Farkas Jácint: Vizsgálódások az utazástudomány komplex természetéről
›
Akadályok 0-tól „100” éves korig

Akadályok 0-tól „100” éves korig

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utazásszervezés dilemmáival foglalkozó fejezet végén jeleztük az akadálymentesség-természet megvalósítása kapcsán, hogy bármennyire is fogyatékosságspecifikus a szellemi erőt is kívánó tevékenység és az ezzel nyelvileg direkt kapcsolatban álló fogalom, ez közel sem fedi a valóságot. Különös tekintettel arra, hogy az utazás világát egyre inkább megismerő kutatói közösség számára nyilvánvaló, hogy a turisztikai-utazói életforma, egyelőre leginkább a világ „nyugati felén”. Ezzel együtt nem feledhetjük el, hogy például a kínai gazdasági eredmények egyenes következményeként a kultúrkörünkben megszokott számokhoz képest szinte felfoghatatlan számú, akár több 100 milliós nagyságrendben várható az említett országból a turisták és/vagy utazók megjelenése az érintett ágazatban –, a társadalmak teljes keresztmetszetét magába foglalja (Miskolczi et al. 2020.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ekképpen akár a pár napos, hetes csecsemő(k), vagy a százéves kort is megélt utazó(k) is megjelennek a turizmusipar globális fogyasztói között (Michalkó 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez csak egy dimenzió, amely által kijelenthetjük: az utazás világa elméletileg mindenki számára elérhetővé vált vagy azzá tehető. Itt feltétlenül szükséges megjegyezni az előző mondatban fellelhető idealisztikus természetű megállapítások közösség- és létezéstorzító hatását, mivel tudjuk, ez még így is sok-sok milliárd ember számára az elérhetetlen, sőt elképzelhetetlen kategóriáját jelenti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Részletesen most csak egy szükséges komponens meglétét vagy nemlétét, azonban feltétlen szükségességét fogjuk elemezni az utazások megvalósulásához. Idő és terjedelem hiányában nem vizsgáljuk a szükséges anyagi eszközök és szellemi motivátorok komplex szerepét – annyit jegyzünk meg csupán, hogy az akadálymentesség-természet, esetleges megléte a példaként említett két kulcsösszetevőt önmagában természetesen nem tudja és nem szándékozza helyettesíteni. Ekképpen azt feltételezzük, minden egyéb feltétel rendelkezésre áll az utazás megvalósításához. Azonban nem véletlenül tettünk pontot a megállapításunk végére, hiszen az eddigi vizsgálódásaink eredményeképpen kijelenthetjük, hogy a turisztikai, illetve utazási esemény megvalósulása önmagában még nem garantálja annak élmény- és boldogságadó mivoltát (Michalkó 2010, Farkas–Raffay–Dávid 2022a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akadálymentesség eszméjét és gyakorlatát minden különösebb erőszaktevés nélkül kiterjeszthetőnek látjuk az élmény- és boldogságszerzés dimenzióra is, annál is inkább, mert az újra elburjánzó tömegturizmus toxikus hatásait egy tudatos utazói attitűd kialakításával látjuk, legalább részben, ellensúlyozhatónak. Mindezzel együtt azzal is tisztában kell lennünk, nem csodaszert fedeztünk fel, illetve kínálunk a világnak, csupán egy lehetséges emberi attitűdváltás és ebből következő karakterfejlődés kereteit tudjuk a kutatótársakkal közösen megfogalmazni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az együttműködés komponensére helyezzük ebben a kontextusban a figyelmünk fókuszát, mely nélkül egyébként az oly sokat emlegetett emberi alaptulajdonságok egyike, azaz az utazói létforma sem jöhetett volna létre, igaz, az ebben rejlő egzisztenciális tartalmak elfeledése rohamosan gyorsul, éppen ezért alakult ki meglátásunk szerint a turista ideálja, amely javarészben mentes az akadálymentesség-természettől is (Fideler 2023; Heidegger 1994).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

És ebben az összefüggésben szinte kézzel foghatóvá válik a komplexitás jellegének és működésmódjának a közvetlen kapcsolata az utazói létformával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vagyis egy olyan komponenshalmaz rendeződik a komplexitás által az utazó köré, amely egyszerűen az elválaszthatatlan részeként értelmezi az egykori szerszámkészítő és vándorló ember kései, egzisztenciális értelemben folytonos önpozicionálásra is vágyó utódait (Macy 1991).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emlékezzünk arra, hogy az utazás-, illetve turizmuskutatás hajnalán (Aitchison 2006) jóval nagyobb reményekkel tekintettünk a jövőbe arra vonatkozóan, hogy a fogyasztói társadalom és számtalan kísérőjelensége által is generált leginkább közösségeket erodáló folyamat, ha nem is megfordul(hat), de jelentősen lassulhat az által, hogy az emberek más kultúrákat is megismernek. Sajnálatos módon, mint láthatjuk, napjainkban inkább ennek az ellenkezője következett és következik be.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emlékezzünk a Covid19 következtében kialakult turisztikai sokkra, melynek kapcsán többen, ismét csak tévesen, azt prognosztizálták, hogy a világjárvány, valamint az általa megtapasztalt létbizonytalanság – bizonyos értelemben az egzisztenciális fogyatékosságunk megtapasztalása által –, végességtudat, illetve filozófiailag pontosabban fogalmazva, határhelyzetmegélés jelentősen javítani fog az emberek tudatossági szintjén, és ebből következőleg a tömegturisták jelentős része „átvándorol” az utazói létformába. Mint a már rendelkezésünkre álló adatokból láthatjuk, ez nemhogy nem történt meg, de a járvány előtt kiemelt turisztikai attrakcióknak számító területek többsége eddig nem tapasztalt terhelésnek van kitéve (Csillag et al. 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láthatjuk tehát, hogy a technológiába fektetett emberi és materiális források gigantikus mérete valóban megteremtett, legalábbis a világ „fejlettebb” régiójában, egy viszonylag sok ember számára elérhető jobblétet, már ami a létezésünk fizikai síkját illeti. Azonban éppen az utazástudományi kutatások és vizsgálódások eredményei igazolják, hogy a fizikai élettér ilyen mértékű átalakítása és kizsákmányolása már-már a technikai jellegű akadálymentesítés – bölcseleti értelemben sekélyes – tartalmát is alulmúlja. Értve ezalatt a következőt: az ember környezetéhez való viszonyulása, mint már több esetben említettük, jelentősen megváltozott és változik a mai napig is (Shrivastava–Zsolnai 2022). Vagyis, ebben a kontextusban az eredendően bennünk lévő világmegismerés a „szándékmásságot” illeti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láttunk és látunk utazásaink során számtalan családot, amikor is sok esetben valóban a csecsemőtől az „ezüsthajú” családtagokig utaznak vagy turistáskodnak velünk közösen. Hogy az ő helyzetváltoztatási, szabadidőmegélési és élményigényük milyen mélységű és minőségű, erre egzakt tudományos választ még akkor sem igazán tudunk adni, ha vesszük a bátorságot, és utazáskutatóként konkrét kérdéseket teszünk fel nekik e tárgykörben. Annyit tudunk megállapítani, hogy az adott család – ebben az összefüggésben a család kifejezést nem elsősorban a közvetlen vérségi rokonság tudására vagy nem tudására alapozzuk, hanem a bölcseleti értelemben vett érzékszerveinkkel tapasztalható kisközösségre – több generációja tölti együtt a (vélhetően) szabadidejét. Ezt technikai értelemben az akadálymentesítés – ebben a kontextusban valamennyi közlekedési, lakhatási és szórakozási eszköz és lehetőség stb., ilyen jellegű környezet átalakítási módként is értelmeződik – hétköznapi megvalósulásának köszönhetően tudja megtenni (Zsarnóczky et al. 2016; Farkas 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az, hogy az intergenerációs utazások, illetve turizmusipari események egyre nagyobb számban valósulnak meg, mérhető és adatokkal alátámasztható. Természetesen önmagában az időskorú lehetséges kliensek a turizmusipar számára legalább olyan vonzó célcsoport, mint a funkcionális fogyatékossággal élő emberek. Az, hogy az „ezüsthajú” emberek utazási élményei és boldogságlehetőségei mennyire tudnak megvalósulni, legalább olyan mértékben függ az akadálymentesség eszméjének jelenlététől, mint a funkcionálisan fogyatékos társaik esetében. Többször használják a különböző típusú és szemléletű kutatók a két hatalmas méretű társadalmi csoport akadálymentesség-természetű igényeit szinte paralel módon. Ez olyannyira igaz, hogy az utazási szokásokat prognosztizálni szándékozó UNWTO-s szakanyagok e két csoport tagjait egy nagy „halmaz” közös területekkel rendelkező részhalmazaként is ábrázolják (Farkas–Petykó 2019; Farkas et al. 2022; Farkas–Csillag–Fekete-Fjorimovics 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magunk részéről az időskort és az azzal járó, fizikailag is érzékelhető változásokat a funkcionális fogyatékosságokhoz hasonló módon, az egzisztenciális fogyatékosság manifesztációjaként értelmezzük. Ezzel hasonló hatást igyekszünk elérni, mint a funkcionális fogyatékosság esetében, vagyis az idősödést mint egy alapvetően emberi és ezáltal természetes folyamat eredményeként igyekszünk értelmezni és értékelni. Azzal distinkcióval, hogy a funkcionális fogyatékosságok kísérőjelenségeitől eltérően az idősödést egy alapvetően pozitív történésként definiáljuk, hasonlóan például Seneca (2019) látás tapasztalatmódjához, azzal együtt, hogy tisztában vagyunk vele, az emberi test jelentősen veszít(het) például a vitalitásából az öregedés folyamatában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A funkcionális fogyatékosság és az idősödés eseteit semmiképen sem szeretnénk összemosni vagy hierarchikus viszonyba helyezni egymáshoz képest. Egyszerűen arra utalunk, hogy napjainkra már el kellett volna érjük azt a szellemi érettséget, amely az ember különböző létezési módjait, vagyis: fizikai, mentális, avagy ezek kombinációjának különbözőségeit magától értetődőnek értelmezzük és éljük meg (Kropotkin 1908).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen korunk egyik társadalmi jelensége az úgynevezett politikai korrektség egyre inkább terjedő direkt használata; ismét csak leginkább a világ ún. nyugati felének társadalmaiban vált bevett gyakorlattá. Ez az alapvetően pozitív felhanggal indult kommunikációs irányvonal, amely azt a célt tűzi ki, hogy a nyilvános verbális, képi stb. érintkezéseink során, például a funkcionális fogyatékosságokról és az idősödésről – nevezhetjük öregedésnek is, bár ez már nem számít PC megfogalmazásnak –, olyan fogalmak és ábrázolások használatával cseréljünk eszmét, hogy azok még véletlenül se legyenek például sértőként (félre)értelmezhetőek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Véleményünk szerint ez a gyakorlat közel sem segít bennünket oly mértéken a két természetes létezésállapot elfogadásában és megértésében, mint például egy akadálymentesség-természetű élmény- és boldogságközpontú, valódi utazás megvalósulása (Han 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Itt ismét csak egy fontos határponthoz érkezünk, a szó utazástudományi és filozófiai értelmében egyaránt. Nem kerülhetjük el az akadálymentesség-természet, majd rövidebben a boldogságélmény elérésének és megélésének bölcseleti jellegű vizsgálatát, amely magától értetődő módon a személyes jelleg és tudás gravitációs pontja körül forog és változik folyamatosan (Michalkó 2010). Már több esetben utaltunk könyvünkben a személyes jelleg fontosságára, amelyről tudjuk, az empirikus jellegű akadémiai megközelítések számára szinte kezelhetetlen létezés- és tudásdimenzió.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A filozófusok egy meghatározó csoportja évezredek óta erről másképp gondolkodik és ekképpen is cselekszik, és érdekes módon itt alig lehet érdemi különbséget felfedezni a Távol- és Közel-Kelet, az európai, majd később a nyugati világ gondolkodóinak ide vonatkozó megállapításaiban, tanításaiban és több esetben életgyakorlatában (Polányi 1994; Farkas 2020, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utazástudomány vizsgálódásaiban és a turizmuskutatásban jártas szakemberek szinte a kezdetektől tisztában vannak azzal, hogy az élményszerzés, különösen az élménymegélés mennyire személyes jellegű és ezáltal rendkívül differenciált jelentéstartalmakat hordoz. Láthatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a turizmusipar hány és hányféle attrakciótípust dolgozott és dolgoz ki, illetve üzemeltet. Gondoljunk itt, a teljesség igénye nélkül, például a filmturizmus vagy a „dark tourism” széles portfóliójára, természetesen oldalakat tele lehetne írni a különböző típusú attrakciókínálatok felsorolásával, mi azonban megelégszünk annyival, hogy minden esetben valamiféle egyéni motiváció- és igénysokaság generálja ezek megalkotását és működtetését (Aho 2001, Michalkó 2010).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azonban ez az egyéninek nevezett alapindikátor jelentősen eltér az általunk röviden elemzett személyes élmény és tudás dimenzióitól. Kiindulópontként, talán nem meglepő módon, a kézhez álló és a kéznél lévő dolgok, tárgyak analógiája, valamint az akadálymentesítés és az akadálymentesség közötti kapcsolat és differencia értelmezési síkjai mentén jutottunk el a saját személyes jelleg értelmezésünk kidolgozásának kezdeti lépéseihez – melynek lépéseit a fentiekben már részletesebben kifejtettük –, és egyáltalán annak szükségességéhez. Mindezen kapcsolódási pontokon túl a filozófia világának önmagában rendkívül bensőséges kapcsolata van a személyes világkép-kialakítással. Ezt két példával fogjuk illusztrálni, melyek az utazástudomány világával is kapcsolatba hozhatók némi szellemi erőfeszítés által.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első Polányi Mihály tudományfilozófiaimunkásságának központi eleme, a személyestudás megléte és világformáló ereje. Nagyon röviden ennek esszenciális jellegű összefoglalása a következő: az ember mint gondolkodó lény a cselekedeteit látszólag egy intellektuálisan jól felépített tudatosság mentén szervezi. Itt a „látszólag” fogalmán és aktusán van a hangsúly, mivel Polányi (1994) szerint a tudásunk és ezáltal a cselekedeteink java része ugyan szoros kapcsolatban áll az elsajátítás és ismétlés folyamataival, de alapvetően akkor vagyunk képesek például egy tudatos utazói habitus kialakítására, ha a helyváltoztatás és élményszerzés igénye és aktusa az egyszerű „copy-paste” metóduson túlmutat, vagyis személyes belső és mély motivációk feltárása nyomán egy valódi külső és belső utazási igény megvalósításába fektetünk szellemi és anyagi energiákat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt egy rendkívül durvának látszó, Polányitól kölcsönzött hasonlattal világítjuk meg. Ha összehasonlítjuk egy csimpánz és egy ember fejlődési folyamatát, azt látjuk, hogy körülbelül az ötödik, hatodik életévük betöltéséig nagyjából egy ütemben képesek fejlődni. Majd ezt követően, amikor a nyelvi struktúrák, illetve az olvasás elsajátítására alkalmas képességek kifejlődnek és elsajátítódnak, az emberi lény – legalábbis az esetek túlnyomó többségében – jelentős előnyre tesz szert, olyannyira, hogy tulajdonképpen főemlős társa javarészben meg is áll az előrehaladás útján, már ami a szellemi teljesítményt illeti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebből Polányi sok-sok következtetést levont, de bennünket most az alapvetése érdekel, miszerint a csimpánz és az ember nem megegyező, de rendkívül hasonló személyes tudáskészlettel vág neki az élet felfedezőútjának, majd a sajátos és személyes helyzetek differenciálódása következtében – mely az ember esetében elsősorban az összetett nyelvhasználatban testesül meg – válik ketté a fejlődés és a lehetőségek útja (Polányi 1994; Paksi 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Ezt a komplexitáselmélet olvasatában is értelmezhetjük, mégpedig a következő módon: az ember, mint azt már több esetben megfogalmaztuk, komplexitástermészetű létező. Vagyis a létezés és a lét egymásból következő, ámbár nem hierarchikus utazójaként jelentős döntési szabadsággal bír az általunk ismert földi élőlényekhez képest. Azaz olyan komplex képességek potenciális és aktuális birtokosa, amelyek a természetben megtalálható formák, aktualitások átalakításával, kombinálásával egy saját komplex társadalmi és technikai világot hozott létre napjainkra [Theise 2025]).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rendkívül merész átkötéssel úgy is fogalmazhatunk, itt „testesül” meg az utazó és a turista közötti különbség. Igencsak elgondolkodtató, hogy vajon az utazó inkább főemlős testvérünk felnőtt példányához áll közelebb, vagy a kifejlett és személyes tudását a mindennapi létezésébe integráló hétköznapi Homo sapienshez?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Éppen ezért fontos, hogy a generációk képesek legyenek együtt utazni, hogy a személyes és elsajátított tudás átadása folyamatos lehessen, még az utazás és az élményszerzés alkalmai esetében is, ezáltal ez a megválaszolhatatlannak látszó kérdés, hogy az utazó ebben a tudásdimenzióban hol helyezhető el, minden különösebb erőfeszítés nélkül megválaszolható legyen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik nagy gondolkodó, akit a mi korunktól évezredes távolság választ el, a madhjamaka filozófiájának kidolgozója a már több ízben említett, a II. században élt indiai buddhista mester, Nágárdzsuna. Az általa megtestesített középútszemlélet, egy számunkra talán nehezebben befogadható létezés- és világműködéselmélet útjaira vezet bennünket, ez pedig nem más, mint a dolgok ürességtermészete. Vagyis minden általunk ismert entitás, amely körülvesz bennünket és aminek mi is a részesei vagyunk, egymással kölcsönös függésben álló folyamatok következtében „létezik”. Vagyis, a nyugati kultúrkör szubsztanciális jellegű látásmódjától eltérően, nem lát és tapasztal a létkörnyezetünkben, de még az univerzum egészében sem önmagában megálló, önmagára támaszkodó, vagyis a saját létét igazolni képes anyagi vagy nem anyagi jellegű megnyilvánulásokat (Inada 1993; McCagney 1997; Theise 2025).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nágárdzsuna nem volt utazáskutató – mint ahogy Polányi sem –, azonban máig alkalmazható és megszívlelendő tanításokkal lát el bennünket, melyek ebben az általunk vizsgált, személyes jellegű akadálymentesség- és komplexitástermészetű megközelítésben is jól használhatóak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A buddhizmus alaptanítása eleve az embert a számszárában (létforgatagban) sodródó lényként ábrázolja, aki ráadásul szenvedéstermészetű is, mivel többek között nem ismeri fel a létezés ki nem elégítő voltát. Vagyis a számszárában mintegy turistaként, „létfogyasztóként” tévelyeg, ráadásul ez az állapot képes hosszú-hosszú újratestesülések sorozatán keresztül ismétlődni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feloldás Nágárdzsuna szerint nagyon egyszerűen és röviden megfogalmazva abban áll, hogy a számszárái tévelygést hogyan tudjuk tudatos – ma úgy is mondhatjuk – utazássá nemesíteni, illetve akadálymentesség-természetűvé formálni. Ez ebben a bölcseleti kontextusban végképp nem jelent teljes mértékű létezéskonformitást és/vagy ragaszkodást. Itt leginkább egyfajta tudatos alkalmazkodás elsajátítását feltételezi, tehát a létforgatagban, „később” beérkező „új” és a már a jelenkori létezésen „régebben” jelen lévő, idősebb generáció közötti együttműködés, együtt utazás alapvető feltétel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nágárdzsuna tanításához is közvetlenül köthető buddhista metafora a hegy példázata, amelynek megmászása által juthatunk el a megvilágosodáshoz, ami a számszárából történő megszabadulásunkat is jelenti, s ha úgy tetszik, a tudatos utazásnak egy másik dimenziójába juttatja el a gyakorlót (Fehér 1997).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes egybeesés, hogy Byung-Chul Han az előző fejezetekben már említett munkáiban több esetben és kontextusban is vizsgálja a tömegturistai létezésállapot rendkívül negatív hatásait, melyek úgy az emberi szellem, mint a környezetünk szempontjából is igazak. A kortárs filozófus, hozzánk hasonló módon, rendkívül szabadon és gyakran első olvasatra nem összefüggőnek tűnő, mégis komplexitásjellegűen, építi fel mondanivalóját, melynek egyik oka vélhetően az, hogy ő is gondolkodásra késztesse az olvasóit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Így a turista, mint térfogyasztó több esetben és rendkívül színes kontextusokban jelenik meg ebben és több könyvében is. E munkájában leginkább arra fókuszál az utazás esetében, hogy rávilágítson a csupán fogyasztói igényeket kielégíteni szándékozó emberhordák okozta rítustalanítás veszélyeire, melyek a saját értelmezésünk szerint az utazás egzisztenciális – „életet adó” – tartalmainak elsorvadásához vezettek és vezetnek (Han 2019, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egzisztenciális alatt, a félreértések elkerülése végett, ez esetben is, azt a filozófiai aspektust értjük, amellyel a létezőt – a „nyugati” terminológiát használva – élővé, tudatossággal telivé teszi az embert. Úgy látjuk, az utazói lét legfontosabb és minőségi eltérése, filozófiai értelemben legalábbis, a turista attitűdtől az egzisztenciális tartalmak meglétében, illetve ezek hiátusaiban, ha úgy tetszik, funkcionális fogyatékosságaiban érhető tetten.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fiatal és idősebb generációk tehát potenciális utazók, akik együtt képesek lehetnek arra, hogy az utazások élmény- és boldogságvilágát egyénileg és közösségi módon is megéljék. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az utazásaik valóban együtt megélt események legyenek, és ne csak egymás mellett utazzanak például egy hajón vagy repülőgépen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az természetesen egy külön fejezet témája lehetne, hogy a jelenkorban tapasztalható generációs különbségek miért és hogyan mélyültek el (Wineburg et al. 2007) ennyire, de azt kijelenthetjük, hogy hasonló példák sokasága szegélyezi a történeti utazásunk hosszú útjait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azonban talán soha nem állt rendelkezésre – ha nem is minden földi társunk számára – a helyváltoztatás és szabadidő-eltöltés megvalósításához szükséges, akadálymentesnek is nevezhető technológia. Amelyek, ha igazán elszánjuk magunkat, akadálymentesség-természetűvé is tehetők, ám ebben folyamatban a fiatalság felfedezésvágya és az idősebb generációk tapasztalati nyugalma egyaránt elengedhetetlen, ám nem hierarchikus, komplex komponensé kell, hogy váljanak.
 
1 https://greendex.hu
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave