Bevezetés
Introduction
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p1 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p1)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p1)
Pusztai Gabriella
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p2 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p2)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p2)
DSc, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p3 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p3)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p3)
pusztai.gabriella@arts.unideb.hu
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p5 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p5)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p5)
DOI: 10.1556/2065.180.2019.6.1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p7 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p7)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p7)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p9 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p9)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p9)
Két kiváló valláskutató, Rodney Stark és Roger Finke egy ezredfordulón született írásuk bevezetőjében megállapítják, hogy a tudományos világ vallásossághoz való viszonyában jelentős fordulat történt. A huszadik század eső felének militáns ateizmusát a vallásosság iránti társadalomtudományi érdeklődés váltotta fel, mikor tagadhatatlanná vált, hogy a vallásosság olyan társadalmi jelenségekre van döntő hatással, mint a házasság és a válás, a termékenység, a gazdasági siker, az iskolai előmenetel, a bűnözés, valamint a drog- és alkoholfogyasztás. A hazai tudományos élet valláskutatás iránti nyitottsága nem új keletű. A Magyar Tudomány lapjain évtizedekkel ezelőtt is értékes tanulmányok jelentek meg e tárgykörben, többek között Tomka Miklós Vallás és társadalmi rétegződés című munkája. A folyóirat most megjelenő, Vallás és társadalom című tematikus egységében a vallásosság sokszínű társadalmi jelenlétét és hatásait vizsgáló kutatások eredményei között tallózunk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p10 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p10)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p10)
Rosta Gergely cikke a vallásosság globális méretű változásait értelmező elméleteket mutatja be. Olyan kérdésekre keresi a választ, hogy milyen jelenségek számítanak a társadalmi modernizáció szekularizációt elősegítő tényezői közé, hogy merre tart ma a vallási változás a világban, s vajon a szekularizáció vagy a vallási megújulás fogalmával írható-e le az átalakulás sokszínű folyamata. A szerző, Rosta Gergely évekig a társadalmi méretű vallási változás kutatásával foglalkozó egyik legjelentősebb európai kutatóközpont munkatársaként dolgozott. A tanulmányában bemutatott eredmények izgalmas kontextusát az adja, hogy az utóbbi évtizedekben a domináns paradigma mellett alternatív értelmezések jelentek meg, s tekintélyes kutatók (Peter L. Berger, Rodney Stark) érveltek amellett, hogy a szekularizációs tézis nem verifikálható, hiszen világszerte vallási megújulás és terjeszkedés tanúi lehetünk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p11 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p11)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p11)
Miközben a Rosta tanulmányában bemutatott elméletek a modernizáció folyamatát elemzik, a második tanulmány azt állítja, hogy a felekezeti identitás, a konfesszionalizáció hol gyengülő, hol erősödő hullámok egymásutánjában, de jelentős társadalomszervező erőként hatotta át a magán- és közélet egészét, a társadalom tagjainak mindennapi életvezetését, kulturális habitusát, művelődését, mentalitását a társadalmi kapcsolathálózatokban homogén miliőket képezve. A szerző, Kovács I. Gábor az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoportját vezetve a magyar tudáselit társadalomtörténeti vizsgálatának egy izgalmas szeletét tárgyalja, s érdekes kutatástörténeti keretbe ágyazva tárgyalja a tudáselit, egész pontosan a Magyar Tudományos Akadémia tagságának is jelentős részét kitevő egyetemi tanárok csoportjának belső struktúráját. Megállapítja, hogy a felekezetiség a polgári korszakban többé-kevésbé explicit módon, de igen hatékony szelekciós tényezőként befolyásolta a hazai tudáselit összetételét.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p12 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p12)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p12)
Schanda Balázs tanulmánya az állam-egyház viszonyrendszer nagy, történeti gyökerű modelljeit mutatja be, melyeknek hatása mai napig kitapintható az oktatásügy vagy a házasságkötés területén, a látszólag egységesülő modern világban. A nemzetközi összehasonlító kutatásra alapozó szerző tanulmánya ezeket a modelleket helyezi el azon a tengelyen, melynek két pólusa az államegyházi modell és a radikális elválasztás elve.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p13 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p13)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p13)
M. Császár Zsuzsanna és Pete József a Pécsi Tudományegyetem kutatói. Tanulmányuk a népszámlálások statisztikai adatainak elemzésére vállalkozik. Egyrészt megállapítják, hogy a legmarkánsabb változás a vallási kérdésre választ adni nem kívánók arányának határozott növekedése, miközben az egyik felekezethez sem tartozók aránya mérsékelten nőtt. A magukat reformátusoknak vallók arányának csökkenése részarányukhoz képest jelentős, ezért a vallásföldrajzi kutatásokkal foglalkozó szerzők ennek a változásnak a hátterét elemzik a 2001. és a 2011. évi népszámlálási adatok összevetésével.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p14 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p14)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p14)
Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem kutatója, tanulmánya a jövőt meghatározó társadalmi jelenségként tekint a nevelésre, amikor a felnövekvő generáció vallási szocializációjának sajátosságaival, az informális és intézményes vallásos nevelés kereteivel és hatásaival foglalkozik. A tanulmány első részében egy nagy volumenű, háromgenerációs interjús adatbázis elemzésének első tapasztalataira építve vázolja fel a vallási szocializáció fogalmának értelmezési lehetőségeit, ezután összefoglalja azokat az elméleti és empirikus eredményeket, melyek a vallásosság iskolai pályafutásra gyakorolt hatására vonatkoznak, majd a magyarországi egyházi oktatási intézmények oktatási rendszerbeli elhelyezkedését és társadalmi funkcióját elemző eredmények tanulságait összegzi. A rendszerváltás óta változó intenzitású, s összességében a felekezeti szektor jelentős bővülésével járó oktatásügyi folyamatok kutatatásának tapasztalatai nyomán a régebben átvett és az új intézmények pedagógiai arculatának feltárása felé vezeti az olvasót.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
(2019): Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó.
Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p15 (2024. 11. 22.)
Chicago
. 2019. Magyar Tudomány 2019/6. : Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p15)
APA
(2019). Magyar Tudomány 2019/6. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2024. 11. 22. https://mersz.hu/dokumentum/matud__518/#matud_f23566_p15)
A tematikus összeállítás cikkei természetesen nem reprezentálják a teljesség igényével a sokszínű, hazai vallástudományi kutatócsoportokat, azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a vallásosság napjainkban is megkerülhetetlen társadalmi tény, melynek interdiszciplináris szemlélete az együtt gondolkodó kutatókat éppen úgy gazdagítja, mint a kutatási eredmények felhasználóit.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
