2024/01
›
Tematikus összeállítás • Küzdelem az új típusú publikációs visszaélésekkel • Fight Against New Types of Publication Misconduct
›
Felmérések a hazai publikálási szokások változásáról • Surveys on Changes in Domestic Publishing Habits

Felmérések a hazai publikálási szokások változásáról

Surveys on Changes in Domestic Publishing Habits

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Soós Sándor1, Holl András2, Csuka Gyöngyi3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, osztályvezető, MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

soos.sandor@konyvtar.mta.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2informatikai főigazgató-helyettes, MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

holl.andras@konyvtar.mta.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3PhD, vezető szakértő, MTA Titkársága Főtitkári és Főtitkárhelyettesi Titkárság

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

csuka.gyongyi@titkarsag.mta.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikkünkben áttekintjük a hazai publikációs kibocsátás struktúráját és a nemzetközileg látható folyóiratcikk-közlések trendjeit. Röviden vizsgáljuk az új típusú folyóiratokban történő közlések hatását a hazai intézmények esetében.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

In this article, we review the structure of the Hungarian scholarly publication output, and trends in internationally visible journal article publications. We briefly examine the impact of publishing in new, pure gold, online-only journals for domestic institutions.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: bibliometria, tudománymetria, hazai publikációs szokások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: bibliometry, scientometry, trends in scholarly output in Hungary
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2024.1.12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mielőtt áttekintenénk a hazai publikálási szokások változását a nemzetközi bibliográfiai adatbázisok szemszögéből (ez a megközelítés nagyrészt a természet-, műszaki és élettudományok területén publikált folyóiratcikkekre korlátozza a vizsgálatot), fel kell villantanunk a teljes képet, a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adataira támaszkodva.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunkhoz az MTMT adataiból csak a „teljes, tudományos” műveket vettük figyelembe, ezek közül is csupán azokat, ahol a szerzők tudományterületi hovatartozása ismert volt (1. táblázat).1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Szerzők száma tudományterületenként
Bölcsészettudományok
Társadalomtudományok
Természet-, műszaki és élettudományok
Szerzők száma
7611
5600
20 301
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint azt a 2. táblázat mutatja, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén a közlemények jelentősebb részét teszik ki a könyvek, könyvrészletek. A természet-, műszaki és élettudományok (TMÉ) területén ezekhez képest a konferenciaközlemények, de legfőképpen a folyóiratcikkek aránya nagyobb. Ez utóbbi esetben a közleményszám is magasabb, de ennek okai között szerepel, hogy a terjedelmesebb könyvek helyett nagyobb számú cikk születik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A közlemények megoszlása tudományterületenként
Bölcsészettudományok
Társadalomtudományok
Természet-, műszaki és élettudományok
Könyv
17 186
12 845
7 724
Könyvrészlet
101 539
55 485
46 619
Konferenciaközlemény
21 762
26 736
108 190
Cikk
164 861
104 186
395 520
Összes közlemény*
305 385
199 314
564 313
*A táblázatban nem részletezett közleménytípusokat is figyelembe véve.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. táblázatból látható, hogy az összes közleménynek csupán kisebb része szerepel a nemzetközi adatbázisokban, tudományterület szerint változó arányban (a TMÉ területen a közlemények fele). Az MTMT-ben található Q-értékek a Scopus adatain alapulnak, az így besorolható cikkek a Scopus által indexelt folyóiratokban jelennek meg. A legutolsó oszlopban szereplő „lektorált arány” a formális minőség-ellenőrzésen átesett cikkek (WoS/Scopus + lektorált nem WoS/Scopus) aránya az összes cikkhez (WoS/Scopus + lektorált nem WoS/Scopus + nem lektorált nem WoS/Scopus) képest.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint az adatokból látható, a bölcsészet- és valamelyest a társadalomtudományok mind az új típusú kiadók folyóiratai, mind a predátor folyóiratok tekintetében kevésbé érintettek: egyszerűen kevésbé publikálnak folyóiratcikkekben és még kevésbé nemzetközileg látható folyóiratokban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A publikációk jellemzőinek tudományterületi megoszlása
Bölcsészet-tudományok
Társadalomtudományok
Természet-, műszaki és élettudományok
Összes cikk
165 654
105 366
406 116
WoS-/Scopus-közlemény
14 590
13 398
272 139
WoS-/Scopus-folyóiratcikk
13 138
11 563
249 641
Q1–Q2-cikk
8 630
6 809
146 283
Q3–Q4-cikk
7 190
4 585
39 764
Lektorált folyóiratcikk
136 929
88 484
372 493
Lektorált nem WoS-/Scopus- folyóiratcikk
123 821
7 6955
123 376
Nem lektorált nem WoS-/Scopus-cikk
28 695
16 848
33 099
WoS-/Scopus-arány (közleményekre)
4,8%
6,7%
48,2%
Lektorált arány
82,7%
84,0%
91,7%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nagy nemzetközi adatbázisokban szereplő folyóiratcikkek hazai kibocsátásában bekövetkezett változások okai a publikálási kényszer növekedésére, a cikkek szakmai ellenőrzését mellőző, csaló, predátor folyóiratok elszaporodására, illetve a létrejött piaci rés (publikálási kényszer és kisebb költségviselő képesség) kihasználására törekvő kiadói gyakorlatok terjedésére vezethetők vissza. Az új kiadói gyakorlat hasonlítható a légi utasforgalom, taxizás és szálláskiadás területén felbukkant diszruptív modellekhez: egyfelől nagyobb hatékonyság, másfelől esetenként erkölcstelen piaci magatartás és újfajta kockázatok megjelenése jellemzi. (Mindez általánosságban igaz: nem minden új folyóirat folytat kétséges gyakorlatot, és az új gyakorlatok kockázatai is különböznek.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tudománymetriával foglalkozó kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy hazánkban rohamosan nő a tisztán arany open access kiadást végző kiadóknál (elsősorban az MDPI-nél) megjelenő cikkek száma (személyes közlések: Sasvári Péter, MTA Könyvtár és Információs Központ, 1. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt is többen megállapították, hogy ez a növekedés a kelet- és közép-európai régióban sokkal jelentősebb, mint az EU15 alapító tagállamaiban (2. ábra) – ennek egyik oka lehet ezen kiadók alacsonyabb közlési díja (APC). Többen felhívták a figyelmet (Andersen, 2022) arra is, hogy egy országon (például Norvégián) belül is általában ott erős e kiadók előretörése, ahol korábban kevesebb minőségi publikáció született. Önmagában az a tény, hogy e kiadók szerepe nő, nem kell, hogy minőségromlást jelentsen (lásd Kollár László és szerzőtársai A tudományos eredmények közlésének és értékelésének változása, a publikációkkal kapcsolatos visszaélések új formái című tanulmányát e lapszám 54–70. oldalain), de mindenképpen egy olyan jelenség, amely jelentős kockázatot hordoz magában (lásd Kollár László és szerzőtársai Javaslatok a „predátor” jelenség hazai kezelésére című tanulmányát e lapszám 71–81. oldalain).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az utóbbi öt év teljes tudományos kibocsátása Magyarországon (a Web of Science alapján a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. WoS-közlemények fajlagos száma Európa országaiban és az egyes kiadók részaránya 2020-ban2
 

Az új típusú kiadók részesedése az egyes intézmények publikációiban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbiakban intézményenként, majd tudományterületenként adjuk meg az MDPI, a PLoS, a Frontiers részarányát a hazai tudományos publikációkban az MTMT adatbázisa alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. Hazai szerzők MDPI, PLOS, Frontiers kiadóknál megjelent cikkeinek részaránya az MTMT-ben – intézmények-I szerint. Bal oldal: összes cikk; jobb oldal: Q1-es cikk (a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. ábra. Hazai szerzők MDPI, PLOS, Frontiers kiadóknál megjelent cikkeinek részaránya az MTMT-ben – intézmények-II szerint. Bal oldal: összes cikk; jobb oldal: Q1-es cikk (a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. és 4 ábrákat áttekintve feltűnő a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN, korábbi nevén Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ELKH) és a Corvinus Egyetem a többi intézménynél alacsonyabb részesedése. Azt is fontos megfigyelni, ahogy erre már Kollár László és szerzőtársai A tudományos eredmények közlésének és értékelésének változása, a publikációkkal kapcsolatos visszaélések új formái című cikkben (lásd e lapszám 54–70. oldalain) is felhívták a figyelmet, hogy a részesedés a Q1-es cikkekben nem sokkal marad el az összes publikációban való érintettségtől.
 

Az új típusú kiadók részesedése az egyes tudományterületeken

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alábbi ábrákat áttekintve feltűnő a kémia, a biológia, a környezettudomány, a mérnöki tudományok, az állatorvos-tudomány és az agrártudomány magas (40–55%) részesedése3, a bölcsésztudomány és a fizika kevéssé jelentős (jelenleg 10% alatti, bár növekvő) részesedése. Itt is megfigyelhető, hogy a részesedés a Q1-es cikkekben nem sokkal marad el az összes publikációban való érintettségtől, sőt egyes esetekben meg is haladja (5. és 6. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. Hazai szerzők az MDPI, PLOS, Frontiers kiadóknál megjelent cikkeinek részaránya az MTMT-ben 2018 és 2022 között (a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. Hazai szerzők MDPI, PLOS, Frontiers kiadóknál megjelent Q1-es cikkeinek részaránya az MTMT-ben 2018 és 2022 között (a szerzők szerkesztése)
 

AZ MDPI, FRONTIERS ÉS PLOS (együttesen MFP) kiadókhoz tartozó kibocsátás hozzájárulása a felsőoktatási intézmények és a Magyar Kutatási Hálózat idézettségi hatásához

 

Teljes MFP-kibocsátás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés (7. ábra) a hazai felsőoktatási intézmények (és a Magyar Kutatási Hálózat) évenkénti idézettségi hatását hasonlítja össze az MFP-kiadóknál megjelent cikkek nélkül elért hatással (MNCS: átlagos normalizált idézettségi ráta, periódus: 2018–2022). Az adatpontok az egyes intézmények értékpárjait ábrázolják, az ezekre illesztett (folytonos) egyenes pedig az ezek alapján kibontakozó trendet, vagyis a két idézettségi hatás közti kapcsolatot mutatja. A szaggatott átlós egyenes a két érték egybeesését, a zéró különbséget reprezentálja, a merőleges egyenesek pedig a tényleges trend és az átló (zéró különbség) metszéspontját jelölik ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek alapján az MFP-kibocsátás kismértékben, de befolyásolja az intézményi idézettséget: a két érték MNCS = 0,9 hatásértéknél találkozik, ez alatt növeli, felette csökkenti az intézményi hatást (a metszéspont előtt a folytonos egyenes a szaggatott alatt fut, utána fölötte). Eszerint a nemzetközi átlag alatti hatást elért intézmények esetén pozitív hozadéka látszik kirajzolódni az MPF-publikálásnak, míg az átlag körüli és a feletti pontok esetén teljesítő intézmények esetén az áltagos hatás mutatóját (valamelyest) lefelé húzza ez a szegmens (a mutató a nemzetközi rangsorképzésben is gyakran alkalmazott mérőszám).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra. A hazai felsőoktatási intézmények (és a HUN-REN) évenkénti idézettségi hatása és az MFP-kiadóknál megjelent cikkek nélkül elért hatás (a szerzők szerkesztése)
 

Q1-es MFP-kibocsátás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekkel megegyező módszertan szerint elvégzett alábbi elemzés azt demonstrálja, hogy az MFP-kibocsátást a Q1-es folyóiratokban megjelent körre szűkítve változik-e az intézmények idézettségi hatása (vagyis a Q1-es MFP-cikkek milyen hozadékkal bírnak az intézményi mutató tekintetében) (8. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. ábra. A hazai felsőoktatási intézmények (és a HUN-REN) évenkénti idézettségi hatása és az MFP-kiadóknál megjelent cikkek nélkül elért hatás – Q1-es folyóiratokra szűkítve (a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés tanúsága szerint a Q1-es MFP-folyóiratban megjelent állomány általában minimális mértékben, illetve gyakorlatilag nem (és a teljes MPF-kibocsátásnál jóval kevésbé) változtat az intézményi MNCS-értéken, amennyiben az illesztett egyenes csaknem a zéró különbséget reprezentáló átlón húzódik (ez alól természetesen vannak egyedi kivételek az adatpontok szóródása alapján). A két egyenes metszéspontja ugyanakkor följebb került, vagyis formálisan elmondható, hogy az MNCS = 1,26 értéknél kisebb hatású intézményeknél valamelyest fölfelé, a nagyobb hatásúaknál – megint csak általában – valamelyest lefelé módosul az átlagos hatás a Q1-es MFP-közlemények megjelenésével.
 

Nem megfelelő gyakorlatot folytató folyóiratokban megjelenő hazai cikkek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európában Norvégia mellett Finnországban is található olyan lista, adatbázis, amely aszerint sorolja be kategóriákba az egyes publikációs csatornákat, hogy mennyire felelnek meg az előre rögzített követelményeknek, A két lista (a Norvég Nyilvántartás és a Finn Publikációs Fórum) összeállításának módszertana között számos eltérést találunk, azonban közös mindegyikben, hogy az úgynevezett „0.” kategória mindkét listában azokat a publikációs csatornákat tartalmazza, amelyek nem felelnek meg a tudományos minimumkövetelményeknek, azaz például nem rendelkeznek tudományos szerkesztőbizottsággal, a kiadványnak nincs ISBN-, ISSN-száma, nincs szakértői bíráltatás. A finn listában ide sorolják azokat a csatornákat is, amelyek kevesebb mint egy éve működnek, vagy azért nem tudják értékelni azokat, mert (eddig) túl kevés számuk/kiadványuk jelent meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kíváncsiak voltunk arra, hogy Magyarország mennyire érintett a „0.” kategóriába besorolt folyóiratokban megjelent cikkekben. Az eredmények – a norvég, illetve a finn listára vonatkozóan – a 4. és az 5. táblázatokban találhatók, a százalékos érintettséget az 9. ábra és a 10. ábra mutatja.4
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. Hazai szerzők cikkeinek száma az MTMT-ben 2018–2022-ben, amelyek a norvég lista szerint „0.” besorolásúak
Norvég
2018
2019
2020
2021
2022
Teljes MTMT
db
682
735
756
750
672
 
%
2,1%
2,4%
2,3%
2,2%
2,2%
WoS-indexált
db
317
346
384
390
343
 
%
2,7%
3,0%
3,1%
2,9%
2,8%
Scopus-indexált
db
456
515
515
528
513
 
%
3,4%
3,9%
3,7%
3,5%
3,5%
Q1
db
 13
 20
 16
 19
 26
 
%
0,2%
0,3%
0,2%
0,2%
0,3%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. ábra. Hazai szerzők cikkeinek százaléka az MTMT-ben 2018 és 2022 között, amelyek a norvég lista szerint „0.” besorolásúak (a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. Hazai szerzők cikkeinek száma az MTMT-ben 2018 és 2022 között, amelyek a finn lista szerint „0.” besorolásúak
Finn
2018
2019
2020
2021
2022
Teljes MTMT
db
2036
2145
2057
2199
2161
 
%
6,4%
6,9%
6,3%
6,5%
7,1%
WoS-indexált
db
 337
 397
 470
 572
 578
 
%
2,9%
3,5%
3,9%
4,3%
4,8%
Scopus-indexált
db
 568
 631
 665
 750
 866
 
%
4,3%
4,8%
4,8%
4,9%
6,0%
Q1
db
  25
  39
 138
 185
 246
 
%
0,4%
0,6%
2,0%
2,3%
3,2%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatok azt mutatják, hogy az összes ilyen cikk száma5 2022-ben a két lista szerint meghaladja a 650-et, illetve a 2000-et, ami a teljes magyarországi publikációs teljesítmény 2,2, illetve 7%-a. E cikkek száma az elmúlt három évben a finn lista szerint kissé növekedett, a norvég lista szerint stagnált. A legérintettebb kiadó az MDPI.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. ábra. Hazai szerzők cikkeinek százaléka az MTMT-ben 2018 és 2022 között, amelyek a finn lista szerint „0.” besorolásúak (a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A WoS-ban, illetve a Scopusban indexált hazai cikkek – eredeti várakozásunkkal ellentétben – hasonlóan magas érintettséget mutatnak (9. ábra és 10. ábra), sőt a norvég lista esetében azt meg is haladják. A Scopusban indexált „0.” besorolású cikkek száma 2022-ben a két lista szerint 513 és 866.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül megjegyezzük, hogy – várakozásunknak megfelelően – a Q1-es folyóiratokban közölt cikkek között a „0.” besorolású cikkek száma a norvég listában alacsony, a finn lista szerint viszont meglepően magas, 2022-ben a norvég listában besoroltaknak csaknem a tízszerese (!) (246/26). Ennek oka szinte kizárólagosan a Sustainability című folyóiratban publikált cikkek magas száma. A folyóirat 2020 óta Q1 besorolású, és a norvég listában csak 2023. január 1-jén kapott „0.” besorolást. Az elmúlt öt évben publikált hazai Sustainability cikkek száma a 6. táblázatban található. 2022-ben a Q1-es, „0.” besorolású hazai cikkek 70%-a a finn lista szerint a Sustainability című folyóiratban jelent meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. táblázat. Az elmúlt öt évben a Sustainability című folyóiratban publikált hazai cikkek száma
Sustainability
2018
2019
2020
2021
2022
Összes Q1 (2020–)
Összes (2018–)
db
28
53
97
154
171
422
503
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai publikálások változása és ennek hatásai további tanulmányozásra szorulnak, amivel mind az MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály, mind a hazai tudománymetriai kutatás bizonnyal foglalkozni fog a jövőben.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Andersen, Njål (2022): Who Publishes in Journals Like Sustainability? A Bibliometric Analysis. https://www.beinspired.no/2022/05/23/who-publishes-in-journals-like-sustainability-a-bibliometric-analysis/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sasvári Péter – Urbanovics Anna (2023): Az MDPI kiadójú közlemények helyzete – látlelet az EU 27 tagállamában. In: Karlovitz Tibor János (ed.): What Will Our Future Be Like? 2 Essays in German, 7 in English, 30 in Hungarian Language. Grosspetersdorf: Sozial und Wirtschafts Forschungsgruppe, 209–221. ISBN 9783903317116, http://real.mtak.hu/170988/1/tarstudkotet2023.pdf#page=209
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok forrása:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar Tudományos Művek Tára: www.mtmt.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Web of Science: www.clarivate.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Scopus. www.scopus.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Norvég Nyilvántartás: https://kanalregister.hkdir.no/publiseringskanaler/Forside

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Finn Publikációs Fórum: https://julkaisufoorumi.fi/en
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A szerzők MTA Doktori Tanács rendszere szerint választott tudományterületeit és a tudományterületi táblázatok beállítását vizsgáltuk, miután a táblázatbeállításokat teljessé tettük az Akadémiai Adattár információi alapján az MTA rendes és levelező tagjaira, valamint az MTA doktora/tudomány doktora fokozatokkal rendelkezőkre, összesen 33 512 főre. Adatgyűjtés: 2023. szeptember.
2 Köszönet Sasvári Péternek és Urbanovics Annának az ábra rendelkezésre bocsátásáért.
3 A részletes ábrák Kollár László és szerzőtársai Javaslatok a „predátor” jelenség hazai kezelésére című tanulmányában találhatók e lapszám 71–81. oldalain.
4 A listák összehasonlítása 2023. június–július hónapokban történt.  
5 A norvég és a finn lista magyar kiadású „0.” besorolású folyóiratait nem töröltük a listából. Ezek kiszűrése várhatóan a megadott számokat tovább csökkenti.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave