Éghajlat, tudomány, történetek

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.7.18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A tudományról és a tudósokról számos, sokszor nem éppen hízelgő sztereotípia él a köztudatban. E könyv megváltoztatja korábbi elképzeléseinket, sokszínűbbé, gazdagabbá téve azt a tudományról, annak történetéről, jövőjéről és művelőiről egyaránt” – olvasható Jankó Ferenc Éghajlat Tudomány Történetek című könyvének borítóján. Ha egy szóval kellene jellemezni a könyvet, valóban a sokszínűség lenne a legtalálóbb, mely egyaránt megmutatkozik az interjúalanyokban, személyiségükben, látásmódjukban és az általuk művelt szakterületekben, valamint az érintett éghajlattudományi, klímapolitikai, földrajzi, ökológiai, erdészeti, mezőgazdasági, történelmi, közgazdaságtani és fenntarthatósággal kapcsolatos témákban. Betekintést enged az éghajlat- és hatáskutatás kulisszatitkaiba, sokszínűbbé teszi, szélesíti az olvasó látókörét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet témájának aktualitására az előszóban Vida Gábor mutat rá. Kritikai értékelést fogalmaz meg a 2015-ös párizsi „klímacsúcs” eredményeiről, megítéléséről a médiában és a társadalomban, valamint a megfogalmazott célok megvalósíthatóságának realitásáról és a szükséges lépések elmaradásának következményeiről. Felhívja a figyelmet az ember szerepére, felelősségére és kihívásaira a felmelegedés már megfigyelt és várható hatásainak, veszélyeinek mérséklésében. Hangsúlyozza a globális együttműködés szükségességét az alkalmazkodásban, és a minden szintre kiterjedő ismeretterjesztés szerepét, mely képes „a közvélemény elaltatása és a pánikkeltés közötti felelősségteljes mértéket megtalálni”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A téma komplexitásából adódóan a könyv struktúrájának összeállításánál az interdiszcliplinaritás a fő vezérelv. A szerző geográfus diplomáját és PhD-fokozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte. Az olvasó kíváncsiságát fokozhatja, hogy ebből adódóan más perspektívából, nem éghajlatkutatói háttérrel és szemlélettel közelíti meg a klímaváltozással és hatásaival kapcsolatos kérdéseket. A könyv egyediségét adja, hogy nem csupán a tudományos problémákat helyezi a középpontba, hanem a bemutatott történeteken keresztül megismerhetjük a beszélgetőpartnerek egyéni, szakmai életpályáját, témájához való kötődését és szerepét a tudományos élet alakításában. Az interjúalanyok megválasztásánál a szerző törekedett az eltérő szakterülettel, olykor eltérő véleménnyel rendelkező kutatók megszólaltatására. Az olvasóban azonban önkéntelenül felmerül a kérdés, hogy miért pont ők, mikor rajtuk kívül még vannak hasonló témákban jártas, több évtizedes nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakemberek, de ez talán lehetőséget adhat a következő kötet összeállítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A három részre osztott kötet első részében Czelnai Rudolf és Probáld Ferenc történetein keresztül ismerhetjük meg a klímaváltozás egy-egy vetületét. A második fejezetben három meteorológus, Bartholy Judit, Szépszó Gabriella és Lakatos Mónika tárják fel a klíma modellezésével, valamint az éghajlati adatbázisokkal kapcsolatos kérdéseket. A harmadik egységben Jolánkai Márton, Mátyás Csaba és Kerekes Sándor szól az ember és a természet kapcsolatáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes interjúk hasonló szerkezettel épülnek fel, az éghajlatváltozás problémája és a kutató közti egyéni kapcsolat mindegyikben kiemelt szerepet kap. A beszélgetőpartnerek beszámolnak a tudományos pályáik gyökereiről, pályaválasztásukról. Átfogó képet adnak az adott szakterület fejlődéséről, aktuális tudományos kérdéseiről, vitáiról, valamint saját helyükről, szerepükről, véleményükről, tudományos eredményeikről. Történeteiken keresztül betekintést nyerhetünk a nemzetközi kutatóintézetek, szervezetek, bizottságok működésébe, munkájába, főbb tudományos és klímapolitikai eredményeibe az elmúlt évtizedekben, melyekben az interjúalanyok is nagy szerepet vállaltak, és tevékenyek ma is. Feltárják az éghajlatváltozás kutatásának kezdeteit Magyarországon, az oktatás, ismeretterjesztés helyzetét, lehetőségeit, feladatait, valamint saját tapasztalataik alapján a magyar szakemberek nehézségeit, kihívásait a kutatói életpálya során. Megismerhetjük a beszélgetőpartnerek további terveit, vízióit, jövőképét, fejlesztési elképzeléseit is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden interjút áthat a megszólított kutatók hivatástudata, kutatómunka iránti elkötelezettsége, szakterületük iránti lelkesedése. Ezért érzékelhető az éghajlati rendszerben és a társadalmi környezetben tapasztalható és jövőben várható változások miatt érzett aggodalmuk és tettre sarkallásuk is. Az eddig tudományos cikkekből, szakmai bírálatokból, állásfoglalásokból, konferencia-előadásokról, katedráról ismert szakemberek most közvetlen hangvételben szólalnak meg, mely az interjúkészítő szerző felkészültségének is eredménye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utolsó fejezet adja meg a könyv tudománytörténeti keretét. Ebben a szerző saját posztdoktori kutatási eredményeit összegzi a klímaváltozás, valamint a földhasználat-változás lehetséges éghajlatmódosító hatásai témákban folytatott vitákról és szerepükről a tudományban és társadalomban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv igazi értéke, hogy interdiszciplináris szemlélettel, mégis a tudományos mélységek kerülésével ad betekintést az éghajlatkutatás múltjába és aktuális kérdéseibe, melyet a kutatók személyes hangvételű háttértörténetei tesznek olvasmányossá. A bőséges hivatkozott szakirodalom lehetőséget ad az érdeklődőknek a szakmai háttér és részletek megismerésére. Ezért a könyv hasznos ismeretekkel szolgálhat a szakterületen és más tudományterületeken jártasok számára egyaránt, valamint minden olvasónak, aki nyitott a téma iránt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Jankó Ferenc: Éghajlat Tudomány Történetek. Budapest: Éghajlat Kiadó, 2017, 176 o.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gálos Borbála

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

egyetemi docens, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave