Magyar Tudomány 2018/06
›
Tematikus összeállítás
›
Zenepedagógia
›
Kulturális örökség, sokféleség, funkcionalitás és zeneoktatás európai kontextusban

Kulturális örökség, sokféleség, funkcionalitás és zeneoktatás európai kontextusban1

Cultural Heritage, Diversity, Functionality, Education of Music in a European Context

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Damien Sagrillo

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, egyetemi tanár, Université du Luxemburg, Faculté des Lettres, des Sciences Humaines, des Arts et des Sciences de l’Éducation, Centre du Recherche Politiques, Sociétés, Espaces (IPSE)

Összefoglalás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Egység a sokféleségben” az Európai Unió mottója, amely egyben az európai kulturális örökség fő szempontja is. A zene esetében az egységet az identitás szempontjából is értelmezhetjük. A zeneoktatásnak foglalkoznia kellene a történelmi és kortárs gyakorlatokkal, valamint az identitás és a sokszínűség pólusai közötti viszonylagos pozicionálással a zenetanulás formális, nem formális és informális környezetében. A zenei sokszínűséget a közösségi muzsikusok (fúvószenekarok, énekkarok) és a luxemburgi egyetemi hallgatók kvalitatív interjúinak elemzésével szeretnénk bemutatni és definiálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zenének funkcionális szerepe van a társadalmi összetartozás és a közös értékek megőrzése szempontjából. A zeneművészet a nyugati civilizáció eredetével, a kottaírás és olvasás kezdetével és a l’art pour l’art eszméjével egyidős. Habár a szolfézs nem szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, példa arra, hogy egy európai művészeti örökség hogyan befolyásolhatja a zeneoktatást Európában és azon túl.

Abstract

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

“Unity in diversity” is the motto of the European Union, which is also the main aspect of cultural heritage in Europe. In the case of music, unity can be interpreted in terms of identity, as well. Music education should deal with historical and contemporary practices and their relative positioning between the poles of identity and diversity within formal, non-formal and informal contexts of music learning. Musical diversity is illustrated with qualitative interviews among community musicians (wind band musicians and choristers) and students in Luxembourg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Music has a functional role with regard to social togetherness and cultivation of common interests. Musical artistry came with the origin of Western civilisation with the beginning of musical notation and with the idea of music as l’art pour l’art. Although solfège is not on the UNESCO’s Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity, it is an example of how European cultural heritage influences music education in many European countries and beyond.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: kulturális örökség, kulturális sokszínűség, európai zenepedagógia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: cultural heritage, diversity, music education in Europe
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.6.6

I. A zeneoktatás mint a kulturális örökség része

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulturális örökségünket a társadalom hozza létre, az egyének, különböző kulturális intézmények vagy akár egyes iparágak kulturális gyakorlatai (például hangversenytermek és múzeumok, rendezvények és kiállítások) mind hozzájárulnak a kultúra közvetítésének folyamatához (Bordieu, 1990). Az európai identitás a kulturális örökség olyan interpretációja, amely inkább a társadalom által alkotott és értelmezett narratíva, semmint egy objektív és végleges közös hagyaték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „kultúrateremtő közösségek” (communities of practice, vö. például Nistor et al., 2012) működésének megfigyelésével érthető meg, hogy az egyén, az európai kulturális közösség és az Európai Unió kulturális öröksége hogyan jelennek meg a gyorsan változó, fogyasztásra szánt közösségi médiában (például You­Tube-on, Twitteren vagy Facebookon), illetve a hangversenytermekben, köztereken, különböző közösségekben vagy múzeumokban Európa határain belül és kívül. Vizsgálhatjuk azt is, hogy a különböző kulturális fogalmak miképpen vannak jelen az egymást követő európai nemzedékekben: hogyan módosulnak, és hogyan értelmezik őket Európán kívül. A „kulturális örökség” fogalma egy kiválasztási folyamat eredményeit mutatja be. Az, hogy a kultúra mely jellegzetességei maradnak meg vagy vesznek el, arról társadalmi, politikai, pszichológiai és kulturális választások dönthetnek (Caffo, 2014). A történelem folyamán és jelenleg is a közösségek alakítják és formálják a kulturális „konstrukciókat”, hogy befolyásolják vagy biztosítsák azok továbbélését. A kultúra továbbélésének terepei lehetnek hagyományosak, mint például a koncerttermek, múzeumok és galériák, fesztiválok, nemzeti tantervek, az oktatáshoz kapcsolódó termékek, médiaesemények vagy akár közösségi, művészeti csoportok is (Stanković, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai társadalom jelentős változásokon ment keresztül. A hagyományos kulturális „konstrukciókat” átformálják, megtartják vagy akár le is cserélik a szociális média online oldalain (McCrary, 2011), például a Facebook, a Twitter és a YouTube modern fogyasztói szokásai miatt. Ennek eredményeképpen a művészi és kulturális termékek és az általuk képviselt értékek, melyeknek korábban nehézséget jelentett volna keletkezési helyüktől messzebbre kerülni, immár azonnali globális jelenségekké válhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A művészeti produktumok megfigyelése és értelmezése most sokkal inkább a fogyasztónak, semmint az alkotónak tulajdonítható, tehát jórészt amatőrök és sokkal kisebb mértékben szakértők végzik. Jelenleg még keveset tudunk erről a folyamatról, de a társadalmi és kulturális produktumok és identitások egyre gyorsabban vesznek el a kereskedelem és a mainstream irányzatok követésére törekvő fogyasztói választások együttes hatására (Lunsqui, 2007). 2000-től a Web 2.0-t szintén az ún. részvételi kultúra jellemzi. A felhasználók bevonódnak a kulturális folyamatokba, interakcióba lépnek a tartalmakkal, és az interneten keresztül együttműködnek a „felhasználó által generált tartalom” létrehozása érdekében. A kultúrát tehát a digitalizáció, a közzététel és megosztás megkönnyítését célzó új webes technológiáknak köszönhetően a korábbiaktól alapvetően eltérő módon gyártják, fogyasztják és közvetítik (Jenkins, 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a gyors iramú kulturális evolúció hatással van a zeneoktatásra is. Erről Werner Jank és Martin Stroh így ír: „Sokan nem veszik komolyan a zenetanulást. Sajnos sokszor igazuk is van. Ironikus módon, annak ellenére, hogy zenei túlkínálat van, elvesszük a gyermekektől és a fiataloktól az igazi tanulási sikereket azzal, hogy túl alacsony követelményeket állítunk eléjük” (Jank–Stroh, 2005, o. n.). Annak érdekében, hogy jobban megértsük, miként befolyásolják napjaink kulturális változásai a zenei nevelést, és elfogadható irányelveket fogalmazzunk meg a jövőre nézve, az oktatást is a kulturális örökség egyik aspektusaként kell vizsgálnunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kutatandó probléma, hogy az európai zenei örökség formális és informális kortárs ábrázolása hogyan járul hozzá a zenei nevelés aktuális európai narratívájához.
  2. Érdemes feltárni és értelmezni a kortárs zenei fogyasztás jellegzetességeit és azt, hogy mindezek hogyan járulnak hozzá a jelenlegi kulturális hagyományokhoz, hogyan hatnak Európán belül és azon túl is a zenészekre és zenepedagógusokra.
  3. A jelenlegi európai narratíva megújítása elősegíthető virtuális, interaktív környezetek és oktatási anyagok fejlesztésével is, melyek a formális és az informális zeneoktatásban egyaránt alkalmazhatók.

II. A zene és a zenei sokféleség kulturális hagyományai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kulturális örökség és zenei sokszínűség meghatározásához javasoljuk az UNESCO nézőpontjainak megfontolását:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. „…a zenei kifejezés szabadsága adott […]
  2. Zenei sokszínűség érzékelhető a zenei struktúrák (zenei repertoárok, formák, hagyományok, hibrid formák stb.) pluralizmusa miatt. […]
  3. Ez a zenei sokféleség akkor is megjelenik, mikor különböző egyének vagy csoportok együtt zenélnek.” (Letts, 2006)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mit jelent a zenei sokszínűség? A kérdés megválaszolásához a továbbiakban közösségi muzsikusokkal (fúvószenekarban játszók és/vagy énekkarokban éneklők), illetve luxemburgi egyetemi hallgatókkal készített kvalitatív (nem reprezentatív) interjús vizsgálatunk eredményeit ismertetjük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fúvós zenészek a zenei sokszínűséghez kapcsolódóan gyakran hangsúlyozzák a repertoár elsődlegességét, a darabok igényes kiválasztását és azok fogadtatását a közönség részéről. A férfikarok énekesei kifinomultabb nézőpontokat javasolnak. Fontosnak tartják a különböző zenei gyakorlatok történelmi stíluskorszakainak biztos bemutatását. A legpontosabban a kórusban éneklők ábrázolják a zenei sokféleséget, egy többé-kevésbé egységes, kevésbé változatos repertoár felvázolásával. Ez az utolsó csoport figyelembe veszi a különböző beszélt nyelvek használatát a kórusművekben. (Ez elsősorban a luxemburgi nyelv helyzetének sajátosságaiból ered.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A luxemburgi egyetemisták elsősorban a kortárs, népszerű mainstream zenei műfajokkal találkoznak mindennapjaikban, elsősorban ezeket hallgatják, és állításuk szerint nem ismerik jól a zenekultúra széles spektrumát. Mindez gyakran a zeneoktatásban, a formális oktatási környezetben jelentkező súlyos problémáknak köszönhető (Sagrillo, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interjúk alapján a zenei örökség koncepciója korosztályoktól és társadalmi szempontoktól függ. A zenei sokszínűség és a zenei hagyományok ismerete azonban szükséges a zene mint kulturális örökség további fenntartásának biztosításához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sokféleség és a kulturális örökség megőrzése fő szempontok Európában és a kontinens határain túl is. Az Európai Zenei Tanács és a Nemzetközi Zenei Tanács a sokféleség egységét (United in diversity, Egység a sokféleségben – az Európai Unió mottója), a kulturális örökség egyik fő aspektusát európai szinten támogatja. A zeneművészet fogalomkörében az egység egyfajta identitást is jelent (International Music Council, 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérdés lehet az is, hogy mely zenei tartalmak tartoznak csupán a zeneművészethez, és melyek vannak más tartalmakkal is kölcsönhatásban. A zeneoktatásnak együttesen kell foglalkoznia a történelmi és kortárs művészeti gyakorlatokkal, valamint az identitás és a sokszínűség pólusai közötti viszonylagos pozíciókkal a zenetanulás formális, nem formális és informális környezetében, Európa különböző régióiban. Egyrészről a zenei sokszínűség alapvető európai érték, amely a zenei gyakorlatok alapvető célját jelenti, ugyanakkor a zene növekvő globalizációja sem hagyható figyelmen kívül. Az egyik fő célunk lehet olyan lehetőségek megtalálása, amelyek segítségével a közös európai örökség tudatosítása elősegíthető, és a zenei sokféleséggel való foglalkozás önmagában az identitás artikulációjává is válhat. A zenei sokszínűség pedagógiai modell is lehet, melynek eredményei nem csak az iskolai zeneoktatás számára hasznosak. Hatással lehetnek minden olyan tevékenységre, ahol zenei nevelés zajlik, mind formális, mind informális környezetben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zene történetével kapcsolatban számos európai zeneszerző művészetében és karrierjében közös európai örökséget lehet megfigyelni. Például számos holland és német zeneszerző Olaszországban tanult; vagy Mozart és Liszt nemzetközi zenészeként is értelmezhetőek a saját zenetörténeti korszakukban, mivel egész Európát beutazták. A „nemzeti romantikus iskolák” szintén a másoktól való különbözőség mentén értelmezték magukat, vagyis tudatában voltak zenei-kulturális identitásuknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban, a zeneművészetben számos új és egymástól teljesen eltérő irányzat vagy művészeti forma figyelhető meg. A „kelta zene”, az „új Volksmusik” (vagy Folxmusik) és az egyéb etnikai fúziók mesterséges képződmények a kulturális identitás és a zenei sokszínűség között. Bár ezek a zenei műfajok viszonylag jól ismertek, nem teljesen világos, milyen elméleti keretekbe illeszthetők? Hogyan kapcsolódhat hozzájuk a zenei identitás eszméje, amely erősen különbözik a csupán önmagában értelmezhető zene fogalmától?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klasszikus európai zene népszerűsítésének egyik platformja lehet az online média. A digitális technológia innovatív zenepedagógiai módszerek, kreatív didaktikai fejlesztések segítője lehet. Ezeket az új lehetőségeket az összes érdekelt féllel, például a zenekiadókkal vagy szoftverfejlesztőkkel együttműködve érdemes igénybe venni.

III. A zeneoktatás funkcionalitása – három hipotézis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első hipotézis szerint a művészet csupán önmagáért, a művészet kedvéért létezik (l’art pour l’art), és ez határozza meg a zene funkcióját is. Erről a legalacsonyabb szintről a muzsika fokozatosan továbblép egy másként definiálható és más céllal rendelkező funkcióra, az ún. kompozíciós funkcióra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Példa lehet Beethoven I. szimfóniája, amely olyan zenemű, amely csak önmagában létezik, mégis összehasonlítható Kodály 333-as gyakorlataival abból a célból, hogy megtanítsuk vele a gyermekeket kottát olvasni. Beethoven szimfóniáját tehát így oktatási célokra is használhatjuk.
  2. A zene, mint közösségi zenélés, társadalmi funkcióval is rendelkezik, és elősegíti egyének közösséggé szervezését. Christopher Small megalkotott egy kifejezést: common musicking, mely a közös muzsikálásra összegyűltek csoportját jelenti.
  3. A zenés rádióműsorokat és más hangfelvételeket magába foglaló elektronikus média megjelenése jelentősen hatott a mindennapokra és ünnepi alkalmakra. Az elmúlt évszázadban számos népdalt gyűjtöttek és tettek közzé kiemelkedő hangminőségben, mint például a Corpus musicae popularis hungaricae-t Bartók Béla és Kodály Zoltán kezdeményezésére.
  4. A katonai és más fúvószenekarok egyik szerepe az volt, hogy népszerűsítsék a korábban csak az arisztokraták számára elérhető klasszikus zeneműveket, operarészleteket.
  5. Példa lehet az egyházi zene is, amely nemcsak a nyugati zeneművészet eredetének tekinthető, hanem a vallásgyakorlás szolgálatában is áll.
  6. A zene mint társadalmi tevékenység és szájhagyomány útján terjedő művészeti forma az európai művészetben is megjelenik. Az európai művészetre hatnak a távoli őslakos, pogány kultúrák rituális gyakorlatai, melyek Európa kulturális örökségében szoros kapcsolatban állnak a keresztény egyházi zenével.
  7. Az iskolai zenélés (énekkarokban, tanórán vagy zenekarokban) olyan társadalmi tevékenység is egyben, amely a zeneoktatási célok elérésén kívül interdiszciplináris eszköz lehet, mely támogatja a nyelvtanulást és egyéb tanulási folyamatokat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második hipotézis csakúgy, mint az első, számításba veszi, hogy a zeneoktatásnak funkcionális háttere van, amely igen sokszínű és sokrétű lehet:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Egy Beethoven-szonátát funkcionális zenének is tekinthetünk – amint azt korábban is említettük –, ha oktatási célja van, mint például a zeneelmélet tanítása az általános tantervű és a tagozatos iskolai oktatásban.
  2. Kodály 333 olvasógyakorlatának funkcionális célja nyilvánvaló a zeneoktatásban részt vevők számára.
  3. A szolfézs tantárgy történelmi háttere mindig funkcionalitást mutatott, mivel azt Arezzói Guidó úgy alakította ki, hogy az egyházi énekek elsajátításának céljából olyan módszerré váljon, amely megkönnyíti a zeneelmélet oktatásának nehézkes folyamatát. Guidónak sikerült egy forradalmian új zenei rendszert kidolgoznia, minden szolfézs tankönyve – szerényebb színvonalú művészi törekvései mellett – elsősorban oktatási igényt elégít ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik hipotézis szerint a zene eredete antropológiai szempontból főként funkcionális, és az aktív zenélés és a zenehallgatás ma is a mindennapok része. Antropológiai szempontból a zeneakadémiai háttérrel rendelkező felnőttek klasszikus koncerten való részvétele egy filharmóniai hangversenyteremben hasonló azoknak a serdülőknek a tevékenységéhez, akik az okostelefonjaik fülhallgatóit használják zenehallgatásukhoz. Az alábbiakban néhány példát hozunk állításunk igazolására.
 
1. példa: a zene és funkciója – fúvószenekarok
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi táblázat felsorolja a funkciók által meghatározott fúvószenekari kategóriákat. A grafikon azt mutatja, hogy a szakmaiság mellett a típusok kialakításában az oktatás szempontja is jelentős szerepet játszik. Kivételt képeznek ez alól a professzionális – katonai, polgári vagy ipari fenntartású – zenekarok, amelyek nem csupán művészeti célzattal jöttek létre, valamint az iskolai, kollégiumi és közösségi zenekarok, melyek indirekt módon is részt vesznek az oktatási folyamatban. Így a fúvószene funkcionális és oktatási célzatú is egyben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fúvószenekarok típusai
Funkció
Példák
1. Professzionális fúvószenekar
funkcionális
művészi
katonazenekarok
rendőrzenekarok
tűzoltózenekarok…
2. Civil hivatásos fúvószenekarok (számuk alacsony)
művészi
Tokyo Kosei
Rundfunkblasorchester Leipzig
3. Gyári, ipari zenekarok
művészi
szociális
funkcionális
Phillips Harmony, Hollandia
4. Közösségi zenekarok (a legnépszerűbb fúvószenekari forma Közép- és Nyugat- Európában)
szabadidős tevékenység
szociális
oktatási (versenyhelyzetben és a fiatalok informális oktatásában)
művészeti ugródeszka a jövő hivatásos muzsikusainak
funkcionális
számos példa
5. Projekt fúvószenekarok
művészeti
oktatási
Blue Lake
az EU fúvószenekara
6. Iskolai zenekarok
Blaserklassék Németországban észak-amerikai egyetemi zenekarok
az alapfokú iskolai oktatástól kezdve (iskolai együttesek)
a művészi előadókig (zeneművészeti egyetemi zenekarok)
Eastman Wind Ensemble
Blaserphilharmonie,
Universitat Mozarteum
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Szimfonikus Zenekara

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a professzionális, de nem civil zenekarok, például a katonai fúvósegyüttesek, tűzoltózenekarok stb. többnyire funkcionálisak, a 3., 4. és 5. kategóriákban résztvevők részben funkcionálisak, és informális alapon az oktatásban is megjelennek. A 6. kategória már nyilvánvaló oktatási célokat határoz meg (Sagrillo, 2014).
 
2. példa: kulturális örökség – a szolfézs mint a zeneoktatás kulturális öröksége (Sagrillo, 2016a)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 11. század elején az ut, re, fa, szol, la szótagokat alkalmazó kezdetleges szolmizációs rendszer bevezetésével Arezzói Guidó (Guido d’Arezzo) (kb. 990–kb. 1050) megszüntette a liturgikus éneklés azon hiányosságát, amely csak a memóriára alapoz (Nolte, 1997). A zene így megtanulhatóvá vált a csupán szájhagyományok útján való öröklődés helyett. Ezáltal vált Guidó korának zenész-pedagógusává. A 15. és 16. századokban a „si” bevezetésével bővítették Guidó hangsorát, mely így hétfokúvá vált. Mielőtt a leghíresebb zenei intézmény, a Párizsi Konzervatórium alkalmazta volna Guidó szolfézs módszerét, a Nápolyi Konzervatóriumban már javasolták ezt a zenei képességek fejlesztésére (Sagrilo, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szolfézs oktatására átlagos művészi értékkel rendelkező tankönyveket állítottak össze; melyeknek meg kellett felelniük a korabeli oktatási igényeknek. Még Mozart is komponált egy négy szólamra és zongorakíséretre írt gyakorlásra szánt sorozatot 1782-ben (Gjerdingen, é. n.). Az Egyesült Királyságban Sarah Ann Glover (1785–1867) dolgozta ki a Norwich Sol-fa rendszerét, amely „mozgó dó” néven ismert modulációs skálákon alapul, és amelyet később John Curwen (1816–1880) fejlesztett tovább. Mindkét pedagógus célja az volt, hogy a lehető legegyszerűbbé tegye a zenetanulást, ezen belül a kottaolvasást (Sagrillo, 2016b). Curwen kézjeleket is kitalált a szolmizációs hangokhoz kapcsolódóan, amelyek később Kodály Zoltánt is inspirálták. Kodály tehát nem valami teljesen újat alkotott koncepciójában, hanem módosította Curwen módszereit a magyar zenei nevelés igényei szerint, és mindezt a magyar népzenével gazdagította.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kodály Zoltán elképzelése szerint, a nemzet szellemi örökségei, például a népzene és a zeneoktatáshoz kapcsolódó ismeretek egymástól elválaszthatatlanok (Buzás, 2014). Agnes Hundoegger (1858–1927) Németországban szintén adaptálta Curwen módszerét (Hundoegger, 1897). Manapság, közel egy évezreddel Guidó forradalmi újításai után a szolfézs a zenei műveltség fejlesztésének fontos eszközévé vált. Ugyanakkor, amennyiben merev és régimódi marad a szolfézs oktatása, nem fog és nem is tud illeszkedni a 21. századi oktatási igényekhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szolfézs igen régi hagyományokkal rendelkezik, s bár nem szerepel az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségét nyilvántartó listán, példa az európai kulturális örökségre, amely sok európai országban és Európa határain túl is befolyásolja a zeneoktatást. Az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján jelenleg az egyetlen tanítási modell az ún. táncház módszer, amelynek középpontjában hagyományos néptáncok és a népzene oktatása áll.2

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zene nemcsak Európában, hanem mindenhol a kezdetektől fogva az emberiség kulturális örökségének része. A zene szorosan hozzátartozik az emberiséghez, és nem pusztán művészi és kulturális szempontból. Antropológiai szempontból a funkcionális zene legarchaikusabb külső megnyilvánulásai például az altatódalok, a fizikai munkákat kísérő dallamok, a szertartásokhoz vagy a szabadidőhöz kapcsolódó ősi zenei műfajok. A zenei örökség és a zenei sokszínűség szintén szorosan kapcsolódik egymáshoz, valamint különböző társadalmi szerveződésekhez, nemzedékekhez. A zene az ókortól kezdve (Kínában, Indiában, Egyiptomban vagy Görögországban) már az oktatási programokban is jelen volt, és szinte valamennyi civilizációban van szerepe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül, a zene funkcionalitása erősíti a társadalmak összetartozását, a közös érdekek és értékek védelmét. A modern kor zenéje a nyugati civilizáció eredetével jött létre, amely a kottaolvasás kezdetét is jelöli, mindez főként művészeti célból. Mindhárom aspektus – a zenei örökség és/vagy a sokszínűség, a zenei nevelés és a funkcionális zene – együttesen létezik, egymással szoros kölcsönhatásban vannak, és egymástól függenek.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bourdieu, P. (1990): The Logic of Practice. Cambridge: Polity Press, link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Buzás Zs. (2014): Testing Music-Reading Abilities on the Base of the Kodály Conception. Practice and Theory in Systems of Education, 9, 2, 152–160. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Caffo, R. (2014): Digital Cultural Heritage Projects: Opportunities and Future Challenges. Procedia Computer Science, 38, 12–17. DOI: 10.1016/j.procs.2014.10.003, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877050914013635

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gjerdingen, R. O. (ed.) (n. d.): Wolfgang A. Mozart. In: Monuments of Solfeggi, http://faculty-web.at.northwestern.edu/music/gjerdingen/Solfeggi/collections/Mozart/index.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heuberger, R. ‒ Leone, L. ‒ Evers, R. (2015): The Challenges of Reconstructing Cultural Heritage: An International Digital Collaboration. International Federation of Library Associations and Institutions, 3, 41, 223–229.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hundoegger, A. (1897): Leitfaden der Tonika-Do-Lehre. Berlin–Hannover Tonika-Do-Verlag

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

International Music Council (2002): Many Musics. An IMC Action Programme Promoting Musical Diversity. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jank, W. ‒ Stroh, M. (2014): Aufbauender Musikunterricht – Königsweg oder Sackgasse. Oldenburg: Universität Oldenburg, link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jenkins, H. (2009): Confronting the Challenges of Participatory Culture: Media Education for the 21st Century. Cambridge, Massachusetts: MIT Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Letts, R. (2006): The Protection and Promotion of Musical Diversity. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lunsqui, A. (2007): Music and Globalization: Diversity, Banalization and Culturalization. In: Solomos Makis (ed.): Musique et globalisation. Paris: L’Harmattan http://revues.mshparisnord.org/filigrane/index.php?id=161

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

McCrary, Q. (2011): The Political Nature of Digital Cultural Heritage. Liber Quarterly, 20, 3–4, 357–368. DOI: 10.18352/lq.8000, https://www.liberquarterly.eu/articles/10.18352/lq.8000/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mortara, M. ‒ Catalanoa, C. E. ‒ Bellotti, F. et al. (2014): Learning Cultural Heritage by Serious Games. Journal of Cultural Heritage, 14, 3, 318–325. DOI: 10.1016/j.culher.2013.04.004, https://curve.coventry.ac.uk/open/items/68856f7a-5ccd-4ae1-bc5a-ef3ccb6f2d06/1/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nistor, N. ‒ Schworm, S. ‒ Werner, M. (2012): Online Help-seeking in Communities of Prac­tice: Modelling the Acceptance of Conceptual Artefacts. Computers & Education, 59, 774–784. DOI: 10.1016/j.compedu.2012.03.017, https://epub.ub.uni-muenchen.de/14692/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nolte, E. (1997): Zur Bedeutung Guidos von Arezzo als Musikpädagoge. In: Kraemer, Rudolf-Dieter (ed.): Musikpädagogische Biographieforschung: Fachgebiete – Zeitgeschichte – Lebensgeschichte. Essen: Die Blaue Eule, 36–67. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sagrillo, D. (2014): Wind Music and Music Education. Aspects. Observations. In: Habla, B. (ed.): Alta Musica. Tutzing: Schneider, 245–246.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sagrillo, D. (2016a): Solfège and Musical Sight Reading Skills in a European Context. In: Sagrillo, D. ‒ Nitschké, A. ‒ Brusniak, E. (eds.): Leo Kestenberg und musikalische Bildung in Europa. Weikersheim: Margraf, 115–127. linkègeBd8_115-127.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sagrillo, D. (2016b): Aus dem Blickwinkel der Sänger. In: Gliedner, Gilbert ‒ Sagrillo, Damien: Festschrift 100 Joër Chorale Municipale. 50 Joer Chorale “Minettsro’sen Schëffleng”. Luxemburg: Moulin, 295–303.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stanković, P. (2014): When Alternative Ends up as Mainstream: Slovene Popular Music as Cultural Heritage. International Journal of Heritage Studies, 20, 3, 297–315. DOI: 10.1080/13527258.2012.754368
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?lg=en&pg=00011&Art18=00515
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Fordította Buzás Zsuzsa.
2 Táncház módszer: magyar modell a szellemi kulturális örökség átadására. Az UNESCO weboldalának linkje: http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?lg=en&pg=00011&Art18=00515.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave