Bevezetés

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Marton Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

PhD, habil., egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A SARS-CoV-2/Covid19-világjárvány okainak és következményeinek értelmezéséhez elengedhetetlen a nem biológiai tényezők szerepének vizsgálata, és ehhez túl kell lépni az egészség társadalmi meghatározó tényezőiről szóló szűk diszkurzív paradigmán. Az így kirajzolódó kutatási napirend sokrétűségéről ad ízelítőt a Magyar Tudomány itt következő tematikus blokkja, néhány kiemelkedő jelentőségű kérdéskör mélyebb megvilágítása mellett, amelyekkel az egyes tanulmányok behatóbban foglalkoznak. A bevezető cikk az alábbiakban a járvány kitörésének, szétterjedésének és fennmaradásának nem biológiai okairól ad rövid áttekintést, különös tekintettel a járvány számára megengedő feltételeket teremtő diszfunkcionális döntéshozatali folyamatokra és az ezekben szerepet játszó különféle változókra.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

To arrive at a comprehensive assessment of the causes and consequences of the SARS-CoV-2/COVID-19 pandemic, it is indispensable to examine the role of non-biological factors. For a nuanced appreciation of the importance of the latter, it is necessary to move beyond a narrow consideration of ‘social determinants of health’. This thematic section in Magyar Tudomány seeks to illustrate the multifaceted and diverse nature of the resulting research programme in a collection of articles exposing several of the especially salient issues marked out by this broader agenda. The introductory piece below focuses on non-biological drivers of the emergence, outbreak and sustained global spread of the pandemic, with special regard to the variables that played a role in the dysfunctional decision-making processes that created permissive conditions for this.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: világjárvány, az egészség társadalmi tényezői, döntéshozatal, az elővigyázatosság elve, biztonságiatlanítás (deszekuritizáció)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: pandemic, social determinants of health, decision making, precautionary principle, de-securitisation
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.5.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

1. Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A SARS-CoV-2/Covid19-világjárvány a következő években várhatóan továbbra is a globális közegészségügy meghatározó kihívása marad. A járvány egész eddigi folyamatának számos részlete – a vírusevolúció, az immunológia és az epidemiológia kérdései mellett legalább ugyanakkora jelentőséggel – a nem biológiai tényezők szerepére irányítja a figyelmet, amelyek nélkül nem értelmezhetők sem az okok, sem a következmények (Marton, 2021). Ezeknek a tényezőknek a feltárásához túl kell lépni az „egészség társadalmi determinánsairól” (social determinants of health) szóló szűk diszkurzív paradigmán (ennek alapjairól lásd Feinstein, 1993; Frank et al., 2020). Utóbbi helyesen igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy az emberi egészséget nem kizárólag biológiai tényezők alakítják, ám következetlenséget mutat ezek teljes körének felderítését illetően. Mint kutatási napirend, nagyrészt a jövedelmi egyenlőtlenségek személytelen változójának hatásaként vizsgálná az egyének és a társadalmi csoportok egészségi állapotában mutatkozó különbségeket. Kifogásolható az is, hogy a szóban forgó diskurzus az egészséget „determináló” tényezőkről beszél, miközben az ennél kevésbé erőteljes összefüggések is kutatásra érdemesek. Az egészség nem biológiai tényezői között találhatunk társadalminak, kulturálisnak, gazdaságinak, szakpolitikainak, politikainak és ideológiainak nevezhető vagy éppen a döntéshozatal folyamatához kapcsolódó változókat, melyek nem szükségképpen determináló tényezők, más változókkal interakcióban azonban így is jelentős hatással bírhatnak, figyelmen kívül hagyásuk pedig az emberi egészségre káros szakpolitikákhoz és sikertelen egészségügyi intervenciókhoz vezethet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ez a rövid tanulmány, mely a világjárvánnyal foglalkozó tematikus blokk bevezető cikke is egyben, az alábbiakban két témát tárgyal röviden:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

  1. a tág értelemben felfogott nem biológiai tényezők szerepét a SARS-CoV-2/Covid19-világjárvány folyamatának alakulásában, méghozzá elsődlegesen az okok oldalán – egyrészt azért, mert a következmények sokrétűsége nyilvánvalóbb lehet, másrészt pedig azért, mert a tematikus blokk további cikkei inkább a következményekkel foglalkoznak;
  2. a döntéshozatali folyamatokhoz kapcsolódó tényezők jelentőségét a nem biológiai tényezők tágabb körén belül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az előbbi kérdéskör értelmezéséhez egyfajta narratívát vázol fel a cikk, míg az utóbbi tematikát a közpolitikai döntéshozatal elemzésében használatos fogalmakra építve világítja meg. Végezetül előrevetíti a jelen tematikus blokk tartalmát, és hogy az itt szereplő elemzések hogyan illeszkednek a körvonalazott tágabb kutatási keretek közé.
 

2. A járvány kitörésének, szétterjedésének és fennmaradásának nem biológiai okai

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az emberiség a bolygó ökoszisztémájának meghatározó alakítója, az itt fellelhető biomassza minőségi átformálója hosszú ideje. Az antropocénben, vagyis az ember által meghatározott korszakban élünk. Az emberiség különféle tevékenységeinek térnyerése élőhelyek felszámolója, számos faj kipusztítója, más fajok között új típusú interakciók kiváltója. A találkozás az erőforrás-intenzív gazdasági fejlődési pályán felemelkedő országok és az elhagyott bányavágatok mélyén tanyázó denevérekben fellelhető koronavírusok között – akárcsak általában az állati kórokozók és potenciális emberi hordozóik között – törvényszerű még a nagyvárosi vadállatpiacok sajátos kínai jelenségének hiányában is. Elég lehet ennek belátásához a félperifériás országok agráriumában tenyésztett állatok és a környezetükben előforduló vadállatok rendszeres érintkezésére gondolni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A rendszerszerű tényezőkből levezethető interakciók képezte kockázat mindennek tetejében megelőző-védekező jellegű kutatások ösztönzője, köztük funkciófokozó/funkciónyerő (gain-of-function) virológiai kutatásoké is, amelyek maguk is kockázatok forrásai az olyan országokban, ahol a szabályozás gyenge, az irányítás ideológiai és lojalitáselvű, nyilvános és érdemi elszámoltatás ritkán történik, és az esetleges balesetek szőnyeg alá söpörhetők. Kína ennélfogva sem a spontán, természetes körülmények között végbement zoonózis, sem a laboratóriumból történt kikerülés esetén nem egészen véletlenszerű forrása a járványnak, miközben természetesen nem is az egyetlen lehetséges forrása a jövő pandémiáinak. Az eredet kérdésének észszerű időn belüli megfelelő kivizsgálása a jelenlegi világjárvány esetében sajnos elmaradt, és ez önmagában is kérdéseket vet fel mind a vadállatok és az emberek közötti interakciók, mind a virológiai kutatásokhoz kapcsolódó tényleges pandémiás kockázatok jövőbeli menedzselését illetően, a jelen világjárvány eredetétől függetlenül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A járvány kitöréséhez kapcsolódó problémakomplexum része az is, hogy a világ inkább a gyengén szabályozott és kétséges hasznosságú funkciófokozó kutatásokba fektetett, mint hogy a pandémiás kockázat reális biztosítási költségeit megfizette volna. A világjárványt megelőzően a felkészültség épp úgy hiányzott, mint az első válságjelek nyomában a tettrekészség, pedig ez a kettő – felkészültség és reagálókészség – valamelyest kompenzálhatja egymás hiányát, még akkor is, ha ténylegesen egyértelműen együtt hatnak a legjobban. Legkésőbb a 2008‑as pénzügyi és gazdasági válság óta az egészségügy a világ számos országában elhanyagolt, nem megfelelő mértékben fejlődő vagy éppen alulfinanszírozott területté vált. Mélyebb problémák tünete volt, hogy amikor eljött a járvány, hiány mutatkozott a legalapvetőbb orvosi védőfelszerelésekből is. Ebben a helyzetben történhetett meg, a pandémia kezdeti szakaszában, hogy jelentős közegészségügyi tisztviselők inkább azt mondták társadalmaiknak: nem feltétlenül szükséges maszkot hordaniuk a fertőződés kockázatát mérséklendő. Eleinte még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is azt javasolta, hogy a maszkviselés csak akkor indokolt, ha beteg személlyel kell huzamosabb ideig együtt tartózkodnunk, vagy magunk betegek vagyunk (idézi: WEF, 2020). A kézmosásról és a köhögési etikettről szólt a széles tömegeknek szánt kezdeti útmutatás nagy része, miközben az aeroszolos transzmisszió lehetősége anekdotikus alapokon igen korán sejthető volt (Li et al., 2020). Kínával szemben általános utazási korlátozások bevezetését a legtöbben teljességgel elképzelhetetlennek találták, noha január második felére már az is tudott volt, hogy vannak tünetmentes hordozók és terjesztők (Chan et al., 2020), és – már csak emiatt is – a Kína által közölt adatok bizonyosan alábecsülik a fertőzöttek tényleges számát. Ezt jelezte a Kínából érkező repülőjáratokról fertőzöttként kiszűrt utasok aránya is (Imai et al., 2020). Amikor az Egyesült Államok végül utazási korlátozásokkal reagált, Európában és másutt ezt sokan – akkor még – túlkapásként értékelték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A feje tetejére állt az elővigyázatosság elve. Fejlett országok kórházaiban betegek jelentek meg egyértelmű CT-lelettel, tesztelni mégsem lehetett őket, hacsak nem járt az illető Hupej (Hubei) tartományban, vagy nem ismert regisztrált fertőzöttet név szerint. A szabályozó szereplők ily módon inkább kockáztatták a további fertőzéseket, mint akár egyetlen felesleges tesztelés elvégzését is, még a kórházak esetében is, ahol pedig a legyengült szervezetű emberek között ez nem csekély mértékű veszélyeztetéssel ért fel. Hasonló megfontolások akadályozták a komoly, megelőző célú kontaktkutatást is, pedig már az sem lett volna elhanyagolható, ha a transzmisszió láncainak legalább egy részét sikerült volna általa megszakítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Miután a széles körű terjedés jelei megmutatkoztak, az eleve elégtelen kontaktkutatás sokfelé nem bővült tovább, vagy éppen megszűnt teljesen. Eközben pedig még mindig erős volt az ellenállás annak elismerésével szemben, hogy a tünetmentes és a tünetek jelentkezése előtt álló fertőzöttek is fertőzhetnek, hogy a gyerekek is fertőzhetők és fertőzők lehetnek, vagy például, hogy aeroszolok közvetítésével is történhet transzmisszió. Szinte azonnal kezdetét vette a veszteségek minimalizációja. Az elhunytak „többségükben idős, krónikus betegek”, hangzott el lépten-nyomon, elmosva az „idős” és a „beteg” kategóriák közötti különbséget a közvélemény szemében – elfedve azzal együtt a gyógyultak és a tartós vagy maradandó ártalmakat elszenvedők közötti különbséget is. Kialakult egy olyan várakozás, miszerint olyan sokan lehetnek az aszimptomatikus fertőzöttek, hogy a tömegek kitettsége révén nagyon gyorsan eljöhet egyfajta nyájimmunitás – Svédországban egy később visszavont tanulmány olyan magasra becsülte a tünetmentes hordozók lehetséges számát, hogy az meghaladta az ország teljes népességét (idézi Nikel, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A járvány elleni intézkedések szigorának mérséklése mellett érveltek ezen és hasonló megfontolások alapján sokan – súlyos felelőtlenséggel – már akkor, amikor (1) még nem voltak elérhetők, de már várhatók voltak a populációnak a betegség ártalmai nélkül védettséget adni képes vakcinák (köszönhetően a 2003-as SARS-járvány nyomán elindult kutatásnak és fejlesztésnek és a nukleinsav-szerkesztés terén időközben végbement fejlődésnek), és (2) még részben ismeretlenek voltak a Covid-betegség mechanizmusai és potenciálisan visszamaradó ártalmai. Csak emlékeztető gyanánt: az azóta eltelt időben, fokozatosan derült fény a kezdetben légúti betegségként leírt Covid szisztemikus jellegére; az általa okozott vaszkuláris károsodásra és vérrögképző hatásra (ami megnyilvánulhat a pulmonális mikrovaszkulatúra elzáródásától agyi érkatasztrófákig számos súlyos következménnyel) (Akhter et al., 2021; Siddiqi et al., 2021; Qi et al., 2021); a hosszú Covid, illetve a tartós poszt-Covid-sequelae gyakori jelentkezésére; a Covid által kiváltott diabétesz lehetőségére (Wu et al., 2021); neurológiai vagy például immundiszregulációs/autoimmun komplikációk előfordulására; a gyerekek egy részénél jelentkező MIS-C (Multisystem Inflammatory Syndrome in Children, többszervi gyulladásos szindróma) fellépésére (Rafferty et al., 2021); a SARS-CoV-2-vírus mutációja nyomán elterjedt transzmisszívebb – és ezzel okozati összefüggésben virulensebb – variánsok felbukkanására; a virulencia növekedésével az emelkedett életkori kockázat fiatalabb korcsoportok felé történt terjeszkedésére; a lélegeztetett betegeket egyes térségekben különösen sújtó mukormikózis-fertőzésekre; számos állatfaj SARS-CoV-2 általi fertőzhetőségére az észak-amerikai fehérfarkú szarvasoktól a szerválokig (ami a járvány fennmaradását szolgáló természetes rezervoárok létrejöttét helyezi kilátásba); vagy éppen a tűzveszélyes, intenzív oxigénhasználat mellett előforduló Covid-osztályi kórházi tűzesetek jelenségére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Végképp ironikus, hogy az ignorancia részben a gazdasági érdekek védelmére hivatkozva harapózott el, miközben az elhúzódó pandémia által megzavart ellátási láncok működési nehézségei azóta újabb és újabb kedvezőtlen fejleményekhez vezettek az integrált áramkörök (mikrochipek) autóipari hiányától és a globális szállítmányozás konténerválságától a földgázellátás és az energiapiac zavaraiig – arról nem beszélve, hogy a hosszabban elnyúló járvány végeredményben nagyságrendekkel több, az időről időre megkerülhetetlen intézkedési kényszerből fakadó gazdasági természetű veszteséggel jár (Philippe–Marques, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mikor beláthatóvá vált, hogy egyhamar nem alakul ki a sokat emlegetett nyájimmunitás, a kórházi terhelés optimálisabb időbeli elosztása vált a fő stratégiai törekvéssé, vagyis a súlyosan megbetegedő tömegek létválságának a menedzselése. Jelentősebb hatású korlátozó intézkedésekre 2020 őszétől számos országban késedelemmel került sor – a 2020. tavaszi tapasztalatok dacára jellemzően a már felszálló ágba ért járványhullámok közepén, és nem megelőző jelleggel, részben a szükséges intézkedések várható népszerűtlensége miatt. Az egészségügyi rendszer védelme sem volt következetes: olyan magas tűrési küszöbbel valósult meg, hogy az ténylegesen az egészségügyi ellátások jelentős részének visszatérően elhúzódó leállásához vezetett számos országban, a járványhoz közvetve kapcsolódó további halálozástöbblettel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A nem szűnő válságra tekintettel 2020 decemberétől alapvetően a világ népességének átoltása lett a stratégia, ám amikor a vakcinák megérkeztek, a világ tehetősebb országai először is felhalmozták ezeket a maguk számára, vezetőik közül pedig 2021 nyarától kezdődően jó páran úgy tettek, mintha ezzel minden probléma meg is oldódott volna, és nem kellene aggódni például egy újabb járványhullám miatt. 2021 őszére ezért újfent látványos késlekedéssel nyúltak az oltások mellett további védelmet nyújtani képes intézkedésekhez, például a beltéri maszkhasználat kötelezővé tételéhez. Ezzel hozzájárultak a folytatódó vírusevolúciót elősegítő tömeges transzmisszióhoz. Folytatódott a veszteségminimalizáció is, aminek a hatása zavarba ejtő lehetett azon hezitálók számára, akiket a politika egyébként igyekezett volna meggyőzni az egészségügyi intézkedések és a védőoltások szükségességéről – egy összességében mégsem annyira halálosnak beállított járvány ellenében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nyilvánvaló, hogy a politika számos ponton félrekezelte a járványt, és ezzel tömegek idő előtti halálához járult hozzá, globális szinten óriási életév-veszteség mellett. „Politikai katasztrófáról” beszélhetünk, ahogyan azt Niall Ferguson is megállapítja (Ferguson, 2021). A kérdés az, hogy miért, illetve hogyan alakulhatott ez így.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Elsősorban az utóbbi kérdéssel foglalkozik a következő szakasz, mely a közpolitikai döntéshozatal elemzésének multidiszciplináris területéről villant fel néhány alapvető megfontolást adalékként, további kutatások ösztönzése végett.
 

3. Döntéshozatali tényezők a járvány hátterében, néhány példán keresztül

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A döntéshozók lassú reagálásának hátterében minden bizonnyal szerepet játszhatott az általános emberi gyengeség az exponenciális természetű növekedés felmérésében (exponential growth bias), azaz lényegében annak belátásában, hogy néhány fertőzöttből hetek leforgása alatt néhány százezer lehet. Mi több, hogy az exponenciális növekedés dinamikája ugyanígy érvényesül a lekötött kórházi kapacitások vagy éppen az elhunytak számának tekintetében is. A fertőzéseket néhány héttel később követő halálozási hullám „késedelmét” ennek ellenére újra meg újra a vírus elgyengüléseként vagy éppen a populáció már működő immunitásaként értelmezték különféle szereplők, részben a vágyvezérelt gondolkodás jegyében. Utóbbi gyakran lép fel a kilátások elmélete által a veszteségek doménjeként leírt körülmények között, melyeknek az elhúzódó járvány közege megfeleltethető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kiegészítette a fenti tényezők hatását, különösen a járvány elején, az első nagy hullámoknak kitett országokkal szembeni „másítás” (othering) is, amelynek részeként sokan olyan olvasatot alakítottak ki az eseményekről, miszerint „mi mások vagyunk, mint ők; ami velük történik, nem történhet meg velünk” – lásd a 2020 elején gyakran hangoztatott nézetet, miszerint az új koronavírus „kínai probléma”, vagy például amikor egy New York-i közegészségügyi tisztviselő az olaszországi helyzetről nyilvánította ki, hogy az Észak-Amerikában nem ismétlődhet meg. A veszteségfélelem hatása alatt formálódott vágyvezértelt gondolkodás nyilvánult meg a szelektív analógiahasználat mintázataiban is: az új koronavírus okozta, még alig ismert betegséget minduntalan az influenzával hasonlították össze, a projektált fertőzési-halálozási arányra és a regisztrált esetek alapján mért esethalálozási arányra vonatkozó mutatók gyakori összekeverése mellett, alapvetően a SARS-CoV-2/Covid19-pandémia kockázatait elbagatellizálandó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mindebben természetesen érdekek is szerepet játszottak. Politikusok részéről a járvány jelentette fenyegetés részleges deszekuritizációja („biztonságiatlanítása”, avagy másképpen kifejezve, annak fenyegetésmentesítése), az ezt szolgáló járványkozmetika, illetve a gazdaságra nézve jelentkező veszélyek ellen-biztonságiasítása kéz a kézben járt. A politikusok alapvetően saját népszerűségük és a kormányzati legitimitás védelmében jártak el ily módon, miközben a gazdasági szereplők egy része ugyancsak a közegészségügyi veszélyhelyzet megengedőbb kezeléséért fejtett ki érdek-előmozdító tevékenységet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A járványkozmetika egyik legfőbb kockázata az, hogy hamis visszacsatolást képez a döntéshozatal számára, mely önmagát győzheti meg tendenciózus szemléletének helytálló voltáról. A döntéshozók személyes motívuma ebben a tekintetben, hogy ilyenformán alakuló szemléletmódjuk segíthet kezelni a kedvezőtlen hatásokkal járó, például jelentősebb halálozáshoz vezető döntések utáni döntést követő disszonancia megélését, amely máskülönben igen megterhelő lehetne számukra. Mindeközben a széles tömegek is döntéshozók voltak, legalább a járványügyi intézkedésekkel történő együttműködés vonatkozásában, és a veszteségminimalizációs törekvések rájuk is nagymértékben hathattak: a felelőtlenebb magatartás ösztönzőjeként a járványhelyzet romlásához is hozzájárulhattak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ennek a diszfunkcionális visszacsatolási rendszernek a működésében számos ponton a jelenkori információs környezet sajátosságai is szerephez jutottak. Például a nagy információs technológiai vállalatok biztosította platformokon működő társadalmimédia-univerzum kétségtelenül jelentős mértékben hozzájárult ehhez az álhírek és az oltásellenesség táptalajaként (lásd Bányász Péter, Falyuna Nóra és Krekó Péter cikkeit ebben a folyóiratszámban).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A SentiOne nevű diskurzusletapogató (social listening) alkalmazással végzett szentimentelemzésből ugyanakkor az a némiképp meglepő eredmény olvasható ki, miszerint hat vakcinagyártó (Johnson and Johnson, AstraZeneca, Pfizer/BioNTech, Moderna, Gamaleja [Szputnyik], Sinopharm) esetében a 2020. november 1-től 2021. augusztus 15-ig tartó időszakban, angol nyelven negatívabb (vagyis az összmérleget tekintve negatív vagy kevésbé pozitív) diskurzus volt mérhető a hírmédiát is magába foglaló weboldalas tartalmak esetében, mint a Facebook–Twitter-duó társadalmi médiás terében (a SentiOne képességeiről részletesen lásd Bányász Péter cikkét ebben a folyóiratszámban; lásd továbbá: URL1). Ennek oka értelmezhető az újságírás bizonyos objektív szükségszerűségeinek ismeretében. A zsurnalizmus rendeltetése ugyanis a közérdeklődés kiszolgálásán, nem pedig fehér propaganda kifejtésén keresztül szolgálni a közérdeket. A tájékoztatás jegyében a média a vakcináció kezdetétől intenzíven foglalkozott a legvalószínűtlenebb hatásokról és mellékhatásokról szóló (és a SentiOne algoritmusai alapján nagyobb valószínűséggel negatív tartalomként kódolódó) beszámolók ismertetésével is. Ezzel akaratlanul is táplálta a hiszékenyek félelmeit, helyzetbe hozva a csak az alkalmat leső szubverzív társadalmi médiás hálózatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kifejezetten döntéshozatali szempontból érdekes lehet végezetül a társadalmi nem (gender) kérdéskörére is kitérni: annak jelentőségére, hogy napjainkig többségükben a maszkulinitás társadalmi ideáljának így vagy úgy, de megfelelni igyekvő férfiak a döntéshozók. A Covid19 megítélése kapcsán rendszeresen párhuzamként előkerült influenza esetében számos, a közhiedelmeket–közvélekedéseket tanulmányozó felmérés jutott már arra, hogy annak ártalmait és veszélyeit a férfiak a nőkhöz képest fokozottan hajlamosak alábecsülni (lásd például Mitchell, 2020). Hipotetikusan tehát a férfi döntéshozók hagyományosan meghatározó szerepe is a kielégítőtől elmaradó és késedelmes pandémiás válaszadás egyik közreható változója lehet.
 

4. A tematikus összeállítás tartalmáról

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A fentiekben tárgyalt, a járványra nagyrészt okként ható tényezők után az itt következő tematikus blokk írásai a válság különféle következményeit értelmezik egy-egy területen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

E logika mentén haladva Szent-Iványi Balázs először is a legszegényebb fejlődő országok problémáit tekinti át a járvány kontextusában. A pandémia és az ellene hozott intézkedések hatásai együttesen visszaforgathatják az idő kerekét az alapvető fejlődési (human development) mutatók tekintetében – a világjárvány közvetlen halálozásával összemérhetően súlyos következményekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hogy e letaglózó kilátás mellett árnyaljuk a képet: Ágh Attila a Covid-válság egy pozitív aspektusát igyekszik megragadni, és a „szociális állampolgárság” Európai Unión belüli kiterjesztésének hátterét és kilátásait világítja meg, mint ami egyszerre következménye a világjárványnak és szerves része a válság kezelésének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Paragi Beáta cikke a védettségi igazolásokkal és a vakcinaútlevelekkel összefüggésben felvetődő politikai, jogi és etikai érvek ütközését tekinti át. Emellett számos fontos gyakorlati problémára is ráirányítja a figyelmet: többek között a szóban forgó gyakorlatnak a fejlődő országokat, avagy „a Globális Délt” érintő következményeire. A Dél országait ebben a kontextusban egyaránt sújtja az egyenetlen globális vakcinaelosztás és az Észak országainak törekvése a migrációs folyamatok szorosabb ellenőrzés alá vonására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tematikus blokk által adott globális körkép további fontos elemeként Salát Gergely írása következik, amely a járvány tekintetében egyaránt különös felelősséggel bíró és (legalábbis 2021 végéig, e kézirat lezártáig) egyedülálló sikerességgel fellépő Kína helyzetével foglalkozik. Salát többek között arra mutat rá, hogy a kínai járványkezelést támogató csúcstechnológiai megoldások alkalmazásának egy autoritariánus rendszer keretei között is fontos feltétele a társadalmi bizalom, amely jelenleg kritikus mértékben hiányzik egyes nyugati társadalmak esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az imént említettek fényében különösen tragikusnak mondható, hogy a lakosságuknak vakcinát biztosítani képes országok egy részében az oltásokkal kapcsolatos álhírek terjedése és a járványt végigkísérő „infodémia” akadályozza a magas szintű átoltottság elérését. Ezzel a problémakörrel foglalkoznak Bányász Péter, Falyuna Nóra és Krekó Péter cikkei. Bányász digitális eszközök révén méri a stratégiai kormányzati cselekvés megalapozására is alkalmas tendenciákat az álhírek és az összeesküvés-elméletek hazai terjedésében. Falyuna Nóra a válság-, a tudomány- és a politikai-közpolitikai kommunikáció szorosan összefüggő kihívásait tekinti át, majd ezek összekapcsolódásának értékeléséből adódóan szolgál további megfontolásokkal; Krekó Péter cikke pedig az összeesküvés-elméletek társadalmi és szociálpszichológiai hátterébe enged betekintést. Következtetéseik részeként Falyuna és Krekó tanulmánya is kiemeli azt, amiért ez az összeállítás létrejött: a különféle tudományterületek közötti kommunikáció szükségszerűségét mint a járvány és az infodémiák hatékonyabb kezelésének elengedhetetlen feltételét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Zárásképpen: a tematikus blokk szerkesztőjeként a szerzőtársaim nevében is szólva szeretnék hangot adni ezzel összefüggésben azon reményemnek, hogy a jövőben lesz lehetőségünk tovább építeni ezeket az életbevágó kapcsolódásokat a különböző tudományterületek művelői között.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Akhter, M. S. et al. (2021): SARS-CoV-2 Infection: Modulator of Pulmonary Embolism Paradigm. Journal of Clinical Medicine, 10, 5, 1064. DOI: 10.3390/jcm10051064, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7961449/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Chan, J. F.-W. et al. (2020): A Familial Cluster of Pneumonia Associated with the 2019 Novel Coronavirus Indicating Person-to-Person Transmission: A Study of a Family Cluster. The Lancet, 395, 10223, 514–523. DOI: 10.1016/S0140-6736(20)30154-9, https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30154-9/fulltext

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Feinstein, J. S. (1993): The Relationship between Socioeconomic Status and Health: A Review of the Literature. The Milbank Quarterly, 71, 2, 279–322. https://bit.ly/35NghEe

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ferguson, N. (2021): Doom: The Politics of Catastrophe. London: Penguin

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Frank, J. – Abel, T. – Campostrini, S. et al. (2020): The Social Determinants of Health: Time to Re-Think? Environmental Research and Public Health, 17, 5856. DOI: 10.3390/ijerph17165856, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7459980/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Imai, N. et al. (2020): Report 1: Estimating the potential total number of novel Coronavirus cases in Wuhan City, China. Imperial College London COVID-19 Response Team, 17 January 2020. https://bit.ly/3Kai58U

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Li, Y. et al. (2020): Evidence for Probable Aerosol Transmission of SARS-CoV-2 in a Poorly Ventilated Restaurant. Preprint: DOI: 10.1101/2020.04.16.20067728, https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.04.16.20067728v1 Final: Building and Environment, 2021. 196, 107788. DOI: 10.1016/j.buildenv.2021.107788, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0360132321001955?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Marton P. (2021): COVID-19: Az egészségtelen politikák ragálya. Budapest: Noran Libro Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mitchell, D. (2020): Survey Reveals Common Misconceptions About Flu, Vaccination. American Academy of Family Physicians, 16 January 2020. https://www.aafp.org/news/health-of-the-public/20200122flusurvey.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nikel, D. (2020): Sweden Health Agency Withdraws Controversial Coronavirus Report. Forbes, 22 April 2020. https://bit.ly/3MooejI

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Philippe, C. – Marques, N. (2021): The Zero Covid Strategy Continues to Protect People, Economies and Freedoms More Effectively. September 2021. Institut économique Molinari–World Health Network, https://www.institutmolinari.org/wp-content/uploads/sites/17/2021/09/zero-covid-whn-sept2021.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Qi, X. – Keith, K. A. – Huang, J. H. (2021): COVID-19 and Stroke: A Review. Brain Hemorrhages, 2, 2, 76–83. DOI: 10.1016/j.hest.2020.11.001, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7670261/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rafferty, M. S. et al. (2021): Multisystem Inflammatory Syndrome in Children (MIS-C) and the Coronavirus Pandemic: Current Knowledge and Implications for Public Health. Journal of Infection and Public Health, 14, 4, 484–494. DOI: 10.1016/j.jiph.2021.01.008

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Siddiqi, H. K. – Libby, P. – Ridker, P. M. (2021): COVID-19: A Vascular Disease. Trends in Cardiovascular Medicine, 31, 1, 1–5. DOI: 10.1016/j.tcm.2020.10.005, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1050173820301286?via%3Dihub

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

WEF – World Economic Forum (2020): Should You Wear a Face Mask? WHO Officials Weigh in at Today’s COVID-19 Briefing. World Economic Forum, 30 March 2020. https://www.weforum.org/agenda/2020/03/who-should-wear-a-face-mask-30-march-who-briefing/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Wu, C.-T. et al. (2021): SARS-CoV-2 Infects Human Pancreatic β Cells and Elicits β Cell Impairment. Cell Metabolism, 3, 33, 8, 1565–1576.e5. DOI: 10.1016/j.cmet.2021.05.013. https://bit.ly/35QoNSU
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL1: „Beszélgetésalapú AI-platform”. SentiOne, https://sentione.com/hu/
delete
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      KEDVENCEIMHEZ ADÁS

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      MAPPÁBA RENDEZÉS

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      KIVONATSZERKESZTÉS

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      FOLYAMATOS GÖRGETÉS

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave