értékben. Kutatásait a tumoranyagcsere területén végzi. Ehhez kapcsolódva az SE Reverse Phase Protein Array (RPPA) létesítményének projektvezetője, melynek segítségével humán tumorminták metabolizmusát vizsgálja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: chinopoulos.christos@semmelweis.hu
 
Mitochondrial substrate-level phosphorylation: from salvaging hypoxic cells to a promising cancer target 
 
 
Mitokondriális szubsztrátszintű foszforiláció: a hipoxiás sejtek megmentésétől egy ígéretes rákos célpontig
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző kifejlesztett egy módszert az ANT által mediált ADP-ATP csere kinetikai nyomon követésére és egy bioszenzortesztet a működési irányának meghatározására. E két módszer segítségével megállapította, hogy a mitokondriális Fo-F1 ATPáz és az ANT működési iránya nincs feltétlenül szinkronban, és a szukcinát-CoA ligáz által termelt ATP el tudja látni mind az Fo-F1 ATPáz fordított irányú működését, mind az ANT mitokondriumból ATP-t exportáló tevékenységét. Ezzel kapcsolatban négy, az ATP/ADP arány és a ΔΨm által meghatározott matematikai tér került leírásra, melyeket ’A’, ’B’, ’C’ és ’D’ térnek nevezünk. A szukcinát-CoA ligáz ATP-termelő képessége a ’B’ térben képes tartani a mitokondriumokat a légzési lánc gátoltsága esetén azáltal, hogy bár korlátozott mértékben, de képes fenntartani a metabolizmust molekuláris oxigén hiánya mellett is. Másfelől ez maga után vonta annak tanulmányozását, hogy mely útvonalak termelnek NAD+-ot a KGDHC számára. Ez az enzim állítja elő ugyanis a szukcinát-CoA ligáz működéséhez szükséges szukcinil-CoA-t. E munka során a szerző felderítette (1) a KGDHC kritikus szerepét az mSLP fenntartásában a légzési lánc gátoltsága mellett; (2) a mátrixdiaforázok hozzájárulását a KGDHC NAD+-ellátottságához. Továbbá tekintve, hogy az NADH-oxidációhoz és az mSLP-hez vezető reakciókat számos egyéb útvonal befolyásolja, feltérképezte ezek jellegét és hatásuk mértékét. Megállapította, hogy az mSLP erősségét a 2-ketobutirát és a GABA katabolizmusának termékei nagymértékben meghatározzák. Végül amint kiderült, hogy az mSLP képes ATP előállítására hipoxia vagy anoxia során, nyilvánvalóvá vált a reakció jelentősége a hipoxiás károsodás elkerülésében. Ugyanígy ez a mechanizmus megmagyarázhatja a szolid tumorok azon képességét, hogy olyan kedvezőtlen mikrokörnyezeti körülmények között is növekedjenek, amelyeket a neopláziát elősegítő hipoxia jellemez. Annak eldöntéséhez, hogy a szukcinát-CoA ligáz egy metabolikus kemoterápiás célpont lehet-e, a szerző vizsgálja az mSLP-ben részt vevő – de nem csak arra korlátozódó – mitokondriális enzimek sejtspecifikus expresszióját humán szövetekben. Ennek során felfedezte, hogy a felnőtt emberi agy erős különbségeket mutat a szukcinát-CoA ligáz és a különböző KGDHC-izoformák alegységeinek expressziójában – ezzel azt is előirányozta, hogy a tankönyvi biokémiai ismeretek minden sejtre való változatlan alkalmazása felülbírálásra szorul.
 
 
CHRONOWSKI NÓRA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1974-ben született Székesfehérváron. Jogi diplomáját 1998-ban szerezte summa cum laude minősítéssel a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. PhD-fokozatot 2004-ben kapott, 2011-ben habilitált, mindkét esetben a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (PTE ÁJK) summa cum laude. PhD-értekezése az európai integráció alkotmányjogának elemzésére és a csatlakozás következtében szükségessé vált közjogi reformok lehetséges irányaira koncentrált. Habilitációs eljárásában tantermi előadást az alkotmányjog globalizálódása és a nemzeti alkotmányozás kapcsolata, tudományos előadást a szolidaritás alkotmányjogi elve témakörében tartott. Kutatási területei az európai és a magyar alkotmányjog; az alapvető jogok védelme; a globális alkotmányosság, üzleti és emberi jogok. 1997 óta 300-nál több tudományos és oktatási közleménye jelent meg, ezeknek mintegy negyede idegen – angol, lengyel, ukrán, horvát – nyelven. Hirsch-indexe jelenleg 20-as.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998 óta oktat magyar alkotmányjogot és angol nyelvű kurzusokat: 2014-ig a PTE ÁJK, 2014 és 2018 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJK Alkotmányjogi Tanszékén dolgozott. 2005-ben, 2007–2010 között, majd 2016–2018 között az említett tanszékek vezetője volt. Vendégoktató és kutató volt rövid ideig a Philips Universität Marburg és a University of Nottingham jogi karán, a European University Institute-nál és a hágai Asser Institute-nál. A köztársasági elnök 452/2019. (XI. 14.) KE határozatával egyetemi tanárrá nevezte ki. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán foglalkoztatják egyetemi docensi beosztásban, emellett a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakmai közéleti tevékenységét illetően 2008-tól alapító főszerkesztője a Közjogi Szemle című MTA hazai listás A kategóriás tudományos lapnak. 2014-től az MTA IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottság választott tagja. Tagja a Magyar Alkotmányjogászok Egyesületének, melynek ügyvezető elnöke is volt 2014–2017 között, tagja volt az Alapvető Jogok Biztosa Civil Konzultációs Testületének 2010–2013 között, jelenleg OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pont tanácsadó testületi tag 2023-tól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosabb ösztöndíjai, elismerései: OM Deák Ferenc Ösztöndíj (2004); a régió fiatal kutatóinak alapított PAB tudományos díj (2005); között Jean Monnet Chair of the European Commission (2008–2011), a PTE „Arany Katedra” díja (2012); MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2013–2015; 2016–2019); az MTA Bolyai Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma elismerő oklevele (2016; 2020). 2020-ban elnyerte az MTA kiskorú gyermeket nevelő kutatónők számára kiírt ösztöndíját az MTA doktora cím megszerzése érdekében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: chronowski.nora@tk.hu
 
Az alkotmányosság nyomában. Kortárs kihívások a többdimenziós alkotmányos térben a globális, az európai és a magyar alkotmányosság köréből
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alkotmányosság (mint „konstitucionalizmus”) az alkotmány kívánatos tartalmára és formájára utal, ebben az értelemben az alkotmány rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a hatalom korlátozására, a hatalomgyakorlás ellenőrzésére, és amelyek mellett az egyén szabadsága, jogainak érvényesülése az egyenlőség alapján biztosított.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alkotmányosság alapelvei nyitott és fejlődő rendszert alkotnak: különféle aspektusaik a konkrét alkotmányos berendezkedések konkrét alkotmányossági vitáiban alakulnak, válnak hangsúlyossá. Míg a 20. század második fele – két világégést követően – az alkotmányosság értékeinek a megerősítéséről szólt, addig a 21. század kezdetén megtorpanás és visszaesés tapasztalható. Az európai államokat az utóbbi évtizedben válságok sora rázta meg: a pénzügyi-gazdasági világválság, a menekültválság, a kilépési válság (brexit), a közép-kelet-európai alkotmányossági válságok (másként: illiberális fordulatok) és a legutóbbi években a pandémia – mindez a szabadság tereinek szűküléséhez vezetett. Az értekezés a vázolt folyamat egyes jelenségeinek az elemzéséhez járul hozzá abból a szempontból, hogy mik lehetnek a globalizáció, az európaizáció és az identitásküzdelmek alkotmányjogra, azon belül különösen az alapjogvédelemre, alkotmányértelmezésre gyakorolt hatásai. Az alapjogvédelmi fókusz indoka, hogy a modern és a posztmodern korban az alkotmányjog elsődleges funkciója a hatalom megszelídítése, az egyén és a közösségek védelme, kibontakozásuk elősegítése. Ehhez az alkotmányosság három alapkövetelményének, a jogállamiságnak, az emberi jogok védelmének és a demokráciának a kiegyensúlyozása, egymásra tekintettel történő érvényesítése szükséges. Az első rész a globális alkotmányosság mibenlétének meghatározására irányul, vagyis olyan jelenségek azonosítására, mint az alkotmányjogi megoldások közeledése, az összehasonlíthatóság és az alkotmányos tanulás, feltárva természetesen a különbözőségek eredőit, az elmélet kritikáit és a jogközelítés korlátait is. A második rész az európai integrációs keretben értelmezett alkotmányosság kihívásaival foglalkozik, különösen az uniós jogállamiság-követelményrendszer fejlődésével és az uniós alapjogvédelem fejlesztési lehetőségeinek a vizsgálatával. A harmadik rész az első két fejezetből levonható tanulságokra figyelemmel a magyar alkotmányos berendezkedés utóbbi évtizedben megfigyelhető változásait elemzi, a globalizációs és az európaizációs hatásokra adott válaszokat vizsgálja.
 
CIEGER ANDRÁS
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1973-ban született Budapesten. 1997-ben történelemből középiskolai tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK), amit 2000-ben politikaelmélet szakos előadói végzettséggel egészített ki. Lónyay Menyhért politikai pályájáról írt PhD-értekezését 2003-ban védte meg summa cum laude minősítéssel az ELTE-n.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1997-ben tanársegédként helyezkedett el az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK), a Politológia Tanszéken, majd két évvel később az MTA Történettudományi Intézetének fiatal kutatója lett. 2003 és 2011 között az ELTE BTK Történeti Intézetének tudományos munkatársa, ezt követően ismét az MTA/HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében helyezkedett el, ahol jelenleg tudományos tanácsadóként dolgozik, és 2020 nyarától vezeti az Újkori osztályt. Emellett 2011-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének megbízott oktatója, ahol két féléves kötelező előadást tart „A magyar parlamentarizmus története” címmel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2001 és 2008 között a Századvég folyóirat szerkesztője; jelenleg a Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület választmányának, valamint az Akadémia és Könyvtára 200 éves Évfordulójának Megünneplését Előkészítő Elnökségi Bizottság tagja. 2009-ben Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült. Kétszer nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, 2021-től az ösztöndíj tudományterületi kollégiumának tagja. Az MTA Történettudományi Bizottságának és a Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottságnak szintén tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Négy könyv szerzője, több magyar és idegen nyelvű forráskiadvány sajtó alá rendezője. Egyaránt írt életrajzi monográfiát és intézménytörténeti áttekintést, valamint önálló könyvben foglalkozott a szimbolikus politika és a politikai korrupció jelenségével a dualizmus korában. Publikációi jelentek meg angol, francia és német nyelven, továbbá horvátul, szlovákul és románul is. Pályája során számos OTKA-pályázatban vett részt, 2019-től pedig témavezetőként irányítja az Eötvös József levelezésének összegyűjtésére és kiadására szerveződött kutatócsoport munkáját. Részt vállal az egyetemi politológusképzésben, illetve a történészi utánpótlás-nevelésben: több szakdolgozó és doktori hallgató kutatásait felügyeli.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: cieger.andras@abtk.hu
 
A magyar országgyűlés a dualizmus korában I. kötet: A képviselőház (1865–1918)
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés célja, hogy a látszólag jól ismert magyar parlamenti élet új szempontú elemzését adja. Éppen ezért a szerző vizsgálatának középpontjában nem az országgyűlésben lezajlott napi viták, a köztörténet lapjairól ismerős közjogi csatározások vagy éppen a hatalomgyakorlás fonákságai állnak. A képviselőház eljárásainak és mindennapjainak a tanulmányozásával a döntéshozatal átalakulásáról, a politikusi hivatás formálódásáról, a közélet szerveződéséről, a nyilvánosság és a politika viszonyáról, valamint a politizálás rítusairól kívánt többet megtudni, igazodva a parlamentarizmus kutatásának utóbbi két évtizedben megfigyelhető nemzetközi trendjeihez. Munkája egyúttal történészi válasz kíván lenni a dualizmus kori parlamentarizmust az utóbbi időben a társadalomtudományok művelői felől ért bírálatokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meglátása szerint az országgyűlés mint testület és mint konkrét helyszín legalább hat funkciót sűrít magába, melyeket munkájában egy-egy színhelyt jelölő metaforával igyekezett közérthető módon elkülöníteni egymástól. Az ország háza ugyanis szentélyként őrzi a magyar államiság és az alkotmányosság magasztos értékeit, miközben a törvényalkotás műhelye, küzdőtere a vitázó feleknek, színpada a politikusi szereplésnek, gyakran terepe az informális egyeztetéseknek és a társaséletnek, végül pedig a politika igényeit kiszolgáló egyre nagyobb létszámú személyzet hivatali helye is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dualizmus időszaka a hazai parlamenti működés virágkora volt, a politikai rendszer minden belső problémája dacára. Az országgyűlés alkotmányos vezető szerepe az államéletben nem kérdőjelezhető meg. Néhány kivételes esetet leszámítva a többségi elv igenis érvényesült a parlamenti kormányzás gyakorlatában. Kialakultak azok a bizalmi eljárások, amelyek alapvetően határozták meg a kormányok élettartamát, rögzült a kormányzati felelősség rendszere, és nyugat-európai minták szerint megszilárdult a költségvetés elfogadásának menete. Mint ahogy a kormány is kiemelt szerepet kapott a törvényalkotási munka irányításában és a parlamenti élet ritmusának meghatározásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Előrehaladt a törvényhozási munka szakszerűsödése, a máig alkalmazott eljárásrendek lényegében ekkor alakultak ki. Az alkotmányos kérdések helyett a szakpolitikai ügyek kerültek előtérbe. A korábban egyértelműen vitaparlamentként tevékenykedő országgyűlés fokozatosan munkaparlamenti jegyeket kezdett mutatni. Ugyancsak ekkorra tehető a politikusi foglalkozás jelentős átalakulása és a hivatásos politikusok csoportjának számottevő megjelenése, tehát korántsem a 20. században gyökerező jelenségről van szó. Elmondható, hogy a politikusi tevékenység üzemszerűbbé vált, és a képviselői tevékenység egyre inkább kiterjedt a képviselőház falain túlra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindazonáltal e sok tekintetben átmeneti korszakban a modernizálódás jelei mellett a rendi világ öröksége is kimutatható volt. Végül a szerző hangsúlyozza, hogy az itt jelzett folyamatok zöme nem zárult le a Monarchia felbomlásával, hanem a Horthy-kori magyar országgyűlés életét is meghatározta. Ugyanakkor a parlament szerepének kiüresedését már döntően két világháború közötti fejleménynek tartja.
 
