Cím:

Fenntartható fenntarthatóság

Sustainable Sustainability

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hanula Barna1, Németh Péter2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar, Belsőégésű Motorok és Járműhajtások Tanszék, Győr,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

hanula@sze.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2MSc-hallgató, Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Járműmérnöki angol MSc-képzés, Győr;

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ügyvivő-szakértő, Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kar Dékáni Titkárság,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

nemeth.peter@sze.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az energiatermelés globális adatai sajnos azt mutatják, hogy az emberiség egyik legsikertelenebb projektje a megújuló energiatermelés. A primer fosszilis energiahordozók aránya a világ energiatermelésében 1990-ig folyamatosan csökkent. Azóta nem sikerült ebben további jelentős csökkenést elérni, annak ellenére, hogy óriási befektetésekkel és költségekkel számottevő megújuló energiaforrás épült ki. Célunk a helyzet elemzése, annak teljes komplexitásában. A megállapításaink azt mutatják, hogy óriási energetikai beruházásokat valósítottunk meg azok teljes életciklus elemzése (LCA) nélkül. De a teljes kép még ennél is kedvezőtlenebb. Az LCA módszertanán túl olyan műszaki, szociális és természeti kölcsönhatások sejlenek fel, amelyek a megújulók pozitív hatásait teljesen meg is semmisíthetik.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

The global figures of energy production are showing that mankind has not performed too many projects in history with such little success like renewable energy production. The percentage of fossil primary energy in the world energy production was sinking until 1990. Since that, no more significant reduction is achieved, despite the huge financial expenditure in renewables. We analysed the situation in its full complexity. Our finding is that crucial decisions were made without analysing the whole life-cycle (LCA) of the energy systems. But the whole picture is even worse. Beyond the methodology of LCA there might be fatal interactions of technical, social and natural systems which can completely eliminate the positive effect of renewables.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: klímavédelem, CO2-csökkentés, megújuló energiaforrások, energiaátmenet, karbonlábnyom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: climate protection, CO2 abatement, renewables, energy transition, carbon footprint
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.3.7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
Előszó
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az összeállítás előző cikkeiben (Szilágyi–Bereczky, 2021; Koppány–Hanula, 2021; Koppány, 2021; Szauter et al., 2021; Miskolczi et al., 2021; Hanula–Németh, 2021) bemutatott adatok és összefüggések alapján, egyszerű példákat használva igyekeztünk felhívni a figyelmet arra, hogy a környezet- és klímavédelem eszközei, illetve alkalmazásuk következményei sokkal komplexebbek, mint azt a nem tudományos médiumok, illetve az ún. általános műveltségünk alapján gondolnánk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ebben a cikkben megpróbálunk számot adni arról, hogy az eddigi erőfeszítések mennyire eredményesek, vagyis inkább eredménytelenek, elemezzük ennek legfőbb okait, és megpróbálunk ebből néhány fontos alapelvet levezetni, amelyek figyelmen kívül hagyása minden erőfeszítésünk eredményességét kockára teszi, viszont csak ezek betartásával lehet esélyünk jelentős eredményeket elérni a klímavédelemben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az egyik fontos elem az ökohatékonyság következetes szem előtt tartása, amit a második cikk tárgyal (Koppány–Hanula, 2021). Ennek az egyik gyakorlati alkalmazását mutatja jelen írás „Tisztább levegőt megfizethető módon” fejezete.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nézzük meg, mi mindent kellene tudnunk a sikeres klímavédelemhez! Az 1. táblázat összefoglalja a szén-dioxid-emisszió meghatározásának szokásos módszertanait, és felvet két ezen túlmutató és véleményünk szerint döntő jelentőségű szempontrendszert, amelyek jelenleg sem a köztudatban, sem a tudományos értékelésekben nem látszanak érvényesülni.
 
1. táblázat. Az emisszió értékelésének megközelítései
Kipufogó/kémény
Hajtóanyag- kitermelés, -előállítás
Eszközgyártás, újrahasznosítás
Kölcsönhatások a befoglaló rendszerben
Emberi pszichológia
Tank to wheel
ü
Well to wheel
ü
ü
Life Cycle
ü
ü
ü
Life Cycle+
ü
ü
ü
ü
Life Cycle++
ü
ü
ü
ü
ü
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az első kategória az ún. tank to wheel (TTW, tüzelőanyag-tartálytól a kerekekig) megközelítés, amely csak a kipufogón/kéményen kiáramló CO2 mennyiségét veszi figyelembe. Sajnos jelenleg a legtöbb törvényi szabályozásnak ez az alapja. A legtöbb termék, így például egy személygépkocsi esetében teljesen elégtelen az üzem közben a kipufogón kibocsátott CO2 értékelése. Ennél sokkal mélyebbre kell menni, és meg kell tudni, hogy a jármű hajtásához felhasznált benzin, áram stb. mennyi CO2 árán került el a járműig. Ez az ábra második sora a well to wheel (WTW, a kőolajkúttól a kerékig) megközelítés. Könnyű belátni, hogy különösen az ún. megújuló energiaforrások esetében mind a két megközelítés teljesen alkalmazhatatlan. Azaz feltétlenül vizsgálnunk kell a termékek gyártásának és megsemmisítésének a következményeit is. Ezt az 1. táblázat harmadik sorában láthatjuk, és jelenleg ez a legkomplexebb, nemzetközileg elfogadott módszertan. Azonban ez sem veszi figyelembe a vizsgált objektumot magába foglaló és azzal komplex kölcsönhatásba lépő ipari, gazdasági, társadalmi és természeti környezetet, melyek között jelentős és többnyire nemlineáris, sokszor pedig kaotikus kölcsönhatások lépnek fel. Ezt részletesen tárgyalja a „Megújuló energiaforrások” bekezdés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Végezetül, sokszor döntő hatású lehet az emberi pszichológia is. Erre egy extrém példa a motorok hatásfoka. Negyven évvel ezelőtt egy Trabant gépkocsi tömege mintegy 600 kg volt, a teljesítménye 26 LE, a fogyasztása pedig 6–8 liter 100 km-en. A fejlesztők sikeres munkájával a járművek hatásfokát olyan mértékben sikerült növelni, hogy egy mai SUV-gépkocsi 2000 kg tömeggel és 260 LE teljesítménnyel képes ugyanilyen, 6–8 l-es fogyasztással megtenni 100 km-t. Azaz sok ráfordítással és munkával hihetetlen eredményeket értünk el, csak éppen a környezet nem profitált belőle. Ellenkezőleg, a mai, korszerű járművek gyártása lényegesen több erőforrást igényel, és időközben Magyarországon többszörösére nőtt a járművek száma is. Sőt a Jevons-paradoxon ismeretében arra is rájöhettünk volna, hogy a kisebb fogyasztású járművekkel többet autózunk, hiszen a mobilitási célra fordítható összeg a jövedelmi oldalon nem csökkent. További következmény, hogy így egyre többen választják a városokban is az egyéni közlekedési eszközöket. Ettől a tömegközlekedés rentabilitása csökken, megszűnnek vagy ritkábbak a járatok. Ennek következtében még többen közlekednek személygépkocsival. Sajnos a zöld rendszámos járműveknek is van ilyen járulékos hatásuk.
 
Tisztább levegőt megfizethető módon
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az emisszió csökkentésének lényege mindig az volt, hogy az új eszközökre, járművekre vonatkozó határértékeket rendszeresen szigorítottuk. Nem fordítunk viszont kellő figyelmet arra, hogy az állományt milyen gyorsan cseréljük, és arra sem, hogy melyik részét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az érthetőség kedvéért egy konkrét példa: szeretnénk Budapest levegőjét tisztábbá tenni, mégpedig a járművek emissziójának csökkentésével. Persze ez is kérdés, hiszen tudjuk, hogy télen a szálló pornak csak 5–8%-a származik a helyi közlekedésből, a háztartási fűtőberendezések korszerűsítésével sokkal nagyobb javulást érhetnénk el. De maradjunk az autóknál. Ehhez tudnunk kell, hogy egy korszerű, Euro 6d-Temp szabványnak megfelelő személygépkocsi kipufogógázában ma már kevesebb a káros anyag, mint télen a budapesti levegőben. Azt is tudjuk, hogy az elektromos autókat egyelőre csak a tehetősebb réteg tudja megvásárolni. Mi történik tehát, ha 2,5 millió Ft támogatást adunk egy ilyen elektromos autó megvásárlására? Nagy biztonsággal feltételezhetjük, hogy a vásárlója eddig is Euro 5-ös vagy 6-os gépkocsival közlekedett, így a 2,5 millió Ft támogatással elért emissziócsökkenés alig értelmezhető. Viszont azt is tudjuk, hogy a még futó Euro 0-s járművek között nem egy van, amelynek károsanyag-kibocsátása a mai­akét akár ezerszeresen is meghaladja, illetve még rosszabb: egy láthatóan füstölő, motorjavításra szoruló jármű a mainak egyértelműen több ezerszeresét tudja emittálni. Ha törvényileg lehetővé tennénk és ellenőrzésekkel betartatnánk, akkor az ilyen járműveket egy közúti ellenőrzés keretében azonnal ki kellene vonni a forgalomból, leselejtezni vagy megjavítani. Vagyis az elektromos autóra szánt 2,5 millió Ft-ból még akkor is tíz ilyen járművet tudnánk megjavítani, ha a javítás 250 ezer Ft-ba kerülne. Így a károsanyagok csökkenése több ezerszerese lenne ahhoz képest, mintha egy korszerű autót elektromosra cserélnénk. De nem csak a nyilvánvalóan meghibásodott gépjárművekre igaz ez a gondolatmenet. Ha egy Euro 1-es járművet kis beruházással Euro 3-asra cserélünk, akkor az tömegében kétszer több káros anyagtól szabadítja meg a várost, mintha egy Euro 3-ast cserélnénk Euro 6-osra. A Pareto-elv itt is érvényesül, a járművek kb. 20%-a felelős az emisszió mintegy 80%-áért! Vagyis az ökohatékonyság szempontjából sokkal értelmesebb és eredményesebb lenne az emisszió szempontjából legrosszabb járműveket kis költséggel jobbakkal helyettesíteni, mint a legkorszerűbbeket még korszerűbbekre cserélni. A közlekedés azonban csak egy kis része a problémának, ezért sokkal fontosabb a globális kölcsönhatásokat is vizsgálni!
 
Megújuló energiaforrások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Globális összefüggések elemzésére a globális adatok a legalkalmasabbak, és ezen belül is az elektromos energia előállításáról hozzáférhető széles körű adatok. Ezt a döntést az is indokolja, hogy az antropogén (emberi tevékenység során keletkező) CO2 mintegy 40%-át az áramtermelésnek „köszönhetjük”, vagyis minden más emberi energiafogyasztó tevékenységnél nagyobb a súlya. Az 1. ábrán a világbank adatai alapján mutatjuk be, hogy a világ energiafogyasztásában hány százalék a fosszilis energiahordozók aránya.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1. ábra. Fosszilis tüzelőanyagok aránya a világ energiafogyasztásában (Az adatok forrása: URL1, saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jól látszik, hogy az 1960-as évektől 1990-ig egyértelműen csökkenő pályán voltak a fosszilis energiahordozók, ezután azonban szinte megállt mintegy 80-81%-os értéken. Ez azért is meglepő, mert jelentős volumenben éppen az 1990-es évektől kezdődött el a „megújuló” energiaforrások népszerűsítése és telepítése. A tudomány sajátossága, hogy szereti a paradox helyzetek kihívásait. A megfejtéshez kerestünk egy olyan országot, ahol már jelentős a megújuló energiatermelés aránya, és GDP-arányosan már több mint két évtizede jelentős erőfeszítéseket tesznek a megújuló energiák támogatására. Németország az említett kritériumoknak tökéletesen megfelel, és ráadásul sokféle részletes adatot tesz hozzáférhetővé az elemzők számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az eredmények a napi híradásokban igen meggyőzőek. Németország maximális elektromos energia fogyasztása 80 GW körüli, a telepített napelem-kapacitás 52 GW1, a szélerőművi kapacitás pedig jelenleg 61,9 GW-ra tehető. Azaz, csak ennek a két megújuló energiaformának a kapacitása meghaladja a maximális fogyasztást. Ehhez pedig még hozzá kell számítani a 4,78 GW vízi energia és a 8,21 GW biomassza kapacitást. Így nem volt meglepő 2018. január 1-jén a hír, hogy a délelőtti órákban a megújulók adták az ország áramfogyasztásának több mint 90%-át! Ezek alapján feltételezhetnénk, hogy a németországi áram kilowatt­órája (kWh) lényegesen kevesebb CO2-ot tartalmaz az európai átlagnál. Az európai átlag a 2017-es számok alapján 464 g CO2e. A 2. ábrán jól látszik, hogy a Németországban felhasznált áram CO2e tartalma ennél magasabb, és a vizsgált kilenc év alatt nem csökkent jelentős mértékben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2. ábra. A Németországban felhasznált áram szén-dioxid-tartalma (Az adatok forrása: German Environment Agency – Umweltbundesamt, saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ez a tény nyilvánvalóan tudományos elemzést érdemel és különösen azért, mert az elektromos áram CO2e tartalmára vonatkozó számok leginkább az autóknál ismert well-to-wheel megközelítésnek felelnek meg (a legtöbb forrás ráadásul csak a tank-to-wheel adatokat közli), azaz hiányzik belőlük a beruházások, a kamatok vonzata vagy a beépített berendezések gyártása és reciklálása. (Például a Kínából importált napelemek gyártásával generált üvegházhatású gázok sem szerepelnek Németország mérlegében.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A legjelentősebb ok a nap- és szélerőművek véletlenszerű termelése. Az Agora Energiewende honlapon (URL3) akár napi bontásban elemezhető a németországi áramtermelés. Ezekből az adatokból könnyen kiszámolható, hogy a németországi szélerőművek átlagos kihasználtsága 18% körüli, a napelemeké 11%. Azaz a maximális, 80 GW áramszükséglet kielégítésére szélerőműből Németországnak 80 / 0,18 = 444 GW kapacitásra lenne szüksége, napelemből 80 / 0,11 = 727 GW-ra. Azonban, ha megvizsgáljuk az időbeli eloszlást, akkor találunk időszakokat, amelyekben a megújulók véletlenszerűen (2017 szeptemberében több mint két hétig, 2018 júniusában három hétig szélcsend volt a teljes országban) vagy szezonálisan (a napelemek kihasználtsága decemberben 0,5% körüli) még így sem tudnák ellátni az országot energiával.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

3. ábra. Németország áramtermelése 2017 szeptemberében (Agora Energiewende [2020] Agorameter alaján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

4. ábra. Németország áramtermelése 2018 januárjában (Agora Energiewende [2020] Agorameter alaján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Azaz a technika jelenlegi állása mellett szükséges a teljes 80 GW-nyi csúcsfogyasztást lefedő nem időjárásfüggő erőművi kapacitás kiépítése és teljes személyzettel, esetenként felfűtött állapotban történő „rendelkezésre állása”! Ami viszont visszakövethető és logikus: a fosszilis erőművek jelentős fejlődésen mentek keresztül az utóbbi évtizedekben. Az erőművek ezt a magas hatásfokot azonban csak a névleges terhelésükön érik el. Ha bármilyen okból ennél kisebb teljesítménnyel működtetjük őket, akkor hatásfokuk romlik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A német erőműpark hatásfoka a törvényekben is előírt korszerű technológiák révén folyamatosan javul. A termikus erőművek átlagos névleges hatásfoka 1990 körül 37–38% között volt, és 2011-re már elérte a 47%-ot! A tényleges üzemi hatásfokot viszont úgy tudjuk kiszámolni, hogy a megtermelt elektromos energia mennyiségét elosztjuk az elfogyasztott tüzelőanyag fűtőértékével. A különbség 1990-ben még csak néhány tized százalék volt, azóta azonban az olló fokozatosan nyílik, és a különbség 2011-re elérte az 5%-ot!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egyértelmű, hogy az egyre gyakoribb leszabályozás (a megújulóknak természetesen prioritásuk van) következtében a korszerűsített berendezések potenciálját egyre kevésbé használjuk ki. Ennek leglátványosabb példája éppen az említett 2018 januárjának első két hete. Január 1-jén 12 órakor a szél- és naperőművek mellett mindössze 14 GW teljesítményt kellett egyéb forrásból a hálózatba táplálni. Tíz nappal később, 11-én reggel 8 órakor viszont teljes szélcsend volt, és még a nap sem sütött, így 77 GW teljesítmény kellett más forrásból fedezni. Ez azt jelenti, hogy 77–14 = 63 GW teljesítményt kell az időjárás változása miatt hol „bekapcsolni”, hol pedig kikapcsolni. Ez 31 db Paks méretű erőmű teljesítménye! Nem nehéz megérteni, hogy ezek megépítése, finanszírozása, személyzete, karbantartása, készenléti állapota és életük végén a lebontásuk közvetve és közvetlenül óriási mennyiségű CO2-emisszióval jár, amit a hivatalos adatok nem tükröznek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

5. ábra. Megújuló energiaforrások és a német áramfogyasztás (Agora Energiewende [2020] Agorameter alaján, részben saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Azaz ebben a pillanatban be kell látnunk, hogy még a teljes életciklus-elemzés módszertana sem ad megbízható választ sorsdöntő kérdéseinkre. Az úgynevezett regeneratív áramtermelési módszerek életciklus számai már a szokásos LCA-módszertannal sem igazán jók, azaz a gyártás, szállítás, felszerelés, üzemeltetés és a karbantartás, majd a megsemmisítés CO2e-emissziója sokat levon a pozitív hatásokból. A fent leírtak alapján látszik, hogy „regeneratívok” elektromos hálózatba történő integrálása olyan negatív kölcsönhatásokat generál, ami jelenlegi tudásunk szerint megkérdőjelezi a regeneratív áramtermelés ezen stratégiáját!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Természetesen felmerül az elektromos áram tárolásának a lehetősége is. Erre számtalan műszaki lehetőség létezik, például: akkumulátorok, olyan vízi erő­művek, amelyek „fordított” üzemben vizet szivattyúznak egy magasabban fekvő tározóba, amikor áramfelesleg van, és ebből termelnek áramot, amikor arra szükség van, vagy más megoldások, amelyeknél víz helyett súlyokat emelünk a magasba, vagy nagy méretű lendítőkerekeket gyorsítunk fel. Ezek azonban a legkülönbözőbb okokból jelenleg megközelítőleg sem alkalmasak például Németország elektromosenergia-igényének fedezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ezek a folyamatok máig oda vezettek, hogy Németország évente 30 Mrd €-val támogatja a megújuló energiatermelést. Ez csak az állami támogatások összege, a beruházásokba befolyó magántőke ennél magasabb összegű.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

6. ábra. Németországi üvegházhatású gázok emissziója (Az adatok forrása: Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und nukleare Sicherheit [BMU], saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vizsgáljuk meg, hogy ez a hatalmas anyagi áldozat milyen eredményt generál az ország CO2-emissziójában? A 6. ábra mutatja a németországi teljes CO2-emissziót. Ennek értéke az elmúlt évtizedben lényegében változatlan! És a számok csak well-to-wheel szintűek, azaz az energiatermelő infrastruktúra LCA-értékelése ebben nincs benne! Ha ezt figyelembe vennénk, az már önmagában növekvő pályára állítaná a németországi áramtermelés CO2e-emisszióját. A baj azonban még ennél is nagyobb. Koppány Krisztián és Hanula Barna kifejtették cikkükben, hogy mennyire fontos a klímavédelem szempontjából az egyes lépések ökohatékonysága és sorrendisége. Nézzünk meg néhány konkrét példát! A cikk írásakor az európai CO2-kötvény piaci ára 25 € körül mozgott, azaz ennyit „ért” 1 t CO2-emissziója, és fordítva ennyiért lehetett a gazdaságban 1 t CO2-emissziót elkerülni. Ha az elköltött 30 Mrd €-t ezzel a hatékonysággal költöttük volna el, akkor azzal 1200 Mt CO2-ot lehetett volna megtakarítani Európában, ami több mint a teljes német kibocsátás! A CO2 azonban nem lokális, hanem globális probléma. Ha ugyanezt az összeget a világ összes elavult erőművének korszerűsítésére fordítottuk volna, és feltételezzük, hogy ezeknél 1 t CO2 megtakarítása „csak” 5 €-ba kerül, akkor a teljes megtakarítás 6 Gt CO2 lenne, ami hat Németország teljes emissziójának felel meg!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vegyünk egy nagyon egyszerű példát: Tételezzük fel, hogy 500 eurót szabad akaratunkból a klímavédelem számára ajánlunk fel, de el kell döntenünk, hogy milyen technikai megoldást válasszunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vegyük sorra a lehetőségeket a teljeséletciklus-számítás módszertanát alapul véve:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egy elektromos autó esetében átlagban ez a pénz kb. 200 kg CO2e-megtakarítást eredményez. Sajnos 500 € GDP megtermelése átlagban 250 kg CO2e-emisszióval jár.
  • Egy hagyományos gépkocsi esetében az elérhető emissziócsökkentés durván 1 t. Ez sokkal jobbnak tűnik, kérdés, hogy megéri-e?
  • Egy hőerőmű kéményéből műszaki megoldásokkal ki lehet választani a CO2‑ot. A költségek még inkább csak becsültek, de a források átlagából kb. 3,5 t csökkenést prognosztizálunk. Meglepő módon a szakma egyöntetű véleménye az, hogy ez még túl drága.
  • Az európai iparban a CO2-kötvények jelenlegi 25 € körüli ára alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a pénzünk itt 20 t CO2e elkerülésére lenne elegendő. Nem nehéz belátni, hogy amíg ilyen lehetőség van, addig nem lenne szabad más, drágább megoldásokba belekezdeni!
  • Csak becsült érték, de újságcikkekben már találkoztunk olyan kijelentéssel, hogy egy elavult lignitet égető hőerőmű korszerűsítése esetén az 500 € akár 100 t CO2e elkerülésére lenne elegendő! Meggyőződésem, hogy akár elemi vállalatigazdaságtan-ismeretek birtokában is egyértelmű, hogy mindig csak az adott pillanatban leghatékonyabb lépések vezethetnek a probléma megoldásához. Az alacsony ökohatékonyságú intézkedések valójában határozottan károsak, mert elvonják a forrásokat a hatékonyaktól! És ez a magyarázat a CO2 csökkentési erőfeszítések eddigi teljes kudarcára!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Összefoglalva: a fentiekből egyértelműen látszik, hogy ha a klíma védelmére fordított pénzt magasabb ökohatékonyságú megoldásokra fordítottuk volna, akkor már alacsonyabb lehetne mind az elektromos áram, mind pedig a pénz CO2-tartalma. Ez pedig létfontosságú ahhoz, hogy a későbbi drágább és energiaigényesebb klímavédelmi lépéseket egyáltalán meg tudjuk valósítani, illetve, hogy a leírt látens CO2-tartalom ne semmisítse meg az erőfeszítések eredményét. Más szavakkal: ha nem elég tág rendszerhatárokkal vizsgáljuk a klíma védelmére megtett lépéseinket, akkor sok esetben nagyobb kárt okoznak, mint hasznot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Legyen ez intő példa arra, hogy az a mondás, miszerint mindegy, hogy mit, csak az a fontos, hogy mindennap tegyünk valamit a környezetért, nem állja meg a helyét! A nem átgondolt intézkedések, a rendszerek kölcsönhatásainak figyelmen kívül hagyása, súlyos, akár fatális következményekkel járhatnak, és alapjaiban veszélyeztetik a klímaváltozás elleni harc sikerét!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vagyis, csak a Pareto-elv figyelembevétele és a klíma védelmére bevetett technológiák helyes „sorrendben” történő alkalmazása vezethet megoldáshoz.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Koppány Krisztián (2021): A Pareto-hatékony klímavédelem és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentési lehetőségeinek határa. Magyar Tudomány, 182, 3, 322–331.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Koppány Krisztián – Hanula Barna (2021): Mennyi szén-dioxid van egy euróban? A sikeres emissziócsökkentéshez globális gondolkodás, elemzés és tervezés szükséges. Magyar Tudomány, 182, 3, 307–321.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Miskolczi Márk – Ásványi Katalin – Jászberényi Melinda – Kökény László (2021): Hogyan döntsön a mesterséges intelligencia? Az önvezető autók morális kérdései. Magyar Tudomány, 182, 3, 342–352.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szauter Ferenc – Bedő Anett – Kőrös Péter – Friedler Ferenc (2021): Az automatizáltság növelésével a fenntarthatóságért. Magyar Tudomány, 182, 3, 332–341.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szilágyi Artúr – Bereczky Ákos (2021): Az akkumulátoros elektromos személygépjárművek környezeti hatásainak értékelése a teljes életciklus figyelembevételével – hol az igazság? Magyar Tudomány, 182, 3, 292– 306.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
1 Kapacitási adatok forrása: URL2.
Fenntartható fenntarthatóság • Sustainable Sustainability