A családorvosképzés és -továbbképzés, tudásmegosztás aspektusból

Examination of General Practitioners’ Education and Training from Knowledge Sharing Aspect

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt Péter1*, Konczosné Szombathelyi Márta2, Laczka Éva3*, Tokaji Károlyné4, Rurik Imre5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1CSc, habilitált egyetemi magántanár, az orvostudomány kandidátusa, egyetemi oktató, családorvos

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

praxismed@externet.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD, habilitált egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3PhD, c. egyetemi tanár, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4szakmai főtanácsadó, vezető-főtanácsos, Központi Statisztikai Hivatal

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5az MTA doktora, PhD, DSc, Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

*MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottság
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerzők a hazai egészségügyi alapellátás 1992. július 1-jén bevezetett reformja utáni negyed évszázad eredményeit ismertetik a tudásmegosztás szempontjából. Egyértelműen bizonyítható, hogy a praxisok önállóvá válásával az egészségügyi alapellátás megítélése kedvezővé vált, a családorvosok tekintélye megnőtt. Ennek megerősítésére szolgált a huszonöt évvel ezelőtt megkezdett győri kezdeményezésű Alapellátási Szabadegyetem képzési és továbbképzési forma, mely folyamatosan és rendszeresen tartott, akkreditált szakmai továbbképzései révén a tudásmegosztás országos modelljévé vált. A háziorvosok a továbbképzéseken üléselnökként, előadóként és moderátorként kollegiális kapcsolatot alakítottak ki; szakmai ismereteik bővítésére az elhangzott anyagok részletes dokumentációja a továbbképzéseiket segítette, továbbá helyi, regionális szinten szervezve a költségmegtakarítás is igen jelentős volt. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a szakmában jelenleg is aktívan dolgozó családorvosok életkora nagyon magas, utánpótlásuk biztosítása egyre nagyobb gondot jelent. Így az elkövetkező évek legfontosabb feladata lesz a praxisfinanszírozás jelentős arányú növelése, a fiatal orvosok számára kedvező lehetőségek biztosításával a letelepedéshez. Ugyanakkor az is feladat, hogy a család­orvosok nyugdíjba vonulása egy szakmai életút méltó lezárása lehessen.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

This paper discusses the results of the 25 years of the 1992 primary care system reform in Hungary from knowledge sharing approach. It has been proven that as the health practices became independent the primary care system developed better judgement, the prestige of the doctors has grown. Now the 25-year-old Open University of Primary Care – a form of professional studies – has become a model in Hungary because of its systematic, accredited education and knowledge sharing forms. The general practitioners – as chairmen, presenters and moderators – made collegial contacts with each other; the plenteous documentation of the presentations has helped them after the courses, and additionally, there is a great cost saving factor because of the regional organizing. The authors emphasize that the age of the practitioners is very high, the need for the renewal of the profession is stronger than ever. In the years coming the greatest tasks will be the increase of medical practice financing and guaranteeing possibilities for the young doctors to settle. It is important at the same time for retiring family doctors to be offered dignified ways they deserve ending their professional career.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: képzés és továbbképzés, családorvos, költség-haszon elemzés, indikátorok, praxisfinanszírozás, tudásmegosztás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: training and further education, general practitioner, cost/benefit analysis, indicators, medical practice financing, knowledge sharing
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.3.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

BEVEZETÉS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1992-ben Magyarországon bevezetett egészségügyi alapellátási reform része volt a körzeti orvosi rendszer háziorvosi rendszerré való átalakítása, és az ennek keretében működő vállalkozások engedélyezése. Az új rendszer nemcsak szakmai, hanem számos más jellegű (gazdasági, jogi stb.) ismeretet is igényelt. A tanulmányunkban azt mutatjuk be, hogyan segítette a háziorvosok képzését és továbbképzését a huszonöt éve működő Alapellátási Szabadegyetem Győrött (Schmidt, 1996, 2000, 2001a, 2001b, 2004a, 2004b).

A CSALÁDORVOSRENDSZER KIALAKULÁSA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1990 előtt a kelet-közép-európai országokban az állami egészségügyi ellátás modellje működött. A rendszert a központi irányítás, az állami tulajdonban lévő egészségügyi szolgáltatók, az ingyenes ellátásra szóló általános jogosultság, a beteg választási szabadságának hiánya, a krónikus hiány állapota (forráshiány, a megfelelő műszerek, gyógyszerek hiánya, zsúfoltság, kényszerhelyettesítések), a szolgáltatások alacsony minősége jellemezte (Schmidt‒Simon, 1989; Balogh, 2000). A 90-es évek jellemzője volt a korábbi, állampolgári jogon járó központosított egészségügyi modellről a társadalombiztosításon alapuló finanszírozásra való áttérés (Borbás et al., 2005). „A világ minden részén máig vitatéma, hogy az egészségügyi rendszer problémáira a piaci elemek erősítése a megoldás, vagy éppen a nagyobb állami szerepvállalás a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítése érdekében” (Garai, 2010; Schmidt, 1995).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összes kelet-közép-európai országban lezajlott rendszerváltozást követő reformok során a korábbi körzeti orvosi rendszer helyett háziorvosi rendszer alakult ki, új jogviszonnyal és finanszírozással. A háziorvos tulajdoni állapota és jogállása szerint többféle forma jött létre (1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Alapellátás: háziorvosok tulajdoni és jogállása Kelet-Közép-Európában
Csehország
Az alapellátást nyújtó orvosok többsége magánorvosként dolgozik. Csoportpraxisban az orvosok az egészségügyi központokban vagy olyan szakorvosi rendelőkben dolgozhatnak, amelyek a szakellátás mellett alapellátást is nyújtanak.
Észtország
Vállalkozó, önállóan vagy csoportpraxisban tevékenykedő és az Egészségbiztosító Pénztárral szerződésben álló speciálisan képzett, ún. családorvosok hálózata.
Lengyelország
Egyéni vagy csoportos praxisban dolgozó háziorvosok, illetve ápolónőkből és szülésznőkből álló praxisok.
Állami és privát praxis.
Lettország
Többsége állami, önkormányzati tulajdon, növekvő privát egyéni vagy csoportpraxis. 1992-ben nyert létjogosultságot a háziorvosi ellátás önálló vagy közös praxison alapuló modellje.
Litvánia
Többsége állami, önkormányzati irányítással működik. Alapellátás magánrendelőben magánorvosok által is nyújtható. Ennek formája többségében egyéni vagy kisebb, orvosi tulajdonban lévő csoportpraxis.
Magyarország
Vállalkozó háziorvosok praxisban (a körzeti orvosi rendszert 1992-ben háziorvosi szolgálattá alakították).
Szlovákia
Privát praxis.
Szlovénia
Állami és privát praxis (egyéni és csoport): 1992 óta lehetőség van privát háziorvosi praxis létesítésére is az önkormányzati rendelők bérlése mellett, így a lakosság alapellátását állami szolgáltatók és magánorvosok egyaránt biztosíthatják.
(Borbás et al., 2005 alapján saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az önálló gazdálkodás lehetősége miatt a vállalkozóvá vált háziorvosoknak a finanszírozás gazdaságosabb beosztására lett lehetőségük; a piaci hatások érvényesülhettek gazdálkodásukban is. Az egészségügyi alapellátás reformja 1992. július 1-jével indult el Magyarországon (6/1992. III. 31. NM rendelet a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálatról, URL1). A privatizáció folyamata 1992-ben többek között a háziorvosi vállalkozások engedélyezésével kezdődött. Kezdetben még kevés családorvos választotta a vállalkozási formát. Az országos átlaggal ellentétben, Győr-Moson-Sopron megyében 1993-ban már 60%-uk, 1994. I. negyedévében már 90%-uk élt a lehetőséggel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A háziorvos ekkor még nem lett tulajdonosa a rendelőnek, a berendezésnek és egyéb felszerelésnek, de az Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján önmaga látta el vállalkozóként a praxishoz kötődő feladatokat. Majd az 1998-ban megalakult kormány alatt vált teljessé a privatizáció. A rendszer gazdaságosabbá tételének másik lépése volt a normatív teljesítményelvű finanszírozás bevezetése. Ezen az elven a háziorvoslás esetében a per capita rendszert vezették be, vagyis az orvos a hozzá bejelentkezett betegek száma után kap térítést (Garai, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma az elmúlt évtizedekben hat-hét­ezer között alakult, és 1998 óta kismértékben ugyan, de folyamatosan csökken, miközben a leterheltségük ‒ az egy orvosra jutó lakosok száma és a betegforgalom ‒ fokozatosan növekszik (2. táblázat, 1. és 2. ábra)1.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátottság, leterheltség, 1990–2016 (fő)
Megnevezés
1990
2000
2005
2010
2016
Háziorvosok száma
4537
5159
5018
4926
4755
Egy háziorvosra jutó bejelentkezett lakosok száma
1975
1647
1717
1745
1832
Egy háziorvosra jutó 60 éves és idősebb lakos
435
384
430
464
538
Egy háziorvosra jutó évi betegforgalom
9599
10 287
11 715
11 580
11 898
Házi gyermekorvosok száma
1420
1570
1571
1525
1444
Egy házi gyermekorvosra jutó bejelentkezett gyermek
995
951
939
945
981
Egy házi gyermekorvosra jutó évi betegforgalom
6184
6703
6780
6969
7232
Háziorvosok, házi gyermekorvosok száma
5957
6729
6589
6451
6199
Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma
1765
1516
1529
1548
1581
KSH: Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2016 (ksh.hu)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok számának megyénkénti sorrendje, 2016 (fő) (KSH: STADAT [URL3] alapján saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos megyénként, 2016 (fő) (KSH: STADAT [URL3] alapján saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A településstruktúra (főváros, nagyváros, kisváros, község) is jelentősen befolyásolja az egy orvosra jutó lakosságszámot, főként felnőtt háziorvosok esetében. Fontos indikátor, hogy azokban a megyékben, ahol nagy az orvoselvándorlás, illetve orvoshiány miatt nincs mindennap háziorvosi, illetve házi gyermekorvosi rendelés, ezeken a településeken élők inkább veszik igénybe a sürgősségi/ügyeleti ellátást, még ha annak elérhetősége több kilométer megtételét is megköveteli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A családorvosi rendszer kialakításától a hazai alapellátás minőségi megújítását várta mindenki. A praxisok önálló működésével a háziorvoslás rangja, a családorvoslás presztízse pozitív változáson ment át. Az alapellátási reform során kiadott jogszabály kötelezővé tette a rendszerben dolgozók számára 1998. december 31-ig bezárólag a szakorvosi képesítés megszerzését háziorvostanból. Ez alól csak a legalább huszonöt éve praxisban lévők kaphattak felmentést, illetve a minimum tíz éve körzetben dolgozó belgyógyászok. 1992-ben a rendszerben dolgozók negyedének volt csak háziorvosi szakképesítése, másik negyedének egyéb klinikai szakvizsgája, és körülbelül az orvosok felének semmilyen szakvizsgája nem volt. Ez az átképzési igény hatalmas oktatási feladatot jelentett a 90-es évek második felében létrehozott, akkor még öt családorvosi tanszéknek (Rurik et al., 2008; Rurik, 2009). Az átképzés nem érintette a gyermek-háziorvosokat, hiszen itt eleve csak szakorvosok rendelhettek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 90-es évek második felében az akkori egészségügyi „reformok” következtében sok kórházi orvos is az alapellátásban helyezkedett el, ami szintén jó hatással volt a szakmai színvonalra. A korábban „körzeti orvos” elnevezés „családorvossá” történt változtatásával nemcsak a név változott meg, hanem a családorvoslás szakmai tekintélye is jelentősen megnőtt, amit az elmúlt negyedszázad eredményei egyértelműen igazolnak (Schmidt‒Menyhárt, 2005). A háziorvosok tevékenysége önállóbbá vált, felelősségük megnőtt: kiemelt érdekük a praxisukhoz tartozó betegek gyógyítása, gondozása és rehabilitációja. Hazai és nemzetközi kongresszusi részvételeiket, szakkönyvvásárlásaikat és a számítógépes rendszer beszerzéséhez szükséges kiadásaikat praxisuk finanszírozásából tudták fedezni (Márton‒Illyés, 1999, Márton et al., 2000a, 2000b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Köztudott, hogy a magyar orvosegyetemi képzés az alapellátás reformja előtt is nagyon elismert volt, nemzetközi szinten (is), de a körzeti orvosok szerepe és munkája számos esetben negatív megítélése alá esett, képzésük, továbbképzésük rendszerszinten nem volt biztosítva. Mivel a családorvosok nagyon leterheltek ‒ napi családorvosi munkájuk mellett ügyeleti, sokszor sürgősségi ellátást is biztosítanak ‒, a képzéseken és továbbképzéseken való részvétel számukra komoly nehézséget jelentett. Ezért úgy érezték a győri Alapellátási Szabadegyetem alapítói, hogy a képzés-továbbképzés új formáját kell kialakítani, amelynek a segítségével a legújabb szakmai információk is eljutnak a családorvosokhoz.

TUDÁSMEGOSZTÁS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás a versenyképesség legfontosabb feltétele. Alkalmazkodni viszont csak az ember tud, és nem maga a szervezet. A széles körű kutatások és a mindennapi gyakorlat eme tapasztalata eredményezte, hogy ma a munkáját végző emberben látjuk a legfontosabb értéket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 7S-modell megalkotása a McKinsey cég munkatársai – Tom Peters és Robert Waterman – nevéhez köthető (3. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. 7S-modell (Peters és Waterman alapján saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt kutatták, hogy mitől sikeresek ismert és kevésbé ismert amerikai vállalatok. Arra a következtetésre jutottak, hogy minden sikeresnek ítélt vállalat rendelkezik egy csak rá jellemző, nagyon erős kultúrával, mely már nagyon mélyen él az ott dolgozókban. Szintén a kutatás eredményeként felállítottak egy modellt, mely a szervezeti kultúra szerkezetét és szervezeti kapcsolatrendszerét mutatja be. A McKinsey-féle 7S-modell elnevezése a hét tényező angol elnevezésének kezdőbetűiből adódik. Két csoportra osztják a tényezőket: az ún. kemény tényezők (stratégia, struktúra, rendszerek) mellett fontos szerepük van a sikerben az ún. lágy tényezőknek (stílus, személyi állomány, képességek és értékrend) (Heidrich‒Szegedi, 2004; Heidrich, 2011; Heidrich, 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Karl Erik Sveiby 1997-ben publikált, híressé vált műve, a The New Organizational Wealth: Managing and Measuring Knowledge-Based Assets a tudásmenedzsment alapkönyve (magyarul Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás címen jelent meg 2001-ben). A változásokhoz való alkalmazkodás során a másik tudásának megszerzése és a saját tudásunkhoz való hozzáadása szinte mindig gyorsabb és hatékonyabb, mint valamilyen merőben új megoldás kitalálása. A versenyképességnek ezért fontos eleme a tudás szabad áramlása. A gyakorlatban mégsem működik igazán – sem a gazdaság, sem pedig a közoktatás világában (Gönczöl, 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A legkülönbözőbb fejlesztési programokban a továbbképzés a felkészülés egyik vagy talán legfontosabb eszköze, maga mögé utasítva a tanácsadást, mentorálást stb. Ennek elsősorban az az oka, hogy a továbbképzés fajlagosan olcsóbb, ugyanolyan ráfordítással sokkal több szakembert lehet közvetlenül elérni. A továbbképzések célja, hogy a kurzusokon megszerzett tudás beépüljön a napi gyakorlatba.” (URL2)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudás megosztásának számos gátló tényezőjét tárták fel: önzés, bizalmatlanság, korábbi rossz tapasztalatok, időhiány, szervezeti korlátok és hatalomféltés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudásmenedzsmenttel foglalkozó szakemberek ma úgy látják, hogy a szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi motorjai, amelyek le tudják küzdeni az említett akadályozó tényezőket. Tomka János szerint a szakmai közösségek építőelemei három területen azonosíthatók: szakterület, közösség és gyakorlat. A szakterületen betöltött közösségépítő hatást abban látja többek között, hogy „közös alapot és közös identitásérzést hoz létre, legitimálja a közösséget, a tagokat részvételre és közreműködésre inspirálja, útmutatást nyújt a tanuláshoz és értelmet ad a tetteknek”. A szakmai közösség egyben „a tanulás közösségi szövetét biztosítja, segíti a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló interakciókat és kapcsolatokat, bátorítja az ötletek feltárását, az egyéni hiányok felfedését, a nehéz kérdések megfogalmazását, serkenti a másokra való figyelési képességet, a valahová tartozás tanulást ösztönző érzését adja”. Míg a gyakorlati szerepet úgy azonosítja, hogy a szakmai közösség „a közösség tagjai által megosztott közös keretek, ötletek, eszközök, információk, stílusok és dokumentumok együttese” (Tomka, 2005, 89.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogyan sikerült mindezt megvalósítani a huszonöt éve működő Alapellátási Szabadegyetem családorvosképzés és -továbbképzés keretében Győrött.

ALAPELLÁTÁSI SZABADEGYETEM GYŐRÖTT – 25 ÉV

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségügyi alapellátás 1992-ben kezdődő reformját megelőző évben a családorvosok részére ‒ győri kezdeményezésként ‒ folyamatos és rendszeres továbbképzést szervezett az Egészséges Nemzedékért Alapítvány Alapellátási Szabadegyetem néven. Ez a felkészülést jelentette a családorvosi vállalkozási formák megismertetésére:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • gazdasági és közgazdasági ismeretek tárgyalása, a szakma legkiválóbb előadóival;
  • könyvelési szempontok szakirányú képzéssel;
  • és az akkor még gyermekcipőben járó informatikai rendszerek bemutatása, gyakorlati képzéssel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Alapellátási Szabadegyetem iránt az elmúlt évek során folyamatosan mind nagyobb lett az érdeklődés. A huszonöt éve működő program sikere azt igazolja, hogy a szakmai közösségek a tudásmegosztás igazi motorjai (Schmidt, 1996, 2000, 2001a, 2001b, 2004a, 2004b). A rendezvényeken átlagosan 120–150 kolléga vesz részt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A havonta egy, a hónap 3. szombatján szervezett továbbképzések egyben a továbbképzéshez szükséges kreditpontokat is biztosítják, segítve a családorvosok szakmai elvárásoknak is megfelelő ismeretekkel való ellátását. Ennek a képzési formának a segítségével naprakész információkat kapnak a kollégák, amit a gyorsan elévülő szakkönyvekből – elfoglaltságuk miatt – nem tudnának elsajátítani, egyben továbbképzéseinknek a közösségi és az orvosi kapcsolatok kiépítésében is fontos szerepe van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folyamatos és rendszeres képzés keretében általában az Egészséges Nemzedékért Alapítvány által koordinálva szervezték a tudományos szimpóziumsorozatot, melybe bekapcsolódott a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke, később a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Családorvosi Intézete is. Az egyetemi oktató intézmények jelentős segítséget nyújtottak az akkreditációban a kreditpontok biztosításával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a képzési-továbbképzési sorozat huszonöt éve folyamatosan működik. A továbbképzések komoly előnye, hogy a résztvevők részvételi díj nélkül látogathatják a rendezvényeket. Kiemelt együttműködő szervezetnek bizonyult Győr városa, Győr-Moson-Sopron megye Önkormányzata, később a Megyei Orvosi Kamara is. A kihelyezett üléseket leszámítva, a Győri Városháza patinás díszterme méltó helyszínként szolgált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt huszonöt év során a rendezvényeket szemeszterenként öt, így tanévenként tíz alkalommal szervezték meg. A családorvosokon kívül mind nagyobb számban vesznek részt ezeken kórházi orvosok, ÁNTSZ-es és egészségbiztosítási szakemberek, nemcsak Győr-Moson-Sopron megyéből, hanem a térség öt ‒ Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér – megyéjéből is. Jelentős háttérsegítséget nyújtott a továbbképzésekhez, hogy folyamatosan kiadványokat jelentettek meg a továbbképzések anyagaiból, melyek első kötete az Önkormányzati Háziorvosi Útmutató volt (Schmidt, 1992).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezők legfontosabb célja: naprakész információk biztosítása háziorvosok számára, illetve azoknak az ismereteknek az átadása, melyeket egyetemi tanulmányaik során nem tanultak vagy nem tanulhattak (Arnold, 2000). Az általános tájékoztatókon túl, a diagnosztika és terápia tárgyköre mellett mind jobban előtérbe kerültek az egészségügy gazdasági, közgazdasági, jogi és etikai kérdései, valamint – kihelyezett képzés során ‒ a társadalombiztosítással foglalkozó továbbképzés-sorozat. Az informatikai ismeretek széles körű elterjedésével nemcsak a kollégák, hanem a praxisban dolgozó munkatársak is aktív szerephez jutottak. Ez is hozzájárulhatott ahhoz a kedvező tendenciához, hogy az OEP2 által kötelezővé tett elektronikus jelentések, továbbá az adminisztratív tevékenységek jelentős része elektronikusan kerül továbbításra. Ennek terjedelme és részletessége azonban sokkal nagyobb hazánkban, mint más európai országokban (Rurik–Kalabay, 2008, 2009).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1996 és 1998 között a háziorvosok és az egészségügyi szakdolgozók a Széchenyi István Egyetem (jogelődjében) fakultatív informatikai képzésen vettek részt, amikor egységessé vált az informatika kötelező használata a receptek írásánál és a jelentéseknél. Ez az országban egyedülálló, a praxisok részére térítésmentes, az egyetem által felajánlott képzés volt.

A TUDÁSMEGOSZTÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A háziorvosok körében végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján elmondható, hogy igénylik ezt a képzési-továbbképzési rendszert. Megtisztelő számukra, hogy az Alapellátási Szabadegyetem keretében üléselnökként, illetve előadóként vehetnek részt, s a rendezvények során elsajátított ismeretek akár többhetes, tankönyvből történő felkészülést helyettesíthetnek (Schmidt, 2000).
 
A résztvevők számának alakulása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eddig összesen 225 szakmai továbbképzésre került sor Alapellátási Szabadegyetem formájában. Az átlagos látogatottsági számokat alapul véve (120–150 fő/rendezvény, átlagosan 130 fő) a résztvevők száma az elmúlt huszonöt évben 29 250 fő volt.
 
Költségmegtakarítás a résztvevők számára
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Előzetes költség-haszon vizsgálatok során bizonyítást nyert, hogy a Győr-Moson-Sopron megyében kezdeményezett, országos modellként szolgáló „helyben pontszerző” háziorvosi képzés-továbbképzés milyen jelentős idő- és költségmegtakarítással járt a résztvevők számára (Schmidt‒Végh, 2003; Hargitai, 1992).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábbi évek elemzései azt mutatják, hogy a családorvosok számára az anyagi megtakarítások egyre jobban érzékelhetők napjainkban, hiszen mind a kongresszusok részvételi költségei (regisztrációs díj, szállásköltség, útiköltség, étkezés stb.), mind pedig az üzemanyagköltségek hatványozottan emelkedtek, és ezek a helyben szervezéssel részben megtakaríthatók. Emellett az utazásra fordítandó idő is a töredékére csökken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy főre számítva egy átlagos, fővárosban tartandó továbbképzés költségeit (átlagosan 19 000 Ft/fő) a megtakarítás az elmúlt negyed században (29 250 fő × 19 000 Ft/fő) 555 750 000 forintra becsülhető.
 
Előadók és témakörök
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddigi 225 rendezvény során 2300 előadás hangzott el. A 2300 szakmai előadáson a legváltozatosabb témakörök szerepeltek (4. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. A szakmai előadások száma és témakörei a huszonöt év során (saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb előadás a kardiológia szakterületéről hangzott el. Az e terület iránti érdeklődés azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan észlelhető volt a mortalitással járó kardiológiai megbetegedések és elváltozások magas aránya. A korszerű műszeres beavatkozások, orvostechnikai fejlesztések és a csúcstechnológiát jelentő képalkotó diagnosztika látványos pozitív eredményeket hoztak. Az előadások 10-12%-át tette ki a neurológia, ezen belül is a stroke témakör. A pszichiátria, a pulmonológia (a COPD-vel együtt) és a diabetológia területét érintő prezentációk a prevencióra, szűrésre, gondozásra és utógondozásra tértek ki. A szimpóziumok további témái voltak a fertőző betegségek és azok megelőzési lehetőségei, a praxisfinanszírozás, az endokrinológia, az egészségügy gazdasági és közgazdasági kérdései, az intenzív terápiás ellátás, az OEP által kihelyezett tanfolyamok és a vakcinológia. Helyet kapott az előadások között a klinikai táplálás jelentősége, az oxyológia elméleti és gyakorlati alkalmazása a napi háziorvosi gyakorlatban és az igazságügyi-orvostani ismeretek témája is. 2017-ben új tudományterületként jelent meg a humán makroökológia (Simai, 2016).
 
Együttműködő partner intézmények
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt negyedszázad 225 rendezvényére visszatekintve elmondható, hogy számos gyümölcsöző együttműködés alakult ki. Ennek bizonyítéka, hogy a Semmelweis Egyetem Családorvostani Tanszéke, illetve a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetem Családorvosi Intézetei által delegált szakmai előadók, továbbá a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház több kiváló munkatársa tartott nagy sikerrel előadásokat. A képzésbe bekapcsolódott a Széchenyi István Egyetem is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2012-ben a foglalkozás-egészségügyi kötelező továbbképző tanfolyamok is beindultak. További cél a Családorvos Kutatók Országos Szervezetével való szoros kapcsolat (Stavdal, 2016; Kolláth et al., 2016; Kalmár‒Balogh, 2016; Schmidt‒Muzsay, 2010), továbbá kapcsolatfelvétel a Debreceni Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Családorvosi Intézettel (Kolozsvári et al., 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos szerep jutott a Győr-Moson-Sopron Megyei Orvosi Kamarának is, ahol a kollégák folyamatosan tájékozódhattak a továbbképzésekről. A visszajelzések, illetve a kamarai nyilvántartás alapján azon családorvosok, akik huszonöt évig folyamatosan körzetben dolgoztak, címzetes főorvosi kinevezést vehettek át a rendezvényeken.

MEGBESZÉLÉS – A HÁZIORVOSLÁS JÖVŐKÉPE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egészségügyi alapellátás reformja következtében minőségi változás állt be a hazai alapellátásban: körzeti orvosból háziorvos/családorvos lett, a praxisok önálló tevékenységet végeznek, a háziorvosok szakmai tekintélye jelentősen megnőtt, javult a minőségi munka. Az alapellátás reformját követően a praxisok finanszírozásában az „aranyévek” az 1992–1998 közötti időszak volt, ezt követően, sajnos, a praxisfinanszírozás reálértéke folyamatosan csökkent, nem követve az inflációt (Fejér, 1996; Boros, 2000). Ennek következtében az elkövetkezendő évek egyik kiemelten fontos feladata a praxisfinanszírozás igen jelentős növelése lesz. Az utóbbi években ugyan történtek kormányzati kezdeményezések, a finanszírozás láthatóan emelkedett, azonban még mindig nem éri el azt a szintet, hogy vonzóvá tegye a háziorvosi pályát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyarányú az elöregedés (3. táblázat), kevés az utánpótlás, a helyzet a gyermek-háziorvosi praxisokban még súlyosabb, igen sokan dolgoznak hetven, sőt hetvenöt év felett is teljes munkaidőben, másrészt igen nagy számban távoztak a háziorvosok külföldre, melynek egyenes következménye lett, hogy 2016-ban közel négyszáz praxis volt betöltetlen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A háziorvosok kormegoszlása, 2015. december 31.
Életkor
60 év alatti
60–64 éves
65–69 éves
70–74 éves
75 év feletti
Arány, %
57,8
19,3
12,9
7,1
2,8
Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ: Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi helyzetéről az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer alapján, 2016. 109. oldal (enkk.hu)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az orvoshiány következtében a háziorvosok és a házi gyermekorvosok helyettesítési szolgálatainak száma megnőtt (5. és 6. ábra), tovább növelve leterheltségüket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. A háziorvosok és házi gyermekorvosok helyettesítésben ellátott szolgálatainak aránya, megyénkénti sorrend, 2016 (%) (KSH: Tájékoztatási adatbázis [statinfo.ksh.hu] alapján saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. A háziorvosok és házi gyermekorvosok helyettesítésben ellátott szolgálatainak aránya, megyénként, 2016 (%) (KSH: Tájékoztatási adatbázis [statinfo.ksh.hu] alapján saját szerkesztés)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak súlyos gondot jelent, hogy mind több, évente 800–1000 magyar orvos kér szakképesítése külföldön történő elismerése céljából hatósági bizonyítványt. 2016-ban a külföldre távozó orvosok 40%-a harmincévesnél fiatalabb, a kétharmaduk negyven év alatti volt, többségük Nyugat-Európában, főként Németországban, az Egyesült Királyságban vagy Svédországban vállal munkát, a legtöbben belgyógyász, illetve háziorvosi szakképesítés elismertetését kérték3 (enkk.hu).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő évek legfontosabb feladata: az egyes praxisok finanszírozásának jelentős növelése és a háziorvosi munka vonzerejének növelése. Ez utóbbihoz szükséges, hogy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az egyetemi évek során is mind több orvostanhallgató gyakorlati ismeretei bővüljenek az alapellátás munkájával kapcsolatban;
  • ezen belül a nyári gyakorlatokon is bevonjuk őket a háziorvosi munkába, és megkedveltessük velük ezt a fontos szakterületet;
  • a rezidensképzés során megkedveltessük az alapellátás munkáját a rezidens kollégákkal.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek hiányában, sajnos, nem várható, hogy a jelenleg betöltetlen, üres, közel 4004 praxisba új családorvosok kerülhessenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Alapellátási Szabadegyetem működésének huszonöt éve során betöltötte és jelenleg is betölti a szakmai közösségek építőelemeinek szerepét (mind a szakterület, mind a közösségépítés, mind a gyakorlat szempontjából). Elmondhatjuk, hogy e képzési és továbbképzési rendezvénysorozat intézményesült (Schmidt–Konczosné, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a huszonöt éves működést a McKinsey tanácsadó cég 7S-modellje kritériumai alapján értékeljük, elmondhatjuk, hogy

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • stratégiáját tekintve küldetését, céljait és tevékenységét megvalósította (jövőbe tekintő, kreatív, rugalmas, aktív, akciókra épülő, változásorientált, tartós sikerre törekvő);
  • struktúráját tekintve team forma, amelyben az Alapítvány szervezésében történő programokhoz önként csatlakozott szakemberek csoportjairól beszélhetünk (nincsenek alá- és fölérendeltségi viszonyok);
  • rendszerét tekintve egymásra épülő, egymást támogató cselekvéssorról beszélhetünk, amelyben az elemek folyamattá épülnek, és a partnerek igényeinek és elvárásainak megfelelnek;
  • stílusát tekintve emberikapcsolat-központú: segíti a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatokat, fejleszti a másokra való figyelési képességet, a szakmai közösséghez tartozás tanulást ösztönző érzését adja;
  • a munkatársak – a képzések és továbbképzések előadói a szakma kiválóságai, szakértői;
  • mind a szakmai, mind a speciális képességek (jövőképalkotás, minőségirányítás, a kommunikáció irányítása, értékelés, csoportmunka irányítása, kultúrateremtés, elkötelezettség erősítése) fejlesztésének teret enged;
  • a közös munkát meghatározó, közösen vallott értékek: a szakmai tudás folyamatos fejlesztése, a családorvosi feladatok minél magasabb színvonalú ellátása, a szakmai közösség építése (Schmidt, 2017; Schmidt–Konczosné, 2018a, 2018b).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 7S-modell a jövőkép megfogalmazásához is segítséget kínál, a jelen és a jövő összevetése alapján meghatározza, mely területeken kíván változásokat elérni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapellátás megerősítésében, minőségének egységesítésében alapvető jelentőségük van a regionális továbbképzési rendszereknek. Ezek a képzési centrumok alkalmasak arra, hogy a lokális problémákra reagálhassanak, személyes kapcsolatot tartsanak az ellátókkal, ennek megfelelően alakítva a képzés tematikáját. Mindezek mellett ez költséghatékony is. Ezért ajánljuk, hogy más régiók is ‒ amennyiben még nincs ilyen ‒ alakítsák ki a saját továbbképzési centrumukat.

IRODALOM

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arnold Cs. (2000): A családorvosi tanszék szerepe és helye a graduális oktatásban, szakképzésben, továbbképzésben és kutatásban. Medicus Universalis, 33, 2–6.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balogh S. (2000): Háttéradatok a háziorvosi ellátásról I–II. Medicus Universalis, 33, 21–25., 97–102.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Borbás I. – Szirmai L. – Verdes N. et al. (2005): Egészségügyi rendszerek Kelet-Európában. (ESKI füzetek 2) Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, Egészségügyi Rendszertudományi Iroda, http://www.eski.hu/new3/politika/zip_doc_2005/kelet-europa.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boros P. (2000): Valóban csőd fenyegeti a társadalombiztosítást? Praxis, 9, 9–15.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fejér L. (1996): Javaslatok a járóbeteg-szakellátás finanszírozásának változtatására. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 34, 44–45.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Garai L. (2010): A vállalkozó háziorvosok finanszírozásának alakulása a rendszerváltás óta. Medicus Universalis, XLIII.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gönczöl E. (2009): A tudásmegosztás formális és informális közösségei. http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=677

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hargitai S. (1992): Társadalombiztosítás, egészségügy-finanszírozás. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 30, 410–420.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heidrich B. (2011): Alkalmazottak vezetése. Budapest: Budapesti Gazdasági Főiskola–Digitális Tankönyvtár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Heidrich B. ‒ Szegedi K. (2004): Szervezeti kultúra, üzleti etika. http://publikacio.uni-miskolc.hu/data/ME-PUB-5639/Szervezeti%20kult.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kalmár Z. ‒ Balogh S. (2016): Családorvosok folyamatos szakorvos képzése a Pécsi Tudományegyetemen. Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. kongresszusa, 2016. február 25–27. Budapest, Hotel Flamenco. Program és Összefoglalók. https://docplayer.hu/15993831-Csaladorvos-kutatok-orszagos-szervezete-xv-kongresszusa.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolláth R. ‒ Pipicz M. ‒ Mester L. et al. (2016): Egészségtudatosság a fitnesz szakmában, illetve ülő munkahelyen dolgozók körében. Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. kongresszusa, 2016. február 25–27. Budapest, Hotel Flamenco. Program és Összefoglalók. https://docplayer.hu/15993831-Csaladorvos-kutatok-orszagos-szervezete-xv-kongresszusa.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kolozsvári L. R. ‒ Orozco-Beltran, D. ‒ Rurik I. (2014): Do Family Physicians Need More Payment for Working Better? Financial Incentives in Primary. Care Atención Primaria, 46, 5, 261–264. DOI: 10.1016/j.aprim.2013.12.014, https://www.researchgate.net/publication/261602137_Do_family_physicians_need_more_payment_for_working_better_Financial_incentives_in_primary_care

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Márton H. ‒ Illyés I. (1999): Elvárások a családorvosi munkával szemben I. Az orvosok szemszögéből. Medicus Universalis, 32, 63–67.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Márton H. ‒ Illyés I. ‒ Varga J. (2000a): Elvárások a családorvosi munkával szemben: II. A betegek szemszögéből. Medicus Universalis, 32, 3, 123–126.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Márton H. ‒ Illyés I. ‒ Varga J. (2000b): Elvárások a családorvosi munkával szemben III. Az orvosok és a betegek véleményének összehasonlítása. Medicus Universalis, 33, 103–108.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rurik I. (2009): General Practice in Europe, Hungary-2009. The European Journal of General Practice, 15, 2–3.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rurik I. – IIyés I. – Rinfel J. et al. (2008): Past and Present Challenges in Education and Certification of Family Physicians in Hungary. In: Ortiz, M. – Rubio, C. (eds.): Educational Evaluation: 21st Century Issues and Challenges. New York: Nova Science publisher, 407–416.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rurik I. – Kalabay L. (2008): A háziorvosok adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségei Európában. Összehasonlító elemzés a magyarországi kötelezettségekkel. Orvosi Hetilap, 149, 867–872. https://bit.ly/2FoMMtH

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rurik I. – Kalabay L. (2009): Primary Health Care in the Developing Part of Europe. Medical Science Monitor, 15, 7, 78–84. https://www.medscimonit.com/download/index/idArt/869692

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (szerk.) (1992): Önkormányzati Háziorvosi Útmutató. Győr: Hazánk Könyvkiadó Kft.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (1995): Zur Reforms des Ungarischen Gesundheitssystems und ihren Auswirkungen. In H-U-Deppe: Zur Aktuellen Entwicklung der Gesundheitspolitik in Ungarn. Arbeitspapier Nr. 15/1995. Frankfurt am Main

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (1996): Alapellátási Szabadegyetem Győr-Moson-Sopron megyében – egy országos modell a háziorvosok képzésében és továbbképzésében. Orvosi Hetilap, 137, 27–30, 1503–1504.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (2000): A képzés továbbképzés fontosságának szerepe a háziorvosi gyakorlatban. Egészségnevelés, 41, 5–6, 201.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (2001a): A családorvosok képzésének országos modellje Győr-Moson-Sopron megyében. Orvosi Hetilap, 142, 1–4, 484.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (2001b): Az egészségmegőrzés, egészségnevelés szerepe a háziorvosok és egészségügyi dolgozók képzésében, továbbképzésében. Egészségnevelés, 42, 4, 159–161.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (2004a): A posztgraduális képzés egy modellje Alapellátási Szabadegyetem Győr-Moson-Sopron megyében. CSAKOSZ (Családorvosi Kutatók Országos Szövetsége) III. Nemzetközi Kongresszusa, Budapest, Előadás összefoglaló, 21–22.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (2004b): Gazdaságossági kérdések szerepe az egészségügyi alapellátás reformjához kapcsolódóan: Gondolatok az Alapellátási Szabadegyetem 100. rendezvényén. Orvosi Hetilap, 145, 18–22, 355–357.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. (2017): Az orvosképzés és -továbbképzés mint minőségi tudásmegosztás vizsgálata. Orvostovábbképző Szemle (online), 2017. május 05. 18:00, http://otszonline.hu/egeszsegugyeink/cikk/az_orvoskepzes_es__tovabbkepzes_mint_minosegi_tudasmegosztas_vizsgalata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. – Konczosné Szombathelyi M. (2017): Negyed évszázad a családorvosok képzésében és továbbképzésében: Alapellátási Szabadegyetem Győrött (1992–2017). Orvosi Hetilap, 158, 27, 1077–1079.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. – Konczosné Szombathelyi M. (2018a): A családorvoslás gyakorlati és speciális kérdései. A képzés, továbbképzés és tudásmegosztás szerepe az egészségügyi ellátásban: Alapellátási Szabadegyetem. Győr, 2017. szeptember 23. Orvosi Hetilap, 159, 8, 330–332.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. – Konczosné Szombathelyi M. (2018b): A tudásmegosztás szerepe az egészségügyi alapellátásban, különös tekintettel a családorvosok képzésére és továbbképzésére. Medicus Universalis, 51, 1, 42.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. ‒ Menyhárt M. (2005): Körzeti orvosból háziorvos ‒ a családok orvosának habitusváltozása az elmúlt 25 évben és a jövő kihívásai. VI: Sümegi Orvosi Napok, Előadás-összefoglaló, 15–18.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. ‒ Muzsay G. (2010): A gyermekorvosi ügyeleti ellátási rendszer korszerűsítése Győr városában; egy országos modell a prevenciós és szociálpediátriai munkában. In: CSAKOSZ IX. Kongresszusa: Program és összefoglalók. Pécs: 40–41.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. ‒ Simon T. (1989): A körzeti orvoshoz fordulás motivációi – a betegek kérdőíves felmérése. VEAB pályamunka, Várpalota‒Győr

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmidt P. ‒ Végh K. (2003): Költség/haszon-elemzés és gazdasági kérdések szerepe az egészségügyi alapellátásban. Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Kiadványa. Győr: Hazánk Kiadó Kft., 35–39.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Simai M. (2016): A harmadik évezred nyitánya. Budapest: Corvina Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stavdal, A. (2016): Risk Embedded in Risk Intervention. The History of Prevention in Nordic Medicine. Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. kongresszusa, 2016. február 25–27. Budapest, Hotel Flamenco. Program és Összefoglalók. https://docplayer.hu/15993831-Csaladorvos-kutatok-orszagos-szervezete-xv-kongresszusa.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sveiby, K. E. (1997): The New Organizational Wealth: Managing and Measuring Knowledge-Based Assets. San Fransisco: Berrett–Koehler Publ., Inc.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sveiby, K. E. (2001): Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. Budapest: KJK–Kerszöv

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tomka J. (2005): A szakmai közösségek (Communities of Practice) hozzájárulása a szervezeti együttműködés fejlesztéséhez. PhD-értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, https://repozitorium.omikk.bme.hu/bitstream/handle/10890/425/ertekezes.pdf?sequence=1
 
Online források
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Állami Egészségügyi Ellátó Központ: Migrációs statisztikák, https://www.enkk.hu/hmr/index.php/migracios-statisztikak/eves-statisztikak

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ: Beszámoló az egészségügyi ágazati humánerőforrás 2015. évi helyzetéről az egészségügyi ágazati humánerőforrás-monitoringrendszer alapján, 2016. https://www.enkk.hu/hmr/documents/beszamolok/HR_beszamolo_2015.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MELLÉKLET

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

I. tábla. Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma, 2000–2016

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

II. tábla. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, 2000–2016
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Részletesebb adatokat lásd a Mellékletben.
2 2017. január 1. óta Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).
3 A hatósági bizonyítványt kérők száma a külföldi munkavállalás mérésére bizonyos korlátokkal alkalmazható (arra vonatkozóan nincs információ, hogy a kérelmezők valóban elhagyják-e az országot).
4 2016-ban 397 szolgálatot láttak el a háziorvosok és házi gyermekorvosok helyettesítésben.
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave