Primitív axiómák (p-primek) a tanulók gondolkodásában

P-Prims in Students’ Thinking

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth Zoltán1, Bárány Zsolt Béla2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1CSc, nyug. egyetemi docens, Debreceni Egyetem TTK Kémiai Intézet, Debrecen

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2középiskolai tanár, Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziuma, Debrecen

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mindennapi tapasztalatokból származó primitív axiómák (p-primek) gyakran okoznak fogalmi megértési problémát a természettudományok tanulása során. Ezzel kapcsolatban végeztünk egy keresztmetszeti vizsgálatot középiskolások körében, amelynek során kilenc olyan p-prim-alapú fogalmi megértési problémát tártunk fel, amelyet eddig csak feltételeztek.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The naive axioms (phenomenological primitives, p-prims) based on everyday experiences often cause conceptual comprehension difficulties in science learning. In this regard, some examples from a cross-sectional study among high school (secondary school) students are presented. In the course of our empirical study, we managed to explore nine p-prim-based misunderstandings that have only been hypothesized.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: fogalmi megértés, tévképzet, primitív axiómák, keresztmetszeti vizsgálat, középiskolás tanulók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: conceptual understanding, misconception, phenomenological primitives, cross-sectional study, high school (secondary school) students
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.11.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulók természettudományos fogalmak tanulásával és megértésével kapcsolatos problémáinak, valamint fogalmi fejlődésének vizsgálata mintegy fél évszázaddal ezelőtt kezdődött. Magyarországon az 1990-es évektől indultak ilyen jellegű kutatások elsősorban Csapó Benő vezetésével (lásd például Korom, 1997, 1998, 2005). Ezek során kiderült, hogy a tanulóknak számos olyan elképzésük van a világról, amely nem egyezik meg a tudományos világképpel. Az ilyen, tudományosan nem helytálló elképzeléseket, fogalmakat nevezzük – nem kis leegyszerűsítéssel – tévképzeteknek. Az utóbbi húsz évben – azon túl, hogy tudományos cikkek tízezrei tárgyalják a tanulók természettudományos tévképzeteit – vita bontakozott ki arról, hogy a tanulóknak ez a tudományosan nem helytálló „kiindulási” tudása mennyire koherens (naiv elmélet) vagy inkább izolált, intuitív ötleteknek kell-e tekintenünk azokat (lásd például Taber, 2008; Leonard et al., 2014). Számos kutatás (például Fotou–Abrahams, 2016) azt mutatja, hogy új helyzetekben a tanulók gondolkodását könnyebb megérteni izolált tudásdarabok feltételezésével, semmint koherens, naiv elméletekkel. Az izolált tudásdarabokból jönnek létre azok a primitív axiómák (phenomenological primitives, p-primek), amelyek újraszerveződése eredményezheti a tanulást, illetve a fogalmi váltást.
 

Primitív axiómák (p-primek)

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A p-primek (fenomenologikai primitívek) olyan tapasztalatokon nyugvó naiv axiómák, melyek igazságtartalmát gondolkodás nélkül elfogadjuk. A fogalmat Andrea diSessa vezette be és alkalmazta a tanulók fizikai fogalmakkal kapcsolatos megértési problémáinak és hibás feladatmegoldásainak értelmezésére (diSessa, 1988, 1993). A p-prim nem egy tanult fogalom, hanem a mindennapi tapasztalatból levont következtetés, amely egy-egy jelenség értelmezéséhez kötődik. Amikor egy (természettudományos) problémát kell megoldanunk, akkor gyakran nyúlunk ezekhez a rövidített gondolkodási sémákhoz – nemritkán sikerrel. A p-primek egyik „haszna”, hogy gyors döntést, válaszadást tesznek lehetővé. Ugyanakkor, mivel gondolkodás nélkül elfogadjuk őket, néhány esetben helytelen döntésre juthatunk, ha nem elemezzük a megoldandó probléma finomszerkezetét. A p-primek fogalmi megértési zavarokban játszott szerepét elsősorban a fizikában tanulmányozták (például diSessa, 1988, 1993; Hammer, 1996; Masson–Legendre, 2008; Fotou–Abrahams, 2016), kevesebb vizsgálat történt kémiában (Talanquer, 20061; Taber, 2008; Tóth, 2013) és biológiában (Southerland et al., 2001). Néhány p-primet mutat be az 1. táblázat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Példák a szakirodalomban leírt p-primekre
P-prim
Megnyilvánulása (forrás)
Az üresség feltöltése: az anyagok és tárgyak elfoglalják az üres helyeket („a természet irtózik a vákuumtól”)
„A homok kitölti a kivájt üreget.”
Az ellentétek vonzzák/kioltják egymást
„Amikor egy sav és egy bázis keveredik, a kapott oldat semleges lesz.”
Aktív/fenntartó ágens: bármilyen változás valamilyen külső beavatkozás eredménye
„A mozgáshoz erő szükséges.”
„Az aktív ágensek hatása passzív ágensekre kémiai reakciót hoz létre.”
A nagyobb hatás mindig nagyobb változás: a nagyobb/erősebb hatás nagyobb/erősebb változást eredményez
„A nehezebb tárgyak gyorsabban esnek le, mint a könnyebbek.”
A közelebbi mindig erősebb: ha közelebb vagyunk egy forráshoz, erősebbnek érezzük a hatását, mintha távolabb lennénk
„Nyáron azért van melegebb, mint télen, mert nyáron a Föld közelebb van a Naphoz, mint télen.” (Hammer, 1996, 102.)
Folytonosság: az anyag egyre kisebb részekre osztható, de a részek tulajdonságai megegyeznek az anyagéval
„A rézatomok vörösek, és melegítés hatására kitágulnak.” (Talanquer, 2006, 813.)
Anyagiság, kézzelfoghatóság: az elvont fogalmaknak és folyamatoknak is anyagi természetű jellemzőik vannak
„A hő úgy viselkedik, mint a folyadékok.” (Talanquer, 2006, 815.)
Lényegiség: az anyag bizonyos tulajdonságai akkor is megmaradnak, ha az anyag megváltozik
„A rozsda a vas egy fajtája.”
„Az ezüst-nitrát nem reagál sósavval, mert az ezüst sem lép reakcióba sósavval.”
(Tóth, 2016, 335.)
A szükséglet mint a változás oka: a folyamatok valamilyen cél, valamilyen szükséglet elérése érdekében mennek végbe
„Az atomok vegyüléskor nemesgáz-szerkezetre törekszenek.” (Talanquer, 2006, 815.)
„A hófajd azért változtatja fehérre a színét télen, hogy a vadászok nehezebben vegyék észre.” (Southerland et al., 2001, 338.)
A dolgok olyanok, amilyennek látszanak
„A Nap – láthatóan – kisebb, mint a Föld” (URL1)
A tárgyak mindig lefelé esnek
„A gravitáció mindig lefelé mutat.”
Lineáris sorrendiség: bármely rendszer változása lineáris események sorozata
„Az egyensúlyra vezető folyamatokban az átalakulás befejeződése után indul meg a termékek visszaalakulása.”
Reprezentativitás: a dolgok (felszíni) hasonlóságának felismerése
„Mivel a NaCl oldódik vízben, ezért a hozzá hasonló képletű NaBr is oldódik.”
Additivitás: az anyagok tulajdonságai összeadódnak
„Kék és sárga színű anyagok reakciója zöld színű terméket eredményez.”
A több az mindig jobb: több dolog jobb/erősebb/nagyobb/hatékonyabb, mint a kevesebb dolog
„A 10 perce forrásban lévő víz melegebb, mint az, amelyik csak éppen forrni kezd.” (URL1)
„A pirimidin erősebb bázis, mint a piridin, mert több nitrogénatomot tartalmaz.”
(Tóth, 2013, 299.)
„Az atomméret egy perióduson belül a rendszámmal nő, mert az atomot egyre több elemi részecske építi fel.”
(Tóth, 2013, 299.)
A keményebb mindig stabilisabb: a kemény tárgyak időtállóbbak, stabilisabbak, mint a puha tárgyak
„A gyémánt stabilisabb módosulata a szénnek, mint a grafit, mert a gyémánt sokkal keményebb anyag.” (Tóth, 2013, 300.)
A nedves mindig nehezebb: a nedves anyagok, tárgyak nehezebbek, mint a szárazak
„A nedves levegő nehezebb, mint a száraz levegő.” (Tóth, 2013, 301.)
A természetes mindig egészséges: a természetes anyagok, a természetes úton létrehozott dolgok egészségesebbek, mint a mesterségesek („modern” vis vitalis elmélet)
„A paprikából kivont C-vitamin egészségesebb, mint a gyógyszergyárban készített C-vitamin.”
(Tóth, 2013, 301.)
Az egyensúly mindig egyenlőség: az egymással egyensúlyban lévő dolgok mennyisége is megegyezik egymással
„Egyensúlyban a termékek koncentrációja megegyezik a kiindulási anyagok koncentrációjával.” (Tóth, 2013, 302.)
A káros mindig csúnya: a káros/egészségtelen/gonosz dolgok általában csúnyák, undorítóak
„A méregtelenítő lábfürdőben képződő csúnya anyag a szervezetből kiáramló méreganyag.” (Tóth, 2013, 303.)
Ohm-féle p-prim: a nagyobb erőfeszítés (lendület) nagyobb hatást, a nagyobb ellenállás kisebb hatást eredményez
„A gravitációnak erős hatása van a levegőben lévő tárgyakra, de alig van hatása a földön lévőkre.” (Hammer, 1996, 115.)
 

Saját vizsgálatok2

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel Magyarországon még nem történtek vizsgálatok a p-primeknek a tanulók gondolkodását befolyásoló hatásával kapcsolatban, ezért célul tűztük ki ennek vizsgálatát néhány természettudományos – többségében kémiai jellegű – probléma megoldásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2014/15-ös tanévben lebonyolított írásbeli vizsgálatban egy debreceni szakközépiskola 9–13. évfolyamos tanulói vettek részt összesen 429-en.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mérőeszköz tizennyolc, többségében nyílt végű feladatot tartalmazott. Minden feladat esetén kértük a válasz(tás) indoklását is. A felmérőlap teljes mintára vonatkozó Cronbach-alfa értéke 0,756-nak adódott. A tanulók válaszaiból kategóriákat képeztünk, és vizsgáltuk azok gyakoriságát, valamint értékeltük szakmai helyességüket is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredményességet tekintve az egyes évfolyamok átlagai 30–40% között változtak. Az évfolyamok eredménye között egyedül a 9. évfolyam esetén találtunk szignifikáns különbséget a többi évfolyam javára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulói válaszok tartalmi elemzésének legfontosabb eredményét láthatjuk a 2. táblázatban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Az empirikus vizsgálat során előfordult leggyakoribb válaszkategóriák
Válasz (gyakoriság)
Megjegyzés
Miért van nyáron meleg és télen hideg?
Mert nyáron a Föld közelebb van a Naphoz, mint télen. (34%)
p-prim: a közelebbi mindig erősebb
Nyáron nagyobb a napsugarak beesési szöge, télen pedig kisebb. Nyáron a Nap távolabb van a Földtől, télen pedig közelebb. (31%)
a helyes válasz
Mikor lesz melegebb a víz: ha 5 percig, vagy ha 15 percig forraljuk?
A forrásban lévő víz hőmérséklete nem változik. (34%)
a helyes válasz
Minél tovább melegítjük, annál melegebb lesz. (33%)
p-prim: a több az mindig jobb
Az ammóniához hasonlóan, a szerves vegyületekben található nitrogénatom is képes a nemkötő elektronpárjával hidrogénion megkötésére, vagyis ezek a szerves vegyületek bázisként viselkednek. Az alábbiakban a piridin és a pirimidin szerkezete látható. Melyik az erősebb bázis: a piridin vagy a pirimidin?
piridin
pirimidin
A pirimidin az erősebb bázis, mert két hidrogénion megkötésére képes. (63%)
p-prim: a több az mindig erősebb (újdonság)
A piridin az erősebb bázis, mert az egy nitrogénatomja erősebben polarizál, mint a pirimidinben található kettő. (1%)
a helyes(hez közeli) válasz
A periódusos rendszer második periódusában, a p-mezőben található a 5B, a 6C, a 7N, az 8O, a 9F és a 10Ne. Hogyan változik a felsorolt atomok mérete a rendszám függvényében?
Az atomok mérete egyre nő, mert egyre több lesz az atomot felépítő elemi részecskék száma, és az elektronok egyre nagyobb elektronfelhőt képeznek. (65%)
p-prim: a több az mindig nagyobb (újdonság)
A rendszám növekedésével csökken az atomok mérete, mert az egyre növekvő magtöltés egyre erősebben vonzza az azonos alhéjon található elektronokat. (7%)
a helyes válasz
Egy garázsban két, egyenként 10 literes benzines kanna van. Az egyik teljesen tele van benzinnel, míg a másikban mindössze 1 liter üzemanyag van. Tűzveszélyességi szempontból melyik kanna a sokkal veszélyesebb?
A tele kanna a veszélyesebb, mert több benne az anyag, nagyobb tüzet eredményezhet. (44%)
p-prim: a több az mindig hatékonyabb (újdonság)
Az 1 liter benzin a veszélyesebb, mert a kannában nagyobb mennyiségű a benzingőz, illetve az oxigén, így könnyebben gyullad. (41%)
a helyes válasz
Hogyan változik a savi erősség a HF – HCl – HBr – HI sorban? A választott grafikon betűjelét karikázd be, a választásodat indokold meg!
C (50%)
p-prim: reprezentativitás, a jól ismert HCl a legerősebb sav
B (6%)
a helyes válasz
Melyik az egészségesebb: a paprikából kivont C-vitamin, vagy a gyógyszergyárban szintetikusan előállított C-vitamin?
A paprikából kivont vitamin az egészségesebb, mert az természetes eredetű. (46%)
p-prim: a természetes mindig egészséges (újdonság)
A paprikából kivont vitamin az egészségesebb, mert abban egyéb fontos, természetes anyagok is lehetnek (vagy: mert nem szennyezett). (36%)
szövegértési probléma
Egyforma egészséges mind a két forrásból származó vitamin, mert ugyanarról az anyagról van szó. (11%)
a helyes válasz
A szénnek két kristályos módosulata, a gyémánt és a grafit közül melyik a stabilisabb?
A gyémánt a stabilisabb, mert atomrácsos szerkezetű, erősebb a kötés az atomok között, erősebb a rácsa. (36%)
tévképzet: a tanult ismeret helytelen alkalmazása
A gyémánt a stabilisabb, mert a legkeményebb anyag a Földön. (19%)
p-prim: a keményebb mindig stabilisabb (újdonság)
A grafit a stabilisabb, mert a gyémánt idővel grafittá alakul. (14%)
a helyes válasz
Melyik a nehezebb: az azonos térfogatú, hőmérsékletű és nyomású száraz vagy nedves levegő?
A nedves levegő a nehezebb, mert abban több molekula, például még víz is van. (36%)
tévképzet: a gázok szerkezetének helytelen értelmezése
A nedves levegő a nehezebb, mert a víztartalom nehezíti, nagyobb lesz a tömege/sűrűsége. (31%)
p-prim: a nedves mindig nehezebb
A száraz levegő, mert a víz kisebb moláris tömegű, így a száraz levegőnek nagyobb az átlagos moláris tömege, a sűrűsége. (8%)
a helyes válasz
A kémiaszertárban egymás mellett két edényt találunk. A címkék felirata szerint az egyikben higany van, a másikban naftalin. A higanyról közismert, hogy közönséges körülmények között az egyetlen cseppfolyós halmazállapotú fém, régebben a hőmérőkben használták. A naftalin fehér színű szilárd anyag, amit korábban molyirtóként alkalmaztak.
Melyik a stabilisabb: a higany vagy a naftalin?
A naftalin a stabilisabb, mert szilárd. (32%)
p-prim: a szilárd stabilisabb, mint a folyadék (újdonság)
A higany a stabilisabb, mert fém, erős fémrácsa van erős fémes kötésekkel. (17%)
a helyes(hez közeli) válasz
Melyik grafikon írhatja le a leginkább valószínű formában a kiindulási anyagok és termékek koncentrációinak változását az egyensúlyi állapot kialakulása közben?
B (60%)
Egyensúlyi állapotban a kiindulási anyagok és termékek koncentrációja megegyezik. (23%)
p-prim: az egyensúly mindig egyenlőség (újdonság)
A (21%)
a helyes válasz
Melyik a nagyobb sűrűségű: a fémnátrium vagy a víz?
A fémnátrium kisebb sűrűségű, mert úszik a víz tetején. (35%)
a helyes válasz
A fémnátrium nagyobb sűrűségű, mert az egy fém/szilárd. (27%)
p-prim: a szilárd anyagok nehezebbek, mint a folyadékok (újdonság)
A fémnátrium nagyobb sűrűségű, mert a moláris tömege nagyobb, mint a vízé. (10%)
tévképzet: a tanult ismeretek helytelen alkalmazása
A benzin cseppfolyós szénhidrogének (például C7H16, C8H18) elegye. A sűrűsége kisebb, mint a vízé. Melyiknek nagyobb a sűrűsége: a benzingőznek vagy a vízgőznek?
A vízgőz sűrűsége a nagyobb, mert a vízé is nagyobb volt, mint a benziné. (41%)
p-prim: lényegiség (újdonság)
A benzingőz sűrűsége a nagyobb, mert az összetevők moláris tömege (sűrűsége) is nagyobb. (13%)
a helyes válasz
Annak a nagyobb a gőzsűrűsége, amelyik könnyebben párolog. (4%)
p-prim (?)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A válaszok tartalmi elemzése számos esetben mutatta a p-primek megjelenését a tanulók gondolkodásában, néhány esetben tetten érhető volt a tanult ismeretek helytelen alkalmazása is („tévképzet”). Kilenc esetben sikerült empirikus adatokkal alátámasztani olyan, a kémiában eddig csak feltételezett fogalmi megértési problémát, melynek gyökere részben vagy egészben a p-primek gondolkodást befolyásoló hatásában keresendő („újdonság”).
 

Összefoglalás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eredményeink megerősítik azt a nemzetközi szakirodalomban már széles körben tárgyalt tényt, hogy a tanulók gondolkodását befolyásolják a mindennapi tapasztalatok alapján kialakult p-primek. Ez alól a magyar szakközépiskolás tanulók sem kivételek. Empirikus vizsgálatunk során sikerült feltárni kilenc, a kémiában eddig még csak feltételezett, p-prim-alapú fogalmi megértési problémát is.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

diSessa, A. A. (1988): Knowledge in Pieces. In: Forman, G. – Pufall, P. (eds.): Constructivism in the Computer Age. New Jersey: Lawrence Erlbaum Publishers, 49–70.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

diSessa, A. A. (1993): Toward an Epistemology of Physics. Cognition and Instruction, 10, 2, 105–225. https://canvas.northwestern.edu/courses/93054/files/6764748/download?verifier=YeAPR95V7jHM1gcZI8hgLynRIOF9t22ocupAcXHd

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fotou, N. – Abrahams, I. (2016): Students’ Analogical Reasoning in Novel Situations: Theory-like Misconceptions or P-Prims? Physics Education, 51, 7, 1–6. DOI: 10.1088/0031-9120/51/4/044003, https://www.researchgate.net/publication/303869786_Students’_analogical_reasoning_in_novel_situations_Theory-like_misconceptions_or_p-prims

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hammer, D. (1996): Misconceptions or P-Prims: How May Alternative Perspectives of Cognitive Structure Influence Instructional Perceptions and Intentions? The Journal of the Learning Sciences, 5, 2, 97–127. http://ccl.northwestern.edu/constructionism/2012LS452/assignments/5/MisconceptionsOrP-Prims.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korom E. (1997): Naiv elméletek és tévképzetek a természettudományos fogalmak tanulásában. Magyar Pedagógia, 97, 1, 19–41. http://www.magyarpedagogia.hu/document/196.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korom E. (1998): Az iskolai és a hétköznapi tudás ellentmondásai: a természettudományos tévképzetek. In: Csapó B. (szerk.): Iskolai tudás. Budapest: Osiris Kiadó, 139–167.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korom E. (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Leonard, M. J. – Kalinowski, S. T. – Andrews, T. C. (2014): Misconceptions Yesterday, Today, and Tomorrow. CBE – Life Sciences Education, 13, 179–186. DOI: 10.1187/cbe.13-12-0244, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4041497/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maeyer, J. – Talanquer, V. (2010): The Role of Intuitive Heuristics in Students’ Thinking: Ranking Chemical Substanes. Science Education, 94, 963–984. https://www.researchgate.net/publication/227664710_The_role_of_intuitive_heuristics_in_students’_thinking_Ranking_chemical_substances

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Masson, S. – Legendre, M-F. (2008): Effects of Using Historical Microworlds on Conceptual Change: A P-Prim Analysis. International Journal of Environmental and Science Education, 3, 3, 115–130. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ894855.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Southerland, S. A. – Abrams, E. – Cummins, C. L. et al. (2001): Understanding Students’ Explanations of Biological Phenomena: Conceptual Frameworks or P-Prims? Science Education, 85, 328–348. http://jittdl.science.iupui.edu/JiTT_RESOURCES/p_prims_Biology.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Taber, K. S. (2008): Conceptual Resources for Learning Science: Issues of Transience and Grain-size in Cognition and Cognitive Structure. Journal of Learning Science, 30, 1027–1053. DOI: 10.1080/09500690701485082, https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00513348/document

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Taber, K. S. (2014): The Significance of Implicit Knowledge for Learning and Teaching Chemistry. Chemistry Education Research and Practice, 15, 447–461. https://pubs.rsc.org/en/content/articlelanding/2014/rp/c4rp00124a

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Talanquer, V. (2006): Commonsense Chemistry: A Model for Understanding Students’ Alternative Conceptions. Journal of Chemical Education, 83, 5, 812–816. https://www.researchgate.net/publication/231267449_Commonsense_Chemistry_A_Model_for_Understanding_Students’_Alternative_Conceptions

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Talanquer, V. (2008): Students’ Predictions about the Sensory Properties of Chemical Compounds: Additive Versus Emergent Frameworks. Science Education, 92, 1, 96–114. https://tinyurl.com/v5vzszkh

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth Z. (2013): Janus-arcú axiómáink: A p-primek. Középiskolai Kémiai Lapok, 40, 4, 297–304. https://www.kokel.mke.org.hu/images/docs/2013_4/KK1304_valoban.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth Z. (2016): A tanulók kémiai gondolkodásának néhány jellemzője. Magyar Kémikusok Lapja, 71, 11, 334–338. http://epa.oszk.hu/03000/03005/00010/pdf/EPA03005_MKL_2016_11_334-338.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Bár Vicente Talanquer nem használja a ’p-prim’ kifejezést, az általa bemutatott kategóriák lényegében egy-egy p-primnek felelnek meg, ahogy erre Keith S. Taber (2014, 456.) is rámutatott.
2 Az itt bemutatott eredmények Bárány Zsolt Béla: Csak hiszed! Középiskolás tanulók naiv axiómáinak nyomában című pedagógus-szakvizsgás dolgozatából (Debreceni Egyetem, 2015., témavezető: Tóth Zoltán) származnak.  
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave