Cím:

A kutatóknak szánt közösségi médiáról5

 
Koltay Tibor
PhD, Dr. habil.
Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Kar Információs és Kommunikációs Tanszék
koltay.tibor@uni-eszterhazy.hu
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: közösségi média, ResearchGate, nyílt hozzáférés
 
DOI: 10.1556/2065.178.2017.10.14
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Egyéb, a közösségi médiát érintő kérdések tárgyalása mellett 2014-ben már megosztottam a Magyar Tudomány olvasóival néhány gondolatot az olyan fórumok (oldalak, platformok, szolgáltatások) működéséről és hatásáról, mint az Academia.edu (URL1) és a ResearchGate (URL2). A Mendeley (URL3), amely eredetileg a hivatkozások kezelésének eszköze volt, mára már a kutatói önmenedzselésben és kapcsolatépítésben kíván szerepet játszani, továbbá a Kudos (URL4) is versenybe szállt a kutatók kegyeiért. Ez azt mutatja, hogy a kutatóknak szánt (röviden kutatói, akadémiai) közösségi média egyre jobban jelen kíván lenni a tudományos életben.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ezek a szolgáltatások arra szolgálnak, hogy a kutatók reklámozni tudják magukat, megerősítsék önbecsülésüket, és bővítsék szakismereteiket. A kutatói közösségi média emellett a szakmai közösséghez való tartozást és a kollégákkal való interakciót kínálja résztvevőinek, viszont nem jellemző rá kikapcsolódási és szórakozási funkció, amely nagyban meghatározza a közösségi média által nyújtott platformok többségét (Meishar-Tal – Pieterse, 2017).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ami a konkrét tevékenységeket illeti, ezekre a felületekre feltölthetjük írásainkat (főként cikkeinket) vagy az azokhoz vezető linkeket. A minket érdeklő témákban értesítést is kaphatunk a mások által feltöltött írásokról, így viszonylag gyorsan értesülünk az újdonságokról. Saját publikációink hatását pedig olyan alternatív mérőszámok mentén követhetjük nyomon, mint a cikkek letöltéseinek száma, Ezen kívül személyes profilunkat is megadhatjuk, számos adatot közölve magunkról (Meishar-Tal – Pieterse, 2017).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Bár van több vagy kevesebb – szolgáltatásonként eltérő mértékű és változó időtávlatú – tapasztalatom ezeknek a fórumoknak a használatáról, nem személyes benyomásaimról kívánok beszámolni. Ezek ugyanis nem módszeres, jól megtervezett vizsgálat eredményeként keletkeztek. A fenti fórumokat ugyan viszonylag rendszeresen használom, tapasztalataim mégis véletlenszerűnek tekinthetők. Ennek némileg ellentmondva azt mondhatom, hogy élményeim hasonlítanak ahhoz, amiről Martin A. Hubbe vegyész, az Észak-Karolinai Állami Egyetem professzora tudósít. Hubbe feliratkozott a ResearchGate-re, de nem aktív használója, mégis hetente kap egytucatnyi, az alábbiakhoz hasonló üzenetet:
  • Önnek új követője van.
  • Egy hivatkozást találtunk az Ön művére.
  • Egy kutató éppen most olvasta az Ön publikációját.
  • XY úgy gondolja, hogy Ön a következő publikáció szerzője.
  • A múlt héten 41%-kal többen olvasták az Ön publikációit (Hubbe, 2014).
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A személyes benyomások fontosak, de mindenképpen szubjektívnek tekinthetők, ezért inkább a téma szakirodalmára támaszkodom. Ez a szakirodalom – gyakran empirikus kutatások eredményeit tükrözve – figyelemre méltó eredményeket hozott. A megjelent írások főként (esetenként kizárólag) a ResearchGate jellemzőit vizsgálják, ezért én is erre a fórumra fogok koncentrálni. Ennek a megkülönböztetett figyelemnek egyik oka nyilvánvalóan az, hogy sokak szerint a Research­Gate a legismertebb kutatói közösségi szolgáltatás (Hajnal Ward et al., 2014).
 
A ResearchGate

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate-nek, amely főként az egyetemekhez és kutatóintézetekhez köthető személyek jelentkezését fogadja el, 2017 februárjában több mint 12 millió résztvevője volt (URL5).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate-re a legnagyobb számú cikket a következő öt szakterület kutatói töltötték fel (a Scopus kategóriái szerint, csökkenő sorrendben felsorolva):
  • orvostudomány,
  • fizika és csillagászat,
  • biokémia, genetika, molekuláris biológia,
  • mezőgazdaság-tudomány és biológiai tudományok,
  • anyagtudomány.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Bár a humanióra és a társadalomtudományok lefedettsége viszonylag gyenge, a cikkek sokféle diszciplínából kerülnek ki, és koruk is eltérő, bár nagyobb azok száma, amelyek a legutóbbi évekből származnak. Valószínűsíthető, hogy a régebbi cikkek nem azzal a célzattal kerültek be a ResearchGate-be, hogy nagy hatással legyenek a kutatásra. Ennek ellenére a megtekintések száma egyharmada a frissebb cikkekének, ami azt jelenti, hogy értelme van a régi cikkek feltöltésének, hiszen ezek is figyelmet kapnak, bár az újabb keletű cikkek prioritása nyilvánvaló. Hasonlóképpen elmondható, hogy az összes tudományterület cikkeit feleannyian nézik meg, mint a legnépszerűbb szakterületek cikkeit, ezért nincs okunk rá, hogy elhanyagolhatónak tekintsük ezeket a területeket. Hozzá kell viszont tennünk, hogy ezeket a megállapításokat Mike Thelwall és Kayvan Kousha (2017) azt feltételezve tette meg, hogy a ResearchGate semmilyen irányban nem manipulálta.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate folyamatosan frissíti a kutatók hírnevét minősítő, alternatív jellegű mérőszámokat (metrikákat), amelyeknek alapját többek között a profiljukban feltüntetett publikációk, továbbá ezek letöltésének száma adja. További mutatóként szolgál annak száma, hogy hányszor nézték meg a ResearchGate-en nyilvántartott publikációk metaadatait (Thelwall – Kousha, 2015).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Legfőbb mérőszáma az RG Score, amely arra a feltételezésre alapul, hogy a jó hírnév közösségi természetű, és az együttműködésen alapul, viszont számításának pontos módját nem ismerjük. Átláthatóságáról és érvényességéről ezért is tér el egymástól a ResearchGate-et vizsgáló kutatók véleménye.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate háromszáz résztvevőjét vizsgálva Min-Chun Yu és munkatársai (2016) úgy találták, hogy az RG Score hatékony indikátor az egyes kutatók teljesítményének megítélésére. Hubbe (2014) viszont úgy látja, hogy ez a mérőszám nem annyira a lektorált publikációkon alapul, mint azon, hogy miként viszonyulnak hozzájuk a ResearchGate felhasználói, tehát részben a népszerűséget és a hálózaton belüli befolyást minősíti. Másképpen szólva, ez az oldal az introvertált kutatókkal vagy a forradalmárokkal szemben a csapatjátékosokat részesíti előnyben.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

RG Score pontjaink azzal is nőnek, ha a ResearchGate más felhasználóinak kérdéseire válaszolunk, vagy magunk teszünk fel kéréseket nekik, továbbá ha vannak követőink. Éppen ezért a ResearchGate-et használó intézmények és kutatók pozitív diszkriminációjáról beszélhetünk (Thelwall – Kousha, 2015).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate az RG Score mellett kilenc további mérőszámot kínál úgy, hogy felhasználói ezek közül választhatnak, sőt egymással kombinálhatják is őket. Gyengesége viszont, hogy a szoros érdemben vett kutatói (leginkább publikációs) tevékenységen túl nem tud hasonló adatokat nyújtani, így például nem tükrözi oktatási tevékenységüket, valamint egyelőre nem tudtak kifejleszteni megfelelő indikátort magának a részvételnek a mérésére és „honorálására”, pedig – közösségi oldalként – fontos lenne a nagyszámú és aktív résztvevői gárda kialakítása (Nicholas et al., 2016). Tegyük még hozzá, hogy Hubbe (2014) szerint túl sok az értelmetlen mérföldkő, amelyet a ResearchGate felvonultat, így a tíz mérőszám megléte valójában nem jelent erősséget.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ezt a tevékenységi kört vizsgálva Wei Jeng és munkatársai (2017) három szakterület, a könyvtár- és információtudomány, a művészettörténet és az asztrofizika kutatói által elhelyezett posztokat elemezte. Többek között azt találták, hogy sok esetben a kérdező intenciója, vagyis az, hogy kérdezni kívánt vagy vitát kezdeményezett, nagyobb mértékben befolyásolja az üzenetek tartalmát, mint a kérdező szakterülete. Ugyanakkor a művészettörténet területén a válaszokra hosszabb ideig kellett a kérdezőknek várniuk. Emellett a művészettörténészek viszonylag gyakran igényelték közvetlenül a szükséges forrásokat (például képeket). Sokan kértek és küldtek közülük könyveket. A könyvtár- és információtudomány kutatóira az volt jellemző, hogy a vitakérdések megválaszolása az információs kérdésekénél hosszabb időt vett igénybe. Ritkán hivatkoztak ismert elméletekre és fogalmakra, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy inkább szakirodalmi hivatkozásokat nyújtanak, mint közvetlen válaszokat, továbbá megközelítésük gyakorlat- és szolgáltatásorientált. Az asztrofizika esetében viszont az elméletek és keretrendszerek álltak a középpontban, továbbá a válaszok több mint fele tényeket tartalmazott.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate figyelemre méltó és viszonylag népszerű újításai közé tartozik, hogy a folyamatban lévő projektek adatai is megjeleníthetők az oldalain (URL6). Ezek az anyagok gyakran a projektek eredményeként létrejött publikációk, de a szó szoros értelmében vett projektleírások is megtalálhatók itt.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kézenfekvő módon ahhoz, hogy a résztvevők cikkeinek és könyveinek PDF-példányai letölthetők legyenek, fel is kell őket tölteni. A feltöltés azonban a szellemi tulajdonjog korlátjaiba ütközhet. Hubbe (2014) állítja is, hogy a szellemi tulajdonjogokat hanyagul kezelik a ResearchGate-en.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Éppen ezeknek a megállapításoknak a megléte motiválta azokat a vizsgálatokat, amelyek során a ResearchGate-re feltöltött cikkeket abból a szempontból vizsgálták, hogy azok a szerzői jogi előírásoknak megfelelően kerülnek-e fel oldalaira. Az elérhető cikkek közül ötszázat választottak ki véletlenszerű mintavétellel. Ebből 108 cikk (21,6%) eleve nyílt hozzáférésű volt, tehát – a nyílt hozzáférés arany­útját követve – ingyenes folyóiratokban vagy szerzői díj megfizetését követően jelent meg, vagy hibrid, tehát teljes hozzáférésű cikkeket is közlő, de előfizetésre alapozott folyóiratokban – megint csak szerzői díj megfizetése fejében – közölték. Ezekben az esetekben természetesnek tekinthető, hogy a cikkek végleges változata kerül repozitóriumokba vagy intézményi, esetleg szerzői honlapokra.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A szerzői jogi szabályszegések gyanúja a zöld út megvalósítása kapcsán merül fel. Ez 392, nem alapértelmezetten nyílt hozzáférésű cikket érintett. A vizsgált cikkeket közlő folyóiratok 88,3 százalékában a kiadó vagy a folyóirat megengedi, hogy a szerzők maguk archiválják cikkeik PDF-példányait, tehát valamilyen formában ingyenesen rendelkezésre bocsássák cikkeiket. A probléma az, hogy az előírások sokszor bonyolultak, és kiadónként el is térnek egymástól. Így aztán a szerzők cikkeiknek nem mindig azt a változatát töltik fel, amelyeket az előírásokban a kiadók megjelöltek. Ezek az értelmezési gondok nagy számban a cikkek végleges változatainak közölhetőségéhez kötődnek.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mindenesetre az a tény, hogy a ResearchGate-re feltett PDF-fájlok 51,3%-a nem felelt meg a kiadók támasztotta követelményeknek, veszélyt jelent a ResearchGate számára, mivel a cikkek PDF-fájljaihoz való hozzáférés fontos szolgáltatása; ha viszont túl sok cikk szegi meg a szerzői jogi szabályokat, akkor a kiadók lépéseket fognak tenni a ResearchGate ellen, ahogyan ez az Acade­mia.edu esetében meg is történt. A ResearchGate életképessége tehát nagyban azon múlik, hogy meg tudja-e győzni a szerzőket arról, hogy be kell tartaniuk a kiadók előírásait. Az is fontos, hogy segíteni is tudja őket, például azzal, hogy monitorozza a szerzői jogi előírások betartását. Célszerű volna, ha nemcsak biztatná résztvevőit a PDF-példányok feltöltésére, hanem figyelmeztetné is őket arra, ha valamelyik adott folyóirat nem engedi azt meg (Jamali, 2017).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Tudnunk kell viszont, hogy több kiadó tiltja a kutatói közösségi oldalakra történő felöltést, ugyanis csak akkor engedi meg a PDF-példányok elhelyezését, ha azok intézményi, szakterületi repertóriumokba vagy intézményi és személyes honlapokra kerülnek. Ennek megfelelően nem egyszerű a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása, ha a kutatói közösségi média aktív használói vagyunk. Az Emerald kiadói csoport például az akadémiai közösségi oldalakon csak azt engedi meg, hogy intézményi repertóriumokban elhelyezett PDF-példányok URL-jét adjuk meg (URL7).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

David Nicholas, Eti Herman és David Clark (2016) szerint a ResearchGate néha már idegesítően sok e-mailt küld az oldalain zajló tevékenységekről és a kutatók eredményeiről. Ugyanakkor gyakran nem informálja őket megfelelően a szolgáltatásaiban bekövetkezett változásokról.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Összességében úgy tűnik, hogy a kutatók nem aknázzák ki teljességgel az oldal lehetőségeit, különös tekintettel annak közösségi jellegére, mivel megelégednek azzal, hogy publikációikat közszemlére tegyék, és mások írásait felfedezzék, majd letöltsék.
 
Következtetések

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kutatóknak szánt közösségi oldalak használata annak ellenére terjed, hogy az oktatók és a kutatók rendelkezésére állnak különböző repozitóriumok, amelyek megtalálhatóvá és elérhetővé teszik publikációikat (Thelwall – Kousha, 2015). Nem véletlen tehát, hogy – amint az a fentiekből is látható volt – napjainkban egyre több elemzés jelenik meg a kutatói közösségi média jellemzőiről, ami azt mutatja, hogy irántuk kézzelfogható módon és egyre jobban fokozódik az érdeklődés.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia természet- és társadalomtudományi kutatóinak empirikus vizsgálata azt mutatja, hogy a megbízhatóság és a hitelesség továbbra is a legfontosabb a számukra, és ezt a lektorálás garantálja. Mivel a hitelesség a kutatók személyéből következik, üzeneteket akár blogokon vagy közösségi oldalakon is küldenek, viszont ezekre általában nem hivatkoznak, mivel előmenetelük feltétele, hogy a lektorált folyóiratcikkeket (néha könyveket) publikálják, és azokra hivatkozásokat kapjanak (Watkinson et al., 2016).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mindez nincsen másként a fiatal, pályakezdő kutatók esetében sem. Száztizenhat fiatal amerikai, brit, francia, kínai, lengyel, maláj és spanyol kutatót vizsgálva azt találták, hogy nincs más választásuk, mint alkalmazkodni, vagyis arra törekedni, hogy nagy presztízsű folyóiratokban publikáljanak. Erről nem is panaszkodnak. A folyóiratok nyílt hozzáférése vagy innovatív volta nem vonzó számukra. Bár lehetőséget látnak a kutatói közösségi médiában, annak használata esetükben főként arra szorítkozik, hogy cikkek PDF-példányait szerezzék meg, továbbá építsék maguk és publikációik digitális jelenlétét (CIBER, 2016; Nicholas et al., 2017).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mindez nem meglepő, hiszen a tudományos jó hírnév és az eredmények megtalálhatósága mindig is a tudományos közösség prioritása volt (Hajnal Ward et al., 2015).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A ResearchGate olyan tevékenységeket állít középpontba, amelyek a kutatói karrierépítés eszközeivé válhatnak úgy, hogy jó hírnevüket továbbra is ugyanazon a szűk mezsgyén haladva építik, amelyet a nagy presztízsű folyóiratokban közölt cikkek és az azokra kapott hivatkozások száma határoz meg (Nicholas et al., 2016).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A jelenlegi helyzet megváltozhat a jövőben, de nem érdemes az ezzel kapcsolatos jóslatokba bocsátkoznunk. A kutatói közösségi oldalakon mérhető jellemzők egyelőre még nem tartoznak a kutatói előmenetel hivatalosan is figyelembe vett jellemzői közé, így hiába van meg annak a lehetősége, hogy az ezekre a közösségi oldalakra érkező hivatkozások számát számba vegyük, vagy nyomon kövessünk olyan információkat, mint a letöltések száma, továbbra is a „klasszikus” hivatkozási adatok képezik a kutatói minőség alapját (Hajnal Ward et al., 2014).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kutatói közösségi hálózatokat (is) jellemző felgyorsult fejlődés ellenére, a fentiek igazolni látszanak korábbi írásom (Koltay, 2014) néhány megállapítását:
  1. A tudományos kommunikáció tágabb értelmezése magában foglalhatja a kutatók személyes életpályájának építését is.
  2. A kutatói közösségi oldalak segítségével a publikációk egy része szélesebb körben válik láthatóvá és elérhetővé.
  3. A közösségi média használatában a kutatók nem térnek el eddigi prioritásaiktól és elveiktől, vagyis a használat megszokott viselkedésüket utánozza és erősíti.
  4. A kutatói közösségi média már kezd nyomot hagyni a tudományos kommunikáción, bár hatása még nem nevezhető hosszan tartónak és rendszeresnek.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Mindezek mellett felmerülhet a kérdés, hogy változott-e az az általános helyzet, hogy a hagyományos értelemben vett kapuőrök, azaz a lektorok, szerkesztők, könyvtárosok egyre kisebb szerepet kapnak az információk szűrésében (Badke, 2004), így az olvasóra vagy – esetünkben – a kutatóra marad ez a szerep. Azt gondolhatjuk, hogy alapvető változás nem történt ezen a téren, viszont tény, hogy a kutatóknak szánt közösségi média korlátozott mértékben új kapuőrnek tekinthető abban az értelemben, hogy a kutatókat hozzásegíti ennek a szerepnek a betöltéséhez, ha valóban a tudományos kommunikációra koncentrál.
 
Irodalom
Badke, William (2004): Research Strategies: Finding Your Way through the Information Fog. 2nd ed. Lincoln, NE: link
Hajnal Ward Judit – Bejarano, William – Dudás Anikó (2014): Tudományos szelfi: szerzői profilok az interneten. Könyvtári Figyelő. 60, 3, 290–304. link
Hajnal Ward Judit – Bejarano, William – Dudás Anikó (2015): Scholarly Social Media Profiles and Libraries: A Review. LIBER Quarterly. 24, 4, 174–204. DOI: 10.18352/lq.9958 link
CIBER (2016): Early Career Researchers: The Harbingers of Change? Final Report from CIBER. link
Hubbe, Martin A. (2017): Why I Don’t Do Academic Social Media… or Do I? BioResources. 12, 2, 2252–2253. link
Jamali, Hamid R. (2017): Copyright Compliance and Infringement in ResearchGate Full-text Journal Articles. Scientometrics. DOI: 10.1007/s11192-017-2291-4 link
Jeng, Wei – DesAutels, Spencer – He, Daquing – Li, Lei (2017): Information Exchange on an Academic Social Networking Site: A Multidiscipline Comparison on ResearchGate Q&A. Journal of the Association for Information Science and Technology. 68, 3, 638–652. DOI: 10.1002/asi.23692
Koltay Tibor (2014): A tudomány és az új média viszonyáról. Magyar Tudomány. 175, 3, 345–349. link
Meishar-Tal, Hagit – Pieterse, Efrat (2017): Why Do Academics Use Academic Social Networking Sites? The International Review of Research in Open and Distributed Learning. 18, 1, 1–22. DOI: 10.19173/irrodl.v18i1.2643 link
Nicholas, David – Clark, David – Herman, Eti (2016): ResearchGate: Reputation Uncovered. Learned Publishing. 29, 3, 173–182. DOI: 10.1002/leap.1035 link
Nicholas, David – Herman, Eti – Clark, David (2016): Scholarly Reputation Building: How Does ResearchGate Fare. International Journal of Knowledge Content Development and Technology. 6, 2, 67–92. DOI: 10.5865/IJKCT.2016.6.2.067 link
Nicholas, David – Rodríguez-Bravo, Blanca – Watkinson, Anthony et al. (2017): Early Career Researchers and Their Publishing and Authorship Practices. Learned Publishing. DOI: 10.1002/leap.1102 link
Thelwall, Mike – Kousha, Kayvan (2015): ResearchGate: Disseminating, Communicating, and Measuring Scholarship? Journal of the Association for Information Science and Technology. 66, 5, 876–889. DOI: 10.1002/asi.23236
Thelwall, Mike – Kousha, Kayvan (2017): ResearchGate Articles: Age, Discipline, Audience Size, and Impact. Journal of the Association for Information Science and Technology. 68, 2, 468–479. DOI: 10.1002/asi.23675
Watkinson, Anthony – Nicholas, David – Thornley, Clare et al. (2016): Changes in the Digital Scholarly Environment and Issues of Trust: An Exploratory, Qualitative Analysis. Information Processing & Management. 52, 3, 446–458. DOI: 10.1016./j.ipm.2015.10.002
Yu, Min-Chun – Wu Yen-Chun Jim – Alhalabi, Wadde et al. (2016): ResearchGate: An Effective Altmetric Indicator for Active Researchers? Computers in Human Behavior. 55, 1001–1006. DOI: 10.1016/j.chb.2015.11.007 link
 
URL1: link
URL2: link
URL3: link
URL4: link
URL5: link
URL6: link
URL7: link
5
Készült az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen” projekt támogatásával.