Farkas Jácint: Vizsgálódások az utazástudomány komplex természetéről
›
Az akadálymentesség-természet „kézzelfoghatóságáról”
›
Az akadálymentesség utazástudományi és élet-praxisfilozófiai olvasatai

Az akadálymentesség utazástudományi és élet-praxisfilozófiai olvasatai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korunk egyik meghatározó filozófusa, Byung Chul Han (2020) rendszeresen és rendkívül következetesen hívja fel a figyelmet az emberi társadalmak „túltechnologizált” természetére, az ebből fakadó konformizmusra és a szellemi színvonal mindezekből is származtatható exponenciális visszaesésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint ahogyan arra is, hogy – az előző megállapítással egyetemben elsősorban a világ nyugati féltekéjén élő emberekre gondolva – az utazás létformává válása is az esetek többségében szegényíti a belvilágunkat (Gonda 2016; Han 2020), mivel, például a saját terminológiánkat használva, a desztinációk eléréséhez és az ott tartózkodáshoz szükséges anyagi természetű javak előteremtése egyre nagyobb erőfeszítést igényel, látva a világunkban zajló gazdasági, egészségügyi és geopolitikai nehézségek által generált létbizonytalansági tényezők sokaságát (Michalkó 2023; Csapó–Végi 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magunk részéről a hátráltató, illetve nehezítő tényezők közé soroljuk a szállásadók és a leendő ügyfeleik közötti, tulajdonképpen áthidalhatatlan, virtuális szakadékból adódó információs zajt, illetve ennek komponenseit. Ezek közül az akadálymentesség és akadálymentesítés kommunikációs „milyenségeire” helyezzük a hangsúlyt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsősorban arra fókuszálunk, hogy elemezzük és bemutassuk az akadálymentesítés világának egyik elengedhetetlen területét, vagyis a személyes jellegű igények partvidékét. E helyen megjegyezzük, a félreértések elkerülése végett, a személyre szabottság (a marketing szóhasználatával élve: perszonalizáció) százszázalékos mértékben az élet egyetlen területén sem valósítható meg, de, mint látni fogjuk, az általunk vizsgált szállásközvetítő oldalak akadálymentesítési és akadálymentességi kommunikációja és annak milyensége még a minimális személyes igények kiszolgálására való törekvések terén is legfeljebb felszínesnek nevezhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban ezzel a személyes jellegű, filozófiai szempontból is jól vizsgálható területtel foglalkozunk részletesebben, megjegyezzük azonban, hogy az ide vonatkozó bölcseleti jellegű megállapítások első olvasatra talán kevésbé tűnnek majd koherensnek az alapvető mondanivalónkkal, azonban az említett kommunikációs dimenzió tudományfilozófiai értelmezéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk egy rövid, éppen ezért nem teljes körű elemzésrész beillesztését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Évtizedek óta a turizmusszakma és ennek tudományos jellegű diskurzusai is integrálták a saját kommunikációs tereikbe és a kutatásaikba az akadálymentességre szoruló turisták társadalmi csoportját, illetve az itt fellelhető emberek „speciális” igényeivel való törődést (Medarić et al. 2021; Pécsek 2015). Azonban az esetek túlnyomó többségében azt láthatjuk, hogy a diskurzusok és vizsgálódások az utazás világának financiális területére, vagy valamely fogyatékosság-csoport „különlegességére” fókuszálnak. Jelezni kívánjuk, e megállapítás kritikai éle nem például a tudományos szaklapokban egyre nagyobb számban megjelenő írások szakmaiságára vonatkozik, sokkal inkább ezek „mélyfúrás jellegére”, amely a főáramú kutatások egyik jellegzetessége. Azaz, az „objektivitásra” és ezáltal mérhetőségre törekvés tulajdonképpen lehetetlenné teszi a személyes jellegű megélések tudományos értékűvé tételének lehetőségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt tartjuk szükségesnek röviden ismertetni Polányi Mihály személyes tudásra vonatkozó tudomány- és életfilozófiai jellegű, rendkívüli erejű téziseit (Polányi 1994). Megjegyezzük, hogy a tanulmányban a későbbiek során említésre kerülő fogyatékosságtudományi és gyógypedagógiai participációs modell mintegy filozófiai alapjaként tekintünk Polányi munkájára, azzal a kiegészítéssel, hogy a filozófus személyes tudásra vonatkozó vizsgálódásai és megállapításai az általunk bevezetni javasolt akadálymentességi paradigma elengedhetetlen szellemi talapzatát képezik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezért a soron következő gondolatok csupán bevezető jellegűek, egy későbbiekben kidolgozásra kerülő „Polányi-centrumú” tanulmányunkban részletesebben be kívánjuk mutatni az általunk természetesként értelmezett kapcsolatot az említett paradigmával. A magyar származású gondolkodó megélte és megértette a tudományos gondolkodás és gyakorlat pozitivista felfogásában rejlő korlátlan lehetőséget, de az ugyanennyire bennünk rejlő dogmatizmus ön- és társadalomveszélyes mivoltát is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meggyőződése tehát, hogy a legzseniálisabb emberi felfedezések és tudományos megállapítások mögött egy olyan feltáratlan – és bizonyos értelemben feltárhatatlan –, egyszerre explicit és implicit tudás és ismeretvilág áll, ami folytonosan változó létezésmódot feltételez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általunk végzett vizsgálódáshoz azonban Polányi világának egy másik koherens eleme is direkt módon kapcsolódik véleményünk szerint, ez pedig a személyes tudás elsajátításának egy olyan módja, amely a mesterségek példáján keresztül világítható meg a legjobban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bármennyire jó egy szakember, a tanítványának csak a technológiai fogások sokaságát kísérelheti meg átadni, de magát a mesterséget – mely egyszerre technológiai és szellemi tevékenység – képtelen egy az egyben tanítványa kezébe adni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A filozófus egyik rendkívül szellemes példája erre Stradivari félanalfabéta hegedűkészítő munkássága. Polányi ezzel összefüggésben megjegyzi, akármennyire szeretné is a mindenkori modern tudomány például anyagszerkezetileg és geometriailag feltérképezni és újraalkotni – tulajdonképpen lemásolni – a hangszeralkotó mester e remekműveit, soha nem lesz képes még csak megközelítőleg sem olyan minőséget előállítani, melyre ez az írni és olvasni szinte nem, vagy alig tudó zseni évről évre képes volt (Polányi 1994; Paksi 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meglátásunk szerint Polányi gondolatvilága a feyerabendi anarchista jellegű tudománykritikával is rokonítható, mely a tudományos gondolkodás egyik legnagyobb hibájául rója fel a pozitivista, adatjellegű létezésmódot, ami gyakorlatilag a személyes tudás és szellemi intuíció teljes mértékű tagadását jelenti (Feyerabend 2002, 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddigiekben taglalt és a tanulmányaink filozófiai mondanivalójára és fejezeteire jellemző, nemlineáris és nemhierarchikus, hermeneutikai jellegű elemzésünk arra hívja fel a figyelmet, hogy az akadálymentesítés és az akadálymentesség általunk javasolt paradigmáinak megértése és az ezekből fakadó gyakorlati jellegű tevékenységek nem nélkülözhetik a személyes jellegű „tudások”, esetünkben pedig az utazni vágyó emberek személyes igényeire való odafigyelést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sok tanulmány szerzője periférikus jelleggel ugyan említi az akadálymentesítés perszonális jellegű kialakításának szükségességét, mely, mint láthatjuk, egyszerűen nem standardizálható, így „egyszerű” technológiai jellegű megoldássá sem redukálható, mint ahogy nem tehető „könnyen emészthető” marketingkommunikációs „csomagok” részévé sem. Az esetek túlnyomó többségében azonban a valóban meglévő műszaki kivitelezhetetlenség számlájára írják ennek az elmaradását (Inger–Per 2015). Mivel a tanulmány első szerzője veleszületetten mozgássérült, ezért a személyes jellegű akadálymentességi tapasztalatai jelentősen hozzájárulnak az eddigi és az ezt követő megállapítások és javaslatok megfogalmazásához (Farkas et al. 2023a; Farkas–Raffay 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddigi vizsgálódásaink alapján kijelenthető, hogy az utazás-, illetőleg turizmustudomány, mint már említettük, érzékennyé vált az akadálymentesítés és az akadálymentesség kérdésköreinek és gyakorlati megvalósulásainak kutatására. Mindazonáltal a témában megjelent, az általunk feldolgozott tanulmányok javarészben az akadálymentesítés technológiai paradigmája köré épülnek (Lid–Solvang 2015; Farkas–Raffay–Dávid 2022), ami önmagában egyrészről örvendetes, másrészről azonban rendkívül sok tudományos, társadalmi, személyes és nem utolsósorban filozófiai jellegű problémával szembesít bennünket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a jelenlegi munkánk az eddigi kutatásaink (Farkas et al. 2022; Farkas–Raffay–Dávid 2022; Farkas et al. 2023) sorába ugyan beleillik, de egy új vizsgálódási horizontot is nyit, ez pedig az akadálymentesítési igényű utazók tájékoztatásának árny- és „fényes” oldala, vagyis az utazásbiztonság és a kommunikációs korrektség – javarészben feltérképezetlen – világába kalauzolja el a tudományos olvasóközönséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány bevezető fejezetében megfogalmazott utazástudományi célunk, hogy kihangsúlyozzuk a szállásadó portálok sokkal differenciáltabb felelősségét, mint az a főáramú társadalmi, gazdasági, illetve tudományos dimenziókban jelenleg megtalálható. Ezzel kapcsolatban rendkívül szofisztikált problémakörre bukkantunk, hiszen az akadálymentességi paraméterezhetőség látszólag a legnagyobb szálláshely-közvetítő portál esetében „tökéletesen” megoldott. Azonban, mint az eddigiekből is látható, az akadálymentesítés és az akadálymentesség hiánya az esetek többségében, az utazó és a segítője személyes képességeitől és lehetőségeitől, és alkalmanként akár szerencséjétől is (Farkas et al. 2023) függően, legrosszabb esetben akár az utazás ellehetetlenüléséhez vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éppen ezért a turizmusbiztonság egyre inkább kidolgozott területéhez is illeszthető, és ebben a pillanatban az akadálymentesség paradigmája egy újabb létjogosultsági feltétellel bővül. A félreértések elkerülése végett e helyen jelezzük, a portálok üzemeltetői és hirdetői sok esetben nem direkt módon informálják félre az utazóközönséget, hanem egyszerűen a tényismeretek hiánya okoz akadálymentességi és biztonsági, létbizonytalansági problémákat (Michalkó. 2020.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Teljesen jogosan vetődik fel ettől a pillanattól kezdve az ellenőrizhetőség és a nemzeti és nemzetközi fogyasztóvédelmi törekvések folyamatos kiegészítésének, újragondolásának a kérdése is. Ebben a tanulmányban ezzel kapcsolatban nem kívánunk részletesebb fejtegetésekbe bocsátkozni, már csak azért sem, mert a jogalkotás és a jogalkalmazás speciális tudásbázis meglétét feltételezné.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel együtt mindenképpen jelezni kívánjuk a problémahalmaznak ezen szegmensét, bízva abban, hogy meglátásaink és akadálymentességi javaslataink egy tudományos jellegű diskurzust is generálni fognak, és ennek egyik „csapásiránya” lehet az általunk javasolt organikus jogalkotási szemlélet bővítése az ilyen típusú fogyasztóvédelmi jellegű gyakorlatok kidolgozása és megvalósulása irányában (Farkas et al. 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Visszakanyarodva az akadálymentesítés személyes jellegéhez, megjegyezzük, csak azért tűnik a hétköznapokban nehezen vagy egyáltalán nem megoldhatónak a kommunikációja és a megvalósítása, mert hiányzik mellőle az akadálymentesség megtermékenyítő gondolatvilága és aktualizálódást segítő képessége. Éppen ezért ábrázoltuk a két paradigmát az alábbi ábrán alapvetően két külön halmazként, hogy érzékeltessük a két terület közötti különbözőségeket, mindazonáltal a két halmaz közös halmazrészt is alkot, amikor is az akadálymentesség és az akadálymentesítés egymást kiegészítve „kisegíti” az érintett embereket a létezés okozta nehézségek „viharában” (2. ábra).
 
2. ábra. Az emberi lét akadálymentesség-természetű jellege Farkas et al. 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vagyis, értelmezésünk és javaslatunk szerint az akadálymentesítés és akadálymentesség megkülönböztetése a jelenlegi közösségi állapotok ismeretében szükséges, annak érdekében, hogy az ipari társadalmakra jellemző technológiai centrumú szemlélet „akadályaira” felhívjuk a figyelmet, illetőleg arra a negatív kommunikációs aspektusra, amely azt sugallja, hogy „egy elkészült rámpa vagy egy akadálymentes(nek tűnő) fürdőszoba létrehozásával megoldottuk a problémát”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyrészről alapvetően semmilyen probléma nem kellene, hogy felmerüljön. A 2026-os évet írjuk, és minden olyan eszköz, illetőleg forrás is a rendelkezésünkre áll vagy relatíve könnyen előteremthető, amellyel egy szálláshely valóban akadálymentesítetté tehető – legalábbis potenciális értelemben –, így az erre igényt tartó vendégek fogadása lehetővé válik. A hangsúly esetünkben a potenciális alkalmassá tételen van, hiszen dolgozatunk leghangsúlyosabb mondanivalója az akadálymentesség fogalomvilágának az aktualitások közé történő beemelése, vagyis alkalmazása a hétköznapokban, hiszen, mint a következőkben látni fogjuk, olyan, hogy tökéletesen akadálymentesített létkörnyezet, nem létezik, és amennyire a jelen helyzetben megállapítható, belátható időn belül az ember ilyet nem is lesz képes megalkotni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A problémát megítélésünk szerint – és ezt az empirikus vizsgálódásunk eredményei is alátámasztják – az okozza, hogy a szállásadók és a hirdetéseiknek otthont adó, általunk szondázott „gigaportál” üzemeltetői alapvetően felszínesen kezelik, értelmezik és ellenőrzik az akadálymentesítés meglétét és annak milyenségét (Martin-Fuentes–Mostafa-Shaalan–Mellinas 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi elsősorban azt tapasztaljuk, és éppen ezért a hiányérzetünk is ebből fakad, hogy a turizmusipar üzemeltetői és haszonélvezői bár érzékelték és érzékelik az akadálymentesítési igénnyel bíró utazók – utazni vágyók – számának növekedését, az esetek túlnyomó többségében mégis úgy a tájékoztatás, mint a kivitelezés komoly hiányosságokkal bír az akadálymentesítés, és különösen az akadálymentesség tekintetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Határozott meggyőződésünk, hogy egyrészről a tájékoztatási kötelezettségek pontosítása – a jogszabályalkotók oldaláról –, valamint a valóság és a képek és leírások által sugallt ígéretek közötti megfelelő összhang folyamatos ellenőrzése – a szolgáltatók és közvetítők oldaláról – feltétlenül szükséges. Nem tisztünk megítélni, hogy a tájékoztatási jellegű diszkrepanciák explicit vagy implicit szándékok manifesztáció-e. A lényeg, hogy akár a bölcselet, akár a gyakorlat oldaláról közelítjük meg a problémát, láthatjuk, hogy az utazni és élményeket szerezni vágyók, különösen, ha akadálymentességi jellegű igényeik is vannak, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, különösen az online utazásszervezés világában (Michalkó 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tehát az akadálymentesítés és az akadálymentesség ötvözetét javasoljuk megvalósítani, ahol a feltételek kommunikációjának valódisága és annak ellenőrzése tartalmaz egy olyan komponenst is, hogy javaslatok fogalmazódnak meg az esetlegesen meglévő anomáliák feloldására. Itt feltétlenül bevonásra kell hogy kerüljenek az érintett utazni vágyó embereket képviselő NGO-k szakértői is. Mivel a humán tényező alapvető és meghatározó erővel bír ebben a konkrét, bár teoretikus esetben is, az akadálymentesség eszméje az aktualitásban ölt testet és segíti az akadálymentesítés megvalósulásának kiteljesedését.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave