Magyarország euróövezeti csatlakozásának kérdései II. rész. A gyenge nemzeti valuta előnyei és hátrányai, a magyar makrogazdasági környezet és az euró bevezetésének időzítése

Dilemmas of Hungary’s Accession to the Eurozone Part II. Pros and Cons of the Weak National Currency, the Hungarian Macroeconomic Environment and the Scheduling of the Adoption of Euro

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neszmélyi György Iván1, Pócsik Orsolya2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1habilitált főiskolai tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Kereskedelem Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neszmelyi.Gyorgy@uni-bge.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD-hallgató, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pocsik.Orsolya@phd.uni-szie.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány első részében a szerzők betekintést adtak a hazai, illetve az azzal összevethető szlovákiai tapasztalatokba, valamint az elemzés részeként kitértek az euró bevezetésének, illetve a nemzeti valuta megtartása előnyeinek és hátrányainak bemutatására. A második részben a gyenge nemzeti valuta előnyeit és hátrányait elemzik, valamint a magyar makrogazdasági mutatók mentén bepillantást nyújtanak abba a hazai gazdasági környezetbe, amely véleményük szerint nagyjában-egészében már alkalmas az euró átvételére, így az elemzés az átállás lehetséges időzítésével kapcsolatos megfontolásokra is kiterjed.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In the first part of the study the authors gave an insight into the experiences of euro adoption of Hungary and of Slovakia. The lessons and experiences of Slovakia are well comparable to the Hungarian ones. Moreover, the first part also covered the pros and cons of the adoption of euro and of keeping the national currency. In the second part the authors discuss the benefits and disadvantages of the weak national currency, and by analysing the Hungarian macro-economic indicators also give an insight to the Hungarian economic environment which is – according to the authors – more or less prepared for the euro adoption. Therefore, the analysis covers the considerations of the possible time-scheduling of the euro-adoption as well.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Kelet-Közép-Európa, euróövezet, euróbevezetés, makrogazdaság, valutaárfolyam
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Central and Eastern Europe, eurozone, euro adoption, macro-economy, currency exchange rate
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.5.7
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

II.1. A gyenge nemzeti valuta előnyei és hátrányai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzeti valuta leértékelése/leértékelődése rövid távon kétségtelenül versenyelőnyt jelenthet az exportőröknek, de ha ezt nem követi szorosan a termelékenység javulása, az energiafelhasználás hatékonysága, illetve az exporttermékek hazai hozzáadott értékének növekedése, akkor csupán az olcsó(bb) munkaerőből fakadó előnyök hamar erodálódnak, hiszen a pénz veszít az értékéből, így a béreket előbb-utóbb ki kell igazítani, hogy az emelkedő árakkal lépést tudjanak tartani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a folyamatot a kelet-közép-európai régióban talán pont a magyar forint esetében lehet legjobban nyomon követni, hiszen Magyarország a régió azon kevés – ha nem egyetlen – olyan országa, ahol 1946 óta nem következett be pénzreform. A régió más országai a rendszerváltozás idején bekövetkezett nagyarányú infláció miatt vagy denominálták nemzeti valutájukat (például: Románia, Lengyelország), vagy a bekövetkezett államjogi változások (Jugoszlávia, Csehszlovákia, Szovjetunió megszűnése) miatt az utódállamok eleve új nemzeti valutát vezettek be, utóbbiak közül többen ma már tagjai az euróövezetnek (Szlovénia, Szlovákia, balti államok). Magyarország esetében a rendszerváltozás első öt-hat évében jelentős infláció volt, ám korántsem olyan mértékű, mint némelyik volt szovjet vagy volt jugoszláv államban, így nem került sor sem denominálásra, sem új pénznem bevezetésére. Formálisan tehát még mindig ugyanaz a forint a nemzeti valuta, ami 1946. augusztus elejétől – erős és stabil pénzként – felváltotta a hiperinflációs körülmények között szinte megsemmisült pengőt. Az 1946 óta eltelt évtizedek során, különösen az 1980-as évek végétől, a forint fokozatosan elveszítette értékének nagy részét. Az értékcsökkenés nagy része a rendszerváltás utáni öt-hat év során következett be, itt említést érdemel az 1995. március 12-én bejelentett, Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter nevével fémjelzett stabilizációs program, amelynek része volt a forint egyszeri 9%-os, majd ütemezett, kezdetben havi 1,9%-os, később csökkentett mértékű csúszó leértékelése, amely ugyan rövid távon megmentette az ország külső fizetőképességét, de a leértékelődő forint, illetve a párhuzamosan bevezetett vámpótlék felpörgette az inflációt, és számottevően csökkentette a bérek reálértékét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A számos további megszorító és életszínvonal-csökkentő eleme és hatása miatt a „Bokros-csomag” hasznosságáról mindmáig erősen megoszlik a szakemberek véleménye. Egy megállapítás azonban szinte biztosan kimondható, hogy a Bokros-csomag az 1990-es évek közepén – nagyon jelentős társadalmi áldozatvállalás és a forint szintén igen jelentős devalválása árán – komoly versenyelőnyt biztosított a magyar nemzetgazdaság exportőrei számára, ám ez a versenyelőny a 2000-es évek elejére – EU csatlakozásunk időpontjáig – szinte teljesen erodálódott, nem véletlen, hogy az ezt követő, de még a 2008. évi válság előtti évek során a makrogazdasági mutatók jelentősen romlottak, különösen a költségvetés, illetve a külső eladósodottság GDP-arányos hiánya, illetve az exportteljesítmény alakulásával közvetlenül összefüggő folyó fizetési mérleg hiánya. Érdemes feleleveníteni, hogy ebben az időszakban – 2008 februárjában – lépett életbe a forint pénzpiaci szabad lebegtetéséről szóló árfolyam-politikai döntés, nyilvánvalóan a rugalmas adaptáció szándékával. Ez a mechanizmus érvényes mindmáig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2008 őszén kirobbant világgazdasági és pénzügyi válság összességében igen kedvezőtlen állapotban érte a magyar nemzetgazdaságot. Ebben az időszakban azonban – valószínűleg a nemzetközi (IMF, EU) hitelek felvételéről szóló megállapodások viszonylag gyors megkötése miatt – a forint árfolyama csak egy viszonylag rövid időszakban, átmenetileg ugrott fel az akkor nagyon magasnak számító 320–330 Ft/euró szintre. (A szerzők szubjektív emlékei alapján 2010-ben, kormányváltáskor kb. 265–270 Ft/euró volt az árfolyam, és azt megelőzően általában még annál is alacsonyabb (és ezt jegybanki források is alátámasztják, például a középárfolyam-figyelő, de a napiarfolyam.hu-n is visszakereshető.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges feladatának az árstabilitás elérésének és fenntartásának teljesítését tartja, de emellett kiemelt célként kezeli az ország külső sérülékenységének csökkentését és az államadósság szerkezetének egészségesebbé tételét. Ennek eszköze volt a 2014-ben meghirdetett önfinanszírozási koncepció és program, amelynek keretében az MNB, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a bankok kooperációjával lehetővé vált a lejáró devizaadósság forintból történő megújítása és az említett célok elérése (Nagy–Palotai, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyelmet érdemel azonban, hogy a magyar és ugyanúgy a cseh és lengyel gazdaság – mindenekelőtt a vállalatok szintjén, tizenöt évvel az EU tagság megszerzése után – ma már nagymértékben „euroizált”, külföldi tranzakcióik nagy részét már eleve euróban bonyolítják, sőt nem ritka az sem, amikor belföldi értékesítésnél is (például idegenforgalom) az árakat euróban vagy euróalapra számítva adják meg. Ez egybecseng azzal a közel tíz évvel ezelőtti véleménnyel, amely szerint a korábbi (2010 előtti) kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája volt az oka, hogy Magyarország lecsúszott az euró bevezetésének korai lehetőségéről, és maradt, mint második lehetséges legjobb megoldás, a gazdaság spontán euroizációja, azzal, hogy az „elkövetkező tíz évben” (azaz nagyjából a mostanáig terjedő időszakban – a szerzők) a kettős valutarendszer válik realitássá (Mihályi, 2012). Az egyre gyengülő forint leginkább csak a belföldön forintfizetésért dolgozókat, valamint a döntően a belföldi piacra termelő és értékesítő kisebb kkv-kat érinti rosszul. A magyar gazdaság euroizáltsága azonban sokkal inkább empirikus úton igazolt, és bár több szerző is említi (például: Bod, 2019; Palánkai, 2020), de annak tényleges mértékével kapcsolatban nemigen állnak rendelkezésre források. Ráadásul, módszertani szempontból sem teljesen világos, hogy az euroizáltság hogyan lenne mérhető, kiszámítható adekvát módon. A másik vitatható kérdés az, hogy vajon feltétlenül szükséges-e az importhelyettesítés erősítése. Természetesen ebben van igazság, hiszen nem vitatható, hogy például élelmiszerekből előnyösebb és akár fogyasztóegészségi szempontból is hasznosabb a hazai előállítású termékek preferálása, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, ahol a termelési inputok, különösen az energiahordozók igen nagy része külföldről származik, ezek helyettesítése belföldi forrásból nem lenne lehetséges. Bár a koronavírus-járvány bizonyos tekintetben új megvilágításba helyezi a lokális erőforrások szerepét és az importhelyettesítést, de az említett adottságok tekintetében aligha számíthatunk lényeges változásra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Addig is, az exportőröket, illetve a mögöttük álló főleg külföldi befektetőket (multicégeket) kedvező helyzetbe hozza a gyengülő forint, és a gyengülés visszaszorítása ellen az MNB nem tett lépéseket (például kamatlábemelés). Ez, úgymond, jót tesz az ország versenyképességének, ugyanakkor az érem másik oldala az, hogy a forintban keletkezett jövedelmek és megtakarítások értéke euróban kifejezve erodálódik, továbbá az egyébként látványos, bár főként a multicégek működésének köszönhető magyar exportteljesítményhez szükséges importtermékek, -szolgáltatások és energiahordozók ára forintban számolva megemelkedik. Kérdés tehát, hogy az utóbbi években – amikor már a magyar nemzetgazdaság viszonylag tartós növekedési pályára állt – a forint fokozatos értékvesztése szükségszerű volt-e, és ha igen, akkor az kiknek és miért lehetett előnyös, ha pedig nem, akkor viszont a jegybank miért nem tett lépéseket. Csehország példája, a cseh korona viszonylag stabil árfolyama arra utal, hogy az euróövezetbe való belépésig is célszerű, ha egy ország erős és stabil valutával rendelkezik. Magyarországon viszont, legalábbis a belföldi jövedelemmel rendelkező vállalkozásokat és magánszemélyeket kettős hátrány éri: egyrészt a) nem részesei az euróövezet nyújtotta előnyöknek, másrészt b) a fokozatosan gyengülő árfolyam miatt értékvesztést szenvednek el bármilyen import esetén, illetve külföldre utazás esetén. Felvetődik tehát a kérdés: kinek és miért érdeke az, hogy gyenge és egyre gyengébb legyen a forint úgy, hogy közben a gazdaság még mindig számottevő forint­alapú teljesítménye fokozatosan veszít értékéből.

II.2. Magyarország egyes gazdasági mutatóinak alakulása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdagság helyzete (1. táblázat) a legtöbb makrogazdasági mutató szerint a magyar nemzetgazdaság nagyfokú stabilitására, recesszióval szembeni jó ellenállóképességére utal. A mérsékeltebb piaci hozamvárakozásokon túl számos egyéb strukturális faktor (például a jegybankok mennyiségi lazítás során, értékpapír-vásárláson keresztül megnövelt mérlegfőösszege) is lefelé nyomja a hosszú távú kamatokat. Emellett egyéb hangulati-bizalmi mutatók alakulása – például a fejlett országok beszerzési menedzserindexeinek (PMI) csökkenése, a New York FED recessziós valószínűségi indexének emelkedése, a menekülőeszköznek számító arany árfolyamának erősödése, az egyik legfontosabb nyersanyagként számontartott réz árfolyamának csökkenése – alapján is csökkenést várnak az elemzők. Hazánkat ugyanakkor a tíz évvel korábbi állapotához képest jóval kiegyensúlyozottabb helyzetben, alacsonyabb sérülékenység mellett érte a lassulás, ami az új típusú koronavírus-járvány miatt, 2020 tavasza óta közvetlen realitássá vált.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A magyar nemzetgazdaság néhány makrogazdasági mutatója
Mutató
2008
2012
2019
Reálgazdasági teljesítmény
A GDP növekedése (előző év azonos időszakához képest)
0,9
–1,4
4,9
 
Munkanélküliségi ráta (15–74 év, %)
7,8
11,0
3,4
Államadósság és költségvetés
Államadósság (a GDP százalékában)*
71,8
78,5
65,0
 
Devizaadósság aránya a központi államadósságon belül (%)
37,4
40,2
17,3
 
Külföldiek aránya az államadósságon belül (%)**
51,4
61,7
18,0
 
Költségvetési deficit (a GDP százalékában)
–3,7
–2,4
–2,3
Külső sérülékenység
Folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP százalékában)
–7,1
1,6
–0,7
 
Nettó külső adósság (a GDP százalékában)***
52,6
45,3
8,1
 
Bruttó külső adósság (a GDP százalékában)***
97,1
98,8
50,2
Megjegyzés: A GDP növekedése esetében szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. Az államadósság esetében bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maas­trichti) adósság.
**Európai Bizottság (2020) alapján (2019. októberi adat)
***MNB Fizetési mérleg jelentés (MNB, 2020b)
(Saját szerkesztés Eurostat, KSH, MNB, ÁKK, ÁSZ alapján, 2019)
 
II.2.1. A fogyasztás várható alakulása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar gazdaság eurózónához történő konvergenciája folytatódik, a növekedési többletünk a teljes előrejelzési horizonton a 2–3 százalékpont között várható. Az előrejelzési horizonton a lakossági fogyasztás továbbra is a gazdasági fellendülés legfontosabb tényezője marad, bár növekedésének üteme – a MNB 2020. márciusi elemzése szerint is – a járvány miatt középtávon számottevően csökken (1. ábra). 2020 első negyedévében, a járvány terjedése miatti élelmiszer-tartalékok képzése a kiskereskedelmi forgalom növekedését eredményezte, ám már akkor előre látható volt, hogy az év második felében visszaeshet a kiskereskedelmi volumen, ennek következtében a tartalékolás a fogyasztás éven belüli átcsoportosítását jelentheti. Az élelmiszertermékek és más fogyasztási cikkek kiskereskedelmében már a vírus megjelenése előtti években is egyre inkább teret nyertek a hagyományos kereskedelmi csatornák mellett az online, illetve hibrid megoldások (Sikos et al., 2019), így a járvány megjelenésekor, illetve a második hullám idején sorra került lezárások nyomán az online rendelések révén az élelmiszer-kiskereskedelem, illetve a vendéglátóhelyek egy része képes volt a kialakult helyzethez részlegesen alkalmazkodni. A fogyasztás mérséklődő növekedésével és a hiteltörlesztési moratórium hatásával is kalkulálva a háztartási hitelállomány emelkedését az MNB 5 százalékosra becsülte a lakáshitelek iránti kereslet jelentősebb és a fogyasztási hitelfelvétel mérsékelt visszaesésének hatására. (A hivatkozott MNB jelentés elkészítésének idején még nem volt előre látható a járvány második hulláma, amely hatására, különösen a turizmus és vendéglátás kényszerű leállása miatt, vélhetően a fogyasztás visszaesése jelentősebb mértékű lesz – a szerzők.) A járványhoz kapcsolódó munkaerőpiaci fejlemények miatt a lakosság előreláthatóan romló visszafizetési képességét a törlesztési moratórium kiegyenlítheti (MNB, 2020a). A hiteltörlesztési moratóriumot a 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a járványügyi szükséghelyzet végéig meghosszabbította.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A fogyasztás növekedésének alakulása (2017–2022)
Megjegyzés: A sáv széleit két szcenárió előrejelzései adják
 
II.2.2. Infláció
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2019 második felében, illetve a 2020. év elején a közép- és kelet-európai régió országainak nagy részében növekedett az infláció, és több alkalommal ideiglenesen kilépett a jegybanki inflációs célok körüli toleranciasávból (2. ábra). Az elmúlt hónapokban az infláció emelkedését a régióban főként a fontosabb volumenhordozó árucikkek, azaz az üzemanyagok és az élelmiszerek árainak növekedése okozta (2. táblázat). Az üzemanyagok árának 2020. január–februárig tartó növekedése, majd márciustól hirtelen, zuhanásszerű csökkenése a világpiaci olajárak erőteljes változékonyságával volt összhangban. Az olajárak rövid távú mélyrepülését egyrészt a nagy olajtermelő államok közti, kitermelés korlátozására vonatkozó megállapodás hiánya, másrészt a vírusjárvány miatti visszaesett kereslet magyarázza. A nemzetközi olajárak, illetve a kereslet csökkenése eddig jóval erőteljesebbnek bizonyult, mint a forint hirtelen értékvesztése az olajpiacon legjelentősebb valutához, az USA dollárhoz képest, az említett nemzetközi piaci hatások a hazai üzemanyagárak változásain keresztül jól nyomon követhetők voltak. Az üzemanyagárak hatása tehát az év elején inflációcsökkentő volt, ugyanakkor már ekkor a nemzetközi olajpiac „magához térésének” bizonyos jelei voltak érzékelhetők. Ilyen volt például 2020 tavaszán az Oroszország és Szaúd-Arábia közti megállapodás a kőolaj-kitermelés visszafogásáról, és bár nem terjedt ki az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) valamennyi tagjára, a nemzetközi olajpiac némileg stabilizálódott, ezért és a gyenge forintárfolyam, valamint a vélhetően a tavaszi kijárási korlátozások feloldása által előidézett keresletnövekedés miatt az üzemanyagok ára számottevően emelkedett. Ez a tendencia nem fordult visszájára az év hátralévő részében a járvány második hulláma miatt hozott, 2021 elején is hatályban lévő, a korábbiaknál is szigorúbb kijárási korlátozások ellenére sem. Mindez tehát utóbb a 2020. év elejei inflációcsökkentő hatást legalábbis részben semlegesítette.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Jegybankok inflációs célja, az infláció alakulása és az elemzői várakozások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A 2. ábra (Jegybankok inflációs célja, az infláció alakulása és az elemzői várakozások) adatai (%)
Magyarország
Csehország
Lengyelország
Románia
2018
2,9
2,1
1,7
4,6
2019
3,3
2,8
2,3
3,8
2020. február
4,4
3,7
4,7
3,1
Elemzői várakozások
3,5
2,8
3,3
3,3
Inflációs cél
3,0
2,0
2,5
2,5
Minimum
2,8
1,8
2,4
2,8
Maximum
4,4
3,5
3,9
4,0
MNB Inflációs jelentés (MNB, 2020a), OECD, Trading Economics, National Institute of Statistics Romania, Consensus Economics alapján (2020) (adatok egy tizedesre kerekítve)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ami az élelmiszerek árait illeti, az afrikai sertéspestis jelentős károkat okozott a világ sertésállományában. Emiatt a vágósertés termelői ára számottevően növekedett, és 2019. decemberben már több mint 15 százalékkal volt magasabb az Európai Unióban, mint egy évvel korábban. A sertéshús ára mellett a friss zöldségek és gyümölcsök ára emelkedett jelentősen (MNB, 2020a).
 
II.2.3. A forint árfolyamának alakulása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mostani helyzet nem forintspecifikus (3. ábra), sokkal inkább a pánikeffektusnak köszönhető, ám a forint nemcsak a „nagy” valutákhoz (például USD, EUR, CHF), hanem a közép- és dél-európai valutákhoz (CZK, PLZ, TRL) képest is gyengült. A sokkhatás az országok teljes lezárásának, a pénzpiacok stagnálásának és annak a háború előtti jelenségnek köszönhető, hogy mindent készpénzzé teszünk. A forinttal a legnagyobb problémát a kilengések gyakorisága, a hirtelen megugró árfolyam és a folyamatos gyengülés okozza, ez megnehezíti a mikro- és makrogazdaság szereplőinek mindennapi működést. Bár a Magyar Nemzeti Bank – hosszú idő után, 2020 tavaszán – némileg változtatott a rekordalacsony szintű kamatokon, és ennek következtében a forint kismértékben visszaerősödött, ám a járvány második hulláma idején ismét lejtőre került, amit újabb, de kamatszintváltozást nem jelentő jegybanki beavatkozással sikerült ugyan megállítani, ám továbbra sem tudni, hogy közép- vagy hosszabb távon meddig szaladhat el a forint árfolyama az euróval szemben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. AZ EUR/HUF árfolyamának változása (Tőzsdeász, 2020)
 
II.2.4. A külső egyensúly
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A külső egyensúly alakulására az árfolyam számottevő hatással van, ezt jól jelzi, hogy a feltörekvő országok legutóbbi válság óta vizsgált adatai alapján a folyó fizetési mérleg és az árfolyam alakulása között pozitív korreláció áll fenn. Tapasztalati megfigyelés szerint azok az országok tudták külkereskedelmi egyenlegüket javítani, amelyek valutáinak árfolyama a válság után rugalmasan leértékelődött. Magyarországon ennek kiemelt szerepe lehetett a szolgáltatásexport tekintetében. A szolgáltató szektorban a vonzóbb árakra és az ezekkel együtt fellépő többletkeresletre a gazdasági szereplők már rövid távon is újabb beruházásokkal, valamint a kapacitások bővítésével reagálnak. Erre példaként hozható fel – legalábbis a Covid-járványt megelőző időszakban – Budapest folyamatosan növekvő szállodai és éttermi kínálata vagy az árufuvarozásban érdekelt hazai cégek eredményei (Kóczián–Sisak, 2019).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Árfolyamok változásai és a külső egyensúly (IMF, World Bank; Kóczián–Sisak, 2019)
 
II.2.5. A bruttó államadósság
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon 2011-től kezdődően indult el az a stabilizációs folyamat, amelynek eredménye a bruttó külső adósság (5. ábra) folyamatos apadása. A kedvezően alakult adósságpálya következtében Magyarország bruttó külső adóssága 2017-ben nagyjából elérte a régiós átlagot. A 2014. évtől azonban évente egyre gyorsabban csökkent az államháztartás bruttó külső adósságának részaránya a teljes bruttó külső adóssággal összevetve. Ezzel párhuzamosan kedvező folyamatot jelentett, hogy növekedett az államháztartás bruttó adósságán belül a hazai finanszírozás részaránya. Az államháztartás bruttó külső adósságmutatójának csökkenésében a végbement gazdasági növekedés is fontos szerepet játszott. Kedvező változást jelentett az is, hogy a rövid lejáratú külső devizaadósság részaránya visszaesett. A hosszabb lejárat következtében számba vehetővé vált az adósság megújítása, redukálva a megújítási kockázat mértékét. A magyar bruttó külső adósságmutató alakulása pozitívan hatott Magyarország nemzetközi megítélésére (ÁSZ, 2019).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. A bruttó államadósság elemzése (MNB Költségvetési jelentés, 2020c)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az államadósság elmúlt években bekövetkezett szerkezeti változásában a háztartások és a hazai bankrendszer emelkedő állampapír-kereslete meghatározó szerepet játszott. Ennek következményeként a külföldi tulajdon államadósságon belüli aránya jelentősen, a 2011. év végi 65 százalékról 2019 végére 33,9 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a magyar állam devizaadóssága is számottevően apadt. A 2011. év végén a központi államadósság devizaaránya közel 50 százalékos volt, míg 2019 végére ez az érték 17,3 százalékra csökkent. A mérséklődő deviza- és külső adósság kedvező hatással volt a magyar gazdaság sérülékenységének csökkentésére (MNB, 2020c).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2021. évi költségvetési törvény szerint a GDP-arányos adósságráta 3,3 százalékpontos csökkenése várható 2021-ben, míg az MNB előrejelzése mintegy 2 százalékpontos csökkenéssel számol. Az államháztartás EDP-módszertan szerinti GDP-arányos bruttó adóssága a 2019 végi 66,3 százalékról a költségvetési törvény szerint 2020-ban 72,6 százalékra nő, majd 2021 végére 69,3 százalékra mérséklődik, és a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenése a tervezettnél alacsonyabb, mintegy 2 százalékpont lehet (MNB, 2021).
 
II.2.6. A folyó fizetési mérleg alakulása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar gazdaság külső finanszírozási képessége régiós összevetésben továbbra is jónak mondható, meghaladja a régióban jellemző átlagos szintet (6. ábra). A kedvező egyensúlyi pozíciót a tőkemérleg jelentős többlete segíti, míg a folyó fizetési mérleg egyenlege Közép-Európa középmezőnyében van. 2016 óta a régió országaiban többnyire romlottak a külső egyensúlyi mutatók, aminek hátterében egyrészt a két EU-költségvetési ciklus határán csökkenő tőkemérlegek, másrészt az adott országok folyó fizetésimérleg-egyenlegeinek csökkenése áll. A folyó fizetési mérleg négy negyedéves hiánya Romániában a GDP 5 százalékának, Szlovákiában a GDP 3 százalékának közelébe emelkedett. Ezzel szemben Csehországban és Lengyelországban – Magyarországhoz hasonlóan – a folyó fizetési mérleg egyenlege javult, és ennek finanszírozási képességet növelő hatását Lengyelországban a tőkemérleg javulása is erősítette. A Magyarországon tapasztalt korábbi csökkenés, majd stabilizálódás ellenére a magyar nemzetgazdaság külső finanszírozási képessége továbbra is kiemelkedő Közép-Európában, aminek hátterében a szolgáltatásegyenleg magasabb többlete és – Lengyelországhoz hasonlóan – a tőkemérleg magas aktívuma áll (MNB, 2020b).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. A kelet-közép-európai régió egyes országai fizetési mérlegének alakulása 2015–2019 között (MNB Fizetési mérleg jelentés, 2020b)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes a legutóbbi konvergenciajelentést is górcső alá venni (3. táblázat). Eszerint a 2018-as jelentés deklarálta, hogy Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági kritériumok közül kettőt teljesít: az államháztartáshoz és a hosszú távú kamatlábakhoz kapcsolódó követelményt. Ugyanakkor, a magyar nemzetgazdaság nem tesz eleget az árstabilitási és az árfolyam-kritériumnak, és jogszabályai nem egyeztethetők össze maradéktalanul a szerződéssel (Európai Bizottság, 2018).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Reálkonvergencia Magyarországon
Európai gazdasági előrejelzés, 2019
Magyarországra vonatkozó előrejelzések
2017
2018
2019
2020
GDP-növekedés (%, év/év)
4,1
4,9
3,7
2,8
Infláció (%, év/év)
2,4
2,9
3,2
3,2
Munkanélküliség (%)
4,2
3,7
3,5
3,5
Államháztartási mérleg (a GDP %-ában)
–2,2
–2,2
–1,8
–1,6
Bruttó államadósság (a GDP %-ában)
73,4
70,8
68,2
67,7
Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában)
3,0
0,5
–1,2
–1,4
(Saját szerkesztés Európai Bizottság, 2020 alapján

II.3. Az eurózónához való csatlakozás időzítése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár a magyar nemzetgazdaság makrogazdasági mutatói alapján nem tűnik távolinak az eurózónához való csatlakozás lehetősége (legalábbis a maastrichti kritériumok teljesítése), a kormányzati kommunikáció szerint az euró bevezetése „ez idő szerint” nem aktuális, és továbbra sincs megjelölt céldátum. Ennek megfelelően úgy tűnik, hogy bár elviekben – a magyar nemzetgazdaság teljesítménye alapján – Magyarország rövid időn belül képes lehetne bevezetni az eurót, mégis messze vagyunk tőle, mivel szemmel láthatóan semmiféle politikai szándék nincs egy ilyen lépésre. Az előbbiek alapján, rövid számvetésként az is megállapítható, hogy az államadóssági mutató tekintetében lenne szükség számottevő javulásra. A kormány erősen elkötelezett az adósság, illetve az adóssági ráta csökkentése iránt, ami mindenképpen helyes törekvés akkor is, ha ezt nem feltétlenül az euró mielőbbi bevezetésének szándékával és céljából teszi, hanem „csupán” a fenntartható növekedés és egyensúly céljával, de a forint hosszú távú megtartásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha viszont az euró bevezetése mégis napirendre kerülne, akkor a helyzet reális és komplex megítéléséhez számításba kell venni egy ilyen, a magyar gazdaság szempontjából rendkívüli horderejű lépés minden várható következményét. Megfontolandó kérdés, hogy ha már a korai csatlakozás lehetősége Magyarország számára elúszott, akkor – Szlovákia belépése után bő tizenkét évvel –, mikor adódik újabb, viszonylag kedvező időpont, amikor az euróövezeti csatlakozásra sor kerülhet. Kérdés, kell-e egyáltan túl sokat filozofálni azon, hogy van-e egyáltalán, s ha igen, mikor jön el ez a „kegyelmiállapot-szerű” újabb időpont. Tudományos körökben, bár korántsem kizárólagos, de van olyan nézet – és ez még ma is erősen tartja magát –, amely szerint az euróövezetbe csak akkor lesz érdemes belépni, ha attól már nem kell pótlólagos hitelességnövekedést várni (Neményi–Oblath, 2012). Ugyanakkor a szlovák, az olasz, a spanyol és az ír példa erre rácáfol, és Magyarország esetében ez különösen így van: a több évtizedes sodródás ellenében kell a gazdaságpolitikának igazolnia saját szavahihető, megalapozott, kiszámítható és nem utolsósorban fenntartható voltát (Csaba, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mások szerint nem érdemes belemenni abba a polémiába sem, hogy szabad-e, érdemes-e csatlakozni az euróövezethez, és feladni a saját valutát, addig, amíg nem jöttek létre és nem működnek stabilan azok az intézmények és mechanizmusok, amelyek képesek megelőzni az árfolyamváltozás nélkül nagyon nehezen kezelhető makrogazdasági egyensúlytalanság kialakulását (Tarafás, 2013). Hiszen az euró bevezetése esetén, megfelelő politikai elkötelezettség mellett a költségvetési, bér- és árpolitikai, valamint hitelezési folyamatok nagyobb valószínűséggel kerülnek kiszámítható, stabil és intézményesült keretek közé, mint a kényszerűségből vagy szándékoltan megmaradó nemzeti valuta fennmaradása esetén (Bod, 2012). Ez utóbbiak egyben a szerzők véleményét is tükrözik, amely szerint Magyarország már eddig is túl sokat veszített az euró bevezetésének késlekedése miatt, és minden további halogatás csak növeli ezt a veszteséget, különösen a forint esetleges további árfolyamromlása esetén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérdésként adódik az is, hogy vajon a pénzpiaci mozgásokra rendkívül érzékenyen és általában negatív irányban reagáló forintárfolyam pénzpiaci szabad lebegtetése mechanizmusának fenntartása addig is mindenáron kívánatos-e. Ez a létező legliberálisabbnak tekinthető árfolyam-mechanizmus még a szocialista-liberális koalíció idején lépett életbe, bár még bő fél évvel az előző válság előtt (2008. február), de már akkor sem túl szerencsés makrogazdasági körülmények között. És bár az akkori kormány(ok) gazdaságpolitikai, illetve válságkezelési módszereinek nagy többségével a 2010-től hatalomra került polgári-kereszténydemokrata koalíció szakított, a „szabadon lebegő forint” árfolyam-politikája nem változott, annak ellenére sem, hogy a fokozatosan javuló gazdasági környezet ellenére időközben a forint mintegy 25–30%-ot veszített értékéből az euróval és más valutákkal szemben. Magyarország – ahogy az euróövezethez még nem csatlakozott más kelet-közép európai tagállamok is – szabadon dönthet arról, hogy milyen árfolyam-mechanizmust alkalmaz. Az érintett országok esetében ez nem is egységes, sőt figyelemre méltó a valutarendszerek sokfélesége. Magyarország mellett csupán Lengyelország és Románia alkalmazott tisztán lebegő árfolyamrendszert, Csehország és Horvátország ún. irányított lebegést, Bulgária pedig hosszabb ideig kötött rendszert működtetett (Bod et al., 2020). Horvátország és Bulgária 2020-ban csatlakozott az ERM II mechanizmushoz. Különösen a koronavírus-járvány kitörése idején tapasztalt, hirtelen megugrott árfolyam miatt megfontolandó lehet a szabad lebegtetés felfüggesztése és a forintnak kellően tág küszöbök között az euróhoz történő rögzítése addig is, amíg Magyarország nem csatlakozik az euró előszobájának is mondott ERM II rendszerhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E megfontolások mellett azonban az is tény, hogy a magyar nemzetgazdaság valójában nagyon is ráépült az euróra, azaz nagyon sok gazdasági folyamat és tranzakció közvetlenül euróban bonyolódik. A felvett hitelállomány közel fele euróban van, mind lakossági, mind vállalati szinten. Az államadósság, a külföldi szerződések, a beérkező és kiutalásra kerülő pénzösszegek is nagy részben euróban érkeznek, illetve távoznak. A magyar gazdaság nyitott, jelentős mértékben integrálódott az Európai Unióba, és különösen kitett a német gazdaság eredményességének. Szlovákia példája most különösen hasznos lehet számunkra, ahol kvázi a válságból való kilábalás egyik eszközeként vezették be az eurót. Ez már viszonylag rövid távon számottevően javított Szlovákia külgazdasági és növekedési teljesítményén. Jó út lenne ez Magyarország számára is, különösen a jelenlegi, válságközeli állapotban, amikor a hektikus pénzpiaci változásoknak kitett, szabadon lebegő forint esetleges további jelentős leértékelődése a gazdaság későbbi talpra állását jelentősen megnehezítheti, vagy akár el is lehetetleníti. Az ERM II rendszerhez való csatlakozás mellett érvel Becsey Zsolt (2019) is, aki szerint ez a folyamatos leértékelési politika feladását jelentené ugyan, de ez a lépés még nem lenne visszafordíthatatlan elköteleződés. Ugyanakkor a leértékelés kvázi megszüntetésével Magyarország tudatosítaná, hogy nem adunk plusz versenyképességi előnyt az exportnak az importtal szemben, ráadásul a forintban történő béremeléssel együtt végre euróban számítva is emelkednének a munkabérek. Magyarország számára nem az az ideális jövő, hogy az alacsony bérek miatt az értékláncok alsó részében maradjon, hanem hogy legalább a középmezőnybe pozicionálja magát. Más megfogalmazással: nem az olcsó, hanem a termelékeny munkaerővel kell(ene) a nemzetközi piacon érvényesülni (Becsey, 2019). Mindezek alapján tehát célszerű lenne erőteljesen törekedni a ma még nem egészen teljesülő maastrichti kritériumok elérésére és az ERM II mechanizmushoz, majd az euróövezethez való mielőbbi csatlakozásra.

II.4. Következtetések, összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország gazdasági helyzete ma már kellően érett az euróövezeti csatlakozáshoz. A még hiányzó maastrichti kritériumok teljesítése határozott politikai szándék és célirányos gazdaságpolitikai eszközrendszer alkalmazása révén rövid időn belül teljesíthető lehet. Mindemellett ténylegesen a magyar gazdaság, főként a nálunk működő multinacionális cégek révén, már ma jelentős mértékben euroizált, azaz szervesen összenőtt az európai uniós partnerek (elsősorban Németország) gazdaságaival, illetve piacaival.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország gazdasága, különösen a csak forintalapú jövedelmekkel rendelkező főként kis- és középvállalkozások, valamint magánszemélyek számára az euróbevezetés kettős előnnyel járna: megszűnne az árfolyam gyengülése miatti nominális értékvesztés, másrészt a teljes magyar gazdaság és társadalom élvezhetné a közös európai valuta már említett előnyeit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A koronavírus járvány eddigi tapasztalatai még inkább megerősítik a szerzők vélekedését, hiszen az árfolyam hirtelen és gyors romlása olyan gazdasági hátrányokat vetít előre Magyarország számára – dráguló import, erősödő infláció stb. –, amelyek az euró használata esetén nem vagy csak jóval kisebb mértékben lennének érzékelhetők. Ennek megfelelően, a járvány következtében valószínűsíthető – akár újabb gazdasági válsághelyzetet előidéző – számottevő gazdasági visszaesés is eredményesebben lenne leküzdhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szlovákia tapasztalataiból megszívlelendő tanulság: Magyarország számára is előnyös lenne, ha az eurózóna tagjaként közvetlenül – belülről – lenne képes befolyást gyakorolnia az euroövezet jövőjével kapcsolatos döntésekre, köztük a közös valutaövezeti tagság feltételeire.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Brexit nyomán megváltozott uniós erőviszonyok, illetve számos más tényező látszik alátámasztani azt, hogy az euróövezet egyre inkább az EU „kemény magjává” válik, így az euró, illetve az eurózóna-belépés nélkül Magyarország hosszabb távon a perifériára szorulhat. Tehát távolról sem csupán arról van szó, hogy Magyarországnak előbb-utóbb teljesítenie kell a belépést, mert az vállalt kötelezettsége (persze, valóban az), hanem az ország hosszú távú érdekei is azt kívánják, hogy hazánk teljes jogú tagként jelen legyen az Európai Unió minden fontosabb belső integrációjában. A jelen kutatás eredményei megerősítik a szerzőket abbéli véleményükben, hogy Magyarországnak, a magyar nemzetgazdaságnak és a magyar polgároknak számottevően több előnye származna az eurózónába való mielőbbi belépésből, mint az attól való távolmaradásból.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ÁSZ – Állami Számvevőszék elemzése (2019): Simon József (szerk.): A bruttó külső adósság és az államadósság finanszírozásának kapcsolata. 2019. május, https://asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2019/brutto_kulso_adossag_es_allamadossag_20190507.pdf?download=true (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ÁSZ – Állami Számvevőszék (2020): A költségvetés fenntarthatósági célú elemzése. https://www.asz.hu/storage/files/files/elemzesek/2020/koltsegvetes_fenntarthatosag20201002.pdf?download=true (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Becsey Zs. (2019): Magyar euró: céldátum helyett előszoba. https://figyelo.hu/matrix/magyar-euro-celdatum-helyett-eloszoba-10003/ (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bod P. Á. (2012): Az euró átvétele nem pénzügyi, hanem nemzetstratégiai döntés. Közgazdasági Szemle, LIX, 6, 695–684. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2623/1/Kszemle_CIKK_1312.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bod P. Á. (2019): Megint utat tévesztünk? Gazdaságunk állapotáról, kockázatairól és kilátásairól. Budapest: Noran Libro Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bod P. Á. – Pócsik O. – Neszmélyi Gy. I. (2020): Az euró és a szlovák gazdaság. Közgazdasági Szemle, LXVII, április, 321–351. DOI: 10.18414/KSZ.2020.4.321, http://www.kszemle.hu/tartalom/cikk.php?id=1898 (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csaba L. (2012): Milyen euró kell nekünk? És mi végre? Közgazdasági Szemle, LIX, június, 706–709. http://epa.oszk.hu/00000/00017/00192/pdf/EPA00017_Kozgazdasagi_szemle_2012_06_06%20Csaba%20Laszlo.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai Bizottság (2018): A 2018. évi konvergenciajelentés: Az euró bevezetésének előkészítése terén a tagállamok által elért eredmények áttekintése. Brüsszel, 2018. május 23. http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-18-3827_hu.pdf (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai Bizottság (2020): 2020. évi országjelentés – Magyarország, bizottsági szolgálati munkadokumentum. Brüsszel, 2020. 2. 26. SWD(2020) 516 final, https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/2020-european_semester_country-report-hungary_hu.pdf (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kóczián B. – Sisak B. (2019): Új korszakba léptünk – az 5 legfontosabb tényező az évtizedes folyó fizetési mérleg többletünk mögött. Növekedés.hu, https://novekedes.hu/mag/folyo-fizetesi-merleg-korabban-sosem-volt-ilyen-hosszu-ideig-tobbletunk%20 (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mihályi P. (2012): Ez a hajó elment… Az euró magyarországi bevezetése – múlt és jövő. Közgazdasági Szemle, LIX, július–augusztus, 917–922. http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1330 (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2011): Konvergenciaelemzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2017): Fizetési mérleg jelentés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2019): Költségvetési jelentés. 2019. szeptember

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2020a): Inflációs jelentés. 2020. március

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2020b): Fizetési mérleg jelentés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2020c): Költségvetési jelentés. 2020. október

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

MNB (2020d): Költségvetési jelentés. A 2021. évi költségvetési törvény elemzése, 2020 július

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy M. – Palotai D. (2015): Az MNB eszközeinek megújításával tovább csökkenti az ország sérülékenységét. Magyar Nemzeti Bank, https://www.mnb.hu/letoltes/150603-nagy-marton-palotai-daniel-az-mnb-eszkozeinek-megujitasaval-tovabb-csokkenti-az-orszag-serulekenyseget.pdf (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neményi J. – Oblath G. (2012): Az euró bevezetésének újragondolása. Közgazdasági Szemle, LIX, június, 569–684. http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1309

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Palánkai T. (2020): Az euró és magyarországi bevezetésének néhány kérdése. Európai Tükör, 23, 2, 129–137. DOI: 10.32559/et.2020.2.7, https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/eumirror/article/view/4659/4148 (Letöltés: 2021. 02. 04.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sikos T. T. – Kozák T. – Kovács A. (2019): New Retail Models in Online and Offline Space. Deturope – The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 11, 3, 9–28. https://www.deturope.eu/img/upload/content_10435366.pdf (Letöltés: 2020. 10. 06.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tarafás I. (2013): Az euró – vélt és valódi gyengeségek. Közgazdasági Szemle, LX, március, 359–364. http://www.kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1375

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tőzsdeász (EUR/HUF árfolyam): https://www.tozsdeasz.hu/arfolyam-pi-eur-valuta-cop5/ (Letöltés: 2020. 10. 06.)
 
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave