Farkas Jácint: Vizsgálódások az utazástudomány komplex természetéről
›
Filoszkópikus iránytű az utazástudomány paradigmájában történő eligazodáshoz

Filoszkópikus iránytű az utazástudomány paradigmájában történő eligazodáshoz

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általunk írt utazástudományi, illetve turisztikai jellegű kutatásokat bizonyos értelemben szintetizálom, ám leginkább azokat nem hierarchikus plurális módon felsorakoztató írásunkat olvasva a téma iránt érdeklődők betekintést nyerhetnek a tudományterület akadálymentességi és akadálymentesítési – filozófiai és kisebb részben empirikus jellegű – vizsgálódási dimenzióiba, természetesen a teljesség igénye nélkül. Tudva, hogy az utazástudomány és a hozzá szerves módon kapcsolódó turizmusipar kutathatósági terei majdnem a végtelenbe nyúlnak, és ugyanez elmondható az akadálymentesség és az akadálymentesítés paradigmáiról, hétköznapi, bölcseleti és akadémiai világainak határtalanságáról is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utazástudományt és a turisztikai, illetve turizmusipari kutatásokat hasonló módon különböztetjük meg, mint az akadálymentesség-természetet és az akadálymentesítést. Tehát az utazástudomány elsősorban bölcseleti jellegű vizsgálódások sokaságát jelenti. Vagyis az emberhez organikusan hozzá tartozó utazás iránti vágya és bizonyos értelemben a helyváltoztatási1 „kényszere” kerül a tudatunk, vagy ha úgy tetszik, a humán szellemünk – filoszkópikus2 – szféráinak látszólagos középpontjaiba. Hasonlóan az akadálymentesség-természet jellegéhez, ami szintén az ember létfenntartási és szüntelen alkalmazkodási és közösségi „létpozícióinak” az elválaszthatatlan része. Továbbá össze is van fonódva az egzisztenciális fogyatékossággal. Így ezek a létállapot jellemzők az emberi nem intellektuális és érzelmi felhajtóerejeként egyaránt értelmezhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vagyis a komplexitáselmélet olvasatában egy olyan fogalom- és cselekvésrendszer, amely amellett, hogy az ember létezését lehetővé tevő szellemi dimenzió, ezen túlmutatva az aktuális létkörnyezetünkre is gyakorolt effektív hatással vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mind az utazástudomány, mind pedig az akadálymentesség-természet fogalmainak meghatározása és bevezetése a filozófiai, illetve akadémiai vizsgálódások és kutatások területeire, 2021-ben kezdődött meg. Egy ekkor megvédett doktori disszertáció keretein belül, mely e kötet szerzőjének nevéhez fűződik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindkét terület tehát közelebb áll a lételméleti viszonyaink feltárásához – ámbár a heideggeri „Miért van valami?” kérdéstől eltérően „A hogyan vannak a valamik?”, a Nágárdzsuna3 nevéhez fűződó ürességfilozófiai jellegű kérdésekre – és azok megértéséhez – keressük a lehetséges válaszokat. Azonban az empirikus – és így inkább ismeretelméleti jellegű – vizsgálódások leíró és technikai jellegre koncentráló világától sem esnek távol, csupán első pillantásra tűnik nagynak a két vizsgálódási és kutatási módszer és világkép közötti távolság. Meglátásunk szerint megéri tehát „befektetni” e két világ közötti intellektuális utazások megvalósításába is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A filozófiai vizsgálódások és a tudományos jellegű, alapvetően empirikus kutatások egymás mellett kezelése és annak ilyen módon történő vizsgálata közel sem nevezhető elterjedtnek. Mégis, az utóbbi években a könyv szerzője több hasonló vizsgálódást adott közre – több esetben társszerzők közreműködésével –, a magunk szerény eszközeivel bizonyságot adva arról, hogy a főáramú akadémiai jellegű kutatások és a bölcselet hosszú évezredekre visszanyúló ismeretanyagának felhasználásával mélyebbé, emberibbé, használhatóbbá és bizony akadálymentes-természetűvé is tud válni (újra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy utazásra hívjuk tehát olvasóinkat az utazástudomány és a filozófia világaiba, koncentrálva az akadálymentesség eddig kevésbé feltérképezett területeinek megismerésére. Bízunk abban, hogy a közös szellemi élmények hozzájárulnak a funkcionális fogyatékossággal élő emberek számára is kínált turizmusipari „attrakciók” szélesebb skálájának valóban akadálymentes és akadálymentesség-természetű megvalósulásához és azok folyamatos fejlesztéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azonban céljaink felsorolása itt nem ér véget, hiszen meggyőződésünk szerint az akadálymentesség mint az ember egyik szellemi mozgatórugója, messze túlmutat az utazástudomány és a turizmusipar keretein és társadalmi hatásain.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bölcseleti, illetve empirikus vizsgálódásaink és kutatásaink mondanivalója és nyelvhasználata bármennyire is eltérőnek mutatkozik első olvasatra, bízunk abban, hogy a könyv befejezését követően az olvasó is osztani fogja azon meggyőződésünket, miszerint a turizmusipar és a kapcsolódó kutatások, továbbá az utazástudomány olyan viszonyban áll egymással, mint az akadálymentesség-természetű létviszonyulás és a technológiai centrumú akadálymentesítési emberi tevékenység. Vagyis komplementer, nem hierarchikus, de egymást nélkülözni nem képes fogalmai és létezésaspektusai a világunknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A turizmus korunk egyik meghatározó jelenségévé vált. Már nemcsak egy gazdasági húzóágazat, hanem az emberi élet szerves részét képező társadalmi jelenség. lett. A fejlett országokban az emberek széles tömege esetében a jól(l)ét és a szubjektív boldogságérzet alakítója a személyes kibontakozás és önmegvalósítás útja is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modern turizmus térnyerése, kiteljesedése és tömegessé válása alig egy emberöltőnyi időre nyúlik vissza. A bővülés dinamizmusát jól reprezentálja az a tény, hogy míg az 1950-es évek elején kb. 25 millió személy vett részt a nemzetközi turizmusban (azaz utazott külföldre), napjainkban ez a szám már meghaladta az 1,4 milliárdot. A turizmus társadalmi jelenséggé válásával együtt fejlődik a turizmus gyakorlata, és a turizmustudomány is. A turizmus jelenségének vizsgálatával folyamatosan formálódik, változik, bővül a turizmus törvényszerűségeiről meglévő tudás is. Rengeteg új irányzat vált ismertté, és olyan új fogalmi kategóriák jelentek meg, melyek között az eligazodás még a jól felkészült turisztikai szakemberek számára is problémát okoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megítélésünk szerint a hazai turizmuskutatás mélységeiben alig vizsgált területe az akadálymentesség-természetű turisztikai attitűdök halmaza. Csak az elmúlt néhány évben figyelhető meg ebben változás, azáltal, hogy néhány kutató érdeklődési körébe került a téma. Ennek is elsősorban akadálymentesítés-technológia jellegű vizsgálata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akadálymentes turizmus vizsgálata még számos fontos kérdést rejt magában. Problémás magának a kategóriának az egyértelmű definiálása, a célcsoport lehatárolása, a speciális szükségletekkel rendelkező fogyatékossággal élők konkrét motivációinak és fogyasztói szokásának a megismerése. A témakörhöz tartozó terminológiák pontos értelmezéséhez is hozzá kívánunk járulni, oly módon, hogy egyben bemutatjuk az utazástudomány és az akadálymentesség-természetű létezés kapcsolatait és a kérdéskör filozófiai értelmezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Reményeink szerint mondanivalónk egyaránt hasznos lehet a turizmus alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók, valamint a paradigmák és fogalmak jelentésvilága iránt érdeklődő doktoranduszok számára. Azonban nemcsak számukra készült, hanem azzal a szándékkal is, hogy a téma iránt érdeklődő turisztikai szakemberek és laikus olvasók egyaránt tudják az akadálymenteség-természettel és az utazással, illetőleg a turizmussal kapcsolatos ismereteiket bővíteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Könyvünkben alapvetően, a személyes tapasztalataink mellett, a hazai és nemzetközi szakirodalomra építünk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szerzőként nagyon reméljük, hogy az olvasó talál továbbgondolásra érdemes felvetéseket, melyek az egzisztenciális bölcselet, a praxis- és ürességfilozófia világain keresztül vezetnek el az utazástudomány paradigmájának mélyebb megértéséhez, amely által az ember egyik antropológiai alaptulajdonsága az akadálymentesség természete is – bízunk benne – nyilvánvalóvá és igazolhatóvá is válik.
 
1 Könyvünkben a filozófiai, illetve fogyatékosság- és utazástudományi összefüggésben említett helyváltoztatás fogalma és a cselekvés aktusa, ha nem is teljesen megegyező, de erősen közelítő tartalmú a turisztikai és turizmusipari kutatások környezetváltoztatás fogalmával és eseményével. A helyváltoztatás tehát a létkörnyezethez történő alkalmazkodást, vagy az arra való törekvést – ezekben az esetekben – ugyanúgy jelenti, mint a szándékos turisztikai vagy utazói élmény érdekében megszervezett és végrehajtott környezetváltoztatást. Továbbá az ember lét-létezés viszonylatában egy szellemi pozíció eltolódást is jelez, vagyis a létező és a lét tere közötti mesterséges hasadás mentén történő „mozgásra” is utal.
2 Ami egyrészt utal a meglévő ismeretek felhasználására, azok új kontextusba helyezésére és új kapcsolódási pontok létrejöttére, másrészt pedig a gondolkodás és ezzel szoros összefüggésben a fogalmak újra értelmezésére. Ugyanakkor az alkotás folyamatjellegére, és mindezek újra- és újrafelfedezésére is ráirányítja a figyelmet.
3 A 2. századi indiai buddhista filozófus a Nálanda kolostoregyetem egykori apátja, az ürességszemléletű „buddhista középút” filozófiájának az első mestere.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave