Tudomány és válság

Science and Crisis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fodor János

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, DSc, klinikai kutatási és oktatási tanácsadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.9.12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korunk a válságok kora, írta Berényi Dénes akadémikus 2012-ben megjelent dolgozatában (Berényi, 2012, 143.). A válság az emberi tevékenység valamennyi területére kiterjed: gazdaság, kultúra, erkölcs, oktatás stb., de a tudomány tartja viszonylagosan „stabil” helyzetét. Az emberek bíznak a tudományos eredményekben, a Magyar Tudományos Akadémia megbízhatósága és tekintélye minden más szervezetet megelőz. A tudósok kritikusabbak a közvéleménynél. Beismerik, hogy a tudomány mindenhatósága mítosz, és a tudomány ma már nem a középkori sötétség ellen harcoló hős. A tudomány maga a tekintély, a racionális dogmatika. Most a szakember a szent és sérthetetlen. A tudomány eredeti célja a lét nagy kérdéseinek vizsgálata, az igazság kiderítése és az emberiség szolgálata volt. Napjainkban bevethető harci eszköz rejtett életérdekek szolgálatára. A hatalmi helyzet az orvostudományban a legkétségtelenebb. Az orvosbiológiai kutatások válságáról ma már nyíltan cikkeznek a legtekintélyesebb szaklapok (The Lancet, Nature, Science) is, és a tudományos kísérletek valódi átláthatóságát (transzparencia) és ismételhetőségét (reprodukálhatóság) sürgetik (Nature Editorial, 2018; Nosek et al., 2015). A The Lancet szerkesztője (Horton, 2015) kijelentette, hogy jelenleg a tudomány a sötétség felé halad, a szakirodalom fele hamis eredményeket közöl, a szerzők gyakran világnézetük szerint módosítják adataikat, visszaélnek a statisztikai vizsgálatokkal, nem a minőség, hanem a siker a fontos (sok impaktfaktor és független idézettség). A siker hajszolása az eredmények manipulálását segíti, és a reprodukálhatóságát nehezíti. A tudomány megújulásához újabb és újabb irányelveket dolgoznak ki. Noha a tudomány művelői tisztában vannak azzal, hogy a transzparencia és a reprodukálhatóság a tudomány alapvető kritériuma, de a gyakorlatban ezek az elvek kevéssé érvényesülnek. Például a legfontosabb rákkutatási eredményeknek csak 11%-a reprodukálható (Alberts et al., 2015). Az akadémiai jutalmazó rendszer nem pártolja eléggé a minőségi munkát, a transzparenciát és a reprodukálhatóságot, helyettük inkább az innovációra és a mennyiségre, azaz a minél több új és pozitív eredményt felmutató publikációra helyezi a hangsúlyt. A tudományos folyóiratok kiadói (Elsevier, Taylor and Francis, Willey, Springer) tisztességtelen eszközökkel hajszolják a profitot. Nem kiszolgálják, hanem szemérmetlen módon kizsákmányolják a tudósokat. Kiadásuk jóformán nincs, csak bevételük. A legnívósabb munka közléséért is a kutató fizet. A kézirat minőségi elbírálását más kutatók ingyen végzik. A kész termékért is a kutatók fizetnek. A közpénzből (pályázatok) készült kutatási eredményeket a kiadó birtokolja és árulja. A holland Elsevier 35%-os haszonkulccsal dolgozik (Varga, 2016). Ma a világ tudományos információinak csaknem 90%-a négy – köztük az Elsevier – kiadónak „álcázott” pénzügyi befektető csoport tulajdona (Monok, 2016). A kiadók agresszív uzsorás viselkedése miatt indult el az Open Access (szabad hozzáférés) mozgalom 2002-ben. Célja, hogy a kutatási eredmények szabadon hozzáférhetők legyenek az interneten. A mozgalmat az Európai Unió és az amerikai National Institutes of Health is támogatja. A kezdetek után tizenhét évvel a kutatók többsége még mindig ragaszkodik a hagyományos folyóiratokhoz és közléshez. Fiatal kutatók legfontosabb célja a karrierépítés, ezért kedvelik a tekintélyes (magas impaktfaktorú) lapokat. A tudományos információáramlás uralásának megakadályozása sem jelentené a válság megoldását, mert a válság általános. A tudomány és a racionális gyógyítás válsága is csak része az elanyagiasodott életszemléletnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közel három évtized alatt az evidenciára (tudományos bizonyítékokra) alapozott gyógyítás a klinikai gyakorlat részévé vált, és jelentős fejlődést hozott a betegellátásban. A döntéshozatal a legjobb evidenciák alapján történik, és az irányelveket a kezelési protokollok tartalmazzák. Az irányelveket folyamatosan az új evidenciákhoz (randomizált vizsgálatok eredményei) igazítják, hogy a betegek a lehető legjobb kezelést kapják. A CONSORT (Consolidated standards of reporting trials) egységesebbé tette a klinikai vizsgálatok tervezési, végrehajtási és közlési feltételeit. A vezető orvosbiológiai folyóiratok elfogadták az irányelveket (kiemeltek: átláthatóság, reprodukálhatóság, összeférhetetlenség, hozzáférés az összes adathoz). A folyamatos jobbítási szándék ellenére az evidenciákon alapuló gyógyítás messze nem optimális. A kutatási eredmények gyakran torzítottak, a gyártó érdekeit szolgálják. A klinikai döntéshozatalnál a beteg érdekei sérülhetnek. Az anyagiak gátlástalan hajszolása válságban tartja a társadalmat, ami az orvosbiológiai kutatásra és a racionális gyógyításra is kiterjed. A „gyógyítóipar” profitorientált, nem a beteg, hanem a haszonszerzés van a centrumban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biostatisztikát az orvostudomány egzakttá válása fontos eszközének tekintjük. A hatás meglétét statisztikai módszerekkel kívánjuk igazolni. Tehát, a „biztosan igaz” kijelentések helyett valószínűségi kijelentésekkel támasztjuk alá a tudományos feltevéseket. A módszer számos visszaélésre ad lehetőséget. A gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai kutatások nagy részét a gyógyszergyártó vállalatok finanszírozzák. Jól ismert, hogy a gyógyszeripar torzító hatást gyakorol a klinikai kutatásokra. A szponzor által gyártott gyógyszerrel kapcsolatos eredmények a ténylegesnél kedvezőbbek. A klinikai kutatást évtizedek alatt sem sikerült a kereskedelmi érdekektől függetleníteni. Akiké a pénz, azok csinálják az evidenciát („Those who have the gold make the evidence”), jelentette ki Joel Lexchin 2012-ben, és tizennégy oldalon keresztül tárgyalta a torzító hatást (Lexchin, 2012). Richard Smith, a BMJ (British Medical Journal) korábbi szerkesztője szerint az orvosi folyóiratok a gyógyszergyárak kereskedelmi ágának meghosszabbításai, kereskedelmi hivatalai (Smith, 2005). Számos orvosi folyóirat jelentős támogatást kap a gyógyszergyáraktól a hirdetések után. Ez korlátozza az újság függetlenségét, és növeli a megvesztegetés kockázatát. Szinte az összes vezető orvosi folyóirat (például: Journal of the American Medical Association, The Lancet, The New England Journal of Medicine) elfogadja közlésre a gyártók által támogatott kontrollált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos tanulmányokat, és a torzított (a gyártó számára pozitív) eredményeket is közlik. A tudós kiszolgálója vagy kiszolgátatottja az anyagi eszközöket birtokló tőkés csoportoknak és a politikai életnek is. Nincs autoritása, és így a tudomány is elveszítette ideológiai-társadalmi tekintélyét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természettudomány nagy vívmányait a 17. században felerősödő tudományos szellemnek köszönhetjük. A nagy természettudósok (Isaac Newton, Blaise Pascal, Louis Pasteur, André-Marie Ampère stb.) általában filozófusok-művészek is voltak. Tehát az igazság kutatói és kifejezői. A modern demokráciát a tömeg uralma jellemzi, ami az élet minden területén eltömegesedéshez vezet. Tömegesen vannak tudósok is, helyesebben kutatók és szakemberek. A tudomány művelése gyakran nem belső igény, szenvedély, hanem a karrierépítés nélkülözhetetlen kelléke. A morális válság az élet minden területét, így a kutatást és a tudományt is érinti. Nem véletlen, hogy az MTA 2014-ben Tudományetikai Kódexet állított össze. A tudományos kutatás alapelvei a következők: tisztesség, megbízhatóság, objektivitás, pártatlanság és függetlenség, nyitottság, gondosság, elfogulatlanság, felelősség. Az etikai kódex tisztességes szándéka tévedésen alapul. A rendszer, amelyben élünk, a kapitalizmus immorális. Megváltoztatása a kapitalizmus megszűnését jelentené (Quiniou, 2010). A tudományetikai kódex alapelvei nem érvényesühetnek a profitorientált társadalomban. A polgári illemkódex szerint a nyereségvágy, a haszonlesés, a versengés, a fényűzés, a hiúság, a büszkeség stb. pozitív magatartás. Az agresszív világi érvényesülés társadalmában a tudós felelősségét kell hangsúlyozni. Feladata nem a politikai cselekvés, a politikai pártok kiszolgálása. A kivételes tudós a szellemi elit uralmát és létjogosultságát tagadó társadalomban is elkötelezett az igazság kiderítésében-kutatásában.
 

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Alberts, B. – Cicerone, R. J. – Fienberg, S. E. et al. (2015): Scientific Integrity. Self-correction in Science at Work. Science, 348, 1420–1422. DOI: 10.1126/science.aab3847, https://www.aaas.org/sites/default/files/self_correction_2015.pdf?OH5msAfyoyMvAAX4D1aQCqmdgR7bjnui

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Berényi D. (2012): Tudomány a mérlegen. Természet Világa, 143, 7, 291–293.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Horton, R. (2015): What Is Medicine’s 5 Sigma? The Lancet, 385, 1380. DOI: 10.1016/S0140-6736(15)60696-1, https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(15)60696-1/fulltext

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Monok I. (2016): Új hatalmi viszonyok a tudományos információk megosztásában. Magyar Tudomány, 6, 690–696. http://www.matud.iif.hu/2016/06/07.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nature Editorial (2018): Nature Journals Announce Two Steps to Improve Transparency. Nature, 555, 3, 6. https://www.nature.com/articles/d41586-018-02563-4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nosek, B. A. – Alter, G. – Banks, G. C. et al. (2015): Promoting an Open Research Culture: Author Guidelines for Journals Could Help to Promote Transparency, Openness, and Reproducibility. Science, 348, 1422–1425. https://oar.princeton.edu/bitstream/88435/pr1w89f/1/Promoting%20an%20open%20research%20culture.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Quiniou, Y. (2010): Erkölcs és gazdaság – A megjavíthatatlan kapitalizmus. Le Monde Diplomatique (magyar kiadás), https://www.magyardiplo.hu/2010-julius/224-erkoelcs-es-gazdasag-a-megjavithatatlan-kapitalizmus.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Smith, R. (2005): Medical Journals Are an Extension of the Marketing Arm of Pharmaceutical Companies. PLOS Medicine, 2: e138, DOI: 10.1371/journal.pmed.0020138, https://journals.plos.org/plosmedicine/article/authors?id=10.1371/journal.pmed.0020138

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Varga M. (2016): A tudomány publikációs válsága (és egy lehetséges kiút). 4!BLOGOK, Budapest Science Meetup, 2016. április 10. https://sciencemeetup.444.hu/2016/04/10/a-tudomany-publikacios-valsaga-es-egy-lehetseges-kiut
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave