Cím:

Bevezető

 
Báldi András1, Bozó László2, Józsa János3
1 az MTA doktora, főigazgató
2 az MTA rendes tagja
3 az MTA levelező tagja
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: Nemzeti Víztudományi Kutatási Program, vízgazdálkodás, hidrológiai körfolyamat, vizes élőhelyek, ivóvízellátás, időjárási szélsőségek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.178.2017.10.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A következő évtizedekben a víz értéke és fontossága folyamatosan növekedni fog, a vízhiány jelentős konfliktusok kirobbanásában játszhat szerepet, a tiszta víz pedig a társadalom számára az egyik legfontosabb környezeti érték. A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezően lépett fel a kihívásokra válaszul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az MTA elnöksége 2016. június 28-án fogadta el a Nemzeti Víztudományi Kutatási Programról szóló előterjesztést. Ennek értelmében az MTA – együttműködésben a kormányzat szakirányú szervezeteivel és figyelemmel a nemzetközi trendekre – a víztudományi műhelyek koordinátoraként integráló szerepet töltene be a program megvalósítása során. „A jelenlegi feltételek mellett hatékony és koherens, stratégiai szintű vízgazdálkodási tudományos kutatás hálózati jellegű kell legyen, bevonva az összes releváns hazai víztudományi műhelyt (intézetet, tanszéket) és mozgósítva a nemzetközi tudományos együttműködésben rejlő összes lehetőséget” – áll az előterjesztésben. A fenti előterjesztés egy olyan szakmai anyag alapján készült, amelyet egy víztudományi ad hoc bizottság készített még korábban Lovász László, az MTA elnöke felkérésére. Ezt a szakmai anyagot elsőként egy tudományos konferencián mutatták be, amelyet a 187. közgyűlése keretében szervezett az MTA 2016. május 9-én.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az előterjesztés összesen öt javaslatot tartalmaz:
  1. Induljon egy Nemzeti Víztudományi Kutatási Program, a Kvassay Jenő Terv tudományos alapjainak biztosítása és a víztudományi kutatások nemzetközi élvonalba emelése végett, a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával.
  2. Jöjjön létre az MTA bázisán egy interdiszciplináris Víztudományi Kutatóintézet, az Ökológiai Kutatóközpont keretei között.
  3. Kezdeményezzük egy nemzetközi, interdiszciplináris Duna-régió kutatási program indítását, az EU Joint Research Centerrel és más releváns nemzetközi szervezetekkel együttműködésben.
  4. A jelenleg dezintegrált hidrológiai adatbázisokból jöjjön létre szabad hozzáférésű integrált adatbázis, mely kiterjed a hidrológiai körforgás teljes láncolatára (éghajlat, időjárás, folyók, tavak, felszín alatti vizek, források stb.).
  5. A meteorológiai és hidrológiai adatbázisok gazdái, valamint az MTA bázisán létrehozandó víztudományi hálózat alakítsanak ki szoros tudományos és operatív együttműködést annak érdekében, hogy a hidrológiai körfolyamat atmoszferikus és terresztris részének összekapcsolása az észleléstől az előrejelzések közreadásáig megtörténhessen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az új Nemzeti Víztudományi Kutatási Program számos tudományterület munkáját hangolja össze, sikeres megvalósítása pedig várhatóan elősegíti és hatékonyabbá teszi:
  • a hazai integrált vízgazdálkodást és a minőségi víziközmű-szolgáltatást;
  • a hazai felszíni és felszín alatti vízkészleteink fenntartható hasznosítását;
  • víztesteink jó állapotának, illetve potenciáljának elérését és megtartását, amely az EU Víz Keretirányelv követelménye;
  • az akvatikus ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát;
  • innovatív fejlesztések eredményeként a vízkezelést és víztisztítást, valamint az ivóvízellátás biztonságát;
  • az árvízi védekezést, például az előrejelzések pontosabbá tételével;
  • a szélsőséges időjárási viszonyok földi vízforgalomra kifejtett hatásának jobb megértését, ezáltal a hatékonyabb védekezési eljárások kidolgozásának lehetőségét;
  • a geotermikus energia felhasználásának jelentős növelését és fenntartható használatát;
  • egyedülálló ásvány- és gyógyvizeink humánegészségügyi hatásainak részletesebb megértését, az egészségipar és a gyógyturizmus jelentős további hazai fejlesztését;
  • a rekreáció kiszolgálását, beleértve a horgászatot,strandolást és más vízi szórakozást;
  • határral osztott víztesteink esetében a Kárpát-medencei szintű vízügyi együttműködést;
  • a hazai, egyedülálló vizes élőhelyek hosszú távú védelmét, valamint az ökológiai vízigények pontosítását;
  • a növekvő mezőgazdasági vízigények – beleértve az öntözést – kielégítését;
  • a belvizek és az aszály káros következményeinek csökkentését;
  • a vízzel kapcsolatos tudásexport és nemzetközi oktatási tevékenység megerősödését.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tematikus tanulmánygyűjteményünkben a 2016. május 9-i konferencia tudományos előadásain elhangzottak alapján áttekintést nyújtunk a felszíni és a felszín alatti vizekkel, a vízi ökoszisztémákkal, valamint a víz légköri ciklusával kapcsolatos kutatások eredményeiről.