Cím:

Kommunikációs terek

  
DOI: 10.1556/2065.179.2018.2.18
  

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kötet a Doktoranduszok Országos Szövetsége Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályának éves kiadványa, sorozatban a harmadik. Nincs központi téma, amely köré a tanulmányok szerveződnek, közös pontjuk az interdiszciplináris szemlélet és a kortárs jelenségek, több esetben a digitalizáció és a megváltozott médiafogyasztási szokásokra való reflexió.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Síklaki István Önámítás és konfabuláció című műhelybeszélgetésének szöveges változata azzal a megállapítással indul, miszerint ha információhiánnyal találkozunk, akkor ezt nem fogadjuk el, hanem kitalálunk egy olyan értelmezést, amely a hiányt kitöltve végül koherens egésszé áll össze. A tanulmány alapos áttekintést nyújt az önámítás és konfabuláció fogalmairól, többnyire pszichológiai kísérleteken keresztül. Végül rávilágít ezen jelenség énvédő szerepére, majd levonja a konklúziót, miszerint „az önámítás és konfabuláció az emberi gondolkodás, észlelés, és általában a kogníció természetes üzemmódja, hiszen mindig hiányos adatokból kell dolgozni”. A tanulmány megállapításai nem kizárólag a pszichológia számára lehetnek hasznosak, hanem általánosan a kommunikációkutatás számára is.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Korpics Mária műhelybeszélgetése (A szakrális kommunikációról, egyénről és közösségről a zarándoklat kapcsán) a szakrális kommunikáció kutatásának szembeötlő hiányára hívja fel a figyelmet, majd ezt a hiányt pótolva a zarándoklat jelenségén keresztül mutatja be saját kutatásának eredményeit. Munkája során elsősorban a kommunikáció participációs modelljére épít, és arra tesz kísérletet, hogy elemeire bontsa a szakrális kommunikáció jelenségét.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Honvéd Művészegyüttes 1956-os kínai turnéjának rekonstruálására és elemzésére vállalkozik Böröcz József „Modernet, magyart, európait”: A Honvéd Művészegyüttes országreprezentációs repertoárja az 1956 őszi kínai vendégszereplésen című tanulmánya. Mivel a fellépésekről nem készültek felvételek, ezért néhány fennmaradt dokumentum segítségével igyekszik bemutatni az előadások reprezentációs logikáját és a mögöttük rejlő ideológiai szándékokat.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Iványi Márton tanulmányának (Deconstructing Netizenry: The Transnational Mission Civilisatrice Conveyed by Digital Media) központi témája a virtuális civil (civilizáló?) aktivizmus, illetve elsősorban annak ideológiai háttere. A szerző elemzi a fogalom tágabb történelmi és társadalompolitikai kontextusát, majd áttekintést ad többek között az arab tavasz és a digitális írástudó elit jelenségekről. A tanulmány szándéka szerint feltárja mindezek történelmi meghatározóit, amelyek vélhetően politikai-gazdasági és nagyhatalmi stratégiák mentén épülnek fel.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Komár Zita The Art of Teaching: Education is Action című írása a huszonegyedik századi oktatás legújabb lehetőségeit veszi számba. A szerző szerint az oktatási módszerek nemcsak átalakuláson mennek keresztül, de többféle, összetett kihívás elé is néznek. Fontos szempont a kreativitás előtérbe helyezése, a hallgatók igényeinek és elvárásainak figyelembevétele. A tanulmány gyakorlati példákon keresztül mutatja be a legújabb oktatási lehetőségeket.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az általános beszéd szélsőséges, vagy a szélsőséges beszéd az általános? című esszéjében Rákóczy Zsuzsanna kommentek elemzésével keresi a választ a címben feltett kérdésre. Kutatásának kiindulópontja egy, a pestisracok.hu hírportálon megjelent videó, melyről a publikálás után nem sokkal kiderült, hogy álhír (nem ott és nem azt ábrázolja, amit a cikk állít). Az eredeti és a helyreigazító tartalom összefüggéseiből megállapítja, hogyan változott vagy nem változott a kommentelők álláspontja. A tanulmány elején összefoglalja a magyarországi idegengyűlölettel kapcsolatos legfrissebb adatokat is.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Bognár Csaba tanulmánya (Kommunikációs változások a jogi szolgáltatások terén az információs társadalomban) azt vizsgálja, hogy az információs társadalom milyen új kihívásokat támaszt az ügyvédi hivatással szemben. Alaptétele, hogy az internet, a közösségi média használatával nemcsak az emberi kapcsolatok, a gazdasági élet, de a jogi szolgáltatási piac hivatalos kapcsolattartási formái is átalakultak. Ahogy például a szerzői jog esetében, a digitális kor olyan helyzeteket teremt az ügyvédi szakma számára is, amelyek nem mindig felelnek meg a törvényi környezet elvárásainak.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A globális gazdasági válság kezelésének kommunikációs stratégiáival foglalkozik Jele Ágnes esszéje. A válság rendszerszintű változást eredményezett a világ vezető bankjainál, ennek egyik jele a jegybankoknál az előretekintő iránymutatás (forward guidance) megjelenése volt, ami egy kommunikatív természetű monetáris politikai eszköz. Lényege, hogy a jegybankok arra tesznek kísérletet, hogy a döntéshozók jövővel kapcsolatos várakozásait a jelenben úgy befolyásolják, hogy azok a kívánt jövőbeli kimenetelhez vezessenek. A szerző egy esettanulmányon keresztül vizsgálja, hogy az Európai Központi Bank történetének eddigi legjelentősebb beszédében Mario Draghi hogyan próbálta meg befolyásolni a gazdasági szereplőket.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Egy tudományosan nem eléggé megalapozott, mégis magát makacsul tartó állítás tudományos sikerét, illetve a tézist cáfoló tudományos eredményeket vázolja fel Nagy Júlia Re-generáció, avagy nemcsak a húszéveseké az e-learning című írása. Az állítást Marc Prensky fogalmazta meg 2001-ben, miszerint az online, hipertextuális médiakörnyezetben szocializálódó ifjúság másféle oktatást igényel, mint korábban a szüleik generációja. Prensky digitális bennszülött–digitális bevándorló dichotómiája szerint a különbségek nem tüntethetők el, és a két csoport között a legfontosabb választóvonal az életkor. Nagy Júlia tanulmánya feltérképezi, hogy a közelmúltban milyen kutatások jelentek meg a témában. Konklúziójában egy új hipotézist fogalmaz meg, mely újabb kritikai vizsgálat kiindulópontja lehet. E szerint az immár klasszikussá vált Prensky-dichotómiát sokan idézik, a kevésbé életkorközpontú megközelítést viszont inkább támogatják az empirikus bizonyítékok.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Hanga András Az identitás kulturális szimbólumai című tanulmányában a kritikai kultúrakutatás fontos elméleteit tekinti át, ezek után különböző szubkultúrákat elemez, majd kitér a kortárs értelmezésekre is. Felvázolja a posztmodern társadalom azon jellemzőit, melyek kulcsfontosságúak a kultúrakutatás számára: az új fogyasztási mintákat, az élménytársadalom fogalmát, az önmegvalósítás társadalmi jelentőségét. Kitér a média befogadáselméleteire, majd ismerteti a frankfurti iskolához köthető tömegkultúra–magaskultúra ellentétet (utána pedig Herbert J. Gans és Richard Schusterman erre vonatkozó kritikáját). A populáris kultúra tematizálásáról tér át a szubkultúrák jellemzésére. A kortárs jelenségekről, azaz a szubkultúrákat felváltó színterekről az utolsó fejezetben esik szó, ezután „összefoglaló helyett” a popénekesnő Madonnával kapcsolatos esettanulmányok összefoglalója következik.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A fotóantropológia egyik alapvetését bizonyítja be saját kutatási élményein keresztül Tóth Judit Gabriella Egy szerelem története. Avagy miként válhat a fotóantropológia a kutatási módszertan részévé a személyes emlékezet vizsgálatában című tanulmánya. Az alapvetés szerint a fotó önmagában nem elég egy adott probléma vizsgálatához, az etnológiai ismeretanyag feltárásához minden esetben szükséges egy interjú a fotó tulajdonosával (vagy szereplőjével).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A nők videojáték-beli reprezentációját vizsgálja Péter-Szabó Richárd írása. Egy nagyon releváns kutatás rajzolódik ki, ugyanis mint a szerző írja, a szórakoztatóiparon belül a videojáték-ipar a filmipar mögött a második helyen áll, megelőzve a zeneipart. Tehát hatalmas tömeget érint, ezért valós jelentősége és hatása lehet annak, ahogy a nőket megjeleníti. A tanulmány a következő kérdésekre keresi a választ: milyen vizuális megjelenítéssel reprezentálják a női karaktereket a videojátékokban, milyen viselkedési aspektusokkal ruházzák fel ezeket a karaktereket, illetve milyen számban fordulnak elő női karakterek a játékokban?

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A harmadik kultúrás gyerekek című tanulmányban Nagy Györgyi azoknak a gyerekeknek, fiataloknak az interkulturális helyzetét elemzi, akik tartósan külföldi iskolában tanulnak, szüleik révén kulturálisan sokszínű környezetben nőnek fel. A szerző szerint megfigyelhetőek az úgynevezett harmadik kultúrás személyiségjegyek, azaz világnézeti, gyakorlati készségek terén tapasztalható különbségek, különösen olyan gyerekekhez képest, akik homogénebb környezetben nőnek fel.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

(Hanga András szerkesztő: Kommunikációs terek 2017. Budapest–Sepsiszentgyörgy: DOSZ-T3 Kiadó, 2017)
 
Nagy Zsófia
PhD-hallgató
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Film-, média- és kultúraelméleti doktori program