2022. Különszám
›
Az MTA új doktorai 2021-ben
›
Az MTA új doktorai 2021-ben

Az MTA új doktorai 2021-ben

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 

BALOGH ISTVÁN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1972-ben született Nyíregyházán. Általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Nyíregyházán végezte. 1995-ben szerzett okleveles biológus diplomát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Végzés után a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DE OEC) Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézetébe került. PhD-disszertációját 2000-ben védte meg, Muszbek László témavezetésével. 2000 óta a Molekuláris Genetikai Diagnosztikai Részleg vezetője. 2001–03 között egyéni Marie Curie-ösztöndíjas a Lundi Egyetem Klinikai Kémia Tanszékén Malmőben, Svédországban. Klinikai biokémiából és molekuláris biológiai diagnosztikából szerzett szakképesítést. Habilitációs téziseit 2011-ben védte meg. 2011 óta egyetemi docens. 2014-ben tanszékvezetői kinevezést nyert a DE újonnan alapított Klinikai Genetikai Tanszékére, melyet azóta vezet. 2021 óta megbízottként vezeti a Humángenetikai Tanszéket is. Olaszországban, Finnországban vett részt rövidebb tanulmányúton. Elnyerte a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjat és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 2009–11 között a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány kuratóriumának tagja, 2012–18 között a Magyar Humángenetikai Társaság vezetőségi tagja, 2018–21 között elnöke volt. A Szívből Jövő Gyermek Jövő Alapítvány kuratóriumi elnöke. Levelező tagja az International Federation of Clinical Chemistry and Laboratory Medicine Molekuláris Diagnosztika Bizottságának. 2011–15 között az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai genetika tanácsának, 2016–20 között tagozatának volt a tagja. A DAB Klinikai Genetikai és Ritka Betegségek Munkabizottságának elnöke. Elnyerte a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) Cholnoky-díját, valamint Pándy Kálmán-emlékérmét. Jelentős graduális oktatási tevékenységet végez, három tantárgy felelőse. Több egyetemi jegyzet, két magyar és egy angol nyelvű könyvfejezet szerzője. 12 hallgató esetében volt diplomamunka/szakdolgozat témavezetője, 10 hallgatója tartott TDK-előadást és írt TDK-dolgozatot. Egy hallgatója OTDK-n második helyezést ért el. A DE Molekuláris Sejt- és Immunbiológiai Doktori Iskolájának törzstagja. 2 PhD-hallgatója végzett, jelenleg 3 hallgató témavezetője. Grémiumvezető a molekuláris genetikai/biológiai diagnosztika szakképzésben, és tagja a klinikai genetika grémiumnak. Témavezetőként 10 hazai és nemzetközi tudományos pályázatot nyert el. Két tucat nemzetközi folyóirat kérte fel bírálói tevékenységre. Kétszer volt meghívott előadó nemzetközi konferencián. 43 Q1-es publikációja jelent meg, melyből 21 D1-es minősítésű. Összesített impaktfaktora 219,215. Citációinak (MTMT) száma 1177, Hirsch-indexe 18. Nős, három fia van.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: balogh@med.unideb.hu
 

Klinikai laboratóriumi genetikai és molekuláris biológiai vizsgálatok súlyos monogénes betegségekben és multifaktoriális kórképekben

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Értekezésében a szerző genotípus-fenotípus összefüggéseket vizsgált. Számos egyedi monogénes esetben állapította meg a kóroki tényezőt, írt le új variánst (V. faktor hiánya, C típusú Niemann–Pick-betegség, HNF1A-MODY, hiperinzulinizmus, neonatális diabétesz, dystrophinopathia). Klinikai laboratóriumi genetikai módszerfejlesztést és evaluációt végzett. Megvizsgálta számos molekuláris genetikai diagnosztikai módszer érzékenységét anyaisejt-kontaminációra, ami kritikus az invazív mintavételt követő prenatális diagnosztika során. Megállapította a piroszekvenálás homopolimerek detektálását illető analitikai teljesítőképességét. Munkatársaival monogénes kohorszok vizsgálatát végezte el cisztás fibrózisban, Smith–Lemli–Opitz- (SLO) szindrómában, autoszomális recesszív policisztás vesebetegségben és Marfan-szindrómában. Nemzetközi kollaborációban kimutatták kis molekulasúlyú anyagok 7-DHC-szintre kifejtett hatását. Kimutatták továbbá, hogy az aripiprazol- és trazodonkezelés szignifikánsan megemeli a 7-DHC-szintet heterozigóta fibroblasztokban, azaz e gyógyszerek valamelyikét szedő várandós heterozigóta nők potenciálisan veszélyeztetettek, mert esetükben a 7-DHC-szint toxikus tartományba emelkedhet. Elsőként mutatták ki a Gas6 fehérje jelenlétét humánvérplazmában. ELISA módszert fejlesztettek a Gas6 mennyiségi meghatározására. Felállították a plazma-Gas6 referenciatartományát. Kimutatták, hogy Gas6 nincs jelen a humántrombocitákban biológiailag értelmezhető mennyiségben. Megállapították, hogy a plazma-Gas6 koncentrációja csökken antikoaguláció esetén, és magasabb INR nagyobb mértékű csökkenéssel jár.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Multifaktoriális megbetegedések vizsgálata során megállapították, hogy a CFH, LOC387715 és HTRA1 gének polimorfizmusai erős kockázati tényezők a magyar időskori makuladegenerációban (AMD) szenvedő betegekben. Az általuk jelentett kockázatnövekedés elsősorban a polimorfizmusok homozigóta formájában jelentkezik, és erőteljesebb a betegség késői stádiumaiban. Genetikai interakciót igazoltak a CFH, HTRA1 és C3 génekben, kimutatták, hogy a C3 rs2230199 polimorfizmus a száraz AMD egy fontos kockázati tényezője. Megállapítottak egy protektív hatást a Gas6 c.834+7G>A polimorfizmus esetében a nedves AMD-t illetően, viszont a polimorfizmus nincs hatással a keringő Gas6 koncentrációjára. Férfiinfertilitást vizsgáltak szerkezeti és funkcionális szempontból. Y-kromoszóma-mikrodeléciókat mutattak ki azoospermiás férfiakban. Különbséget találtak a spermium és az ondófolyadék miRNS-expressziós szintje között, valamint korrelációt állítottak fel a spermium-sejtkoncentráció és bizonyos miRNS-expressziók között.
 

BALOGH PÉTER

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1963-ban született Hódmezővásárhelyen. Általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, 1988-ban szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Egyetemi tanulmányai alatt a Kórbonctani Intézetben folytatott TDK-munkát. 1989–90-ben a British Council ösztöndíjával majd 1992–93-ban az Oxfordi Egyetem Sir William Dunn School of Pathology kutatóintézetében a patkány embrionális máj hematopoetikus őssejtek vizsgálatával foglalkozott. Hazatérését követően a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) Immunológiai és Biotechnológiai Intézetében az egér limfoid sejtek azonosítására alkalmas patkány monoklonális ellenanyagcsaládot fejlesztett. 1996-ban védte meg kandidátusi értekezését „Az egér perifériás B-sejtek heterogenitásának vizsgálata az IBL-2 monoklonális antitesttel” címmel. 1998-ban elnyerte a Bolyai-ösztöndíjat. 2000–02 között a Virginia Nemzetközösségi Egyetem (Virginia Commonwealth University, Richmond, USA) anatómiai intézetében tanulmányozta a follikuláris dendritikus sejtek differenciálódását és időskori funkcióvesztését. 2004-ben Széchenyi posztdoktori ösztöndíjat, 2007-ben Öveges-ösztöndíjat nyert. 2005-ben laboratóriumi diagnosztikai szakvizsgát tett, 2010-ben habilitált. 1996-ban és 1998-ban ifjúsági OTKA, 2013–18 között és 2018-tól tematikus OTKA kutatási pályázatot, 2014–16 között a Broad Foundation (USA) által meghirdetett támogatást nyert el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2006–14 között a PTE ÁOK TDK-elnöke volt, 2006–10 között az OTDK Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottság elnöki teendőit látta el. 2016-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 2018-tól a PTE ÁOK Biotechnology MSc szakfelelőse. Vezetésével eddig 6 PhD-hallgató szerzett doktori fokozatot. 2016–19 között a Magyar Immunológiai Társaság (MIT) főtitkára, 2010-től az American Association of Immunologists (AAI) tagja. 2011-ben Mestertanár Aranyérem, 2019-ben Pro Facultate Medicinae kitüntetésben részesült.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: balogh.peter@pte.hu
 

Az egér perifériás nyirokszövetek vaszkuláris-stromális elemeinek differenciálódása és szerepe a limfoid sejtek homeosztázisában

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utóbbi idők immunológiai kutatásaiban a nyirokszövetek komplex szerveződése, kialakulásuk és különböző immunológiai kórképekben betöltött szerepük számos új ismeretet nyújtott az immunrendszer egészséges és kóros működésének megértésében. A szerző kutatásainak célja az egérnyirokszövetek (elsősorban a lép és a bélhez kapcsolódó nyirokszövetek) fejlődésének szerkezeti vizsgálata, ezen belül az alapállomány kötőszöveti és érjellegzetességeinek elemzése in vivo egérmodellekben. Az alapállományi sejtek közül a B-sejtes területeken kialakuló follikuláris dendritikus sejtek, fibroblasztok, valamint a lép érképletei jellegzetességeinek vizsgálatára az elkülönítésükre alkalmas antitesteket állított elő, és ezeken keresztül a lép szövetspecifikus fejlődését irányító DNS-kötő fehérje (Nkx2-3 transzkripciós faktor) szerepét elemezte. Munkája során kimutatta, hogy újszülött egérben az alapállományi sejtek többlépéses érési és szöveti átrendeződési folyamatok során nyerik el a felnőtt nyirokszöveti megoszlásukat. A lépben a follikuláris dendritikus sejtek a fehér pulpaállomány széli része felől a B-sejtek helyi megtelepedésével párhuzamosan válnak funkcionálisan érett sejtekké. Hasonlóképpen a retikuláris fibroblasztok is viszonylag rövid idő alatt alakítják ki a felnőtt alapállományi szerkezetet. Aktivációjuk után ezek a sejtek olyan sejtfelszíni molekulákat jelenítenek meg, amelyek elősegítik a hatékony fehérvérsejt-kötődést. A lép egérben és emberben is az egyetlen olyan nyirokszövet, amely a vérárammal érkező antigénekkel szemben alakít ki immunválaszt. Ezt a lép egyedi érpályája teszi lehetővé, aminek részleteit az egyes érpályaszakaszokkal szemben előállított antitestekkel vizsgálta. Kimutatta, hogy a lép vöröspulpa-erei sejtfelszíni jellemzőik alapján elkülöníthetők a többi léprégió érelemeitől, és kialakulásukban döntő szerepet játszik az Nkx2-3 fehérje, míg a nyirokcsomók és a bélasszociált nyirokszövetek fejlődését irányító limfotoxin ezt nem befolyásolja. Az Nkx2-3-hiányos egerek lépe nyirokcsomószerű érszerveződést mutat, az azokra jellemző vérér- (magas endoteliális venulák) és nyirokér-összetevőkkel. Az Nkx2-3 a bélasszociált nyirokszövetek érspecializációját is meghatározza, valamint befolyásolja a bél harmadlagos nyirokszöveteinek kialakulását is. A hasüregi szerveket borító zsírszöveti nyirokszövetek vizsgálata során egérben egy új nyirokszöveti formációt ismert fel, amely a laza szerkezetű diffúz formációkkal szemben kompakt elrendeződést mutat. Ezeket a képleteket morfológiai sajátságaik alapján leveles limfoid aggregátumnak (foliate lymphoid aggregates, FLAgs) nevezte el. Ezek a képletek hatékonyan kötik a hasüregi B-sejteket és B-sejtes daganatokat, és belépési pontként működhetnek a hasi nyirokcsomók felé irányuló limfocitavándorlásban.
 

BALOGH SÁNDOR

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait 1970–76 között. 1976-tól Tatabányán körzeti orvos, mellette 1983–85 között részállásban városi főorvos is volt. 1981-ben szerzett általános orvostani szakvizsgát. 1991–96 között a Népjóléti Minisztérium Egészségpolitikai Főosztályának főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői feladatait látta el. 1998-tól 2000-ig az Országos Alapellátási Intézet főigazgató-helyettese, majd 2000-től 2015-ig főigazgatója volt. 2012-től 2016‑ig a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Családorvosi, majd Alapellátási Intézetének igazgatója, 2016-tól egyetemi tanára, 2022-től professor emeritusa.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatási munkáját 1984-ben kezdte mint a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Körzeti Orvostani Oktatási Csoportjának adjunktusa, ezt követően 1993-ig a SOTE Családorvosi Tanszék munkatársa. 1996-tól 1999-ig a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen oktatott. 2002-től a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Családorvosi Intézet és Rendelő oktatója volt. 1996 óta szakvizsgáztat háziorvostanból, üzemorvostanból, munkahigiénéből és diabetológiából. Több mint 1300 orvos vizsgáztatásában vett részt mint szakvizsgabizottsági tag vagy elnök.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1989–2017 között az Egészségügyi Szakmai Kollégium Körzeti, majd Háziorvostan tagozatának tagja, 10 évig titkára, 5 évig elnöke volt. 1987 óta a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete Elnökségének tagja, 1993-tól főtitkára, 2001 óta örökös főtitkára, 2014–20 között elnöke. 2001–18 között a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnökségi tagja, alelnöke, 2018 óta Tanácsadó Testületének elnöke. 2010–14 között a Háziorvosok Európai Uniója (European Union of General Practitioners, UEMO) elnökségének pénztárnoka.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1981-ben általános orvostanból, 1997-ben üzemorvostanból, 2009-ben munkahigiénéből tett szakorvosi vizsgát. 2014-ben licencvizsgázott palliatív medicinából, hipertonológiából és diabetológiából. 2004-ben védte meg PhD-dolgozatát, 2011-ben habilitált az SZTE-n. 1986-ban Janssen-ösztöndíjat kapott a SIMG-Janssen Pharmaceutical Co. praxisanalízis-vizsgálatáért. Három európai és számos hazai vizsgálatot irányított. 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével (polgári tagozat) tüntették ki tudományos, oktatói és gyógyítói tevékenységéért. 2007-ben Marosvári-emlékéremmel jutalmazta a Magyar Hipertónia Társaság a kardiovaszkuláris gondozás és hipertónia területén végzett kutató- és tudományos munkájáért. 2014-ben Népegészségügyért emlékérmet kapott több évtizedes szakmai és szervezési tevékenységéért, a krónikus nem fertőző betegségek megelőzésében kifejtett munkájáért. Két alkalommal (2006, 2019) az Orvosi Hetilap Markusovszky Lajos-díjában részesült.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: balogh.sandor@pte.hu
 

A körzeti, család-, háziorvosi tevékenység átalakulása. Az elmúlt négy évtized tevékenységének új szempontok szerinti összehasonlító elemzése

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A doktori értekezés fél évszázadot tekint át. A szerző 1983–2018 között megjelent 64 publikációján keresztül mutatja be az általános, körzeti, család-, háziorvosi rendszer fejlődését, változásait, történéseit, eredményeit. A dolgozat kiindulópontja az 1967-ben alakult Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületében megvalósult két párhuzamosan folyó vizsgálat. A négy évtized alatt lezajlott vizsgálatok gyakorlata és eredményei a mindennapi körzeti, illetve háziorvosi gyakorlatban rögzültek, a körzeti orvoslásból a háziorvoslásba való átmenetnek is tudományos alapot szolgáltattak. Az első multilokális prospektív vizsgálat, a „Praxisanalízis” a körzeti orvosi munka megismerését célozta, és a körzetek összehasonlításának lehetőségét igazolta. Végső konklúziója: a körzeti (házi)orvos munkája és annak változása megismerhető és összehasonlítható. Bizonyította, hogy egy körzet munkasajátosságait a morbiditás alapvetően befolyásolja, mely szorosan összefügg a korösszetétellel. A körzeti orvos munkájának eredményességét befolyásolja a körzetben dolgozó orvos motivációja, a konzíliumkérés lehetőségét a földrajzi, infrastrukturális adottságok korlátozzák. A „Praxisanalízis”-sel párhuzamosan zajlott „A hipertóniagondozás minőségi vizsgálata 22 körzetben” felmérés újabb alapot adott a jövő vizsgálataihoz. A hipertóniagondozás is megismerhető és összehasonlítható. A kutatás, a vizsgálat előnyösen befolyásolta a gondozás minőségét, és javította a bevont páciensek együttműködését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CORPRAX (2003–04) projektben háziorvosok szolgáltattak 43 ezer betegük kardiovaszkuláris betegségeire vonatkozó adatokat. A vártnál is rosszabb eredményeket regisztráltak. A „Praxisanalízis” hipotézisét, miszerint az orvoshoz fordulást maguk után vonó megbetegedések és ellátási gyakoriságuk összefügg az életkorral, a háziorvosi tételes betegforgalmi jelentés (2018) adatai is igazolták. Az életkor és az életkorra jellemző megbetegedések lényegesen befolyásolják az orvoshoz fordulást és annak gyakoriságát, hatottak a járó- és fekvőbeteg-ellátás felkeresésére. Ezen alapult és alapul a háziorvosi rendszer fejkvótaalapú teljesítményének mérése. A szerző vizsgálataiban (2000–08) bizonyítottnak látta, hogy a népegészségügyi programok és a megszűnt országos szakmai intézet programjai hatással voltak a morbiditásra, a mortalitásra, és ennek eredményeként az 1990-es évek közepétől a születéskor várható élettartam öt évvel nőtt. Tekintettel arra, hogy a lakosság szokásai a vizsgált időszak alatt nem változtak, ezt az eredményt az orvosok és ezen belül is a háziorvosok erőfeszítéseinek tulajdonította.

BARAN SÁNDOR

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1973-ban született Ungváron. Matematikus-oklevelét 1995-ben, matematikatanári és angol–magyar szakfordítói diplomáját pedig 1996-ban szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. PhD-értekezését 2001-ben summa cum laude minősítéssel a Debreceni Egyetemen (DE) védte meg, és ugyancsak itt habilitált 2006-ban. 1998 óta dolgozik a DE Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszékén, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár. 2013-ban 6 hónapig volt vendégprofesszor a Heidelbergi Egyetemen, azóta pedig minden évben 1 hónapot dolgozik vendégkutatóként a Heidelberg Institute for Theoretical Studies (HITS) kutatóintézetben. 2019-ben 3 hónapig volt meghívott vendégkutató a European Centre for Medium-Range Weather Forecasts (ECMWF) meteorológiai intézetben. 2019 augusztusa óta a DE Informatikai Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese. Főbb kutatási területei a valószínűségi időjárás-előrejelzés, a véletlen mezők paraméterbecslési problémái, a sztochasztikus modellezés, a hiba a változóban regressziós modellek és a statisztika alkalmazásai. Nevéhez fűződik a valószínűségi időjárás-előrejelzéssel kapcsolatos kutatások meghonosítása Magyarországon, amihez széles körű, külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel és meteorológiai szolgálatokkal folytatott nemzetközi együttműködésen alapuló iskolateremtő munka és két élő nemzetközi kutatási pályázat is kapcsolódik. Vezetésével eddig három PhD-hallgató szerzett fokozatot Debrecenben, egy további a társtémavezetésével Valparaísóban, jelenleg pedig két doktorandusz munkáját irányítja. Nemzetközi referált folyóiratban eddig 57 tudományos közleménye jelent meg, ebből 15 Q1, 17 pedig Q2 minősítésű, további 6 cikket pedig hazai nemzetközi konferencia kiadványában közölt. Dolgozataira eddig 445 tudományos közleményben megjelent hivatkozás érkezett. 15 alkalommal volt nemzetközi konferencia meghívott előadója. Vezető kutatóként eddig egy NKFIH-, egy OTKA- és két TéT-pályázatot irányított, kutatóként pedig egy DFG-, számos EFOP-, OTKA- és TÁMOP-pályázatban dolgozott. Két alkalommal volt DAAD-ösztöndíjas, háromszor nyerte el a HITS vendégkutatói ösztöndíját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kétszer nyerte el az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíját, az ösztöndíj ideje alatt végzett kutatómunkáját az MTA 2004-ben elismerő oklevéllel, 2019-ben pedig Bolyai-emléklappal jutalmazta. 1999-ben elnyerte a Bolyai János Matematikai Társulat Grünwald Géza-emlékdíját, 2004-ben a Farkas Gyula-díjat, 2012-ben pedig az MTA Matematikai Tudományok Osztályának Gyires Béla-díját. A valószínűségi időjárás-előrejelzés terén végzett munkája elismeréseképpen 2021 januárjától 3 évre az ECMWF ösztöndíjasai közé választották.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: baran.sandor@inf.unideb.hu
 

Valószínűségi modellek az időjárás-előrejelzésben

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban minden jelentősebb meteorológiai szolgálat üzemeltet operatív ensemble előre jelző rendszert, ahol a végeredmény egy egész előrejelzés-család, melynek segítségével megbecsülhető a predikciókban rejlő bizonytalanság. Az ensemble előrejelzéseknél azonban gyakran jelennek meg kalibrálatlanságot eredményező szisztematikus hibák, melyek kiküszöbölésére szolgálnak az értekezés témáját is adó különféle statisztikai utófeldolgozó eljárások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A disszertáció, amely 8 dolgozaton alapul, a szerzőnek a valószínűségi időjárás-előrejelzés terén elért eredményeit foglalja össze. Paraméteres modellekkel foglalkozik, amelyek az aktuális ensemble előrejelzés függvényében a vizsgált időjárási változó előre jelző eloszlását adják meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Először egy a folyók vízállása ensemble előrejelzéseinek utófeldolgozására szolgáló, új Bayes-modell-átlagoláson (BMA) alapuló eljárást ismertet, és megad egy hatékony módszert is a modell paramétereinek becslésére. A módszer előre jelző képességét egy a Rajna folyó Kaub gátjának vízállásait vizsgáló esettanulmányban hasonlítja össze a közelmúltban kifejlesztett ensemble model output statistics (EMOS) modell teljesítményével, valamint a nyers ensemble előrejelzésekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek után számos új, szélsebesség-előrejelzések utófeldolgozására szolgáló modellt mutat be, közöttük egy saját fejlesztésű BMA-módszert és két EMOS-eljárást. Az új modellek előre jelző képességét három különböző adatállományon teszteli, melyek három egymástól eltérő ensemble előrejelzési rendszer teljesen különböző tartományokat lefedő predikcióit tartalmazzák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csapadék ensemble előrejelzések statisztikai kalibrálása lényegesen nehezebb feladat, mivel a csapadékösszeg diszkrét és folytonos mennyiségek egyfajta keveréke, ahol egyrészt pozitív a valószínűsége, hogy egyáltalán nincs csapadék, másrészt pedig magasabb előre jelzett csapadékmennyiség esetén az előrejelzés bizonytalansága is magasabb. A szerző kidolgozott egy új EMOS-eljárást, amelynek hatékonyságát két esettanulmányban veti össze a legkorszerűbb paraméteres technikákkal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezután a szélsebesség és a hőmérséklet ensemble előrejelzéseinek együttes kalibrálásával foglalkozik: egy új kétdimenziós BMA- és egy új kétdimenziós EMOS-modellt mutat be, amelyet össze is hasonlít a náluk általánosabb Gauss-kopulákon alapuló módszerrel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dolgozatot az utófeldolgozó modellek paraméterbecsléséhez szükséges tanulóadatok kiválasztására szolgáló két új szemi-lokális eljárás bemutatása zárja, amely hidat képez a lokális, illetve a regionális becslési technika között. Egy esettanulmányban a  szerző megmutatja, hogy rövid időtartamot, de nagy és heterogén területet lefedő előrejelzések esetén a szemi-lokális módszerek mindkét hagyományos megközelítésnél hatékonyabbak.
 

BARSI ÁRPÁD

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1969-ben született Veszprémben. Középiskolai tanulmányait a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban végezte, majd az Erdészeti és Faipari Egyetem székesfehérvári Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karán 1990-ben szerzett üzemmérnöki oklevelet digitális domborzatmodellezésből írt szakdolgozatával. Ugyanebben az évben az International Association for the Exchange of Students for Technical Experience (IAESTE) csereprogramjával 3 hónapot töltött Zürichben, majd visszatérve folytatta tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karának földmérő mérnöki szakán. 1993–94-ben 6 hónapos ösztöndíjat nyert a Bécsi Műszaki Egyetemre, majd 1994-ben diplomamunkájának elkészítésére 6 hónapos ösztöndíjat kapott a Karlsruhei Egyetem Fotogrammetria Intézetébe. Diplomamunkáját nemzetközi együttműködésben készítette el „Digitális űrfelvételek felhasználása erózióveszélyeztetett területek vizsgálatához” címmel, amit 1994-ben védett meg, és szerzett építőmérnöki oklevelet. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Geodézia és Geoinformatika Doktori Iskolába. 1996–97-ben féléves kutatómunkát végzett a Bécsi Műszaki Egyetem Fotogrammetria és Távérzékelés Intézetében. 1998-ban PhD-fokozatot szerzett „Neurális hálózatok a tematikus térképezésben” című disszertációjával. 1999 és 2001 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozott, majd 2001-ben Alexander von Humboldt kutatási ösztöndíjat nyert, és egy évet a Hannoveri Egyetem Fotogrammetria és Geoinformatika Intézetében töltött. 2004-ben „Neurális hálózatok alkalmazása a képelemzésben és a térinformatikában” címmel írt értekezésével habilitált. 1990–91 között tanszéki mérnök, 1997–98 között tanársegéd, 1998–2000 között tudományos munkatárs, 2000–02 között adjunktus, 2002–11 között docens, majd egyetemi tanár. 2004-től a Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék tanszékvezetője. 2011-ben újabb 3 hónapos Humboldt-ösztöndíjat kapott hannoveri kutatásához. 2008–12 között az International Society for Photogrammetry and Remote Sensing (ISPRS) nemzeti bizottságának delegáltja, 2012 óta elnöke. 1999-ben az UNESCO számára „Application of GIS” címmel workshopot szervezett Zágrábban, 2004-ben pedig az EuroSDR Educational Service keretében szervezett távoktatási kurzust. 2006 és 2010 között a Co-operative Systems for Road Safety „Smart Vehicles on Smart Roads” (Safespot) című EU FP6, majd 2010 és 2012 között a „Satellite Application for Emergency Handling, Traffic Alerts, Road Safety and Incident Prevention” (SafeTrip), EU FP7 projekt magyar konzorciumi vezetője. Jelenleg a „Visegrad Fund for Structural Health Monitoring” V4-es projekt magyar koordinátora. Több magyar kutatási projekt irányítója és résztvevője volt. Tagja az Institute of Electrical and Electronics Engineers Computer Society (IEEE CS), European Spatial Data Research (EuroSDR), Deutsche Gesellschaft für Photogrammetrie, Fernerkundung und Geoinformation (DGPF), ISPRS szervezeteknek és a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaságnak (MFTTT).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: barsi.arpad@emk.bme.hu
 

Térinformatikai módszerek és technológiák a felszíni közúti közlekedésben

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térinformatikai rendszerek elemzési eszközeivel a felszíni közlekedés számára hasznos adatokban rejlő információ kinyerése és értéknövelt termékek levezetése várható. Az egy- vagy többképes (sztereo) fotogrammetria alkalmas akár az infrastruktúra, az azt körülvevő valóság vagy a közlekedő személyek és tárgyak dokumentálására, megmérésére. A kamerák elhelyezésével monitoringrendszerek alakíthatók ki, épület- vagy városmodellezési projektek valósíthatók meg. Felmérő rendszer szintén kialakítható ilyen technológiák integrálásával burkolati jellemzők megállapítása érdekében. Repülőgépes vagy műholdas mérésekkel optikai képek nagyobb területek homogén minőségű és gyors kiértékelése válik lehetségessé. Digitális képtranszformációk, szegmentálási és más elemzési módok, adattranszformációk képezik azokat az eljárásokat, amelyek a távérzékelt képek feldolgozásában a lényeget kiemelik. A számítógépes tomográfia módszere a burkolati furatminták elemzésében ad használható adatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Légi, földi vagy mobil platformon üzemelő lézerszkennelő berendezések hatalmas adatmennyiséget jelentő pontfelhőket hoznak létre. Hatékony feldolgozásuk révén síkbeli és térbeli, geometriai, numerikus (pl. elhaladó gyalogosok száma) vagy minőségi (pl. járműtípus) információkhoz jutunk. A közúti közlekedés térinformatikájához sorolható navigáció adatmodellel, műholdas és inerciális méréstechnikával vagy akár rádiófrekvenciás azonosítással kapcsolódhat. Az alapmérések elvégzése után a feldolgozásuk zárt algoritmusokon keresztül vagy akár újszerű megoldásban ölthet testet, nemritkán adatfúziós eljárás formájában. E megoldások kiválóan alkalmasak a járművek vagy gyalogosok követésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mesterséges intelligencia változatos adatokkal operál a térinformatika és a közlekedés világából. A neurális hálózatok szerteágazó megvalósulásai kitűnő eszközök adataink megértésében, feldolgozásában. A neurális önszerveződések (pl. SOM vagy neurális gáz), a genetikus algoritmusok vagy a szakértői rendszerek önmagukban hatékony technikák, továbbfejlesztésükkel (SONG) a rugalmasságukat tovább lehet növelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés sikeresen igazolja, hogy a térinformatika és a közlekedés szerencsés módon összekapcsolódik. A képek, pontfelhők előállítása, majd feldolgozása számára megfelelő eszközökből lehet választani a távérzékelés területéről, a digitális képfeldolgozás világából. A mesterséges intelligencia révén a bonyolultan leírható emberi tudás algoritmusokban ölthet testet, és kiegészítheti a klasszikus adatfeldolgozás műveleteit. A munka ugyanakkor nem merít ki minden elképzelhető kooperációs lehetőséget a térinformatika, a távérzékelés és a közúti közlekedés viszonyában.
 

BENCZES ISTVÁN

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1998-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (BKE), majd Chevening ösztöndíjasként megszerezte a University College London közgazdaság-tudományi mesterdiplomáját is. Doktori tanulmányait a BKE-n kezdte 1998-ban, majd 2001-ben a Közép-európai Egyetemen (CEU) folytatta. 2006-ban doktorált. A disszertáció továbbfejlesztett változata Trimming the Sails címmel a CEU Pressnél jelent meg. Tanulmányai során előbb a Groningeni Egyetem, majd az edinburghi Heriot Watt Egyetem vendéghallgatója volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1999 óta a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Világgazdasági Tanszékének munkatársa. 2010-ben a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karán habilitált. 2013 és 2015 között a bloomingtoni Indianai Egyetem vendégprofesszora volt. 2015 óta egyetemi tanár a BCE Világgazdasági Tanszékén, amelyet 2017 óta intézet-, majd tanszékvezetőként irányít.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2012 óta a BCE Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola törzstagja, 2016 és 2020 között a doktori iskola Világgazdasági programjának programigazgatója volt. 2021-től a BCE Egyetemi Doktori Tanácsának tagja. 2021 óta az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottságának alelnöke.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2006-ban a University College London vezette konzorcium tagjaként nyertes Erasmus Mundus pályázatban vett részt. 2013 és 2016 között Jean Monnet kutatási projektet vitt egy négytagú konzorcium társvezetőjeként. 2013 és 2018 között az Európai Bizottság támogatásával uniós és ausztrál egyetemközi oktatási és kutatási együttműködést valósított meg. Jelenleg két Horizont 2020-pályázat kutatásvezetője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1999 és 2002 között Jean Monnet doktori ösztöndíjban részesült. 2007-ben közgazdaság-tudomány kategóriában Junior Prima díjat nyert. 2008 és 2011 között azt MTA Bolyai János kutatási ösztöndíjasa volt. 2009-ben Szabó Kálmán-, 2010-ben Kaldor-díjat kapott. 2011 és 2012 között Corvinus kiválósági ösztöndíjas volt. 2015-ben Distinguished Visitor volt a birminghami Aston Egyetemen. A BCE-n két alkalommal, 2015-ben, majd 2018-ban is megkapta az Egyetemért emlékérmet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Közgazdasági Szemle, valamint a Köz-gazdaság folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Több külföldi lap tanácsadó testületének tagja, kb. két tucatnyi folyóirat felkérésére végez lektori tevékenységet. Kilenc PhD-hallgatója védte meg sikeresen disszertációját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Három önálló, egy kétszerzős, három többszerzős, valamint öt szerkesztett kötete jelent meg. Több tucatnyi könyvfejezetet jegyez. Cikkei a Journal of Common Market Studies, Political Studies Review, European Policy Analysis, Europe-Asia Studies, Post-Communist Economies stb. folyóiratokban jelentek meg. Összes tudományos közleményeinek száma: 149.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: istvan.benczes@uni-corvinus.hu
 

Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az európai pénzügyi és bankválság, majd szuverén adósságválság az európai monetáris együttműködés, illetve a gazdasági kormányzás rendszerszintű anomáliáira helyezte a fókuszt. Ezúttal azonban a válság hatására nem csak a korábban bevált módon reagáltak a felek. Amíg korábban a jellemző válasz a szupranacionális szint erősítése volt, addig a válság következményeként ez csak egyike lett a lehetséges reakcióknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Válság és válságrendezés a Gazdasági és Monetáris Unióban: A pénzügyi és gazdasági integráció forgatókönyvei címmel íródott disszertáció, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában 2020-ban könyv alakban is megjelent, arra tesz kísérletet, hogy eredeti módon és egységes szerkezetben kínáljon narratívát az uniós válságkezelés módozataira. Arra keresi a választ, hogy a szabályozói funkció mellé felzárkózó, a monetáris integráció mélyüléséből következő elosztási funkció megerősödése – amely újszerű konfliktusokat generált – átírta-e az integráció logikáját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés rávilágít, hogy az EU nemzetek feletti intézményei befolyásának növelése mellett vagy akár helyett a tagállamok milyen egyéb megoldásokkal járultak hozzá a válságrendezéshez. Az európai gazdasági integráció kutatói számára a feladvány ugyanis abban mutatkozott meg, hogy az elbukott alkotmányozási folyamat és a lisszaboni szerződés elfogadásának nehézségei után valószínűtlennek tűnt, hogy az EU intézményi térképe akár csak kismértékben is változni volna képes. A válság kiváltotta nyomás azonban sokszínű intézményi invenciókkal gazdagította az integrációt, amely rendszerezést és reflektálást igényel(t).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E sokszínűséget különféle integrációs kimenetek jelenítik meg a disszertációban. Az egyes forgatókönyvek különböző, egymástól nagyban eltérő ok-okozati kapcsolatokat, fejlődési pályákat és irányokat jelenítenek meg. Az egyes szcenáriók sajátos, csak rájuk jellemző belső logika szerint rendeződnek „egésszé”, kimenetté. Az értekezés mindezen integrációs alternatívákat írja le és magyarázza a kooperáció, illetve a centralizáció dimenzióinak elemzése révén. A kimenetek (dezintegráció, sodródás, hegemónia, mélyülés) ilyen módon való elkülönítése lehetővé teszi, hogy szisztematikusan reflektáljunk a válságrendezés történéseire, amelyek meghatározó módon alakították nemcsak az EU gazdasági kormányzásának reformját, hanem az európai integráció folyamatának egészéről való gondolkodásunkat is.
 

BENCZES RÉKA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1974-ben született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte angol nyelv és irodalom, illetve amerikanisztika szakon. Doktori disszertációját, amely az angol metaforikus és metonimikus összetételek szemantikáját vizsgálta kognitív nyelvészeti keretben, 2005-ben védte meg summa cum laude minősítéssel. A disszertáció átdolgozott verziója Creative Compounding in English: The Semantics of Noun–Noun Combinations címmel 2006-ban jelent meg a John Benjamins Kiadó Human Cognitive Processing sorozatában. 2014-ben jelent meg a kötet dél-koreai kiadása. 2010-ben látott napvilágot a Kognitív nyelvészet című monográfiája az Akadémiai Kiadó gondozásában, melynek társszerzője Kövecses Zoltán. 2011-ben Antonio Barcelona és Francisco José Ruiz de Mendoza társszerkesztésével jelent meg a Defining Metonymy in Cognitive Linguistics: Towards a Consensus View című kötete. Legújabb könyvét, a Rhyme over Reason: Phonological Motivation in English 2019-ben adta ki a Cambridge University Press.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A morfológia és az alkalmazott metaforakutatás területén több tucat tanulmányt publikált, többek között a Cognitive Linguistics, Metaphor and Symbol, Journal of Language and Politics, Review of Cognitive Linguistics, English Language and Linguistics, Australian Journal of Linguistics, Names: A Journal of Onomastics, SKASE Journal of Theoretical Lingusitics, Acta Linguistica Hungarica, Jezikoslovlje, Magyar Nyelvőr folyóiratokban. Könyvfejezetei az Oxford University Press, Mouton de Gruyter, John Benjamins, Springer, Monash University Publishing szerkesztett köteteiben láttak napvilágot. A világ vezető nyelvészeti folyóiratainál és könyvkiadóinál tevékenykedik alkalmi lektorként és bírálóként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2006 és 2015 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének adjunktusa, 2013-ban habilitált. 2017-től a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Kommunikáció és Szociológia Intézetének docense, 2019-ben egyetemi tanár. 2021 óta vezeti a BCE Kommunikációtudományi doktori programját. 2015-ben az Indianai Egyetem vendégprofesszora volt. 2012-ben és 2016-ban az ausztrál Monash Egyetemen dolgozott kutatóként, előbb a Group of Eight posztdoktori ösztöndíjával, amelyet tudományterületén (nyelvészet) a világon elsőként kapott meg, majd négy évvel később az Australian Research Council támogatásával. 2020-ban újabb négyéves kutatási támogatást nyert az Australian Research Counciltől. 2020-ban a világ egyetemeinek top 1%-ába tartozó Monash Egyetem Adjunct Research Fellow-nak nevezte ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: reka.benczes@uni-corvinus.hu
 

Rhyme over Reason. Phonological Motivation in English

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több mint egy évszázaddal ezelőtt fektette le Ferdinand de Saussure a nyelvi jel önkényességének doktrínáját – azt az elképzelést, miszerint a jelölő (a nyelvi jel hangalakja) és a jelölt (a nyelvi jel jelentése) közötti kapcsolat többnyire önkényes. Bár a nyelvi jel önkényessége a kortárs nyelvtudomány konstans elemét képezte (és képezi mind a mai napig), az elmúlt évtizedekben egyre több olyan kutatás látott napvilágot, amely az önkényesség helyett a motiváció központi szerepét hangsúlyozza a nyelvi struktúrák szerveződésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés alapfelvetése, hogy a szóalak befolyással bír a jelentésre – ezt a jelenséget hangalaki motivációnak nevezzük. A hangalaki motiváció azokra a fonológiai körülményekre utal, amelyeknek köszönhetően nem önkényes kapcsolatok alakulhatnak ki egyrészt hangalak és jelentés között (ilyenek például a hangutánzó vagy hangfestő szavak); másrészt hangalak és hangalak között (mint például az alliteráló vagy rímelő összetételek esetében). Kutatások sora bizonyította, hogy érzékenyek vagyunk a nyelv hangzására, és ennek az érzékenységnek köszönhetően jelentést keresünk a szavak hangalakjában. A fonesztémák, a hangutánzó szavak vagy a rímelő szóösszetételek mind jelentést hordoznak a hangzásuk által, azért, mert a hangalakhoz – asszociáció útján – jelentést párosítunk. Ezek az asszociációk a nyelvi tudás részévé válnak, és ekképpen a nyelvi leírás részét kell, hogy képezzék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés részletesen körüljárja a fonológiai motiváció hatását és szerepét az angol szókészletben, specifikusan az angol szóalkotásban, és olyan jelenségekre is részletesen kitér, amelyeket a szakirodalom csupán periferikusan érintett, és/vagy nem termékeny sémaként kezelt – ezáltal a disszertáció az eddigi legátfogóbb munkának tekinthető a témában. Az értekezés tehát rámutat a hangalaki motiváció alapvető és központi szerepére a szóalkotásban és a kognitív nyelvészeti, illetve konnekcionista modellel összhangban a morfémát egy olyan, kevésbé rigid kategóriaként azonosítja, amely képes a kevésbé szokványos vagy atipikus szóalkotási sémákat is magában foglalni.
 

BIBOK KÁROLY

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1987-ben szerzett orosz szakos középiskolai tanári, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadói kitüntetéses oklevelet a József Attila Tudományegyetemen (JATE). Egyetemi tanulmányai után a JATE Bölcsészettudományi Kar Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékén lett tanársegéd. Azóta ott, illetve a jogutód Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) dolgozik, jelenleg tanszék- és intézetvezető egyetemi tanárként. Az SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának létrejötte óta törzstagja, az Orosz nyelvészet program oktatója és vezetője. Három doktoranduszhallgatója szerzett sikeresen fokozatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1996-ban a „Szószemantika: elméleti kérdések és elemzések” című értekezésével megszerezte a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot. 2018 óta nyelvtudományi habilitációval rendelkezik (habilitációs munkájának címe: „Szójelentéstan: a lexikai szemantikától a lexikai pragmatika felé”).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományos érdeklődési körébe elsősorban a következő kérdések tartoznak: a grammatika/lexikon és pragmatika interakciója, a lexikai jelentések reprezentációjának elméleti kihívásai, a szintaktikai alternáció konstrukciói a magyarban, az orosz nyelv specifikus mondattípusai, valamint az elméleti nyelvészet és a ruszisztika viszonya. Az akadémiai értekezését megelőző időszak tudományos eredményei között megemlíthető:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A Szeged Korpusz munkálataihoz kapcsolódva feltérképezte a szövegszavakra bontás nehézségeit, a szövegszavaknak és a morfoszintaktikai elemzés bemenetének nem triviális összefüggéseit, valamint a hagyományos szófajokba be nem illeszthető tokenek osztályait.
  2. Az orosz hagyományos nyelvtan egyrészes mondatainak csoportjairól – a generatív grammatika hipotéziseire támaszkodva – bebizonyította, hogy vagy egyáltalán nem mondatszerűek, vagy – különböző okokból – kétrészes szerkezeteknek tarthatók.
  3. Kidolgozta egy sor poliszém magyar és orosz ige és főnév komplex jelentésábrázolásait, amelyek nyelvi és enciklopédikus információkat egyesítettek új módokon.
  4. Megalkotta a lexikai pragmatika nemzetközileg is újnak számító modelljét, amely alulspecifikált jelentésreprezentációk és enciklopédikus/kontextuális információk interakciójaként írja le a megnyilatkozásjelentés megkonstruálását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Széles körű hazai és nemzetközi publikációs tevékenységet folytat. 81 tudományos közleménye, ebből egy monográfia, valamint két oktatási segédanyaga jelent meg. Összes független hivatkozásainak száma: 282, ebből 15 recenzió.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Munkájának elismeréseként 2000–03 között Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban és 2003–06 között Széchenyi István Ösztöndíjban részesült. 2004-ben megkapta az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának elismerő oklevelét és az MTA Bolyai-plakettjét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: kbibok@lit.u-szeged.hu
 

Argument structure and syntactic alternation: From lexical representations to multiple argument realization and beyond / Argumentumszerkezet és szintaktikai alternáció: A lexikai reprezentációktól a többszörös argumentumrealizációig és tovább

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2019-ben angol nyelven készült akadémiai doktori értekezés két olyan nyelvi jelenséggel, nevezetesen az igei argumentumszerkezettel és az igék szintaktikai alternációjával (más néven: a többszörös igei argumentumrealizációval) foglalkozik, amelyeket évtizedek óta élénk vita övez a különböző rivális megközelítésekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezésben leírt kutatás során a következő, nemzetközi szempontból is jelentős eredmények születtek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Az argumentum terminus megbízható fogalmának kidolgozása érdekében a szerző (a) kritikailag értékelte az argumentumok és az adjunktumok megkülönböztetésének szintaktikai tesztjeit; és (b) az argumentumok szemantikai eredetének elképzelését elmélyítve, kifejtette a szemantikai argumentumok és szerepeik egy olyan koncepcióját, amelyben azok az igék lexikai-szemantikai reprezentációiból levezethetők.
  2. Az előbbiekből nyert fogalmak alapján felépíthetővé vált a magyar igeosztályok reprezentatív rendszere, amely szisztematikusan figyelembe veszi a lexikai-szemantikai reprezentációk szemantikai összetevőit, és amely meghaladja a korábbi szakirodalom adatgyűjtésének és adatértelmezésének fragmentális jellegét.
  3. Az igeosztályokra alapozva a szerző meghatározta az igék többszörös argumentumrealizációjának csoportjait a magyar nyelvben, és bemutatta a kezelésükre általa létrehozott lexikai-konstrukciós elemzés koncepcióját, amely kiküszöböli a rivális lexikai és konstrukciós megközelítések hiányosságait.
  4. A szintaktikai alternációk lexikai-konstrukciós megközelítésének magyarázó erejét demonstrálandó, egy formális szemantikai metanyelv segítségével megadta a megfelelő alulspecifikált, de enciklopédikusan és pragmatikailag kibővített lexikai reprezentációkat. Ezek biztosítják a mozgásmód, a hangadás, a térbeli elhelyezkedés és a vágás igéi számára a direkcionális vonzattal való előfordulás lehetőségét, valamint garantálják a lokatív és az eszköz-alany alternáció működését. Az alternációkban részt venni nem tudó igék esetében pedig specifikus jelentésmozzanatok akadályozzák meg az argumentumszerkezeti változást.
  5. Az elvégzett tárgytudományos kutatásra vonatkozó metaelméleti reflexiók sorával a szerző igazolta a lexikai-konstrukciós elemzések megbízhatóságát, kezdve az elmélet és az adatok viszonyának problematikáját leegyszerűsítő nézetek revideálásával, folytatva a plauzibilis érvelés fogalmának a lexikai-konstrukciós elemzésekre való alkalmazásával, végül kiterjesztve a lexikai-konstrukciós elképzelést a grammatika és a pragmatika interakcióját hangsúlyozó lexikai pragmatika irányába.

BODA ZSOLT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Társadalomtudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) tudományos tanácsadója és 2019 óta főigazgatója, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (ELTE ÁJK) Politikatudományi Intézetének részfoglalkozású egyetemi tanára. 1993-ban szerzett közgazdász egyetemi diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 2000-ben ugyanitt politikatudományi PhD-fokozatot. 2014-ben habilitált politikatudományból az ELTE ÁJK-n.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felsőfokú nyelvtudással rendelkezik angol, francia és spanyol nyelvből, többször dolgozott vendégkutatóként, vendégoktatóként külföldön, így az Észak-karolinai Egyetemen, a Versailles-i Egyetemen és a párizsi Humán Tudományok Házában (Maison des Sciences de l’Homme). Rendszeres vendégoktatóként francia nyelven tartott kurzust Párizsban, a Sorbonne, illetve Pierre és Marie Curie Egyetemen, valamint angol nyelven több európai egyetemen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több kitüntetés birtokosa. Kiemelkedő tudományos munkásságáért az MTA Főtitkári Kutatói Elismerésében és a Magyar Politikatudományi Társaság Bibó István-emlékdíjában részesült. A francia állam az Akadémiai Pálmarend lovagi fokozatát adományozta neki a francia–magyar kulturális és tudományos kapcsolatok előmozdításáért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2010 óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaság elnökségének, 2022-ben a társaság elnökévé választották; 2012 óta tagja az MTA Politikatudományi Bizottságának. Alapító tagja az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottságának, továbbá részt vesz az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság munkájában is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudományos kutatásainak középpontjában a kormányzás, a governance és a közpolitika problémái állnak, a hazai közpolitikai kutatások (policy studies) fejlődéséhez elméleti és empirikus oldalról is hozzájárult. Kutatta a kollektív cselekvés problémáját és az azt előmozdító vagy korlátozó intézményi tényezőket a nemzetközi környezetvédelmi együttműködést, a globális gazdaság szabályozását és a közpolitikák megvalósítását illetően. Fontos szerepet vitt a hazai közpolitikai folyamat empirikus kutatásában, különös tekintettel az agenda setting, vagyis a közpolitikai napirend alakításában részt vevő aktorok szerepére, illetve az intézményi bizalom mintázataira és a közpolitikai megvalósítást illető hatására. 2010-ben kezdeményezésére alakult meg a Kormányzás és közpolitika tudományos osztály az MTA Politikatudományi Intézetében, amelynek első vezetője volt. Az osztályon azóta is hiánypótló empirikus kutatások folynak a hazai közpolitikáról. Sebők Miklóssal közösen vezetett kutatócsoportjával csatlakozott a Comparative Agendas Projecthez, a közpolitikai tanulmányok egyik vezető nemzetközi tudományos hálózatába, és ennek módszertanát használva létrehozták a legjelentősebb komparatív, szabad hozzáférésű, hazai politikatudományi adatbázist a közpolitikai napirendekről.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: boda.zsolt@ttk.hu
 

Ki dönt? Kormányzási stílusok és közpolitikai változás Magyarországon 2002–2014

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés a közpolitikai döntéseket vizsgálja, azonban nem a kormányzati döntések tárgyával vagy a tartalmi kérdésekkel foglalkozik, hanem azzal, hogy miként születtek meg ezek a tartalmi döntések: milyen folyamatokban és milyen közpolitikai szereplők közreműködésével. A döntéshozatali folyamat a probléma felmerülésétől a döntés legitimálásáig terjed, vagyis mindazok az aktorok, amelyek rész vesznek a problémák felvetésében, napirendre vételében, a közpolitikai javaslatok formálásában, majd a döntés elfogadtatásában, részei a döntési folyamatnak. Az értekezésben ebben az értelemben van szó arról, „ki dönt”: a kérdés az, hogy melyek azok a (köz)politikai aktorok és folyamatok, amelyek a sajátos döntési eredmény előállításában részt vettek. A döntések, tehát a közpolitikai változások megszületését a kormányzási stílus fogalma mentén értelmezi a szerző, amelyet mint a különböző közpolitikai szereplőknek a döntéshozatalra gyakorolt befolyásának sajátos módozatát definiálja. A kormányzás gyakorlata időben és térben eltérő módon vonja be a közpolitikai szereplőket, így az érdekcsoportokat, a szakértőket vagy éppen a közvéleményt a döntési folyamatba. A tanulmány ennek hazai mintázatait azonosítja a 2002 és 2014 közötti időszakban, és beszél szakértői, hálózatos, oligarchikus, populista és politikai kormányzásról. A kiinduló feltevés az volt, hogy a vizsgált 12 év a maga öt különböző kormányával a kormányzási módok, stílusok több változatát is reprezentálja: az egyes kormányzati ciklusokban a közpolitikai szereplők más-más köre, más-más mértékben vett részt a döntések befolyásolásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés ambíciója a következőképpen foglalható össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Eredeti empirikus eredmények bemutatásával igyekszik hozzájárulni a hazai kormányzás és közpolitika-csinálás jobb megértéséhez. Így változatos, kvalitatív és kvantitatív módszerekkel elemzi a média, az érdekcsoportok, a bürokrácia és az EU hatását a közpolitikai napirendre és döntésekre; az Országgyűlés változó szerepét a közpolitika-alkotásban; valamint a politikai vezetők és a közvélemény jelentőségét. Az elsődleges cél tehát új tudományos ismeretek bemutatása a hazai közpolitikai aktorok döntési folyamatban betöltött szerepéről.
  2. A dolgozat teoretikus ambíciókkal is bír, amennyiben új fogalmakat dolgoz ki, illetve létező fogalmak (újra)értelmezésére törekszik. A nemzetközi szakirodalomban is újszerű a társadalmi közpolitikai kapacitás fogalma, továbbá a kormányzási stílus, valamint az egyes kormányzási stílusok sajátos értelmezésére is kísérletet tesz.
  3. A könyvként is megjelent értekezés a magyar nyelvű közpolitikai szakirodalmat is gazdagítani kívánja, beleértve az oktatásban való felhasználását is. Több kíván tehát lenni egy szűk témával foglalkozó szakkönyvnél, és a politikai jelenségek iránt érdeklődő értő olvasók figyelmére is igényt tart.
 

BÖDÖR CSABA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának molekuláris biológus – immunológus szakán szerezte 2005-ben. Doktori fokozatát 2008-ban védte meg a Semmelweis Egyetem (SE) Patológiai Tudományok Doktori Iskolájában dr. Matolcsy András témavezetésével. 2010-ben elnyerte az Európai Hematológiai Szövetség (European Hematology Association, EHA) posztdoktori ösztöndíját, amellyel három évet töltött a londoni Barts Cancer Institute onkohematológiai centrumában, ahol B-sejtes lymphomák genetikai hátterének feltérképezésével foglalkozott. Hazatérését követően 2013-ban elnyerte a Nemzeti Kiválóság Program Szent-Györgyi Albert hazatérő ösztöndíját, majd 2015-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lendület-pályázatát, amelynek segítségével megalapította a Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoportot a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében. Fő kutatási témája az onkohematológiai kórképek genetikai jellemzése a patogenezis részletesebb megértése és új biomarkerek azonosításának céljából. A kutatócsoport vezetése mellett 2018 óta az intézet molekuláris diagnosztikai részlegének is vezetője. Irányításával valósult meg az intézet új generációs szekvenálási infrastruktúrájának felállítása. 2020-ban egészségügyi szakmenedzser képesítést szerzett az Egészségügyi Menedzserképző Központ MSc-programjában, 2021-ben klinikai biokémikus szakvizsgát tett. Ugyanebben az évben sikeresen zárta habilitációs eljárását az SE-n. Munkatársai közül öten szereztek PhD-fokozatot. Tagja a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program Tehetséggondozó Tanácsának, valamint az egyetem Tudományos Diákköri Tanácsának. 88 tudományos közlemény szerzője, melyek impaktfaktorösszege 330,725, teljes idézettsége 1630. Tudományos tevékenységét számos díjjal ismerték el. 2014-ben elnyerte a Junior Prima díjat, 2014-ben, 2019-ben és 2021-ben az SE Merit-díját, valamint 2018-ban a Kiváló Tudományos Diákköri Nevelő kitüntetést. Több hazai és nemzetközi pályázat témavezetője, rendszeres előadója hazai és nemzetközi tudományos fórumoknak. Aktív közéleti tevékenységet folytat, vezetőségi tagja a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaságnak és a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaságnak. Tagja az EHA-nak, valamint részt vesz a nemzetközi European Working Group (EWOG) Gyermekleukémia munkacsoport molekuláris diagnosztikai bizottságának munkájában. Főszerkesztő-helyettese a Hematológia-Transzfuziológia folyóiratnak. 2020-ban kiváló minősítéssel zárult az MTA által támogatott Lendület-pályázata, 2021-től a Hungarian Centre for Molecular Medicine (HCEMM) frissen elnyert kutatási programjának támogatásával folytatja kutatásait.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: bodor.csaba1@med.semmelweis-univ.hu
 

Onkohematológiai kórképek korszerű genetikai jellemzése

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedben az onkohematológiai kórképek genetikai hátterének megismerése során robbanásszerű fejlődés szemtanúi lehettünk. Ennek hátterében döntően az új generációs szekvenálás (NGS) megjelenése és egyre szélesebb körben való alkalmazása áll, aminek köszönhetően szinte valamennyi onkohematológiai entitás teljes genetikai kódját megismertük. A nagy mennyiségű genomikai információ a legtöbb hematológiai malignus kórkép diagnosztikus kritériumait és rizikóbecslését is alapjaiban változtatta meg, sőt számos esetben a korszerű kezelések hatékonyságát előre jelző és a betegség monitorozására alkalmas prediktív biomarkerek felfedezéséhez is vezetett, ami molekuláris eltéréseken nyugvó diagnosztikus algoritmusok, prognosztikus rendszerek és a célzott terápiák hatékonyságát előre jelző és nyomon követni képes biomarkerekre épülő molekuláris diagnosztikai eljárások megjelenését eredményezte az onkohematológiában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dolgozatban ismertetett megfigyelések a szerző munkájának szemelvényeit mutatják be, amely eredmények az elmúlt évtizedben az onkohematológiai kórképek genetikai hátterének feltárására irányuló kutatások eredményeként születtek, a kórképcsoportot reprezentáló négy különböző modellentitást vizsgálva, örökletes és szerzett genetikai eltérések vonatkozásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatások során a follicularis lymphoma (FL) transzformációjának hátterében az epigenetikai gépezet komponenseinek, a JAK-STAT és NFkB útvonalak, valamint a B-sejt-fejlődésben szerepet játszó fehérjék gyakori mutációit sikerült azonosítani, valamint terápiával célozható genetikai léziók kerültek felfedezésre az FL újabb relapszusainak és transzformációjának rezervoárjaként azonosított, közös progenitor sejtekben. Ibrutinibkezelés hatására kialakuló heterogén klonális evolúciós mintázatokat és folyamatos klonális szelekciós folyamatot azonosítottak az ilyen típusú kezelés alatt álló krónikus lymphocytás leukémiában (CLL) szenvedő betegek esetében. Az ibrutinibrezisztencia hátterében több újonnan felfedezett BTK- és PLCG2-mutációt azonosítottak, és kimutatták, hogy a BTK-rezisztencia-mutációk a klinikai relapszus előtt akár 12 hónappal is megjelenhetnek a betegek perifériás vérkeringésében. 12 új, korábban még nem közölt CALR-mutációt azonosítottak Philadelphia-kromoszóma-negatív myeloproliferatív neopláziákban (Ph–MPN), valamint a CALR-mutációk fehérjeszintű mennyiségi kimutatására alkalmas eljárást dolgoztak ki, és összefüggést mutattak ki a magas CALR-alléltömeg és a major trombotikus események előfordulása között. Elsőként azonosítottak olyan hazai családokat, amelyek myeloid hematológiai kórképek halmozódását mutatták. Kidolgozták és elérhetővé tették a betegségcsoport mindennapi diagnosztikájához szükséges molekuláris eljárásokat.
 

BÖRZSÖNYI TAMÁS

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1970-ben született Debrecenben. 1994-ben fizikusi diplomát, majd 1999-ben fizikusként PhD-fokozatot szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Diplomamunkásként és doktoranduszként az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetében (SZFKI) végzett kutatómunkát Buka Ágnes témavezetésével, melyben egyrészt a nematikus folyadékkristályok folyási tulajdonságait, másrészt a nematikus-szmektikus fázisátmenet során megfigyelhető határfelületi instabilitásokat vizsgálta. Diplomamunkáját kiváló, PhD-értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg. 1999-ben elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Ifjúsági Díját, 2000-ben pedig az MTA SZFKI Publikációs Díját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A PhD-fokozat megszerzése után 1999–2002 között a párizsi Szilárdtest-fizikai Intézetben végzett kísérleti kutatómunkát egyéni Marie Curie-ösztöndíjasként, ahol határfelületi instabilitásokat vizsgált az ún. irányított megszilárdulás geometriában. Ezzel egy időben numerikus vizsgálatokat is végzett a fázismező-elmélet keretein belül, melyekben a határfelületi instabilitásokat és a polikristályos megszilárdulást tanulmányozta Gránásy Lászlóval és Pusztai Tamással együttműködve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2002-ben elnyerte a Los Alamos-i kutatóintézet igazgatói posztdoktori ösztöndíját (Director Funded Postdoctoral Fellowship), melynek keretében egy új kutatási témát kezdett: a szemcsés anyagok folyási jelenségeinek vizsgálatát. 2005-től – hazatérve az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézetébe – egy új labor felépítésébe fogott, mivel a szemcsés rendszerek folyásának vizsgálata új témát jelentett az intézetben. Ennek anyagi hátterét két témavezetőként elnyert OTKA-projekt, egy EU H2020 Marie Curie ITN-projekt, valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj biztosította. Munkássága során részt vevő kutatóként további hét OTKA-projektben dolgozott Buka Ágnes, Tóth-Katona Tibor, Gránásy László, Pusztai Tamás és Somfai Ellák témavezetésével. A felépült laborban azóta kilenc fiatal végzett kutatómunkát a témavezetésével szakdolgozóként, diplomamunkásként, doktoranduszként vagy posztdoktorként. 2015-ben elnyerte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Gyulai Zoltán-díját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2013 óta az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Komplex Folyadékok Osztálya Részben Rendezett Rendszerek Kutatócsoportjának vezetője. A kutatócsoport ez idő alatt hat alkalommal nyerte el a „Wigner Kutatócsoport” címet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eredményeit 64 lektorált nemzetközi folyóiratcikkben, 2 könyvfejezetben és 11 lektorált konferenciaközleményben publikálta, melyek összesített impaktfaktora mintegy 212, a rájuk érkezett független hivatkozások száma meghaladja az 1670-et, az ezekből számolt h-index 22.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: borzsonyi.tamas@wigner.hu
 

Szemcsés anyagok folyási jelenségei

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző értekezésében bemutatott munkáiban a szemcsés anyagok folyási tulajdonságait vizsgálta laboratóriumi mérések segítségével. A kutatómunka során a lejtőn megfigyelhető folyási jelenségeket, a nyírásnak kitett anyag viselkedését, valamint egy tartályban (silóban) ereszkedő szemcsés rendszer tulajdonságait elemezte, különös hangsúlyt helyezve annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogy a nem gömbszerű (elnyújtott vagy szabálytalan alakú) részecskékből álló rendszerek tulajdonságai miben térnek el a gömbszerű részecskékből állókétól. Ez azért fontos, mert a szemcsés rendszereket vizsgáló felfedező kutatások egy jelentős része – a legalapvetőbb jelenségekre fókuszálva – akár numerikusan, akár kísérletileg a legegyszerűbb, gömbszerű részecskékből álló rendszerekkel dolgozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A dolgozatban bemutatott eredményei tömören a következőképpen foglalhatók össze:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lejtőn folyó anyag vizsgálatával számszerűsítette, hogyan változnak e folyások jellemzői (akár homogén, akár szakaszos folyások esetén), ha a részecskék alakja a gömbszerűtől az alaktalan (pl. homok) irányba változik. A nagyobb sebességű folyásoknál megfigyelhető instabilitás következtében létrejövő mintázat precíz elemzésével és a kísérletileg meghatározott struktúra numerikus számolásokkal való összevetésével sikerült információt kapnia egy fontos anyagi jellemzőről: a disszipációt jellemző effektív súrlódás inerciális számtól való függéséről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyírásnak kitett szemcsés anyagban is több jelenséget számszerűsített: (i) a nyírási zóna kialakulását és a Reynolds-tágulást, és ezeknek a részecskealaktól (golyók, homok, elnyújtott részecskék) való függését; (ii) a különböző belső súrlódású rétegekből álló anyagban kialakuló nyírási zónák alakját; (iii) az elnyújtott részecskék forgását és az ennek következtében kialakuló rendezettséget; valamint (iv) egy eddig nem ismert másodlagos konvekciót.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A silóban folyó anyag esetében számszerűsítette a részecskealak megváltoztatásával járó markáns módosulásokat. Megmutatta, hogy a folyási tér alakja szisztematikusan változik a részecskék elnyújtottságának növelésével, és a folyás időbeli fluktuációi is felerősödnek. Gyors kamerás mérések segítségével sikerült új információkat gyűjtenie a rezonáns folyásról (silózene).
 

BUTTYÁN LEVENTE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) végzett okleveles mérnök-informatikusként 1995-ben, majd a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) műszaki egyetemen szerzett PhD-fokozatot 2002-ben. 2003-ban visszatért Magyarországra, és csatlakozott a BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszékéhez, ahol jelenleg egyetemi docens és a CrySyS Adat- és Rendszerbiztonság Laboratórium (CrySyS Lab) vezetője. Kutatási területe a kiberfizikai rendszerek informatikai biztonsága, ezen belül ipari automatizálási és folyamatirányítási rendszerek, modern gépjárművek és az Internet of Things (IoT) biztonságával foglalkozik. Korábban beágyazott vezeték nélküli hálózatok biztonságával és privacy kérdéseivel foglalkozott. Részt vett továbbá több célzott kibertámadás hátterében álló számítógépes kártevő (pl. a Duqu malware) felfedezésében és elemzésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos hazai és nemzetközi projekt létrejöttében játszott meghatározó szerepet (pl. UbiSecSens, SeVeCom, WSAN4CIP, SETIT), majd témavezetőként irányította e projektek munkáját. Az elmúlt két évtized során több mint 150 publikációja született, és 9 doktorandusza szerzett PhD-fokozatot. Munkáira több mint 7000 független hivatkozás található, h-indexe 42. A kutatás mellett közel 20 éve végez oktatási tevékenységet a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán, ahol IT biztonsággal és annak különböző területeivel (pl. számítógép-biztonság, alkalmazott kriptográfia) kapcsolatos tárgyakat oktat, és specializációfelelősi feladatokat lát el. Létrehozott és folyamatosan működtet egy IT biztonsággal kapcsolatos tehetséggondozó programot is, melynek eredményeképpen műegyetemi diákok értek el sikereket rangos nemzetközi hackerversenyeken. Társalapítója több információbiztonsággal foglalkozó vállalkozásnak, többek között a Tresorit, az Avatao és az Ukatemi Technologies cégeknek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos közéletben is aktív: több nemzetközi tudományos folyóirat (pl. IEEE Transactions on Mobile Computing, Elsevier Computer Communications) szerkesztőbizottságának és számos nemzetközi konferencia és workshop szervezőbizottságának volt tagja, utóbbiak közül többnek elnöke is. 2008-ban vendégprofesszori pozíciót töltött be a Washingtoni Egyetemen. 2003-ban Békésy György posztdoktori ösztöndíjat, 2008-ban Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kapott, és számos szakmai elismerésben, díjban részesült (pl. Puskás Tivadar-díj, 2013; Kalmár László-díj, 2015; Apáczai Csere János-díj, 2017). Többször kapott elismerést kiváló oktatói munkájáért is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: buttyan@crysys.hu
 

New Security Mechanisms for Wireless Ad Hoc and Sensor Networks / Új biztonsági mechanizmusok vezeték nélküli ad hoc és szenzorhálózatokban

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés vezeték nélküli ad hoc és szenzorhálózatok biztonságával kapcsolatban tartalmaz új kutatási eredményeket. A vezeték nélküli ad hoc hálózatok olyan önszerveződő hálózatok, melyekben a végfelhasználói eszközök telepített hálózati infrastruktúra nélkül valósítják meg az összes hálózati funkciót. A vezeték nélküli szenzorhálózatok speciális ad hoc hálózatok, melyekben az eszközök kisméretű és teljesítményű beágyazott berendezések, melyeknek érzékelési képességeik is vannak. Ezek a vezeték nélküli hálózatok számos hasznos alkalmazás előtt nyitják meg az utat, ugyanakkor érdekes kihívásokat is rejtenek magukban az informatikai biztonság szempontjából. Az egyik ilyen kihívás, hogy sok alkalmazásban e hálózatok olyan fizikai környezetben működnek, ahol nincs lehetőség a hálózati eszközök fizikai védelmének biztosítására, ezért arra kell felkészülni, hogy az eszközök fizikailag támadhatók és kompromittálhatók. Egy másik kihívás, hogy az ad hoc és szenzorhálózatokban használt eszközök általában erőforrásokban (pl. CPU, memória) korlátozottak, ezért a biztonsági mechanizmusokat hatékonyan kell megvalósítani. Értekezésében a szerző olyan új biztonsági mechanizmusokat javasol, melyek kielégítik a fenti kihívásokból származó követelményeket: képesek tolerálni a kompromittált eszközök jelenlétét, erőforrásigényük pedig moderált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eredményeit 5 téziscsoportban mutatja be. Az első téziscsoportban új támadásokat mutat korábban biztonságosnak vélt ad hoc hálózati útvonalválasztó protokollok ellen, és egy új elemzési keretrendszert javasol, melyben a biztonság fogalma precízen definiálható, és melyben a különböző útvonalválasztó protokollok biztonsága matematikailag egzakt módon bizonyítható. Javasol továbbá egy új ad hoc hálózati útvonalválasztó protokollt, és ennek biztonságát formálisan bizonyítja a javasolt keretrendszerben. A második téziscsoportban azt vizsgálja, kialakulhat-e a kooperáció spontán módon a csomagtovábbítás során ad hoc hálózatokban külső ösztönző mechanizmusok alkalmazása nélkül, illetve hogy ennek mik a feltételei. A harmadik téziscsoportban egy speciális támadás, a féregjárat problémájával foglalkozik, és új féregjárat-detekciós algoritmusokat javasol. A negyedik téziscsoport a szenzorhálózatokban használható elosztott, véletlenkódolás-alapú tárolási megoldások biztonságával foglalkozik, ahol egy új megoldást javasol a szennyezéses (pollution) támadás detektálására és az abból való helyreállásra. Végül az ötödik téziscsoportban privacy megőrző hitelesítéssel foglalkozik, és új módszert javasol kulcsfák konstrukciójára, ami minimalizálja a bizonyító felek kompromittálódásából származó privacy veszteséget, ugyanakkor elfogadható szinten tartja a hitelesítési időt.
 

CSANÁD MÁTÉ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi tanulmányait az Innsbrucki Egyetemen kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett fizikusi diplomát 2004-ben. Doktori tanulmányait a Stony Brook Egyetemen és az ELTE-n végezte, PhD-fokozatot 2007-ben szerzett. A CERN-ben, illetve a Brookhaveni Nemzeti Laboratóriumban (Brookhaven National Laboratory, BNL) töltött „kutatóévekkel” megszakítva azóta is az ELTE Atomfizikai Tanszékének kutatója, 2013-ban habilitált. Nagyenergiás nehézion-fizikával foglalkozik, az itt keletkező anyag hidrodinamikai modellezésével, illetve kvantumstatisztikai korrelációkkal és ezen keresztül a nagyenergiás atommagütközésekben keletkező kvarkanyag femtométeres tartományon való feltérképezésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CERN Nagy Hadronütköztetője (LHC) CMS kísérletének tagja, illetve részt vesz a CERN NA61/SHINE kísérletében és a BNL Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) PHENIX és STAR kísérletében. A PHENIX és STAR magyarországi csoportjának tudományos vezetője. E kutatásait számos NKFIH- és OTKA-pályázat támogatta. A 2005/06-os tanévben Fulbright-ösztöndíjas. 2009–12 és 2016–20 között Bolyai-ösztöndíjas, 2014-ben HAESF Senior Leaders and Scholars ösztöndíjat nyert. 2017–20 között az Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az International School of Subnuclear Physics iskola Antonio Zichichi és Gerardus’t Hooft által vezetett bírálóbizottságától hat alkalommal kapott diplomát 2005 és 2016 között. 2017-ben beválasztották a Young Academy of Europe tagjai sorába. 2018-ban elnyerte az „ELTE ígéretes kutatója” címet, 2020-ban a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2021-ben elnyerte az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Jánossy Lajos-díját és az Országos Tudományos Diákköri Tanács Imreh Csanád-díját. Ugyanebben az évben az MTA Bolyai-plakett kitüntetést adományozott neki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos számára a kutatóképzés is, 19 TDK-dolgozat, 30 BSc- és MSc-szakdolgozat témavezetője, öt doktoranduszából eddig ketten szereztek fokozatot. Diákjai is számos kitüntetésben részesültek, ketten (Kincses Dániel és Kurgyis Bálint) Pro Scientia Aranyérmet kaptak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Publikációi jelentek meg többek között a Physical Review Letters, a Physical Review C és D, a Physics Letters B és a Nuclear Physics A folyóiratokban. 500-nál több kísérleti publikációja mellett 50 kevésszerzős elméleti cikket is jegyez. A cikkekre összesen sok tízezer független hivatkozás érkezett, ezek közül 400-nál több a kevésszerzősekre. Számos nemzetközi konferencián tartott előadást, mind ez idáig összesen több mint 70 alkalommal. Kutatócsoportjának tagjai a femtoszkópiai szakterület legfontosabb konferenciáján (Workshop on Particle Correlations and Femtoscopy, WPCF) az elmúlt három alkalommal összesen 20 plenáris előadást tarthattak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: csanad@elte.hu
 

Nagyenergiás atommagütközések téridőbeli szerkezete

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A minket körülvevő Világegyetemet felépítő anyag alapvető tulajdonságainak vizsgálata és építőköveinek leírása a mai fizika egyik legfontosabb küldetése. A természet alapvető kölcsönhatásai közül a kvantum-színdinamika (QCD) által leírt erős kölcsönhatás az, amely az atommagok létrejöttéért és a kvarkok és gluonok (a protonok és neutronok vagy általánosságban a hadronok összetevői) viselkedéséért felelős. Napjaink részecskefizikai kutatásainak egyik fő irányvonala a QCD lehetséges fázisainak feltárása. Kiderült, hogy az erősen kölcsönható egyik lehetséges fázisában az atommagok anyaga „megolvad”, ez a kvark-gluon plazma (QGP). Az Univerzum létrejötte utáni első néhány mikromásodpercben a teret a QGP, ez a kvarkokból és gluonokból álló „ősleves” töltötte ki. Az erős kölcsönhatás fázisszerkezetének megértése így a kozmológia szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Részecskegyorsítókban létrehozott nagy ütközési energiákon, mint amilyen a Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) maximális energiája, a QGP folytonos átmenettel alakul hadronikus anyaggá. Ez aztán gyors táguláson megy keresztül, majd az alkotóelemeit az ütközési pont köré épített detektorok érzékelik. Alacsonyabb ütközési energiákon elsőrendű kvark-hadron fázisátalakulás várható elméleti alapon, azonban ez még nincs kísérleti eredményekkel megerősítve. A két régió között közepes energiákon létezhet egy kritikus végpont (CEP) az erősen kölcsönható anyag fázisdiagramján. Napjaink nagyenergiás nehézion-fizikai kísérleteinek legfontosabb célja, hogy a kritikus pont létezését bizonyítsa vagy cáfolja, és ha létezik, meghatározza a tulajdonságait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés célja a QGP téridőszerkezetének megértése és ezen keresztül fázisainak vizsgálata hidrodinamikai számolások és kvantumstatisztikus részecskekorrelációk segítségével. A szerző dolgozatában elsőként a relativisztikus hidrodinamika megoldásait tekinti át, majd különféle ismert és új megoldásból megfigyelhető mennyiségeket származtat. Az egyik új megoldás multipoláris szimmetriákat is megenged, ez az első ismert ilyen megoldás a területen. Ezekből az ismert és új megoldásokból a hadronokra vonatkozó mennyiségeken túl fotonok és leptonok eloszlásait is kiszámolta. Ezeket a mérésekkel összevetve következtetéseket vonhatunk le a QGP tulajdonságait illetően. A dolgozat második fele a kvantumstatisztikus korrelációk területére kalauzol. Bemutatja, hogy a korábbiakban leggyakrabban alkalmazott közelítések miért nem érvényesek a szokásos mérések értelmezésében, és egy új mérést végez el a centrális határeloszlás-tétel általánosításából származtatható stabil eloszlások segítségével. Végül megvizsgálja az eta’ mezon tömegmódosulásának hatását a kvantumstatisztikus korrelációkra, és egy új módszert mutat be e hatás azonosítására.
 

CSIK GABRIELLA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1956-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán (ELTE TTK) végezte, ahol 1979-ben biológia–kémia szakos tanári diplomát szerzett. Ugyancsak az ELTE TTK-n készítette és védte meg 1983-ban egyetemi doktori dolgozatát humánbiológia és -genetika tárgykörben summa cum laude minősítéssel. 1994-ben a biológiai tudomány kandidátusa fokozatot szerzett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1979-től 1983-ig a Kőbányai Gyógyszerárugyár Kutatásfejlesztési Osztályán kutatóként szteroidok szintézisének fejlesztésével foglalkozott. 1983-tól a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének munkatársa: 1983-tól tanársegéd, 1993 és 1998 között egyetemi adjunktus, majd 1998-tól egyetemi docens. 2009-ben habilitált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1988–89-ben a Nottinghami Egyetem Zoológiai Intézetében, 1993-ban a Padovai Egyetem Biológiai Intézetében volt vendégkutató.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több nemzetközi együttműködésben és kutatási programban vett-vesz részt, többek között az Orosz Tudományos Akadémia Krisztallográfiai Intézete, a párizsi Curie Intézet (Institut Curie), a Német Nemzeti Rákkutató Központ (Deutsches Krebsforschungszentrum, DKFZ), valamint a krakkói Jagelló Egyetem munkatársaival. Számos nemzetközi folyóirat bírálóbizottságának tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1989 óta vesz részt fotobiológiai kutatásokban. Szűkebb szakterülete a fényérzékenyítő ágensek hatásmechanizmusának, molekuláris kölcsönhatásainak tanulmányozása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1983 óta oktat a Semmelweis Egyetemen biofizika tárgyat – gyakorlatokat vezet, és előadásokat tart mindhárom karon – magyar és angol nyelven. 1985-től irányítja a Tudományos Diákkörben dolgozó és diplomamunkát készítő hallgatók kutatómunkáját. Témavezetésével 18 hallgató készítette el szakdolgozatát. Az irányításával dolgozó hallgatók az egyetemi TDK-konferenciákon számos díjat, köztük két első díjat, országos TDK-konferencián egy első díjat, nemzetközi diákkonferencián pedig szintén egy első díjat nyertek. 1998-tól tart kötelezően választható kurzusokat fotobiológia tárgykörben, klinikai fakultáció keretében a Környezetünk problémái kurzus előadója. 1997-től vesz részt a doktori képzésben, előadó és három doktori programban témavezető. Témavezetésével eddig 5 PhD-dolgozat született, valamennyi summa cum laude minősítéssel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tagja az Európai és Nemzetközi Fotobiológiai Társaságnak, a Magyar Biofizikai Társaságnak, a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottságnak (International Commission on Illumination, CIE). 1998 és 2008 között a Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciójának titkára, majd 2020-ig elnöke, a Magyar Biofizikai Társaság elnökségének tagja. Az MTA köztestületi tagja, a Biofizikai Osztályközi Tudományos Bizottság tagja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Francia és angol nyelvből rendelkezik középfokú állami nyelvvizsgával.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: csik.gabriella@med.semmelweis-univ.hu
 

A porfirinek kölcsönhatásainak néhány biofizikai aspektusa

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A porfirinek sokrétű és változatos szerepet játszanak a természetben. Molekulaszerkezeti variabilitásuk és változatos molekuláris környezetük révén fotofizikai, kémiai, fizikokémiai tulajdonságaik igen széles skálán változhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az orvostudományban az utóbbi évtizedekben a porfirinek fotodinamikus terápiában (PDT) betöltött szerepe kapta a legnagyobb figyelmet. A fotodinamikus hatás alapja a porfirinek gerjesztése nyomán lejátszódó elektron- vagy energiatranszfer. A keletkező reaktív gyökök és szingulett oxigén sejtdestrukcióhoz vezető oxidációs folyamatokat indítanak el. A fotodinamikus reakció destruktív hatásán alapul antimikrobiális alkalmazása is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fényérzékenyítő vegyületek sejten belüli elhelyezkedésének kiemelten fontos szerepe van a hatásmechanizmusuk és a kifejtett hatás eredményessége szempontjából, mivel a fényérzékenyítő vegyületek sejten belüli elhelyezkedése egyúttal meghatározza a kialakuló fotokémiai sérülések lehetséges támadáspontját is. A sejten belüli lehetséges támadáspontok közül kezdetektől különös figyelmet kapott a sejtmembrán és a nukleinsavak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Modellmembránok felhasználásával kimutattuk, hogy a neutrális glikozilált porfirinszármazékok közül az amfifilkarakterű planáris származékok megfelelő kötődési állandóval rendelkeznek, és a lipid kettős réteget alkotó foszfolipidek nyaki régiójában helyezkednek el, ami megfelelő lehet a sejtinaktiváció számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az antimikrobiális alkalmazások új területet kínálnak a fotodinamikus reakciók felhasználásához. A vírusinaktivációban való kipróbálásra a szerző a nukleinsavakhoz kötődő kationos porfirinszármazékokat tartotta ígéretesnek. Kimutatta, hogy az 5,10,15,20-tetrakisz(1-metil-4-piridinio)porfirin interkaláció és külső kapcsolódás révén kötődhet izolált polinukleotidokhoz és nukleoprotein-komplexek polinukleotid alkotóihoz. Meghatározta a kötött formák arányát, a kötődést befolyásoló tényezőket (DNS-szekvencia, környezet-ionösszetétel, porfirinszerkezet). Bizonyította, hogy megfelelő porfirinszármazék megválasztásával peplon nélküli vírusok inaktivációjára, a vírustiter legalább 7 nagyságrenddel való csökkentésére is alkalmas lehet a fotodinamikus reakció. A hatékony inaktivációnak nem feltétele a porfirinszármazék kötődése a nukleinsavhoz, de a DNS-ben előidézett fotokémiai sérülések növelik az eljárás hatékonyságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző bizonyította, hogy a PDT hatékonyságát befolyásolja a fényérzékenyítő sejten belüli elhelyezkedése, makromolekulákhoz való kötődése. Eredményei hozzájárultak a porfirin szerkezete és lokalizációja közötti összefüggések megértéséhez, és lehetővé tették új, klinikailag hatékonyabb porfirinszármazékok tervezését.
 

CSŐSZ ÉVA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Székelyudvarhelyen született. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen (DE) végezte. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte meg a DE-n Fésüs László akadémikus vezetésével. Doktori tanulmányai alatt a transzglutamináz 2 enzim szubsztrátspecificitását vizsgálta, majd proteomikával kezdett el foglalkozni. 2010-ben nevezték ki a Proteomika Szolgáltató Laboratórium vezetőjének. 2019-ben habilitált. Jelenleg a DE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetének egyetemi docense, a Proteomika Szolgáltató Laboratórium vezetője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdeklődési területe a nem invazív módon gyűjthető testfolyadékok vizsgálata és biomarkerek azonosítása különböző betegségek esetében. Az adatgyűjtés mellett fontos számára az adatelemzés; a proteomikai módszerfejlesztésekkel párhuzamosan adatelemzési módszereket is fejleszt. Bekapcsolódott az Európai Unió által finanszírozott ELIXIR projektbe, képviselve hazánkat a nemzetközi kutatócsapatban. Eddig 60 publikációja jelent meg tudományos folyóiratokban, 24-ben első vagy utolsó szerzőként szerepelt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásai anyagi fedezetét számos elnyert pályázat biztosította, amelyben vezető kutató vagy résztvevő volt. Több alkalommal nyert Erasmus oktatói mobilitás ösztöndíjat, valamint 2016-ban Bolyai János, 2018-ban pedig Bolyai+ Kutatási Ösztöndíjat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több kurzus létrehozása fűződik a nevéhez. Oktatási tevékenysége eredményeként több száz hallgató ismerkedhetett meg a proteomikával. Az általa vezetett laboratóriumban végzett munka nyomán 28 diplomamunka/pályamunka, 20 TDK-előadás született, és 2 hallgató szerezte meg PhD-fokozatát. Jelenleg 4 PhD-hallgató témavezetője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oktatási és kutatási tevékenysége mellett kiterjedt közéleti tevékenységet folytat: több hazai és nemzetközi társaságnak a tagja. A kolozsvári Apáthy István Egyesület alapító tagja, az MTA DAB Genomika, Proteomika és Bioinformatika Munkabizottság társelnöke, a Magyar Biokémiai Egyesület szakosztályaként megalakult Proteomika Szakosztály alapító elnöke, valamint az Európai Proteomikai Társaság (European Association for Proteomics, EuPA) vezetőségi tagja és az EuPA Conferences and Communication Committee koordinátora. A Mecenatúra pályázat támogatásával jelenleg egy proteomika tárgyú tudományos könyv megírását szervezi, összefogva a hazai proteomikai laboratóriumokban dolgozó kollégákat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás, oktatás és gyermeknevelés mellett fontos számára a tudomány-népszerűsítés: több előadást tartott, rádióinterjút adott, és ismeretterjesztő folyóiratban megjelent cikket írt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: cseva@med.unideb.hu
 
 

Kvantitatív proteomikai módszerek fejlesztése és alkalmazása komplex biológiai kérdések tanulmányozására és potenciális biomarkerek azonosítására

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológiai funkciók megértéséhez, valamint a diagnosztikai céllal felhasználható molekulák azonosításához kiváló lehetőséget biztosítanak a napjainkban egyre elterjedtebb proteomikai technikák. A kvantitatív proteomika a proteomika azon ága, amely a fehérjék mennyiségéről szolgáltat információt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatómunkája során a szerző célja volt kvantitatív proteomikai technikákat alkalmazó módszerek fejlesztése, és saját kutatási kérdései megválaszolása révén széles körű használhatóságuk bizonyítása az élettudományok területén. A proteomikai technikákat eszközként használva minél szélesebb körű biológiailag releváns információ kinyerésére törekedett a mintákból.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Proteomikai és adatelemző módszereket fejlesztett, optimalizált és alkalmazott biológiai és orvosi kérdések megválaszolására. Kutatótársaival vizsgálták a Candida albicans Ppz1 foszfatázának szerepét és szubsztrátjait, a proliferatív vitreoretinopátia során bekövetkező fehérjeváltozásokat, valamint számos potenciális biomarkert azonosítottak. Eredményeik szerint a könnyben mért lipokalin 1, lakritin, lizozim C és dermcidin kombinációja elősegítheti az Alzheimer-kór diagnosztizálását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Információt gyűjtöttek a szemben a sclerát érintő sebgyógyulási folyamatokról. Valószínűsíthető, hogy a trabekulektómia utáni késői komplikációk megjelenését előidéző legfontosabb folyamatok a sebgyógyulás korai fázisaiban történnek, amikor a gyulladásos folyamatok dominálnak. A felborult pro- és antiinflammatórikus egyensúly, valamint a sebgyógyulásban szerepet játszó fehérjék mennyiségének és előfordulásának megváltozása vezethet a késői műtéti komplikációk megjelenéséhez. Az IL5, IFN-γ és GM-CSF fehérjéket korai prediktív biomarkerként azonosították a preoperatív könnyben. Adataink szerint segítségükkel előre jelezhetők a trabekulektómia után fellépő késői komplikációk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Potenciális nyálbiomarkereket azonosítottak a szájüregi laphámrák korai felismerésének elősegítésre. Kutatásaik alapján az IL-6 és S100A9 fehérjék diagnosztikus jelentőségűek lehetnek a magyarországi populációban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezenkívül vizsgáltak egészséges önkéntesektől származó verejtéket, és azonosítottak a verejtékben nagy mennyiségben előforduló fehérjéket, valamint kifejlesztettek egy súlyozott hálózatkészítő és elemző módszert, amely felhasználható a kvalitatív és kvantitatív adatok együttes elemzésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző munkája eredményeként sikerült olyan analitikai és adatelemző platformot megteremteni a Debreceni Egyetemen, amely bizonyítottan alkalmas komplex biológiai és orvosi kérdések megválaszolására, és műszerezettségben, valamint humánerőforrásban biztosítja a proteomikai kutatások folytonosságát.
 

DALOS ANNA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1973-ban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult 1993 és 1998 között zenetudományt, majd ugyanitt 1998 és 2002 között a Doktori Iskola hallgatója volt. Az 1999/2000-es tanévet DAAD-ösztöndíjasként a berlini Humboldt Egyetem Zenetudományi Doktori Iskolájában töltötte. PhD-fokozatát 2005-ben szerezte meg „Forma, harmónia, ellenpont. Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához” című értekezésével. A dolgozat, amellyel 2006-ban elnyerte az MTA Ifjúsági Díját is, 2007-ben látott napvilágot a Rózsavölgyi és Társa Kiadónál. 2005 és 2008 között OTKA posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott az MTA Zenetudományi Intézetben, témája az 1956 utáni magyar zeneszerzés története volt. 2007 és 2022 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Doktori Iskolájának oktatója, a DLA program kötelező doktorszemináriumainak vezetője. 2009 és 2014 között a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet oktatójaként is tevékenykedett. 2019-ben habilitált a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. 2015-ben jelent meg Kodály és a történelem című kötete, majd 2020-ban Zoltán Kodály’s World of Music című angol nyelvű monográfiája a rangos University of California Press kiadónál. 2009 és 2012 között Bolyai János kutatási ösztöndíjas. 2012-ben elnyerte az MTA Lendület-pályázatát, amelynek támogatásával létrehozta a Zenetudományi Intézet 20–21. Századi Magyar Zenei Archívumát. Az archívumot, amelynek jelenleg is vezetője, 2016-ban véglegesítette az MTA elnöke. Kezdeményezése nyomán és irányításával került az archívumba Dohnányi Ernő amerikai hagyatéka 2014-ben és 2015-ben. Az archívum vezetőjeként számos hazai és nemzetközi konferenciát rendezett, valamint több kiadványsorozatot indított útjára. A Lendület-pályázattal párhuzamosan két nagy költségvetésű OTKA-pályázat (Zeneélet Magyarországon a 20. században, 2013–17; A Magyarország zenetörténete V., 20. századi kötetének előkészítése, 2017–21) és számos kisebb pályázat irányítója volt. 2007 és 2016 között a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Elnökségének tagja, 2010 és 2022 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem PhD Doktori Tanácsának tagja, 2012 és 2018 között az MTA AKT Társadalom-, Gazdaság- és Humán Tudományi Szakbizottságának tagja, 2017-től az MTA Nők a Kutatói Életpályáján Elnöki Bizottság tagja. 2021-től az MTA Zenetudományi Bizottságának elnöke. 2019-ben elnyerte a Szabolcsi Bence-díjat. Szakterülete – Kodály Zoltán életműve mellett – a 20. századi magyar zeneszerzés-, zeneélet- és zenetudomány-történet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: dalos.anna@abkt.hu
 

Ajtón lakattal. Zeneszerzés a Kádár-kori Magyarországon (1956–1989)

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E disszertáció az első olyan összefoglaló munka, amely szisztematikusan vizsgálja és értékeli az 1956-tól 1989-ig tartó Kádár-korszak teljes zeneszerzői termését. Az értekezés elsősorban azt mutatja be, hogyan reflektáltak a különböző nemzedékekhez tartozó magyar zeneszerzők a kortárs nyugat-európai, illetve észak-amerikai zeneszerzői technikákra, alkotói elképzelésekre, és miképpen igyekeztek új zenei tapasztalataikat beépíteni saját életművükbe, illetve általában véve miképpen gondolkodtak a modern zenéről és a zeneszerzésről. A munka a repertoárkutatás műfajába tartozik, azonban messze túllép e műfajon, amennyiben analitikus megközelítésével egyrészt a zeneszerzők gondolkodását és az alkalmazott technikákat tárja fel, másrészt arra a kérdésre keresi a választ, hogy a Kádár-kori Magyarországon alkotó komponisták hogyan reagáltak az őket körülvevő mindennapokra, műveik milyen politikai diskurzusokba épültek be. E diskurzusok vizsgálatába – a művek részletes elemzése mellett – a kortárs zenekritika, illetve a zenetudományi recepció feldolgozását is bevonja az értekezés. A monográfia további célja az, hogy meghatározza a magyar zeneszerzés helyét az egyidős nemzetközi kortárs zenei gyakorlatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés a korszakban tevékenykedő valamennyi zeneszerző-nemzedék munkásságát vizsgálja: a korszak „nagy öregje”, Kodály Zoltán vagy éppen tanítványai, a század 20-as éveiben induló számos komponista (Kadosa Pál, Kósa György, Szabó Ferenc) éppúgy helyet kap benne, mint az 1920-as, 1930-as, 1940-es és 1950-es években született zeneszerzők tevékenysége. A kötet főszereplője egyértelműen Kurtág György, akinek kortársaitól független zeneszerzői útja révén létrejövő művészete jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. Hasonlóan részletes analízis tárgya a dolgozatban az úgynevezett „harmincasok” nemzedékének munkássága, különös tekintettel Bozay Attila, Durkó Zsolt vagy a később beérkező Sári József életművére. Részletesen elemzi a munka az Új Zenei Stúdió alkotói közösségének (Jeney Zoltán, Sáry László, Vidovszky László) termését, az amerikai experimentális zene megjelenését Magyarországon, illetve a 80-as években fellépő neoromantikus és minimalista fordulat számos képviselőjének munkáját, így például Vajda János vagy – a legifjabb nemzedék képviseletében – Faragó Béla műveit. A disszertáció zeneszerzői életpályákat, műcsoportokat, egyes időszakok összrepertoárját, irodalmi inspirációkat és műfajokat vizsgál, s e különféle megközelítésekből-kérdésfelvetésekből kiindulva igyekszik összefoglaló képet adni a korszak magyar zeneszerzés-történetéről. Mindeközben rávilágít azokra a belső, alkotói konfliktusokra is, amelyek általában véve jellemezték a Kádár-korszakban tevékenykedő magyar zeneszerzőket.
 

ÉBER NÁNDOR

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1954-ben született Budapesten. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) fizika szakán folytatta, és 1978-ban kitüntetéses oklevéllel fejezte be. 1979-ben Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel is kitüntették. Diplomamunkásként került az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) Folyadékkristály Osztályára, ahol (illetve a jogutód intézetekben) 1978-tól, néhány hónapos svéd, német és japán tanulmányutakat leszámítva, folyamatosan a folyadékkristályok fizikai tulajdonságait kutatta. A koleszterikus folyadékkristályok termomechanikai csatolásáról írt egyetemi doktori értekezését summa cum laude minősítéssel védte meg 1982-ben az ELTE-n.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdeklődése ezután a ferroelektromos, majd az antiferroelektromos folyadékkristályok felé fordult, a spontán polarizációt és az elektromechanikai jelenséget tanulmányozta és az utóbbi magyarázatára dolgozott ki kontinuumelméletet. „Tükörszimmetria hiányával összefüggő jelenségek folyadékkristályokban” című kandidátusi értekezésével 1994-ben elnyerte a fizikai tudomány kandidátusa címet, amelyet az ELTE PhD-fokozatként elismert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA-doktori értekezésének témáját képező, a nematikus folyadékkristályokban fellépő elektrokonvekcióval 1995-ben kezdett el foglalkozni. A Bayreuthi Egyetemmel fennálló szoros munkakapcsolat keretében a német kutatók által kifejlesztett elméleti modellek igazolásához szolgáltatott mérési adatokat. A homeotróp nematikusokon végzett mérései alapul szolgáltak az elméleti leírás továbbfejlesztéséhez. Fontos szerepet játszott a klasszikustól eltérő, nemstandard elektrokonvekciós mintázatok feltérképezésében. Az elektrokonvekció mellett érdeklődése kiterjed a hajlott törzsű folyadékkristályok fizikai tulajdonságainak, a flexoelektromos jelenségnek és szlovák együttműködésben a mágneses nanorészecskékkel dópolt nematikusok tulajdonságainak vizsgálatára is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A többnyire nemzetközi együttműködések keretében végzett kutatómunkájából 153 publikáció született, melyekre 1032 független hivatkozást kapott. Eredményeit 1983-ban és 1989-ben a KFKI Intézeti Ifjúsági Díjával, 2008-ban az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet (SZFKI) Publikációs Díjával ismerték el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2000. januártól 2013. márciusig az MTA SZFKI, majd a Wigner Fizikai Kutatóközpont (FK) Komplex Folyadékok Osztályának osztályvezetői feladatait is ellátta. 2019. november 1-jén a Wigner FK tudományos főmunkatársaként vonult nyugdíjba, de a kutatómunkát közérdekű önkéntes munkavállalóként jelenleg is folytatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1992 óta részt vesz az egyetemi oktatásban is, folyadékkristály-laborgyakorlatok vezetésével és speciális előadások tartásával. Témavezetésével egy PhD-értekezés, hat szakdolgozat és két TDK-dolgozat készült.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: eber.nandor@wigner.hu
 

Elektrokonvekció nematikus folyadékkristályokban

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezésben bemutatott kutatás a nematikus folyadékkristályok elektrokonvekciójának kísérleti vizsgálatával igyekezett megválaszolni e mintázatképződési folyamat még nyitott kérdéseit. E kérdések többsége a standard elektrokonvekció témakörébe tartozik, ahol jól kidolgozott elméleti leírással lehetett a kísérletek során kapott eredményeket összevetni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mérések segítségével a szerző igazolta a haladó hullámok Hopf-frekvenciájára a gyenge elektrolitmodell által jósolt skálázódási törvényt, valamint az abnormális hengerek küszöbfeszültségének és villabifurkációt követő azimutszögének a gyengén nemlineáris elméleti modellből számított frekvencia- és mágnesestér-függését. A feszültség lekapcsolását követő mintázatlebomlás sebességének hullámszámfüggésére jó egyezést kapott az elektrokonvekció standard elméleti modelljéből számított összefüggéssel. A lebomlás közbeni móduskiválasztódást a kezdeti feltételekkel tudta befolyásolni. Megmutatta, hogy az anyagi paraméterek speciális kombinációja esetén a homeotróp minta elektrokonvekciójában két Lifshitz-pont is előfordulhat. Megmérte a homeotróp minta mágneses térben való elfordításával a mintázatban keltett diszlokációk keresztcsúszási sebességét, és igazolta a hullámvektorfüggésben fellépő logaritmikus szingularitást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megmérte a standard elektrokonvekció mintázatainak jellemzőit a kontrollparaméterek korábban nem vizsgált tartományában. Bizonyította, hogy extrém alacsony frekvenciájú váltófeszültségű gerjesztésnél a félperiódusokon belül, időben eltolva, kétféle (elektrokonvekciós, illetve flexoelektromos) mintázat váltja egymást. Kombinált egyen- és váltófeszültségű gerjesztés esetén feltérképezte a stabil és instabil állapotokat elválasztó stabilitási határgörbéket. Az elméleti várakozásoktól némileg eltérő eredményeket a mérőcellán belüli feszültségosztással, illetve az elektromos vezetőképességnek és anizotrópiájának az egyenfeszültség hatására bekövetkező megváltozásával sikerült megmagyarázni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meghatározta a nemstandard elektrokonvekció egyes fajtáinak (a „prewavy” mintázatnak és a pozitív dielektromos és vezetési anizotrópiájú anyagok sejtes és hengeres mintázatainak) küszöbjellemzőit, melyek alapul szolgálhatnak a még hiányzó elméleti leírás kifejlesztéséhez. Hajlott törzsű folyadékkristályokon végzett úttörő mérésekkel bizonyította, hogy e banán alakú molekulák esetén az elektrokonvekció korábban még nem látott jellegzetességekkel bír: nevezetesen a „prewavy” mintázat két frekvenciatartományban létezik, küszöbfeszültségük e tartományok egyik határán divergál, a nagyfrekvenciás mintázat küszöbe pedig csökken a frekvencia növelésekor. E „banánspecifikus” jellegzetességek mind a rúd alakú folyadékkristállyal való hígítással, mind a vezetőképesség növelésével elnyomhatók.
 

ENYEDY ÉVA ANNA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Szegedi Tudományegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi docense. 1975-ben született Vásárosnaményban, vegyész és angol–magyar szakfordító diplomáit 1998-ban, illetve 1999-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, PhD-fokozatát 2002-ben a Debreceni Egyetem Kémia Tudományok Doktori Iskolájában szerezte Farkas Etelka témavezetésével. Két évet töltött posztdoktori ösztöndíjasként a lisszaboni Instituto Superior Técnico intézményben, majd 2005-től kezdett el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoportjában dolgozni, kezdetben OTKA posztdoktori ösztöndíjasként. Egyetemi adjunktusnak 2010-ben nevezték ki, 2017-ben habilitált, egyetemi docensként 2018-tól dolgozik. 2019-ben a Lendület Program nyerteseként megalapíthatta az MTA-SZTE Lendület Funkcionális Fémkomplexek Kutatócsoportot. Legfontosabb szakmai eredményeit a bioszervetlen és koordinációs kémia terén érte el, tudományos munkája során biológiailag aktív, elsősorban rákellenes fémkomplexek oldategyensúlyi és farmakokinetikai viselkedésüket befolyásoló tulajdonságait vizsgálja. Tudományos és oktatói tevékenységét a L’Oréal-UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjjal, Bolyai János Kutatási Ösztöndíjjal és Bolyai-plakettel, Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjjal, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Kari Tudományos Díjával és Mestertanár Aranyéremmel ismerték el. Sikeresen pályázott OTKA fiatal kutatói, magyar–portugál és magyar–osztrák TéT-pályázatokra. Témavezetésével eddig 28 szakdolgozat, illetve diplomamunka, 11 OTDK-dolgozat született. PhD-fokozatot eddig hárman szereztek témavezetésével, jelenleg három PhD-hallgató munkáját irányítja. Büszke tanítványaira, akik között van Junior Prima díjat és Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat elnyerő, valamint Pro Scientia aranyérmes is. Több mint 10 éve rendszeresen meghívott vendégoktatója a Bécsi Egyetem Kémia Karának. 2012-től az MTA Koordinációs Kémiai Munkabizottságának titkára, 2021-től elnöke, 2018-tól a Fizikai-kémiai Tudományos Bizottság tagja és az SZTE Kémia Doktori Iskolájának titkára. Referált angol nyelvű folyóiratokban megjelent tudományos közleményeinek száma 127, melyek összesített hatástényezője 486, független hivatkozásainak száma több mint 2200; Hirsch-indexe 33. Kiterjedt nemzetközi és hazai együttműködései vannak. Két gyermek, egy 13 éves lány és egy 8 éves kisfiú édesanyja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: enyedy@chem.u-szeged.hu
 

Rákellenes fémkomplexek oldatkémiája és farmakokinetikai viselkedésüket befolyásoló tulajdonságaik

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kemoterápiás kezeléseknél alkalmazott gyógyszerek okozta súlyos mellékhatások olyan új vegyületek tervezését és fejlesztését motiválják, melyek jó hatékonyságuk mellett kellő szelektivitást és így alacsony szisztémás toxicitást mutatnak. A fémtartalmú hatóanyagok kifejlesztése azonban egyértelműen igényli, hogy az oldatbeli viselkedésüket minél mélyebben megismerjük. A fémkomplexek ugyanis gyakran jelentős változásokon mennek keresztül az emberi szervezetben még a hatás helyszínéhez való megérkezésük előtt. Így a gyógyszerhatóanyagok racionális fejlesztési és optimalizálási folyamata során fontossá válik ezeknek a fémkomplexeknek az oldatkémiai jellemzése, azaz vizes oldatbeli stabilitásuk, aktuális megjelenési formájuk, reaktivitásuk és redoxi tulajdonságaik feltárása. Ezek a jellemzők a farmakokinetikai tulajdonságaikat is jelentősen befolyásolják, valamint a vérszérum transzportfehérjéivel való kölcsönhatásuk erősségének, a képződő adduktumok összetételének és a kötés helyének leírása is fontos ebből a szempontból. A szerző értekezésében rákellenes hatású Ru(III)-, Ga(III)-komplexek, félszendvics fémorganikus Rh(III)(ƞ5-C5Me5)- és Ru(II)(ƞ6-arén)-komplexek, tioszemikarbazonok fémkomplexeinek, valamint egyes nemfémes rákellenes vegyületek (epidermális növekedésifaktor-receptor-gátlók, kumarin- és folsavszármazékok) széles körű oldatkémiai vizsgálatával kapott eredményeit ismertette. Rámutatott többek között arra, hogy a humánkísérletekben lévő bisz-indazol Ru(III)-komplex verseng a bilirubinnal az albuminhoz való kötődésben, ami magyarázatot ad arra a klinikai megfigyelésre, hogy a hiperbilirubinémiában szenvedő betegeknél miért volt gyenge a kiváltott gyógyszerhatás. A maltol és a 8-hidroxi-kinolin klinikai vizsgálatba került galliumkomplexei esetén az oldatkémiai adatok alapján magyarázatot adott eltérő farmakokinetikai viselkedésükre, ami különböző hatásmechanizmushoz vezet igen hasonló szerkezetük ellenére. Megállapította, hogy a szakirodalomban vaskelátorokként említett α-N-heterociklusos tioszemikarbazonok a hematológiai betegségekben használt vaskelátoroktól eltérően mind a vas(II)-, mind a vas(III)ionokkal stabilis komplexeket képeznek, és minél nagyobb a tioszemikarbazon vas(II)ionok iránti affinitása, annál nagyobb a citoxoticitása. A kapott eredmények alapján több vegyületcsalád esetén is sikerült olyan adatbázisokat felépítenie, melyek egymással összehasonlítható paramétereket fognak össze (pl. lipofilitás, pKa értékek, stabilitási állandók, kristályszerkezeti adatok, formálpotenciál-értékek, fehérjék és modelljeik felé mutatott affinitási adatok és citotoxicitás), és ezen adatok korrelációs elemzése hozzájárul a rákellenes hatásban és a mellékhatásokban megfigyelhető különbségek jobb megértéséhez.

ESZTERBAUER EDIT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán végezte. 1997-ben okleveles biológus, 1998-ban biológia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Diplomadolgozatát hazai vörös rókák Mesocestoides galandféreggel való fertőzöttségének vizsgálatából készítette a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának Parazitológiai Gyűjteményében. 1998-ban kezdett foglalkozni a halak parazitás betegségeinek vizsgálatával az akkori nevén MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézetben, a Halkórtani Témacsoport munkájába bekapcsolódva. Doktori kutatásait nyálkaspórás (Myxozoa) halélősködők fejlődéstani és molekuláris vizsgálatának témakörében végezte. Témavezetői dr. Molnár Kálmán és dr. Benkő Mária voltak. PhD-fokozatát 2003-ban szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskolában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vendégkutatóként több hónapot töltött Skóciában a Stirlingi Egyetem Akvakultúra Intézetében (Institute of Aquaculture). Alexander von Humboldt kutatási ösztöndíjasként 2005-től másfél évet dolgozott a Müncheni Lajos–Miksa Egyetem Hal- és Hüllőklinikáján (Ludwig-Maximilians-Universität München Klinik für Fische und Reptilien). Kétszer nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, amelyek kiemelkedő minősítéssel zárultak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Állatorvostudományi Kutatóintézet Halparazitológia Témacsoportjának alapítója és vezetője 2007 óta. Több alapkutatási és nemzetközi együttműködésen alapuló NKFIH-pályázatot nyert el témavezetőként, és teljesített kollégáival együtt kiváló értékeléssel. Az alapkutatási feladatok mellett halgazdaságokkal együttműködésben végzett kutatás-fejlesztési és innovációs projektek aktív résztvevője. Irányításával kutatócsoportja konzorciumi tagként egy kétéves német–magyar együttműködési pályázatban, majd az Aquafuture elnevezésű, négyéves K+F Versenyképességi és Kiválósági Pályázatban működött közre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskola oktatója. A European Association of Fish Pathologists, a Magyar Mikrobiológiai Társaság és a Magyar Parazitológusok Társaságának tagja. Utóbbinak 2012 és 2020 között elnökségi tagja volt. Rendszeresen felkért bírálója számos nemzetközi parazitológiai és halegészségügyi folyóiratnak. A PLOS One, a Parasitologia és az Acta Veterinaria Hungarica szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Jelenleg az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj tudományterületi szakértője, az NKFI Hivatal alapkutatási szakértői zsűri, valamint az MTA Állatorvos-tudományi Bizottság tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: eszterbauer.edit@vmri.hu
 

Nyálkaspórás halélősködők gazdafajlagossága és a gazda-parazita kölcsönhatás megnyilvánulásai

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés 15 év kutatómunkájából dolgozza fel azokat az eredményeket, amelyek hozzájárultak a nyálkaspórás halparaziták rokonsági viszonyainak, gazdafajlagosságának tisztázásához, és a gazda-parazita kölcsönhatást meghatározó tényezők megértéséhez. Alapját 13 tudományos közlemény és 3 könyvfejezet képezi. Ezekből a szerző 13-ban első vagy utolsó szerzőként szerepel. A nyálkaspórások (Myxozoa) a halak gyakori belső élősködői, amelyek között jelentős gazdasági károkat előidéző fajok vannak. A leegyszerűsödött testfelépítésű, mikroszkopikus méretű élősködők a 19. század elejétől ismertek. A rendszertanilag a csalánozók törzsébe sorolt Myxozoa mára már több ezer fajjal rendelkező taxon. Az értekezés alapját képező kutatások során vizsgálták a gazdafajlagosság filogenetikai hátterét, a nyálkaspórás fajok halban való fejlődését. A gazdafelismerés folyamatának mélyebb megértése és a gazdák nyálkaspórásokra való fogékonyságát befolyásoló tényezők kimutatása mellett a parazitafertőzés elleni védekezés lehetőségeit is feltérképezték. Klasszikus parazitológiai és molekuláris genetikai eljárások együttes alkalmazásával pontosították a Myxobolus és Sphaerospora fajok rendszertanát, és számos új fajt írtak le. Eredményeikkel jelentősen hozzájárultak a fenti két csoport filogenetikai jellemzéséhez, meghatározva genetikai változékonyságukat. Két nyálkaspórás parazitafaj esetében a világon először teremtettek olyan körülményeket, amelyekkel teljes életciklusuk nyomon követhető volt a laboratóriumban. Aktivációs eljárást dolgoztak ki a nyálkaspórások gazdafelismerésének kísérletes vizsgálatára. Genomikai elemzéssel olyan fehérjék génjeit azonosították, amelyek szerepet játszhatnak a gazdafelismerés folyamatában. Rámutattak a paraziták szöveti és szervi lokalizációjának fontosságára, valamint elsőként igazolták kísérletesen a gazdaváltást. Elsőként bizonyították, hogy nyálkaspórások esetében léteznek olyan „gazdafajok”, amelyekben a paraziták zsákutcába jutva nem tudnak teljesen kifejlődni, valamint kimutatták a kórokozók jelenlétét a vérben, a fertőzésre fogékony és nem fogékony halfajokban egyaránt. Elsőként mutattak rá arra, hogy e paraziták bármelyik halfajt képesek megfertőzni, valamint kimutatták, hogy a pisztrángállományok kergekórra való fogékonysága függ a genetikai változékonyságuktól. Ezenkívül igazolták, hogy létezik olyan „csalivegyület”, amely a parazitaspórák „idő előtti” aktiválásával csökkentheti a fertőzés esélyét, így egy környezetbarát védekezési stratégia alapja lehet. Az eddig megszerzett tudásra építve a kutatás folytatódik; terápiás potenciállal rendelkező parazitagének azonosításával kívánják megalapozni egy hatékony parazitaellenes kezelés kidolgozását.
 

FÁBIÁN CSABA

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1982-ben szerzett matematikusi egyetemi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), majd 1999-ben PhD-fokozatot ugyanitt. 2020-ban habilitált az Óbudai Egyetemen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1982-től az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban dolgozott mint előadó (adatbázis-szakértő). 1987-től programtervező az ELTE Számítóközpontjában. 1992–2012 között szakoktató, majd adjunktus az ELTE Operációkutatási Tanszékén (utóbb részmunkaidőben).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2008-tól főiskolai, majd egyetemi tanár a Neumann János Egyetem (korábban Kecskeméti Főiskola) GAMF Műszaki és Informatikai Kar Informatika Tanszékén. 2010 óta az Alkalmazott Informatika Tudományos Műhely vezetője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sztochasztikus programozással és alkalmazásaival foglalkozik. A közreműködésével kifejlesztett programcsomagokat gyakorlati tervezési problémák megoldására is felhasználták. A sztochasztikus programozással való megismerkedést Prékopa András professzornak köszönheti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2007–10 között (itthoni munkái mellett) vendégkutatóként dolgozott a Brunel Egyetemen. Gautam Mitrával és munkatársaival kétlépcsős feladatok megoldására és kockázati korlátok kezelésére dolgoztak ki eljárásokat. Ezeket implementálták és beépítették az OptiRisk Systems által fejlesztett elemző eszközökbe. 2012 óta működik együtt Achim Kobersteinnel és munkatársaival. A Paderborni Egyetemen kifejlesztett sztochasztikus programozási programcsomagba speciális közelítő és regularizációs eljárásokat integráltak. Ezzel egy gázközmű stratégiai tervezési feladatát oldották meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Neumann János Egyetemen valószínűséggel megfogalmazott feladatok megoldására fejlesztenek ki eljárásokat, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Adatelemzés és Optimalizálás Kutatócsoport közreműködésével. Ezeket az eljárásokat smart grid hálózatokkal kapcsolatos problémák megoldására használják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MTA Matematikai Tudományok Osztálya Operációkutatási Tudományos Bizottságának tagja. Titkárként szolgált 2011–17 között, alelnökként 2021 óta. 2022-ben nem akadémikus közgyűlési képviselőnek választották. A Magyar Operációkutatási Társaság vezetőségének tagja, melynek alelnökeként szolgált 2011–14 között. 2010–16 között tagja a Stochastic Programming Society koordináló bizottságának. Aktív szerepet vállalt a EURO Working Group on Stochastic Optimization létrehozásában. Elnökként szolgált az első ciklusban (2013–16), azóta koordinátorként. Az Annals of Operations Research szerkesztőbizottságának tagja, a Neumann János Egyetem folyóirata, a Gradus fejezetszerkesztője.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elnyert díjai: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának oklevele (2002); GAMF Karért oklevél (2015); GAMF Karért emlékérem (2018); Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért díj (2021); Év Oktatója szakmai díj (Neumann János Egyetem, 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: fabian.csaba@gamf.uni-neumann.hu
 

Elsőrendű módszerek sztochasztikus programozási alkalmazásairól

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés sztochasztikus programozási feladatok megoldóeljárásaival foglalkozik. Az ezekben a feladatokban tipikusan előforduló függvények várható értéket, valószínűséget vagy valamely kockázati mértéket tartalmaznak. A függvényértékek általában nem számíthatók pontosan, becslésük is nagy adattömeg feldolgozását követeli. Nagyon különböző feladatokra hasonló eljárások bizonyultak hatékonynak: vágósíkos eljárások primál és duál formában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés első fele vágósíkos eljárásokkal és kiterjesztéseikkel foglalkozik, különösen a klasszikus szinthalmazmódszerrel (level method). Utóbbi módszernek egy közelítő változatát adja. Ez lett egyik kiindulópontja egy brazil kutatók által kidolgozott algoritmuscsaládnak, amely „oracles with on-demand accuracy” néven terjedt el (regularizált optimalizáló eljárások, melyek egyensúlyt tartanak a különböző irányú számítási erőfeszítések között).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző vázolja, hogy vágósíkos eljárások miként alkalmazhatók kockázati mértékek kezelésére, majd kétlépcsős sztochasztikus programozási feladatok megoldóeljárásait elemzi. A dekompozíciós eljárásokat vágósíkos eljárásokként tárgyalja. Így alkalmazhatóak a vágósíkos eljárások hatékonyságának javítására az évek során kidolgozott eljárások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első dekompozíciós eljárást a korabeli számítógépek memóriakorlátainak áthidalására dolgozták ki. A mai számítógépeken szinte korlátlanul áll rendelkezésre memória (teljes adatbázisok tárolását lehetővé téve). A dekompozíciós eljárások azonban ma is hasznosak; ezt a szerző számítási tapasztalatokkal is bizonyítja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés második felében valószínűséggel megfogalmazott feladatokkal foglalkozik. A kockázat mérésének és korlátozásának egyik legkorábbi és legszemléletesebb eszköze a valószínűség (egy döntéshozónak általában nem szükséges elmagyaráznunk az „esély” fogalmát). A valószínűséggel megfogalmazott döntési problémák megoldóeljárásai ma is a kutatás fókuszában vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Olyan közelítő eljárást vázol valószínűség-maximalizálási feladatokra, amely duális nézőpontból egyszerű vágósíkos eljárás, de ilyen összefüggésben korábban nem használták. Kiderül, hogy ebben a környezetben ez az eljárás jobban tűri a zajt, mint a klasszikus eljárások. A szimulációs eljárások jelentősége egyre növekszik, amint egyre bonyolultabb feladatok megoldására jelenik meg igény. Speciális szimulációs eljárást dolgozott ki nehezen számítható függvény minimalizálására. Az eljárás a sztochasztikus gradiens módszerekre hasonlít, azonban különbözik tőlük, mert a célfüggvény modelljét építi fel. Ezt a szimulációs eljárást alkalmazza valószínűség-maximalizálási feladatra, és ismerteti számítási tapasztalataikat.

FARKAS ESZTER

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1990-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1995-ben biológia szakos középiskolai tanári diplomát szerzett, majd az Egyesült Államokban, Saint Louisban kezdte meg kutatói pályáját a Washingtoni Egyetem Anatómiai és Idegtudományi Intézetében, Arthur Loewy laboratóriumában. 1997-ben a hollandiai Groningeni Egyetem Molekuláris Neurobiológia Tanszékén kapcsolódott be a PhD-képzésbe Paul Luiten témavezetésével. Kísérletes kutatási témája az agyi mikrokeringés öregedéssel és demenciával kapcsolatos kórélettani, patológiai elváltozásaira koncentrált. A PhD-fokozatot 2001-ben szerezte meg az idegtudományok területén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2002 óta a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karának kutatója, oktatója. A közös tudományos érdeklődés mentén Bari Ferenc cerebrovaszkuláris kutatócsoportjának tevékenységéhez csatlakozott. 2003–06 között az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. 2007–08-ban 18 hónapos posztdoktori tanulmányutat tett Tihomir Obrenovitch laboratóriumában az egyesült királyságbeli Bradfordi Egyetemen a Wellcome Trust támogatásával. A tanulmányút kapcsán ismerkedett meg az akut agysérülések neurológiai kimenetelét súlyosbító, terjedő depolarizációk kutatási területével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2010-ben habilitált a Szegedi Tudományegyetemen az élettan témakörében. 2014–17 között másodszor is elnyerte a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat. 2015-ben a L’Oréal-UNESCO Magyar Ösztöndíj a Nőkért és a Tudományért díjat, majd 2016-ban a nemzetközi L’Oréal-UNESCO For Women in Science program International Rising Talents Award díját vehette át. Jelentős szerepet vállal az utánpótlás-nevelésben, melyet az Országos Tudományos Diákköri Tanács 2019-ben Mestertanár Aranyéremmel ismert el. 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2021-ben a Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine (HCEMM) támogatásával megalapította a HCEMM-USZ Agyi Keringés és Metabolizmus Kutatócsoportot. Kutatásainak nemzetközi visszhangját jelzi nemzetközi, szakmai folyóiratokban megjelent közleményeire kapott, 5000 feletti idézettsége és 38-as Hirsch-indexe. Számos tudományos társaság, köztük az International Society for Cerebral Blood Flow and Metabolism tagja, a Cooperative Studies on Brain Injury Depolarizations társaság és az Európai Mikrocirkulációs Társaság (European Society for Microcirculation) vezetőségi tagja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: farkas.eszter.1@med.u-szeged.hu
 

Az agykérgi terjedő depolarizáció kórélettani jelentősége

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ma világszerte az akut agysérülések, köztük a stroke jelentik a második leggyakoribb halálokot, míg a tartós egészségkárosodások okai között a stroke a harmadik helyen áll. A másodlagos sérülések kockázatának felismerése fontos cél, hiszen ez alapozhatja meg az eredményes terápiát. A közelmúltban meghatározó klinikai megfigyelések születtek arra vonatkozóan, hogy a másodlagos sérülések kialakulásában döntő szerepet játszik az agykérgi terjedő depolarizáció (spreading depolarization, SD) jelensége.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerző kutatásai bizonyítékokat szolgáltattak arra, hogy agyi iszkémia során az SD-hez kóros agyi vérátáramlási válasz társul, és súlyosbodik a szöveti acidózis mértéke is, amelyek együttesen felelősek lehetnek az SD szövetkárosító hatásáért. Kimutatta, hogy akritikusan alacsony szöveti perfúzió kedvező feltételeket teremt az SD megjelenéséhez, a társuló áramlási válasz elégtelenségéhez, mely lényeges szerepet tölthet be az akut agysérülés kórfolyamataiban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megállapította, hogy az SD és a terminális anoxiás depolarizáció egyazon idegélettani jelenség eltérő kifejeződése. Bizonyította, hogy az anoxiás depolarizáció – az SD-hez hasonlóan – terjed; az SD és az anoxiás depolarizáció ugyanazon idegélettani folyamat manifesztációi egy jól meghatározható spektrum mentén.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bizonyította, hogy ép agykéregben az SD-t követő hiperémia kialakulásában fontos szerepe van a vazodilatátor PGE2/EP4 útvonalnak. Kimutatta, hogy iszkémiás körülmények között ez a szignalizáció károsodik. Megmutatta, hogy ép agykéregben az SD-hez társuló korai érösszehúzódás az extracelluláris K+ felhalmozódásának következménye. A folyamatban meghatározó szerepe van a nagy konduktanciájú, Ca2+-aktivált K+-csatornák és az L-típusú, feszültségfüggő Ca2+-csatornák aktivációjának. További bizonyítékokat szolgáltatott arra is, hogy ép agyszövetben az SD-hez kapcsolódó áramlási válasz mediátorai meghatározó mértékben tartalmaznak metabolikus komponenseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Feltárta, hogy az életkor előrehaladtával csökken az SD kiválthatósága, súlyosbodik az SD-hez köthető metabolikus krízis. Rávilágított arra, hogy az idős agyban az SD erőteljesebb szövetkárosító hatása mögött az SD-hez társuló elégtelen áramlási válasz állhat. Rámutatott, hogy az idős agyban SD-t követően késlekedik a visszatérés a szöveti acidózisból.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási céljai szolgálatában létrehozott egy egyedi, multimodális, optikai elven működő képalkotó rendszert, amelyet kísérleti céljai érdekében sokrétűen fejlesztett. Módszerei alkalmasak az agykérgi mezőpotenciál, a szöveti pH, a K+-koncentráció, a vérátáramlás, a vérvolumen és a hemoglobin-szaturáció változásainak képi megjelenítésére. Megfigyelései összhangban vannak a klinikai kutatásokkal, és meghatározó transzlációs jelentőséggel bírnak.
 

FODOR FERENC

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1971-ben született Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnáziumban végezte speciális kémia tagozaton. 1995-ben kitüntetéses matematikusi oklevelet szerzett a József Attila Tudományegyetem matematikus szakán. Az 1992/93-as tanévet Tempus ösztöndíjjal az angliai Sussexi Egyetemen töltötte. 1995-ben felvételt nyert az amerikai Auburn Egyetem doktori programjába, ahol 1999-ben sikeresen megvédte PhD-disszertációját dr. Bezdek András témavezetésével diszkrét geometriai témában. Doktori fokozatát 2002-ben a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) honosították. 1999 és 2001 között a Tennessee Műszaki Egyetem adjunktusa volt. 2001-től a Szegedi Tudományegyetem Geometria Tanszékének oktatója: 2001 és 2004 között egyetemi adjunktus, 2004 óta egyetemi docens. 2013-ban habilitált. Két hároméves cikluson át volt az SZTE Bolyai Intézetének intézetvezető-helyettese. 2018 óta az SZTE Geometria Tanszékének tanszékvezetője, 2020-tól a Bolyai Intézet intézetvezetője. Kétszer kapott Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, illetve 2011-ben Bolyai-emléklapot. 2002 és 2012 között összesen 11 alkalommal oktatott rövidebb ideig a kanadai Calgary Egyetemen, ahol 2008-ban kinevezték Adjunct Associate Professornak. Az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Matematika Doktori Iskola törzstagja és a doktori iskola tanácsának tagja. Témavezetésével három doktorandusz szerzett fokozatot, közülük ketten maguk is aktív kutatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási területe a tágabb értelemben vett geometria, amelyen belül elsősorban a konvex, diszkrét és sztochasztikus geometria analitikus jellegű problémáin dolgozik. Olyan témakörökben ért el eredményeket, mint az Lp duális Minkowski-probléma egzisztenciális része, véletlen politópok és poliéderek aszimptotikus tulajdonságaira vonatkozó becslések, véges és végtelen elhelyezések sűrűségére vonatkozó eredmények, geometriai egyenlőtlenségek stabilitása. Jelenleg 42 megjelent vagy elfogadott matematikai publikációja van nemzetközi folyóiratokban, illetve kiadványokban, amelyekre több mint 325 független hivatkozás született. Eredményeit számos nemzetközi konferencián bemutatta, sokszor meghívott előadóként. Három nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, és négy konferenciakötet vendégszerkesztője volt. Több nemzetközi konferencia szervezésében vett részt hazánkban és külföldön, közöttük két-két alkalommal az Amerikai Matematikai Társaság (American Mathematical Society) és a Kanadai Matematikai Társaság (Canadian Mathematical Society) rendezvényein, illetve egy alkalommal a Banff International Research Station (Kanada) konferencia-központban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E-mail: fodorf@math.u-szeged.hu
 

Konvex testek és approximációik

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezés témája a konvex geometriához, illetve konvex testek véletlen és legjobb approximációjának aszimptotikus elméletéhez tartozik. A konvex és a sztochasztikus geometria sok ponton kapcsolódik egymáshoz, és az utóbbi évtizedekben nagyon gyors fejlődésen ment át. A dolgozatban használt matematikai eszközök a geometria, analízis és a valószínűségszámítás módszereit ötvözik. A disszertáció az [1–6] cikkek felhasználásával készült.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. fejezet összefoglalja a fő eredményeket, és elhelyezi őket a terület szakirodalmában. A 3. fejezet az [1] cikken alapszik, és az Lp duális Minkowski-probléma egzisztenciális részének megoldását tartalmazza a p>1, q>0 esetben, ami lényegében a kapcsolódó Monge–Ampère-egyenlet megoldását jelenti abszolút folytonos mérték esetén. Röviden tárgyaljuk a megoldás simaságát is a Monge–Ampère-egyenlet regularitási tulajdonságainak segítségével. A 4. és 5. fejezet a [2] cikk alapján d-dimenziós konvex testek beírt véletlen politópokkal való súlyozott térfogat-közelítését vizsgálja, majd ennek segítségével körülírt véletlen poliéderekkel való átlagszélesség szerinti közelítésre igazol aszimptotikus formulát. Az 6. fejezetben a szerző gördülőgömbbel rendelkező, d-dimenziós konvex testeket közelít olyan véletlen politópokkal, amelyek a konvex test határáról választott véletlen pontok konvex burkaként állnak elő. Ilyen politópok vegyes térfogatairól igazol aszimptotikus formulát a [3] cikk alapján. A 7. és 8. fejezetben orsókonvex lemezeket közelít körpoligonokkal, amelyek véges sok, egybevágó körlemez metszetei. A 7. fejezetben a [4] és [6] cikkek alapján véletlen körpoligonok általi közelítéseket vizsgál a várható érték és szórás szempontjából. A 8. fejezetben konvex lemezek beírt és körülírt körpoligonokkal való legjobb közelítéséről bizonyít aszimptotikus formulákat. A 8. fejezet az [5] cikken alapszik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[1] Böröczky, K. J., Fodor, F.: The Lp dual Minkowski problem for p>1 and q>0. J. Differential Equations 266 (2019), 7980–8033.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[2] Böröczky, K. J., Fodor, F., Hug, D.: The mean width of random polytopes circumscribed around a convex body. J. Lond. Math. Soc. (2) 81 (2010), 499–523.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[3] Böröczky, K. J., Fodor, F., Hug, D.: Intrinsic volumes of random polytopes with vertices on the boundary of a convex body. Trans. Amer. Math. Soc. 365 (2013), 785–809.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[4] Fodor, F., Kevei, P. Vígh, V.: On random disc polygons in smooth convex discs. Adv. in Appl. Probab. 46 (2014), 899–918.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[5] Fodor, F., Vígh, V.: Disc-polygonal approximations of planar spindle convex sets. Acta Sci. Math. (Szeged) 78 (2012), 331–350.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

[6] Fodor, F., Vígh, V.: Variance estimates for random disc-polygons in smooth convex discs. J. Appl. Probab. 55 (2018), 1143–1157.
 

FODOR LÁSZLÓ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jogászoklevelét 1995-ben, tudományos minősítését 2000-ben (a PhD-értekezés címe: Integratív környezetjog) és 2007-ben habilitált doktori címét is a Miskolci Egyetemen szerezte. 2000-ig főállásban Miskolcon tanársegéd, majd adjunktus, 2000-től főállásban a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Karán docens, 2010. szeptember 1. óta egyetemi tanár. 6 éven keresztül a kar oktatási ügyekért felelős vezetőhelyettese, 17 évig az Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék tanszékvezetője. Ezek mellett különböző képzéseken tanított Egerben és Veszprémben is. Szaktárgyai gondozásán felül részt vesz az államtudományi kutatási módszerek oktatásában a DE Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában, ahol törzstag.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatási tevékenysége fókuszában a tág értelemben vett környezetjogi szabályozás áll. Azon belül a környezetvédelmi, a klímavédelmi, az agrárjogi és energiajogi kutatásai emelhetők ki. Tudományos kutatás a hobbija is: családtörténet (16–19. század).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Számos kutatási projektben vett részt kutatásvezetőként, illetve tudományközi kutatásokban közreműködő kutatóként. A témák közt szerepelt a klímavédelmi szabályozás, a települési környezetvédelem, a precíziós mezőgazdaság. Több ösztöndíjat nyert el. 2002–04: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (téma: A környezetvédelem szempontjainak érvényesülése az alkotmányjogban); 2006–07: Deák Ferenc Ösztöndíj (téma: A kibocsátási egységek jogi jellege); 2009: DAAD-ösztöndíj (téma: a magyar és a német klímavédelmi szabályozás összehasonlítása); 2013–16: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (téma: A fenntartható energiarendszerek jogi szabályozási kérdései). Több német és osztrák tanulmányútja is ösztöndíjak révén valósult meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mintegy 200 publikációja közt a doktori művön felül három monográfia szerepel. Tankönyve, egyetemi jegyzete több tárgyhoz készült, munkáit több intézményben is hasznosítják tananyagként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!