Orosz–ukrán háború: vállalati reakciók és azok jogi keretei

Russia–Ukraine War: Corporate Reactions and Their Legal Frameworks

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Huszák Loretta1, Szirbik Miklós2, Balogh Laura3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest; Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3egyetemi hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány interdiszciplináris megközelítésből elemzi a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háborúra a nemzetközi közösség által adott gazdasági szankciók következményét. A kutatás célja a politikai szankciók és a vállalati válaszreakciók vonatkozásában a stratégiai döntési mechanizmusok modellezése. A vizsgált dimenziók a következők: 1) a döntés időzítése, 2) shareholder és stakeholder szempontok, 3) kommunikáció. A kutatás a háború kitörését követő egyéves intervallumon belül vizsgálja a gazdasági szereplők orosz piaci aktivitását, hat szektorra kiterjedő német vállalati mintán (n = 17). Vizsgálatunk alapján a cégek orosz piaci reakcióinak mintázata a kivonuló, maradó és az Ukrajnát támogató opciót mutatja azzal, hogy kivonuló és maradó vállalatok is döntöttek a támogatás mellett. Eltérések vannak az időzítést, a stakeholderi kommunikációt és az iparági mintázatok követését illetően. Idősíkon elemezve kimutatható, hogy bizonyos cégek a háború kitörését követően már az EU-s szankciókat megelőzően, tehát saját stratégiai (morális) okokból döntöttek a kivonulás mellett. Más vállalatok, például autóipari cégek, közös iparági stratégia mentén a szankciók hatására építették le az orosz gazdasági tevékenységüket. Több vállalat a késleltetett kivonulás mellett döntött, ezzel próbálva enyhíteni a gazdasági károkat. Kutatásunk kimutatta, hogy nem tehetünk egyenlőségjelet a kivonuló cégek és az EU-s szankciós csomagok közé. Bizonyítottan az EU-s szankciók hatására meghozott egységes iparági mintázatot egyedül az autóipari cégek esetében tudtunk kimutatni.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The study is an interdisciplinary analysis of the impact of the economic sanctions imposed by the international community in response to the Russia–Ukraine War that began in February 2022. The research aims to model strategic decision-making mechanisms in relation to political sanctions and corporate responses. The dimensions examined are: 1) timing of the decision; 2) shareholder and stakeholder considerations; and 3) corporate communication of the strategy. The paper examines the Russian market activity of economic actors within a one-year interval after the outbreak of the war, using a sample of German companies (n=17) from 6 sectors. The options revealed in our analysis regarding the companies’ reactions in the Russian market are those of leaving, remaining, and supporting Ukraine, but there were also companies that expressed their support for Ukraine among those that left and those that remained. There are differences in timing, stakeholder communication, and industry patterns of follow-through. An analysis over time shows that some companies decided to withdraw for their own strategic (moral) reasons after the outbreak of the war, even before the EU sanctions. Others, such as automotive companies, have developed a joint industry strategy in response to the sanctions and have reduced their activities in Russia. Several companies opted for a delayed exit in an attempt to mitigate the economic damage. Our research has shown that we cannot equate the withdrawal of firms with EU sanctions packages. The only evidence of a consistent industry pattern in the impact of EU sanctions was found for automotive companies.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: vállalati stratégia, nemzetközi gazdasági kapcsolatok, orosz–ukrán háború, szankciók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: corporate stratergy, international economic relations, Russia–Ukraine War, sanctions
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.185.2024.3.9
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

1. Az orosz agresszió a nemzetközi jog szempontjából

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Világszerte megingott a rendszerváltás óta stabilnak hitt európai politikai rendszer iránti bizalom, amikor 2022 februárjában Oroszország megszállta Ukrajna egyes területeit. A globális diszkurzus jól mutatja, hogy a kialakult szituáció sokak számára arról is szól, hatékonyak-e még a nemzetközi konfliktusmegelőzési intézmények.1 A Világbank (International Monetary Fund, IMF) és például a Deutsche Bank is arra számítottak, hogy az EU szankciói nyomás alá helyezik az orosz kormányzatot, ugyanakkor a hatás mértéke és intenzitása kérdéses (US Department of State, Office of the Spokesperson, 2022; Pfister, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ukrajna katonai megtámadása Oroszország által nemcsak a második világháború óta a nemzetközi jogban szokásjogként állandósult erőszak alkalmazására vonatkozó tilalomba, hanem az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Alapokmányába, illetve a Nemzetközi Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatába2 is ütközik. Az erőszak alkalmazásának tilalma alól ugyan léteznek jogszerű kivételek, de Oroszország ezekre a jelen esetben nehezen hivatkozhat. Ilyenek például az ENSZ Alapokmányának 42. cikke értelmében vett katonai kényszerintézkedések, amelyeket ugyanakkor a gyakorlatban eddig nem alkalmazott az ENSZ, illetve annak tagállamai. Az ENSZ Alapokmány 52. cikkében rögzített egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogára is próbált hivatkozni az orosz kormányzat, amikor Ukrajna „demilitarizálását és nácitlanítását”, továbbá az orosz kisebbségek védelmét helyezte érvelése középpontjába. Függetlenül attól, hogy adott esetben jogos-e a kritika az ukrán kisebbségi politikával szemben, az orosz érvelés, azon túl, hogy aránytalan intervenciót próbál legitimálni, az Alapokmány 51. cikkében foglalt önvédelem tényállásának meglétét sem támasztja alá sikeresen. Ugyanis a kelet-ukrajnai luhanszki és donyecki régiók nem minősülnek államoknak, így a támogatásukat célzó orosz beavatkozás nem jogszerű. Ezen az a tény sem változtat, hogy Oroszország 2022. február 22-én egyoldalúan önálló entitásként ismerte el ezeket a régiókat, ugyanis az úgynevezett korai vagy elsietett elismerés összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggyakorlattal, míg a nem állami entitások támogatása fegyveres konfliktus keretében szintén sérti a nemzetközi jogot.3 Megemlítendő ebben a kontextusban a Budapesti Memorandum, amely keretében az USA és partnerei biztonsági garanciákat rögzítettek Ukrajna számára, melyek alapján Oroszország 2015 óta megfigyelhető szándékai Ukrajnával kapcsolatban egyértelműen megkérdőjelezik az orosz fél jóhiszeműségét (Schmahl, 2022; Hofbauer, 2023).
 

1.1. A nemzetközi jog keretében adott válaszok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiek értelmében nincs jogi hivatkozási alapja az orosz beavatkozásnak. Ennek megfelelően a nemzetközi közösség ellenlépéseire jogalapot biztosíthat a nemzetközi jog. Az ENSZ szintjén elfogadott intézményi lépések lehetőségei ugyanakkor korlátozottak, tekintettel arra, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács (ENSZ BT) állandó tagjaként könnyedén blokkolhatja a fontosabb határozatokat. Így például meghiúsult a 2022. február 25-én kezdeményezett határozat (UN, 2022), amely arra irányult, hogy az ENSZ Alapokmány 39., 41., valamint 42. cikkei alapján egyrészt elítéljék az orosz agressziót, és akár későbbi lépésként rendszabályokat fogadjanak el, amelyek katonai műveleteket tartalmazhattak volna, illetve a gazdasági kapcsolatok, a vasúti, tengeri, légi, postai és egyéb forgalom teljes vagy részleges felfüggesztését, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel szemben 2022. február 27-én sikeresen elfogadtak egy rendkívüli ülésre irányuló határozatot (S/RES/2623 sz. hat), amely jogi eljáráshoz már a koreai háború óta alkalmanként visszanyúlnak annak érdekében, hogy megelőzzék az ENSZ BT blokkolását valamely állandó tag részéről, hiszen ez az eljárásjogi kérdés nem vétózható. E rendkívüli ülésen ugyanakkor csak jogi kötőerővel nem bíró határozatok születhetnek, amelyek politikai jelentősége ennek ellenére fajsúlyos, hiszen nyilvánossá teszik az érintett agresszor állam elszigeteltségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelen konfliktus tekintetében 2022. március 2-án nagy többséggel fogadták el az A/RES/ES-11/1 sz. határozatot, amelyben a Közgyűlés elítéli az orosz agressziót. Ezen felül 2022 márciusában további határozatokat fogadtak el, jellemzően nagy többséggel (A/HRC/RES/49/1 sz. határozat 2022. március 4-én, továbbá az A/RES/ES-11/L.2 sz. határozat 2022. március 24-én), amelyek arra irányultak, hogy Oroszország felelősségét, valamint beavatkozásának a nemzetközi joggal való összeegyeztethetetlenségét állapítsák meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonlóan egységes és elszánt a nemzetközi közösség európai, regionális szintű fellépése is. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága több, egymást követő határozatában azonnali hatállyal felfüggesztette Oroszország tagságát, illetve tisztázta ennek a döntésnek a jogi és pénzügyi következményeit (CM/Res(2022)3 sz. határozat, 2022. március 23.). Ez a döntés egyebek között azzal is járt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 58. cikke alapján Oroszország automatikusan megszűnt az EJEE tagjának lenni azzal, hogy a kizárást megelőzően, még 2022. március 1-jén az ukrán állam kérelme alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága Oroszországgal szemben még hatályos, 11055/22 sz. határozatában kérte fel Oroszországot arra, hogy tartózkodjon civilek ellen irányuló katonai műveletektől.
 

1.2. Az EU lépései

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Tanács 2022. június 23-i ülésén az uniós vezetők szokatlanul gyors eljárást követően tagjelölti státuszt adtak Ukrajnának, amely lépés leginkább szimbolikus horderejű, tekintettel arra, hogy Ukrajna már az orosz agresszió által okozott károkat megelőző időszakban sem felelt meg a csatlakozás jogi és gazdasági feltételeinek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU csatlakozási folyamatnál közvetlenebb intézkedéscsomagnak tekinthetők azok a szankciók, amelyeket az EU az orosz agresszióra adandó válaszként fogadott el, és amely szankciósorozat már a 12. csomagnál tart (Európai Tanács, 2023). A gazdasági szankciók részeként az EU több import- és exportkorlátozást vezetett be Oroszországgal szemben, és a tiltott termékek jegyzékét azzal a szándékkal dolgozták ki, hogy az orosz gazdaságra gyakorolt negatív hatás a lehető legnagyobb legyen (Európai Tanács, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szankciókon túl az EU tagállamai, illetve az Európai Unió Ukrajna számára támogatásokat biztosítanak a humanitárius csomagok mellett fegyverszállítmányok formájában is. Bár egyes jogi álláspontok értelmében szembe mennek a fegyveres konfliktusok esetében követelhető semlegességgel, a nemzetközi szakirodalom döntő többsége szerint az ENSZ Alapokmány 51. cikkében foglalt kollektív önvédelem joga elégséges jogalap az Ukrajnának nyújtott támogatáshoz (Schmahl, 2022). Összességében megállapítható, hogy a nemzetközi közösség jogi lépései széles körűek, és az orosz gazdaságot sújtó szankciók csak egy részét képezik az intézkedéseknek, ráadásul az USA, illetve az EU szankciós csomagjai is lépésről lépésre haladva céloztak meg bizonyos gazdasági ágazatokat. Jelen tanulmányban azokra a gazdasági ágazatokra koncentrálunk, amelyekre az EU szankciói valamilyen formában korlátozásokat vetettek ki, és ebben a körben vizsgáljuk a hivatalosan elérhető statisztikákat az érintett vállalatokkal kapcsolatban.
 

2. Kutatásmódszertan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több ezer nemzetközi vállalat tevékenykedik az orosz piacon. Az orosz–ukrán háború 2022. februári kitörését követően különböző reakciók voltak megfigyelhetők vállalati oldalról. Ezek rendszerezése és a legújabb információk strukturált kereshetőségének érdekében a Yale Egyetem szakértői egy napi szinten frissülő, nyilvánosan elérhető adatbázist hoztak létre (Yale CELI, n. d.). Az adatbázisban megtalálhatóak a legfrissebb vállalati bejelentések és az aktuális vállalati állapotok az orosz piacon való jelenlétet tekintve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk populációját a német piacon tevékeny vállalatok jelentik. Európa egyik legnagyobb gazdaságaként Németország kellő számosságú cégnek jelent központot. A német vállalatok megfelelően dokumentáltak, adataik nyilvánosak, rendszerezettek és könnyen kereshetőek. A mintaválasztás során a cél azon iparágak felölelése volt, amelyek a mindennapi élet termékeit és eszközeit képviselik. Az ezen logika mentén kiválasztott hat iparági szektor szereplői nemzetköziesedtek, amely lehetővé tette a határon túli befolyás elemzését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány a fentebb említett Yale-adatbázist szekunder forrásként felhasználva elemzi a német vállalatok reakcióit, nemzetközi stratégiaalkotási irányait, nézőpont-foglalásait az orosz piacon való működésről. A kutatás számára tizenhét német vállalat bevonásával egy mintát alakítottunk ki különböző iparágak (élelmiszeripar, autóipar, gyógyszer- és vegyipar, telekommunikáció, energetikai ipar és informatikai szolgáltatói ipar) képviselőiből.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Yale Egyetem kutatását kritika érte svájci egyetemektől: a St. Gallen-i és lausanne-i intézmények más definíciók és módszerek mentén rendszerezték a kivonuló vállalatokat, és úgy találták, hogy alacsonyabb azon cégek száma, amelyek ténylegesen kivonultak az orosz piacról, mint a Yale kutatásában (Evenet–Pisani, 2023). Azonban kutatásukban szerepelnek orosz vállalatok is, ami a Yale kutatói szerint ellentmondásos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok döntéseinek alapja megközelíthető az érintettelmélet által. Az érintettelmélet szerint a vállalatoknak figyelembe kell venniük a tulajdonosi szempontok mellett az érintettek érdekeit is, mivel felelősséggel tartoznak a társadalomnak. A vállalat érintettjei fogalom alatt azokat a csoportokat, egyéneket értjük, akiket lényeges, tartós és kölcsönös kapcsolat fűz a vállalat működéséhez (Chikán, 2003). Ezek alapján a vállalati döntések alapja lehet az érdekelt felek (stakeholderek) jóléti optimalizációja, esetünkben a morális alapú döntések, szolidaritásvállalás Ukrajnával, továbbá a Putyin orosz elnök által generált agresszió elítélése. Azonban más, kilépést eredményező szituáció létezése is lehetséges, amely nem feltétlenül morálisan megalapozott. Az utóbbira példa a jelentős mértékű orosz kitettség, tevékenységet vagy reputációt érintő kockázatok csökkentése vagy a részvényesi (shareholder) értékek figyelembevétele (Pajuste–Toniolo, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentieket figyelembe véve a kutatás a következő dimenziókat vizsgálja:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. időzítés: a döntés meghozatalának gyorsasága a háború kitöréséhez képest;
  2. shareholder és stakeholder szempontok figyelembevétele, a vállalat Oroszország irányába való kitettsége és a társadalmi felelősségvállalás erőssége; továbbá
  3. kommunikáció: a vállalat maradásra vagy kivonulásra irányuló döntése mögött meghúzódó valós ok és a vállalat közvélemény felé kommunikált oka.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Korai kivonulási fázisként a tanulmány a 2022. február és március hónapokat kezeli, míg minden ezután kivonuló vállalatot késleltetettnek tekint.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati döntésmintázatok vizsgálatának egyik dimenziója a cégek orosz kitettsége. Az orosz vonatkozású tevékenységet illetően meghozandó döntésnél jelentős, hogy az esetleges kivonulás mekkora hatással van a vállalat bevételeire. Lehetséges nemzetközi működési módok az orosz export, a közös vállalat, továbbá a leányvállalat létrehozatala (Czakó–Reszegi, 2010). Míg az oroszországi közvetett vagy közvetlen export alacsony orosz kitettségnek számít a tanulmány keretein belül, addig a közös vállalat vagy a kereskedelmi, esetleg gyártó leányvállalat megléte és működése a gazdasági tevékenység magas szintű orosz kitettségét feltételezi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás 2023. március 31-ig bezárólag – tehát a háború kitörését követő egy éves intervallumon belül – vizsgálja a gazdasági szereplők orosz piaci aktivitását. A vállalatok stratégiájára vonatkozóan szekunder forrásként a cégek weboldalán elérhető információkat használtuk. A tanulmány ezeket a nem akadémiai forrásokat nem tartalmazza, de a szerzőknél a forráslista elérhető.
 

3. Vállalati nemzetközi stratégiaalkotási irányok az orosz–ukrán háborút követően

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következőkben vállalatok nemzetközi stratégiai mintáit fogjuk feltérképezni, amelyek az orosz–ukrán háború hatására mutathatók ki a különböző szektorokban tevékenykedő cégek körében.
 

3.1. Kivonulók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Néhány megfogalmazás szerint az orosz–ukrán háború kitörését követően nem sokkal az Oroszországból kivonuló vállalatok esete kitűnő példa a vállalat társadalmi felelősségvállalására: a cég az érintettjei érdekeit helyezi a profittermelés fölé (Pajuste–Toniolo, 2022). Azonban a kivonulás időzítése kritikusnak mondható a stratégiai döntés elemzésének tekintetében. A korai kivonulók esetében a döntés meghozatalakor kevesebb információ állt rendelkezésre, magasabb fokú volt a bizonytalanság (Glambosky–Peterburgsky, 2022). A késői kivonulókat vizsgálva pedig megjelenik a vállalati érintettek által generált nyomás is mint a döntést esetlegesen befolyásoló szempont. A vállalati jó hírnév elvesztésének veszélye esetén hajlamosabbak a vezetők az érintettek érdekeit figyelembe venni, amit Anete Pajuste és Anna Toniolo (2022) kutatása is megerősít. A mintánkban tizenhét vállalat közül tizenkettő kivonult. Ezt szemlélteti az 1. táblázat.
 
3.1.1. Morális okokból kivonulók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tisztán morális jellegű döntésen a kutatás az orosz agresszió elítélését és az Ukrajna melletti vállalati szolidaritásvállalást érti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kivonulást a háború kitörését követően gyorsan bejelentő vállalatok (Aldi, Deutsche Telekom) jellemzően kis orosz kitettséggel rendelkeznek, ahogyan azt Pajuste és Toniolo (2022) kutatása is alátámasztja. Mivel nem rendelkeznek jelentős függéssel Oroszország irányába, döntéseik alapja inkább morális. Az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalatok jellemzően nem hagyták el az orosz piacot, azonban az Aldi nem az iparági tendenciákhoz igazodott, ami szintén a morális alapú döntést támasztja alá.
 
3.1.2. Szankciós kötelezettségből kivonulók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tisztán szankciós jellegű döntésnek tekinti a kutatás, ha az EU-s szankciók korlátozó hatása olyan mértékben érinti a vállalat orosz tevékenységét, hogy az pénzügyi vagy logisztikai nehézségek miatt tarthatatlanná válik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-s szankciós csomagok hatása az autóipari szektorban a legkiemelkedőbb (Link, 2023). Ezek olyan korlátozásokat jelentettek az Oroszország területén gyártó és/vagy ide exportáló szereplők számára, hogy tevékenységük gazdaságos fenntartására nem nyílt lehetőség, hiszen a gyárak alkatrészbeszerzése ellehetetlenült. Korai kivonulóként jelennek meg a mintában szereplő Volkswagen, Daimler Truck és BMW. Mindhárom vállalat jelentős orosz kitettséggel rendelkezett, export, gyártás és közös vállalat formájában is jelen voltak az orosz piacon. Esetükben az orosz piac korai elhagyása mögött meghúzódó ok kimutathatóan a szankciók általi korlátozás. Autóipari szereplőként a Continental szankciós és pénzügyi dimenziókat is figyelembe véve késleltetve vonult ki az orosz piacról, orosz gyártóüzemének eladását célozva (Link, 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vegy- és gyógyszeripari szektor német szereplői esetében a vállalatok diverzifikált tevékenységpalettájából és orosz kitettségéből kifolyólag kevésbé egységes a döntési mintázat. Késői kivonulóként, de a szankciók érintettjeként jelennek meg egyes német gyógyszer- és vegyipari óriások. A BASF és Evonik közös vállalatok formájában voltak jelen az orosz piacon, egyaránt 2022 júliusában jelentették be a kivonulást célzó terveiket. E szektor esetében fontos figyelembe venni a társadalmi tényezőket, mivel egy ország egészségügyi ellátása fölötti befolyás megszerzésére irányuló törekvésekről van szó (Göbelbecker, 2022). A kutatásba bevont német vegyi és gyógyszervállalatok mezőgazdasági és egészségfenntartási divíziókkal is rendelkeznek. A globális élelmiszerkrízis megelőzésének érdekében és egészségügyi szempontokat szem előtt tartva egyes divízióikat csak részlegesen számolták fel Oroszországban. Az orosz agressziót azonban valamennyi elemzett vegy- és gyógyszeripari vállalat elítélte, és többen humanitárius segélyt ajánlottak fel Ukrajnának.
 
3.1.3. Pénzügyi megfontolásból kivonulók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tisztán pénzügyi döntésnek tekinti a tanulmány azt az esetet, ha az Oroszországban folyó üzleti tevékenységek folytatása a shareholder értékeket nézve nem előnyös. Negatív befektetői megítéléstől tartva vonult ki késleltetve az orosz leányvállalattal rendelkező Uniper energetikai cég és a legnagyobb orosz gázkitermelővel együttműködő Wintershall Dea. Hasonló dimenzió mentén döntött a késői kivonulás mellett a Henkel is. Az iparági sajátosságokkal szemben a Henkelt a szankciók azonban nem befolyásolták olyan mértékben, hogy orosz üzleti tevékenysége tarthatatlanná váljon. A cég a shareholder értékeket szem előtt tartva vonult ki az orosz piacról, miután eladta huszonkét orosz leányvállalatát.
 
3.1.4. Külső nyomás hatására kivonulók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Külső nyomás által meghatározott nemzetközi stratégiai iránynak tekinti a tanulmány a stakeholderek nyomásgyakorlását, ami a vállalat döntését befolyásolja. Az érintettek (alkalmazottak, beszállítók, partnerek stb.) elvárásai késztették az SAP-t a kései kivonulás bejelentésére. Jelentős orosz kitettsége miatt azonban a kivonulás teljes mértékben 2023 márciusában sem ért még a végére.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Az orosz piacot elhagyó vállalatok
Iparág
Név
Orosz vonatkozás
A végső döntés alapja
Autóipar
Volkswagen
gyártási tevékenység és export
szankciós
Daimler Truck
közös vállalat, export, gyártási tevékenység
szankciós
BMW
közös vállalat, export, gyártási tevékenység
szankciós
Continental
orosz gyártóüzem
pénzügyi, szankciós
Élelmiszeripar
Aldi
orosz gyártású termék forgalmazása
morális
Energetika
Uniper
orosz leányvállalat
pénzügyi
Wintershall Dea
orosz területen földgáz és kőolaj-kitermelés a Gazprommal
pénzügyi
Gyógyszer- és vegyi ipar
BASF
különböző közös vállalatok
szankciós
Evonik
különböző közös vállalatok szankciós
Henkel
orosz leányvállalat
pénzügyi
Informatikai szolgáltató
SAP
információs rendszerek és felhőszolgáltatások értékesítése
külső nyomás, érintettek
Telekommunikáció
Deutsche Telekom
fejlesztői tevékenység
morális
(a szerzők szerkesztése)
 

3.2. Akik továbbra is tevékenyek az orosz piacon

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szankciók ellenére sok külföldi cég továbbra is aktív Oroszországban. A Bayer gyógyszer- és vegyipari konszern a mintában vizsgált iparági szereplők közül egyedüliként tevékeny továbbra is az orosz piacon, versenytársai (BASF, Evonik, Henkel) megszüntették orosz üzleti tevékenységüket. A Bayer morális okokra hivatkozott: jelentős felelősséget érez az orosz lakosság egészségmegőrzési és gyógyászati termékekkel való ellátása kapcsán, továbbá a globális ellátási problémák megelőzésének tekintetében látja tevékenységének jelentőségét (Göbelbecker, 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A végső döntés indoklása
A közvélemény felé kommunikált végső döntés indokai
A végső döntés ideje
az ellátási láncban jelentkező nehézségek, az orosz vevők nem képesek a továbbiakban nyugati autót venni
az orosz agresszió elítélése
2022. március 3.
az ellátási láncban jelentkező nehézségek, az orosz vevők nem képesek a továbbiakban nyugati autót venni
az orosz agresszió elítélése
2022. február 28.
az ellátási láncban jelentkező nehézségek, az orosz vevők nem képesek a továbbiakban nyugati autót venni
az orosz agresszió elítélése
2022. március 1.
az orosz agresszió elítélése, az ellátási láncban jelentkező nehézségek
az orosz agresszió elítélése
2022. július
szolidaritásvállalás Ukrajnával
szolidaritásvállalás Ukrajnával
2022. március 6.
befektetői félelmek, ellátási nehézségek, nem profitábilis az orosz tevékenység, nyomás a közvélemény felől
2023. február 17.
negatív befektetői értékelés, reputáció féltése
2023. január
szankciós behatások
az orosz agresszió elítélése
2022. július
szankciós behatások
2022. július 31.
részvényesi kritika, jó hírnév féltése
az orosz agresszió elítélése
2022. április
társadalmi nyomás, kritika
2022. április
az orosz agresszió elítélése
az orosz agresszió elítélése
2022. március 24.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tevékenységeik fenntartása mellett határozó további gazdasági szereplők döntéseinek alapja tisztán pénzügyi. Az élelmiszeripari szereplőként orosz leányvállalattal rendelkező Storck és Metro tevékenységét korlátozatlanul folytatja az orosz piacon (Ukrainian World Congress, 2023). Tevékenységét korlátozva folytatja az orosz piacra kiemelkedő mennyiségben értékesítő Ritter Sport, döntéseiben megjelenik a moralitás, de a cég a pénzügyi dimenzió húzóereje miatt nem vonult ki. Relatíve kis méretű informatikai szolgáltatóként az AnyDesk is változatlanul jelen van Oroszországban.
 

3.3. Ukrajna számára juttatott segély

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy háború hatalmas méretet öltő pusztítást végez a lerohant országban. A nonprofit szervezetek mellett a felelősségüket érezve a forprofit szereplőktől is érkeznek Ukrajna lakosait megsegíteni kívánt adományok. A vállalatok által nyújtott adomány és a nemzetközi stratégiát célzó döntésben megjelenő moralitás között összefüggést vélünk felfedezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tisztán morális alapon kivonulási döntést hozó vállalatok, az Aldi és a Deutsche Telekom is segélyt nyújtott a megtámadott országnak, vagy például lehetővé tették az ingyenes telefonhívásokat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A német vállalatok stratégiai döntési dimenziói az orosz–ukrán háború vonatkozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Ritter Sport és a Bayer esetében egyaránt megjelenik a maradási stratégiai döntés mögött a morális szempont. A Ritter Sport minden, az orosz tevékenységéből származó bevételét felajánlja Ukrajna számára. A Bayer élelmiszerlánc fenntartását célzó, ukrán mezőgazdasági befektetése mellett 10 millió euró adományt ajánlott fel a megtámadott országnak.
 

3.4. A közvélemény irányába kommunikált döntési tényezők

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Krízishelyzetben a nemzetközi stratégia irányának meghatározó valós tényezői és a közvélemény, stakeholderek irányába kommunikált tényezők eltérhetnek egymástól. A valós tényezők felfedésére a kutatásban került sor: egyes szankciós, pénzügyi tényezők lényegesen és tartósan befolyásolták a vállalatok orosz vonatkozású üzleti tevékenységeit, függetlenül attól, hogy a hivatalos közleményeiben mit osztott meg a vállalat. Ezt az összevetést igyekszik bemutatni a 3. táblázat a „maradó” cégek vonatkozásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb kivonulást bejelentő vállalati közleményben megjelentek morális értékek akkor is, ha a nemzetközi vállalati tevékenység feltételezhetően más tényezők által vált tarthatatlanná (például a szankciók miatt az ellátási láncban jelentkező nehézségek vagy pénzügyi nehézségek). A média, a nonprofit szektor és a fogyasztók által kommunikált értékek morális alapon szerveződnek (European Parliament, 2023), így a döntést bejelentő közleménybe ezt számos vállalat igyekezett beépíteni a pozitív stakeholderi megítélés érdekében.
 

4. A kutatás eredményei: Az EU-s szankciókra adott német vállalati reakciók az orosz–ukrán háború során, 2022–2023

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Világszerte, kiváltképp Európában folyamatos társadalmi vita tárgyát képezi az a kérdés, hogy EU-s vagy más szupranacionális beavatkozások mennyire alkalmasak politikai változtatások elérésére (Huszák, 2005; Dieringer–Huszák, 2010). A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború kapcsán a tanulmányunk központi kutatási kérdése, hogy az orosz–ukrán konfliktus milyen vállalati reakciókat idézett elő. Azzal kapcsolatosan, hogy a szankciók mekkora mértékben lesznek alkalmasak az orosz gazdaság gyengítésével megakadályozni a háború folytatását, parázs vita alakult ki a közvélemény körében (lásd például: Schmahl, 2022; Hofbauer, 2023), a megfogalmazott álláspontok spektruma meglehetősen széles. Jelen tanulmányban a jogi és közgazdaságtani szempontból releváns adatokra támaszkodva, objektív megközelítésben értékeljük a helyzetet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi közösség reakciói a szankciók terén, illetve Oroszország elszigetelése tekintetében elszántak, ahogyan azt elemzésünk első fejezete tárgyalja. Az ENSZ lehetőségei Oroszország BT tagsága miatt is korlátozottabbak, míg Európában Oroszország komoly elszigeteléssel szembesül.
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A vizsgált német vállalatok döntéseinek közvélemény irányába kommunikált indokai és a kivonulás feltételezett valós alapjai
Iparág
Név
Kivonult?
A végső döntés alapja
A kivonulás feltételezett valós oka
A közvélemény felé kommunikált végső döntés indokai
Autóipar
Volkswagen
igen
szankciós
az ellátási láncban jelentkező nehézségek, a szankciók hatása, az orosz vevők nem képesek a továbbiakban nyugati autót venni
az orosz agresszió elítélése
Daimler Truck
igen
szankciós
az ellátási láncban jelentkező nehézségek, a szankciók hatása, az orosz vevők nem képesek a továbbiakban nyugati autót venni
az orosz agresszió elítélése
BMW
igen
szankciós
az ellátási láncban jelentkező nehézségek, a szankciók hatása, az orosz vevők nem képesek a továbbiakban nyugati autót venni
az orosz agresszió elítélése
Continental
igen
pénzügyi, szankciós
az orosz agresszió elítélése, az ellátási láncban jelentkező nehézségek
az orosz agresszió elítélése
Élelmiszer ipar
Metro
nem
pénzügyi
a shareholderi érdekek miatt a tevékenységek változatlan folytatása
az orosz munkavállalók és orosz vásárlók fölött érzett felelősség
Ritter Sport
nem
pénzügyi
a shareholderi érdekek miatt a tevékenységek korlátozott folytatása
az orosz piac kulcsfontosságú, túl nagy visszaesést eredményezne a kivonulás
Storck
nem
pénzügyi
a shareholderi érdekek miatt a tevékenységek változatlan folytatása
a konkrét indoklás hiánya
Gyógyszer- és vegyi ipar
BASF
igen
szankciós
szankciós behatások
az orosz agresszió elítélése, szankciós behatások
Henkel
igen
pénzügyi
részvényesi kritika, jó hírnév féltése
az orosz agresszió elítélése
(a szerzők szerkesztése)
Megjegyzés: a táblázat nem tartalmazza az energetikai szereplőket – mert azok késleltetve vonultak ki – és azon vállalatokat, amelyek nem kom munikáltak az orosz–ukrán háborúról a közvélemény irányába.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vállalati szintű kutatásunkhoz a Yale Egyetem nyilvánosan elérhető adatbázisát (Yale CELI, n. d.) használtuk, amelyben információk találhatóak a vállalatok aktuális orosz piaci tevékenységéről. A tanulmány hat iparágat felölelve állított fel egy tizenhét fős mintát, összegezve a német vállalatok reakcióit, nemzetközi stratégiaalkotási irányait az orosz piacon való működésről. A kutatás ugyan nem reprezentatív, de rendkívül informatív és aktuális.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A stakeholder-elmélet vagy érintettelmélet szerint a vállalatok döntései az érintettek jólétének optimalizálására épülhetnek (Pajuste–Toniolo, 2022). Azonban más piacelhagyási okok is lehetségesek, amelyek nem morális alapúak. Erre példa a működést vagy a hírnevet érintő kockázatok csökkentése vagy a részvényesi érdekek figyelembevétele.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk a vállalati reakciókat három dimenzió mentén vizsgálta: 1) időzítés: a döntés meghozatalának gyorsasága a háború kitöréséhez képest (korai kivonulás: 2022. február és március, a 2022. áprilistól kivonuló vállalat késleltetett); 2) shareholder és stakeholder szempontok; továbbá 3) kommunikáció: a vállalat döntése mögött meghúzódó valós ok és a közvélemény felé kommunikált ok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy tanulmányunkban kimutattuk, a kialakult helyzet egyenes következményeként a gazdasági társaságok sokkal gyorsabban reagáltak, mint a politika. Adott esetben alkalmazottaik, raktárkészletük, gazdasági érdekeltségeik voltak Ukrajna háború által sújtott területein, amelyeket a krízishelyzetben azonnal biztonságba kellett helyezniük. Az orosz piaccal kapcsolatosan pedig nagyon hamar egyfajta morális indíttatásból léptek azok a vállalatok, amelyek a korai kivonulás mellett döntöttek. A nemzetközi közösség politikai szankciói csak egy későbbi fázisban írtak elő intézkedési kötelezettséget a vállatokra vonatkozóan, de ezek a politikai szankciók hatással vannak a cégek gazdasági tevékenységére is (lásd tanulmányunk első fejezetét).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A német cégek orosz piaci reakcióinak mintázata a következő:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Kivonulók: A kivonuló cégek 1) morális okokból, 2) szankciós kötelezettségből, 3) pénzügyi megfontolásból vagy 4) külső (stakeholder) nyomásra távoztak az orosz piacról.
  2. Maradók: A maradó cégek 1) pénzügyi vagy 2) az orosz piac ellátása iránt érzett felelősségi okok miatt hozták meg döntésüket.
  3. Támogatók: A volumen és a hatás miatt ki kell térnünk azokra a vállalatokra is, amelyek az orosz piaci bevételük egészét vagy egy részét Ukrajna számára juttatták segély formájában. Az Ukrajnát támogatók között távozó és maradó cégeket egyaránt találtunk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kivonuló cégek esetében jellemzően cégszinten hozták meg a stratégiai döntést a vizsgált minta alapján. Például a Deutsche Telekom az EU-s szankciók megszületése előtt már az orosz piac elhagyása mellett döntött. Bizonyos kereskedelmi élelmiszeripari szereplők (például ALDI) az orosz piacon folytatott gazdasági tevékenység feladása mellett döntöttek, míg más kereskedelmi vállalatok (például METRO) aktívak maradtak az orosz piacon. Az élelmiszeripar esetében azonban nem mutatkozott meg a későbbiekben sem egységes iparági mintázat. Ezzel szemben az energetikai vállalatok esetében közös iparági stratégia alakult ki: idővel a Uniper és a Wintershall Dea is elhagyni kényszerült az orosz piacot olyan külső tényezők által generált nyomás miatt, mint a stakeholder értékek és a negatív befektetői értékeléstől való félelem (pénzügyi alapú döntés). Adott esetben az iparági mintázatok ellenére is döntöttek német cégek a kivonulás mellett, mint például a Henkel, amely késleltetett kivonulását szintén pénzügyi okokkal indokolta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-s szankciós csomagok hatása az autóipari szektorban a legkiemelkedőbb a megvizsgált minta alapján, itt egységesebb iparági stratégia is kimutatható, hiszen a szankciós korlátozások miatt orosz vonatkozású tevékenységeik fenntartására nem nyílt lehetőség. Külön ki kell térnünk rá, hogy kutatásunk eredményeként megállapítható, a vállalatok nem mindig a stratégiájuk valós okát kommunikálták a közvélemény felé. A vegy- és gyógyszeripari szektor német szereplői esetében kevésbé egységes a mintázat, és társadalmi tényezőket is figyelembe vettek, mint az ország egészségügyi ellátása fölötti felelősség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány a stakeholderek által generált, a vállalati döntést befolyásoló nyomást külön stratégiai iránynak tekinti. Az érintettek (alkalmazottak, beszállítók, partnerek stb.) elvárásai késztették az informatikai szolgáltató SAP-t a kivonulás bejelentésére, kései időpontban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az orosz piacon továbbra is tevékeny vállalatok esetében két irányt különböztet meg a tanulmány a vizsgált minta alapján:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Pénzügyi megfontolásból, a shareholder értékeket priorizálva döntött a legtöbb, a tanulmányban vizsgált élelmiszeripari szereplő a maradás mellett, viszonylag egységes iparági stratégiát meghatározva (Storck, Metro, Ritter Sport).
  • Szociális: a Bayer vegyipari óriás az orosz piac ellátása iránt érzett felelőssége miatt nem vonult ki, szemben a versenytársaival (BASF, Evonik, Henkel).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A morális alapú stratégiai döntéshozás jellemzően Ukrajna támogatásával járt együtt az orosz vonatkozású üzleti tevékenység fenntartása esetén is, pl. Ritter Sport, Bayer. Nagy méretű vállalatok jelentős felelősséget érezve nyújtanak segélyt a megtámadott országnak akkor is, ha a stratégiai irány kialakítását nem elsősorban morális értékek határozták meg.
 

5. Konklúzió

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk arra az eredményre vezetett, hogy a német cégek orosz piaci reakcióinak mintázata a kivonuló, maradó és az Ukrajnát támogató opciót mutatja. A vizsgált minta alapján eltérések vannak az időzítést, a kommunikációt és az iparági mintázatok követését illetően. Idősíkon elemezve egyértelműen kimutatható, hogy bizonyos cégek a korlátozó EU-s szankciókat megelőzően, saját stratégiai (morális) okokból döntöttek az orosz piaci tevékenységük felszámolása mellett, felvállalva a negatív gazdasági következményeket, ami összhangban van a stakeholderek által képviselt tendenciával (az orosz agresszió elítélése). Más vállalatok esetében jóval a szankciós csomagok beindulását követően, elsősorban nem a szankciókra, hanem pénzügyi tényezőkre hivatkozva számolták fel az orosz piaci gazdasági aktivitásukat. Olyan cégeket is tartalmaz a kutatási minta, amelyek a szankciók ellenére sem szüntették meg orosz piaci tevékenységüket, jellemzően shareholderi vagy felelősségérzeti okokból. Tehát kutatásunk bizonyította, hogy semmiféleképpen nem tehetünk egyenlőségjelet a kivonuló cégek és az EU-s szankciós csomagok közé. Egyedül az autóipari cégek esetében tudtunk bizonyítottan az EU-s szankciók hatására meghozott iparági döntéseket kimutatni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szankciók fokozatossága elvileg lehetőséget ad a cégeknek egyrészt az intézkedések alkalmazására, másrészt a folyamatos monitoringra is. Azt is látni kell, hogy egyes intézkedések gazdasági hatásai csak közép- vagy hosszú távon mutatkoznak meg, ilyen értelemben tehát a „hatásmonitoring” eleve nehezített. Ami marad a cégeknek, az a magas fokú bizonytalanság, folyamatos alkalmazkodási kényszer, soha nem látott menedzsment-kihívások (a koronavírus okozta egyébként is terhelt globális gazdasági helyzetben).
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chikán Attila (2003): Vállalatgazdaságtan. Budapest: AULA Kiadó, ISBN 9639478288

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Czakó Erzsébet – Reszegi László (2010): Nemzetközi vállalatgazdaságtan. Budapest: Alinea Kiadó, ISBN 9789639659476

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dieringer, Jürgen – Huszák, Loretta (2010): Ungarn – Die verhinderte Dezentralisierung. In: Dieringer, Jürgen – Sturm, Roland (eds.): Regional Governance in EU-Staaten. Verlag Barbara Budrich, 326–344. DOI: 10.2307/j.ctvdf04pr.21, ISBN 9783866492653

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ergocun, Gokhan (2023): Major German Brands Still Active in Russia Despite Sanctions, Military Support for Ukraine. AA – Anadolu Ajansı. 26. 01. 2023. https://www.aa.com.tr/en/economy/major-german-brands-still-active-in-russia-despite-sanctions-military-support-for-ukraine/2798018

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Európai Tanács (2023): Időrendi áttekintés – Az Oroszországgal szemben az ukrán válság nyomán bevezetett uniós korlátozó intézkedések. https://www.consilium.europa.eu/hu/policies/sanctions/restrictive-measures-against-russia-over-ukraine/history-restrictive-measures-against-russia-over-ukraine/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

European Parliament (2023): Eurobarometer. Public Opinion on the War in Ukraine. https://www.europarl.europa.eu/at-your-service/en/be-heard/eurobarometer/public-opinion-on-the-war-in-ukraine

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Evenet, Simon – Pisani, Niccolò (2023): Less than Nine Percent of Western Firms Have Divested from Russia. SSRN, 13 Jan 2023. Last revised: 14 Apr 2023. DOI: 10.2139/ssrn.4322502, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=4322502

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Glambosky, Mina – Peterburgsky, Stanley (2022): Corporate Activism during the 2022 Russian Invasion of Ukraine. Economics Letters, 217, 110650. DOI: 10.1016/j.econlet.2022.110650, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0165176522002099

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Göbelbecker, Jona (2022): Russland als Handelspartner der deutschen Chemieindustrie. Chemie Technik, 22. Feb. 2022. https://www.chemietechnik.de/markt/russland-als-handelspartner-der-deutschen-chemieindustrie-727.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hofbauer, Hannes (2023): Vom US-/EU-Sanktionsregime gegen Russland zur Entwestlichung Eurasiens. In: Hofbauer Hannes – Kraft Stefan (Hrsg.): Kriegsfolgen. Wie der Kampf um die Ukraine die Welt verändert. Wien: Promedia Verlagsgesellschaft, 195–222. ISBN 978853719046

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Humpert, Malte (2023): German Oil and Gas Company Faces Criticism for Slow Exit from Russia. High North News, 27 Jan. 2023. https://www.highnorthnews.com/en/german-oil-and-gas-company-faces-criticism-slow-exit-russia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Huszák Loretta (2005): EU-induzierter politischer Wandel in den neuen Mitgliedstaaten: Von der Transformationsforschung zu den neoinstitutionellen Ansätzen. In: Cyrus, Salimi-Asl – Wrasse, Eric – Schuch, Gereon (eds.): Die Transformation nationaler Politik. Berlin: Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik, 13–38. http://tinyurl.com/4dzfb5n8

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Huszák Loretta – Szirbik Miklós (2021): Németország: A koalíciós tárgyalások intenzív szakaszban vannak. Magyar Közgazdasági Társaság – Fejlődésgazdaságtani Szakosztály, 2021. 10. 22. https://fejlodesgazdasagtan.hu/2021/10/22/nemetorszag-a-koalicios-targyalasok-intenziv-szakaszban-vannak/#more-953

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Link, Christian Wilhelm (2023): Continental verkauft Werk in Russland und kündigt Einsparungen bei Contitech an. Rundblick. 08. Mrz 2023. https://www.rundblick-niedersachsen.de/continental-verkauft-werk-in-russland-und-kuendigt-einsparungen-bei-contitech-an/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pajuste, Anete – Toniolo, Anna (2022): Corporate Response to the War in Ukraine: Stakeholder Governance or Stakeholder Pressure? European Corporate Governance Institute – Finance Working Paper No. 839/2022. DOI: 10.2139/ssrn.4183604, https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=4183604

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pfister, Sandra (2022): Russlands Wirtschaft stabiler als gedacht. Deutschlandfunk, 27. 12. 2022. https://www.deutschlandfunk.de/russlands-wirtschaft-wirkung-sanktionen-100.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schmahl, Stefanie (2022): Völker- und europarechtliche Implikationen des Angriffskriegs auf die Ukraine. Neue Juristische Wochenschrift, 75, 14, 969–974.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ukrainian World Congress (2023): Ukraine Designates Metro Cash & Carry as a War Sponsor. Ukrainian World Congress, 1 March 2023. https://www.ukrainianworldcongress.org/ukraine-designates-metro-cash-carry-as-a-war-sponsor/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

UN (1994): Memorandum on Security Assurances in Connection with Ukraine’s Accession to the Treaty on the Non-Proliferation of Nuclear Weapons. Budapest, 5 December 1994. 2-23-22_ukraine-the_budapest_memo.pdf (harvard.edu)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

UN (2022): Security Council Fails to Adopt Draft Resolution on Ending Ukraine Crisis, as Russian Federation Wields Veto. Meetings Coverage and Press Releases, 25 February 2022. https://press.un.org/en/2022/sc14808.doc.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

US Department of State, Office of the Spokesperson (2022): The Impact of Sanctions and Export Controls on the Russian Federation. Fact sheet. 20 October 2022. https://www.state.gov/the-impact-of-sanctions-and-export-controls-on-the-russian-federation/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Yale CELI. (n. d.): Yale CELI List of Companies Leaving and Staying in Russia. Yale School of Managament. https://www.yalerussianbusinessretreat.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Szirbik Miklós a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem jogász végzettségű oktató munkatársa. A Budapesti Corvinus Egyetem harminc éve nyújt német nyelvű gazdaságtudományi képzést, amelynek vezetője Huszák Loretta, Balogh Laura pedig végzős hallgatója. A szerzők és a Budapesti Corvinus Egyetem Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma közötti szakmai együttműködés folyamatos (korábbi szakaszaihoz lásd: Huszák–Szirbik, 2021), jelen tanulmány ötlete is egy szakkollégiumi kurzuson született meg. A tanulmány alapját a Budapesti Corvinus Egyetem intézményi TDK-ján született dolgozat képezi.
2 Például a testület 2022 februárjában hozott döntése: International Court of Justice: Armed Activities on the Territory of the Congo.
3 Lásd Case Concerning Military and Paramilitary Activities in and against Nicaragua, Merits, ICJ Reports, 1986 (Nicaragua v. USA), para. 246.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave