Cím:

Popular Music, Technology, and the Changing Media Ecosystem. From Casettes to Stream

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.3.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Barna Emília és Tófalvy Tamás szerkesztésében 2020-ban jelent meg a könnyű­zene, technológia és a média gazdaságtanával foglalkozó angol nyelvű kötet. A kiadó (eddig) huszonnégy kötetes sorozatban foglalkozik a könnyűzene, a kultúra és az identitás témakörével, a szerkesztőpáros kötete ennek a sorozatnak a friss, negyedszázadik eleme.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szerkesztői bevezetést (mely Tófalvy Tamás felvezető, szintetizáló tanulmánya) négy tematikus blokk követi, összesen tizennégy önálló tanulmánnyal, jellemzően nemzetközi szerzők tollából, a két szerkesztő egy-egy tanulmánnyal képviselteti magát. A szerzőket a kötet elején egybekezdéses bemutatással ismerhetjük meg. A bevezetésben a tágabb gondolati környezetet (változó szereplők, változó technológiák, üzleti modellek és a zene különböző megjelenési formái) vázolja fel Tófalvy Tamás, és amellett, hogy kiemeli a technológiai megoldások determinisztikus hatását, hangsúlyozza, hogy nem ezek a döntők, hanem a társadalmi minták és a használat ad új értelmet az állandóan változó funkcióknak, egy folyamatosan változó, és követendő területet jelentve ezzel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az első tematikus egység a technológiai hálózatokkal és a könnyűzene viszonyával foglalkozik. Paolo Nagaudda az első tanulmányban a zenei színterekkel mint infrastrukturális környezetekkel foglalkozik, azokkal a kihívásokkal, amelyeket a digitális média terjedése hozott, a közösségi média zenei színtérré válásától kezdve az online streaming platformok technológiai, stílus- és véleményformáló erejéig. Három dimenzióban tanulmányozza a kérdést, a digitális platformok, az adatok szervezése és menedzsmentje, illetve az új zenei formátumok fejlődésének oldaláról. Stéphane Costantini a zenei színtereket és a zeneközpontú hálózatokat vizsgálja a digitalizáció szemüvegén keresztül. A digitalizációt a közösségi média terjedésének hatásain és a digitális terjesztői hálózatokon keresztül is elemzi, figyelembe véve a zenei brand mint üzleti termék terjedését és sikerét. Fontos eredménye, hogy bár a terjesztői hálózatok és technikák globálisak, nagyon sok múlik a zenekar földrajzi, kulturális meghatározottságán azon a téren, hogy melyik megoldást használják sikeresen. Ugyanilyen fontos, hogy a zenészeknek ebben a környezetben már mint szolgáltatóknak, ügyfélmenedzsereknek kell működniük, nem elég „puszta” tartalomszolgáltatóknak lenniük. Tófalvy Tamás az underground fogalma felől közelít ehhez a kérdéshez. Több féle underground létezik (politikai, nem hivatalos, nem mainstream, illetve a kifejezetten rétegzenék. A (digitális) média az underground fogalmát és környezetét is megváltoztatta az elmúlt négy évtizedben. Önreflektáló és réteg jellege megmaradt, de célja, a téma, amihez képest definiálja magát, és eszközei is megváltoztak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A második nagy tematikus egység hívószavai az ízlés, a hitelesség és a digitális média. Barna Emília a Song Exploder esettanulmánya segítségével (és sok más forrást igénybe véve) a zenei fogyasztók ízlésváltozásait vizsgálja, kiemelve a mit fogyaszt mellett a hogyan és milyen célból fogyaszt jelenségek formáló hatását. A digitális és online zenei környezet kiváló terep a zenei mindenevőknek, a zenei divatkövetőknek, a vegyes zenei ízléssel rendelkezőknek, akik (elvileg) könnyedén alakíthatják ki személyre szabott környezeteiket céljaiknak megfelelően. Rónai András tanulmányában a fogyasztók kényelmi igényeiről értekezik. Egy adott platformon belül a zenei listák vagy újabban a hangirányítás alapú zenehallgatás a keresés és az fogyasztott zene ismeretének kényelmét adják meg a fogyasztóknak. Ez az érintkezésmentes zenehallgatás visszaviszi a fogyasztókat a zenehallgatás alapvető élményéhez, amikor kényelmes módon, csak a zenehallgatás igényének kell jelentkeznie, és az a lehető legegyszerűbb módon megvalósul. A következő tanulmányt három szerző jegyzi (Samira van Bohemen, Julian Schaap és Pauwke Berkers), elemzésükben a nemek megkülönböztetésén alapuló zenei ízlésformálással foglalkoznak regionális és etnikus kontextusban. Bár a kulturális és etnikai háttér még mindig meghatározó a zenei választásokban és választékban, az önreflexió és hangulat egyre növekvő szerepe a zeneválasztásban enyhíti ezt. Jessica Edlom a hitelesség és a brandépítés viszonyát vizsgálja, elemzése nemcsak a zeneipar, de általában az egész influencer világra érvényes. Egyszerre kell hitelesnek és egyéninek tűnni úgy, hogy közben erős brandet is szeretnének kiépíteni ennek populáris követelményeivel. Természetszerűleg azok a sikeresek, akik az egyensúlyt hosszú távon meg tudják őrizni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A harmadik nagyobb egység a zenefogyasztás fizikai megjelenési formáival foglalkozik. Zhongwei Li az 1990-es évek Kínájának tárgyi zenei kultúrájával foglalkozik. A korszak akkor jellemző, a nyugati piacról elszármazó, leselejtezett, vágással jelölt zenehordozói világa mára már eltűnt. Az érdekes esettanulmány és korkép részletes elemzéssel mutatja be a megfogható zene kulturális hatásait. Benjamin Düster hasonló elemzést végez a huszonegyedik század eleji Japán területén a magnókazetta formátumának jelentőségével kapcsolatosan. Ez a kultúra egyáltalán nem tűnt el, sőt, jelentősége, vonzereje megmaradt, bár a kazettakiadók száma csökken. A japán független zenei világ „cool” adathordozója maradt. A szerző ennek a megmaradásnak a kulturális hátterét boncolgatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az utolsó tömb a közösségi médiára fókuszál. Andrew Whelan írása a zenéről szóló diskurzusok világába viszi el olvasóját. A Vaporwave bemutatkozó oldal esettanulmányát kibontva (és a gőzfelhő terjedésének analógiáját szélesebb körre kiterjesztve) egészen a kapitalizmus kritikájáig jut el. Fontos megállapítása, hogy a zene műfaja is formálja magát az adott zenéről szóló írást esztétikai és szemiotikai elemeiben is. Loic Riom a Sofar Sounds esettanulmányán keresztül a meglepetés, felismerés, kedvenccé válás folyamatát vizsgálja. A Sofar Sounds havonta négyszáz olyan zenei eseményt szervez, ahol a hallgatók nem ismerik előre az előadó nevét, elvileg a zene élménye a meghatározó fogyasztási élmény, és nem az ismertsége. Kibontja ennek a „vak” találkozásnak a szociológiáját, a másodlagos információk befolyásoló erejét, és a felfedezés élményét. Cibrán Tenreiro Uzal a spanyol zenei színtéren vizsgálja az amatőr koncertvideók terjedését és jelentőségüket az underground rétegben. Ezek a videók mind az ismertség növelésére, készítőik hírnevének növekedésére, a hivatalos médiával való szembenállásra, illetve a kulturális réteg saját identitásának növelésére is alkalmasak, terjedési platformjuk a digitális média. James Williams a zenei szubkultúra és a politikai témájú stand-up comedy határvonalát veszi górcső alá, különös tekintettel a mindkét területen mozgó szereplőkre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kötet egymásra nem reflektáló, nem egymásra építkező, de értékes és fontos tanulmányok gyűjteménye, tág kitekintésekkel és színes esettanulmányokkal. Mind a zene világa szereplőinek, a digitális tartalomipar üzletembereinek, mind pedig a digitális média kutatóinak hasznos forrásgyűjteménye és segédanyaga.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

(Tamas Tofalvy – Emília Barna editors: Popular Music, Technology, and the Changing Media Ecosystem. From Casettes to Stream. Palgrave Macmillan, 2020, 267 o.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rab Árpád

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

PhD, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem
 
Popular Music, Technology, and the Changing Media Ecosystem. From Casettes to Stream