Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben
›
4. A diskurzus perspektiváltsága: figyelemirányítás narratív és lírai szövegekben
›
4.3. A nézőpont a dalszövegekben
›
4.3.2. A személyjelölés líraisága
›
4.3.2.3. Összegző megállapítások

4.3.2.3. Összegző megállapítások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alfejezet a líra, illetve líraiság fogalmának kiterjesztett értelmezését követte, amely azt a kanonizált szépirodalmi szövegek egy jellegzetes csoportján túl nemcsak a népdalokra, hanem a könnyűzenei dalszövegekre is vonatkoztathatónak tartja. A líraiság kiterjesztett fogalomértelmezése mellett a személyjelölés kontextualizáló és egyúttal perspektiváló szerepének funkcionális kognitív pragmatikai leírásával kívánt érvelni, a dalszövegek fiktív aposztrofikus aktusainak a működéséből kiindulva. A dalszövegekben történő személyjelölés pragmatikai leírásának elméleti lehetőségeit problematizálva, alternatív dalszövegek, illetve dalszövegrészletek kvalitatív, a kutatói intuíción alapuló elemzését adva, a következő belátásokra jutott:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A dalszövegek mint lírai diskurzusok befogadóinak nemcsak annak a tényleges közös figyelmi jelenetnek az interszubjektív kontextusát kell létrehozniuk, amelynek a dalszöveg szerzőjével együtt maguk is résztvevőivé válnak, hanem ennek keretében az aposztrofikus aktusokkal létrejövő fikcionális közös figyelmi jelenetek interszubjektív kontextusait is meg kell alkotniuk.
  • A dalszövegekben mint lírai diskurzusokban a kontextusfüggő tájékozódás sajátszerűségét a fiktív aposztrofikus aktusok alkalmazása adja: a lírai diskurzus megnyilatkozója az aposztrofé alkalmazásával egy fikcionális közös figyelmi jelenetet is létrehoz, amelyet egyfelől a résztvevők közvetlen interakciója, másfelől az általuk közvetlenül megfigyelhető referenciális jelenet jellemez, amelyben ők maguk is megfigyelhetővé válnak, azaz szereplőként objektiválódnak.
  • Habár a személyjelölés prototipikusan a referenciális jelenet szereplőinek azonosítását végzi el a közös figyelmi jelenet interszubjektív kontextusából kiindulva, az olyan személyjelölő konstrukciók, mint a birtokos személyjelek, az adott szereplő referenciális azonosításában úgy kapnak szerepet, hogy referenciapontot jelölnek ki az adott szereplő fogalmi feldolgozásához.
  • A dalszövegekben mint lírai diskurzusokban a fikcionális aposztrofikus diskurzus megnyilatkozójának térbeli és időbeli pozíciója kontextusfüggő referenciapontként szolgálhat a referenciális jelenet térbeli és időbeli viszonyainak a feldolgozásához, amelyet esetenként első személyű inflexiós morfémák objektiválhatnak is.
  • A dalszövegek mint lírai diskurzusok kulturális kontextusában a fikcionális aposztrofikus diskurzusok megnyilatkozóinak szociokulturális szituáltsága lényegi szerepet kap, illetve lényegi következményekkel jár a stílustulajdonítás folyamatában.
  • A dalszövegek mint lírai diskurzusok személyessége (perszonalizáltsága) a megnyilatkozó szociokulturális szituáltságának, szubjektivitásuk pedig a tudati beállítódásának mint kontextusfüggő kiindulópontoknak a működésével magyarázható.
  • A dalszövegnek mint lírai diskurzusnak a kontextusában minden aposztrofikus aktus perspektivizációként értelmezhető, hiszen azok megszólalói egytől egyig fiktív szubjektumok, akik nem azonosíthatók a lírai diskurzusok tényleges megszólalóinak szubjektumával.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave