Magyar Tudomány 2021/03
›
Tematikus összeállítás • A fenntarthatóság új megközelítésben • New Approach to Sustainability
›
Az automatizáltság növelésével a fenntarthatóságért • Increase Automation for Sustainability

Az automatizáltság növelésével a fenntarthatóságért

Increase Automation for Sustainability

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szauter Ferenc1, Bedő Anett2, Kőrös Péter3, Friedler Ferenc4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1egyetemi docens, kutatóközpont vezető, Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpont, Győr

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

szauter@sze.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2egyetemi tanársegéd, Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Környezetmérnöki Tanszék, Győr

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

bedoa@sze.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3kutató, Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpont, korosp@ga.sze.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4egyetemi tanár, kutatóközpont tudományos igazgató, Széchenyi István Egyetem Járműipari Kutatóközpont

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

f.friedler@ga.sze.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenlegi járműipari és közlekedésirányítási rendszerek fejlesztése kapcsán felmerül a kérdés, hogy a környezetterhelést hogyan tudjuk csökkenteni a mai és jövőbeni mobilitási igényeket figyelembe véve. Jelen cikkben ismertetjük a fejlesztések műszaki hátterét, beleértve a fejlesztési tendenciákat, valamint az ismert és vélt korlátokat. Fontos, hogy rendszerszinten a műszaki és a gazdasági szempontokat komplexen kell vizsgálni, figyelembe véve a kereszt- és visszahatásokat, amelyek befolyásolják az ökológiai lábnyomot. Az autonóm járműirányítás új fejezetet nyitott az egyéni és a közösségi közlekedésben. A legtöbb fejlett országban már közúton tesztelik az automatizált járművezetést, ahol az irányító rendszer funkcionalitásait már infokommunikációs hálózatba kapcsolva lehet bővíteni. A más néven önvezető járműveket, azok fejlesztésének szükségességét elsősorban a közlekedésbiztonság javításával, illetve a járműben töltött idő hasznosításával szokták indokolni, de jelentős a mobilitási energiahatékonyságra, így a környezetterhelésre gyakorolt hatásuk is.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In connection with the development of current automotive and traffic management systems, the question arises as to how the burden on the environment can be reduced in considering current and future mobility needs. In this article, we describe the technical background of developments, including development trends, known, and perceived limitations. It is important that at the system level the technical and economic aspects need to be considered in a complex way to include the cross-effects and repercussions that affect the ecological footprint. Autonomous vehicle driving has opened a new chapter in private and public transport. In most developed countries, automated driving is already being tested on the road, this way the functionalities of the control system can already be extended by connecting to an infocommunication network. Also known as self-driving vehicles, the need for their development is justified primarily by improving traffic safety and utilizing the time spent in the vehicle but they also have a significant impact on mobility energy efficiency, and therefore on the environmental implications as well.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: mobilitás, fenntarthatóság, önvezető jármű, energiahatékonyság, közlekedésirányítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: mobility, sustainability, autonomous vehicle, energy efficiency, traffic management
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.3.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
Bevezetés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezetést támogató rendszerek összekapcsolásával és továbbfejlesztésével napjainkban már kísérleti szinten működnek olyan autonóm (önvezető) járművek, amelyek alkalmasak a járművezető beavatkozása nélkül vagy a járművezető jelenlétét mellőzve önálló közlekedésre. Ezen járművek jelenleg tartós kísérletekkel üzemelnek a világ egyes országaiban, azok élő közúti közlekedési rendszereiben, ahol a jogszabályi környezet ezt lehetővé teszi. Hazánkban ez a fajta kísérleti üzem (mint az ilyen irányú kutatás-fejlesztések szükséges része) csak úgynevezett passzív módban, tehát a tesztpilóta jelenlétével végezhető. Ebben a cikkben alapvetően a motorizált közúti közlekedési eszközökre fókuszálunk, de a közlekedési rendszerek hatásmechanizmusait tekintve mindegyik szállítási eszköz érintett. A környezetterhelési tényezők közül az egyik legkiemelkedőbb a CO2-kibocsátás, amelynek jellemző értékeit az 1. ábra mutatja. A gyalogosok és a kerékpárosok esetén a közlekedés során az ember által kibocsátott kilométerenkénti CO2-kibocsátás tartománya látható. A személygépjármű esetében a teljes életciklusra számított CO2-kibocsátás tartományát jelöltük (az alsó és felső határokat a napjainkban közúton futó ebben a kategóriában megtalálható járművek adatai adják).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. CO2-kibocsátás a különböző közlekedési formáknál (URL1)
 
Az automatizálás közlekedésbiztonsági szempontjai
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világon évente 1,3 millió ember hal meg közlekedési balesetekben, ez naponta 3500 haláleset. A közlekedési balesetek óriási arányban (90–96% körül) emberi hiba vagy mulasztás miatt következnek be. Az autonómjármű-fejlesztés egyik célja az ilyen hibák kiküszöbölése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megdöbbentő számok az USA 2020-ban kiadott autóbaleseti statisztikai jelentéséből:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Évente több mint 40 000 halálos autóbaleset történik az Egyesült Államokban.
  • Évente átlagosan kétmillió sofőr szenved maradandó károsodást.
  • Csaknem 8000 ember hal meg 16 és 20 év közötti járművezetők hibájából bekövetkezett közlekedési balesetekben.
  • A közúti halálozás leggyakoribb oka az ittas vezetés (40%), a gyorshajtás (30%) és a felelőtlen vezetés (33%).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bármelyik fejlett országban is vizsgálnánk a közlekedésbiztonsági statisztikát, a mutatók arányaiban közel a fenti példával kiemelt képet adnák. A közlekedési balesetekben bekövetkezett károk, beleértve az emberi életeket és az egészségkárosodást, jelentős hatással vannak a nemzetgazdaságra, így a fenntarthatóságra is.
 
A forgalomnagyság, a járművezetéssel és utazással töltött idő hatása a fenntarthatósága
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejlett országokban az egyéni motorizált közlekedés az emberek hasznos idejének (munkaidejének) jelentős részét teszi ki (például a munkába járás az akár napi kétórás csúcsforgalomban). Az önvezető járművek fejlesztése gyakorlatilag a vezetést támogató rendszerek egyfajta végkifejletének tekinthető, ami már régi vágyálma a közlekedőknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Világszerte több ember él városokban, mint vidéken. 2050-re az arány 70-30% lesz a városok javára. Maguk a városok is megváltoztak, igazi metropoliszok lettek. Már 28 metropolisz létezik, amely több mint tízmillió lakosú, és ez a szám várhatóan csak duzzadni fog.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejlődő országok és a feltörekvő gazdaságok városai olyan gyorsan növekednek, hogy az infrastrukturális fejlesztések nehezen tudnak lépést tartani. A leglátványosabb következménye mindennek a forgalmi torlódás és az elégtelen parkolóhely-kínálat. Ha a közlekedési rendszer nem működik jól, akkor a kereskedelem és a termelékenység is hátrányt szenved, ami negatív hatással van a gazdaságra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A növekvő forgalomsűrűségnek köszönhetően például Németországban a járművezetők már átlagosan évente 36 órát töltenek torlódásban. Az egyes városokban és nagyvárosi területeken ez a szám sokkal magasabb. A járműsűrűség várhatóan nem fog csökkenni a jövőben sem. A Német Szövetségi Közlekedési Minisztérium arra számít, hogy a személygépkocsik száma a német utakon legalább tíz százalékkal emelkedik 2025-re. A minisztérium előrejelzése szerint a teherforgalom is harminc százalékkal emelkedik. Ez a tendencia hasonló az Európai Unió többi országában, így Magyarországon is. A globális személygépkocsi-állomány csaknem megkétszereződik 2030-ra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek következtében a városokon belül és a települések között szükségszerűen növekszik a forgalom. Ennek eredményeképpen az időbeni eljutást forgalmi akadályok nehezítik, és nő a szennyezettség mértéke. A városok levegőminőségének romlása, a forgalmi dugók és a zajterhelés vezetett oda, hogy az agglomerációs övezetekbe költöznek a lakosok. Ez azonban újabb utak megépítését kényszeríti ki, ami újabb forgalmat generál (Koren, 2005).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy város átalakítása, szerkezetének megváltoztatása a közösségi közlekedés részesedésének, illetve a nem gépjárművel történő közlekedés arányának növelése nagymértékben segíti a fenntartható közlekedést. Ennek eszközei településen belül (Fjellstrom, 2003):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • autómentes zónák létrehozása,
  • forgalomcsillapítás,
  • kerékpárhasználat támogatása (kerékpárutak, kerékpártárolók),
  • buszsávok kialakítása,
  • torlódási díj bevezetése,
  • városrészek komplex fejlesztése,
  • integrált közlekedési rendszer kiépítése,
  • vonzó tömegközlekedési rendszer kialakítása,
  • hatékony forgalomirányítás.
 