 
DELI GERGELY
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1980-ban született Pécsett. A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd 2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett jogászként. 2008-ban a Cambridge-i Egyetemen szerzett diplomát angol és európai uniós jogból. 2009-ben summa cum laude minősítéssel védte meg a jó erkölcsbe ütköző szerződések tilalmával foglalkozó PhD-értekezését Földi András és Péteri Zoltán témavezetésével. 2009-ben ösztöndíjjal felvételt nyert a New York University School of Law-ra, ahol 2010-ben kitüntetéssel végzett, Ronald Dworkin, Liam B. Murphy és Oren Bar-Gill tanítványaként. 2016-ban habilitált a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 2020-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi tanulmányai alatt fordítóként dolgozott a Cashflow gazdasági magazinnál, ahonnan évekkel később vezető szerkesztőként távozott. Tagja a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének, valamint a World Catholic Association for Communication nemzetközi szervezetnek. 2004 és 2009 között a Mathias Corvinus Collegium igazgatóhelyettese, 2009–2010-ben kutatási asszisztens New Yorkban Liam B. Murphy mellett. 2010–2011-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Igazgatási Osztályát vezette. 2011-től 10 éven keresztül az Alkotmánybíróságon főtanácsadó Sulyok Tamás alkotmánybíró mellett. 2021 téli szemeszterében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja, 2022. február 1-jétől az egyetem rektora.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több magyar és nemzetközi folyóirat szerkesztője, illetve szerkesztőbizottsági tagja. Az MTA Római Jogi és Európai Magánjogtörténeti Albizottságának titkára, majd elnöke. A Medium Pro Educatione Alapítvány kurátora, illetve a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998-ban Pro Cultura Humana díjat, 2004-ben Hajnóczy-díjat kapott. 2008-ban Oktatás és közművelés kategóriában Junior Prima díjjal tüntették ki. 2010-ben New Yorkban a Prominence Fund Awardot nyerte el. 2014-ben publikációs nívódíjat kapott A jó erkölcsökről című monográfiájáért. 2014-ben Sólyom László-ösztöndíjban részesült. A Premio romanistico internazionale Gérard Boulvert-emlékérmének tulajdonosa, 2020-ban Győrben Pro Facultate díjjal ismerték el munkásságát. 2022 óta Bátonyterenye város díszpolgára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Öt nyelven beszél, latinul olvas. Nős, egy fiúgyermek édesapja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: Deli.Gergely@uni-nke.hu
 
Usus postmodernus Pandectarum, avagy kortárs olvasatok a Digestából
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés tudományos kérdésfeltevése két alkérdésre bontható. Az első a gazdasági körülmények megváltozásának jogra gyakorolt hatására vonatkozik: hogyan befolyásolja a gazdaság a jogot? A másik probléma magával a jog természetével kapcsolatos: vajon a jog szabályainak kötelező ereje pusztán a szankcióra támaszkodik, vagy egyéb forrásai is vannak? A két alkérdést most már összefoglalva: mi egyáltalán a jog, ha azt gazdasági szempontok alapján közelítjük meg?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés egyes római jogi forrásokat kortárs szerzők elméleteinek felhasználásával a fenti kérdések alapján, a posztmodern kor kihívásainak fényében olvassa újra. Ahogy a pandektisták a 19. században az akkor aktuális elvárásoknak megfelelően kísérelték meg a pandektajog anyagát egy egységes és ellentmondásmentes fogalmi-dogmatikai rendszerben rekonstruálni, úgy jelen értekezés a maga szerény eszközeivel a posztmodern tanulságai alapján dekonstruálja ugyanazt a forrásanyagot. Eközben a szerteágazó, egységes tudományos kánonnal aligha rendelkező posztmodern három jellegzetességét igyekszik érvényesíteni. Egyrészt figyelembe veszi az élet számos területére kiterjedő gazdasági szemléletmódot, másrészt a nagy narratívák hiányát, harmadrészt pedig a többértékűség vagy relativizmus elvét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A monografikus teljességre törekedve a mű a fenti problémafelvetések és az említett három posztmodern jellemző alapján két fő részre tagolódik. Az „általános rész” a jog természetét járja körül elsősorban olyan kortárs elméletek fényében, amelyek alapvetően gazdasági szemléletűek. Ennek előkérdéseként bemutatja a szabályozás legfőbb alanyára, az emberre vonatkozó klasszikus ókori emberkép, másfelől a modern közgazdasági emberkép különbözőségeit. Ezt követően a „különös részben” egyes modern jogterületekhez kapcsolódva római jogi források elemzésére kerül sor a racionális döntéselmélet és a viselkedési közgazdaságtan eredményei alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés egyfajta harmadik utat tár fel a nemzetközi romanisztikát ma uraló két nagy paradigma, a historizáló és az aktualizáló irányzatok között. Törekvései nem a historikus római források aktualizálására, hanem az aktuális problémák historizálására irányulnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás során nyert új tudományos eredmények ezért alapvetően a római jog természetére vonatkoznak. Nem egyes római jogintézmények gazdasági elemzését szolgáltatják, hanem a római jog egy töredékes, de újszerű koncepcióját vázolják fel. Másrészről a kortárs elméleteket egyes esetekben a római források – mintegy reflexhatásként – meglepő új megvilágításba helyezik.
 
 
ELEK ZOLTÁN
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1976-ban született Sárospatakon. A Tokaji Ferenc Gimnáziumban tett érettségi vizsgát követően tanulmányait a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, illetve az annak jogutódjaként létrejött Debreceni Egyetemen folytatta, és okleves biológus-ökológusként diplomázott 2000-ben. Az egyetem elvégzése után közvetlenül megkezdte doktori tanulmányait az egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában Tóthmérész Béla és Magura Tibor vezetésével. Fokozatát 2005-ben szerezte summa cum laude minősítéssel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt követően a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának Biológiai Intézetében, az Ökológia Tanszéken kezdett el dolgozni tudományos segédmunkatársként, ahol a változatos oktatási feladatok mellett saját kutatási témáival is foglalkozhatott. Ennek eredményeképp 2004-ben és 2005-ben kétszer 6 hónapot töltött Dániában, ahol az urbanizáció közösségökológiai hatásait vizsgálta futóbogarakon. 2008-ban elnyerte az Antoine Gregory-ösztöndíjat, amelynek révén másfél évet a franciaországi Cemagrefben (Francia Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatóhálózat) töltött, ahol a nyárfaültetvények ökológiai hatásait kutatta. Franciaországból hazatérve 2010-től az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportban és az annak jogutódjaként működő MTA-ELTE-MTM Ökológia Kutatócsoportban dolgozott egészen 2022-ig. Teljesen új, saját kutatási témákat kezdett el vizsgálni, és kollégáival fontos eredményeket ért el az elmúlt 12 évben az erdészeti ökológia, az agrárökológia és a viselkedésökológia területén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos kutatások és vizsgálatok mellett az elmúlt 10 évben ugyanakkor jelentős hangsúlyt fektetett az oktatási tevékenységre is. Több sikeres külföldi együttműködés keretében órákat adott a tudományos kommunikáció módszertanáról különös tekintettel a tudományos ábrakészítésre és az R programnyelv használatára ökológiai kutatásokban. Meghívott előadó volt a Nairobi Egyetemen, Kenyában; több évig volt vendégoktató Fucsouban (Fuzhou), Kínában a Fujian Agricultural Universityn; valamint alapító tagja és több évig oktatója volt az Society of Conversation Biology (Washington D.C., USA) „Greek Summer School of Biodiversity” nyári iskolájának Anno Pedinában, Görögországban. Évek óta szerkesztőbizottsági tagja a Community Ecology és a Frontiers in Ecology and Evolution című nemzetközi referált folyóiratoknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatási feladatok mellett boldog családapa, feleségével, Ritával gyermekeik, Luca, Ábel és Samu életre való felkészítésén is tevékenyen munkálkodik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: elek.zoltan@univet.hu
 
The beetle in the forest: Equivocal effect of habitat alteration on ground beetle assemblages, from the community level to the individuals’ perspective 
 
 
Erdők bogarai vagy bogarak erdeje? – Élőhelyváltozások hosszú távú hatásai futóbogár-együttesek szerkezetére a közösségi szinttől az egyedi viselkedésig
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európát a korai holocénben jóval több erdő borította, mint napjainkban. Az erdőborítás történelmi léptékű változásai olyan markáns időszakokra bonthatók, amikor az erdőborítást hol a növekedés, hol pedig a csökkenés jellemezte. Az értekezés áttekinti, hogy az emberi tevékenység élőhely-átalakító hatásai hogyan hatnak a futóbogár-együttesek (Coleoptera: Carabidae) szerkezetére a közösségi szinttől az egyedi viselkedésig fás/erdős élőhelyeken. Feltárásra került, hogy az egyedi/populációs szintű vizsgálatok nagyban hozzájárulhatnak a közösségi szintű mintázatok interpretálásához, valamint hogy az urbanizáció hatásának kutatására az egyedfejlődési instabilitás vizsgálata gyorsabban ad választ, mint a közösségi szintű metrikák. Ezen túlmenően az említett megközelítés alkalmazása segíthet kijelölni olyan erdészeti fahasználatokat, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható erdőgazdálkodás megalapozásához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az urbanizáció egyik legjelentősebb hatása a természetes élőhelyek átalakítása városias, épített környezetté. A nagy testméretű, röpképtelen erdei specialista futóbogárfajok számára és relatív gyakoriságára nagyon negatívan hat az urbanizáció. Ezzel szemben a nyílt területekre jellemző, főként kis testméretű és röpképes fajok esetén ez a hatás pozitív, azaz faj- és egyedszámuk az urbanizált élőhelyeken nagyobb, mint a féltermészetes erdőkben. Ugyanakkor az egyedfejlődési instabilitás, egyedi kondícióindex és a fluktuáló aszimmetria összefüggésének vizsgálata kimutatta, hogy az urbanizáció hatására feldarabolt erdőfoltok valóban kedvezőtlenebb feltételeket teremthetnek a futóbogár-populációk számára. Napjaink egyik aktuális kérdése, hogy hogyan lehet az erdőgazdálkodás és a természetvédelem igényeit mindkét fél számára előnyös módon összeegyeztetni, ami lehetővé teszi e természeti erőforrás fenntartható használatát. Igazolásra került, hogy bizonyos erdészeti fahasználatokban – a tarvágásban és a hagyásfacsoportban – kimutatott magas funkcionális redundancia összefügg a röpképes generalista és nyílt élőhelyekre jellemző fajok inváziójával. Ez a gyenge diszperziós képességű, erdei specialista fajok populációjának csökkenését okozza. A mozgásmintázatok elemzései bebizonyították, hogy a lombkorona záródásának hiánya az egyedeket elvándorló mozgásra készteti. A  mozgásmintázatokban detektált aktivitásmentes periódusok szerepe pedig a ragadozók elkerülésére irányuló magatartás. A fent bemutatott eredmények alapján elmondható, hogy sikerült azonosítani azokat az érzékeny csoportokat és tulajdonságokat, amelyek korai jelzőrendszerként használhatóak közép- és hosszú távú ökológiai vizsgálatokban.
 
 
ENGLER ÁGNES
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári, valamint művelődési és felnőttképzési menedzser szakon végzett 1999-ben. PhD-fokozatát a Debreceni Egyetem (DE) Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjában szerezte 2010-ben. 2017-ben a DE-n habilitált. 2006-tól a DE Bölcsészettudományi Kar Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének oktatója, jelenleg a Neveléstudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 2019-től a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért Neveléstudományi Kutatóközpontjának vezetője, 3 éven keresztül az intézet tudományos elnökhelyettesi feladatait látta el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásait legfőképp a családpedagógia, nevelésszociológia, felsőoktatás-kutatás és formális felnőttoktatás területein végezte. Kutatói pályáját a kisgyermeket nevelő hallgatók felsőfokú tanulmányi beruházásainak és hozamainak nevelésszociológiai vizsgálatával kezdte. A longitudinális kutatás hazai viszonylatban elsőként tárta fel e speciális hallgatói csoport emberi tőkébe való beruházásának körülményeit és hozamainak területeit individuális és kollektív szinten érvényesítve. Az ezt követő önálló kutatása elsődlegesen a formális felnőttoktatás didaktikai vizsgálatát célozta meg, de a családpedagógiai, nevelésszociológiai vonatkozású eredmények újszerűsége, a magánéleti és szakmai karrier összeegyeztetésének problémaköre markáns fordulatot adott kutatói érdeklődésének. A felsőoktatás-kutatási eredményei vezették el a családi életre nevelés tématerületéhez, amelynek neveléstudományi szempontú innovatív vizsgálata előzmény nélküli a tudományterületen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, több egyetemi kitüntetés birtokosa, publikációs díj nyertese, 7 alkalommal nyert Erasmus mobilitási ösztöndíjat. A PhD-értekezése alapján készült monográfiájának megjelenését az MTA II. Osztálya támogatta. Az MTA Debreceni Területi Bizottsága Nevelés- Művelődéstudományi és Pszichológiai Szakbizottságának elnöke, számos további tudományos testületben tölt be vezető szerepet, több folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Elhivatott a tudományos utánpótlás-nevelésben és a tehetséggondozásban. A DE Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program törzstagja, oktatója, témavezetője. Rendszeres TDK-témavezetői tevékenysége mellett 2013–2015 között ellátta az OTDT XIII. szekciójának ügyvezető titkári feladatait. Eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon disszeminálja, valamint fontosnak tartva a tudományos ismeretterjesztést, rendszeresen vállal médiaszereplést és szabadegyetemi előadást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Férjezett, három gyermek édesanyja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: engler.agnes@arts.unideb.hu
 
A családpedagógia új kihívása: paradigmaváltás a családi életre nevelés koncepciójában
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés a családi életre nevelés paradigmaváltozásának igényéből kiindulva vizsgálja annak jellegzetességeit, rámutatva az elméleti és gyakorlati nézetrendszer változtatásának szükségességére. A családi életre nevelés jellegénél fogva a családpedagógia sajátja, ennek ellenére a szakirodalomban elvétve találunk neveléstudományi vonatkozást. A szerző meglátása szerint ennek legfőbb oka a téma megragadhatatlanságában rejlik, hiszen a családi élet összetettsége ambivalens módon szétdarabolja a családi életre nevelés paradigmáját. A családi életre nevelés két komponensét (felkészítés és támogatás) a dolgozat két, egyetemi hallgatók körében végzett empirikus vizsgálat keretében tárja fel, középpontba helyezve a munka és magánélet összehangolását. A két út tervezése és segítése ugyanis egyenként is komoly erőfeszítést igényel, a kettő egymáshoz való viszonya pedig új dimenzióba helyezi a pedagógiai felkészítés és támogatás módját. Különösen igaz ez az értelmiségi pályájára készülők esetében, akik hosszabb időt töltenek karrierjük megalapozásával, magánéleti terveiket jellemzően annak alárendelve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés a felsőfokú továbbtanulási döntést az emberi erőforrásba való befektetésként értelmezve vizsgálja a szakmai és magánéleti karrierút összefüggéseit, egyrészt az életpálya kezdetén álló, fiatal nappali tagozatos hallgatók (N=1502), másrészt jellemzően munka és/vagy család mellett tanuló levelező tagozatos hallgatók körében (N=1092).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiemelten fontos eredmény, hogy a fiatalok magánéleti eseményeket halasztó magatartása mögött nemcsak a karrierépítés rejlik, hanem erőteljesen kirajzolódik a párkapcsolatok létesítésének és megtartásának problémaköre, valamint a félelem a szülővé válástól. A levelező tagozatos hallgatói felmérés kiemelendő eredménye, hogy az eredményességi mutatók szignifikánsan kedvezőbbnek bizonyulnak a gyermeket nevelő hallgatók körében, s minél nagyobb a különböző szerepekből adódó kötelezettség mértéke, annál magasabb teljesítményt mutatnak fel a hallgatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés hiánypótló abban a tekintetben, hogy egyértelműen bizonyítja a családpedagógia, a családi életre nevelés nagyfokú igényét és szükségszerűségét. A családi életre nevelés felkészítő szakaszába visszacsatolhatók a későbbi életszakaszban vizsgált populáció eredményei: a magánéleti és szakmai életutat megkezdők feladatainak összehangolása nehéz feladat, de a megfelelő erőforrások mozgósításával – ahol elsődlegesen maga a család jelent erőforrást – kivitelezhető a magánélet és a karrier sikeres összehangolása.
 
 
FAITLI JÓZSEF
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1965-ben született Oroszlányban. Az esztergomi Hell József Károly Nehézipari Műszaki Szakközépiskolában érettségizett és szerzett bánya-elektrolakatos szakmunkás-bizonyítványt, majd 1989-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán bányamérnöki oklevelet bányagépészeti és bányavillamossági szakon. Egyetemi tanulmányait követően 1991-ben 7 hónapig Belgiumban Tempus, 1993–94-ben 10 hónapig az USA-ban Fulbright-ösztöndíjjal vett részt posztgraduális képzésben. 1998–2001 között Bolyai János kutatási ösztöndíjas volt. A szilárd-folyadék keverékek csőáramlásával foglalkozó PhD-értekezését 1998-ban 100% summa cum laude, a mechanikai eljárástechnikával foglalkozó habilitációs tézisfüzetét 2016-ban 99,8% summa cum laude minősítéssel védte meg. A bányamérnöki oklevél megszerzését követően a Miskolci Egyetem (ME) – akkori nevén – Eljárástechnikai Tanszékén helyezkedett el, amelynek ma is oktatója. Az egyetemi ranglétra összes fokozatát végigjárva jelenleg intézeti tanszékvezető egyetemi tanár az ME Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézet Mechanikai Eljárástechnika Intézeti Tanszékén. 2012–2015 között az intézet igazgatója volt. Részt vesz az intézetben folyó alap-, mester és doktorképzésben, főleg mechanikai eljárástechnikai tárgyak jegyzője. A European Mineral Engineering Course (EMEC) nemzetközi mesterképzés magyar szakvezetője volt. Szakvezetője a 2020-ban akkreditált alapanyaggyártási-folyamatmérnöki mesterképzésnek. Több mint 70 szakdolgozat és 30 TDK-dolgozat született a témavezetésével. Konzultált hallgatói 3 OTDK III. díjat szereztek. Több mint 100 ipari KK-munkában vett részt, amelyek kb. felénél témavezető volt. 8 nemzetközi és 18 hazai oktatási-kutatási pályázatban vett részt, 5 esetben vezető szerepben. Ezek közül kiemelkedik a Ring-2017 projekt szakmai vezetése. Tagja a European Symposiums on Comminution and Classification és a Recy&Depotech nemzetközi konferenciák tudományos bizottságának. 183 tudományos közleményének összesített impaktfaktora 20,7; a független hivatkozásai száma 262, Hirsch-indexe 10. Ezenkívül 27 műszaki alkotás és 13 szabadalom, illetve mintaoltalom szerzője.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: ejtfaitj@uni-miskolc.hu
 
Kontinuitási elmélet és ipari alkalmazásai durva diszperz rendszerek viselkedésének a jellemzésére
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mechanikai eljárástechnika a nyersanyag-előkészítés egyik fontos rész-tudományterülete, amely a durva diszperz rendszer főleg mechanikai erők hatására megvalósuló anyagátalakításával foglalkozik, és amelynek célja, hogy az elsődleges és másodlagos nyersanyagokból a későbbi gyártás számára alapanyagokat állítsunk elő. Számos ipari alkalmazásban a durva diszperz rendszer jellemzői alapvetően meghatározzák az adott berendezés vagy technológia működését. Amennyiben legalább megértjük vagy akár modellezni is tudjuk a diszpergáltsági állapot hatását az adott berendezésre (eljárásra), akkor jobb berendezést tudunk építeni, jobban tudjuk azt üzemeltetni, vagy akár új berendezést és technológiát is tudunk fejleszteni. Az értekezésben vizsgált három ipari alkalmazás a hidromechanizáció, a települési szilárdhulladék- (TSZH) lerakók hőgazdálkodása és a finom, illetve ultrafinom őrlés keverőmalomban. A logikai kapocs ezek között a látszólag igen messze eső ipari alkalmazások között az, hogy mindegyik esetben a diszperz rendszernek az adott berendezésben kialakuló eltérő kontinuum- vagy diszkrételem-szerű viselkedése az, ami meghatározza a diszperz rendszer eredő jellemzőit és így a berendezés vagy eljárás működését. Az értekezés legfontosabb tudományos eredménye az ún. kontinuitási elmélet, amely szerint egy többfázisú rendszerben – bizonyos feltételek szerint – a diszperz rész részecskéi és a diszperziós közeg kontinuumszerűen vagy diszkrételem-szerűen viselkedhetnek. A kétféle teljesen eltérő viselkedést figyelembe kell venni a tervezés vagy szimuláció (véges térfogatos vagy diszkrét elemes) során. Másik fontos eredmény a kidolgozott univerzális módszertan, amellyel tetszőleges nemnewtoni közegben süllyedő, gömb alakú szemcsék süllyedési végsebessége számítható. A modellek alapján kidolgozott szisztematikus anyagvizsgálati és eljárástechnikai tervezési módszertan megvalósult ipari alkalmazásai a Mátrai Erőmű sűrűzagyos csőszállítási technológiája és a mátraszentimrei szulfidos ércbánya hidraulikus tömedékelő rendszere. A hidromechanizációs terület eredménye a propeller- és az áramlástechnikai keverők eljárástechnikai méretezési módszertanának validálása és kidolgozása. A települési szilárdhulladékokkal elvégzett kísérleti és elméleti munka eredménye egy új tudományterület a „hulladéklerakók hőgazdálkodása” megalapozását jelenti. A kidolgozott eljárástechnikai méretezési módszertan segítségével – adott lerakóból – a kinyerhető hő nagyságrendje és a vízszintes vagy függőleges hőkút hatókörzete számítható. A szerző a tudományos oktató- és kutatómunkát a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézetében végezte.
 
 
FÖLDVÁRY LÓRÁNT
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerzett építőmérnöki oklevelet 1996-ban, ahol a végzés után PhD-tanulmányokba kezdett. 1997-ben a Kiotói Egyetemen folytatta tanulmányait, 2001-ben PhD-fokozatot szerzett. Hazatérve a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékén működő MTA-BME Fizikai Geodéziai és Geodinamikai Kutatócsoportban helyezkedett el, majd 3 évig a Müncheni Műszaki Egyetemen töltött be posztdoktori kutatói állást 2002 és 2004 között. 2005 januárjától visszatért a kutatócsoportba, 2010-ben pedig a BME Általános és Felsőgeodézia Tanszékének munkatársa lett. 2015-től 6 éven keresztül az Óbudai Egyetem székesfehérvári karának Geoinformatikai Intézetében dolgozott, majd 2021-ben visszatért a BME-re. Számos tanulmányutat tett külföldön, így 2009-ben 5 hónapot töltött az Ohiói Állami Egyetemen, 2010-ben 3 hónapot a Stuttgarti Egyetemen, 2014-ben 3 hónapot a Pekingi Földtudományi Egyetemen, továbbá 2015-ben 2 hónapot a Kínai Tudományos Akadémia Távérzékelési és Digitális Föld Intézeténél.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos kutatási pályázatban vállalt szerepet, hazai pályázatokban projektvezetői minőségben is (IHM MŰI, OTKA-pályázatok), és 2 Erasmus+ Capacity Building pályázat (2017–2020: IRSEL; 2017–2021: DSinGIS) projektkoordinátori feladatait is ellátta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rendszeres témavezető, 29 TDK-dolgozat, 53 szakdolgozat és 5 doktorandusz témavezetését látta vagy látja el. Tudományos ismeretterjesztő publikációi jelentek meg, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat, továbbá 2010-ben a pécsi kulturális főváros rendezvénysorozat keretében „Az Eötvös-ingától a GOCE műholdig” elnevezésű kiállítás szakmai felelőse volt. 2 nemzetközi szakfolyóirat (Journal of Geodetic Science, 2010-től; Acta Geodetica et Geophysica, 2015-től) szerkesztője, számos folyóiratnál rendszeres bíráló.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakmai-közéleti szerepet is vállalt, 2 cikluson keresztül volt az MTA Geodéziai és Geoinformatikai Tudományos Bizottság titkára (2011–2017 között), azóta tagja, az Óbudai Egyetemen tudományos dékánhelyettes, szakfelelős, kari TDK-felelős, kari ÚNKP-felelős és kari Kutatók Éjszakája-rendező is volt. Rendszeres konferenciaszervező (H-Sapce, 2nd Symposium on Space Educational Activities, Magyar Űrkutatási Fórum, az üzbég GI Conference éves rendezvényei, GISopen stb.). Közéleti és szakmai tevékenységét MTA Ifjúsági Díjjal (2002), BME „TDK-munkáért” elismeréssel (2009) és ACRSA-emlékéremmel (2018) ismerték el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelenleg a Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) hazai delegációjának tagja, a PB-NAV esetében delegált, a PB-EO esetében tanácsadói minőségben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: foldvary.lorant@emk.bme.hu
 
Műholdas gravimetriai mérések feldolgozása
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Értekezésében a szerző a dedikált gravimetriai műholdas kísérletekkel kapcsolatos tudományos eredményeit összegzi. A Föld belsejéről csak korlátozottan szerezhetünk információt, ezért is alapvető jelentőségűek a 2000-es évek gravimetriai műholdjai, a CHAMP műhold (2000–2010), a GRACE műholdpár (2002–2017) és a GOCE műhold (2009–2013). E műholdas gravimetriai kísérletek az első, kifejezetten a földi nehézségi erőtér meghatározása, részleteinek feltérképezése céljából pályára állított műholdak. Az említett küldetések mindegyike néhány 100 km-es Low Earth Orbit (LEO) pályamagasságon zajlott, amely pályák kiváló felbontású globális nehézségi erőtér modellek levezetését tették lehetővé. A LEO-magasságon egy műhold pályája meglehetősen szabálytalan (perturbált), egyrészt a nehézségi erőtér egyenetlenségei, másrészt a légkör számottevő fékező hatásának következtében. E pályák gravimetriai célú alkalmazását két technikai fejlesztés tette lehetővé: egyrészt a légköri fékeződés méréséhez megfelelő pontosságú gyorsulásmérők, másrészt a pálya folyamatos követésének lehetőségét biztosító GNSS-műholdrendszerek. Ez utóbbi rendszer segítségével kinematikus pályát, pár másodpercenként pár cm-es pontosságú helyvektorokat határozunk meg, ahol az egyes pozíciók meghatározása egymástól függetlennek tekinthető. Így a dedikált gravimetriai műholdak alkalmazásával látványosan megváltozott a nehézségi erőtér meghatározásának helyzete, és rövid időn belül korábban nem látott mennyiségű mérési adat állt a szakemberek rendelkezésére. Mind az óriási adathalmaz, mind a korábbi gyakorlat számára ismeretlen kinematikus pálya új kihívásnak számított, számos alapkutatási feladatot generálva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző doktori tanulmányai során (1998–2001) a később megvalósult GRACE műholdak pályájának optimális kialakításával, várható mérési eredményeinek feldolgozásával foglalkozott szimulált adatok alapján. A PhD-fokozat megszerzése óta a kapcsolódó témakörökben foglalkozott a nehézségi erőtér modell meghatározásával CHAMP- és GRACE-mérések, valamint szimulált, később valódi GOCE-mérések alapján. A témához közvetlenül kapcsoló alapkutatásai során foglalkozott a műholdpálya és a pálya menti sebesség és gyorsulás meghatározásának pontossági kérdéseivel, eljárást dolgozott ki időben vagy térben átlagolt adatok szélsőérték-simító hatásának csökkentésére, új rekurziós összefüggéseket vezetett le a Legendre-függvények teljes szinuszsoros alakja meghatározására, továbbá új analitikus formulát vezetett le periodikus függvények mintavételezési hibahatásának L1- és L2-norma szerinti becslésére.
 
 
GÁL TAMÁS
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1982-ben született Szegeden. Általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte, utóbbit a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi Karán 2006-ban szerzett okleveles geográfus diplomát. Az SZTE Földtudományok Doktori Iskolájában 2010-ben szerzett PhD-fokozatot városklimatológia témában, majd 2016-ban habilitált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi pályafutását 2009-ben kezdte tanszéki munkatársként az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén, majd folytatta 2010-től egyetemi tanársegédként, 2011-től egyetemi adjunktusként, 2017-től egyetemi docensként. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének 2012 óta tanszékvezető-helyettese, majd 2022-től tanszékvezetője. Oktatási tevékenysége a meteorológia, klimatológia és térképészet területére koncentrál. Témavezetése alatt 12 MSc-hallgató és 1 PhD-hallgató védte meg disszertációját, és jelenleg 2 PhD-hallgató dolgozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Már hallgatóként bekapcsolódott 2002-ben az Unger János által vezetett szegedi Városklíma Kutatócsoport munkájába. Kezdetben a városi felszínparaméterek meghatározására és városklimatológiai célú alkalmazására fókuszált, amit PhD-disszertációja összegez, majd a doktori műben is részletezett lokális klímazónákkal kapcsolatos vizsgálatok kerültek munkájának középpontjába. Mindemellett részt vett a kutatócsoport expedíciós és mérőállomás-hálózatot alkalmazó terepi mérésekkel, humán komfortelemzésekkel, illetve további városklímával kapcsolatos vizsgálataiban is. Figyelme a közelmúltban a városi léptékű időjárás- és klímamodellezés eszközrendszerének alkalmazásával a városklíma és a klímaváltozás kölcsönhatásainak megértésére irányult.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási és publikációs tevékenységének jelentős része nemzetközi együttműködésben történik. Publikációinak száma 152, amiből 4 D1 és 10 Q1 minősítésű folyóiratcikk, független hivatkozásainak száma 1597, Hirsch-indexe 21. Munkája elismeréseként 9 hallgatói, 7 hazai tudományos és 1 nemzetközi tudományos díjban és ösztöndíjban részesült. Vezető kutatóként vagy részvevőként 5 hazai (NKFIH) és 7 nemzetközi (Interreg, COST, LIFE) egyéni kezdeményezésű projektben vett részt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aktív bírálói tevékenységet folytat hazai és nemzetközi pályázatok és folyóiratok esetén. Tagja az MTA köztestületének, a Magyar Meteorológiai Társaságnak, az International Association for Urban Climate-nak. Elnöki tisztséget tölt be az MTA Szegedi Területi Bizottsága VI. Föld- és Környezettudományi Szakbizottságában, valamint a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testületben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Házas, egy kislány édesapja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: tgal@geo.u-szeged.hu
 
A lokális klímazónák városklimatológiai alkalmazása
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjaink egyik legfontosabb feladata az éghajlatváltozás és hatásainak pontos megismerése. A közelmúlt változásai a mérések és a várható változások a modellek alapján mérhetők fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy a városi területeket – térbeli léptékükből adódóan – mindkét szempontból kevésbé vizsgálták, így kevésbé ismertek, holott a világ népességének jelentős része a városokban koncentrálódik. A településeken a felszín, a geometria és az emberi aktivitás miatt városklíma alakul ki. Fontos tehát azt elemezni, hogy a változó éghajlat és a városklimatikus hatások eredőjeként milyen éghajlati viszonyok jönnek létre a lakosság döntő többségére ható légköri közegben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A városklimatológiában a hagyományos megközelítés hosszú évtizedekig a város-vidék különbségek vizsgálata volt, azonban könnyen belátható, hogy ez erősen túlzó egyszerűsítés. A megközelítés hiányosságait hamar felismerték, azonban az áttörés bő évtizede történt a lokális klímazónák (LCZ) rendszerének megalkotásával, ami egy globálisan alkalmazható, kellően egyszerű felszínosztályozási rendszer. A felszín tipizálása során a városi beépítés hőmérséklet-módosító hatása állt a középpontban, így a kapott osztályok a várható termikus hatások alapján különítik el a területeket. Az osztályozás fő célja a városi mérőhelyek környezetének jellemzése volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző LCZ-rendszer kialakítását folyamatosan követte, és korán felmerült benne, hogy a rendszer a városi területek térképezésének is az alapja lehet. A lokális klímazónák térképezésével a termikus viszonyokról előzetes információk nyerhetők, amit felhasználva célzottan lehet telepíteni reprezentatív városi mérőállomásokat, amelyekkel pontosabban megismerhetjük a városok hőmérséklet-módosító hatását. Az LCZ-térképezés másik nagy lehetősége a városi léptékű időjárás- és klímamodellezés, tekintve, hogy az eleve termikus szempontból homogén felszínborítási osztályok segíthetik leképezni a városok termikus reakcióit a modellekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezésben bemutatott kutatómunka fő céljai a következőek voltak: (1) az LCZ-osztályok városi területeken történő térképezésének kidolgozása; (2) az LCZ-rendszerre reprezentatív városklíma-monitoringhálózat létrehozása; (3) az így létrehozott megfigyelő rendszer adatainak felhasználásával a lokális klímazónák komplex városklimatológiai elemzése; (4) az LCZ-térképezésre és a monitoringrendszer mérési adataira építve a lokális klímazónák beépítése városi léptékű időjárás- és klímamodellekbe; (5) az éghajlatváltozás és a városklíma interakcióinak feltárása és jövőbeli projekciója; (6) az LCZ-rendszer alkalmazása klímaadaptációs és városklímai mitigációs modellkísérletekben.
 
 
HEGEDŰS TAMÁS
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dunavarsányban nőtt fel, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) biológia–kémia tanár szakán szerzett diplomát 1998-ban. Diákköri munkáját az ABC fehérjék területén 1994-ben az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézetben kezdte Sarkadi Balázs és Homolya László vezetésével. Részt vett az ABCC1 transzmembrán doménjeinek azonosításában és multidrogtranszporterek vizsgálatára alkalmas fluoreszcens módszerek fejlesztésében. 1997-ben OTDK I. helyezést ért el, elnyerte az ELTE Kiváló Hallgatója címet és az MTA Pro Scientia Aranyérmét is. Sarkadi Balázs témavezetésével 2003-ban védte meg PhD-értekezését, amelynek során elsőként mutatta be, hogy a rákos sejtek tirozin-kináz-gátló szerekkel szemben kialakuló rezisztenciájában az MRP1 és az MDR1 szerepe is fontos. Posztdoktori témája John R. Riordan kutatócsoportjában a CFTR fehérje vizsgálata volt. Kutatásait elméleti módszerekkel is kiegészítette, miután a laboratórium a Mayo Klinikáról 2005-ben átköltözött az Észak-karolinai Egyetemre. Itt Nikolay V. Dokholyan munkatársaitól sajátított el molekulamodellezési módszereket. 2009-ben tért vissza Magyarországra, ahol korábbi mentorainak támogatása mellett a Semmelweis Egyetem (SE) Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet vezetője, Kellermayer Miklós és munkatársai segítségével megalapíthatta kutatócsoportját. Kutatásaik magukba foglalják az ABC fehérjék és rendezetlen polipeptidek konformációinak vizsgálatát, az ABCG2 és a CFTR fehérje működésének felderítését. Nemzetközi együttműködésekben vesz részt a tudományterület kiemelkedő laboratóriumaival (pl. Lukács Gergely, McGill Egyetem, Montreal; Helmut Grubmüller, Max Planck Intézet, Göttingen). Kutatásaihoz számos pályázati forrás járult hozzá: az amerikai Cisztás Fibrózis Alapítvány (2008; 2018; 2020), az OTKA (2015; 2018; 2021) támogatásai és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2009; 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hegedűs Tamás 52 nemzetközi folyóiratban megjelent szakcikk szerzője, Hirsch-indexe 23, független idézőinek száma 2505. Hazatérése után számos szakdolgozó témavezetőjévé és posztdoktor irányítójává vált. Témavezető az SE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar doktori programjaiban, ahol a graduális oktatában is részt vesz (pl. biostatisztika, membránok szerkezete és működése). Rendszeresen bírál nemzetközi folyóiratok és tudományfinanszírozási szervezetek részére. Az elmúlt években külső tanácsadója volt a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségnek a szuperszámítógépek területén. Az európai Elixir hálózat 3D bioinformatikai irányító bizottságának tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fanni, Emília és Pál édesapja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: hegedus@hegelab.org
 
Membrán ABC fehérjék működése és gyógyszerkölcsönhatásai a 3D bioinformatika tükrében
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ATP-kötő kazetta (ABC) membránfehérjék alapvető szerepet játszanak minden élőlényben, kulcsfontosságúak különféle vegyületek biológiai membránokon keresztül történő átjuttatásában. A szerző vizsgálatainak egyik célpontjában multidrog-rezisztenciát okozó ABC transzporterek álltak, amelyek alacsony szubsztrátspecifitással bírnak, így képesek a sejtből különböző kémiai tulajdonságú vegyületeket eltávolítani. Az ABCG fehérjék kutatásában az ABCG2 fehérje szerkezetének modellezésére összpontosított, kihasználva az ABCG5/ABCG8 heterodimer meghatározott kristályszerkezetét. Az általa végzett molekuladinamikai szimulációk kulcsfontosságú betekintést nyújtottak a gyógyszer-rezisztenciában érintett Q141K és R482G mutációk lehetséges szerkezeti hatásaira.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányozta az ABCC7/CFTR fehérjét is a cisztás fibrózis (CF) betegség mechanizmusának jobb megértése érdekében, különös figyelmet fordítva e kloridcsatorna szerkezetének és működésének vizsgálatára. A CFTR fehérjét segítő legígéretesebb korrektor vegyületek hatását elemezte, és megállapította, hogy ezek a vegyületek csupán korlátozott mértékben képesek növelni a ∆F508-CFTR sejtfelszíni mennyiségét. Kiderítették, hogy a korrektorok többsége a transzmembrán és az ATP-kötő domének kapcsolatát stabilizálja, és arra a következtetésre jutottak, hogy a terápia hatásosságának növeléséhez új, az ATP-kötő domént stabilizáló vegyületekre van szükség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fehérjék szerkezetének szekvenciájuk alapján való jóslásában nagy áttörést hozott a neurális hálózaton alapuló AlphaFold, amelyet a betanítás során nem érzékenyítettek membránfehérjékre. Ezért megvizsgálta és bemutatta, hogy az AlphaFold membránfehérjékre is hasonló minőségű szerkezeteket tud jósolni, mint szolúbilis fehérjékre. A módszer felhasználásával megépítette olyan dimer humán ABC fehérjék szerkezetét, amelyek sem a kísérletes PDB, sem az AlphaFold Szerkezeti EBI adatbázisban nem találhatók meg (https://abc3d.hegelab.org).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányozott továbbá olyan fehérje-membrán kölcsönhatásokat, amelyek alapvető szerepet játszanak számos celluláris folyamatban, s kialakításukban rendezetlen régiók is részt vesznek. Az olyan rendezetlen régiókat, amelyek nemcsak más fehérjékkel, hanem lipidekkel is képesek specifikus, reverzibilis kölcsönhatásokat kialakítani, MemMoRF-oknak (Membrane Molecular Recognition Feature) nevezte el. Együttműködő partnereivel létrehozta a MemMoRF adatbázist (https://memmorf.hegelab.org), amely segíti a tudományos közösséget a transzmembrán és a membránhoz kapcsolódó fehérjék rendezetlen régióinak mélyrehatóbb megértésében, új lehetőségeket nyitva meg a betegségmechanizmusok és a gyógyszerhatások pontosabb vizsgálatához.
 
 
HOFFMAN ISTVÁN
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1981-ben született Nagyatádon. 2004-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán (ELTE ÁJK) summa cum laude eredménnyel diplomázott jogászként. 2004 és 2007 között az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának hallgatója volt, „Közszolgáltatások szervezése a kistérségekben” című disszertációjával 2008-ban szerzett summa cum laude minősítéssel állam- és jogtudományi doktori (PhD) fokozatot. 2014-ben szintén az ELTE-n habilitált, habilitációs disszertációjának tudományos témája az önkormányzati jogi rendszerek összehasonlító elemzése volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Doktori fokozata megszerzését követően az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatója, 2009 és 2014 között adjunktusa, 2014 és 2019 között habilitált egyetemi docense, 2019. szeptember 1. óta egyetemi tanára. Más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben is látott el oktatói feladatokat, 2005 és 2007 között a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK megbízott oktatója, 2009 és 2011 között a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája főiskolai docense, 2008 óta az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán is több tárgy felelőse volt, 2020 óta a lengyelországi Lublinban, a Maria Curie-Skłodowska Egyetem jogi karán részfoglalkozású rendkívüli egyetemi tanár. Oktatói munkája mellett gyakorlati jogászi tevékenységet is végzett, 2004 és 2010 között a szociális központi államigazgatásban, 2015 és 2016 között a Kúria Közigazgatási Kollégiumában látott el tanácsadói feladatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatási tevékenysége mellett elsősorban az önkormányzati igazgatás, a humán közszolgáltatások – azon belül is különösen a jóléti (szociális és egészségügyi) közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos kutatómunkát végzett. 2016-ban e témákhoz kötődően Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert el. Fő kutatási témáihoz kapcsolódva területfejlesztési kérdéseket is vizsgált, valamint 2008 óta a fogyatékosságtudomány területén is végzett elemzéseket, 2019-ben ilyen témában nyert el NKFIH OTKA-pályázaton támogatást. Az elmúlt években a közszolgáltatások digitális szervezését is vizsgálta. A tudományos utánpótlásképzésben is aktívan részt vesz: végzett és aktív PhD-hallgatók témavezetője, részese a diákköri mozgalomnak, egy hallgatója Pro Scientia Aranyéremben részesült, 2021-ben pedig Mestertanár Aranyérem kitüntetést adományoztak neki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2023-ig 345 publikációja jelent meg, több egyetemi tankönyv és jegyzet társszerzője. 2017 óta az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság tagja, 2021 óta titkára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: hoffman.istvan@ajk.elte.hu
 
Humán közszolgáltatások és önkormányzatiság – átalakuló feladatok egy rohamosan változó rendszerben
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jóléti állam kiépülése az önkormányzati feladatok bővülésével is járt. Erre a szolgáltatási szerkezetre a 20. század utolsó éveinek változásai, valamint az ezredforduló időszakának új kihívásai nagy hatást gyakoroltak, amelyek nyomán azok jelentősen átalakultak. Értekezésében a szerző elsődlegesen a humán közszolgáltatások és az azokhoz kötődő (jog)intézmények főbb jellemvonásainak és modelljeinek a bemutatásán keresztül azt elemzi, melyek azok a keretek, amelyek között a modern önkormányzati rendszerek fejlődnek, és melyek azok a hatások, amelyek ezt a rendszert formálják. Vizsgálata elsősorban a jogtudomány, azon belül is a szervezeti jog módszerei mellett az igazgatástudományi módszertanra is épít.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Értekezésében arra a következtetésre jutott, hogy elsődlegesen két fő megközelítési irány, tulajdonképpen modell különíthető el Európában, amely jól leképezi a centrum és a félperiféria rendszerét. Az északi modell (elsősorban észak- és nyugat-európai, valamint egyes közép-európai országok) önkormányzatok viszonylag szélesebb feladat- és hatáskörein, a szolgáltatásszervezésben aktív szerepén alapul, amelyben az elmúlt másfél évtized erőteljes centralizációja is „puhább” eszközökkel jelent meg. A déli modell (ahová a dél-európai és egyes latin államokon kívül a kelet-közép-európai és délkelet-európai országokat sorolhatjuk) a helyi önkormányzás szűkebb értelmezését valósítja meg. Erre a rendszerre az elmúlt évtizedekben az erőteljes és közvetlen centrealizáció, valamint a gazdasági válság és az azzal járó fiskális szigor eredményeként a közszolgáltatásokra fordított kiadások GDP-arányos szűkülése vagy legfeljebb stagnálása volt jellemző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti fő csoportokon belül természetesen további csoportok is értelmezhetők a különböző szempontokat is figyelembe véve. Így az északi modellen belül elkülöníthetjük a skandináv, a német-osztrák és a Benelux-modellt, valamint a jóléti felfogásuk eltérő jellegéből fakadóan egyfajta hibrid megoldásnak tekinthető angolszász megközelítést. A déli modellen belül pedig a latin és a kelet-közép-európai modell különböztethető meg azzal, hogy ezek az altípusok sem tekinthetőek természetesen homogén csoportoknak, egyes tagjaik közelíthetnek az északi modell elemeihez (pl. a balti államok sok tekintetben skandináv szolgálatatásszervezési eszközöket vettek át az utóbbi másfél évtizedben, a francia rendszer pedig sok elemében a német-osztrák megoldások elemeire is támaszkodik).
 
 
HONTI MÁRK
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1977-ben született Budapesten. 2000-ben szerzett építőmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Egy év környezetvédelmi tanácsadási projektmenedzseri munka után a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén a Balaton vízminőségét mérő és modellező levelező doktorandusz, a tanszéken működő MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport tagja. 2008-ban megvédett PhD-disszertációjának témája a fitoplankton mérése késleltetett fluoreszcenciával és eutrofizációs modell fejlesztése a nagy sűrűségű mérési adatsorokon. 2010 és 2012 között a dübendorfi EAWAG (Svájci Szövetségi Víztudományi Kutatóintézet) posztdoktori kutatója hidrológiai és vízminőségi előrejelzés, éghajlatváltozási hatásvizsgálat és bizonytalanságvizsgálat témakörben. 2012 után a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszéken működő MTA-BME (később ELKH-BME) Vízgazdálkodási Kutatócsoport tagja. Kutatási témái a hidrológiai és vízminőségi modellezés (eutrofizáció és szerves mikroszennyezők), a modellek kalibrációjának és bizonytalanságvizsgálatának bayesi módszerei, valamint az éghajlatváltozás felszíni vizekre gyakorolt hatásainak előrejelzése. 2012–2015 között MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjas. 2009‑ben a Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) megosztott Kvassay Jenő-díjában, 2023‑ban az MHT Vitális Sándor szakirodalmi nívódíjában részesült.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: honti.mark@bme.hu
 
Bayesi módszerek a vízi környezet modellezésében – avagy a modellezés elkerülhetetlen szubjektivitása
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés a vízi környezet kutatásában és szabályozásában alapvető segítőként használt matematikai modellek alkalmazási nehézségeivel foglalkozik. A modellekkel megcélzott környezeti rendszerek rendkívül összetett, fizikai, kémiai, ökológiai és gyakran társadalmi vonatkozásokkal bíró, számtalan kölcsönhatást tartalmazó, változatos szerveződések, melyek teljes megismerésére nincs mód. A modellektől reméljük e rendszerek viselkedésének megértését és a rendszereket célzó beavatkozások hatásainak előrejelzését. A környezeti modellek a vizsgált rendszerek sajátosságai miatt olyan absztrakt állításokból épülnek fel, amelyek nem lehetnek általánosan érvényesek, így a modelleket használat előtt e rosszul definiált mennyiségek (ún. paraméterek) beállításával az adott rendszerre kell igazítani, vagyis kalibrálni kell. A tapasztalat szerint a modellek még ezután is számottevő mértékű bizonytalansággal rendelkeznek, vagyis nem pontosan szimulálják a célrendszer viselkedését. Ezt a pontatlanságot a bizonytalanságvizsgálat során számszerűsíteni kell, mivel mértéke alapvetően befolyásolja a modell eredményeinek hihetőségét. A problémát a kalibráció és a modell bizonytalanságának vizsgálata során a modellparaméterek és a modellstruktúra nehéz felismerhetősége okozza. A környezeti modellek rendszerint túl sok paraméterrel rendelkeznek, vagyis számos beállítás vezethet ugyanahhoz a végeredményhez. Ennek oka, hogy a valós rendszerre vonatkozó megfigyeléseink a modell összetettségéhez képest korlátosak. A felismerhetőség bayesi technikák bevonásával javítható, mivel a bayesi statisztika lehetővé teszi a megfigyelési adatokon túl a paraméterek értékére vonatkozó egyéb információ bevonását. Az értekezés bemutat a vízi környezet modellezésében a kalibráció és a bizonytalanságvizsgálat fejlesztését lehetővé tévő bayesi statisztikai módszereket, valamint rámutat, hogy a bizonytalanság jelenléte miatt a szubjektivitás minden mai modellezési gyakorlat elkerülhetetlen része. A modellekben jelen lévő szubjektivitás és a gyakran meglepő mértékű bizonytalanság ellentétben áll a nem modellezőkben a modellek objektivitásáról kialakult képpel és – ami ennél sokkal súlyosabb probléma – a modellek számos bevett alkalmazási módjával is. A bayesi módszerek alkalmazásával a modellezés transzparenciája növelhető, mivel a módszerek kiemelik azokat a szubjektív döntést igénylő elemeket, amelyek dokumentálása a modellezés reprodukálhatóságát segíti.
 
 
HORVÁTH PÉTER
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének igazgatója, Finland Distinguished Professor Helsinkiben, 2023-tól a müncheni Helmholtz-hálózat Institute of AI for Health igazgatóhelyettese.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szegedi Tudományegyetemen szerzett programtervező matematikus diplomát 2003-ban, PhD-fokozatát a Nizzai Egyetemen és az Institut national de recherche en sciences et technologies du numérique-en (INRIA) szerezte digitális képfeldolgozásból 2007-ben. Ezt követően a Zürichi Műszaki Egyetemen (ETH) dolgozott docensként, ahol a mikroszkópos képfeldolgozás módszereit mutatta be. 2014-ben hazatért az SZBK Biokémiai Intézetébe, és megalapította a Biomag Kutatócsoportot, ezzel párhuzamosan kezdett el dolgozni az Institute for Molecular Medicine Finland (FIMM) intézetnél mint kutatócsoport-vezető, Finland Distinguished Professor, majd a High-content analysis egység igazgatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nevéhez fűződik nemzetközi szervezetek alapítása és vezetése (European Cell-based Assays Interest Group, EuCAI; Society of Biomolecular Imaging and Informatics, SBI2). Részt vett a szegedi HCEMM-EMBL intézet megalapításában, majd 2018-ban az SZBK Biokémiai Intézet igazgatójának választották, ahol modernizációs reformot vitt végbe azzal a céllal, hogy kollégái a legfejlettebb kutatóintézetek bevált szokásaihoz hasonlóan kutathassanak, és világszerte versenyképesek legyenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8 végzett PhD-hallgatója, több MSc- és BSc-hallgatója van. Tanítványai között található professzor a Karolinskán, Bolognában, posztdoktor a Harvardon, illetve többen neves egyetemek hallgatói. Diákjai számos díjat nyertek (OTDK, Zuckerberg, ÚNKP, Sófi).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nevéhez kötődő módszereket a legkiemelkedőbb lapokban közölték. Kutatócsoportja bemutatta a CIDre nevű eljárást, mely képek megvilágítási problémáit kezeli. NucleAIzer módszerükkel az egyik legrangosabb világverseny legmagasabb pontszámát érték el, CAMI és a Deep Visual Proteomics módszereik a világon elsőként egy sejt szövetekből való izolálására képesek mesterséges intelligencia segítségével. Az Autopatcher eljárásuk az emberi agyból egy mikropipetta segítségével képes egyetlen sejtet vizsgálni. A zürichi gyermekklinikán felállított DRP-rendszerük segítségével már több mint 350 leukémiás gyermek kapott terápiát. Számos SARS-CoV-2-kutatásban is részt vett, az egyik legkiemelkedőbb a Neuropilin-1 felfedezése. 125 peer-reviewed tudományos publikációt közölt 12 500-as idézettséggel, h-indexe 42 (Scholar), összesített impaktfaktora 1322,329. Innovációs tevékenységét számos szabadalma mutatja, valamint alapítói tevékenysége 3 start-up cégben, melyek közül a legfontosabb a Single-Cell Technologies Kft., amely személyre szabott terápiákat fejleszt AI segítségével. Munkája elismeréseképpen Pfizer Research Award, illetve Szent-Györgyi Talentum díjjal tüntették ki, valamint elnyerte a Bolyai-plakettet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: horvath.peter@brc.hu
 
Life beyond the pixels: single-cell analysis
 
 
Élet a pixelek mögött: egysejt-analízis
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológia jelenlegi ismeretanyagának nagy része, beleértve a sejthálózatok és a jelátvitel számos modelljét, populációs szintű, átlagolt méréseken alapul. E mérések azonban elfedhetik a ritka, de a teljes hálózat szempontjából kritikus alpopulációk jelenlétét. A heterogenitás még kis alcsoportok esetén is fontos következményekkel járhat a populáció egészére nézve. Horváth Péter kutatásainak célja az egyedi sejt alapú mikroszkópia, a morfológiai és fenotípusos elemzési technikák, valamint az egysejt-izolálási és molekuláris elemzési módszerek fejlesztése, a kiválasztott sejtek jellemzése még a legkomplexebb mikrokörnyezetben is, mint például az emberi agykéreg, a gyermekkori agydaganatok 3D-s szferoidjai vagy a patológiai szöveti metszetek. A mikroszkópos képelemzés során a digitális képeket olyan mérésekké alakítják át, amelyek képesek leírni minden egyes sejt állapotát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden mikroszkóp által készített képnek inhomogén a megvilágítása, főként a fényforrás vagy az optikai útvonal sajátosságaiból adódóan. Ez a hatás rontja az elemzés pontosságát, az intenzitásmérést pedig megbízhatatlanná teszi. A szerző által bemutatott módszerek energiaminimalizáció segítségével képesek már nagyon kis számú kép esetében is felülmúlni mind a digitális, mind pedig a hardveres kalibráción alapuló technikákat. A digitális mikroszkópiában jellemzően minden egyes sejtet külön-külön azonosítanak és értékelnek ki; vagyis a pixeleket úgy csoportosítják, hogy megkülönböztessék a sejtet a többi sejttől és a háttértől. Ezt a folyamatot szegmentálásnak nevezzük. Csoportja számos olyan módszert fejlesztett ki, amely intelligensen segít meghatározni az egyes sejtek körvonalát, tulajdonságait és fenotípusát. Megmutatták a sejtek mikrokörnyezetének fontosságát, így a sejtek fenotípusai pontosabban határozhatók meg, ha ismerjük a környezetüket a szöveten belül. Az egyes sejt szinte folyamatosan dinamikus változáson megy keresztül, ami a fenotípusa megváltozásával is jár. Bemutattak egy megoldást az egyes sejtek folytonos variációjának absztraktabb számszerűsítésére mesterséges intelligencia felhasználásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szubmikron-felbontású képalkotást, az egysejtes fenotipizálást és a mesterséges intelligencia által támogatott izolálást kombinálták elektrofiziológiai, szekvenálási és ultraérzékeny proteomikai munkafolyamatokkal. Az egysejt-izolációs módszerek négy családját mutatta így be. Célja, hogy egysejtes módszereiket személyre szabott rákterápiában is bevezessék. Ennek kapcsán a rákos megbetegedéseket egysejtes szinten profilozzák, hogy a feltárt genomikai és proteomikai elváltozások alapján precíziós terápiák javaslatára legyen lehetőségük.
 
 
HORVÁTH SÁNDOR
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében a Jelenkortörténet osztály vezetője, 2022 óta az MTA-BTK Lendület Munkaformák (WORK) kutatócsoport vezetője. Fő kutatási területe a 20. század, különösen az 1945 utáni korszak társadalomtörténete és a mindennapok története. Eddig 7 könyve jelent meg magyar és angol nyelven, és 11 kötetet szerkesztett. Az általa vezetett hazai és nemzetközi kutatási projektek közül kiemelkedik az Európai Bizottság Horizont 2020-as keretprogramjának támogatásával megvalósuló „COURAGE: Cultural Opposition: Understanding the Cultural Heritage of Dissent in the Former Socialist Countries / Az ellenzékiség öröksége az egykori szocialista országokban” című kutatás (http://cultural-opposition.eu/). A közel száz kutató részvételével húsz országban zajló nemzetközi kutatás több száz, kulturális ellenálláshoz kapcsolódó köz- és magángyűjtemény történetének összehasonlító elemzésén túl a szocialista korszakról szóló nemzetközi történetírásban bevezette a kulturális ellenzékiség összetett fogalmát, és hozzájárult számos kelet- és nyugat-európai kutatóintézet és egyetem kutatási együttműködéséhez. A projekt 2019-ben az Európai Múzeumok Akadémiájának különdíjában részesült. Horváth Sándor munkái jelentős mértékben hozzájárultak a mindennapok története és a társadalomtörténeti kérdések meghonosításához a hazai jelenkortörténeti kutatásokban, valamint a hazai jelenkortörténet-írás tevékenyebb bekapcsolódásához a nemzetközi történettudományi diskurzusokba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2003-ban szerzett PhD-fokozatot az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) történelemből, doktori disszertációjáért Hanák Péter-díjban részesült. Számos külföldi egyetemen kutatott, köztük a Humboldt Egyetemen (2002); a Columbia Egyetemen (2007); a bécsi Humán Tudományok Intézetében (IWM) (2009); a müncheni Lajos–Miksa Egyetemen (LMU) (2011), a berlini Freie Universitäten (2012), valamint a jénai Friedrich Schiller Egyetem Kertész Imre Kollégiumának tagja volt (2014–2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tevékeny résztvevője a tudományos közéletnek, számos hazai és nemzetközi tudományos konferenciát szervezett. Alapító szerkesztője a The Hungarian Historical Review (2012–) című folyóiratnak, amelynek jelenleg főszerkesztője. Az általa kezdeményezett hazai konferenciák közül kiemelkednek az 1956 történetéhez kapcsolódó egri, a rendszerváltás hosszú történetét vizsgáló szegedi és a kádárizmussal foglalkozó miskolci konferenciák (2016; 2019; 2022), amelyek adott években a legnagyobb szabású hazai jelenkortörténeti konferenciák voltak. 2006 óta az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Doktori Program oktatója. Számos nemzetközi kutatási alap, köztük az Európai Kutatási Tanács (ERC) bírálóbizottságának tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: Horvath.Sandor@abtk.hu
 
Mindennapi kollaboráció a szocialista korszakban: mindennapi társadalmi gyakorlatok és politikai participáció egy élettörténetben
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés célja, hogy új megvilágításba helyezze a hatalom és egyén viszonyát a szocialista korszakban egyetlen ember élettörténetén keresztül társadalomtörténeti megközelítéssel. A főhőst 1945 után háborús bűnösként elítélték, majd 1957 és 1989 között jelentéseket írt az állambiztonságnak egy kistelepülésen. A fő kérdés módszertani jellegű volt: hogyan lehetséges az állambiztonsági és népbírósági források társadalomtörténeti felhasználása egyetlen hétköznapinak tűnő ember életének vizsgálatán keresztül, és miként válthat érthetőbbé ezekből a forrásokból a mindennapi társadalmi gyakorlatok és a politikai részvétel formáinak átalakulása a szocialista korszakban. A szerző előfeltevése az volt, hogy a magán- és közélet közötti határ élesebbé válása, ezáltal a társadalom depolitizálódása elsősorban a hatalom érdekeit szolgálta. Ráadásul a politikai kérdések iránti érdeklődés elvesztésének látszata elsősorban az uralmi rendszer és a szocialista nyelvhasználat logikájából fakadt: azaz minél kevésbé igyekezett valaki „politizálni”, annál könnyebbnek tűnt boldogulása a magánéletben. Azonban a különböző rendszerek által elvárt nyelvhasználat elsajátítása már önmagában is érdekérvényesítést és politizálást jelentett. Ennek egyetlen ember életútjában is kézzelfogható jelei voltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző fő célkitűzése az volt, hogy egyetlen ember életén, szűkebb környezetén és kapcsolatrendszerének vizsgálatán keresztül érthetőbbé tegye azokat a folyamatokat, amelyek a 20. század második felében meghatározták a társadalom mindennapjait, az egyén cselekvési lehetőségeit, és megváltoztatták a politizálás formáit. Ebből a szempontból kulcsfontosságú a mindennapi kollaboráció vagy együttműködés fogalmának bevezetése, amely ebben a szövegben az állampolgárok alkalmazkodását jelenti a hivatalosan elvárt nyelvi formákhoz. Egyúttal arra a kérdésre is kereste a választ, milyen mértékben változtatta meg a köz- és magánszféra határait és a közéleti részvétel mintáit a második világháború és a kommunista diktatúra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezésből többek között kiderült, hogy az állambiztonsági akták és a nyilvántartás irattári rendszerének változása meghatározta a hálózat és az egyes informátorok feladatait. Az irattár nem egyszerűen információt tárolt és továbbított – az iratokkal szemben támasztott formai elvárások befolyásolták a hálózat működését, a társadalmi tapasztalatok ábrázolását és az információk formai és tartalmi elemeit is. Mindez a mai napig meghatározza a szocialista korszak társadalmáról élő történeti sztereotípiákat.
 
 
JANKY BÉLA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1972-ben született Debrecenben. 1996-ban végzett közgazdász-szociológusként a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen – ahol a Rajk Szakkollégium tagja volt. Ugyanott védte meg „Szolidaritás és jóléti preferenciák” című disszertációját 2003-ban, és habilitált 2020-ban. 2000 óta tanít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szociológia és Kommunikáció Tanszékén, 2005 óta docensként. 2013 óta – rövid megszakítással – a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) kutatója is. Korábban dolgozott a CEU-n, majd a TÁRKI-ban is. Doktoranduszként az Indiana Egyetemen és a Groningeni Egyetemen folytatott kutatásokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományos munkájának jelentős része gazdaságszociológiai hagyományokhoz, illetve az etnikai diszkrimináció szociológiájához kötődött. Gazdaságszociológiai elemzéseiben a kooperáció sikerességét meghatározó strukturális tényezőket, valamint a gazdasági viselkedés kulturális gyökereit vizsgálta. Az etnikai diszkriminációhoz kötődően a hazai romák demográfiájával, valamint etnikai sztereotípiák hatásaival foglalkozott. Munkásságának megkülönböztető sajátossága a módszertani sokféleség. Publikációi között mélyinterjús esettanulmány, regressziós adatelemzés, vinyettás kísérlet, elméleti értekezés és matematikai modellen nyugvó társadalomelméleti elemzés is található. Eddig közel 40 kutatóval publikált közösen, és mintegy 20-an vettek részt az általa vezetett 3 OTKA-kutatásban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4 monográfiát és mintegy 120 tanulmányt publikált, amelyekre eddig több mint 700 független hivatkozás érkezett (legtöbbet idézett 25 tanulmányából 10 egyszerzős, 22 legfeljebb kétszerzős). Egyes kutatási eredményeit a legrangosabb (D1-es) társadalomtudományi szakfolyóiratok közölték (European Sociological Review, International Journal of Public Opinion Research, Journal of Public Policy, Social Networks); és jelentek meg közleményei más diszciplínák rangos folyóirataiban is (Economics Letters, Energy Policy, Physica A).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkájának elismeréseként, illetve ösztönzéseként megkapta a Pro Scientia Aranyérmet, az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat és a Deák Ferenc Ösztöndíjat, a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Kari Kutatási Díját és a Kar Kiváló Oktatója címet. 2011 és 2013 között az OTKA Szociológia és Demográfia Zsűrijének elnöke, 2012–2015 között a szakma nem akadémikus MTA közgyűlési képviselője, 2013–2015 között az MTA TK Szociológiai Intézet igazgatója volt. 2022 óta a BME-n tanszékvezető és a Magyar Szociológiai Társaság elnökségi tagja, 2024-ben az MTA Szociológiai Tudományos Bizottságának elnökévé válaszották. 5 hazai folyóirat szerkesztésében vett vagy vesz részt. Eddig 3 doktorandusza védte meg disszertációját.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: janky.bela@gtk.bme.hu
 
Erkölcs, racionalitás és közösség. A morális dilemmák szociológiai elmélete
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés tárgya a különböző erkölcsi szabályok betartásának esélyét meghatározó külső körülmények vizsgálata. Azaz annak elemzése, hogy milyen, az egyén erkölcsi beállítottságára közvetlenül nem visszavezethető lehetőségek és korlátok teszik (kevésbé) valószínűvé, hogy valaki betart egy számára adott erkölcsi szabályt. Továbbá az önérdekkövető egyének csoportjaiban fenntartható egyedi szabályok és komplex morális rendek sajátosságai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E sajátosságok közül a szerző különös figyelmet szentel a javak és lehetőségek erkölcsi szabályok által támogatott egyenlőtlen eloszlásának. Arra fókuszál, milyen körülmények vezetnek olyan szabályok megszilárdulásához, amelyekben a szabályozás alá eső közösség egyes tagjai különösen sok, míg más szabálykövető tagok nagyon kevés erőforráshoz jutnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés során az erkölcs új szociológiájának utóbbi másfél évtizedben kidolgozott elméleti alapvetéseire támaszkodik, ugyanakkor ezeket az alapvetéseket lefordítja a szociológiában csak nagyon korlátozott mértékben alkalmazott racionális döntés- és játékelmélet nyelvére. A játékelmélet eszköztárát használja arra, hogy az erkölcs új szociológiájának megközelítését alkalmazva új téziseket fogalmazzon meg. A fordítás azért is fontos, mert a játékelmélet az utóbbi időben az erkölcskutatás lingua francája lett, és az erkölcsszociológusok sok tekintetben mást mondanak az erkölcs természetéről, mint a legtöbb, a játékelmélet nyelvét értő és használó erkölcskutató. Az egymásnak ellentmondó tézisek összevetését is segíti az azonos nyelv használata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Janky Béla által javasolt beágyazott játszma modellje több ponton mond ellent a sztenderd játékelméleti erkölcsmodelleknek. Például az erkölcsi nyomás erőssége nem exogén változó: az határozza meg, hogy a szerepelvárással szembesülő személy mennyire szorul rá a szerepelvárásokat megfogalmazó közösség tagjaival folytatott együttműködésre. Továbbá kis téteknél az erkölcs befolyása teljesen eljelentékteleníti az önérdekből eredő megfontolásokat. Sőt, egy zárt közösség nagy téteknél is tud elegendően erős erkölcsi nyomást gyakorolni bármilyen egyedi helyzetben – azaz a kizsákmányolás legdurvább formái is fenntarthatóak. Emellett a beágyazott játszma modelljében a játékelméleti erkölcsmodellek előrejelzéseivel ellentétes az összefüggés a dilemma szereplőinek száma és az erkölcsi szabályok sikeressége között. Nagyobb, diverzifikáltabb közösségek – feltéve, ha elég zártak – erősebb erkölcsi nyomást tudnak kifejteni az egyes játszmák résztvevőire –, és így nagyobb egyenlőtlenségeket okozó erkölcsi rendek fenntartását teszik lehetővé.
 
 
JENEY VIKTÓRIA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1971-ben született Nyíregyházán. Egyetemi tanulmányait 1990-ben kezdte meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, ahol 1995-ben általános vegyész és kémia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. PhD-fokozatát a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán (DE ÁOK) szerezte meg 2002-ben Balla József témavezetésével a hemfehérjék által indukált stresszindukciós és stresszadaptációs mechanizmusok kutatásában elért eredményeire alapozva. Ezt követően az Egyesült Államokban, az Emory Egyetem Kardiológiai Intézetében folytatta pályáját, ahol eredményes kutatómunkáját Thompson-díjjal jutalmazták. 2004–2008 között a DE ÁOK vaszkuláris biológiai kutatócsoportjában dolgozott tudományos munkatársként. 2005–2008 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. 2008-ban Marie Curie-ösztöndíjasként csatlakozott a Miguel Soares által vezetett kutatócsoporthoz a Gulbenkian Intézetben, Portugáliában, ahol a hemolízis és az extracelluláris hemoglobin szerepét vizsgálta maláriában. 2010-ben reintegrációs Marie Curie-ösztöndíjjal tért haza, és a vaszkuláris biológiai kutatócsoportban folytatta tudományos munkáját. 2012-ben tudományos főmunkatárssá nevezték ki. 2013-ban Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíjat nyert. Önálló kutatócsoportját 2015-ben alapította meg. 2016-ban elnyerte a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért Magyar Ösztöndíjat, majd 2019-ben „Az év női kutatója” díjban részesült a DE-n. 2006 óta 3 OTKA-pályázat vezető és 5 OTKA-pályázat társkutatója volt. 2019-ben nyert az MTA Lendület-pályázatán, mely jelentősen hozzájárult kutatócsoportja megszilárdításához. A DE ÁOK oktatója. Vezetésével eddig 4 PhD-hallgató szerzett fokozatot a DE-n, jelenleg 5 doktorandusz és 1 posztdoktor munkáját irányítja. Nemzetközi referált folyóiratban eddig 66 tudományos közleménye jelent meg, ebből 54 Q1, ezen belül 31 D1 minősítésű. Cikkeinek összesített impaktfaktora 394,943, citációinak (MTMT) száma 5202, Hirsch-indexe 34.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Két gyermek, egy 21 éves fiú és egy 16 éves lány édesanyja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: jeney.viktoria@med.unideb.hu
 
Hipoxia és hemorrágia: mikrokörnyezeti hatások az érelmeszesedés és a vaszkuláris kalcifikáció patogenezisében
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A halálozási statisztikákat világszerte az érelmeszesedés talaján kialakuló kardiovaszkuláris események vezetik. Doktori értekezésében a szerző az érelmeszesedéses plakk progresszióját és az érfali kalcifikációt jelentősen befolyásoló két mikrokörnyezeti tényező, a hipoxia és a hemorrágia hatásának tanulmányozása során kapott eredményeit foglalta össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A patológiás érfal jellemzője az oxigénellátottság csökkenése, azaz a hipoxia, mely jelen van a megvastagodott érfalban, ha az érfal vastagsága meghaladja az oxigén diffúziós távolságát. Erre példa az előrehaladott érelmeszesedéses plakk. Ismert, hogy az előrehaladott plakkokban a hipoxia hatására új erek növekedése indul meg. A folyamat az újonnan képződő erek tökéletlensége miatt a plakk bevérzéséhez vezet. A szerző munkája során tanulmányozta a plakkbevérzés során a plakkba került hemoglobin és a plakklipidek interakcióit. Kimutatta, hogy a plakkban egyidejűleg jelen lévő alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és a hemoglobin között kóros körfolyamat alakul ki, melyben az oxidált lipidek hemoglobinoxidációt, az oxidált hemoglobinmolekulák pedig további lipidperoxidációt indukálnak. Munkájában bizonyította, hogy a hemoglobin oxidációja során kovalens módon keresztkötött hemoglobinmolekulák (dimerek, tetramerek és multimerek) képződnek, és ezek jelenlétét kimutatta humán karotiszplakkokban. Kimutatta, hogy a hemoglobin oxidációja során keletkező oxidált hemoglobinmolekulák a hemcsoportjuk disszociációjára hajlamosak. Vizsgálta a hem és az oxidált hemoglobinmolekulák endotélsejtekre kifejtett hatását, és megállapította, hogy a kovalens módon keresztkötött hemoglobinmolekulák endotélsejt-aktivációt, a hem pedig gyulladásos folyamatot, az NLRP3 inflammaszóma aktivációját idézi elő. Az érfali kalcifikáció mechanizmusát is tanulmányozta. Kimutatta, hogy a hipoxia előidézi az érfali simaizomsejtek csontsejtszerű sejtekké való differenciálódását. Megállapította, hogy a hipoxia fokozza a reaktív oxigéngyökök (ROS) termelődését érfali simaizomsejtekben, valamint hogy a fokozott ROS-termelődés kulcsszerepet játszik a hipoxia kalcifikációt előidéző hatásmechanizmusában. Bizonyította, hogy a hipoxia-szignálútvonal farmakológiai aktivációja fokozza az aorta kalcifikációját krónikus veseelégtelen egerekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkája hozzájárult a komplikált érelmeszesedéses lézióban zajló folyamatok jobb megértéséhez és a hemoglobinoxidáció plakkprogresszióban betöltött szerepének feltárásához, valamint az érfali hipoxia kóroki szerepének felismeréséhez a vaszkuláris kalcifikáció patomechanizmusában.
 
 
JÓZSA KRISZTIÁN
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Matematika–fizika szakos középiskolai tanári végzettségét 1996-ban szerezte a József Attila Tudományegyetemen. 2000-ben pedagógiai értékelési szakértő szakon diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). PhD-értekezését Nagy József témavezetésével 2003-ban védte meg, 2013-ban habilitált, mindkettőt a neveléstudomány területén. 2018-ban kapott egyetemi tanári kinevezést, az SZTE és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatója.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományos diákköri dolgozatával 1997-ben OTDK I. helyezést ért el. Ugyanebben az évben Pro Scientia Aranyérmet, majd 2008-ban Akadémiai Ifjúsági Díjat kapott. 2000-ben elnyerte az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért predoktori ösztöndíját 12 hónapra. MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesült 2 alkalommal, 2004–2007, majd 2015–2019 között. A 2012/13-as tanévben Fulbright kutatói ösztöndíjas volt az Egyesült Államokban. 2015-ben Campus Hungary ösztöndíjas, majd a 2016/17-es tanévben International Presidential Fellow a Colorado State Universityn.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Pedagógia, a Gyermeknevelés, az Anyanyelvi Kultúraközvetítés és a Képzés és Gyakorlat folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Rendszeres bírálója hazai és nemzetközi folyóiratoknak, konferenciáknak. Tagja nemzetközi és hazai tudományos szervezeteknek (EARLI, EERA, HERA, ISSBD, SRCD), valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Pedagógusképzési Bizottságának (2018–). 24 kutatási pályázatban működött közre, ezek közül 10-nek volt a témavezetője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsődleges kutatási területe a tanulási motiváció, az elsajátítási motiváció. Foglalkozik az óvodás- és kisiskoláskori készségfejlesztés lehetőségeivel és módszereivel, az óvoda-iskola átmenet kérdésével. Jelentős szerepe volt a DIFER (Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4–8 évesek számára) kidolgozásában, amely mára széles körben elterjedt készségmérő és -fejlesztő eszköz. Kutatásaiban kiemelt figyelmet szentel az egyéni különbségek és a hátrányos helyzet kérdéskörének, vizsgálta a tanulásban akadályozott gyermekek fejlődési sajátosságait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi oktatóként a pedagógusképzésben, pedagógia BA, neveléstudomány MA szakon, valamint posztgraduális képzésben tanít. Pályája kezdetén közel 10 évig pszichológusképzésben is oktatott. 2005-től vesz részt a doktori képzésben, az SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola törzstagja. Témavezetésével 8 hallgató védte meg sikeresen az értekezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakmai publikációinak száma az MTMT adatbázisa szerint 414. Ebből folyóiratban megjelent tanulmány 88, könyvfejezet 67. A munkáira történt független hivatkozások száma több mint 3100, Hirsch-indexe 27.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: jozsa@sol.cc.u-szeged.hu
 
Az elsajátítási motiváció jelentősége óvodáskortól fiatal felnőttkorig
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elsajátítási motiváció arra ösztönzi az egyént, hogy megpróbáljon elsajátítani egy készséget, megoldani egy feladatot, ami legalább kismértékű kihívást jelent a számára. Ez a motiváció tehát kihívást jelentő helyzetekben ösztönöz kitartásra. A helyzet, a feladat megoldására irányuló kitartó próbálkozás mellett fontos szerepe van a kapcsolódó érzelmeknek: a siker esetén megélt örömnek, elégedettségnek, valamint a kudarcokhoz kapcsolódó szomorúságnak, dühnek, szégyenérzetnek. A fókuszált kitartás és a kapcsolódó érzelmek együttesen határozzák meg az elsajátítási motivációt. Mindezeknek velünk született alapja van. Napjainkra számos vizsgálat igazolta, hogy az elsajátítási motivációnak meghatározó a szerepe az értelmi, a társas és a pszichomotorikus fejlődésben. Az értekezés a kérdéskört pedagógiai szempontból elemzi. A bemutatott vizsgálatok óvodás- és iskoláskorú gyermekekre, valamint egyetemistákra irányultak. A vizsgálatokban összesen több mint 15 000 gyermek vett részt. A főbb eredmények a következők. A családi környezet jellemzői szoros kapcsolatban vannak a gyermek elsajátítási motivációjával. Az otthoni érzelmi környezet, a szülők gyermeknevelési szokásai jelentősen befolyásolják a motivációt. A motiváció szorosan összefügg az iskolai tanulás sikerességével, a kognitív és szociális készségek fejlődésével. Az óvodáskori motiváltság előre jelzi az alsó és felső tagozatos korban mérhető sztenderdizált teszteredményeket és tantárgyi osztályzatokat, valamint a továbbtanulási célokat. A felső tagozat kezdetétől az elsajátítási motiváció a tanulók többségében jelentős mértékben csökken. A pedagógusoknak, az osztálytermi folyamatoknak meghatározó szerepük van a tanulók, az osztályközösségek motiváltságának az alakításában. A különböző kultúrákhoz tartozó tanulók (magyar, amerikai, kínai) és egyetemisták (magyar, ausztrál, bangladesi, iráni) körében az elsajátítási motiváció hasonló mintázatot mutat. Elkülönülnek egymástól az elsajátítási motiváció különböző területekhez (olvasás, matematika, természettudomány, idegen nyelv, ének, rajz) kapcsolódó dimenziói. Az értekezés keretei között kidolgozásra került az elsajátítási motiváció kérdőív továbbfejlesztett változata (DMQ18), mely jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik. Megszületett egy számítógép-alapú vizsgálati eszköz (FOCUS), mely játékos feladathelyzetben méri a gyermekek viselkedésében megnyilvánuló elsajátítási motivációt. Az eredmények alapján kidolgozhatóak olyan módszerek, amelyekkel a gyermekek motiváltsága családi és intézményes környezetben erősíthető, ezáltal pedig elősegíthető a tanulásuk eredményessége, ami kulcsfontosságú a hosszú távú sikeresség szempontjából.
 
 
KASZA PÉTER
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1993-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait Szegeden történelem–latin szakon. Diplomái megszerzése után 4 évig tanított a makói József Attila Gimnáziumban, előbb főállású, majd óraadó tanárként. Ezzel párhuzamosan 2000–2003 között a Szörényi László vezette Neolatin Doktori Program ösztöndíjas hallgatója volt. 2003–2009-ig a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén volt tanársegéd. Ez idő alatt, 2007-ben elnyerte a Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány egyéves kutatóösztöndíját, ennek támogatásával fejezte be Brodarics István életéről és irodalmi működéséről írott disszertációját, melyet 2008-ban summa cum laude védett meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2009-ben kinevezték adjunktusnak az SZTE Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékére. 2009 és 2011 között az MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjasaként készítette elő Brodarics István levelezésének kritikai kiadását, amely 2012-ben jelent meg a BSMRAe-sorozatban. 2012–2014 között második alkalommal is elnyerte a Bolyai-ösztöndíjat Brodaricsról írott monográfiájának megírására. 2015-ben habilitált a Miskolci Egyetemen. 2016-ban egyetemi docenssé léptették elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fő kutatási területe a kora újkori latin nyelvű történetírás. 2016-ban elnyert egy OTKA-pályázatot. Ennek keretében kezdte meg Lazius történetírói munkásságának feldolgozását, és vezetett kutatói közösséget a Buda 1540–1542. évi ostromainak szentelt forráskiadvány összeállításához. Számos alkalommal kutatott külföldön CH- és Klebelsberg-ösztöndíjakkal. 2017–2018-ban az OeAD Richard Plaschka-ösztöndíjának birtokában Bécsben folytatott Lazius-kéziratokkal kapcsolatos kutatásokat. 2021 júliusa óta az SZTE Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszék tanszékvezető docense, 2022-től kezdve az OSZK és az SZTE együttműködésében létrejött Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, egyúttal az innsbrucki Ludwig Boltzmann Institut für Neulateinische Studien kutatója. Egyéni kutatómunkája mellett egyetemi oktatóként kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra: több hallgatója ért el OTDK-helyezést, vagy nyert el ÚNKP-ösztöndíjat. Eddig 7 alkalommal vett részt Erasmus-csereprogramban, és oktatott külföldi egyetemeken. 2016 óta vezeti a szegedi Neolatin Doktori Programot, 2022 óta az Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola titkári teendőit is ellátja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományszervezői, tudományos közéleti tevékenysége is jelentős: 2014 óta tagja a BSMRAe szerkesztőbizottságának, illetve 2013 óta egyik állandó szervezője a Szeged központtal kétévente megrendezett neolatin konferenciáknak, illetve szerkesztője a konferenciák tanulmányköteteinek. Az MTA Művelődéstörténeti Osztályközi Bizottságának a tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: kasza.peter@szte.hu
 
Magyar történelem Bécsből nézve Wolfgang Lazius elfeledett történeti műve
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés tárgya a 16. századi bécsi humanizmus egyik kulcsfigurájának számító Wolfgang Lazius (1514–1565) kéziratban maradt történeti művének kiadása és elemzése. Lazius egyike volt a kor jellegzetes polihisztor humanista tudósainak: gyakorló orvos volt, többször töltötte be a bécsi egyetem orvoskarának dékáni tisztét, emellett jelentős könyv-, felirat-, illetve éremgyűjteménye is volt, tudományos munkássága pedig jelentős mind az epigráfia, mind a numizmatika területén. Az 1540-es évektől Habsburg Ferdinánd hivatalos udvari történetírója lett, és ebbéli minőségében kezdett bele az élete fő művének tekintett Rerum Austriacarum Decades című hatalmas munka megírásába. A cél a Habsburgok uralta területek történetének átfogó megírása lett volna a római hódítástól Lazius saját koráig, de a gigantikus vállalkozást nem sikerült befejeznie. Teljes egészében csak az V. decas tíz könyve készült el, de magyar historiográfiai és művelődéstörténeti szempontból éppen ez a munka legizgalmasabb és legfontosabb része. Az V. decas ugyanis nemcsak kortörténet, beszámoló olyan eseményekről, melyeknek Lazius maga is aktív részese, szemtanúja volt, hanem 1526 és 1556 közötti időhatárral kizárólag a Magyar Királyságban játszódó eseményeket tárgyal. Lazius halála után a munka kéziratban maradt, és lényegében, egy-egy szórványos kivételtől eltekintve, sem az osztrák, sem a magyar tudományosság nem foglalkozott vele.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés a készülő kritikai kiadás, illetve jegyzetekkel ellátott fordítás eredményeinek egy részét mutatja be. A disszertáció három fő egységből tevődik össze. Mivel kéziratban maradt munkáról van szó, melyek egyes könyvei három, autentikus szerzői változatban is fennmaradtak, a dolgozatnak van egy kifejezetten filológiai eredményeket felmutató része. Kasza Péter ebben teljes körű, a kézirati változatok eltérését dokumentáló szövegkritikai apparátussal közölte a mű központi elemének számító, az 1540–1543. évi magyarországi eseményeket, főképp a Buda elfoglalásának folyamatát tárgyaló 3–6. könyvek szövegét eredeti latin nyelven. Mivel a mű szélesebb körű megismertetése kiemelten fontos, a közölt szövegről magyar fordítást is készített, és ehhez fűzte a többévi levéltári kutatásai eredményét tartalmazó, illetve Lazius szövegét más kortárs narratív források adataival ütköztető magyarázó jegyzeteket. A közölt szövegek elemzését, Lazius szerepét, helyét a magyar történeti irodalomban, művének kontextusba helyezését az értekezés közel felét kitevő bevezető tanulmányban végezte el.
 
 
KENDE ANNA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) pszichológia szakán. Ezzel egy időben a Közép-európai Egyetem „Gender and Culture” programján is diplomát szerzett. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Doktori Iskolájában szerezte meg PhD-fokozatát. 2003 és 2006 között tudományos munkatárs volt az MTA Pszichológiai Intézet Társadalomlélektani Osztályán. 2003-ban a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa lett. 2012-től 2022-ig az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) Szociálpszichológia Tanszékének docense, 2022-től egyetemi tanára. Itt alapította meg a Társadalmi csoportok és média kutatóműhelyt, és vezeti a Szociálpszichológia Tanszéket 2014-től, a Pszichológiai Intézetet pedig 2022-től.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási területei a csoportközi konfliktusok és a diszkrimináció hátterében álló előítéletesség, illetve a csoportközi viszonyok megváltoztatására irányuló viselkedésformák, elsősorban a politikai (kollektív) cselekvés és a csoportközi szolidaritás. E jelenségeket magyarországi és nemzetközi összehasonlító vizsgálatokban, kérdőíves és kísérleti módszerekkel, elméleti és gyakorlati szempontok mentén vizsgálja. Miközben kutatásainak többsége alapkutatásnak tekinthető, közvetlenül reflektálnak aktuális társadalmi és politikai kihívásokra is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vezetőségi szerepet vállalt a Nemzetközi Politikai Pszichológiai Társaságban, és szerkesztői feladatot töltött be a European Journal of Social Psychology, az Advances in Political Psychology és az Alkalmazott Pszichológia folyóiratokban. 5 témavezetettje szerzett doktori fokozatot, jelenleg 7 aktív doktori hallgatója van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2016–2020 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült, melyet az MTA Bolyai-plakettel díjazott, háromszor nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját, 2018-ban pedig az ELTE PPK Sapere Aude díjban részesítette. Kutatás- és konzorciumvezetőként kétszer nyerte el az NKFI Hivatal kutatási pályázatát, és kétszer az Európai Unió „Rights, Equality and Citizenship Programme” pályázatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2022 végéig megjelent nemzetközi folyóirat-közleményeinek a száma 61 volt, hazai folyóiratban 34 cikke jelent meg, 4 magyar nyelvű kötet szerkesztője. Független hivatkozásainak száma 1538, Hirsch-indexe 19.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: kende.anna@ppk.elte.hu
 
The social and psychological underpinnings of achieving change in intergroup relations 
 
 
Társadalmi és pszichológiai tényezők szerepe a csoportközi viszonyok megváltoztatásában
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés célja, hogy bemutassa az egyenlőtlen vagy konfliktusos csoportközi helyzetek megváltoztatásának pszichológiai feltételeit, különös tekintettel a romaellenesség és az idegenellenesség kérdéseire. Az első három vizsgálat a romaellenesség mérésének és csökkentésének lehetőségeire és az azokat meghatározó pszichológiai tényezőkre irányult. A hat országban végzett kérdőíves vizsgálat a romaellenesség háromfaktoros struktúráját tárta fel, melyben (1) a nyíltan kifejezésre juttatott negatív sztereotípiák mellett (2) a meg nem érdemelt előnyökhöz jutás gondolata és (3) a kulturális autonómia tagadása tükröződött. E faktorok különböző mértékben jósolták be a romák társadalmi inklúziójának támogatását vagy elutasítását. Egy csoportközi barátkozásra épülő terepkísérletben a romaellenesség enyhítésének egy lehetséges irányát azonosították, miközben az intézményes társadalmi normák elengedhetetlen szerepét tárták fel a beavatkozás sikeressége szempontjából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző további kérdőíves és kísérleti vizsgálatok segítségével a társas identitás tartalmának és módjának az idegenellenességre és romaellenességre gyakorolt hatását vizsgálta. Az eredmények arról árulkodnak, hogy a nemzeti identitás etnikai aspektusainak hangsúlyozása a bevándorlók nagyobb mértékű kirekesztéséhez, míg a polgári definíció nagyobb befogadáshoz és felelősségvállaláshoz vezet, különösképpen a romák esetében. Továbbá a nemzethez társított értékek és normák miatt a nemzeti identitás inkább jár együtt kirekesztő attitűddel, míg az európai identitás csupán abban az esetben, ha egyúttal a glorifikációra jellemző felsőbbrendűség érzése is jellemzi. A kutatások arra világítottak rá, hogy az identitás tartalma és módja egyfajta interakcióban fejti ki a hatását. Végül a 2015-ös menekültválság segítői körében végzett nagyszabású kérdőíves vizsgálatban azt találták, hogy az önkéntesek ugyan rendelkeztek a politikai aktivizmus motivációival, azonban aktivizmus helyett az egyszerű segítségnyújtást választották az adott helyzetből fakadó problémák enyhítésére. Ennek alapján megállapítható, hogy a politikai motivációk és a csoportközi helyzet követelményei együtt határozzák meg a cselekvés módját és következményeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében e vizsgálatok a társas identitás és a csoportközi viszonyok összefüggéseiről hoztak új eredményeket, miközben nem maradtak meg a csoportközi attitűdök szintjén, hanem a cselekvésre gyakorolt hatást is feltárták, ami az elméletek gyakorlatba való átültetésében kap kiemelkedő szerepet. Végül a kutatások egyik fontos eleme az is, hogy miközben általános pszichológiai folyamatokat tárnak fel, minden esetben aktuális társadalmi problémákra is reflektálnak.
 
 
KÉRCHY ANNA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1999-ben szerzett angol és francia nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jogelődjén, majd 2000-ben az Université Paris VII Denis Diderot szöveg- és képtörténet és szemiológia programjában posztgraduális DEA-diplomát. 2007-ben az SZTE-n védett PhD-disszertációjában a szemiotizált test és szomatizált szöveg viszonyát vizsgálta Angela Carter mágikus realista regényeiben korporális narratológiai perspektívából. 2016-ban a Debreceni Egyetemen habilitált, a viktoriánus fantasztikum posztmodern konfigurációt tárgyaló értekezése Lewis Carroll nonszensz gyerekirodalmi klasszikusának mai adaptációit elemezte a transzmediális történetmondás tükrében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási területe a 19. századi és kortárs angol nyelvű nőirodalom, fantasztikus irodalom és gyerekirodalom marginalizált szövegeiben a testreprezentációk, a kulturális másságkonstrukciók, a szubaltern szubjektum szubverzív megszólalási lehetőségeinek kutatása interdiszciplináris, irodalomelméleti és kultúrkritikai megfontolások kontextusában. Tudományos közleményeinek száma 154, független hivatkozásai száma 603. Főbb publikációs eredményei: 2 monográfia, a Body-texts in Angela Carter (Edwin Mellen, 2008) és a Magyar Anglisztikai Társaság könyvdíját elnyerő Alice in Transmedia Wonderland (McFarland, 2016), a JATEPress Ikonológia sorozatában megjelent A nő nyelvet ölt. Feminista narratológiai, esztétikai, testelméleti tanulmányok, a Romanticism and Victorianism in English Literature című tankönyv, 10 (társ)szerkesztett tanulmánykötet és 4 nemzetközi folyóirat-különszám. Több külföldi könyvsorozat és folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Több mint 100 konferencia-előadást tartott, 43-at külföldön, 27-et meghívott plenáris előadóként. 3 konferenciát, 8 nemzetközi konferenciaszekciót szervezett. Oktatott West Virginia, Antwerpen, Bordeaux, Angers, Velence, Huelva egyetemein. 5 nemzetközi kutatási projektben vett részt (Erasmus+SP SFBB, Mineco Spain, Erasmus+ LLP, AÖU). 9 tudományos szervezet tagja, a Magyar Anglisztikai Társaság vezetőségi tagja, az MTA Irodalom- és Kultúratudományi Bizottság és az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2003 óta tanít az SZTE Angol Tanszékén, 2017 óta egyetemi docens, 2020 óta az Angol Nyelvű Irodalmak és Kultúrák doktori program vezetője. 119 diplomamunka témavezetője, 7 védett és 10 aktív PhD-hallgató társtémavezetője. 24 kurzust dolgozott ki, részt vett digitális tananyagfejlesztésben (EFOP, TÁMOP) és tehetséggondozásban (OTDK, ÚNKP).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elnyerte az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját (2014–2017), az SZTE Év Kutatója díját (2023) és több nemzetközi kutatói támogatást, köztük az IRSCL (Stockholm, 2019), ESSE (2017; 2023), Campus Hungary (Maastricht, 2013), AÖU (Salzburg, 2005), Erasmus-mobilitás (Leuven, 2002; Antwerpen, 2023), BGF (Párizs, 1999–2000) ösztöndíjakat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Négy gyermek édesanyja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: akerchy@ieas-szeged.hu
 
A viktoriánus nonszensz poétikája és politikája: Metamediális játék Lewis Carroll fantáziavilágaiban
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés célja a Lewis Carroll írói álnéven elhíresült Charles Lutwidge Dodgson (1832–1898) sokrétű munkásságának feltérképezése. Carroll a viktoriánus Anglia ellentmondásos szellemiségének emblematikus megtestesítője: oxfordi matematikaprofesszor, anglikán diakónus pap tanár, amatőr természettudós, az okkult spiritizmus fizikáját kutató királyi társaság tagja, a portréfényképészet úttörője, grafomán levél- és pamfletíró, ember- és állatjogi aktivista, megszállott színházrajongó, bűvész, rejtvény- és játékkészítő, logikai fejtörők élménypedagógiájának kidolgozója, nem utolsósorban a meseregénynek álcázott, társadalomkritikai, nyelvfilozófiai és gyermekpszichológiai utalásokban gazdag nonszensz-fantáziairodalom kiemelkedő alakja. Kérchy Anna az életút és az életmű párhuzamos bemutatása során a kanonikus szerzőfigura alakváltozásait és a kritikai recepció elmozdulásait is nyomon követve tárja fel a Carroll-korpusz interdiszciplináris gondolatiságában összetett metamediális allúziórendszerét. A hagyományosan irodalmi műfajként számontartott nonszensz a carrolli poétika és politika fő mozgatórugójaként a szépírásaival következetesen párbeszédbe állított fotóművészeti, illusztrációs, természettudományos, matematikai-logikai és bölcseleti filozófiai munkásságát is meghatározza; a szerzőt a transzmediális történetmondás előfutáraként láttatja. A nonszensz stilisztikai-retorikai sajátosságai, paradoxonokkal való játéka és stratégikus jelentéselbizonytalanítása ideológiakritikai téttel, demokratizáló küldetéssel bír. Önreflektív narratológiai eszközei – a reprezentálhatóság korlátainak feszegetése, a racionális értelmezés normativitásával való dacolás, a metanyelvi felismerések és preverbális energiák ötvözése – a hegemonikus hatalmi viszonyok megkérdőjelezését sürgetik. A különféle műfajok, médiumok, beszédmódok, látószögek hibrid elegyítése a mindenkori befogadót kreatív együttműködésre ösztönözve elbizonytalanítja az értelem/értelmetlenség, szerző/olvasó, felnőtt/gyerek, rend/játék, jelenlét/hiány, én/másik, szubjektum/objektum, ember/állat, szó/kép, hang/csend ellentétpárok hierarchiáját. A kimondhatatlanság és a leképezhetetlenség összefüggéseinek firtatása, a mediális átjárásokból fakadó többnézőpontúság és többszólamúság célja az elhallgatottak hangjának kihangosítása, a figyelmen kívül hagyottak szemrevételezése, automatizált interpretációs mechanizmusaink kizökkentése, a képzelet erejének, az empatikus rácsodálkozás etikájának éltetése. A nonszensz sajátosan carrolli – ikonotextuális, etológiai, teológiai, matematikai, fordításpoétikai, ludológiai – vetületeinek tükrében a badarsággal való viaskodás szolidaritásra hívó, közösségi létélményként sejlik fel.
 
 
KÉSMÁRKY GÁBOR
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesten született 1971-ben. Általános és középiskolai tanulmányait Dunaújvárosban végezte, az orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg 1996-ban summa cum laude minősítéssel. Azóta az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán dolgozik. PhD-hallgatóként klinikai hemoreológiával és szabad gyökökkel foglalkozott, 2000-ben szerzett fokozatot. 2003-ban belgyógyászatból, 2006-ban kardiológiából szakvizsgázott, 2008-ban belgyógyászati angiológia minősítő vizsgát, 2015-ben szakvizsgát, 2017-ben transztorakális és transzözofageális echokardiográfia licencvizsgát tett. 2010-ben habilitált, 2011-től 2021-ig egyetemi docens volt. 2021. szeptember 1-től a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) egyetemi tanárává nevezték ki. 2022-től a PTE ÁOK tudományos bizottságának tagja. 1999–2008 között az I. Sz. Belgyógyászati Klinika Haemorheologiai Kutatólaboratóriumának vezetője volt. 2009-ben vezetésével indult el a dél-dunántúli régió első angiológiai szakrendelése. 2014-től az újonnan megalakított Angiológiai Osztály vezetője, az angiológia szakképzés grémiumvezetője, szakvizsgáztató. Az angiológiai szakambulancián bevezette a speciális noninvazív műszeres vizsgálatokat, a lábujjvérnyomás és a transzkután parciális szöveti oxigéntenzió-mérést, a járásteszteket és a vaszkuláris ultrahangot. Egyik alapítója és rendszeres résztvevője a Klinikai Központ multidiszciplináris vaszkuláris „team” megbeszéléseinek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási területe a klinikai hemoreológia és a vér reológiai tulajdonságait befolyásoló plazmafehérjék vizsgálata, a 2000-es években a trombocitaaggregáció-gátlás, 2009-től a perifériás verőérbetegségek noninvazív vizsgálatának hatékonyabbá tétele, új diagnosztikus megközelítések kidolgozása. Angiológiai témájú kutatási projekteket indított el, melyekből TDK-pályamunkák és PhD-értekezések születtek. Számos hazai és nemzetközi kongresszus, szakmai továbbképzés szervezésében működött közre. 2006-tól a Magyar Haemorheologiai Társaság vezetőségi tagja, 2012–2016 között elnöke volt; 2019-től a Magyar Kardiológusok Társasága Kardiovaszkuláris Prevenciós és Rehabilitációs Munkacsoportjának vezetőségi tagja, 2022-től a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság vezetőségének, 2023-tól tudományos bizottságának tagja. 118 tudományos közlemény, 13 könyvfejezet megírásában vett részt, Hirsch-indexe 23, összes hivatkozásainak száma 1426, független idézőinek száma 1240.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nős, felesége dr. Bruszt Kitti, három gyermekük Gréta, Flóra és Dorka.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: kesmarky.gabor@pte.hu
 
Hemoreológiai és angiológiai vizsgálatok verőérbetegségekben
 
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Késmárky Gábor klinikai hemoreológiával és a perifériás verőérbetegségek noninvazív diagnosztikájának hatékonyabbá tételével foglalkozik. A vér reológiai eltérései ismert szív-ér rendszeri rizikótényezők: a vörösvérsejt-aggregáció, -deformabilitás, a plazma- és teljesvér-viszkozitás rosszabbodása keringési zavarokat okozhat. Perifériásverőér-betegek gyakran elkésve fordulnak orvoshoz: a panaszt nem okozó, veszélyeztetett végtagok felismerése diagnosztikus kihívás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatai szerint a von Willebrand-faktor magas szintje az érbelhártya működészavarát jelezheti, segítheti a magas kockázatú érbetegek kiemelését. Perifériásverőér-betegségben és diabéteszben emellett magas fibrinogént, plazmaviszkozitást és fokozott vörösvérsejt-aggregációt talált. Raynaud-jelenségben szenvedő felnőttek hemoreológiai vizsgálatánál kimutatta a vörösvérsejt-aggregáció és -deformabilitás kedvezőtlen alakulását, hidegagglutininek és krioglobulinok gyakori előfordulását, melyek alapján a Raynaud-jelenség nem pusztán vazospasztikus kórkép, hanem összetett lokális keringési rendellenesség, a roham kialakulásához és lassúbb oldódásához a hemoreológiai tényezők is hozzájárulhatnak. Laboratóriumi modellben a szulodexid kedvező hemoreológiai hatását mutatta ki, a gyógyszer további tesztelését javasolta megfelelően tervezett klinikai vizsgálatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!