Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gimes Júlia gondozásában
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.1.20
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
 
Hazai kutatók egy magyar gyógyszerkutatási világsiker molekuláris hátterének nyomában
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Magyar kutatók olyan új mikroszkópos eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével nanométeres, azaz milliomod milliméteres pontossággal meghatározható, hogy egy gyógyszermolekula az agy mely területén, és milyen receptorokhoz kötődve fejti ki hatását. A módszer segítségével a Richter Gedeon Nyrt. originális gyógyszeréről, a cariprazine-ról megállapították, hogy az agy alsó felszínén található ún. Calleja-szigetek 3-as típusú dopaminreceptoraihoz kapcsolódik a legnagyobb mennyiségben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpontja Gyógyszerkémia munkacsoportjának szerves kémikusai, Keserű György Miklós vezetésével, fluoreszcens molekulát kapcsoltak a cariprazine-hoz, amely így az agyban „világított”, és egy különleges mikroszkópos eljárás segítségével láthatóvá vált. A STORM (SzTochasztikus Optikai Rekonstrukciós Mikroszkópia) szuperrezolúciós mikroszkópos eljáráson alapuló vizsgálatokat a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében működő Molekuláris Neurobiológia munkacsoport agykutatói végezték Katona István vezetésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A felfedezésnek nemcsak az a különlegessége, hogy az elmúlt harminc–negyven év legsikeresebb magyar gyógyszerfejlesztésének termékéhez kapcsolódik, hanem az is, hogy a Calleja-szigetek nevű agyterület egy alig kutatott része az agynak. Egyelőre nem ismert, hogy sejtjei milyen szerepet játszanak az egészséges agy működésében, illetve, hogy milyen mentális betegség kialakulásában vagy fennmaradásában lehetnek fontosak. Most kiderült, hogy a Calleja-szigetek bizonyos sejtjei sok dopamin 3-as receptort tartalmaznak. Mivel a dopamin az agy jutalmazó rendszerének fontos idegingerület-átvivő anyaga, és szerepe van a függőségek kialakulásában, bizonyára sok agykutató elkezdi vizsgálni ezt az egyébként kb. száz éve felfedezett agyterületet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Azzal, hogy gyógyszermolekulákhoz fluoreszcens csoportot kapcsolva a STORM-mikroszkópia segítségével receptorokon, ioncsatornákon és enzimeken nanométeres pontossággal lehet farmakológiai méréseket végezni, a kutatók egy új gyógyszerhatástani vizsgálati módszert teremtettek. Az új módszert FarmakoSTORM-nak nevezték el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Katona István és munkatársai a jövőben azt szeretnék megtudni, hogy a Calleja-sziget sejtjei milyen idegrendszeri hálózatok működésében vesznek részt, hogyan változik meg a kísérleti állatok viselkedése, ha a sziget bizonyos sejtjeit ki-be kapcsolják, illetve, hogy ez az agyterület a dopamin 3-as típusú receptorain kívül milyen egyéb, terápiás szempontból fontos receptorfehérjéket tartalmaz. A cél tehát annak felderítése, hogy ez a terület milyen szerepet játszik az egészséges agy működésében és az idegrendszeri betegségekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az eredmények fontosak a cariprazine pontos hatásmechanizmusának megértése szempontjából. A Richter gyógyszere ma az egyetlen olyan készítmény, amely hatékony a skizofrénia negatív tünetegyüttese ellen. Ennek lényege az élettel, a tevékenységekkel, az örömökkel szembeni közöny. A cariprazine-t bipoláris betegségben mind a mániás, mind a depressziós szakasz kezelésére már törzskönyvezték, és a súlyos, gyógyszerrezisztens depresszióban történő alkalmazással kapcsolatban október végén fejeződtek be pozitív eredménnyel a klinikai vizsgálatok. A cariprazine éves forgalma a világon meghaladja az egymilliárd dollárt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Prokop S. – Ábrányi-Balogh P. – Barti B. et al.: PharmacoSTORM Nanoscale Pharmacology Reveals Cariprazine Binding on Islands of Calleja Granule Cells. Nature Communications, 2021. 12, 6505. DOI: 10.1038/s41467-021-26757-z, https://www.nature.com/articles/s41467-021-26757-z
 
 
Képernyőhöz ragadva
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szórakoztató médiával kapcsolatos fogyasztási szokások az elmúlt évtizedben jelentősen megváltoztak. A televízió hőskorában a nézők kedvenc sorozatuk következő epizódjára akár hetekig is türelmesen (vagy türelmetlenül) vártak. Ezzel szemben manapság a szabadidő eltöltésének egyre népszerűbb formája egy sorozat több részét, akár egy teljes évadát is egyszerre megnézni. Olyannyira, hogy egyre több a kóros sorozatfüggőséggel kapcsolatos publikáció.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A negatív hatások között többnyire megemlítik az egészségtelen étkezési szokások kialakulását, az antiszociális viselkedést és a diákok tanulmányi eredményeinek romlását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Lengyel kutatók azt vizsgálták, hogy milyen körülmények játszanak közre a sorozatfüggőség kialakulásában. 645 olyan tizennyolc és harminc év közötti fiatal kérdőíves válaszait dolgozták fel, akik saját bevallásuk szerint egy-egy „szériából” több részt szoktak egyszerre megnézni. A kérdések – egyebek között – az impulzivitásukra, érzelmi szabályozásukra, illetve a sorozatok gyors végigpörgetésének motivációira vonatkoztak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az eredmények szerint az impulzuskontroll és az előrelátás hiánya jó előrejelzője a problémás sorozatnézési szokásnak. A válaszadók majdnem húsz százaléka egy-egy alkalommal hattól húsz epizódot szokott végignézni. A kutatók szerint további részletes vizsgálatok kellenek annak eldöntéséhez, hogy vajon a sorozatfüggőség ugyanolyan kockázatos-e, mint más addiktív viselkedésformák.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Starosta, J. – Izydorczyk, B. – Sitnik-Warchulska, K.: Impulsivity and Difficulties in Emotional Regulation as Predictors of Binge-Watching Behaviours. Frontiers in Psychiatry, 10 November 2021. DOI: 10.3389/fpsyt.2021.743870, https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpsyt.2021.743870/full
 
 
Hogyan szövik a pókok a hálójukat?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Johns Hopkins Egyetem kutatói éjjellátó kamera és mesterséges intelligencia segítségével próbálták felderíteni a pókok hálófonási trükkjeit. Arra voltak kíváncsiak, hogy ezek a pici aggyal rendelkező állatok hogyan képesek ilyen összetett és geometriailag igen pontos szerkezeteket létrehozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Andrew Gordus és munkatársai egy, az Egyesült Államok nyugati részén őshonos pici pókfajt vizsgáltak. Éjszakai hálóépítő munkájuk megfigyelésére infravörös kamerákkal és infravörös fényekkel felszerelt „arénát” terveztek. Minden éjjel hat pók viselkedését regisztrálták, mégpedig úgy, hogy hálóépítés közben minden egyes mozdulatukat rögzítették. A több millió egyedi lábmozdulatot a végtagok mozgásának érzékelésére kifejlesztett gépi látószoftverrel követték nyomon. A mesterséges intelligenciát megtanították a pók testtartásának képkockáról képkockára történő érzékelésére, így a lábak helyzetét, mozgását pontosan dokumentálni tudták. Kvázi meghatározták a hálóépítés teljes koreográfiáját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A pókok hálóépítési viselkedése olyannyira hasonló, hogy a kutatók pusztán a lábak helyzetéből képesek voltak megjósolni, hogy a pók a háló melyik részén munkálkodik. A projekt folytatásaként azt szeretnék kideríteni, hogy az állatok agyában mely neurális hálózatok felelősek a hálóépítés különböző fázisaiért.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Corver, A. – Wilkerson, N. – Miller, J.: Distinct Movement Patterns Generate Stages of Spider Web Building. Current Biology, 2021. 31, 22, 4983-4997. E5, DOI: 10.1016/j.cub. 2021.09.030, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0960982221012707
 
 
„Melóra” termettünk
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Harvard evolúcióbiológusai most megjelent tanulmányukban azt kívánják bizonyítani, hogy az emberi szervezet úgy fejlődött ki, hogy a szaporodás befejezése után is hosszú ideig fizikailag aktív életet tegyen lehetővé. A kutatók szerint az időskori fizikai aktivitás az élettani folyamatokat az egészséget veszélyeztetőktől az életet meghosszabbító mechanizmusok felé terelik, védelmet nyújtva olyan krónikus betegségekkel szemben, mint a szív- és érrendszeri betegségek, a kettes típusú cukorbaj vagy egyes daganatos betegségek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Úgy vélik, munkájukkal megszületett az első magyarázat arra, hogy a fizikai aktivitás hiánya miért növeli a betegségek kockázatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Összehasonlításként a jóval kevésbé aktív majmok példáját említik, melyek a természetben harmincöt–negyven évig élnek, ami arra utal, hogy az emberi evolúció során a fizikai aktivitásra is történt szelekció.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Lieberman, E. D. – Kistner, M. T. – Richard, D. et al.: The Active Grandparent Hypothesis: Physical Activity and the Evolution of Extended Human Healthspans and Lifespans. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA, 14 December 2021. 118, 50, e2107621118. DOI: 10.1073/pnas.2107621118, https://www.pnas.org/content/118/50/e2107621118
 
 
Férfias-nőies hang és beszéd
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Felnőttkorban a nők és a férfiak hangja annyira különbözik egymástól, hogy a beszélő neme könnyen azonosítható pusztán a hangja alapján. A gyerekek hangja serdülőkor előtt akusztikailag nagyon hasonló, mégis, ahogy ez egy most megjelent tanulmányban olvasható, már ötéves kortól elég megbízhatóan azonosítják a beszélők nemét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szerzők szerint ebben a korban a nemek között nincsenek a hangképzést befolyásoló anatómiai különbségek, így a felismerést inkább a beszédmódbeli különbségek teszik lehetővé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutatók öt és tizennyolc év közötti gyerekek hangmintáiból állítottak össze egy adatbázist, és elemezték az életkorral bekövetkező változásokat, valamint azt, hogy a hallgatók mi alapján következtetnek a beszélők személyére.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Barreda, S. – Assmann, P.: Perception of Gender in Children’s Voices. Journal of the Acoustical Society of America, Published Online: 23 November 2021. DOI: 10.1121/10.0006785
 
 
delete
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      KEDVENCEIMHEZ ADÁS

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      MAPPÁBA RENDEZÉS

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      KIVONATSZERKESZTÉS

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      FOLYAMATOS GÖRGETÉS

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave