Az Egyetemi előmenetel és a publikációs teljesítmény kapcsolata

Correlations between Academic Career Tracks and Publication Performance

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sasvári Péter1, Bakacsi Gyula2, Urbanovics Anna3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, habil. egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2CSc, közgazdaság-tudomány kandidátusa, kutatóprofesszor, Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3doktorandusz, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalas
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmány a kutatási mintázatokat és előmeneteli utakat vizsgálja a hazai egyetemi tanárok körében. Magyarországon az úgynevezett „soklépcsős” formalizált előmeneteli rendszer terjedt el, amely pontosan meghatározza, hogy milyen követelmények mentén nyerhető el az egyetemi tanári kinevezés. A különböző forgatókönyveket (Sztár kutató, Kiemelkedő oktató és Helyi menedzser) bemutató elméleti fejezet után az empirikus vizsgálat eredményeit írjuk le. A teljes mintanagyság 327 fő volt. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy különböző kutatói mintázatok vannak jelen, és nagy a törés az inkább a nemzetközi publikálást (SJR szerinti), illetve az inkább a könyvírást előnyben részesítők között. Az életpályákat tekintve a PhD-fokozat megszerzése előtti aktív publikációs évek száma 6-tól 13-ig, a habilitáció előtti 15,5–22 évig, az egyetemi tanári kinevezést megelőző 22–27 évig terjed. Az évek száma az egyetemi tanári kinevezésig jól láthatóan közelít egymáshoz az egyes tudományterületeken.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The paper aims to investigate the Hungarian university full professors’ research patterns and career pathways in the various disciplines. Hungary has a so-called ‘multi-stage’ formalized hierarchy that clearly defines the steps how to achieve the highest full professor rank. After a theoretical section where the different career scripts – such as Top Researcher, Top Lecturer and Top Manager are presented, an empirical analysis is carried out. The sample consists of 327 professors. Results point out that there are different research patterns and a significant division between disciplines rather preferring the international (SJR) publication or the publishing of monographs. Concerning the career paths, we found the number of years until the PhD degree ranging between 6–13 years, while the habilitation is between 15.5–22 years and full professorship ranging between 22–27 years. The gap in the number of years among disciplines blurs for full professorship.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: publikációs mintázatok, tudományos életpálya, tudománymetria
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: publication patterns, scientific career tracks, scientometrics
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.6.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
1. Bevezetés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy egyetemi tanári előmeneteli rendszer alapvetően kiemeli a kiemelkedő teljesítménnyel rendelkezőket az egyetemi közösség tagjai közül, egyben a szakma minden képviselője számára motivációt jelent. Ezen előmeneteli lépcsőfokok az egyes országokban eltérően épülnek fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos karrier kritériumai három nagyobb tevékenységi kört fednek le: az oktatást, a kutatást és a tudományos közéleti tevékenységet. A teljesítményértékelés hard, kvantitatív oldalát a képesítések, az oktatott órák száma, a tudományos publikációk és az egyes egyetemi és tudományos szervezetekben való szerepvállalás mértéke együtt határozzák meg (Fletcher, 2001). A legtöbb eljárás a kutatói kiválóság mércéjét tartja a legfontosabbnak (Adomi–Mordi, 2003), míg az előmeneteli rendszert motivációs rendszernek tekinti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmányban a különböző tudományos előmeneteli rendszerek áttekintése után a 2016 és 2018 között sikeres egyetemi tanári pályázattal rendelkező oktatók tudományos-publikációs előmenetelét vizsgáljuk. Célunk feltérképezni, hogy az egyes tudományterületek képviselői milyen publikációs teljesítménnyel rendelkeztek az előmeneteli rendszer egyes szintjein. Eredményeinkkel az egyes tudományterületek kutatóinak segítséget kívánunk nyújtani a tudatos életpálya tervezéséhez.
 
 
2. Előmeneteli rendszerek kérdései
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyetemi előmeneteli rendszer mint a jutalmazási rendszer egyik legfontosabb eleme a konkrét fizetésbeli előrelépés mellett biztos állást és biztos státuszt garantál adott tudományos közösségen belül (O’Meara, 2002). Ezek miatt a kutatók és oktatók elsősorban azokra a tevékenységi körökre fókuszálnak munkájuk során, amelyeket az előmeneteli rendszer külön nevesít (Tien, 2000, 2008; Tien–Blackburn, 1996). Az előmeneteli rendszereket jelentősen befolyásolják az olyan környezeti feltételek is, mint az adott intézmény erőforrásai (például a könyvtár által előfizetett adatbázisok), nemzetközi és hazai kutatási együttműködések megléte vagy pályázati lehetőségek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A teljesítményértékelés kiemelt pontja minden tudományterületen a hazai és nemzetközi publikációs teljesítmény mérése (Tien, 2008). Az előmenetelhez a tudományos eredmények és a publikációs tevékenység épp e kiemelt szerepük miatt járulnak hozzá leginkább (Martins, 1998). A publikációs követelmények előírása az előmeneteli rendszerben általánosan elfogadott és bevett gyakorlat. Habár ezek a rendszerek általában a publikációkat emelik ki, mégis leginkább azok hivatkozása és olvasottsága jelentik az igazi követelményeket. A közleményeket tekintve megkülönböztethetjük a nemzeti (lokális) és a nemzetközileg jegyzett lapokat. A jelenlegi nemzetközi gyakorlat szerint utóbbiaknak sokkal nagyobb értékük van. A professzori kinevezéshez egyes országokban a teljes publikációs tevékenység akár 10%-át nemzetközi folyóiratokból várják el (Adomi–Mordi, 2003). A publikációs követelmények egységesülő előírása tehát egyfajta világszinten elfogadott trend lett. Ez azt is feltételezi, hogy az explicit megfogalmazott követelmények mérése és elérése olyan dimenziók, melyek a kutatásokban való részvételt és a tudományos közlést, valamint a produktivitás növelését szolgálják. Az utóbbi években a produktivitás megnőtt, ezért az előmeneteli rendszerben is egyre több és jobb minőségű közleményt várnak el a szerzőktől (Lissoni et al., 2011). Az egyes előmeneteli rendszerek és intézményen belüli kutatói „forgatókönyvek” jól kategorizálhatók.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előmeneteli rendszer négy fajtája a következő (Phelan–Lin, 2001):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az abszolút érdemalapú rendszer konkrét követelményeket fogalmaz meg, és azt a kutatót lépteti elő, aki ezt teljesíti.
  2. A relatív érdemalapú rendszer a kutatókat egymáshoz hasonlítja. Ezek a rendszerek olyan országokban élveznek előnyt, ahol versenyvizsgával vagy az önéletrajz tanulmányozásával, bizonyos előre meghirdetett üres pozíciókra keresnek kutatókat.
  3. A szenioritásalapú rendszer elsősorban a posztszocialista országokban fordul elő, ahol a letöltött évek és a kor alapján részesednek a kutatók előléptetésben, nem pedig elért eredményeik alapján.
  4. Az „up-or-out” szerint a tudományos karrier egy előremutató rendszer, ahol kizárólag felfelé mozdulhat a kutató. Azaz, ha a kutató nem tud „szintet lépni”, akkor kiesik a rendszerből.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatói forgatókönyveket három kategóriára oszthatjuk (Dany et al., 2011):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. a „sztár kutató”,
  2. a „kiemelkedő oktató”
  3. és a „helyi menedzser” szerepre.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A „sztár kutató” reputációs tőkéjét tudományos munkájából meríti, esetükben az oktatás és az adminisztráció tehetségük „elpazarlásának” minősül. A „kiemelkedő oktatótól” a kiemelkedő oktatói tevékenységet, a tehetséggondozást és képzésmenedzsmentet várják el. A „helyi menedzserek” általában nyugdíj előtt álló oktatók, akik az intézményük megfelelő működéséért vállalnak felelősséget kiterjedt kapcsolataik révén.
 
 
3. Soklépcsős formalizált modell Magyarországon
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előmeneteli rendszerek Európa-szerte három modellbe illeszkednek annak függvényében, hogy mennyire kínálnak formalizált rendszereket (Kochen–Himmel, 2000).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az első modellbe azon országok tartoznak, ahol egyáltalán nincsenek erre vonatkozó szabályok, tehát nincs előmeneteli rendszer. Ide Izrael tartozik, illetve Olaszország és Spanyolország, bár ezekben az országokban versenyvizsgákat írnak ki.
  • A második modellbe tartozó országok kevés lépcsővel vezetnek a teljes professzori címhez, itt elsősorban a PhD-tézis benyújtása, valamint az addigi kutatási és publikációs teljesítmény a mértékadó. Ide tartozik a legtöbb európai ország: Hollandia, Norvégia, Dánia, Észtország, Izland, Írország, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Svédország, Törökország és az Egyesült Királyság.
  • A harmadik modell teljes körű, soklépcsős formalizált előmeneteli rendszer, ahol különös hangsúlyt fektetnek a habilitációra. Ebben a rendszerben az oktatási tapasztalat és a kutatási (publikációs) teljesítmény is előtérbe kerül. Ide tartoznak: Ausztria, Belgium, Horvátország, Csehország, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Szlovákia és Svájc.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon ezen lépcsők a PhD-fokozat megszerzését követően a habilitáció, majd az egyetemi tanári cím. Emellett létezik egy másik – a Magyar Tudományos Akadémia által odaítélt – tudományos előmeneteli rendszer is, ennek fokai az MTA kandidátusi cím (ez 1993 óta már nem releváns), az MTA doktora cím (DSc), majd az akadémikusi – rendes vagy levelező – tagság.
 
 
4. Kutatási eredmények
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk a 2016–2018 között egyetemi tanári cím elnyerésére sikeresen pályázó 327 fős mintára, az ő publikációs teljesítményük indikátorait tartalmazó adatbázisra épül. Ahogy arról korábbi közleményünkben beszámoltunk (Sasvári et al., 2020), a különböző tudományterületeket, tudományágakat reprezentáló pályázók eltérő életpálya-mintázatai jellemzően eltérő publikációs stratégiákat és kulturális értékeket rajzoltak ki a soklépcsős magyar rendszerben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a minta nem normál eloszlású, ezért átlagok helyett mediánokat számoltunk. A teljes mintanagyságunk 327 fő, közülük a két hittudomány területén aktív egyetemi tanárt a reprezentativitás miatt nem vettük figyelembe. Az empirikus kutatáshoz szükséges adatokat a Magyar Tudományos Művek Tárából (MTMT) nyertük ki. A kutatásban hangsúlyos szerepet kap a nemzetközileg jegyzett, Scimago Journal Ranking (SJR) által rangsorolt folyóiratokban való publikálás. Az SJR-rendszere a folyóiratokat idézettségük és egyéb indikátorok mentén minőségi kategóriákba sorolja. Ez alapján top 25% (Q1), top 25–50% (Q2), 50–75% (Q3), míg az alsó 25% (Q4) kategóriák alakulnak ki. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) egyetemi tanári szabályzata a Q1-es és Q2-es közleményeket helyezi előtérbe, és minden tudományterületen publikációs minimumkövetelményeket fogalmaz meg azokra vonatkozóan. A publikálás szempontjából megkülönböztetünk meghatározó szerzős szerepeket: ezek az egyedüli szerzőség, az első, utolsó és levelező szerzőség. Ezen szerzői szerepek az egyetemi tanári szabályzatban szintén figyelmet kapnak, ezért elemzésünkben külön foglalkozunk velük. Könyvpublikációnak olyan művet tekintünk vizsgálatunkban, amelyben (MTA-s definíciót követve) minimum 112 oldal jut egy szerzőre, megkülönböztetjük továbbá a magyar és idegen nyelvű publikálást.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Egyes fokozatok eléréséig eltelt évek mediánja egy főre vonatkoztatva tudományterületenként (MTMT, doktori.hu)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. ábrán láthatjuk, hogy míg a PhD-fokozat megszerzéséig eltöltött évek számában (maximális különbség hét év) mutatkoznak a relatíve legnagyobb különbségek, az egyetemi tanári címig vezető út során az egyes tudományterületek „gesztációs idejei” kiegyenlítődnek (maximális különbség öt év). A tudományterületek eltérnek az egyes lépcsőfokokon való túljutással eltöltött évek számát tekintetve. A gazdaságtudomány és műszaki tudomány esetében például a rövidebb PhD, majd a kitolódó habilitáció jellemző, az egyetemi tanári kinevezés a műszaki tudomány esetében szintén hosszabbnak mondható a sok helyen megkövetelt MTA doktori cím közbeékelődése miatt. Az orvos- és egészségtudomány a hosszabb PhD-fokozatszerzés után felzárkózik a többi tudományterülethez, míg a természettudomány rövidebb PhD-fokozatszerzési ideje lelassul az előmenetel során.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Q1–Q4-es folyóiratcikkek számának mediánja egy főre vonatkoztatva fokozatonként és tudományterületenként (MTMT, doktori.hu)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. ábrán markánsan kirajzolódik egyfajta törés a STEM (természettudományok, műszaki tudományok és orvos- és egészségtudományok) és a HAS (bölcsészettudomány és társadalomtudomány) képviselői között: míg a művészet, társadalomtudomány, bölcsészettudomány és gazdaságtudomány kutatói csekély számú nemzetközileg jegyzett közleménnyel rendelkeznek, addig a STEM-tudományterületek orvos- és egészségtudomány, és természettudomány kutatói bővelkednek ezekben a PhD-fokozatszerzésig. Érdekes módon a STEM-csoporthoz tartozó műszaki, agrár- és pszichológiai tudományok képviselőire ugyanakkor ez nem jellemző.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Q1–Q4-es cikkek mediánja egy főre vonatkoztatva kvartilisenként, előmeneteli fokozatonként és tudományterületenként (saját szerkesztés; az adatbázis adatai az MTMT-ből)
Tudományterület
PhD-fokozatszerzésig
Habilitációig
Egyetemi tanári pályázatig
Kvartilis
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Q1
Q2
Q3
Q4
Agrár-tudomány
létszám (fő)
7
8
10
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
4,0
3,0
5,0
1,5
9,5
7,5
8,0
6,0
Bölcsészet-tudomány
létszám (fő)
29
29
39
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Gazdaság-tudomány
létszám (fő)
32
33
34
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Műszaki tudomány
létszám (fő)
19
18
21
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
5,5
5,0
2,0
1,0
8,0
6,0
3,0
1,0
Művészet
létszám (fő)
31
31
36
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Orvos- és egészség-tudomány
létszám (fő)
65
59
69
medián (db)
1,0
0,0
0,0
0,0
15,0
4,0
3,0
1,0
27,0
10,0
7,0
3,0
Pszichológiai tudomány
létszám (fő)
11
10
11
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
6,0
3,0
1,5
2,5
20,0
9,0
6,0
7,0
Társadalom-tudomány
létszám (fő)
47
45
50
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Természet-tudomány
létszám (fő)
51
45
55
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
20,0
5,0
3,0
1,0
26,0
9,0
4,0
1,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. táblázat a fentebb elemzett Q1–Q4 indexált közlemények alakulását vizsgálja a tudományterületek és az egyes fokozatok tekintetében. Ebben a tekintetben a STEM szerzőinek dominanciáját láthatjuk, közöttük további kisebb csoportokat definiálhatunk az elsődlegesen Q1-es közlemények orientációja szerint. A Q1-es folyóiratcikkek túlsúlyát az orvos- és egészségtudomány, a természettudomány és a pszichológiatudomány kutatóinál figyelhetjük meg. Ehhez a habilitáció és az egyetemi tanári kinevezés közötti időszakban csatlakozik az agrártudomány is. A műszaki tudományok szerzői profiljában egyenlő arányban szerepelnek a Q1‑es és Q2-es publikációk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Q1–Q4-es cikkek (társ)szerzői számának mediánja az összes közleményre vonatkoztatva tudományterületenként és előmeneteli fokozatonként (saját szerkesztés; az adatbázis adatai az MTMT-ből)
Fokozatok/Tudományterület
PhD-fokozatig
PhD-fokozat után habilitációig
Habilitáció után egyetemi tanár pályázatig
Egyetemi tanári kinevezés után
Agrártudomány
4
5
5
5
Bölcsészettudomány
1
1
1
1
Gazdaságtudomány
1
2
4
5
Műszaki tudomány
3
3
3
3
Orvos- és egészségtudomány
6
7
8
8
Pszichológiai tudomány
4
4
4
5
Társadalomtudomány
2
1
1
1
Természettudomány
5
5
7
9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzői kollektívák tekintetében is jelentős különbségeket találunk a STEM és a HAS szerzői között. A HAS kutatói körében a kutatómunka jellegéből adódóan az egyedüli szerzőség (bölcsészettudomány) és a kisebb szerzői csoportok (társadalomtudomány) dominálnak. A gazdaságtudomány szerzői ettől valamelyest eltérnek. Szerzői kollektívákat általában a nemzetközi folyóiratban való publikálásban egyébként kiemelkedő STEM-tudományok szerzőinél figyelhetünk meg. Köztük közepes szerzői létszámú csoportokban dolgoznak a műszaki tudomány, az agrártudomány és a pszichológiatudomány képviselői. A nagyobb szerzői csoportok az orvos- és egészségtudományra és a természettudományra jellemzőek. Itt érdemes rámutatni arra, hogy a nagyobb szerzői kollektívák egyben a nagyobb termelékenységet is elősegítik, hiszen adott szerző kisebb mértékű energiabefektetése szükséges egy-egy közleményhez. Ez ugyanakkor felveti a műhelyteremtő szerepet az idősebb professzorok körében. Ez természetesen a publikációs teljesítmény értékelésénél is szerepet játszik, a meghatározó szerzős szerepeket illetően.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Q1–Q4-es cikkek tudományterületi darabszáma és megoszlása előmeneteli fokozatonként (kerekítve) (MTMT)
Fokozatok/
Tudományterület
PhD- fokozatig
PhD- fokozat után habilitációig
Habilitáció után egyetemi tanár pályázatig
Egyetemi tanári kinevezés után
Összesen
Agrártudomány
15
6%
86
33%
114
44%
47
18%
262
100%
Bölcsészettudomány
9
5%
60
31%
101
52%
24
12%
194
100%
Gazdaságtudomány
4
2%
87
40%
71
33%
56
26%
218
100%
Műszaki tudomány
23
5%
296
58%
92
18%
97
19%
508
100%
Orvos- és egészség-tudomány
417
11%
1570
41%
1170
31%
633
17%
3790
100%
Pszichológiai tudomány
24
4%
170
27%
283
45%
148
24%
625
100%
Társadalomtudomány
4
4%
44
49%
21
24%
20
22%
89
100%
Természettudomány
169
4%
1 802
46%
1124
29%
785
20%
3880
100%
Összesen
665
7%
4115
43%
2976
31%
1810
19%
9566
100%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A táblázatban jól kirajzolódik az a dinamika, amely adott tudományterületen a kutatókat jellemzi. Fontos azt látnunk, hogy ezen szerzők mikor a legaktívabbak, ez utal ugyanis a legfontosabb motivációs pillérekre is. Az elemzett tudományterületek kutatói jól láthatóan ismételten két csoportra bomlanak, egy részük a PhD-fokozat megszerzését követően a habilitációig, másik részük a habilitáció után az egyetemi tanári kinevezésig éri el a legnagyobb publikációs aktivitást. Ezek közül szembeötlő esetek a műszaki és a bölcsészettudomány, ahol a megjelent közlemények több mint fele egyetlen jól behatárolható időszakhoz kötődik. A PhD-fokozatszerzés előtt a legnagyobb aktivitást az orvos- és egészségtudomány mutatja. Az egyetemi tanári kinevezés után általában megfigyelhetjük, hogy visszaesnek a teljesítmények. Aktívak maradnak viszont a gazdaságtudomány, a pszichológiai tudomány és a társadalomtudomány kutatói. A legkiegyensúlyozottabb képet a gazdaságtudomány mutatja, egyenletesen csökkenve az egyetemi tanári kinevezés utáni időszakig, a legradikálisabb a műszaki tudomány, ahol a habilitáció után jelentősen megcsappan a Q1–Q4 közlemények írása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. Meghatározó szerzős Q1-es és Q2-es cikkszám mediánja egy főre vonatkoztatva tudományterületenként és előmeneteli fokozatonként (saját szerkesztés; az adatbázis adatai az MTMT-ből)
Tudományterület
PhD- fokozatszerzésig Q1–Q2-es, egyedüli, első- és utolsószerzős cikkek mediánja
Habilitációig Q1–Q2-es, egyedüli, első- és utolsószerzős cikkek mediánja
Egyetemi tanári pályázatig Q1–Q2-es, egyedüli, első- és utolsószerzős cikkek mediánja
Agrártudomány
0,0
 1,5
10,5
Bölcsészettudomány
0,0
 0,0
 1,0
Gazdaságtudomány
0,0
 0,0
 1,0
Műszaki tudomány
0,0
 8,0
11,0
Művészet
0,0
 0,0
 0,0
Orvos- és egészségtudomány
1,0
 8,0
15,0
Pszichológiai tudomány
0,0
 7,0
19,0
Társadalomtudomány
0,0
 0,0
 0,0
Természettudomány
0,0
10,0
24,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi publikálás tekintetében megkülönböztetett szerepe van a Q1-es és Q2-es közleményeknek. A STEM-tudományok művelőinek dominanciája markánsan megmutatkozik ebben a tekintetben is. A PhD-fokozatszerzésig az orvos- és egészségtudomány szerzői rendelkeznek ilyen közleménnyel, a habilitációig ehhez csatlakoznak a további STEM-tudományok. Az egyetemi tanári kinevezésig a legtöbb ilyen közleménnyel a természettudomány szerzői rendelkeznek. Ezek a közleményszámok rávilágítanak a szerzői kollektívák szerepére. Az abszolút közleményszámokat tekintve az orvos- és egészségtudomány kutatói domináltak, ugyanakkor ez az előnyük az egy főre vetített közleményszámok vizsgálatakor eltűnik. Ez a nagyobb szerzői csoportokban való publikálást mutatja, míg a természet- és pszichológiai tudomány szerzői az egy főre jutó közlemények tekintetében jobban szerepelnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A publikációs tevékenység másik alapvető pillérét a könyvírás jelenti. Míg a folyóirat-közlemények, különösen a nemzetközileg indexált Q1–Q4-es folyóiratcikkek tekintetében a STEM területei dominálnak, addig a könyvírás szempontjából a HAS kutatói kerülnek előtérbe. Ennek oka a tudományos kutatómunka jellege, eredményeinek publikálhatósága, illetve a tudományterület „kulturális” és szocializációs sajátosságai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. Könyvek számának mediánja egy főre vonatkoztatva tudományterületenként és fokozatonként (MTMT)
Tudományterület
PhD- fokozatszerzésig
Habilitációig
Egyetemi tanári pályázatig
Könyv
Minimum 112 oldal
Minimum 112 idegen nyelvű oldal
Minimum 112 oldal
Minimum 112 idegen nyelvű oldal
Minimum 112 oldal
Minimum 112 idegen nyelvű oldal
Agrár-tudomány
létszám (fő)
7
8
10
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
1,0
0,0
Bölcsészet-tudomány
létszám (fő)
29
29
39
medián (db)
0,0
0,0
3,0
0,0
6,0
1,0
Gazdaság-tudomány
létszám (fő)
32
33
34
medián (db)
0,0
0,0
2,0
0,0
2,5
0,0
Műszaki tudomány
létszám (fő)
19
18
21
medián (db)
0,0
0,0
0,5
0,0
0,5
0,0
Művészet
létszám (fő)
31
31
36
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Orvos- és egészség-tudomány
létszám (fő)
65
59
69
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
Pszichológiai tudomány
létszám (fő)
11
10
11
medián (db)
0,0
0,0
1,5
0,0
2,0
0,0
Társadalom-tudomány
létszám (fő)
47
45
50
medián (db)
1,0
0,0
6,0
1,0
7,0
1,0
Természet-tudomány
létszám (fő)
51
45
55
medián (db)
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
0,0
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyvírásnak kiemelkedő szerepe van a társadalomtudományban, ahol a szerzők már a PhD-fokozat megszerzése előtt rendelkeznek egy kötettel, majd a habilitációig ezt tovább növelik hat magyar és egy idegen nyelvű könyvvel, végül a csúcspontot az egyetemi tanári kinevezésig érik el. A könyvírás a bölcsész- és a gazdaságtudomány szerzői körében is népszerű. A pszichológiai tudomány kettős képet mutat, egyrészt kiemelkedő a Q-s közlemények publikálásában, másrészt a könyvírás is jelen van a publikációs tevékenységben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. Q1–Q4-es folyóiratcikkek számának változása a publikációs évek függvényében a STEM-tudományoknál (MTMT, doktori.hu)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. ábrán a STEM-kutatókra jellemző életpálya görbéket láthatjuk. Kitűnik, hogy a három vizsgált tudományterületen (orvos- és egészségtudomány, természet- és műszaki tudomány) a legtöbb publikálást a habilitáció előtt vagy a körül érik el a szerzők. A természettudomány kutatói hamarabb érik el az aktivitásuk csúcsát, ezt követően pedig teljesítményük esni kezd. Az orvos- és egészségtudomány szerzői szintén a habilitáció előtt, de sokkal közelebb ahhoz érik el a csúcspontot, és teljesítményük sokáig hasonló intenzitású marad, míg a legkevésbé meredek görbével a műszaki tudomány szerzői rendelkeznek. Leolvashatjuk azt is, hogy a PhD-fokozatig kevésbé, majd a PhD-fokozat és a habilitáció közötti időszakban sokkal intenzívebb a publikálás. A habilitáció és az egyetemi tanári kinevezés közötti időszakban gyors zuhanást figyelhetünk meg a természettudomány művelői között, míg az egyetemi tanári kinevezés utáni időszak meredekségében a PhD-fokozatszerzés előtti intenzitást mutatja negatív előjellel.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Könyvek számának változása a publikációs évek függvényében a HAS-tudományoknál (MTMT, doktori.hu)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. ábrán a HAS szerzőinek jellemző pályáját figyelhetjük meg. Ebben az esetben is a habilitáció előtti időszakra tehető a csúcspont. A PhD-fokozatszerzésig legmeredekebb görbét a társadalomtudósok körében találjuk. A gazdaságtudomány szerzői sokkal elhúzódóbb pályát követnek, publikációs intenzitásuk csúcsa a 20. év körül van. Láthatjuk, hogy a társadalomtudósok görbéje jóval az egyetemi tanári kinevezés után, a 34–35. év körül még egyszer megugrik, ami a „nagy összefoglaló mű” megírását mutathatja.
 
 
5. Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmányban a tudományos előmenetelt vizsgáltuk a 2016–2018 között egyetemi tanári kinevezést szerzett 327 kutató körében. Magyarországon a formalizált előmeneteli rendszer számos előmeneteli fokozat teljesítését várja el. Eredményeink lényegi különbségeket mutatnak a STEM-tudományok és HAS-tudományok szerzői között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A STEM tudományok szerzői a nemzetközi folyóiratban való publikálásra fókuszálnak, munkásságukban kiemelkedik a Q1-es és Q2-es közlemények aránya, melyeket kisebb-nagyobb szerzői kollektívákban írnak. A HAS szerzői ezzel szemben a könyvírásban aktívabbak, körükben továbbra is előtérben van az egyszerzőség. A különböző fokozatok között eltelt évek száma eltér egymástól az egyes tudományterületeken. Kirajzolódik viszont az, hogy míg a PhD-fokozatszerzés tekintetében nagyobbak az eltérések (maximális különbség hét év), addig az egyetemi tanári kinevezés már közelít egymáshoz minden tudományterületen (maximális különbség öt év).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmány eredményei alapján támpontot kapunk arról, hogy milyen motivációs tényezők játszanak szerepet a kutatók életében, ami az egyéni kutatói életpályák könnyebb tervezését is elősegíti. Jól látszik, hogy a PhD-fokozatszerzés és a habilitáció közötti időszakban érik el a hazai kutatók aktivitási csúcsukat, ez pedig a PhD-képzést és az annak során történő valódi tudományos felkészítést hangsúlyozza.
 
 
6. Diszkusszió, dilemmák
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A STEM- és a HAS-tudományterületek kutatói kétségtelenül eltérő tudományos habitussal jellemezhetőek, amelyek eltérő publikációs stratégiákban tükröződnek vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Izgalmas feltenni a kérdést: vajon a habitus eredményezi a stratégiákat vagy a stratégiák teremtenek maguknak habitust? Másként fogalmazva, mi a követendő logika: az egyes előmeneteli stációk követelményeit úgy kell beállítani, hogy a tudományterület művelőit a nemzetközi sztenderdeknek megfelelni képes publikációs habitus kialakítására ösztönözze, vagy tudomásul véve a jelenlegi habitusból következő publikációs teljesítményszintet, ehhez igazítva meghatározni?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A két széles értelemben vett tudományterület elvárásai markánsan ütköztek a MAB legutóbbi egyetemi tanári kritériumrendszer felülvizsgálatakor: a STEM-tudományterületek által javasolt publikációs minimumkritériumok (nemzetközi indexált listákon szereplő, magas minőségi szegmensben értékelt folyóiratokban megjelent közlemények) azt valószínűsítették, hogy ezek HAS-tudományágakban való közvetlen érvényesítése esetén jelentősen csökkenhet a sikeres egyetemi pályázatok száma. A kompromisszumos megoldást a tudományágak specifikumait figyelembe vevő differenciált kritériumok jelentették.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kompromisszum mögött meghúzódó valós dilemma a következő:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • egyfelől, ha HAS-műhelyeinket (intézményeket, karokat, intézeteket) nemzetközileg is versenyképes szinten szeretnénk pozicionálni, akkor – a HAS-terület kutatási és publikációs adottságait mégannyira is tudomásul véve – elengedhetetlen a kutatási és publikációs teljesítmények láthatósága, mi több, kiválósága. Ehhez a habitus alapvető átértelmezésére és következetes fejlesztésére van szükség. Ha ezt három–öt éven belül (rövidebb idő alatt nem megy!) nem tudjuk keresztülvinni, akkor a hazai társadalomtudományosság eltűnhet a nemzetközi tudományművelés „radarképernyőjéről”;
  • másfelől, ezen a téren sincs „nagy ugrás” – még a megváltozott habitus esetén is komoly gesztációs idővel kell számolni ahhoz, hogy az a publikációs teljesítmény rendszerszintű növekedésében is megjelenjen, mérhetővé váljon. Tekintettel arra, hogy az intézmények, karok, intézetek kulcsvezetői pozícióit az előmeneteli rendszer magas szintjét elérő oktatók-kutatók tölthetik csak be; akkreditációs eljárásokban a szakok és tárgyak felelőseitől, doktori iskolák tagjaitól is elvárt ugyanez; továbbá a mind előmeneteli, mind finanszírozási szempontból egyre fontosabbá váló pályázatok sikeressége is egyre nagyobb súllyal a publikációs teljesítmény megítélésén múlik, a nemzetközi szintet tükröző előmeneteli kritériumok azonnali, közvetlen „ráengedése” a HAS-tudományterületekre paralizált állapotot eredményezhet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezért a gesztációs időszak végéig a nemzetközi szintet megcélzó félreérthetetlen, következetes stratégia megfogalmazása mellett az előmeneteli kritériumrendszerben „ambidextrózus” taktikát szükséges alkalmazni:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • abban meg kell jeleníteni a nemzetközi láthatóságot biztosító nemzetközi sztenderdeket, mi több, azokat fokozatosan egyre feljebb kell emelni, csak ezzel lehet jól orientálni a jövő habitusát és a publikációs stratégiáit fejleszteni kívánó intézményeket és kutatókat;
  • ugyanakkor átmenetileg benn kell hagyni a meghaladni szándékolt habitus révén kialakult kritériumelemeket, hogy a stratégiai fejlesztési folyamatban nehogy üresen maradjanak a kritikus vezetési pontok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mi a garancia arra, hogy egy ilyen „Janus-arcú” kritériumrendszer nem a konzerváló, hanem a fejlesztő erőket támogatja? Az ambidexter előmeneteli kritériumrendszer önmagában erre nem jelent garanciát, csak annak intézményi alkalmazási módja, vagyis ez intézményi felelősség, még egyértelműbben fogalmazva leadership kérdés. Csak az intézmények szintjén felismert kihívás és az ennek megfelelni szándékozó felelős leadership fordíthatja ezt a „mentőövet” a stratégiai cél elérésére anélkül, hogy azzal visszaélve a jelenlegi állapotot akarná konzerválni. Ezt csak a generációk közötti megállapodással és differenciált teljesítményértékelési és életpálya-menedzselési rendszerekkel lehet jól megvalósítani.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos benchmark áll a hazai HAS-tudományterületek rendelkezésére:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • jóllehet a STEM-tudományok kritériumrendszere közvetlenül nem adaptálható benchmarkként (és soha nem is lesz az), de annak az útnak a tanulságait, amelyen ezek a tudományterületek eljutottak a saját nemzetközi láthatóságukig és elismertségükig, be kell építeni a fejlesztési stratégiákba;
  • a régiónk számos országában indultak el olyan – a publikációs stratégiákat érintő –, stratégiai léptékű kezdeményezések, amelyek mára már eredményekben is mérhető, kézzelfogható változ(tat)ásokat hoztak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A STEM-tudományok képviselői kialakították és folyamatosan továbbfejlesztik a maguk nemzetközi pozicionáltságának hazai kritériumait – a követelmények nemzetközi sztenderdekhez igazításával elérték a habitusváltozást. A HAS-tudományoknak most kell ezzel szembenézniük. Lehet, de nem érdemes a kialakult helyzet (habitus) magyarázatába – még inkább védelmébe – energiákat ölni: a kérdés itt és most nem a kialakulás miértje, hanem a megváltoztatás hogyanja. A tét ugyanis nem más, mint – Örkény Istvánnal szólva – „állva maradásunk joga” a nemzetközi társadalomtudományos térben.
 
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adomi, E. E. – Mordi, C. (2003): Publication in Foreign Journals and Promotion of Academics in Nigeria. Learned Publishing, 16, 4, 259–266. DOI: 10.1087/095315103322421991, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/pdf/10.1087/095315103322421991

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dany, F. – Louvel, S. – Valette, A. (2011): Academic Careers: The Limits of the “Boundaryless Approach” and the Power of Promotion Scripts. Human Relations, 64, 7, 971–996. DOI: 10.1177/0018726710393537, https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-00667812/document

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fletcher, C. (2001): Performance Appraisal and Management: The Developing Research Agenda. Journal of Occupational and Organizational Psychology, 74, 4, 473–487. DOI: 10.1348/096317901167488, https://www.researchgate.net/publication/227616491_Performance_Appraisal_and_Management_The_Developing_Research_Agenda

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kochen, M. M. – Himmel, W. (2000): Academic Careers in General Practice: Scientific Requirements in Europe. European Journal of General Practice, 6, 2, 62–65. DOI: 10.3109/13814780009094306, https://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.3109/13814780009094306

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lissoni, F. – Mairesse, J. – Montobbio, F. et al. (2011): Scientific Productivity and Academic Promotion: A Study on French and Italian Physicists. Industrial and Corporate Change, 20, 1, 253–294. DOI: 10.1093/icc/dtq073

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Martins, B. (1998): Tied Knowledge: Power in Higher Education. Chapter 2: Academics. http://www.uow.edu.au/arts/sts/bmartin/pubs/98tk/1998

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

O’Meara, K. A. (2002): Uncovering the Values in Faculty Evaluation of Service as Scholarship. Review of Higher Education, 26, 57–80. DOI: 10.1353/rhe.2002.0028, https://www.researchgate.net/publication/236780804_Uncovering_the_Values_in_Faculty_Evaluation_of_Service_as_Scholarship

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Phelan, S. E. – Lin, Z. (2001): Promotion Systems and Organizational Performance: A Contingency Model. Computational & Mathematical Organization Theory, 7, 207–232. DOI: 10.1023/A:1011986519310, https://personal.utdallas.edu/~zlin/CMOT(2001).pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sasvári P. – Bakacsi Gy. – Urbanovics A. (2020): Eltérő utak, eltérő publikációs stratégiák: tudományterületi kutatói mintázatok. Statisztikai Szemle, 98, 8, 1001–1023. DOI: 10.20311/stat2020.8.hu1001, http://real.mtak.hu/111936/1/stsz2020_08_1001.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tien, F. F. (2000): To What Degree Does the Desire for Promotion Motivate Faculty to Perform Research? Testing the Expectancy Theory. Research in Higher Education, 41, 723–752. DOI: 10.1023/A:1007020721531, https://bit.ly/3dvwU8D

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tien, F. F. (2008): What Kind of Faculty Are Motivated to Perform Research by the Desire for Promotion? Higher Education, 55, 17–32. DOI: 10.1007/s10734-006-9033-5, https://bit.ly/3n11JoW

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tien, F. F. – Blackburn, R. T. (1996): Faculty Rank System, Research Motivation and Faculty Research Productivity: Measure Refinement and Theory Testing. The Journal of Higher Education, 67, 2–22. https://www.jstor.org/stable/2943901
 
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave