Cím:

Tudomány, tudós, tudósképzés

Science, Scientist, Education

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Garbai László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

professor emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, az MTA Energetikai Bizottságának tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.8.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Magyar Tudomány sorozatot indított Ki a tudós? címmel. A téma hosszú ideje készteti vitára a filozófusokat, tudománytörténészeket, szociológusokat és a szaktudósokat. A tudomány ontológiájának kutatása, fogalmának definiálása, a tudományfejlődés leírása napjainkban már külön diszciplínává vált, és külön tudósi kör foglalkozik ezekkel a problémákkal. A tisztázó jellegű viták izgalmasak és hasznosak, visszahatnak a szaktudományokra is. A tudományfejlődés útját is végigkíséri az a szkepszis, amelyet a könyvekkel kapcsolatban elsőként az újkorban Rousseau fogalmazott meg. A cikkben e kérdéskörhöz szólok hozzá. Elöljáróban a magam részéről leszögezem, hogy amit a szaktudományok letettek az emberiség asztalára, az lenyűgöző, hihetetlen, felmérhetetlen jelentőségű. Gondoljunk csak többek között a gyógyászat, a vegyészet, a közlekedés, a biológia és a kibernetika eredményeire. Persze mindegyik magában hordoz szörnyűséges veszélyeket és az emberi nem pusztulásának lehetőségét is, de ezek nem a szaktudományok belső problémái, hanem az alapvetően jóra „tervezett” emberi lélek időnkénti devianciájából fakadnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Cikkemben a terjedelmi korlátok miatt a felvetett kérdések részletes kifejtésére nincs mód. Csak a tudósi attitűddel, a tudomány fogalmával és a hazai tudósképzés ellentmondásaival foglalkozom. Megállapításaim elsősorban a gépészeti tudományokkal kapcsolatos ismereteimből táplálkoznak. A humán- és társadalomtudományok diszkussziója a mérhetőség, az ismételhetőség, a kísérletezhetőség és a matematizálhatóság részleges hiányában árnyaltabb megközelítést, több óvatosságot és tiszteletet kíván a reáltudományok részéről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ki a tudós? Tudós az, aki a tudományt elhivatottan, önmagáért, a tudomány szépségéért műveli. Aki érzi a gyönyört, az örömöt, amit a felfedezés újdonsága jelent. A tudós számára fontos az eredmény megosztása, más tudósok „meghívása” az örömben való osztozásban. Az igazi tudós legyőzi a hívságot, az irigységet, örül tudóstársa sikerének, de várja tudóstársa érdeklődését és elismerését. Az igazi tudós felismeri a tudományos problémát, meg tudja különböztetni az álproblémát a valóditól. Ellenállhatatlan kíváncsiság hajtja, nem a sikereket és a címeket hajszolja. A jó tudós oktat, nevel, benne él a társadalomban, politizál és a tudósi-közösségi létre van szocializálódva. Humanista, művelt, ismeri a ’noblesse oblige’ fogalmát. Kiviszi a tudományt a társadalomba. Meri dicsérni és kritizálni a tudománypolitikát. Annak az igazságnak a birtokosa, amelyet nem lehet elhallgattatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tudós a tudományt műveli. De mi a tudomány? A tudomány fogalmát nem lehet száraz definíciók „Prokrusztesz ágyába” fektetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mi a tudomány? A definíciók sokféle nézőpontot tükrözhetnek, sokféle forrásból és tapasztalatból meríthetnek. A tudományok általános attribútumaiból és a szakági tudományok speciális jegyeiből fogalmazhatnak meg definíciókat, de bizonyára nem leszünk elégedettek azokkal. A tudomány olyan ismeretek halmaza, amely a köznapi ismeretek részbeni foglalata és absztrakciója, másrészt, önmagából is táplálkozik. A tudományból a valóság új arcát ismerjük meg, létezésünket és természettel való kapcsolatunkat biztonságosabbá, sikeresebbé tesszük. A tudomány olyan ismeretek halmaza, amely a jelenségek – legyenek azok fizikai vagy társadalmi jellegűek – megismerésére és leírására kifejlesztette azon megfigyelhető és mérhető jellemzők körét, amelyek biztosítják a jelenség múltjának, jelenének és jövőjének a kauzalitásokon keresztül történő retrospekcióját, illetve predikcióját. A tudományfilozófiában való elmélyedéshez mindenkinek ajánljuk a kiváló fizikus és tudománytörténész, Thomas Kuhn könyvét (The Structure of the Scientific Revolutions). Kuhnban van némi cinizmus. Megkockáztatja azt a definíciót is, hogy tudomány az, amit a tudós közösség annak tart. A tudós közösségekben működik a „nyájösztön”. A tudósokat közösséggé a közösen elfogadott paradigma szervezi. Kuhnt vádolták relativizmussal és irracionalizmussal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ki a tudós? Tegyük fel ismét a kérdést. Ejtsünk néhány szót a tudósképzésünkről. Lehet-e gyártani a tudóst, mire alkalmas a jelenlegi „kaptafa” módszer?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szeretném kifejteni véleményemet a gépészeti tudományokhoz kapcsolódóan a PhD és az MTA doktori értekezések minősítési rendszerének egy meglehetősen tipikus problémájáról, amely mindkét tudományos fokozat, illetve cím esetében azonos. Véleményemet azon tapasztalatok alapján alakítottam ki, amelyeket tizenegy PhD-értekezés védési bizottságának elnökeként és három MTA doktora cím megszerzésére irányuló védés, illetve habitusvizsgálati bizottság tagjaként szűrtem le.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A PhD és MTA doktori értekezések minősítésének összetett kritériumrendszerében fundamentális jelentőségűek a tézisek. A tézisek per definitionem a jelöltek tudományos eredményeinek összefoglalásai. A tézisek tömör állítások, amelyek műszaki nyelvezettel, a tudományos probléma kifejtésével, a probléma matematikai leírásával, a probléma megoldását matematikailag definiálva, matematikailag megoldva lezárják a problémát. A probléma ezzel megszűnik. A tudományos eredmény tehát egy tudományos probléma megoldása, lásd Thomas Kuhn, Rudolf Carnap, Ludwig Wittgenstein, Polányi Mihály, Vekerdi László, Fehér Márta stb. Kiemelném Polányi megállapítását: nem tudományos eredmény egy olyan mérési sorozat, amely nem illeszkedik elméletbe, nem képezi elmélet és hipotézisek kiterjesztését, igazolását vagy már bizonyított állítások bővítését. A tudományos probléma Kuhn szerint a diszciplína paradigmájába ágyazott felvetés, ismerethiány.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tanulmányozott értekezésekben közzétett „tudományos problémák és eredmények” azt valószínűsítik, hogy a jelöltek és ezen keresztül a PhD-értekezések esetében a jelöltek vezetői is tájékozatlanok és fogalmilag nincsenek tisztában a tudományos probléma ismeretelméleti definíciójával, tartalmával és minőségével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A probléma olyan ismerethiány, amelynek megléte akadályozza a diszciplína fejlődését és sikeres alkalmazását a kapcsolódó mérnöki szakág tervezési és üzemeltetési feladataiban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tézis lelke a tudományos probléma matematikai megfogalmazása, matematikai modellje, az ismerethiány megszüntetésének módja, a hiátus definiálása és megszüntetése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egy probléma tudományos jellege abban is megnyilvánul, hogy nem egyetlen konkrét jelenségre, berendezésre vonatkozik, hanem a matematikai leírás izomorfiát biztosít a különböző típusú berendezések, jelenségek hasonlóságából az azonosságra való átmenettel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A gépészeti tudományokban a matematikai megformulázás megkerülhetetlen, amelyben a valószínűségi értelmezés és értékelés mellőzhetetlen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kuhn beszél paradigmatikus tudományról és az azon nyugvó normál tudományról, illetve fejlődésről. Említi, hogy a normál tudományfejlődés egy tudománynak diszciplinamátrixából, illetve egy jó monográfiából kiolvasható. A normáltudomány fejlődését rejtvényfejtésnek is nevezi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Sajnálattal állapítottam meg, hogy az összefoglaló, tudományos monográfiák hiányoznak, megírásuk nem divatos és gazdaságilag alulértékelt. A diszciplínamátrix sem ismert fogalom, és egy tudomány problémáinak összegyűjtése meglehetősen hiányos. Ezeket legkevésbé sem ismerik a doktori iskolák fiatal növendékei és fiatal vezetői, akik a fokozat megszerzése utáni eufóriában már nem motiváltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Javíthatna a helyzeten a „minőségi” iparból való problémaimport és a bejött problémák homo-, illetve izomorfiájának fellelése és „tudományosítása”, absztrahálása, visszacsatolása és beemelésük a tudományos diszciplínába, illetve diszciplínamátrixba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Végezetül: tapasztalataim alapján bátran állítom, hogy a bírálatok és a védések formálisak. A bírálók sok esetben maguk sem tudják az értekezéshez kapcsolódó ismeretanyagot, sem kedvük, sem energiájuk nincsen az érdemi bírálathoz, és nem ellenségeik önmaguknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nem tudok sikertelen védésről!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A habitusvizsgálatnak érthetetlen hiányossága, hogy az illetékes Akadémiai Bizottságnak nincs kompetenciája az értekezés előzetes szakmai és tudományos minősítésére, hanem csak annak formális és formai szempontok szerinti ellenőrzésére, revíziójára terjed ki a hatásköre, amely lényegében az életrajz, a publikációk és a hivatkozások statisztikájának felülvizsgálata. Ez tulajdonképpen irodai, titkári feladat, statisztikusi munka. A bizottság, amely személyi összetételével, felkészültségével a legerősebb minőségű szakmai és tudományos kompetenciák birtokosa, ki van zárva az értekezés tudományos minőségének megítéléséből. A bizottság – szigorúan véve – lényegében még csak véleményt sem fogalmazhat meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Megítélésem szerint a tudósképzés felülvizsgálatra szorul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hiányzik az egyéni elhivatottság értékelése, a publikációs tevékenység mérése „száraz” mérőszámokon alapul; a látókör szélesítése, a társtudományokra való kitekintés, a könyvírás, a szaktudományi ismeretanyag monográfiában való összefoglalása biztosíthatná a tudóssá válás folyamatát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szerző köszönetet mond dr. Penninger Antalnak, az MTA doktorának a kézirat átolvasásáért és tanácsaiért.
 
Tudomány, tudós, tudósképzés • Science, Scientist, Education