 
A járművek automatizáltsági szintjei
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A járművek automatizáltságát ma már nemzetközileg is elfogadott módon 0-tól 5-ig terjedő szintekbe sorolják, amelyeknél az alábbi funkcionalitásokkal jellemezzük a feladatellátást (2. ábra). Így az 1. szinten a rendszer feltételesen képes akár a hosszanti vagy az oldalirányú dinamikát befolyásolni, miközben a vezető folyamatosan ellátja a többi feladatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. szinttől kezdődően értelmezhető a részleges automatizálás, mert a vezető ebben a helyzetben lemond az előbb említett mindkét feladatköréről, azaz a hosszanti és oldalirányú irányításról, hogy azt a rendszer egy bizonyos használati feltételrendszer mellett elvégezhesse. A vezető folyamatosan figyeli a jármű és a forgalom viselkedését az út során. Mindenkor késznek kell lennie rá, hogy szükség esetén folytassa a jármű manuális irányítását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. szinten a rendszer önállóan ismeri fel saját határait, tehát ez az a pont, ahol a funkciókat csak akkor engedi át a járművezetőnek, ha nem tud megbirkózni a környezeti feltételekkel. Ebben az esetben a jármű kéri a vezetőt, hogy vegye át a vezetési feladatokat. Ezen a szinten a sofőrnek nem kell folyamatosan figyelemmel kísérni a jármű hosszanti és oldalirányú irányítását, ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy bármikor átvegye a vezetést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. szinttől a vezető a teljes vezetési feladatot átadja, de ehhez fenn kell állni egy meghatározott környezeti feltételrendszernek (mint például: megfelelő úttípus, sebességtartomány és egyéb környezeti feltételek).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legmagasabb, 5. automatizáltsági szinten nincs szükség járművezetőre. Ekkor a jármű teljesen önállóan képes elvégezni a vezetési feladatokat a környezeti változóktól függetlenül. Tehát minden típusú úton, minden sebességtartományban, és minden környezeti feltétel mellett működőképes. Jelenleg megjósolhatatlan, hogy mikorra várható ilyen szintű, megbízható automatizáltság. A kutatás-fejlesztések kezdetben csak a nagyon magas automatizálási szintekre fókuszáltak, de ma már nagyobb figyelmet fordítanak a lépcsőzetes megvalósításra. A teljesen automatizált vezetés autópályán valószínűleg már a következő évtizedben elérhetővé válik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A járművek automatizáltsági szintjei (saját szerkesztés)
 
Az infokommunikáció jelentősége
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az infokommunikációs kapcsolat és a digitalizálás egyre fontosabb szerepet tölt be a jövőben, legyen szó akár a járművön belüli vagy a kifelé irányuló hálózati rendszerekről. A V2X- (azaz jármű és „bármi” közötti) megoldások esetén a járművek, az infrastruktúra és a forgalomirányító rendszerek minden irányú kommunikációja lehetővé válik, így a járművek a másodperc törtrésze alatt információt gyűjthetnek a közlekedési lámpák jelzéseiről, az útépítésekről, az előttük haladó járművektől vagy akár a forgalomirányítási rendszerektől.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A V2X-kommunikáció időben figyelmeztethet a veszélyes helyzetekre, mint a balesetekre, a fekete jég jelenlétére az útburkolaton, a forgalmi dugókra, akkor is, ha azok még egyáltalán nem láthatók a járműből. Ily módon egy automatizált vezetés során a jármű elkezdheti a fék használatát, ezzel akár biztonságos sebességre lassítva az információkkal nem rendelkező járművek vezetőit. Fontos, hogy ilyen rendszer esetében a jármű-jármű közötti kommunikáció segítségével megoldhatóvá válik a legkedvezőtlenebb környezeti feltételek mellett is a sávváltási asszisztencia (például hóban vagy ködben is).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közlekedésbiztonsági célok mellett az innovatív technológiák lehetővé teszik, hogy nagyobb kényelmet biztosítsunk, és jelentős időt takarítsunk meg a vezető és az utasok tekintetében is. Az intelligensen összekapcsolt járművek segíthetnek egymásnak felmérni a szabad parkolók kínálatát, ezzel jelentősen lerövidíthetik a parkolóhely kereséséhez szükséges időt. Például egy teljesen automatizált jármű megtalálja a kijelölt parkolóhelyet (a járművezető nélkül), és teljeskörűen elvégzi a parkolási folyamatot.
 
Az autómegosztás jelentősége
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az autómegosztás, angolul carsharing, egy térben és időben is rugalmas, személygépkocsi-kölcsönzési lehetőség, amely regisztrált felhasználók számára biztosít megosztott hozzáférést egy adott járműflottához. Szükség van az ilyesfajta technológiákra, mert a nagyvárosaink, belső városrészeinek zsúfoltságát, a közutak és parkolófelületek terheltségét és az ezekből adódó környezeti következményeket enyhíthetik a városban. Az autómegosztási rendszer megvalósításával ugyanannyi járműhasználathoz kevesebb jármű, így kevesebb parkolóhely is elegendő, miközben a használók a mobilitási igényeiket olcsóbban elégíthetik ki (egy carsharing jármű kezdetben három–öt, később akár tíz magángépjárművet is kiválthat). Magyarországon három cég is nyújt carsharing szolgáltatást (MOL Limo, a GreenGO és az Avalon) (Tóth–Szigeti, 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tisztán elektromos hajtás kapcsán meg kell említeni, fontos, hogy a beépített akkumulátorok mint energiahordozók kihasználtsága a jármű teljes élettartama alatt a lehető legmagasabb legyen. Az akkumulátorok a teljes életciklusuk alatt jelentős környezetterhelést jelentenek, és mindemellett a jármű teljes árához képest is magas bekerülési költséggel számolhatunk. Az ilyen járművek esetében, az autómegosztó rendszerek alkalmazása magasabb járműkihasználtsági szintet eredményez, így az akkumulátorok az élettartamuk alatt jobban hasznosulnak. Mindemellett, az autógyártók is kezdik felismerni, hogy a közlekedni vágyó emberek nagy részének nem a jármű tulajdonlása, hanem a mobilitás lehetősége a fontos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy Hollandiában végzett felmérés szerint az autómegosztó rendszereket használók között több mint egyharmaddal csökkent az autótulajdonlás. A megosztott autó használata többnyire a háztartás második vagy harmadik autója helyébe lépett. Jellemzően az autómegosztó rendszert használók körülbelül 15-20%-kal kevesebb autó-kilométert vezetnek. A korábban autóval megtett utakat főleg vonattal vagy kölcsönzött autóval teszik meg. A gépjárműmegosztó rendszereket használók fejenként évente 175–265 kilogrammal kevesebb szén-dioxid kibocsátásáért felelnek. Ennek a csökkenésnek a fele a kevesebb autóhasználatnak, másik fele a csökkentett autótulajdonlásnak köszönhető (Nijland et al., 2015).
 
A mobilitás energiaigényének és környezeti terhelésének csökkentése a járművek automatizálásával
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mobilitás energiaigényét, illetve önmagában a mobilitási igényt is sok tényező befolyásolja, és fontos kiemelni a tényezők közötti kereszt- és visszahatásokat is. A mobilitási igény megköveteli, hogy a hatásmechanizmusokat a járműtől a közlekedési és városi rendszeren át a társadalmi szempontokat is számításba véve vizsgáljuk. Az autonóm járművek és az azok hálózatba kapcsolásának fejlesztési irányait tekintve a funkciók különböző hatásokat érnek el, amelyeket a 3. ábrán körvonalaztunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti hatásvázlat mellett kiemelhetőek azok a feltételezett energetikai és egyben környezetterhelési hatások (4. ábra), amelyeket a közlekedési rendszerek változása jelenthet az autonóm járművek elterjedésével (Wadud et al., 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pozitív hatások között kiemelkedő a nagyobb energiahatékonyság, amely alapvetően a több információ alapján energiaminimumra tervezhető sebességprofilnak köszönhető, tehát a várhatóan kisebb sebességingadozásnak (kevesebb lassítás, megállás, gyorsítás). További előnyt jelenthet a kevesebb hidegindítás (kiemelten a belsőégésű motorral szerelt járművek esetében), amely hatás a járműmegosztó rendszerek bevezetésével tovább erősíthető. A járművek tervezésénél a nagyobb irányítási biztonsággal kevesebb passzív biztonsági berendezés szükséges, ennek köszönhetően csökkentett járműtömeg és karosszériaméret érhető el. Elsősorban a nagy sebességű, autópályás közlekedésnél a járművek együttműködésével kisebb együttes légellenállás érhető el (platooning). A járművezető feladatainak elhagyásával felszabaduló munkaerő-kapacitás nemzetgazdasági szinten is jelentős lehet. Az önálló parkolás (vezető és utasok nélkül) további értékes humánerőforrás-időt takaríthat meg. A hálózatba kapcsolt jármű célirányosan, a távolból kitűzött és lefoglalt parkolóhelyet a legnagyobb energiahatékonysággal közelítheti meg (megszűnnek a hosszú, felesleges parkolóhely-keresések).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. Hatások és kereszthatások a különböző tervezési szinteken (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A negatív hatások között szerepel, hogy a biztonságos irányítással magasabb sebességigények jelentkezhetnek a felhasználók oldaláról (például az autópálya-szakaszokon), a nagyobb sebesség nagyobb hajtáslánc teljesítményt igényel, ami megemelkedett energiafogyasztást és környezetterhelést jelent. Az autonóm járművekkel megjelenő funkcióbővülés, az utazási kényelem és az egyéni utazási költség csökkenése új felhasználói csoportokat csábíthat a közösségi közlekedésből az egyéni közlekedésbe, így a kereslet növekedésével a piac újabb autonóm járművek gyártásával és üzemeltetésével fog válaszolni (a megnövekedett járműszám pedig tovább növelheti az úthálózat terhelését).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. A közlekedés energiafelhasználásának változása az automatizált járműveknek köszönhetően (saját szerkesztés)
 
Összegzés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közlekedési rendszer és a benne megjelenő autonóm járművek jelentősen befolyásolják a mobilitási szokásokat, ami az emberek életére és a társadalomra is jelentős kihatással van. A bonyolult hatásrendszer miatt a műszaki, gazdasági és társadalmi szempontokat komplexen kell vizsgálni. Az autonóm és hálózatba kapcsolt járművek komoly előrelépést jelenthetnek a környezetterhelést és a fenntartható mobilitást illetően, de figyelembe kell venni és kezelni kell a lehetséges negatív hatásokat is (mint például az utóbb említett, megnövekedett egyéni mobilitási igényeket). Az a tény, hogy a legtöbb fejlett országban már közúton tesztelik az automatizált járműveket, csak a technológiai feladatok megoldását jelzi előre. A járművek fejlesztése mellett nagy kihívást jelent a közlekedési infrastruktúra (úthálózat) fejlesztése, valamint a jogi, szabályozási háttér megfelelő kidolgozása, a társadalmi elfogadottság javítása, amelyek nélkül nem várható az önvezető járművek széles körű elterjedése.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fjellstrom, K. (ed.) (2003): Sustainable Transport: A Sourcebook for Policy-Makers in Developing Cities. Eschborn: Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ) GmbH, https://www.vtpi.org/gtz_module.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor L. – Barta A. – Fónai M. et al. (2016): Települési környezetvédelem Magyarországon: Egy kutatás előfeltevései. Tér és Társadalom, 30, 3, 19–39. DOI: 10.17649/TET.30.3.2763, https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2763/4881

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hans, N. – Jordy, van M. – Anco, H. (2015): Impact of Car Sharing on Mobility and CO2 Emissions. PBL Publication number: 1842. PBL Netherlands Environmental Assessment Agency, https://www.pbl.nl/sites/default/files/downloads/PBL_2015_Note_Impact_of_car_sharing_1842.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Koren, E. (2005): Vasúti pályák környezeti állapotának elemzése. Doktori (PhD) értekezés. Sopron: Nyugat-magyarországi Egyetem, http://doktori.nyme.hu/79/2/Magyar.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lier, T. – Witte, A. – Macharis, C. (2012): The Impact of Telework on Transport Externalities: The Case of Brussels Capital Region. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 54, 240–250. DOI: 10.1016/j.sbspro.2012.09.743, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S187704281204205X

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Moeckel, R. (2017): Working from Home: Modeling the Impact of Telework on Transportation and Land Use. Transportation Research Procedia, 26, 207–214. DOI: 10.1016/j.trpro.2017.07.021, https://www.researchgate.net/publication/319118459_Working_from_Home_Modeling_the_Impact_of_Telework_on_Transportation_and_Land_Use

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nijland, H. – van Meerkerk, J. – Hoen, A. (2015): Impact of Car Sharing on Mobility and Co2 Emissions. PBL Publication number: 1842. PBL, https://www.pbl.nl/sites/default/files/downloads/PBL_2015_Note_Impact_of_car_sharing_1842.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Saifullah, A. – Supriva, V. (2016): Effects of Transportation on Environment. International Journal of Advanced Research, DOI:,10.21474/ijar01/2073, https://www.journalijar.com/uploads/268_IJAR-13231.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth Á. – Szigeti C. (2019): Example of a German Free-Float Car-Sharing Company Expansion in East-Central Europe. Resources, 8, 172. DOI: 10.3390/resources8040172, https://www.mdpi.com/2079-9276/8/4/172/htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Wadud, Z. – MacKenzie, D. – Leiby, P. (2016): Help or Hindrance? The Travel, Energy and Carbon Impact of Highly Automated Vehicles. Transportation Research Part A: Policy and Prac­tice, 86, 1–18. DOI: 10.1016/j.tra.2015.12.001, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0965856415002694
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: https://www.nature.com/articles/s41598-020-66170-y (Letöltés: 2020. október 26.)
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave