Magyar Tudomány 2021/03
›
Tanulmányok
›
Hunfalvy János, a magyar tudományos geográfia megalapítója • János Hunfalvy, Founder of Hungarian Scientific Geography

Hunfalvy János, a magyar tudományos geográfia megalapítója

János Hunfalvy, Founder of Hungarian Scientific Geography

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kubassek János

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, Magyar Földrajzi Múzeum, Érd

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

kubassek.janos@gmail.com
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János (1820–1888) a ma Szlovákiában található Nagyszalókon született 1820-ban, földműves családban. Történelmi, jogi és teológiai tanulmányait 1845–1846-ban a berlini és a tübingeni egyetemen folytatta. 1846-ban a késmárki Jogakadémián statisztikát és történelmet tanított. Az 1848–49. évi forradalomban és szabadságharcban való részvételéért börtönbüntetésben részesült.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Évtizedes munka révén került a tudományos életbe. A Karl Ritter által képviselt földrajzi irányzat hazai meghonosítójaként tartott beszédével lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Hunfalvy János emelte akadémiai rangra a geográfiát, és 1870-ben megalapította az első magyar egyetemi földrajz tanszéket. 1872-ben létrehozta a Magyar Földrajzi Társaságot, melynek elnökévé választották. Jelentős munkát végzett az egyetemes történelem, az összehasonlító földrajz, a leíró földrajz, az alkalmazott földrajz, a néprajz és a statisztika területén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Könyveivel, előadásaival, szervező munkájával európai színvonalúvá fejlesztette a magyar geográfiát. Az alkalmazott földrajz tudósaként nagy figyelmet fordított az élet gyakorlati szükségletei és a geográfia mint tudomány kapcsolatára. Német anyanyelve mellett tökéletesen elsajátította a magyart, és kiválóan ismerte a latin, a szlovák, a francia és az angol nyelvet is. Munkásságával összekapcsolta a magyar és az európai tudományos szakköröket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Életműve a magyar tudományos földrajz alapvető mérföldköve.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

János Hunfalvy (1820–1888) was born in 1820 in Nagyszalók (now Veľký Slavkov in Slovakia) into a farming family. He studied history, law, and theology in the years of 1845–1846 at the universities of Berlin and Tübingen. In 1846 he taught statistics and history at the Késmár (now Kežmarok in Slovakia) Academy of Law. He was imprisoned for his participation in the Revolution and War of Independence of 1848–49.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

He became part of the scientific elite through his decades of hard work. When becoming a corresponding member of the Hungarian Academy of Sciences he gave his speech as an advocate of the geographical school of Karl Ritter.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

It was János Hunfalvy who raised Hungarian geography to academic level and established the first Hungarian university department of geography in 1870.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In 1872 he founded the Hungarian Geographical Society, of which he was elected president. He achieved outstanding results in the fields of world history, comparative geography, descriptive geography, applied geography, ethnography, and statistics.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Through his books, lectures and organizing activity, he significantly contributed to bring Hungarian geography up to European level. As a scientist in applied geography he paid close attention to the relationship between the practical needs of life and geography as a science. In addition to his native German, he mastered Hungarian perfectly and was fluent in Latin, Slovak, French, and English. His scientific work built a lasting bridge between Hungarian and European scientific circles.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

His oeuvre is a fundamental milestone in Hungarian scientific geography.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: természeti fölrajz, alkalmazott földrajz, statisztika, földrajzi felfedezések, tudományszervezés, első egyetemi földrajz tanszék
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: natural geography, applied geography, statistics, geographical discoveries, organization of science, first university department of geography
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.3.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János a magyar geográfia kiemelkedő tudósaként szerzett európai hírnevet. Nemzetközileg elismert munkája a Magyarország és Erdély képekben című, Pesten és Darmstadtban magyarul és németül megjelent műve. A Rochbock Lajos által gyönyörű metszetekkel illusztrált, reprezentatív mű jelentős külhoni elismertséget szerzett Magyarországnak. Tudományos életművének legjelentősebb teljesítménye az 1863–65 között három vastag kötetben megjelent A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című, csaknem 2000 oldal terjedelmű munkája.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Karl Ritter által képviselt földrajzi irányzat hazai meghonosítójaként tartott székfoglaló beszédével lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Hunfalvy János emelte akadémiai rangra a geográfiát, és létrehozta az első magyar egyetemi tanszéket 1870-ben, majd két évvel később a Magyar Földrajzi Társaságot. Szervezeti-intézményes kereteket teremtett a földrajztanárok nemzedékeinek képzéséhez. Külföldi kongresszusokon, Hágában (1869), Antwerpenben (1871), Szentpéterváron (1872), Párizsban (1875), Londonban (1885), Velencében (1881), sikeresen képviselte Magyarországot. Fontosnak tartotta a magyar tudomány eredményeinek megismertetését, a rendszeres idegen nyelvű publikációkat. Az összehasonlító földrajz és a leíró földrajz, valamint a városföldrajz kimagasló képviselőjeként, a statisztika tudományának művelőjeként európai színvonalúvá fejlesztette a magyar geográfiát. Nevéhez fűződik a Földrajzi Közlemények megindítása s 1883-ban a Magyar Földrajzi Társaság könyvtára népszerű sorozat kezdeményezése. Hunfalvy életműve, szerteágazó munkássága és szervező tevékenysége révén a magyar geográfiát szoros szálakkal kötötte az európai földrajzi iskolákhoz. Az alkalmazott földrajz képviselőjeként nagy figyelmet fordított az élet gyakorlati szükségletei és a geográfia mint tudomány kapcsolatára.
 
GÖRÖNGYÖS UTAKON – AZ ELSŐ LÉPÉSEK A TUDOMÁNY FELÉ
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János portréja. Pollák Zsigmond metszete (Vasárnapi Ujság, 1888, 50. szám, http://epa.oszk.hu/00000/00030/01814/pdf/01814.pdf)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magas-Tátra tövében található Szepesség festői földrajzi környezetében fekvő kis falucskában, Nagyszalókon (ma Veľký Slavkov, Szlovákia) jött a világra 1820. június 9-én Hunsdorfer János, akinek német családi neve ősei­nek származási helyére, Hunfalvára utalt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Édesapja német ajkú földműves volt, aki a község elöljárójaként nagy tekintélyre tett szert. A falu érdekében folytatott pereskedés során megfordult Pesten és Bécsben, így világlátott embernek számított. Az egyszerű falusi környezetből fel lehetett emelkedni, de ez céltudatos munkát, szülői és evangélikus egyházi támogatást követelt meg. Az édesapa áldozatkészsége révén az idősebb fiú, Pál és a fiatalabb János Késmárkon, az evangélikus iskolában, majd Miskolcon tanulhatott. Mindkét Hunfalvy fiú Podmaniczky báró két fiának nevelőjeként végezhette tanulmányait, és sajátíthatta el a magyar nyelvet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János a német, a szlovák, a latin, a magyar mellett a francia és az angol nyelvet is magas szinten beszélte. Az Eperjesi Evangélikus Liceumban 1838–42 között filozófiai, jogi és teológiai tanulmányokat folytatott. Páratlan nyelvtehetségét bizonyítja, hogy görög nyelvből lefordította Theophrasztosz jellem­rajzait, de spanyolul, olaszul és héberül is tudott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gróf Dessewffy Egyed házában – ahol 1842–1845 között nevelőtanárként dolgozott – megismert több közéleti személyiséget, Szemere Bertalant, Pulszky Ferencet, Újházy Lászlót, akiknek gondolatai nagy hatással voltak rá. A Hunfalvy testvérek teljesen magyar érzésűvé váltak, s együtt, közös levélben kérték, hogy német hangzású Hunsdorfer nevüket Hunfalvyra magyarosíthassák. Döntésük olyan sorsközösség vállalása volt, melyet nem érdek- és előnyszempontok motiváltak, hanem az őszinte szívből fakadó elköteleződés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János Berlinben történelmi előadásokat hallgatott, s itt ismerhette meg az Európa-hírű német geográfus, Karl Ritter műveit. Nyugat-európai tapasztalatai, utazásai német földön, Belgiumban, Hollandiában, valamint a tübingeni egyetemen folytatott tanulmányok olyan európai látásmódot, tájékozottságot és ismeretanyagot adtak számára, melyből élete végéig táplálkozott. A hazatérést követően Késmárkon államtudományt és történelmet tanított, de részt vett a megye közéletében, s rendszeresen cikkeket írt a Pesti Hírlapba és más újságokba. Élénken foglalkoztatták a társadalmi kérdések, és lelkesen kapcsolódótt be az 1848-as forradalom eseményeibe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar függetlenség érdekében tartott szónoklatai és írásai miatt a világosi fegyverletételt követően az osztrák hatalom képviselői ellenségüknek tekintették, és megfosztották katedrájától. A létbizonytalanságot tetézte, hogy felségsértéssel és lázítással vádolták meg, Eperjesen börtönbe zárták, és hat hónapot töltött vizsgálati fogságban. A börtönben megkezdte az Egyetemes történelem című művének megírását, mely 1851–52-ben három kötetben jelenhetett meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiszabadítására mozgalom indult. Népszerűségét jelzi, hogy nagyon sokan mellé álltak, s így szabadlábra kerülhetett. A börtönben töltött hónapok nem törték meg. Később nyilvánosan kiállt a protestáns iskolák autonómiája mellett, amiért rendőri felügyelet alá helyezték. E nehéz esztendőkben ismét nevelősködésből tartotta fenn magát. A történelmi stúdiumok, az állástalanság és a kilátástalanság után fordult figyelme a geográfia felé. Európában ekkoriban nagy érdeklődés követte a távoli tájakon végzett felfedező utazásokat.
 
A GEOGRÁFIA VONZÁSÁBAN
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János elévülhetetlen érdeme, hogy kapcsolatot talált a korszak híres Afrika-kutatójával, Magyar Lászlóval, aki Délnyugat-Afrika földjén, szinte teljesen ismeretlen, feltáratlan tájakra tett utazásaival Londonban a Brit Királyi Földrajzi Társaságban jelentős elismerést váltott ki. Hunfalvy János felismerte Magyar László délnyugat-afrikai utazásainak tudományos jelentőségét. Pénzügyi forrásokat szerzett, és a Magyar Tudományos Akadémia égisze alatt közreadta Magyar László levelezését, naplóit, valamint térképét. A német nyelven publikált Magyar László-írásokat bekapcsolta a kor tudományos áramkörébe, s nemzetközi rangot adott a távoli Afrikában elhunyt tudósnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földrajz iránti végleges elköteleződés bizonyítéka 1859. június 6-án közreadott értekezése: Strabon és Ptolemaiosz, Büsching és Ritter Károly nézetei a földiratról, vagyis a földirat tárgya és feladata. E munka után tett hitvallása alapvető jelentőségű a geográfia jövőjét illetően: „…egyfelől a természettudományok fejlődését kell figyelemmel kísérnem s más felől a történelmi és társadalmi tudományokat sem hanyagolhatom el egészen, mert hiszen a földrajz e kétféle tudománykört mintegy összekapcsolja, mesgyéjöket áthidalja…”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy korán felismerte azt a széles körű társadalmi igényt, amely a hazai föld iránt egyre erőteljesebben megmutatkozott. Az őt megelőző természettudósok, Katona Mihály, Varga Márton, valamint Bél Mátyás és Fényes Elek művei a maguk korában korszakalkotóak voltak, de nem adtak olyan egységes földrajzi szintézist, melyet Hunfalvy János művei jelentettek. Hunfalvy János nem kis mértékben nyugaton szerzett tapasztalatai okán fontosnak érezte, hogy a tudomány, a geográfia közvetlen módon járuljon hozzá a gazdasági fejlődés újonnan jelentkező szükségleteihez.
 
A GAZDASÁGI ÉLET, A GYAKORLATI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tisztában volt azzal, hogy a nagy politikai és gazdasági döntések meghozatalához mennyire fontosak a statisztikai adatok. Nem véletlenül lett az 1861-ben elindított Statisztikai Közlemények, majd utóda, a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények szerkesztője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából és jelentékeny pénzügyi támogatásával közreadott, A magyar birodalom természeti viszonyai leírása című nagy művével európai rangot adott a magyar földrajztudománynak. A Kárpát-medence domborzati viszonyait, földtanát, hidrográfiáját, valamint meteorológiai, állattani és növénytani viszonyait bemutató kötetek számos, tereptapasztalatokon alapuló megfigyelést, saját számítást, mérést tartalmaznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János az ország természeti viszonyairól és gazdasági állapotáról olyan szerteágazó ismeretekkel rendelkezett, amelyekre a döntéshozók is számíthattak. A Statisztikai Hivatal egyik első közleményeként a bányakapitányságok 1863–1867. évi jelentései alapján készítette el Magyarország bányászata című munkáját, majd a statisztikai munkatársak tanfolyamán ő adta elő a bányászati és iparstatisztikát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János jelentette be a Magyar Tudományos Akadémián 1867. október 14-én a Magyar Statisztikai Hivatal létrehozását. Kimagasló munkát végzett az adatgyűjtésben, majd feldolgozásban és értelmezésben. Jelentős szerepe volt az iparstatisztika fő feladatainak meghatározásában. Hunfalvy így fogalmazta meg a főbb célokat: „…mutassa ki, hol, mi és miért termeltetik, mi az évi termelés pénz értéke, milyenek vidékenként az egész országban az üzleti viszonyok”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Javaslatot készített városi statisztikai hivatalok felállítására. Hunfalvy János közvetlen munkatársával, Keleti Károllyal együtt küzdött a statisztikai értékelés feltételeinek megerősítéséért. A nemzetközi tapasztalatok és a hazai igények egyaránt igazolták Hunfalvy János vélekedését, dacára annak, hogy az 1870-es gazdasági válság viszonyai között lecsökkentették a Statisztikai Hivatal költségvetését és a publikációk számát. A mesterségesen gerjesztett teljesítménykorlátozás támadásokra adott okot. Többen úgy vélték, hogy a Statisztikai Hivatal nem felel meg a kitűzött feladatnak. Maga a miniszter, Simonyi Lajos a földművelési, ipari és kereskedelmi tárca irányítója a hivatal működését „szerényebb keretek közé” kívánta szorítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy kollégáival kitartóan küzdött azért, hogy a statisztikai munkálatok feltételei javuljanak. Szerteágazó munkásságának egyik legértékesebb műve az 1874-ben kiadott, a Magyar–Osztrák Monarchia rövid statisztikája. Fényes Elek műveihez hasonlóan Hunfalvy olyan publikációkat készített, melyekben nagyon sok gyakorlati ismeret található. Művelési ágak szerinti bontásban írja le a termőterületeket. Figyelme kiterjed a gabonatermelésre, a fa- és bortermelésre és -fogyasztásra, de a főbb termények átlagárait, sőt a mezőgazdaságba invesztált tőke nagyságát is közli. Műveiben megtaláljuk az ország külkereskedelméről, a vasutakról, az országutakról, a folyami, tengeri hajózásról szóló adatokat. Figyelme kiterjedt az oktatási és művelődési intézményekre, az iskolákra, múzeumokra, könyvtárakra, sőt a fegyveres erők létszámára is. Összevetette a különböző források adatait, és a különböző terményeket különböző évek adataival hasonlította össze. Nagyon fontosnak tekintette a nemzetközi kitekintést és összehasonlítást.
 
A TERMÉSZETI FÖLDRAJZ TUDÓS PROFESSZORA
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János temérdek elméleti és hivatali kötelezettsége mellett a földrajz első egyetemi tanáraként intenzíven foglalkozott a folyóvizek hatásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 19. században Magyarország legjelentősebb természetátalakító tevékenysége a folyók szabályozásához kapcsolódott. A Duna budapesti szakaszának szabályozása című, 1877-ben kiadott röpiratában felhívja a figyelmet arra, hogy az emberi beavatkozások következtében olyan térszínek is veszélybe kerülhetnek, melyek azelőtt biztonságban voltak. Rendkívüli időjárás, gyors hóolvadás vagy hirtelen esőzések esetén töltésszakadások történnek, s a megsérült töltések miatt egyes helységeknek, például Szegednek, minden tavasszal rettegniük kell, hogy végképp elpusztulnak. Két esztendővel később, a Szegedet leromboló 1879. márciusi pusztító árvíz nyomatékot adott látnoki szavainak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Duna és a Tisza árvizei jelentős károkat okoztak. A folyószabályozások vizsgálata kiemelt figyelmet váltott ki. A Tisza szabályozása kapcsán fejezte ki aggodalmát. „A nagy posvány területek kiszárítása nem csak a léghőmérséklet szélsőségeinek növekedését, hanem az eső fogyását is fogja előidézni, a nyár derekának mind forróságát, mind szárazságát fokoztatni, s ezzel a növényzetre károsan fog hatni.” Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a gátak építésével egy időben öntözőcsatornákat kell építeni és erdősíteni kell. Ma is időszerű véleményét megszívlelni: „Ne csak a mérnökök számításait vegyék tekintetbe, hanem a természetbúvárok véleményét is meghallgassák.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyes részletkérdésekben néha tévedett. Előfordult, hogy a vízszabályozások negatív következményeire fordított nagyobb figyelmet, de az kétségbevonhatatlan, hogy a jó szándék vezérelte. Az 1866-os akadémiai székfoglalójában hazánk közlekedéséről értekezett, s kifejtette „a vasútépítések tervezésénél a vízi utakat is tekintetbe kell venni”. Nem feledhető, hogy a közlekedési hálózat fejlesztését elsősorban hazai tőkéből akarta megvalósítani. Tartott a külföldnek való kiszolgáltatottságtól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyik tanszéki utódja, Bulla Béla geográfus professzor így vélekedett: „Természeti viszonyainak leírása című munkájában Hunfalvy a Ritter iskola hagyományainak hű szellemében felsorakoztatta a Magyar Birodalom minden folyóját és patakját és elmondott mindent róluk, amit az akkori földrajztudomány akkori színvonalán, autopszia és térképtanulmányok segítségével mondani lehetett” (Bulla, 1954). Másik tanszéki utóda, Láng Sándor professzor emeli ki, hogy Hunfalvy az erdélyi folyók völgyében három teraszt ismert fel, a jelenkori ártéri teraszt és két magasabb jégkori teraszt. A Tisza példáján foglalkozott a mederváltoztatásokkal és a hordalékmozgással. Munkáira később utódai, Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő is támaszkodtak. A Hunfalvy által használt „fokozatok”, új és régi áradmányok mellett megkülönböztetett szikla- és kavicsteraszokat. Hunfalvy tisztában volt azzal, hogy a folyóvizek természetének megismerése nagyon fontos az Alföldön lakó emberek életminősége és létbiztonsága miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokrétű természetföldrajzi munkásságát a Kárpát-medencében tett gyakori utazások és személyes tereptapasztalatok jellemezték. Tájékozottságát mutatja, hogy a svéd botanikus, Göran Wahlenberg eredményeit is számon tartotta. Hunfalvy nagyon érdekes és minden bizonnyal személyes tapasztalatokon nyugvó megállapításokat tett, illetve magyarázatokat fűzött a Magas-Tátra hóborítottságára, mértékére és okaira vonatkozóan. „…a rendes körülmények között a Magas-Tátrán az örökös hó határa 8141 lábnyi magasságban volna, de az így elméletileg kiszámított határ nem vág össze azon magassági vonallal, melyet a Magas-Tátrában az örökös hóra nézve tapasztalunk. Néhány csúcs mindenesetre meghaladja a 8141 lábnyi magasságot, mégis egyikének sincs örökös hó- és jégborítéka, s legalább néhány virágos növényt mindegyikén találunk. Wahlenberg a Lomnici-csúcson négy, a Krivánon pedig tíz virágos növényfajt talált.” Hunfalvy részletesen vizsgálta a tengerszint feletti magasság és a növényövezetesség kérdését. Nagy figyelmet szentelt a pásztorkodás természeti feltételeinek, a legeltetésnek, valamint az időjárási változások hatásainak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Joggal tekinthetjük a természetvédelem úttörőjének, aki az elsők között ismerte fel a környezet károsítását. „A Tátra égalja sokkal szélsőségesebb, mint a svájci Alpoké, s e nagyon szélsőséges égalj mind az örökös hóvonal felette nagy magasságát, mind az aránylag mélyen lenyúló szórványos hótömegeket, mind végre a gyakran előforduló nyári havazásokat fejti meg. Az orvosi növények azonban, pl. a tárnics, leginkább a sziklás magasságban teremnek, a szepesi oldalon azonban a túlságos szedetés következtén már azok is tetemesen fogynak.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manapság a Tátrai Nemzeti Park szigorú természetvédelmi törvény oltalma alatt áll. Hunfalvy éppen a Kárpátok példáján ismerte fel, hogy a természeti folyamatokba történő emberi beavatkozások, elsősorban a vízszabályozások olyan következményekkel járhatnak, melyek tanulságai napjainkig elgondolkodtatóak. A táj és az ember kapcsolata, a termelő, elsősorban a mezőgazdasági tevékenység és a közlekedés adottságainak a Kárpátok természeti tényezői általi meghatározottsága számos érzékletes példával tükröződik Hunfalvy János műveiben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A páratlan hazai és külhoni, elsősorban német és francia szakirodalmi tájékozottsággal bíró Hunfalvy enciklopédikus műveltsége egyedülálló volt a maga korában. Így lehetett, rivális nélkül, kétségbevonhatatlan szaktekintély, akinek a véleménye mindenki számára megkerülhetetlen orientációs pontot jelentett.
 
A SZINTÉZISALKOTÓ POLIHISZTOR ÉS A TUDOMÁNYSZERVEZŐ
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mérhetetlen tudás külföldi elismertsége itthon is magasra emelte Hunfalvy tekintélyét. Imponáló publikációs teljesítménye, széles körben ható egyetemi és közéleti fórumokon tartott előadásai páratlan megbecsülést eredményeztek számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József professzor kimutatta, hogy Hunfalvy munkásságában nem alkalmazkodott mereven a ritteri elvek vezérfonalához, s gyakran idézte Oscar Peschelt, aki a földrajzi összehasonlításokat igen széles körben alkalmazta. Szabó József monografikus feldolgozásában találóan utalt rá, hogy Hunfalvy kutatási elveit „nem értelmezte dogmaként, s ha a tudományos igazság keresésében korlátnak érezte, akkor minden további nélkül el tudott tekinteni tőlük” (Szabó, 1980). Hunfalvy János a földrajz elméleti és gyakorlati kérdéseinek kiváló tudósává vált, s ez is hozzájárult tudományszervező sikereihez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy néprajzi, történelmi, és földrajzi előadásaiban nagy hangsúlyt fektetett a természeti viszonyokra, a földrajzi elhelyezkedésre, a domborzatra, a vízszintes tagozódásra, a földtani, kőzettani viszonyokra, valamint a hegységek elhelyezkedésére és a folyóvizek futási irányára. A természeti környezet társadalomra és a termelésre gyakorolt hatását sokoldalúan vizsgálta. Nemcsak tudást, hanem szemléletet is adtak előadásai. Budapesten az első egyetemi földrajz tanszék létrehozásával elindította a földrajztanárok magas szintű képzését. Szabó József megállapítása szerint „ezek a hallgatók kétségtelenül a legmodernebb ismereteket kapták, s alkalmuk volt megérezni, hogy a földrajz sem művelhető az összefüggéseknek – főleg összehasonlításokkal való – feltárása nélkül”. Az állam­isméket meghaladó „egyetemi előadásai során jutott el a földrajz legmagasabb szintjére” – szögezte le Szabó József (1985).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy Egyetemes földrajzának lapjain az ember sem sikkadt el. Ortutay Gyula a mű néprajzi értékeit méltatta: „A szigorúan vett leíró földrajzi részek mellett telis-teli van munkája néprajzi leírásokkal, sokszor valóságos nemzetkarakterológiát ad, mint pl. a spanyol részben vagy a magyarság csoportjainak, szokásvilágának a leírásánál. Műve a múlt század végén nemzedékek európai eligazítója volt…” (Ortutay, 1960).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó József hívja fel a figyelmet arra, hogy „Hunfalvy valóban mesteri tömörséggel tudta összefoglalni egy-egy nép jellemzését. E jellemzései nyilván mindig többé-kevésbé szubjektívek, de az megállapítható, hogy soha nem egyoldalú. A sajátjának érzett magyarság hibáit éppúgy számba veszi, mint bármely szomszédos nép erényeit. S észre kell venni azt a törekvést is, hogy egy-egy elmaradott nép első pillantásra durva, negatív vonásaiban a mostoha sors tükröződésére hívja fel a figyelmet.” (Szabó, 1980)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy rendszeresen beszámolt a földrajztudomány nemzetközi helyzetéről, a külföldi kutatóexpedíciók eredményeiről. A különböző nemzetközi tudományos kongresszusokon nagyon széles és gyümölcsöző kapcsolatrendszert épített ki. Fontosnak tartotta, hogy a távoli kontinenseken tett földrajzi felfedezések eredményeit minél szélesebb körben megismertesse a magyar közvéleménnyel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Híveket, pártfogókat, barátokat akart szerezni a földrajznak, s ennek érdekében minden alkalmat megragadott, hogy előadásaival, tanulmányaival, közéleti szerepléseivel népszerűsítse tudományát. Tanárként nagyon eredményesen tevékenykedett. Az egyik legkiválóbb diákja, Thirring Gusztáv geográfus, statisztikus így értékelte professzorát: „Hunfalvy János, mint geográfus a maga korában még polihisztor és enciklopédista lehetett, valóban az egyetemes földrajz mestere, aki a maga univerzális tudásában egyesítette mindazokat az ismereteket, amelyeket földrajz, természettudomány, néprajz, statisztika és közgazdaságtan a földről és az emberről összehalmozott […] tagadhatatlan, hogy ő volt az első magyar szakférfiú, aki tudományos rendszerességgel tárgyalta a földrajzot és akinek hangyaszorgalma és szívós búvárkodása hozta létre azokat az alapvető munkákat, amelyekre az újabb természettudományos irány is támaszkodott és épített.” (Thirring, 1922)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János munkásságát joggal tartja számon a történettudomány, a statisztika és a néprajz. E tárgykörökben írt művei közül kiemelendő Európa államai rövid statisztikája (1868), valamint Az európai államok budgetjei (1862). Az összehasonlító módszer alkalmazásával íródott, elsősorban német forrásokra támaszkodó művek állami költségvetéseinek összevetése érzékelteti a gazdasági-társadalmi folyamatok sajátosságait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkásságának folytatói egyaránt kiemelik, hogy milyen sokat tett nyelvi elszigeteltségünk csökkentése s a nemzetközi elismertetésünk érdekében. Hunfalvy nagy figyelmet fordított arra, hogy a francia Revue géographique internationale, valamint a német, Petermann-féle Geographische Mitteilungen rendszeresen hírt adjon hazánkról és a magyar földrajz eredményeiről. Fodor Ferenc (2006) állapította meg: „Kétségtelen, hogy talán egyetlen más időszakban sem volt a magyar geográfiának olyan szoros kapcsolata a nyugat-európai tudományos körökkel, mint ekkor. Nem hiányoztunk egyetlen nemzetközi kongresszusról sem.”

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor Ferenc földrajzprofesszor igen szellemesen ábrázolta Hunfalvy János szakmai kapcsolatainak „bolygórendszerét”, melybe a kor számos tudósa beletartozott. Több tanítványa és munkatársa a legkülönbözőbb posztokon szolgálták a geográfiát. A Magyar Földrajzi Társaság 1872-es megalakításakor sikerült a kor számos jeles magyar utazóját, Vámbéry Ármint, Déchy Mórt, Xantus Jánost a geográfia ügye mellé állítani. A tanítványok közül Berecz Antal, Czirbusz Géza, Erődi Béla, Havass Rezső, Márki Sándor, Lasz Samu a legkülönbözőbb szakterületeken hasznosították a Hunfalvytól kapott szellemi útravalót. Hunfalvy kiváló emberismerettel megáldott szervezőként ötleteket adott, indítványokat tett, előadásokat tartott, hírlapi cikkeket írt, tárgyalásokat folytatott, szervezett, és a közélet legkülönbözőbb posztjain érvelt a tudomány érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy János korában a földrajz mint iskolai tantárgy előkelő helyet foglalt el. Az általa javasolt – és többnyire általa is írt – tankönyvek az ország minden iskolájába eljutottak. A geográfiának anyagi erőforrásokat szerzett, fórumokat teremtett, s a tudomány eredményeit igyekezett a hétköznapi életben hasznosítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A német iskola tudósainak, Alexander von Humboldtnak, Karl Ritternek és Ferdinand von Richthofennek munkáit lefordítva és gyakran idézve igyekezett itthon is megismertetni a korabeli nyugat-európai tudomány eredményeit. Szabó József találóan mutatott rá, hogy a polihisztor tudós révén vált a földrajz a történelemtől teljesen független egyetemi diszciplínává. A Hunfalvy által lerakott alapok és szervezeti-intézményi keretek, valamint társadalmi fórumok a későbbiek során elevenen hatottak a geográfia fejlődésére. Az oknyomozó természettudományi földrajzi irányzat világszínvonalra fejlesztése az utód Lóczy Lajos, illetve Cholnoky Jenő érdeme, de nem feledhető, hogy az alapokat lerakó munkában milyen kimagasló érdemeket szerzett Hunfalvy János. Az enciklopédikus összehasonlító geográfiát egyetemi és akadémiai rangra emelő professzor a 19. század egyik legjelentősebb polihisztora volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1888. december 6-án bekövetkezett halála után a magyar újságok terjedelmes nekrológokban búcsúztak tőle. A megemlékezők közül Keleti Károly (1890) elkészítette a Hunfalvy-bibliográfiát, mely meggyőzően bizonyítja, hogy a legnehezebb élethelyzetekben is lehet alkotni, dolgozni, nemes célokat valóra váltani. Az első, a börtönben megírt könyvtől, az Egyetemes történelemtől hosszú és göröngyös út vezetett a budapesti egyetem katedrájáig. Ezt a nehéz és meredek utat azonban sikeresen járta be a szepességi jobbágyivadék, aki a nagyszalóki földműves házától kiindulva börtönbüntetést elszenvedve jutott el a Magyar Tudományos Akadémia előadói pulpitusáig. Kimagasló, nemzetközileg elismert eredményeit elsősorban a maga tehetségének, szorgalmának és kitartásának köszönhette, de a kor jeles közéleti személyiségei, döntéshozói – akik felismerték munkássága értékeit és gyakorlati hasznosságát – is hozzájárultak páratlan sikeréhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hunfalvy legfontosabb művei mellett nem feledhető, hogy a tudomány számára olyan társadalmi igények, gyakorlati szempontok, hétköznapi szükségletek szülte célokat és feladatokat jelölt meg, melyek igen hasznosak és előremutatóak voltak. Ezzel a szemlélettel és a szervezői képességekkel tudott döntéshozókat megnyerni, megbízásokat, erőforrásokat szerezni, intézményi kereteket teremteni. S ezért tekinthetünk személyére és életművére ma is követendő példaként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hevesi Attila szerint a történeti földrajz és a politikai földrajz hazai megteremtőjének tekinthetjük. A közelmúlt bosznia-hercegovinai, koszovói eseményeinek megértéséhez Hunfalvy balkáni leírásai máig igen hasznosak. Hevesi Attila eleveníti fel, hogy Hunfalvy szót emelt a Velencei-tó kiszárításának ostoba terve ellen, s felhívta a figyelmet, a tómedence vizének elvesztése nagyon súlyos környezeti következményekkel járhat (Hevesi, 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utókor megbecsülését jelzi, hogy Hunfalvy János nevét viseli Budapesten, a Ponty utcában található két tannyelvű közgazdasági szakközépiskola, melynek tanárai és diákjai méltó tisztelettel ápolják a névadó emlékét.
 
Válogatás Hunfalvy János műveiből
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemes történelem, I–III. Pest, Emich Gusztáv, 1851–1852

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország és Erdély eredeti képekben, I–II. (németül is) Pest–Darmstadt, Lange Gusztáv György, 1855–1860, https://mek.oszk.hu/06400/06446/pdf/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapest és környéke (németül is). Pest: Lauffer-Stolp, 1859

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása, I–III. Pest, Emich Gusztáv, 1863–1865, http://real-eod.mtak.hu/5613/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az osztrák birodalom rövid statisztikája, különös tekintettel a magyar államra. Pest, Emich Gusztáv, 1867, https://books.google.hu/books?id=DBFbAAAAcAAJ&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása. Pest, Emich Gusztáv, 1867, https://mandadb.hu/tetel/653446/Gomor_es_Kishont_torvenyesen_egyesult_varmegyenek_leirasa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánk közlekedési eszközeiről. Pest, Eggenberger, 1867, http://real-eod.mtak.hu/754/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európa államainak rövid statisztikája. Pest, Emich, 1868, https://mandadb.hu/tetel/448512/Europa_allamainak_rovid_statistikaja_1868

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Duna budapesti szakaszának szabályozása. Budapest, Franklin, 1877, https://mandadb.hu/tetel/595598/A_Duna_budapesti_szakaszanak_szabalyozasa

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Földrajzi tényezők. H. J. előadásai alapján jegyezte: Savlicek Sándor. Budapest, 1881–1882

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Folyóink szabályozása. Budapesti Szemle, 1888, 321–337. http://real-j.mtak.hu/2335/1/BudapestiSzemle_1888_054.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyetemes néprajz. Jegyzet egyetemi előadásról (csonka), é. n.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemes összehasonlító földrajz. Jegyzet egyetemi előadásról, é. n.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemes földrajz. I–III. Budapest, 1884–1890, https://mek.oszk.hu/13900/13942/pdf/
 
IRODALOM
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs D. (szerk.) (1993): Magyar utazók lexikona. Budapest: Panoráma Kiadó, 163–164.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bulla B. (1954): Néhány szó a magyar földrajztudomány haladó hagyományairól. Földrajzi Közlemények, II. (LXXVIII.), 1, http://tudosnaptar.kfki.hu/k/a/katonam/Bulla_1954.doc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor F. (2006): A magyar földrajztudomány története. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézete, http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/fodor_foldrajz.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hevesi A. (2001): A korszerű magyar földrajztudomány megteremtője – Hunfalvy János földrajzi munkássága. A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 61. kötet, 83–117.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keleti K. (1890): Hunfalvy János emlékezete. [Tartalmazza Hunfalvy János írásainak eddigi legteljesebb bibliográfiáját.] A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek, VI/3. Budapest: MTA, 22–40. https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/1062914/default/doc_url/N5_Hunfalvy_Keleti_OCR_1889.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kubassek J. (2001): Mozaikok a Kárpátok tudományos feltárásának történetéből. In: Ilyés Z. – Keményfi R. (szerk.): A táj megértése felé. Tanulmányok a 75 éves Pimczés Zoltán professzor tiszteletére. Debrecen–Eger, 259–274.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láng S. (1971): A földrajzoktatás múltja az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1870–1970 között. Földrajzi Értesítő, XX, 3, 329–341.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láng S. (1971): A budapesti tudományegyetem földrajzi intézetének 100 éve – professzorai munkásságának tükrében. Az 1970. november 20-i egyetemi centenáriumi ünnepségen elhangzott méltató előadás. 100 éves a magyar földrajzi felsőoktatás. Földrajzi közlemények, 19, 3, 242–247.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Márki S. (1889): Hunfalvy János. Földrajzi Közlemények, 17, 65–82. http://real-j.mtak.hu/10016/1/FoldrajziKozlemenyek_1889.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ortutay Gy. (1960): A két Hunfalvy – Írók, népek, századok. Budapest: Magvető Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1980): Hunfalvy János. Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó J. (1985): Gondolatok Hunfalvy János életművéről néhány XIX. század közepi földrajzi irányzat tükrében. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1) Érd: Magyar Földrajzi Gyűjtemény, 21–26. https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_FOLD_Fmt_01_1985/?pg=22&layout=s

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Székely A. (1971): A folyóvizek munkaképességének megismerése, különös tekintettel a budapesti egyetem professzorainak munkásságára egy évszázad alatt. 100 éves a magyar földrajzi felsőoktatás. Földrajzi közlemények, 19, 3, 248–290.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Thirring G. (1922): Hunfalvy János sírjánál. Földrajzi Közlemények, 169–170.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave