Farkas Jácint: Vizsgálódások az utazástudomány komplex természetéről
›
Komplexitás és hermeneutikai jellegű bevezető

Komplexitás és hermeneutikai jellegű bevezető

Törekedni érdemes a konkrét helyzetek konkrét vizsgálatára...
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv, amit a tisztelt olvasó a „kezében tart”, az Az utazástudomány és az akadálymentesség-természet egzisztenciális analitikája címet viselő habilitációs értekezésünk átdolgozott és kiegészített verziója. Ebből következőleg igyekszik összefoglalni az elmúlt években végzett filozófiai és tudományos tevékenységünk meghatározó momentumait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amely esetünkben mindenekelőtt bölcseleti vizsgálódások1 sokaságát jelenti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapműként felhasznált habilitációs tézis nagyobb részben egy 2024 decemberében – az Akadémiai Kiadó gondozásában – megjelent könyvünkre épül, mely az Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók címet viseli.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet társszerzői Raffay Zoltán és Gonda Tibor – az elmúlt évek gyümölcsöző közös munkáját ezúton is köszönöm –, mindannyiunk saját néven jegyzi a különböző fejezeteket, így azok önálló munkaként vehetők figyelembe ezt követően is. Ezért a társszerzős fejezeteket is igyekeztük perszonálisan azonosíthatóvá tenni – például alfejezetekre tagolva –, a későbbi életpályán történő felhasználásuk érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenlegi összegző jellegű, az eddigi vizsgálódásaink jelenlegi állapotát és az idevezető utak elágazásait feltérképező munkánk közreadása során is ekképpen használjuk fel az említett műben szereplő fejezeteket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezek nyomán a könyvből származó – kizárólag a magunk által írt – részek e kötet második felében találhatóak, amelyek részben másodközlésként kerülnek újra a témák iránt érdeklődő olvasóközönség elé. Úgy, ahogy a különböző fejezeteket alkotó egyéb tanulmányaink is – mindezek első pontos megjelenési dátumát és helyét a bevezető fejezet végén megtalálható: A fejezetek forrásairól című alfejezetben tüntetjük fel részletesen –, ámbár mindegyik esetében kisebb, illetőleg nagyobb átalakítások sora is megvalósult, például az eredeti címek minden esetben megváltoztatásra kerültek, igazodva az organikus jellegű fogalomalkotási, valamint vizsgálódási módok bemutatásának mondanivalójához és stílusához. Így a különböző tematikájú részeket alkotó szövegelemekben a fejezet és a tanulmány szinonimaként használt és értendő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak érdekében alkottuk meg így a szövegcorpust, hogy az utazástudomány és az akadálymentesség-természet2 új paradigmáinak fejlődéstörténetét, illetve ezek jelenlegi bölcseleti és tudományos beágyazottságát egyaránt érzékeltetni tudjuk, valamint az említett közös kötet filozófiai, hermeneutikai és komplexitástermészetű vizsgálódásait az eddigieknél bővebb és értelmezhetőbb kontextusokba helyezzük. Tehát a soron következő fejezetek hierarchiamentesen követik egymást – ezért önállóan is értelmezhetőek –, azonban a paradigmák és az azokat alkotó fogalmak időrendiségét igyekeznek felvillantani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Habilitációs és Doktori Tanácsának kérésére a – tézisünk mellékletét képző – gazdasághermeneutikai jellegű tanulmány átdolgozott verziója az összefoglaló és zárófejezetét képezi ezen munkának. Bízunk benne, ezzel is hozzá tudunk járulni a hermeneutikai és komplexitástermészetű vizsgálódások – többek között transzdiszciplináris jellegének – megismertetéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Előrebocsátjuk, hogy a bemutatott életműállomások egyenként és a teljes könyvünk összességében is hermeneutikai jellegű „metodológiára” alapoz, és ilyen hangsúlyozású mondanivaló megfogalmazását tűzte ki célul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tehát a jelenségek megértésére és értelmezésére törekszik, nem pedig arra, hogy ok-okozati úton megmagyarázzon valamit. Ennek megfelelően a közölt megállapítások (mind a szubjektív vélemények, mind pedig az objektív tények) elsődlegesen a hermeneutika és nem az empirikus bizonyítás célját szolgálják. Mindezeket úgy is bemutatva, mint a szubjektív és intuitív megismerés, továbbá tudásgenerálás explicit eredményeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkáink felhasználásával készült könyvfejezeteinek vállaltan eklektikus pillanatképek és „térképvázlatok” is a három fogalom: utazástudomány, akadálymentesség-természet és az egzisztenciális fogyatékosság eredetvidékeihez3 vezető, utazásunk eddigi állomásairól és az idáig vezető utakról. Mindezeket igyekszik szimbolizálni a könyv borítóképéül választott mandala is, amely a Térkép a tibeti halottaskönyvhöz címen közismert mű egyik meghatározó „ábrája”. Többek között a tudat utazását szemlélteti az egyik megtestesülésből a másikba (át)vezető utakon és dimenziókon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Továbbá arra is törekszik, hogy az utazástudomány és a turizmuskutatás viszonylatában felvázolja egy olyan bölcseleti jellegű, nyitott értelmezési keret alapvetéseit és megközelítési módjait, amelyek segítségével termékeny és pozitív tudományos és közösségi vitákra, továbbá változások végrehajtására inspirálja a téma iránt érdeklődő (szakmai) közösségeket. A középtávú cél pedig ezek nyomán az utazástudomány – komplex – paradigmájának mélyebb feltárásához vezető út közös felfedezése. Természetesen az élet- és praxisfilozófiai vizsgálatokra jellemző gondolati bátorság fenntartásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a filoszkópikus4 megközelítést igyekszünk tudományos értelemben „megtámogatni” a komplexitáselmélet módszertanának és eredményeinek integrálásával, amely explicit módon nem volt része a könyvünk alapjául szolgáló habilitációs dolgozat módszertanának és mondanivalójának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A komplexitáselmélet5 szervesen illeszkedik az általunk szintén gyakorta említésre és alkalmazásra kerülő buddhista filozófiai megközelítések nem hierarchikus és nem szubsztanciális mondanivalójához és gyakorlatához (Macy 1991).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez röviden a következőt jelenti: a tudományosan, illetve filozófiailag vizsgált és vizsgálható valamennyi létező – legyen az élő vagy élettelen – egymással kölcsönösen függő és nem lineárisan értelmezett ok-okozati viszonyban áll. Éppen ezért egyik típusú létező sem bír önléttel, továbbá nincsenek egymással hierarchikusan értelmezhető viszonyban sem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A komplexitáselmélet arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az általunk feltérképezhető, megismerhető emberi perspektívából vizsgálva és értelmezve a létezési módok össze vannak fonódva, éppen ezért az emberi létmód viszonya a természettel és fordítva egy komplex, folytonosan változó és egymásra ható feltételek hálózataként is értelmezhető. Ez a megközelítésmód az originális buddhai tanításokban már megjelenő, mi több, annak alapját képező, kölcsönösen függő keletkezés világértelmezési módjával több mint „hasonlósági” viszonyban áll (Theise 2025).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ekképpen a komplexitáselmélet tanulmányozása során szerzett tapasztalatainkból inspirációt merítve könyvünk fejezetei kiegészítésre kerültek – rövidebb, hosszabb – bekezdésekkel, amelyek reflektálnak a kölcsönösen egymásra épülő komponensek „milliárdjaiból” álló világunk megértése és elemzése érdekében tett eddigi erőfeszítéseinkre. Amelyek eleddig – beleértve az e könyv alapjául szolgáló habilitációs értekezést is – „csak” implicit módon tartalmazták a komplexitásteória tudományosan is validált metodológiáját és mondanivalóját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A többes számban történő megfogalmazás szisztematikus használata, többek között, e szervesen egymásra és egymásba épülő komplex létfelfogási és vizsgálódási módunk hangsúlyozását is szolgálja. Ez a szövegalkotási mód az eddig megjelent és a nevünkhöz köthető valamennyi írásművet jellemzi, vagyis az organikus tudásfeltárás közösségi jellegének illusztrálására is szolgál. Ez az összefogást előtérbe helyező gondolatiság az utazástudomány és akadálymentesség-természet elnevezésű paradigmák originális jellemzője is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel meggyőződésünk például, hogy egyetlen tudományos vagy filozófiai munka, kutatás, illetve az ezekből is az ezekre épülő egyetlen eredmény sem köthető kizárólag egyetlen ember nevéhez és életművéhez. Mivel mindannyian egy komplex emberi világ részei és feltárói is egyaránt vagyunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből kiolvasható és ki is következtethető, miért nevezzük akadálymentesség-természetűnek6 a jelenlegi bevezető fejezetet. Vagyis azon meggyőződésünknek adunk hangot, miszerint egyetlen emberi tevékenység sem mentes az akadálymentesség-természet életet fenntartó tulajdonsága és hatása alól, így ez alól a tudományos és filozófiai tevékenység sem képez kivételt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Látásmódunk és tapasztalataink szerint az ember be nem fejezett mivoltának talán a legkézzelfoghatóbb és legigazolhatóbb bizonyítéka az örökös vizsgálódási vágya és kényszere, melyet annak érdekében fejt ki, hogy megismerje önmagát és a számára a létezését biztosító környezetét, ideértve az univerzumban elfoglalt helyének kutatását is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi, emberek tehát eredendően nem vagyunk tökéletes lények, ennek filozófiai keretét és jelentőségét az egzisztenciális fogyatékosság fogalomvilágának feltárásával igyekszünk érzékeltetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett akadálymentesség-természet és az egzisztenciális fogyatékosság „kéz a kézben” járnak. Ezekről a bevezető jellegű fejezet utáni kettő rész „szól” és „gondolkodik”, amelyek egyszerzős – Fogyatékosság és Társadalom: Egzisztenciális fogyatékosság és akadálymentesség, avagy a filozófia mint „szubjektív” tudomány; Fogyatékosság és Társadalom: Emberképek az akadálymentesség tükrében – tanulmányok. Továbbá Az akadálymentesség-természetű térélményszerzés sajátosságai utazástudományi tükörben című, Raffay Zoltánnal és Csóka Lászlóval közösen írt dolgozatunk kivonatolt és átdolgozott – Az akadálymentesség-természet „kézzelfoghatóságáról” címet viselő – fejezet, amely a jelen munka szerzője által írt bölcseleti jellegű részek felhasználásával készült. Ennek önálló közléséhez a szerzőtársak beleegyezését ezúton is köszönöm.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az említett tanulmányok eseteiben is hasonlóan jártunk el, vagyis a szükséges gondolati és szövegkoherencia létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges korrekciókat, magyarázatokat egyaránt tartalmazzák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amelyek azért is kerültek integrálásra, hogy a tisztelt olvasó egyértelműbb képet tudjon alkotni annak a – nem hierarchikus módon7 szerveződő – organikus fogalmi hálónak a kialakulásáról és változásairól. Amelyek többek között a komplexitás- és ürességtermészetű8 filozófiai és hermeneutikai jellegű vizsgálataink „gerinceit” adják. Megjegyezzük, ez a folyamat azóta is zajlik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Röviden tehát az egzisztenciális fogyatékosság az emberi létezés egyik elengedhetetlen komponense és feltétele is egyben. Az ember nem tökéletes és közel sem befejezett lény. Közismert gyengeségei okán folyamatosan kompromisszumokra, aktív akadályelhárító és akadálymegismerő tevékenységekre kényszerül. Vagyis mindannyian akadálymentesség-természetűek vagyunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egzisztenciális fogyatékosság és az akadálymentesség-természet, egymást feltételezve és kiegészítve segítik és fejlesztik az ember kreativitását, képzelőerejét, nem utolsósorban pedig problémamegoldó és tudományos képességeit is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Könyvünk soron következő fejezeteiben esetlegesen előfordulhat, hogy kettő antropológiai jellegű alaptulajdonságunk látszólag a létezés eltérő „értékű” módjára mutat, azonban ezek csak partikuláris jellegű életszituációkra és részkontextusokra vonatkoztatva látszanak igazolhatónak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez a világkép-értelmezési mód szorosan kapcsolódik mind a buddhista ürességfilozófiához, mind pedig a nyugati kultúrkörben ismert élet- és alkalmazott filozófiai megközelítés módokhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos és filozófiai szövegek alkotását jellemzően meghatározó lineáris és didaktikus szövegvezetési módoktól és elvárásoktól eltérő módon egy nem hierarchikus és látszólag egymáshoz kevésbé kapcsolódó szövegalkotási módszert használunk ez esetben is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a vizsgálódási módot nevezzük filoszkópikusnak, melynek a részleteiről a következő fejezetekben fogunk értekezni. Ezt az értelmezési módot és gyakorlatot használjuk és fejlesztjük évek óta, így kijelenthető, ez már sok esetben kiállta a tudományosság „királyvíz próbáit” is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E bölcseleti megközelítési mód és szövegalkotási gyakorlat kidolgozása és alkalmazása során nem a veleszületett funkcionális fogyatékosságunkból adódó diszlexia és diszgráfia9 következtében fennálló írási és olvasási nehézségek – igaz, ezek nyomait a gondos nyelvi lektorálás ellenére jelenlegi szövegünk is bizonyára magán viseli – játszanak szerepet, mint inkább a bölcselet originális formáinak az ismerete, használata és mindezek tisztelete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szövegben tehát gyakran használjuk az egyes gondolatkörökre való visszautalást, akár egyazon fejezeten belül is. Ez egyrészt az olvasási nehézség kompenzálására kidolgozott technikának köszönhető, emlékezést segítő „eszköz”. Másrészről a buddhista hagyományban megszokott gyakori ismétlések alkalmazásának, mintegy a jelenkori „verziója”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy könyvünk elkészülte – hasonlóan az eddigiekben megjelent valamennyi írásunkhoz, publikációnkhoz –, egyfajta akadálymentesség-természetű demonstráció is, hiszen a benne felhasznált tanulmányok és könyvfejezetek, jegyzetek nélkül lettek lediktálva. Vagyis szóbeliségre épülő tudásalkotásról beszélünk, amely a gondolkodás és emlékezés képességének szoros kapcsolatát is reprezentálja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahhoz, hogy e verbális, illetve gondolati kommunikáció részeseivé váljunk, elengedhetetlen a szellemi utazás megvalósítása. Ez az antik időkben explicit módon – gyakorta fizikai értelemben is – kellett hogy megvalósuljon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mára az információs technológiák segítsége által erre nincs feltétlenül szükség, azonban szellemi értelemben az utazás megvalósulása továbbra is elengedhetetlenül szükséges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Részben erre az analógiára is épül az utazó és a turista közötti különbségtételünk, ami, fogalmazhatunk úgy is, dimenzionális, hiszen az utazó nem fogyasztója a térnek, hanem annak organikus része. Azaz egyszerre megismerője, elszenvedője és alakítója is az általa megismert (új)világoknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg a turista egy olyan entitásként értelmeződik, amely ennek szögesen az ellentétét valósítja meg. Egy szellemtelen álutazó, aki kulturálisan nincs felkészítve arra, hogy valódi utazóként szellemi energiákat és kíváncsiságot is megmozgasson. Csupán a fogyasztás, az utazás társadalmi normává válásának áldozatává lett. Tulajdonképpen annak az embernek a modern kori archetípusa. „Róla” Szókratész úgy beszélt, mint aki hallhatóan ugyan tud beszélni, de értelme alig van annak, amit kimond.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosnak tartjuk itt – részben újra – felhívni a figyelmet arra, hogy az ún. „nyugati és keleti” filozófiai irányzatokban és iskolákban meghonosodott hermeneutikai gyakorlatoknak megfelelően, a létezés jelenségeinek vizsgálatai során elsősorban azok értelmezésére és értelmezési tartományainak bővítésére törekszünk. Különös figyelemmel arra, hogy a létet folyamatjellegűként definiáljuk és éljük meg, tehát az értelmezés ezt a folytonosan változó létezés karaktert igyekszik megjeleníteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezért is tartjuk kifejezetten fontosnak és pontosnak az utazástudomány elnevezést, mert az eddig röviden ismertetett dimenzióin túl a paradigma hordoz egy további potenciális „komp funkciót is”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azaz a tudományos és filozófiai megközelítések közötti – mesterségesen felnagyított –kibékíthetetlennek látszó különbözőségek között képes a közvetítésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így a későbbiekben akár egy közösen beszélt és közérthető nyelvezet kialakítását is elősegítheti. Mert ahogy a későbbiekben az olvasók látni fogják, számunkra a tudomány egyenlő technika plusz filozófia. Vagyis komplexen értelmezhető, értelmezendő, illetve végezhető és végzendő tevékenységek egymásba fonódásáról beszélhetünk a tudományos és filozófiai tevékenységek megvalósításának eseteiben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az, hogy az értelmezések nyomán ki és milyen magyarázatokat talál az adott vizsgálódás alá vont gondolatkörre vonatkozóan, az már az egyéni szellemi szabadság körébe tartozik. Arra azonban a diskurzusalapú bölcselet kifejezetten alkalmas, hogy ezek a magyarázatok ne váljanak merev és megváltoztathatatlanná maszkírozott dogmákká.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ám még ha szándékunkban állna, sem tudnánk a teljes történeti filozófiai apparátust felsorakoztatni érveink mellett, hiszen a bölcselet, hasonlatos módon a tudományhoz, folyamatosan bővíti vizsgálódásának körét és megállapításainak sokaságát. Továbbá a bölcseleti dimenziók számossága szinte a végtelenbe vezet, így például a Távol-Kelet történetiségének gyökerei sokkalta mélyebbre nyúlnak vissza múltunk útvesztőibe, mint a nyugati kultúrkör hasonló „fundamentumai”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A soron következőkben ezek nyomán álljon itt az Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók című könyv – originálisan is a jelen kötet szerzője által jegyzett – ám e munkánk mondanivalójához és struktúrájához igazodó átdolgozott és kiegészített bevezetője, amely röviden összefoglalja az utazástudomány és a turizmusipar, illetve annak kutatásának nem hierarchikus kapcsolatát. Valamint az akadálymentesítés és az akadálymentesség-természet közötti összefüggéseket és eltéréseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Majd az ebben foglaltakra is reflektáló, az utazástudomány és az akadálymentesség-természet gondolatvilágába bepillantást adó és a paradigmákat vizsgáló fejezetek következnek.
 

A fejezetek és alfejezetek korábbi változatai

1 A filozófiai diskurzusokban a „vizsgálódás” és a „kutatás”, továbbá a „filozófia” és a „bölcselet” kifejezések szinonimaként használatosak.
2 Megjegyezzük, hogy a későbbiekben az akadálymentesség kifejezés önmagában is utal az akadálymentesség-természetű létezésmódokra és gyakorlatokra.
3 Heidegger hermeneutikai gyakorlatában az egyik fő cél, hogy visszatérjünk az általa eredetvidéknek nevezett állapotba, ahol is a fogalmak és ezáltal a nyelv eszköztára közvetlen kapcsolatban van a léttel. Vagyis a jelentéstartalmak „itt” tárulnak fel a maguk valóságában, illetve ekkor írják le a lét, illetve létezés valós természetét. Ezt gondoltuk tovább az elmúlt évek során – és egyetértve a német gondolkodó célkitűzéseivel –, és adtuk a forrásvidék nevet ennek a közvetlen lét érintkezési szellemi szférának. Ez jobban kifejezi az üresség filozófia és a buddhista hermeneutika folyamatjellegét és a vizsgálódások tulajdonképpeni véget nem érő mivoltát. Továbbá azt a személyes jelleget, mely egy filozófus és egy tudós megállapításai és vélekedései mögött minduntalan jelen van.
4 Ennek lényege, hogy – meglátásaink és tapasztalataink szerint – az általunk vizsgált történések, események, empirikus, illetve bölcseleti jellegű „felfedezések” és megállapítások tartalmi értelemben egymásra és egymásból is épülnek. Így a különböző megfigyelési módokból származó ismeretek, adatok stb. egymásra kölcsönösen, továbbá folytonosan is hatnak. Éppen ezért nincs fundamentális jelentősége a tudományos vagy filozófiai kutatások és vizsgálódások „eredményeinek” önmagukban. Ezért ez a komplex és organikus szellemi értelmezési, továbbá szemlélődési eszköz lehetővé teszi például a bölcseleti és tudományos világmegismerési törekvések közötti – sok esetben csak látszólagos – különbségekből adódó nézeteltérések tisztázását és a vélemények „szinkronizálására” is lehetőségeket teremt(het).
5 Könyvünkben amikor a komplexitásra, illetve a komplexitáselméletre vagy -természetre utalunk, minden esetben az alábbi írásművekre és azok szerzőire utalunk, abban a számos esetben is, amikor erre külön szövegközi hivatkozást nem teszünk. Joanna Macy: Mutual Causality in Buddhism and General Systems Theory. Neil Theise: Gondolatok a komplexitásról – Kapcsolódás, tudat, létezés.
6 Ennek része az is, hogy a bevezetőben minimális számú hivatkozást alkalmazunk, a nem teljeskörűen kifejtett fogalmi meghatározások és azok hátterének igazolására, mivel mindezek a soron következő fejezetekben részletesen kifejtésre és alátámasztásra is kerülnek.
7 Ezért hasonlóan például Az egzisztenciális fogyatékosság jelentésvilága – látogatás létezésünk forrásvidékére a filozófia, az utazástudomány és az akadálymentesség kontextusában című könyvhöz, ezen munkánk fejezeteit sem láttuk el számozással. Ezzel is utalva az alá- és fölérendeltség viszonyait mellőző – nemlineáris – diszkurzív jellegű értelmezési módunkra és szövegalkotási gyakorlatunkra.
8 Ennek lényege, hogy az általunk ismert, illetve megismerhető lét és létezés struktúrákban nincs olyan „entitás”, mely ne állna függésben és kapcsolatban egy vagy több másik létezővel. Vagyis egy állandó változásban lévő világban élünk, ahol mi magunk „teremtjük” meg az állandóság és az önállóság formáit. Ekképpen a tudomány és a filozófia sem létezik önmagában.
9

A diszlexia és a diszgráfia az olvasási és az írási részképesség-zavarok latin elnevezései. Ezek lehetnek átmenetiek és véglegesek. Esetemben a felsőoktatási tanulmányaim során diagnosztizálták mindkettőt, és a véglegességüket szintén megállapították.

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a két részképesség zavara együtt jelentkezik, ami tovább nehezíti az idegen nyelvek elsajátításának képességét is.

A logopédusok és a területre specializálódott szakorvosok egyaránt kutatják a pontos idegrendszeri és mozgásszervi összefüggéseit, a kialakult tünetek, valamint a lehetséges terápiák módjait is.

Ebben a konkrét szituációban arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az olvasási és idegennyelv-elsajátítási nehézségek „tünetei”, részben egy autodidakta módszer kidolgozásával és buddhista meditációs gyakorlatok segítségével az évek során sokat enyhültek, de az íráskészség nem tudott ezekkel lépést tartani (Farkas 2024a).

chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave