Magyar Tudomány 2018/06
›
Vélemény, vita
›
Történetszociológiai megjegyzések Hargittai István írásához,avagy alkalmazott-e antiszemita diszkriminációt az MTA?

Történetszociológiai megjegyzések Hargittai István írásához,avagy alkalmazott-e antiszemita diszkriminációt az MTA?

Comments to Hargittai, from a Historical-Sociological Approach, Concerning the Antisemitic Practice of the Hungarian Academy of Sciences

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy Péter Tibor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Oktatás- és Ifjúságkutató Központ, Wesley János Lelkészképző Főiskola
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hargittai István akadémikus Kínos igazság című, a Magyar Tudomány 2018. márciusi számában megjelent cikkében sürgeti az Akadémiát, hogy nézzen szembe múltjával, s módosítsa a honlapján látható „hivatalos” intézménytörténetet. A két háború közötti – a tagválasztási gyakorlatban tükröződő – antiszemitizmus bemutatását hiányolja. Erre reflektáló történetszociológusként két versengő hipotézist állíthatunk szembe egymással. 1. Az MTA tagválasztó stratégiáját meghatározta a Horthy-korszak antiszemita szellemisége, azaz olyan tudósok, akik egy nem diszkriminatív közegben akadémikussá válhattak volna, nálunk nem váltak akadémikussá. 2. A Horthy-korszak társadalmi és politikai gyakorlata a diszkriminációmentes állapothoz képest már a numerus claususszal alacsonyabbra szorította a zsidó tudósok arányát, de erre a Magyar Tudományos Akadémia tagválasztó stratégiája nem erősített rá. A tanulmány empirikus szociológiai érveket használ. A nemzetközi tudománytörténet-írás mérlegén számon tartott (csekély számú) neves magyar tudósok abszolút többsége zsidó. A korban érzékelhető – az akadémiai tagválasztás potenciális bázisául szolgáló tudósok 12%-a zsidó – e két tényhez célszerű hozzámérni, hogy a beválasztott akadémikusok 4%-a zsidó. A dualizmus kori akadémikusválasztási gyakorlathoz képest hétszer kisebb valószínűséggel került zsidó az akadémiára. Az első hipotézis tűnik igazabbnak. Hargittainak igaza van.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Member of the Hungarian Academy of Sciences, István Hargittai – in his article published in the 2018 March issue of Magyar Tudomány – urged the Academy to “face its own past”, and change its “official history” in her homepage. He urged the necessity of describing the anti-Semitism of the Academy, mirrored by the fact that practically it was not open for scholars with Jewish background in the period of 1919–1944. This article – from the viewpoint of a sociologist – offers two competitive hypothesis: 1. There were enough high level Jewish scholars (as basis of recrutation) in the 1919–1945 period, and the non-inviting, non-electing them is the responsibility of Academy. 2. The Numerus Clausus Act of 1920 had restricted the number of Jewish students, so there was not enough big basis for the academy to select Jewish scholars from. The statistical data of sociology of science shows that the 12% of famous scholars of the period had Jewish background, and only the 4% of new members of Academy had Jewish background – three times less, that would met a „neutral” expectation. In the pre-1918 quarter-century seven times more Jewish fad been elected by the Hungarian Academy than the post 1919 quarter-century. The absolute majority of internationally recognised Hungarian scholars (for example Nobel prize winners) had Jewish background. From these data the sociologist has to choose “Hypothesis 1”, and this outcame supports Hargittai’s suggestion.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: az MTA története, Horthy-korszak, antiszemitizmus, tudományszociológia, emlékezetpolitika
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: the history of HAS, Horthy era, antisemitism, sociology of science, politics of memory
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.6.19
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hargittai István állítását (Hargittai, 2018) miszerint a két háború között az MTA tagválasztási gyakorlatában antiszemitizmus tükröződik, s kifejezetten sürgős lenne, hogy az MTA nézzen szembe múltjával, s módosítsa a honlapján látható „hivatalos” intézménytörténetet, illetve az ezzel szembenálló (e tényt tagadó vagy említésre nem érdemes részletnek minősítő) álláspontot történetszociológusként versengő hipotézisekké formalizálhatjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A Magyar Tudományos Akadémia tagválasztó stratégiáját meghatározta a Horthy-korszak antiszemita szellemisége, azaz olyan tudósok, akik egy nem diszkriminatív közegben akadémikussá válhattak volna, nálunk nem váltak akadémikussá.
  2. A Horthy-korszak társadalmi és politikai gyakorlata a diszkriminációmentes állapothoz képest már a numerus claususszal alacsonyabbra szorította a zsidó (vagy zsidó származású) tudósok arányát, de erre a Magyar Tudományos Akadémia tagválasztó stratégiája nem erősített rá.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha az első álláspont esik közelebb az igazsághoz, akkor igaza van Hargittainak, az Akadémia – semleges történetszociológusi pozíciónkból egy pillanatra kilépve, a kifejezés erejének ellenállni nem tudva – az „írástudók árulásának” egyik háttérintézményeként, kereteként szolgált. Azaz – Hargittai konkrét javaslatának megfelelően – az Akadémia történetének önbemutatásában, saját honlapján ennek a jelenségnek bőséges helyet kell biztosítani. Ha igaza van – teszem hozzá –, erről intézményi presztízsféltésből nem írni a huszonegyedik századi Európában épp olyan képtelenség, mintha valaki úgy akarna német hazafi lenni, hogy hallgat akár a nemzetiszocializmust hatalomra segítő választótömegekről, akár a kollaboráció útjára lépő egyetemi elit viselkedéséről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történetszociológusként azonban nem az emlékezetpolitikai és ideológiai érvelés a dolgunk, hanem hogy megpróbáljuk valamiképpen objektiválni, hogy a Horthy-kori „akadémiai antiszemitizmus” tetten érhető-e, s ha igen, kisebb vagy nagyobb volt-e annál, mint ami a korszak egésze által létrehozott általános zsidó hátrányból következett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bizonyosak lehetünk abban, hogy nagyon kevés konkrét ügyet fogunk találni, mellyel igazolható, hogy a szükségképpen korlátos számú akadémiai helyre valamely nem zsidó jelölt érdekében egy egyébként esélyes zsidó jelöltet visszautasítottak volna.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történetszociológiai megközelítésben kiindulhatunk azonban abból, hogy amennyiben a tudománytörténet mérlegén fennmaradt személyiségek között (akiket nem a narratív tudománytörténet-írás módszerével, hanem prozopográfiai módszerrel, azaz tömeges életrajzelemzéssel kutatunk2) a zsidó vagy zsidó származású személyek aránya lényegesen meghaladja az akadémiai taggá választott zsidó vagy zsidó származású személyek arányát, akkor akár van, akár nincs okirati bizonyíték a diszkriminatív tagválasztási gyakorlatra, szociológiai értelemben bizonyosnak tekinthetjük, hogy ilyen diszkrimináció fennállt.
 
1.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A leginkább közismert e tekintetben az az adat, hogy a magyar Nobel-díjasok elsöprő többsége zsidó vallásúnak született, illetve – ha Magyarországon él – a zsidótörvények hatálya alá esett volna (Czeizel, 2015). Vélhetőleg a nemzetközi karriert befutott magyar természettudósok („potenciális Nobel-díj-jelöltek”) körében is magasnak kellett lennie a zsidó hátterűek arányának. Kemény tény, hogy közülük az MTA – magyarországi működésük alatt – nem választott be senkit a Horthy korban.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De bárki ellenünk vetheti: az antiszemita közhangulat eredményeképpen nyilván nagyobb arányban emigráltak zsidók, mint nem zsidók, s a tudományos centrum országokban nagyobb eséllyel jutottak lehetőségekhez, tehát „tudományos érdemeik” magyarországi életszakaszukban még nem érték el azt a szintet, hogy elvárható lett volna az Akadémiától, hogy meghívja őket. Ez esetben is marad azonban a kérdés, hogy a világban élő magyarságra egyébként figyelő MTA miért nem szorgalmazta, hogy ők is beválasztassanak. Mint ahogy azokat a magyar származású társadalomtudósokat sem hívta meg az MTA, akiket például az Encyclopedia Britannica vagy a standardnak tekinthető (oxfordi, cambridge-i) közgazdaságtudomány-történetek, szociológiatörténetek, filozófiatörténetek tárgyalnak – ellentétben a korabeli MTA által megválasztott természettudósokkal, akiknek egy-két kivétellel se a külföldi kortárs kézikönyvekben, se a mai tudománytörténetiekben nem jut hely. E kiemelkedő társadalomtudósok egy részének meghívása – tanácsköztársasági szerepük miatt, mint például Lukács György esetében – nyilván teljesen elfogadhatatlan lett volna a korabeli közéletben, mások politikai arculata azonban szociáldemokrata, liberális, illetve európai értelemben konzervatív volt – ilyen politikai pártok és ilyen irányultságú folyóiratok, könyvkiadók pedig egészen 1944-ig legálisan működtek Magyarországon, így nem kerülhetjük el a kérdést, hogy az MTA miért nem választotta meg őket.
 
2.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De fordítsuk figyelmünket a magyar tudomány azon képviselőire, akik Magyarországon működtek! Tekintsük úgy, hogy a Magyar Életrajzi Lexikon (Kenyeres, 1994) köteteinek4 személyválogatási gyakorlata megfelelően reprezentálja a magyar tudománytörténet-írás arról való véleményét, kik a tudománytörténet mérlegén „látható” tudósok. Köztudomású, hogy vannak korábban és később beérő tudományos karrierek, s voltak olyan tudóskarrierek, amelyek – noha a személy életkora alapján már a Horthy-korban elkezdődhettek volna – valamely okból csak 1945 után kezdődtek el. A késői kezdésnek, az egyenlőtlen gyorsaságú karriernek lehet oka valamifajta egyetemi vagy társadalmi diszkrimináció, de nyilvánvaló, hogy meg nem indult tudóskarrierek esetében a Horthy-korszak Akadémiája nem hibáztatható azért, hogy nem hívták meg a tudóst tagnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarán, valamiképpen célszerű az alapsokaságból leválasztanunk azokat, akik a kortársak számára nem voltak „láthatóak”. Induljunk ki abból, hogy a Révai Lexikon szerkesztősége a lexikon és pótkötetei kiadása során az adott pillanatban látható személyeknek „szavazott meg” címszavakat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy tekinthetjük, hogy ha már 1935-ben (a Révai második pótkötete kiadásának évében) „látható” egy tudós, akkor a Horthy-korszak végéig rendelkezésre álló további kilenc év alatt – életkorának és tudományos munkásságának elkerülhetetlen növekedésével – egyre közelebb kerül ahhoz, hogy akadémikusválasztás kedvezményezettje lehessen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két személyválogatási gyakorlat eredményének – azaz a Magyar Életrajzi Lexikonban és a Révai Lexikonban is előforduló tudósok – közös halmaza az a csoport, amely tagjainak – történetszociológiai munkahipotézisünk eredményeképpen – az egyes személyek tudományos érdemeit nem mérlegelve, elvileg „esélye lehetett” akadémikussá válni, aki az Akadémia rekrutációs bázisát képezte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek a csoportnak a tagjait kell besorolnunk a kérdéses szempontból, s megnéznünk, hogy a közülük akadémikusnak választottak összetétele zsidó-nem zsidó szempontból milyen. Természetesen ezt a besorolást nem most, ennek a hozzászólásnak a kedvéért végeztük el, hanem Karády Viktorral közösen vezetett európai kutatásunk, az „elites08”5 részeként. A besorolás elsődleges forrása az 1929-es Magyar Zsidó Lexikon6, mely elkülöníti a konvertitákat és zsidó vallásúakat. (Kutatásunk során forrásnak tekintettük a Romániában, Szerbiában és Magyarországon fellelhető7 1918 előtti magyarországi gimnáziumi anyakönyveket, a kolozsvári egyetem és a szakfőiskolák 1918 előtti anyakönyveit, a budapesti egyetem 1918 előtti diplomakönyveit, a budapesti és vidéki egyetemek 1918 utáni beiratkozási anyakönyveit. Igen fontos forrás az 1936 óta megjelenő Gulyás József-féle Magyar írók élete és munkái8. A kortárs ki-kicsoda típusú lexikonok közül az 1940-es Keresztény Magyar Közéleti Almanach már a zsidótörvények szellemében értelmezi a keresztény fogalmat, továbbá a beválogatott személyek vallását is közli. A „legbaljósabb” forrás Kolosváry Borcsa Mihály 1944-es könyvjegyzéke (Kolosváry-Borcsa, 1999), mely a zsidó művek azonosítását végezte el egy 1944 júniusában megkezdődött, s 1944 októberében folytatni remélt német mintájú könyvtári selejtezés céljából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy biztonsággal – ha nem is a „tévedhetetlenség” filológiai igényével, de szociológiai értelemben megbízhatóan – három csoportra oszthatjuk az alapsokaságot: zsidó vallásúra, konvertitára és nem zsidóra. (Ebben a tömeges mérésben azzal most nem foglalkozunk, hogy a konvertiták vallásváltása életpályájukon, illetve a történelmi időn belül mikor következett be, bár az egyetemi tanárrá válás folyamait áttekintő Kovács I. Gábor felméréseiből [2012] látható, hogy ennek igenis van jelentősége.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Révai és a Magyar Életrajzi Lexikon közös halmazaként definiált tudományos elitben 12% a zsidó vallásúak és konvertiták aránya. A Horthy-korszakban akadémiai felvételt nyerő tudósoknak ezzel szemben összesen 4%-a volt zsidó származású – azaz háromszor kevesebb, mint „lennie kellene”. A zsidók aránya az akadémiai felvételben súlyosan alulreprezentált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „teljes” tudós népességen belül a szociológusok kétötöde, a politika- és államtudósok, matematikusok harmada, a művészettörténészek, zenetudósok, közgazdászok, jogtudósok ötöde, földrajzosok, nyelvészek, műszakiak, irodalomtudósok, filozófusok hetede, a neveléstudósok, történészek, kémikusok, fizikusok, néprajzosok tizede izraelita vallású vagy konvertita volt. Ha tudományterületek vagy akadémiai osztályok szerint rendezzük adatainkat, akkor is igaz, hogy mindenütt lényegesen magasabb az osztály ügyköréhez tartozó zsidók aránya, mint az adott osztály tagjai közé beválasztott zsidók aránya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A zsidók felülreprezenciója a tudományosan látható elitben és a zsidók minimális beválasztása az akadémiára önmagában is bizonyítja a diszkriminációt.
 
3.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az, hogy a tudósok között a zsidók aránya a lakossági arányukhoz képest felülreprezentált, logikusan következik abból, hogy a középiskolai végzettséggel rendelkezők és az egyetemi diplomások körében is erősen felülreprezentáltak. A zsidók középiskolai és egyetemi tanulmányi eredményei – Karády Viktor részletes mérései által bizonyítottan – a szellemi tudományokból mindig jobbak, mint a nem zsidóké. A zsidók tanulmányi eredményeinek kiválóságát a kortárs jobboldalon is érzékelték, s az alapvetően szellemi versenyelvű iskolarendszerbe konkrét pontokon próbáltak beavatkozni, hogy egy esetleges meritokratikus kiválasztódás „társadalompolitikai kockázatait” (azaz a zsidók arányának növekedését) csökkentsék. Klebelsberg Kuno – a numerus clausus módosításának nemzetközi kényszerét tudomásul véve – a diszkriminációs lehetőség fenntartása céljából veti fel a testnevelésjegyek egyetemi felvételibe való beszámításának lehetőségét (Bethlen, 1972) (ez volt az egyetlen olyan tantárgy, ahol a zsidók rosszabb jegyeket szereztek), a visszacsatolt felvidéki gimnáziumokban tanügyigazgatási tisztviselők konkrétan megfogalmazzák azt az igényt, hogy a gimnáziumi éveik alatt a keresztényeknél jobban teljesítő zsidóknak legalább az érettségi eredményeit húzzák le (Bassola, 1998). A bölcsészdoktori szigorlaton (ahol a diákot nem egyes tanárok, nem konkrét tanulmányok lektorai, hanem az egyetem intézményesen minősíti) – ahogy erre Biró Zsuzsanna Hanna rámutat –, az egyetemi tanulmányi eredményekben, illetve későbbi publikációs aktivitásban keresztény társaiknál következetesen jobban teljesítő zsidók „valahogy” rendre rosszabb jegyeket kaptak (Biró, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az oktatási rendszer mindennapi (azaz óráról órára, kollokviumról kollokviumra történő) minősítési folyamata sok száz középiskolai tanár és egyetemi tanár egyedi döntésein alapult – ebbe intézményesen beleszólni nyilván sokkal nehézkesebb lett volna, mint „egyszeri aktusok”, „intézményes aktusok” segítségével. Az érettségi eredményét – az állam által kinevezett érettségi biztoson keresztül – nyilván jobban lehetett befolyásolni, mint az évközi jegyekét, a doktori szigorlatokét (a bizottsági jelleg miatt), jobban, mint az egyes kollokviumokét. A középiskolai tanári állás odaítélését – tekintettel a tanügyigazgatás döntő befolyására nemcsak az állami, hanem az államsegélyes nem állami gimnáziumok személyi politikája esetében is – jobban, mint a többi – bölcsészek és természettudósok számára kínálkozó – állásokét. Ez az utóbbi tény már érinti a tudományos rekrutációt, hiszen a bölcsészek és társadalomtudósok számára rendelkezésre álló munkahelyek közül a munkáltatók a középiskolákban (s persze az egyetemeken, ahol egészen kevés alkalmazott volt) ismerték el leginkább a publikációs aktivitást, ami a tudományos láthatóság első számú forrása is lehetett (Karády, 2012; Karády–Nagy, 2012). Míg tehát a jogászok, mérnökök vagy orvosok jelentős része „szabadidejében” folytatott tudományos tevékenységet, a humán tudományok és természettudományok tanárai „munkahelyi karrierjéhez” ez hozzátartozott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány szakmára nézve arról is van adatunk, hogy tudományos produktivitásuk tekintetében felülreprezentáltak (Nagy, 2009) a zsidók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Révai által „látható” zsidók keresztényeknél jobb egyetemi eredményei, a tudományos karriert támogató középiskolai tanári állásért való (keresztényekét meghaladó) zsidó versengés, illetve a zsidók keresztényekét meghaladó publikációs aktivitása alapján joggal feltételezhető, hogy a Révai által látható zsidó tudósok közül arányosan több lett volna „érdemes” MTA-tagságra, mint a keresztények közül. Így a korábban kalkulált háromszorosnál a zsidókkal szembeni diszkrimináció vélhetőleg magasabb.
 
4.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általában megfigyelhető empirikus tudományszociológiai jelenség, hogy bármely olyan csoport esetében, amellyel kapcsolatban nincs diszkrimináció, a bekerülés kisebb ingadozásokkal folytonos. Például, nincs olyan évtized, amikor valamely országrész szülötteinek aránya lezuhanna, vagy nincs olyan évtized, amikor az akadémikusok nevéből az ábécé véletlene alapján létrehozott öt csoport egyike visszaszorulna.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dualizmus korában a zsidó vagy zsidó származású akadémikusok bekerülése9 folyamatos: az 1870-es években kilencen, az 1880-asokban öten, az 1890-esekben tizenegyen, az 1900-asokban nyolcan, az 1910-esekben (pontosabban 1910 és 1917 között) kilencen lettek akadémikusok. A sor a Horthy-korba érve megbicsaklik: az 1920-as években, illetve az 1930-as években is két-két akadémikust vesznek fel (Hargittai, 2017), 1940–1944 között pedig egyet sem. (Az 1918-ban és 1919ben játszott szerepük miatt két zsidó hátterű akadémikust kizárnak az Akadémiáról.) Megjegyzendő, hogy mivel az akadémikussá váláshoz a diplomaszerzés után tíz-húsz éves pályafutás kellett, a zsidó akadémikusok alulreprezentációja épp abban a generációban (az 1910-es években diplomázottak között) a legnagyobb, melynek vonatkozásában a budapesti és kolozsvári egyetem hallgatói között is tetőzött a diplomát szerző zsidó hallgatók aránya, tehát ahol – diszkrimináció nélkül – növekedésnek kellett volna következnie.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Horthy-korszak negyedszázada alatt hetedannyi zsidót választottak akadémikussá, mint az azt megelőző negyedszázad alatt.
 
* * *
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA tagválasztási politikája tehát nem egyszerűen a Horthy-korszak kormányzati antiszemitizmusának betudható, a tudományos mező egészét jellemző zsidó esélyhátrány tükre, hanem maga is aktívan hozzájárult a diszkriminációhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első hipotézis többféle módon is igazolható, így Hargittainak igaza van.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bassola Z. (1998): Ki voltam... Egy kultuszminisztériumi államtitkár vallomásai. Budapest: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bethlen I. (1972): Bethlen István titkos iratai. (s. a. r. Szinai M. – Szűcs L.) Budapest: Kossuth Könyvkiadó, https://library.hungaricana.hu/en/view/MolDigiLib_VSK_Bethlen_Istvan_titkos_iratai/?pg=0&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biró Zs. H. (2015): Bölcsészdiploma és társadalom. Budapest: Gondolat Kiadó, link#pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Broady, D. (2002): French Prosopography Definition and Suggested Readings. Poetics, Journal of European Research on Culture, Media and the Arts, 30, 381–385. DOI: 10.1016/S0304-422X(02)00031-1, https://www.researchgate.net/publication/257147628_French_prosopography_definition_and_suggested_readings

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Czeizel E. (2015): Mi az oka a zsidóság sikerének? Szombat, augusztus, http://www.szombat.org/politika/4162

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hargittai I. (2017): Terebélyes fehér folt a magyar tudományosság történetében. Múlt és jövő, 3, 102–124. http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/2889/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hargittai I. (2018): Kínos igazság. Magyar Tudomány, 179, 3, 435–442. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f4537#matud_f4537

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Karády V. (2012): Allogén elitek a modern magyar nemzetállamban: Történelmi-szociológiai tanulmányok. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, http://mek.oszk.hu/11200/11265

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Karády V. – Nagy P. T. (2012): Iskolázás, értelmiség és tudomány a 19–20. századi Magyarországon. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont, http://mek.oszk.hu/10900/10983/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kenyeres Á. (főszerk.) (1994): Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó, http://mek.oszk.hu/00300/00355/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolosváry-Borcsa M., vitéz (1999): A zsidókérdés magyarországi irodalma. Budapest: Gede Testvérek Bt. http://docplayer.hu/3349976-Vitez-kolosvary-borcsa-mihaly-a-zsidokerdes-magyarorszagi-irodalma.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kovács I. G. (2012): Diszkrimináció emancipáció – asszimiláció diszkrimináció: zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, http://mek.oszk.hu/12800/12884

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy P. T. (2009): Történészdiplomások a két világháború között. Magyar Tudomány, 170, 2, 143–152. http://www.matud.iif.hu/2009/09feb/04.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy P. T. (2011): Az 1929-ben kiadott Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa. Budapest: Wesley János Lelkészképző Főiskola, http://mek.oszk.hu/09600/09628/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Verboven, K. – Carlier, M. – Dumolyn, J. (2007): A Short Manual to the Art of Prosopography. In: Keats-Rohan, K. S. B. (ed.): Prosopography Approaches and Applications. A Handbook. Unit for Prosopographical Research. Linacre College, University of Oxford, link
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: https://444.hu/2016/06/24/a-veritas-intezet-vezetoje-nem-tartja-jogfoszto-torvenynek-a-numerus-clausust

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: http://nol.hu/belfold/elhatarolodik-a-kormany-szakaly-sandortol-1621647

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: http://elites08.uni.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: http://mek.oszk.hu/04000/04093/
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
1 Mivel a Szakály Sándor nevéhez köthető, s talán még más veritasos történészek (?) által is osztott álláspont, miszerint a numerus clausus nem jogfosztó, az egyszerű hazugság kategóriájába sorolható, a versengő hipotézisek sorába annak beiktatását – a Magyar Tudomány olvasói iránti tiszteletből – mellőzném (http://nol.hu/belfold/elhatarolodik-a-kormany-szakaly-sandortol-1621647).
2 A propográfiáról lásd: Broady, 2002; Verboven et al., 2007
3 Noha Czeizeltől tudjuk, hogy a Nobel-díjas MTA-tag, Szent-Györgyi Albert is zsidó hátterű, a korban ez egyáltalán nem volt ismert, még Szent-Györgyi németellenes politikai aktivitásának megjelenésekor sem játszotta ki az azt nyilván kifogásoló jobboldal a „zsidó kártyát”. Azaz vélhetőleg tényleg nem tudtak róla.
4 A Magyar Életrajzi Lexikon első két kötete az 1968 előtt már elhunyt személyekre nézve forrás, a további két kötet az 1990-ig elhunytakra nézve az (Kenyeres, 1994). Kiindulva abból, hogy akadémiai taggá válni egészen fiatalon már a Horthy-korszakban sem volt tipikus, a Horthy-korszak valós és potenciális akadémikusainak elsöprő többsége 1990-re már távozott az élők sorából, tehát szerepel a lexikonban.
5 European Research Council FP7 – 230518. „Culturally Composite Elites, Regime Changes and Social Crises in Multi-Ethnic and Multi-Confessional Eastern Europe. (The Carpathian Basin and the Baltics in Comparison cc 1900–1950)” http://elites08.uni.hu.
6 Illetve annak általunk forráskiadványba (Nagy, 2011) és adatbázisba rendezett formája: http://mek.oszk.hu/04000/04093/.
7 A szlovák és ukrán hatóságok nem engedélyezték a kutatást, a horvát és szlovén területeken a mi hibánkból maradt el az adatgyűjtés, a történelmi Magyarország Ausztriához és Lengyelországhoz csatolt darabkájában nem működött gimnázium.
8 E szóhasználatban író mindenki, akinek írása jelent meg, tehát a semmiféle szépirodalmi munkássággal nem rendelkező természettudósok és társadalomtudósok, újságírók, papok stb is. Gulyás József a hasonló című század eleji, Szinnyei József szerkesztette sorozatban már szereplő személyek vallását valamiért nem közli ugyan az eredeti címszót minden más tekintetben kiegészítő címszavakban, de az újonnan felvett személyek esetében ambicionálja a vallás megállapítását, sőt a vallásváltást is jelzi.
9 A levelező, rendes, igazgatósági, tiszteleti tagság időpontjai természetesen eltérőek. Ezért mindenkit egyszer vettünk figyelembe, abban az évben, amikor első ízben lett valamiféle tagja az akadémiának.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave