A bolygó legújabb határa

The Newest Planetary Boundary

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth Gergely

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD, egyetemi tanár, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
„…mert kereskedőid a föld fejedelmei voltak,
s a te varázslataid miatt jutott tévútra minden nemzet.”
Jel 18,23
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Johan Rockström és szerzőtársai 2009-es tanulmánya számszerűsítette a bolygó ökológiai határait, meghatározván a Föld adaptív képességét az egyes területeken, egyben rangsorolva a globális környezeti problémákat. A Római Klub 1972-es jelentése óta ez a legnagyobb hatású tudományos cikk a fenntarthatatlan fejlődés témakörében. A kutatócsoport azóta is folytatja munkáját, s Will Steffen és tizenhét szerzőtársa megjelentette a második jelentést 2015-ben. Meglepő eredményként a klímaváltozás – súlyos volta ellenére – nem végzett dobogós helyen. Három problémát jeleztek fehér foltként a kutatók, ahol is a hatást még nem sikerült számszerűsíteni. Ebben hozott újdonságot a kutatás harmadik jelentése, Linn Perssontól és szerzőtársaitól, mely 2022 elején jelent meg. Az egyik fehér folt, a magyarra új anyagok névvel fordítható problémacsoport számszerűsítése megtörtént, ezzel egyből első helyre tolva fel a globális anyagkörforgás kibillenését. Írásunkban a bolygó ökológiai határaira vonatkozó friss kutatási eredményeket ismertetjük, és ennek következményeit a globális ökonómiára.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Since the trend-setting report of the Club of Rome 1972, the most influential scientific paper in the field of unsustainable development is the 2009 study of Johan Rockström and his team. This aimed at quantifying ecological boundaries of our planet, defining its absorptive capacities in each area. Hereby it ranked global environmental problems in terms of irreversibility. The research team continued its work; Will Steffen and 17 coauthors published the second report in 2015. Surprisingly, despite of its severe state, climate change has not been in the first three upmost problems. The researchers indicated another three areas needing further investigation, where they were not able to identify variable and limits. Here we got the news from Linn Person and team, who published the third report in early 2022. Man-made materials (novel entities) have been quantified by now, putting the unbalance of global material cycle to the very top of the agenda. In this paper we report the new research results on the ecological planetary boundaries, and their consequence on global economics.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: fenntartható fejlődés, globálökonómia, éghajlatváltozás, humánökonómia, nettó zéró
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: sustainable development, globeconomics, climate change, humane economics, net zero
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.11.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világvége, illetve a világ megmenthetőségének kérdése alapvetően vallási és nem tudományos kérdés. A tudomány mégis sok részproblémát megoldott, s egyre pontosabb választ ad korunk legsürgetőbb kérdésére: megmenthető-e a bolygónk, és hogyan. Ehhez először viszonylag pontosan kell ismernünk a globális környezeti terhelések természetét s kiterjedtségét, valamint a Föld regeneratív képességét. A fenntarthatatlanság tudományos mutatói közül a legnépszerűbb az ökológiai lábnyom (Wackernagel–Rees, 1996), újabban pedig a karbonlábnyom (Wiedmann–Minx, 2007). Az előbbi azonban csak az évente megújuló biomasszába (ottani szóhasználatban biokapacitásba) számolja át az emberiség adott évi fogyasztását, utóbbi pedig ezen belül is csak egy részproblémára, a globális felmelegedésre koncentrál. Nagy a fejetlenség a tekintetben, hogy melyek a Föld legsúlyosabb környezeti problémái, és ezek mennyire visszafordíthatóak. A kérdés áthatja a politikai döntéshozatalt és a közbeszédet is, ezért különösen fontos a tudomány megalapozott állásfoglalása. Egy régóta várt, frissen publikált kutatás a Föld újabb tűréshatárát számszerűsítette. Amit eddig csak sejtettünk, most pontosan meghatározott ténnyé vált: az anyaghasználatunk – elsősorban a természetbe kerülő műanyagok, vegyszerek és gyógyszerek – visszafordíthatatlannak látszó változást okoznak az élő rendszerekben. Ez a probléma messze meghaladja a klímaváltozást, sőt az eddig vezető (legsúlyosabb) rossz talajhasználatot és biodiverzitás-csökkenést is. Bár a hulladékprobléma nem új keletű, a mikroműanyagok témaköre pedig kifejezetten divatosnak számít, a bolygó határai (Planetary Boundaries) kutatás 3. szakasza mégis egyfajta paradigmaváltást jelent: globális energiaciklusunknál is nagyobb gondot okoz a felgyorsított és túl nagy volumenű mesterségesanyag-ciklus (amit a kutatók „novel entities” néven neveztek, s amit mi „új anyagok” néven fordítunk).
 

