Cím:

Hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban

Hungarian Universities in International Rankings

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Telcs András1, Csányi Vivien Valéria2, Kosztyán Zsolt Tibor3, Banász Zsuzsanna4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1az MTA doktora, kutatócsoport vezető, MTA–PE Budapest Rangsor Kutatócsoport, Veszprém; egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék, Veszprém; tudományos tanácsadó MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

telcs.andras@gtk.uni-pannon.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2 PhD-hallgató, Pannon Egyetem Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék, Veszprém; tudományos segédmunkatárs, MTA–PE Budapest Rangsor Kutatócsoport, Veszprém

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

csanyi.vivien@gtk.uni-pannon.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

3 PhD, habil. intézeti tanszékvezető egyetemi tanár, Pannon Egyetem Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék, Veszprém; tudományos főmunkatárs, MTA–PE Budapest Rangsor Kutatócsoport, Veszprém; ösztöndíjas kutató iASK, Kőszeg

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

kosztyan.zsolt@gtk.uni-pannon.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

4 PhD, egyetemi docens, Pannon Egyetem Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék, Veszprém; tudományos munkatárs, MTA–PE Budapest Rangsor Kutatócsoport, Veszprém

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

banasz.zsuzsanna@gtk.uni-pannon.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A magyar felsőoktatás, amióta nemzetközi intézményi rangsorok léteznek, mindig igyekezett utolérni az élbolyt, ugyanakkor ezen próbálkozások eddig kevés sikerrel jártak. Az, hogy a vágyott előrelépés hogyan érhető el, már számos kutatót, oktatáspolitikust elgondolkodtatott. Mi most kizárólag olyan tényezőket veszünk számba, amelyek a rangsorok meghatározói.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Since international university rankings exist, Hungarian higher education has always been trying to catch up with the leaderboard but at the same time, these attempts remained unsuccessful. Many researchers may have already pondered the reasons. In our study only those factors are taken into account which are the key indicators of the rankings and for which quantifiable data are available.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: egyetemi rangsorok, oktatás, kutatás, nemzetköziesség, finanszírozás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: university ranking, teaching, research, internationality, financing
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.10.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
Bevezetés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A felsőoktatási intézményeknek a társadalom, az irányító szervek általi megítélését egyre inkább befolyásolja azok nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezése. Bármennyire is sokat kritizált (Olcay–Bulu, 2017) rangsorokról van szó, a jelenlegi körülmények között – a köréjük épített marketing (Fábri, 2020) miatt – az intézmények presztízsét mindenképpen emeli e rangsorokban történő lényeges előrelépés, illetve az, ha az intézmény egy rangsor első 500, 200, 100 stb. helyezettje közé kerül. Az egyetemi stratégia eredményességének egyik kulcsmutatója lehet a nemzetközi egyetemi rangsorokban elfoglalt helyezés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutatás célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a magyar felsőoktatási intézmények hogyan (mely rangsorképző indikátorok fejlesztésével) juthatnának közelebb a rangsorokban a világ legjobb 100 vagy 200 intézményéhez. A kutatás tárgyát a magyar felsőoktatási intézmények képezik.
 
Felsőoktatási rangsorok kialakulása, kritikái, fajtái
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az első felsőoktatási rangsort 1983-ban hozta nyilvánosságra a U.S. News and World Report. Ez a lista nemzeti (USA) szintű volt. Világszinten az első rangsor csak 2003-ban jelent meg, a Shanghai Jiao Tong University gondozásában, majd 2004-ben a Times Higher Education (THE) rangsora. Azóta számos felsőoktatási rangsor látott napvilágot, amelyeknek az eredeti fő célja az volt, hogy segítse a hallgatókat a számukra megfelelő felsőoktatási intézmény kiválasztásában (Lukman et al., 2010; Shin, 2011; lásd még Mihályi, 2020; Fábri, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Sokféle rangsor található a felsőoktatásra vonatkozóan: területi lefedettségük alapján nemzeti, globális, illetve regionális rangsorok is léteznek, a vizsgálat tárgya alapján intézményeket rangsorolók, illetve olyanok, amelyek országokat listáznak, azok felsőoktatási rendszerének egésze alapján (Kosztyán et al., 2019, 1. táblázat; Csóka et al., 2019). Mindegyiken belül vannak tematikus, tudományterületekre fókuszáló rangsorok is. A továbbiakban csak a nemzetközi (globális vagy regionális), az intézményeket (és nem az országokat) listázó és nem tematikus rangsorokra fókuszálunk.
 
1. táblázat. Magyar intézmények a nemzetközi rangsorokban
Rangsor
ARWU
(Sanghaj)
U.S. News
Scimago
QS
THE
RUR
URAP
Mo.
Eu.
világ
globális
regionális (EECA)
globális
regionális (EE)
év
2003–2018
2018
2009–2019
2015–20
2016–2019
2014–2019
2010–2019
2010–2019
n =
top 500 (kb. 1200-ból)
7
499
1250
2208–3471
863–1002
240–305
400–1258
100–442
567–930
250–2500
SE
3.
294.
663.
503–639.
401–600.
55–67.
328–430.
478–644.
DE
2.
283.
634.
507–697.
601–700.
29–35.
601–1000.
60–250.
539–590.
522–708.
SZTE
201–501.
4.
314.
729.
502–606.
470–600.
13–27.
601–800.
93–162.
412–531.
499–705.
ELTE
301–502.
1.
220.
489.
550–647.
601–750.
16–30.
601–800.
119–131.
499–651.
BCE
652–822.
701–1000.
41–48.
801–1001+
251–350.
479–679.
1723–2105.
PTE
6.
400.
995.
576–742.
650–701+
53–63.
601–800.
122–141.
794–987.
BME
404–502.
5.
367.
894.
505–633.
701–1000.
22–32.
601–1000.
149–300.
665–800.
CEU
622–755.
301–350.
16.
199–448.
1622–1848.
PE
607–758.
1298–1582.
SZIE
627–790.
1369–1601.
ME
648–809.
1976–2462.
ÓE
632–751.
2330–2383.
NYME
1986.
PPKE
610–734.
SZE
796.
Intézmények rövidítése a táblázatbeli felsorolás sorrendjében: SE: Semmelweis Egyetem, DE: Debreceni Egyetem, SZTE: Szegedi Tudományegyetem, ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, BCE: Budapesti Corvinus Egyetem, PTE: Pécsi Tudományegyetem, BME: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, CEU: Közép-európai Egyetem, PE: Pannon Egyetem, SZIE: Szent István Egyetem, ME: Miskolci Egyetem, ÓE: Óbudai Egyetem, NYME: Nyugat-magyarországi Egyetem, PPKE: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, SZE: Széchenyi István Egyetem
A fejlécben lévő rövidítések: n: az adott rangsorban rangsorolt intézmények száma (az évente bővülő lista miatt láthatók intervallumok), ARWU: Academic Ranking of Wold Universities, másként Sanghaj-rangsor, U.S. News, QS: Quacquarelli Symonds, THE: Times Higher Education, RUR: Round University Ranking, URAP: University Ranking by Academic Performance, EECA: feltörekvő európai és közép-ázsiai országok (EECA: Emerging Europe and Central Asia), EE: feltörekvő gazdaságok (EE: Emerging Economies)
Egyéb jelölés: –: az adott rangsor nyilvántartja az adott egyetemet, de nem rangsorolta
(A rangsorok adatai /URL311/ alapján saját szerkesztés)
 
Hazai intézmények a nemzetközi rangsorokban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A nemzetközi rangsorokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy mennyire alkalmasak a hazai intézmények számára az adott rangsorban való előrelépés tervezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az 1. ábra első lépésben aszerint csoportosítja a feltüntetett nemzetközi intézményi rangsorokat, hogy a rangsor a felhasználó által beállított szempontok függvénye-e. Ez alapján beszélhetünk „nem fix” (1. ábra A része) és „fix” (1. ábra B része) rangsorokról. Utóbbi alkalmasabb az intézmények számára az adott rangsorban való előrelépés tervezésére, mivel a „nem fix” rangsorok csak akkor válnak láthatóvá, ha előzetesen a felhasználó megadta a számára fontos szempontokat. Ilyen a felhasználó preferenciái alapján változó sorrendű listát eredményező Leiden-rangsor, amely csak a kimagasló mennyiségű és minőségű publikációval rendelkező intézményeket tartalmazza, valamint az U-Multirank, melyek az 1. ábra A részén láthatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A „fix” (nem a felhasználó preferenciáin alapuló) rangsorok (1. ábra B része) tovább bonthatók aszerint, hogy a legutóbb publikált rangsoruk tartalmazott-e hazai egyetemet, továbbá elérhetők-e a rangsorképző indikátorok értékei.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1. ábra. Felsőoktatási rangsorok csoportosítása
(A rangsorok adatai /URL19/ alapján a szerzők saját szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az 1. táblázat összefoglalja, hogy az 1. ábra B részére került nemzetközi rangsorokban mely hazai egyetemek szerepeltek, és milyen helyezéssel. A táblázat fejlécében látható évszámok azt jelölik, hogy az adott rangsor mely évekre készült, illetve mely évi adataik érhetők el számunkra. Az „n” sorban látható, hogy hány intézményt rangsoroltak. Mivel az évek során egyre több intézmény kerül be a rangsorokba, ezért láthatók itt intervallumok. Nem minden hazai intézmény szerepelt minden év rangsorában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A QS és a THE esetén nemcsak a globális rangsorukat vesszük figyelembe, hanem a regionálisakat is. A QS-nél a feltörekvő európai és közép-ázsiai országokra (EECA: Emerging Europe and Central Asia) vonatkozót (URL10), a THE-nél a feltörekvő gazdaságok (EE: Emerging Economies) intézményeit érintőt (URL11).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A magyar intézményekről – bár az 1. táblázatban ez nem látható – tipikusan az állapítható meg, hogy 2017-től kezdődően a legtöbb rangsorban a helyezésük csökkenő trendet mutat. Annak oka, hogy nem szerepel több magyar intézmény például a Sanghaj-rangsorban vagy a U.S. News listájában, az lehet, hogy nem teljesítik a rangsorba való bekerülési feltételeket. A QS, THE, RUR rangsorából amiatt is hiányozhat magyar intézmény, mert nincs benn a kérdőíves reputációfelméréseikben, amelyek figyelembevételével állítják össze a rangsoraikat. Ezt azonban lehetne kezdeményezni, az egyes rangsorok honlapján keresztül vagy a rangsorkészítőkkel való kapcsolatfelvétel útján. Például a QS-nél az intézmények ajánlásokat tehetnek arra vonatkozóan, hogy mely intézményekkel, illetve mely munkáltatókkal töltessék ki a reputációfelméréseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A rangsorokban való előrelépés tervezésére a legalkalmasabbak az 1. ábra D részében feltüntetett rangsorok, mivel ezekben a rangsorképző indikátorok értékei is hozzáférhetők idősorosan. Ezek a QS, THE, RUR, URAP.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A 2. táblázat összefoglalja a hazai intézmények jelenlegi helyezését ebben a 4 rangsorban: az „a” oszlopokban a magyarországi helyezését, a „b” oszlopokban a globális listabeli helyezését, míg a „c” oszlopban a globális ligabeli besorolását. Utóbbi, ligabeli besorolást csak a RUR és az URAP készít. A RUR az 1–100. helyezést nevezi gyémántligának, a 101–200. helyezést aranynak, a 201–300. helyen lévőket ezüstnek, a 301–400. helyezetteket bronznak, a 401–500. intézményeket réznek, és az 501. helyezéstől világligáról beszél. Az URAP besorolásai a legjobbaktól kezdve: A++, A+, A, B++, B+, B, B–.
 
2. táblázat. A hazai intézmények helyezései a legfrissebb rangsorokban
Globális rangsorok
Regionális rangsorok
QS
THE
RUR
URAP
QS EECA
THE EE
A rangsor nevében szereplő év
2020
2019
2019
2018–2019
2019
2019
Rangsorolt intézmények száma (n)
1002
1258
930
2500
305
442
Rangsorolt hazai intézmények száma
6
7
4
11
6
7
Helyezés
a
b
a
b
a
b
c
a
b
c
a
b
a
b
ELTE
3.
651–700.
2.
601–800.
1.
621.
B++
1.
20.
2.
119.
SE
1.
401–500.
1.
329.
bronz
2.
639.
B++
1.
67.
SZTE
1.
501–510.
2.
601–800.
3.
531.
világ
3.
667.
B++
2.
26.
4.
162.
DE
2.
601–650.
5.
801–1000.
4.
539.
világ
4.
708.
B++
4.
30.
5.
201–250.
BME
5.
801–1000.
5.
801–1000.
5.
800.
B++
3.
29.
6.
251–300.
PTE
3.
651–700.
2.
601–800.
6.
941.
B++
6.
53.
3.
141.
PE
7.
1582.
B
SzE
8.
1601.
B
CEU
2.
350.
bronz
9.
1674.
B
BCE
5.
801–1000.
7.
1001+
10.
2105.
B
5.
48.
7.
301–350.
ÓE
11.
2330.
B–
Intézmények rövidítése a táblázatbeli felsorolás sorrendjében: ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, SE: Semmelweis Egyetem, SzTE: Szegedi Tudományegyetem, DE: Debreceni Egyetem, BME: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, PTE: Pécsi Tudományegyetem, PE: Pannon Egyetem, SzE: Széchenyi István Egyetem, CEU: Közép-európai Egyetem, BCE: Budapesti Corvinus Egyetem, ÓE: Óbudai Egyetem
A fejlécben lévő rövidítések: QS: Quacquarelli Symonds, THE: Times Higher Education, RUR: Round University Ranking, URAP: University Ranking by Academic Performance, EECA: feltörekvő európai és közép-ázsiai országok (EECA: Emerging Europe and Central Asia), EE: feltörekvő gazdaságok (EE: Emerging Economies), a: helyezés a magyar intézményeken belül, b: helyezés a teljes rangsorban, c: a teljes rangsorbeli helyezés (b oszlop) alapján az intézmény ligabeli besorolása
(A rangsorok adatai /URL611/ alapján saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A hazai intézményeknek a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezéséről a következőkben áttérünk a rangsorok által használt indikátorok összefoglalására.
 
Tipikus rangsorképző indikátorok
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az összes bemutatott rangsorban felhasznált mutatószámok tipikusan négy kategóriába sorolhatók: oktatás, kutatás, nemzetköziesség és finanszírozás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az oktatás kategóriába soroltuk azokat az indikátorokat, amelyek az oktatók és a különböző szinten részt vevő vagy végzett hallgatók létszámainak különböző módokon képzett hányadosai. Ide soroljuk a reputációfelméréseket is, amelyek az egyetem hírnevéről próbálnak meg információt gyűjteni például más egyetemek oktatóitól vagy a munkáltatóktól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutatás kategóriába soroljuk a publikációkkal és idézetekkel kapcsolatos mérőszámokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A nemzetköziesség kategóriában egyrészt a nemzetközi oktatók, illetve hallgatók arányát soroltuk, amelyet vagy a hazai oktatók, illetve hallgatók számához képest számítanak, vagy a teljes oktatói, illetve hallgatói létszámhoz képest. Másrészt – bár részben átfed az előző, kutatás kategóriával – ebbe a kategóriájába soroljuk a nemzetközi társszerzőségben készült publikációkkal kapcsolatos mutatókat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A finanszírozás kategóriába olyan változókat sorolunk, amelyek a jövedelemmel kapcsolatosak (akár abszolút nagyságban, akár egy oktatóra vagy hallgatóra, vagy a publikációk számára vetítve): az intézmények összes jövedelme ebből a kutatásból, illetve iparból származó jövedelem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A legutóbb bemutatott négy rangsor közül (QS, THE, RUR, URAP, amelyeknél a rangsorképző indikátorok értékei idősorosan is elérhetők) mindegyikben szerepelnek mutatók, amelyek a kutatást és a nemzetköziességet mérik (az URAP-ban csak ilyeneket használnak fel). A QS ezeken felül még oktatással kapcsolatos indikátorokat is figyelembe vesz, a THE és a RUR pedig mind a négy indikátorkategóriát használja, azaz a finanszírozás kérdésével is foglalkozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A továbbiakban terjedelmi okok miatt csak a THE legfrissebb rangsorának részleteit mutatjuk be.1
 
Hazai intézmények a THE rangsorának 1., 100., 200. helyezettjéhez képest
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A THE végső rangsorát öt kategória határozza meg, amelyeken belül tizenhárom mutató található, az alábbiakban feltüntetett súlyokkal (URL12):
 
  1. 30% Oktatás (a tanulói környezet)
    • 15% Hírnévfelmérés
    • 4,5% Oktatók/hallgatók
    • 2,25% PhD-/alapszakos hallgatók
    • 6% PhD-végzettek/oktatók
    • 2,25% Intézményi jövedelem/oktatók
       
  2. 30% Kutatás (mennyiség, jövedelem, hírnév)
    • 18% Hírnévfelmérés
    • 6% Kutatásból származó jövedelem/oktatók
    • 6% Kutatási termelékenység (az Elsevier’s Scopusból a publikációk/oktatók arány)
       
  3. 30% Idézetek (a kutatás hatása)
    • 30% Idézetek (az Elsevier’s Scopusban lévő 2013–2017 közti publikációkra 2013–2018-ban kapott hivatkozások)
       
  4. 7,5% Nemzetközi kitekintés (oktatók, hallgatók, kutatás)
    • 2,5% Nemzetközi hallgatók aránya
    • 2,5% Nemzetközi oktatók aránya
    • 2,5% Nemzetközi együttműködés (nemzetközi társszerzőségben készült publikációk/összes publikáció)
       
  5. 2,5% Iparból származó jövedelem (tudástranszfer)
    • 2,5% Iparból származó jövedelem/oktatók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A felsorolt öt THE-kategória nem teljesen fedi át az általunk használt kategóriákat, például az intézmény jövedelmét az oktatáshoz sorolják. Ez amiatt fontos, mert a THE csak az öt fő indikátorcsoport pontértékét publikálja, ezek részleteit nem.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A hazai intézményeket a THE legfrissebb (2019-es) rangsorának 1., 100. és 200. helyezettjéhez hasonlítjuk. Az 1. helyezett a University of Oxford (UK) volt. Mivel a 200. helyezés után csak intervallumokban közlik a rangsorszámokat (például 201–250.), és a holtversenyek miatt nem volt pont 200. intézmény, ezért a 200. helyett a 199. legjobb intézményt figyeljük. Ez az orosz Lomonosov Moscow State University. Hasonlóan 100. helyezett sem volt, helyette két intézmény állt holtversenyben a 99. helyen, és egy 101. helyezés. A 99. helyen álló két intézmény átlagát tekintjük a 100. helynek: a Dartmouth College (US) és a finn University of Helsinki score értékeinek átlagát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A 3. táblázat tartalmazza a hazai intézmények helyezését, összesített pontszámát (az 1. helyezett esetén ez 96 volt, a 100. helyezettnél 62,4, a 200. helyezettnél 53,1) és a THE öt indikátorcsoportjának súlyát, valamint azt, hogy az egyes hazai intézményeink pontszáma (score értéke) hány százaléka volt a rangsor 1., 100. és 200. helyezettjének.
 
3. táblázat. A hazai intézmények alindikátorai a THE legfrissebb (2019) rangsorában, az 1., 100. és 200. helyezetthez képest
Helyezés
Intéz-mények
Összesített pontszám
Oktatás
Kutatás
Idézetek
ip. jöv.
nk.
súly
30%
30%
30%
2,50%
7,50%
401–500.
SE
37,1–41,6
26%
12%
67%
54%
 81%
46%
25%
72%
91%
165%
31%
20%
410%
40%
122%
601–800.
ELTE
26,0–33,4
22%
18%
45%
53%
 55%
38%
38%
49%
90%
112%
26%
31%
275%
40%
 83%
601–800.
PTE
26,0–33,4
20%
17%
38%
58%
 57%
36%
35%
41%
99%
117%
24%
28%
232%
44%
 87%
601–800.
SzTE
26,0–33,4
22%
11%
42%
56%
55%
37%
23%
45%
95%
111%
25%
19%
254%
42%
 82%
801–1000.
BME
19,0–25,9
16%
14%
27%
66%
 35%
29%
29%
29%
112%
 72%
19%
24%
164%
49%
 53%
801–1000.
DE
19,0–25,9
21%
8%
25%
62%
 54%
36%
17%
27%
106%
109%
25%
14%
151%
47%
 81%
1001.+
BCE
 9,8–18,9
17%
11%
20%
51%
 44%
29%
23%
22%
87%
 91%
20%
19%
125%
38%
 67%
Leíró statisztikák
Az 1. helyezetthez képest
min.
16%
 8%
 20%
51%
35%
max.
26%
18%
 67%
66%
 81%
átlag
21%
13%
 38%
57%
 54%
A „100.” helyezetthez képest
min.
29%
17%
 22%
87%
 72%
max.
46%
38%
 72%
112%
165%
átlag
36%
27%
 41%
97%
111%
A „200.” helyezetthez képest
min.
19%
14%
125%
38%
 53%
max.
31%
31%
410%
49%
122%
átlag
24%
22%
230%
43%
 82%
Intézmények rövidítése a táblázatbeli felsorolás sorrendjében: SE: Semmelweis Egyetem, ELTE: Eötvös Loránd Tudományegyetem, PTE: Pécsi Tudományegyetem, SzTE: Szegedi Tudományegyetem, BME: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, DE: Debreceni Egyetem, BCE: Budapesti Corvinus Egyetem
Rövidítések a fejlécben: ip. jöv.: iparból származó jövedelem, nk.: nemzetközi együttműködés
(A THE adatai /URL9/ alapján saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az oktatás és a kutatás terén minden intézményünk rosszabbul teljesített, mint a viszonyítás alapját képező intézmények, viszont van olyan intézményünk, amely jobban teljesített az idézetek, az iparból származó jövedelem vagy a nemzetközi társszerzőségben készült publikációk terén, mint a 100. vagy 200. helyezett. Az idézetek terén mind a hét hazai intézményünk jobban teljesített, mint a 200. helyezett. Az iparból származó jövedelem terén a BME és a Debreceni Egyetem pontszáma több volt, mint a 100. helyezett intézményeké. Azonban ez az indikátor csak 2,5%-ban számít a végső pontszámba. A nemzetközi társszerzőségben készült publikációk terén a magyar intézmények többsége szintén jobban teljesít, mint a 100. vagy 200. helyezett. Viszont ez az indikátor is csak viszonylag kis súllyal számít (7,5%-kal) a végső rangsor megállapításakor.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A 3. táblázat végén lévő leíró statisztikák alapján is az állapítható meg, hogy a THE indikátorcsoportjai közül leginkább a nagy súllyal (30%-kal) számító oktatás és kutatás területén vannak elmaradva a hazai egyetemek. A helyezés megítélését árnyalja, hogy a hírnév is jelentős szerepet kap a rangsor kialakításában, amelyben nyilván a magyar egyetemek hátrányban vannak.
 
Összefoglalás, következtetések
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Dolgozatunkban tömör áttekintést adtunk arról, hol helyezkednek el a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, és azok egyes mutatói hogyan befolyásolják ezeket a helyezéseket. Az 1. táblázatban bemutattuk, hogy jelenleg mely hazai intézményeket tartalmazzák a különböző rangsorok. Amelyik hazai intézmény nem szerepel valamelyik rangsorban, annak az első lépés az adott rangsorba való bekerülési kritériumok teljesítése, illetve a hírnévfelmérésekhez való csatlakozással kapcsolatos teendők elintézése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Amennyiben a rangsorban már szereplő intézmények javítani kívánnak a jelenlegi (2. táblázatban látható) helyezésükön, háromféle stratégiát követhetnek: vagy azokat a rangsorképző indikátoraikat fejlesztik, amelyben amúgy is jók, vagy azokat, amelyek nagy súllyal számítanak a rangsorba, vagy azokat, amelyekben a leginkább elmaradottak. Az utolsó két választási lehetőség általában átfedi egymást, azaz a hazai intézmények tipikusan a nagy súllyal számító indikátorokban a legkevésbé jók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jelen tanulmányban – terjedelmi korlátok miatt – csak a THE globális rangsorán keresztül tudtuk bemutatni azt, hogy a hazai egyetemek leginkább az oktatás és kutatás terén vannak lemaradva a rangsor 1., 100., illetve 200. helyezéséhez képest. E két kategórián belül az egyetem hírnévfelméréseiben való javítás lehet az egyik meghatározó tényező.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jelen kutatás az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrásból, az EFOP-3.6.2-16-2017-00017 azonosítójú „Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek” című projekt keretében jött létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutatást részben támogatta az MTA–FWO kutatói mobilitási együttműködés keretében létrejött „Analysis of Scientific Performance of Universities” projekt.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bengoetxea, E. – Buela-Casal, G. (2013): The New Multidimensional and User-driven Higher Education Ranking Concept of the European Union. International Journal of Clinical and Health Psychology, 13, 1, 67–73. DOI: 10.1016/S1697-2600(13)70009-7, https://bit.ly/3gIi0Ly

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Billaut, J.-C. – Bouyssou, D. – Vincke, P. (2010): Should You Believe in the Shanghai Ranking? Scientometrics, 84, 1, 237–263. DOI: 10.1007/s11192-009-0115-x, https://link.springer.com/article/10.1007/s11192-009-0115-x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Csóka I. – Neszveda G. – Sebestyén G. (2019): Tudományos teljesítmény mérése a magyar felsőoktatás gazdasági képzéseiben. Közgazdasági Szemle, 66, 751–770. DOI: 10.18414/KSZ.2019.7-8.751, http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/4211/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Daraio, C. – Bonaccorsi, A. (2017): Beyond University Rankings? Generating New Indicators on Universities by Linking Data in Open Platforms. Journal of the Association for Information Science and Technology, 68, 2, 508–529. DOI: 10.1002/asi.23679, https://bit.ly/3fCKHbf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fábri Gy. (2020): Van-e kiút a rangsorok hamis bűvöletéből? Magyar Tudomány, 181, 10, 1309–1317. DOI: 10.1556/2065.181.2020.10.4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Guarino, C. – Ridgeway, G. – Chun, M. et al. (2005): Latent Variable Analysis: A New Approach to University Ranking. Higher Education in Europe, 30, 2, 147–165. DOI: 10.1080/03797720500260033, https://www.researchgate.net/publication/248961367_Latent_Variable_Analysis_A_New_Approach_to_University_Ranking1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kosztyán Zs. T. – Banász Zs. – Csányi V. V. et al. (2019): Felsőoktatási ligák, parciális rangsorok képzése biklaszterezési eljárásokkal. Közgazdasági Szemle, LXVI, szeptember, 905–931. http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1861

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Lukman, R. – Krajnc, D. – Glavič, P. (2010): University Ranking Using Research, Educational and Environmental Indicators. Journal of Cleaner Production, 18, 619–628. DOI: 10.1016/j.jclepro.2009.09.015, https://www.researchgate.net/publication/223739920_University_ranking_using_research_educational_and_environmental_indicators

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Marginson, S. – van der Wende, M. (2007): To Rank or to Be Ranked: The Impact of Global Rankings in Higher Education. Journal of Studies in International Education, 11, 3–4, 306–329. DOI: 10.1177/1028315307303544

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mihályi, P. (2020): Hol tart a világ az egyetemi rangsorokról való gondolkodásban? Magyar Tudomány, 181, 10, 1298–1308. DOI: 10.1556/2065.181.2020.10.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Olcay, G. A. – Bulu, M. (2017): Is Measuring the Knowledge Creation of Universities Possible? A Review of University Rankings. Technological Forecasting and Social Change, 123 (Supplement C), 153–160. DOI: 10.1016/j.techfore.2016.03.029, https://bit.ly/3iqQPFg

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Saisana, M. – d’Hombres, B. – Saltelli, A. (2011): Rickety Numbers: Volatility of University Rankings and Policy Implications. Research Policy, 40, 1, 165–177. DOI: 10.1016/j.respol.2010.09.003, https://www.researchgate.net/publication/227348253_Rickety_numbers_Volatility_of_university_rankings_and_policy_implications

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Shin, J. (2011): Organizational Effectiveness and University Rankings. In: Shin, J. C. – Toutkoushian, R. K. – Teichler, U. (eds.): University Rankings: Theoretical Basis, Methodology and Impacts on Global Higher Education. Dordrecht: Springer Netherlands, 19–34. DOI: 10.1007/978-94-007-1116-7_2, https://www.researchgate.net/publication/227026748_Organizational_Effectiveness_and_University_Rankings
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL1: CWTS Leiden Ranking: https://www.leidenranking.com/ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL2: U-Multirank: https://www.umultirank.org/ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL3: ARWU (Sanghaj Ranking): http://www.shanghairanking.com/ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL4: U.S. News: https://www.usnews.com/education/best-global-universities (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL5: Scimago: https://www.scimagoir.com/rankings.php?sector=Higher%20educ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL6: QS: https://www.topuniversities.com/ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL7: URAP: http://www.urapcenter.org/ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL8: RUR: http://roundranking.com/ (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL9: THE: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL10: QS EECA: https://www.topuniversities.com/university-rankings/eeca-rankings/2019 (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL12: THE módszertani információk: https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/methodology-world-university-rankings-2019 (Letöltés: 2019. augusztus 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL13: RUR módszertani információk: http://roundranking.com/methodology/methodology.html (Letöltés: 2019. augusztus 09.)
 
1 Előkészületben van egy cikkünk, amely a további rangsorokat is elemzi.
Hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban • Hungarian Universities in International Rankings