A „népszerű” klímaváltozás

 

A klímaváltozáson túl

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Legalább öt éve minden egyetemi előadáson megkérdezem a hallgatókat, hogy egy zárt listából melyiket tartják a legnagyobb globális környezeti problémának. Csoportonként van némi eltérés, de a válaszadók 70–90 százaléka szinte mindig a klímaváltozást teszi az első helyre. A sajtóban és immár a politikában is messze túlreprezentált a „globális felmelegedés” kérdése. A karbonlábnyom az ökológiai lábnyom része, mégis szinte több projekt indul a részterületen, mint az egészen. Az EU nagy hagyományú fenntarthatósági politikáit elhomályosítja a Zöld megállapodás (Green Deal, Európai Bizottság, 2019), ezen belül a 2050-es karbonsemlegességi cél mellett alig kerül szóba például az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megóvása. Ezt a tendenciát még inkább felerősítette (vagy inkább előrébb hozta) az orosz–ukrán háború okozta energiaválság. A legújabb vállalati fenntarthatósági mozgalom, a Net Zero pedig az üvegházhatású gázok összességében nulla kibocsátásától várja a világ fenntarthatóvá tételét (Frankhauser et al., 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hányadik legfontosabb problémának tartja a tudományos világ legfrissebb és egyik legmértékadóbb közleménye a klímaproblémát. A gyors válasz: eddig a 4. legsúlyosabb és legkevésbé visszafordítható volt a rangsorban, mostantól már csak az 5. Ezzel nem azt szeretnénk mondani, hogy a klímaváltozás ne lenne igen drámai probléma, hanem hogy sajnos vannak még drámaibbak is.
 

A klímaváltozás visszafordítható!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Álljunk meg egy pillanatra, s rehabilitáljuk röviden a karbonlábnyomot, a nettó zérót, a felmelegedést első helyre tévő politikust, vállalatvezért, utca emberét. A globális klímaváltozás valóban súlyos bonyodalom, amely egész régiókat tehet lakhatatlanná, s amely máris sok emberéletet követelt (Sipos, 2019). Az ember okozta hatás talán kicsi, de perdöntő. Aki ennek ellenkezőjét állítja, az tudatosan vagy véletlenül téved, feltűnést keres, esetleg álhírt terjeszt. Az éghajlati gond rangsorban való lecsúszása nem azt jelenti, hogy kevésbé fontos lett, vagy jelentősen javult a helyzet, hanem hogy egy új probléma került számszerűsítésre, amire legalább 2009 óta vár a tudományos közvélemény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaharc továbbra sincs megnyerve, bár átfogó tervek és gyakorlati intézkedések állnak rendelkezésre, és – ami százszor fontosabb – talán valós szándék is a konkrét lépésekre. Lépésekre, amelyeknek sokkal radikálisabbnak és átfogóbbaknak kell lenniük, mint hogy járjon mindenki elektromos autókkal. Itt csak egy ilyen tervet említünk: a Paul Hawken ökológiai közgazdász koordinálta Drawdown Projektet (2017). A száz globális intézkedést tartalmazó, rendkívül magas színvonalú és konkrét számításokat, reális ajánlásokat tartalmazó mű magyarul Visszafordítható címmel jelent meg (Hawken, 2019). 2022-ben pedig magyarul is napvilágot látott a folytatás, melynek Paul Hawken a következő címet adta: Regeneráció – A klímakatasztrófa elkerülése társadalmunk és élővilágunk megújításával egy generáció alatt. A klímaváltozás elleni harc tehát fontos, és továbbra is hősies erőfeszítést igényel, de nem a fő ellenség, csak egy nagyobb problémahalmaz egyik, és sajnos nem is legsúlyosabb eleme.
 

A fenntarthatatlanság egyik leghíresebb karikatúrája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korunk nagy harcát a fenntarthatóságért vívjuk. Könnyű lenne Karl Marx vagy Greta Thunberg retorikáját követve kijelölni a jókat és rosszakat (világ vezetői és „a nép”, korábbi generáció és fiatalok stb.), de ha reálisak vagyunk, mindkét oldalon mi, ma élő emberek állunk. Mi tüntetünk a klímavédelemért, és élünk húsmentesen, de közben beülünk autóinkba, és hazamegyünk összkomfortos lakásainkba, ahonnan viszont néha kiruccanunk katasztrofális ökolábnyomú plázákba, wellnessközpontokba és éttermekbe, s ha megengedhetjük magunknak, el-elrepülünk egy-egy egzotikus szigetre. Ezért le kell mondanunk arról a populista képről, hogy nincs más feladat, mint várni a környezetbarát gépkocsit, fúziós erőművet, klímavészhelyzetet hirdető politikust választani, s megváltoztatni néhány marginális fogyasztási szokásunkat. A nagy harcot meg kell vívnunk, s ez áldozatokkal jár. Nem valaki ellen, hanem valamiért és valakiért. A fenntartható fejlődésért, a jövendő generációkért és más fajokért.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Sajnos vannak a pandémiánál is nagyobb fenyegetések, eddig a fajkihalás tűnt a legsúlyosabbnak
(2 hullámos eredeti változat: Editorial Cartoon by Graeme MacKay, The Hamilton Spectator, 2020. 03. 11.1)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Graeme MacKay grafikája (1. ábra) jól szemlélteti a problémát. Az eredetileg 2020. március 11-én – két nappal a magyar Covid19-zárlat meghirdetése előtt – a The Hamilton Spectatorban megjelent karikatúra egy parányi országot (eredetileg Kanada) mutat pillanatokkal az előtt, hogy elsodorná a szökőár. A cunami eredeti felirata: Covid19. „Jól mossunk kezet, s nem lesz baj!” – mondják az ország vezetői. Ám a szökőár mögött jön egy még nagyobb hullám, amit az első eltakar, ez a Gazdasági recesszió.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A karikatúra mémmé vált, s több mint kétezer változatban jelent meg azóta, például az Economist című lapban. Egy karikatúra ritkán pontos tudományosan is, de ez az: a témát ismerő tudósok és laikusok maguk továbbrajzolták, vagy erre kérték az alkotót. Így a gazdasági recesszió mögé egy még nagyobb hullám került klímaváltozás felirattal. Végül egy negyedik, legnagyobb hullám, amire ez volt írva: A biodiverzitás összeomlása. Most sajnos egy ötödik, mindent elsöprő hullámot kellene berajzolnunk új anyagok felirattal.
 

A bolygó határai kutatás

 

Az első két szakasz (2009, 2015)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A téma amúgy is részletes és hatalmas apparátust felvonultató irodalmát mintegy megkoronázta Johan Rockström és harmincegy szerzőtársa 2009-ben a Nature és az Ecology & Society folyóiratokban megjelent két cikke, amelyek címe körülbelül így fordítható: A bolygó határai – az emberi tevékenység biztonságos keretei. A hatalmas apparátust és szakértelmet felvonultató jelentés kilenc területen vizsgálja a bolygó fenntartó, regenerálódási képességét. Az összefoglaló cikk szerint már legalább négy területen kimutatható a súlyos létrombolás, ez a biodiverzitás-vesztés (fajkihalás), a nitrogén- és foszforciklus, a földhasználat-változás, valamint a klímaváltozás. (A jelentés csak környezeti dimenziókkal foglalkozik, társadalmiakkal nem.) A Stockholm Resilience Centre munkatársainak cikke, melyet a Koppenhágai Klímakonferencia után hoztak nyilvánosságra, Kerekes Sándor (2016, 77.) mértékadó véleménye szerint legalább akkora hatást gyakorolt a szakmai közvéleményre, mint a Római Klub 1972-es jelentése (Meadows et al., 1972).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A radarábrát azóta rendkívül gyakran látjuk előadásokon, a három cikk pedig 2500 feletti idézettséget ért el, ami egy nagyobb magyar egyetem összes publikációjának is dicsőségére válna. A kutatócsoport ezért Will Steffen vezetésével 2015-ben megismételte a felmérést, és nyilvánosságra hozta a Science című lapban (Steffen, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A három cikk adatai alapján pontosan követhetők a megállapított mérőszámok, globális és helyi határértékek, azok értéke az iparosodás kora óta. Érdekes az első két cikk között eltelt hat év is, például a 2015-ös változatban a globális felmelegedés csak a 4. legsúlyosabb problémának látszik. Sok helyen változtatták a mérőszámokat, így a 2009–2015 közötti változás nemcsak a folyamatokat, hanem a tudományos eszköztár finomodását is jelzi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány szerzői a környezeti fenntarthatóság tizenegy területét próbálták meg számszerűsíteni. Ezek (két összevonással): 1. A klímaváltozás, 2. az óceánok savasodása, 3. A felső légkör ózonrétegének vékonyodása, 4. A nitrogén- és a foszforciklus, 5. A globális édesvíz-használat, 6. A földhasználat változása, 7. A fajgazdagság csökkenése, 8. Az atmoszféra aeroszoltartalmának változása, végül 9. A vegyi szennyezés (új anyagok). A kutatók három kivételével2 vették a bátorságot, hogy megpróbálják meghatározni a kritikus határt (ez az ún. átbillenési pont, angolul tipping point). Az elemzés magában foglalja a kritikus határtól való távolságunkat is. A 2. ábrán (ún. radarábrán) látható három koncentrikus kör az adott jellemző különböző határait jelöli. A belső kör jelzi a biztonságos működés határát. Belülről az első és harmadik körgyűrű közötti tartomány jelzi az átbillenési pontot, ahol már nagyok a bizonytalanságok és a kockázat. A harmadik körgyűrűn kívüli szféra már a változó olyan értékeit tartalmazza, ahol ez a bioszféra egészét, magát az életet veszélyezteti. Globális, gyors és nagyrészt visszafordíthatatlan változások ezek. A tanulmány szerint a vizsgált kilenc dimenzióból kettőnél már messze túlléptük azokat a határokat, amelyek a biztonságos létezés kereteit jelentenék.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A ’Planetary Boundaries’ eddig érvényes diagramja szerint a globális felmelegedés csak a negyedik legsúlyosabb probléma
(Steffen et al., 2015, Science; Design: Globaïa)
 

A bolygó határai kutatás 3. szakasza

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2022. elején új cikk látott napvilágot, amelyben immár az új (vegyi) anyagok számszerűsítése is megtörtént – sajnos lesújtó eredménnyel (Persson et al., 2022). A tizennégy tudósból álló csoport arra a következtetésre jutott, hogy ezen a területen is messze túlléptük a bolygó adaptív képességét, a környezetszennyező anyagok, elsősorban a műanyagok természetben való felhalmozódása miatt. Napjainkra a Földön a műanyagok tömege kétszeresen meghaladja az összes emlősállat súlyát. Ráadásul a valaha gyártott összes műanyag 80 százaléka a környezetben marad. 1950 óta megötvenszereződött a vegyi anyagok gyártása. Ma 350 000 féle vegyi anyagot állítunk elő mesterségesen. Ezek között vannak műanyagok, növényvédő szerek, ipari vegyszerek, a fogyasztási cikkekben használatos vegyi anyagok, antibiotikumok és gyógyszerek. Ezek mind teljességgel új anyagok, amelyeket az ember csak néhány évtizede állít elő, ezért majdnem teljesen ismeretlen az ökoszisztémára gyakorolt hatásuk. A kikerülő anyagmennyiség messze meghaladja tudósok és kormányok lehetőségeit a helyi és globális kockázatok elemzésére, a problémák megoldására. Ráadásul ezen anyagcsoportban 2050-ig a kibocsátás további megháromszorozódása várható (Persson et al., 2022). A frissített radardiagramot a 3. ábrán láthatjuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korábbi kutatások megerősítik a mesterséges anyagok volumenét. A Nature 2020 végén megjelent cikkében Emily Elhacham és négy munkatársa döbbenetes adatokat közölnek. A kutatók 1900-tól napjainkig becsülték meg az emberiség által létrehozott anyagok (fémek, beton, aszfalt, műanyagok) mennyiségét. Ezek a 2020-as évtől már túlsúlyban vannak a Földön a természetes biomasszához képest. Az időszak kezdetén a mesterséges anyagok még eltörpültek a természetes mellett; mindössze annak 3 százalékát tették ki. Az ember által készített anyagok tömege ugyanakkor minden húsz évben átlagosan megduplázódott az utolsó százhúsz év folyamán. A 4. ábrán látható a pontos növekedési ütem, ami csak a háborúkban és gazdasági válságokban hagyott alább, de ekkor sem csökkent 1, majd az 1950-es évektől 3 százalék alá. Ma pusztán a műanyagok tömege az összes állaténak kétszerese, az épületek és egyéb infrastruktúra tömege pedig több mint 20%-kal múlja felül a bolygó teljes növényzetének tömegét. És ez még csak a legkedvezőbb számítás, ha a haszonállatokat vagy az emberek által „felhasznált” (megmozgatott) föld mennyiségét az antropogén szférához számítjuk, a 2020-as évforduló akár 1975-re is visszacsúszhat. Egy főre vetítve egy hét alatt több mesterséges anyagot hozunk létre, mint saját testsúlyunk. A humánszféra terjeszkedése messze meghaladja a népesedés növekedését, az erdőirtások volumene például jócskán felülmúlja a mezőgazdaság termőterület-bővülését. A globális anyagkörforgás legfontosabb kimutatásait Elhacham és szerzőtársai (2020) alapján a 4–7. ábrákon foglaltuk össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A ’Planetary Boundaries’ 2022-ben közreadott diagramja, kiegészítve az új anyagok határaival
(Persson et al., 2022. Az ábrát az Azote készítette a Stockholm Resilience Center megbízásából.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. 2020-ban a történelem során először a mesterséges anyagok tömege meghaladta az összes biomasszáét
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. Hamarosan több le nem bomló hulladék lesz, mint amennyi mesterséges anyag létezett 1970-ben(Elhacham et al., 2020)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. A műanyagok tömege kétszeresen meghaladja az összes állatét, az épületek és egyéb infrastruktúra pedig ötödével nyom többet az összes fánál és bokornál(Elhacham et al., 2020)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra. A mesterséges anyagok tömege prosperálás idején gyorsabban, válságokban és háborúkban lassabban, de folyamatosan növekszik (Elhacham et al., 2020)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vaclav Smil 2011-es cikkében a nem növényi „biomassza” fő összetevőit mutatja be, sokkal hosszabb időtávon. Míg a mai civilizációnk kialakulásának hajnalán (Kr. e. 8000 körül) az összes állat tömegének 99%-át a vadon élő állatok tették ki, a maradék 1%-ot pedig az ember, addig napjainkra ez az arány drasztikusan megváltozott: az emberek össztömege harminckétszer akkora, mint a vadon élő állatoké. Ha tenyészállataink emberekét kétszeresen meghaladó tömegét is ide számítjuk, akkor az összes vadon élő állat ma az össztömeg egy századát teszi ki. Smil 2011-es cikkének legfontosabb adatát az 8. ábra ábrázolja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. ábra. Az összes ember, a haszonállatok és a vadon élő állatok össztömege régen és ma(Vaclav Smil, 2011, grafika: Population Matters)
(Vaclav Smil, 2011, grafika: Population Matters)
 

A kutatás dokumentumfilmes feldolgozása (Breaking Boundaries)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikkünk fő témáját adó kutatás népszerűségét mutatja, hogy az a populáris médiában is jelen van: a Netflix 2021 júniusában mutatta be a Breaking Boundaries: The Science of Our Planet (A bolygónk jövőjének tudománya) című dokumentumfilmet, amelyet David Attenborough és Johan Rockström jegyez. Emlékeztetőül: Rockström a 2009-es eredeti Planetary Boundaries című cikk vezető kutatója, akit a WOS-t (Web of Science) is működtető Clarivate Analytics 2018 legidézettebb szerzőjeként tart számon. Úgy is tehetünk egy keveset a jövőért, ha megismerjük a valóban fontos fenntarthatósági kutatásokat, s két sorozat megtekintése közé beiktatjuk például A bolygónk jövőjének tudománya című (73 perces) dokumentumfilmet.
 

Globálökonómia

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közgazdaságtant makro- és mikroökonómiára szokták felosztani, állítólag John Maynard Keynes nyomán. Az előbbi a nemzetgazdaságok egészével foglalkozik, az utóbbi az egyéni gazdasági szereplőkkel (például: fogyasztók, vállalatok, állami szervek). Itt lenne az ideje, hogy a közgazdasági egyetemeken és üzleti főiskolákon ne makro- és mikroökonómiát, hanem globálökonómiát (angolul: globeconomics) tanítsanak. A kifejezés a közgazdaságtan azon új – megalapítás előtt álló – ágát jelöli, amely a teljes világgazdaság ökológiai határait tanulmányozza, s amely a nemzetgazdaságok kiegyensúlyozott fejlődését célozza, a szélsőséges egyenlőtlenség visszafogására, és a növekvő gazdagság okozta csökkenő határboldogság3 megakadályozására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A világ önmagunktól való megmentésére irányuló közgazdasági reformba, avagy forradalomba jól illik a planetáris határok legújabb kutatása, csakúgy mint az ENSZ fenntartható fejlődés céljai, az ún. SDG-k (UNDP, 2016), vagy a társadalmainkat és vállalatainkat a nettó zéró felé vezető tudományalapú célok (Science Based Targets). Reméljük, hogy bolygónk és rajta az élet mai sokszínűségében még megmenthető, s nem vesznek erőt rajtunk a csüggedés és a háború démonai!

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elhacham, E. –Ben-Uri, L. – Grozovski, J. et al. (2020): Global Human-made Mass Exceeds All Living Biomass. Nature, 588, 442–444. DOI: 10.1038/s41586-020-3010-5, https://fisherp.mit.edu/wp-content/uploads/2021/01/s41586-020-3010-5.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai Bizottság (2019): Az európai zöld megállapodás. Bizottsági Közlemény. COM(2019)640. Brüsszel: EC, https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_hu#documents

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fankhauser, S. et al. (2022): The Meaning of Net Zero and How to Get It Right. Nature Climate Change, 12, 1, 15–21. DOI: 10.1038/s41558-021-01245-w, https://www.nature.com/articles/s41558-021-01245-w

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hawken, P. (ed.) (2017): Drawdown: The Most Comprehensive Plan Ever Proposed to Reverse Global Warming. Penguin. Magyarul: Visszafordítható. 100 hatékony megoldás a klímakatasztrófa megállításához. (ford. Dankó Zs., Jánossy L., Vásony P. et al.) Budapest: HVG Könyvek, 2019

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hawken, P. (ed.) (2021): Regeneration: Ending the Climate Crisis in One Generation. Penguin Books. Magyarul: Regeneráció – A klímakatasztrófa elkerülése társadalmunk és élővilágunk megújításával egy generáció alatt. (ford. Darnyik J., Weisz B.) Budapest: HVG Könyvek, 2022

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kerekes S. et al. (2016): Pénzügyekről másképpen – Fenntarthatóság és közösségi pénzügyek. Budapest: Wolters Kluwer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meadows, De. – Meadows, Do. – Randers, J. et al. (1972): The Limits to Growth – A report for the Club of Rome’s Project on the Predicament of Mankind. Universe Books. Magyarul: A növekedés határai. Nyomtatott anyag. 1973, https://www.donellameadows.org/wp-content/userfiles/Limits-to-Growth-digital-scan-version.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Persson, L. – Carney Almroth, B. M. – Collins, C. D. et al. (2022): Outside the Safe Operating Space of the Planetary Boundary for Novel Entities. Environmental Science & Technology, 56, 3, 1510–1521. DOI: 10.1021/acs.est.1c04158, https://pubs.acs.org/doi/10.1021/acs.est.1c04158

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rockström, J. et al. (2009a): Planetary Boundaries: Exploring the Safe Operating Space for Humanity. Ecology and Society, 14, 2, 32. https://www.ecologyandsociety.org/vol14/iss2/art32/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rockström, J. et al. (2009b): A Safe Operating Space for Humanity. Nature, 461, 472–475. DOI: 10.1038/461472a, https://www.nature.com/articles/461472a

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sipos G. (2019): A tengerszint mindenképpen emelkedni fog, csak nem mindegy, mennyire – az IPCC új különjelentéséről. 2019. 10. 04. mta.hu, https://mta.hu/tudomany_hirei/a-tenger-mindenkepp-emelkedni-fog-csak-nem-mindegy-mennyire-az-ipcc-kulonjelentese-109996

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Smil, V. (2011): Harvesting the Biosphere: The Human Impact. Population and Development Review, 37, 4, 613–636. DOI: 10.1111/j.1728-4457.2011.00450.x, https://www.researchgate.net/publication/221818629_Harvesting_the_Biosphere_The_Human_Impact

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Steffen, W. – Richardson, K. – Rockström J. et al. (2015): Planetary Boundaries: Guiding Human Development on a Changing Planet. Science, 13 Feb 2015. 347, No. 6223. DOI: 10.1126/science.1259855, https://www.science.org/doi/10.1126/science.1259855

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

UNDP (2016): Sustainable Development Goals. http://www.undp.org

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Wackernagel, M. – Rees, W. (1996): Our Ecological Footprint – Reducing Human Impact on the Earth. Gabriola Island, BC.: New Society Publishers. Magyarul: Ökológiai lábnyomunk. (Trombitás G.) Föld Napja Alapítvány, 2001

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Wiedmann, T. – Minx, J. (2007): A Definition of ‘Carbon Footprint’. In: Pertsova, C. C.: Ecological Economics Research Trends. New York: Nova Science Publishers 1–11. https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.467.6821&rep=rep1&type=pdf
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Fordítás és utánközlés minden ábránál a szerzők engedélyével.
2 2015-ben nem volt kvantifikálható, de az ábrán kérdőjellel már szerepel három terület: 1. az új jelenségek (nagyrészt vegyi anyagok és módosított életformák), 2. az atmoszférikus részecskék ülepedése, valamint 3. A funkcionális biodiverzitás, ami a fajgazdagság elvesztésének részterülete. 2022-re az új anyagok (új jelenségek) bolygóhatárt számszerűsítették.
3 A közgazdasági elemzésben a marginális elemzés alkalmazása a boldogság anyagi dimenziójára, azaz a pénzmennyiség növekedésével az utolsó bevételnövekmény boldogságnövelő hatása.
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave