Amikor sok víz van a területen – belvíz

 
Bíró Tibor
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Baja
biro.tibor@uni-nke.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: belvíz, belvizek felmérése, távérzékelés, belvíz-veszélyeztetettség, belvíz-hidrológia, előrejelzés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.178.2017.10.5
 
A belvíz mint nehezen kiismerhető vízgazdálkodási jelenség

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz rendkívül összetett, nehezen kiismerhető vízgazdálkodási jelenség. Nem véletlen, hogy a hozzákapcsolódó veszélyeztetettséget jórészt tapasztalati úton tudjuk csak értékelni, azaz a múltbeli adatokra támaszkodunk, és abból próbáljuk a jövőt leképezni, az ellene való védekezésre felkészülni. Megjelenésére mindig számítanunk kell, de térbeli eloszlását csak a tényleges elöntések mutatják meg. A belvíz az árvíznél nehezebben mérhető, számszerűsíthető, sokkal több paraméterrel, pontatlanabbul írható le, és jóval bizonytalanabbul jelezhető előre. Nagy területeken, változékony kiterjedéssel és térbeli mintázottsággal jelenik meg, ezért a belvíz természete nehezebben kutatható.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz elleni védekezés a magyar vízgazdálkodás meghatározó feladata. A veszélyeztetettség területi arányát tekintve hazánk különleges helyzetben van. A Kárpát-medence legmélyebb részén elhelyezkedő, nagy kiterjedésű síkvidékeink egységes műszaki beavatkozással elvégzett árvízmentesítése sajátos vízgazdálkodási helyzetet teremtett, és talajtani, domborzati, valamint hidrológiai adottságai jó „táptalajt” szolgáltatnak a belvíz képződéséhez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keletkezésének összetettségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a belvíz értelmezésére több mint ötvenféle meghatározás született. A fogalmak terén egyfajta evolúciónak lehetünk tanúi, amelyet a mindenkori társadalmi-gazdasági környezet formált az egyes szakterületek és ágazatok szempontrendszerei szerint. A belvíz megítélése, hatása és az ellene való védekezés eszközrendszere történelmileg változott és változik, de keletkezése − a szintén történelmileg kialakult rendszerek miatt − hosszú időre determinált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első definíciók a belvíz kialakulásának okaként az árvízmentesítést jelölik meg, éppen ezért csak az árvíztől mentesített területekre vonatkoztatják a belvizet. Az ármentesítési, töltésépítési munkálatok megkezdésével az árvíztől mentesített területeken megjelenő vizek majdnem akkora gondot okoztak a földbirtokosoknak, mint a korábbi árvizek. Ebben az értelmezésben a belvíz az árvízmentesítés következményeként lényegében emberi beavatkozás hatására jön létre, és alakulásának is döntően emberi beavatkozási okai vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fogalmak jelentős része a lefolyástalanságból indul ki, azaz a domborzat szerepét emeli ki, mintegy jelezve, hogy nem pusztán emberi hatások a meghatározók a belvíz kialakulásában. Ezzel arra is utalnak, hogy az ember szerepe a belvíz keletkezésében és a hatások mérséklésében is korlátozott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más fogalmak a csapadék, a talajvízmélység, a felszíni és felszín alatti hozzáfolyás, a hőmérséklet, valamint a talajvízháztartás szerepét emelik ki, azaz a belvizek kialakulásáért a véletlenszerűen kialakuló természeti tényezők egybeesését teszik felelőssé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meghatározó halmazt képviselnek azok a fogalmak, amelyek nemcsak a felszíni elöntést tekintik belvíznek, hanem a közvetlenül hozzá kapcsolódó talajtérben lévő vizet is. Ez alapjaiban más szemléletet kölcsönöz a belvíz megítélésének, genetikájának, kártételeinek és az ellene való védekezés eszközrendszerének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vannak fogalmak, amelyek a belvizet annak hatásai alapján azonosítják, nevezetesen a „káros, helyben nem hasznosítható” vizet nevezik belvíznek. Ez a meghatározás azt igyekszik hangsúlyozni, hogy nem minden vizet kell elvezetni, csak azt, ami kárt okoz, illetve az adott helyen nem hasznosítható, feltételezve, hogy az egzakt módon lehatárolható. A fogalom szerinti kitételeket a területhasználat (mezőgazdaság, település, közlekedés, ipari és gazdasági létesítmények) szempontjából is mérlegelni kell, ami megnehezíti annak eldöntését, mit tekintsünk belvíznek, és hogyan kezeljük azt (Váradi et al., 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban a belvízre általában mint káros jelenségre tekintünk, és az elöntések nagyságának és tartósságának csökkentésére törekszünk. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rámutattak arra, hogy az elöntések nagyságaira (maximális értékére) műszaki megoldásainkkal vajmi kevés befolyásunk van (Kozák, 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

), a tartósság néha rendkívüli erőfeszítésekkel és költségekkel csökkenthető csak. Ebből is látszik, hogy a belvizek természetét kevésbé sikerült kiismerni, a megjelenésére adott válaszok olykor tévúton jártak. Persze ebből az is következik, hogy a belvizekkel meg kell tanulnunk együtt élni, hiszen keletkezésüket megakadályozni nem tudjuk, hasznot viszont vehetünk belőle. Az elvezetett mennyiségek nyilvánvalóan hiányoznak az adott vízrendszerből, és ennek káros hatásait már megtapasztalhattuk (például vízszintsüllyedések).
 
Elöntések és károk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvízelvezető rendszerek XIX. század végétől zajló folyamatos fejlesztésének ellenére az 1940-es évek elején a valaha tapasztalt legnagyobb belvízi elöntések jelentkeztek. 1942-ben megközelítette a 600 ezer hektárt az elöntött terület (Pálfai, 2004). A belvízrendszerek kiépítettségének növekedésével a nyolcvanas évekre az elöntések 50–100 ezer hektárra mérséklődtek. A kiépítettségbe vetett hitet az 1999. évi nagy belvíz jelentősen csökkentette. Az elöntések újra az 500 ezer hektárt közelítették. Az 1998−2000. évi belvizek okait sokan elemezték, és azonos következtetésre is jutottak: a felbomlott nagyüzemi gazdálkodás következtében a táblán belüli vízrendezések és azok fenntartásának megszűnése, csatornák elhanyagolása, a rekonstrukciók hiánya (Somlyódy, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De a tapasztalatok és az okok fejtegetésén túl azóta sem sikerült alföldi méretekben fizikailag „modellezni”, miért is alakultak ki ekkora elöntések. Az 1999−2000. évekéhez hasonló nagyságú elöntések kialakulására sem kellett harminc évet várni. 2010−2011-ben a maximális elöntések 400 ezer hektár körül voltak (1. ábra) (URL1).
1. ábra. Belvízi elöntések Magyarországon (ezer hektár).
Forrás: URL1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvizek elsősorban a mezőgazdaságban okoznak súlyos károkat, például a termés mennyiségének csökkenését, minőségének romlását, a tenyészidő módosulását, valamint a talajszerkezet, talajminőség romlását és a talaj mikrobiológiai aktivitásának csökkenését. Ez utóbbi hatások együttesen csökkentik a talaj termékenységét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A károk értelmezése sokrétű és ágazatfüggő. Értéke a jelentősebb (200–300 ezer ha közötti) elöntések idején 10–20 Mrd Ft körül lehet (Somlyódy, 2011), de ez csak közvetlenül az adott évben értelmezhető, a nyílt vízborításokhoz köthető károkat foglalja magában, azokat is pontatlanul. A belvíz közvetett, késleltetett hatásait célszerű lenne számszerűsíteni, hogy a döntéshozók világosabb képet kapjanak a problémáról.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talajban a belvízi elöntések hatására végbemenő káros hatások (eliszapolódás, kilúgozódás, talajélet csökkenése stb.) évekre vethetik vissza az adott terület termékenységét. A vízborítások miatt bekövetkező talajszerkezeti degradáció akár már ugyanabban az évben növeli az aszályérzékenységét, azaz a vízgazdálkodási szélsőségek fokozottan érintik a belvíz által veszélyeztetett területeket. Annyi bizonyos, hogy a hazai agrárágazat teljesítőképességét – az aszállyal karöltve – érdemben visszaveti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz nem csak a mezőgazdaságot sújtja. A belterületeken keletkezve az épületek állékonyságát veszélyezteti, közegészségügyi vonzatai vannak, de a közlekedési infrastruktúrákra is potenciális kockázatot jelentenek az elöntések.
 
A belvízkutatás legfontosabb területei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A területi vízrendezésnek hazánkban másfél évszázados múltja van, ez hatalmas szakmai tapasztalatot és tudásmennyiséget hordoz magában. Az erre épülő kutatói intézményrendszer világviszonylatban is kiemelkedő volt a múlt században. Napjainkra a belvízzel kapcsolatos kutatások − a nagy múltú vízgazdálkodási kutatóbázisok többségének megszűnésével − csak „szigetszerűen” maradtak meg. Új iskolák építése nem egyszerű feladat, de a meglévő kapacitások hálózatosításával lendületet lehetne adni a síkvidéki vízrendezés hazai tudományos világának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A síkvidéki vízrendezéshez kötődő tudományos igény a vízügy oldaláról többször megfogalmazódott, 2001-ben kutatás-fejlesztési koncepció is született (URL2). 2015 elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának Belvízvédelmi Munkacsoportja – Váradi József vezetésével − a belvízmentesítés hatékonyságának javítását célzó tanulmányt készített, amelyben stratégiai célokat és operatív feladatokat fogalmazott meg. Ehhez kapcsolódóan, illetve erre épülve kirajzolódnak a belvízmentesítést támogató legfontosabb kutatási irányvonalak is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Tudományos Akadémián 2016. május 9-én megrendezett „A magyar víztudomány és intézményrendszerének fejlesztése – a fenntartható vízgazdálkodás és a versenyképes Magyarország érdekében” című osztályrendezvényen szintén szóba kerültek a hazai belvízkutatás sarokpontjai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvízi kutatások stratégiai területei napjainkban a következők: a belvizek felmérése, a belvíz-veszélyeztetettség térképezése, a vízrendszerek hidrológiai-hidraulikai újraértelmezése, tározási kapacitások felderítése, a belvízmonitoring és az előrejelzési módszerek fejlesztése, valamint az éghajlatváltozás hatásainak számszerűsítése.
 
A belvizek felmérése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz két fő hidrológiai jellemzője az elöntés nagysága és a lefolyás mértéke. Az elöntött területek felvételezése évtizedeken keresztül szemrevételezéssel történt, aminek megbízhatósága nyilvánvalóan korlátozott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térinformatika és a távérzékelés rohamos fejlődésével a belvíztérképezés előtt is új távlatok nyíltak. A nagy területekről rövid idő alatt homogén adatrendszert biztosító távérzékelés lényege a különböző felszíntulajdonságok eltérő spektrális tulajdonságain alapszik. A felszín által kibocsátott, illetve a felszínről visszaverődő sugárzás intenzitása változó a különböző hullámhossztartományokban. Minél több tartomány intenzitását tudjuk mérni, annál több információt nyerhetünk a földfelszínről. A vízről visszaverődő sugárzás intenzitása a növekvő hullámhosszal csökken. Ez az alapja, hogy a belvízfoltok és a túlnedvesedett talajok – elsősorban az infravörös tartományban − jól térképezhetők.
2. ábra. Radarszínkompoziton megjelenített belvízi elöntések a Tisza-tó környékén 2016-ban
Forrás: FÖMI

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Távérzékelt adatokat műholdakról, különböző magasságokban felvételező repülőgépekről és földközeli eszközökről lehet nyerni. Tekintettel a víz sugárzáselnyelési tulajdonságaira, a látható és infravörös tartományban működő multispektrális szenzorok (4–20 sávban mérik a visszaverődő sugárzásokat) alkalmazása vált elterjedtté a belvizek térképezésében. A Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke − közepes felbontású műholdfelvételekkel végzett – belvíztérképezései a felsőoktatási műhelyek között kiemelkedőek (Rakonczai et al., 2001; Mucsi − Henits, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az optikai sávú passzív (önmaga nem bocsát ki elektromágneses sugárzást, csak a felszínről érkező jelet detektáló) szenzortechnika nagy hátránya, hogy az időjárási feltételek jelentősen befolyásolják, a felhőfedettség megakadályozza a belvízi elöntések térképezését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) nagy felbontású, ún. szintetikus apertúrájú radar- (SAR) technikát alkalmazott a közelmúltban a belvizek térképezésére (2. ábra). Az SAR-technika lényege, hogy a műhold rádiósugarakat bocsát ki a felszín felé, amelyek visszaverődési idejét méri (aktív szenzor). Az alkalmazott frekvencia lehetővé teszi, hogy a mintavételezés gyakorlatilag független legyen az időjárástól. A most alkalmazott technológia csak a nyílt belvíz elkülönítését teszi egyelőre lehetővé, de jelenleg is intenzív fejlesztés folyik a többi kategória (például vízzel átitatott talaj, vízben álló növényzet) azonosítása érdekében (URL3). Az operatív beavatkozásokat támogató és a veszélyeztetettség pontosításához szükséges belvíztérképezésnek ezen az úton kell haladnia. A nagy térbeli és időbeli felbontással végzett távérzékelés a belvízi lefolyások, összegyülekezések dinamikájára is választ adhat.
 
A veszélyeztetettség térképezése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A síkvidéki vízgyűjtő területek fajlagos vízszállító képességének szükséges mértékét az 1950-es években geometriai, talajtani és csapadékadatok alapján igyekeztek meghatározni, ebből a veszélyeztetettségre is lehetett következtetni. A belvíz kialakulásában szerepet játszó talajtani tényezők alapján az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete kategóriatérképet készített (Várallyay et al., 1981).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A veszélyeztetettség területi különbségeinek elkülönítésére a tényleges elöntések felmérésein alapuló gyakorisági térképezést vezettek be az 1980-as évek elején. A belvíz kialakulásában szerepet játszó tényezők (talajtani és sekélyföldtani tényezők, talajvíz, művelési ág stb.) figyelembevételével a gyakorisági térképeket továbbfejlesztették. Az 1:200 000-es méretarányú térképek négy, illetve három veszélyeztetettségi kategóriát tartalmaztak az Alföld teljes területére (Pálfai, 1994).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térinformatikai eljárások fejlődésével – ugyanezen elv mentén, de a kiváltó-befolyásoló tényezők és az elöntések közötti térbeli összefüggéseinek feltárásával – újabb kategóriatérképek készültek Berettyó−Körös-vidéki mintaterületre (Thyll – Bíró, 1999; Bíró et al., 2000).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati és Öntözési Kutatóintézetének, majd Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának vezetésével ehhez a módszerhez hasonlóan, de azt továbbfejlesztve készült el Békés megye veszélyeztetettségi térképe, valamint az országos áttekintő térkép is (3. ábra). A szintézistérkép hat befolyásoló tényező és az elöntési gyakorisági térképek közötti regresszión alapult (Körösparti et al., 2009).
3. ábra. Országos veszélyeztetettségi térkép.
Forrás: URL4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korrelációkon alapuló veszélyeztetettség térképezésének örök dilemmája a kiváltó-befolyásoló tényezők (például domborzat–talaj–művelési ág) mint független változók közötti kapcsolatok kezelése. A kiváltó tényezők közötti belső kapcsolatrendszert, az autokorrelációt, a nem lineáris összefüggésekből származó bizonytalanságokat Boudewijn van Leeuwen (2012) neurális hálózatokon alapuló új, klasszifikációs eljárással kezelte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A veszélyeztetettségi térképezésben az elmúlt két évtizedben számos új eredmény jelent meg. Az új technológiák, eljárások, elméletek próbálják kiküszöbölni a belvizek tér- és időbeli megjelenésének véletlenszerűségéből származó bizonytalanságokat. A földi méréseket ért kritikákat a távérzékelés sem tudja maradéktalanul eloszlatni. Bár az összegyülekezés dinamikájának feltárásában pótolhatatlan eszköz, és nagyságrendekkel több információt biztosít számunkra a telemetria, kiértékelése továbbra is tartalmaz szubjektív elemeket. A veszélyeztetettség objektív meghatározásához a belvizek dinamikájának minél pontosabb megismerésén keresztül vezet az út.
 
A belvizek hidrológiai vizsgálata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvizet kiváltó okok jól ismertek: tartós csapadék, ennek következtében előálló telített talaj, illetve magas talajvízszint, nagy mennyiségű, hóban tárolt csapadék, talajfagy, gyors hóolvadás, illetve azzal egyidejű esőzések.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kiváltó és befolyásoló tényezők együtthatásának értékelése tapasztalati úton alig lehetséges, ezért is nem jutunk sokkal közelebb a veszélyeztetettség objektívebb meghatározásához, és ez az egyik oka a pontatlan előrejelzésnek is. A belvizek természetének kiismerésében a belvíz-hidrológiai kutatásoknak van meghatározó szerepük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai kutatók a belvízrendszerek hidrológiai vizsgálatát vagy az összegyülekezés folyamatán keresztül vagy a tényleges elöntési és elvezetési adatok összefüggései alapján végzik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvizek folyamatalapú matematikai leírásával az elmúlt években is több kutató foglalkozott (Kozák, 2006; Szlávik et al., 2009). A felállított modellek alapvető korlátja a hiányos térbeli adatellátottság, emiatt számos egyszerűsítést kénytelenek alkalmazni, eredményeik öblözeti szinten értelmezhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térinformatikai és a távérzékelési eljárásokat professzionálisan alkalmazó hazai tudományos műhelyek térképezési eljárásai éppen a térbeli felbontásban erősek, de a belvízi jelenség hidrológiai folyamatairól, azok időbeni lefolyásáról nem nyújtanak információt. Az öblözeti szintű hidrológiai elemzések és a geoinformatikai megoldások előnyeinek egyesítésére eddig nem sok próbálkozás született.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén az eddig ismert belvízkutatási módszereken bizonyos értelemben túllépve, a tér- és időbeliséget párhuzamosan kezelő integrált hidrológiai modellt készítettek. A háromdimenziós területi és az egydimenziós mederbeli folyamatok dinamikus leírását algoritmikus szinten kapcsolták össze. Ez a belvízkutatási módszer forgatókönyv szemléletű, a hidrológiai-hidrodinamikai folyamatok fizikai leírására épül. A Szamos−Kraszna közi mintaterületre részletes kockázatértékelést is végeztek (Kozma et al., 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz hidrológiájának elemzéséhez több modellkörnyezet áll rendelkezésre (például: MIKE SHE, HEC-HMS, MODFLOW, WR-IHM). A fizikai alapú modellek adatigényének kielégítéséhez − amely alapjaiban határozza meg azok megbízhatóságát – a távérzékelési kutatói műhelyek eredményeit intenzíven kell hasznosítani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvízképződés szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező a domborzat. Ma már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyek alkalmasak nagy területek levegőből történő magassági viszonyainak felmérésére. A lézer­impulzusokkal végzett felszínletapogatás (LIDAR) vertikális pontosságának fokozásával a síkvidéki területek mikrodomborzata is térképezhető. Ezzel a technológiával a vonalas létesítmények és minden olyan egyéb terepi elem felmérhető, amely az összegyülekezési folyamatokat befolyásolja (4. ábra). A részletes domborzati modell a belvízfoltokban tárolt vízmennyiség számítását is automatizálhatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hiperspektrális felvételezésekkel a mederérdességi tényezők térbeli felbontása olyan távlatokat ért el, amelyekkel a nyílt csatornák aktuális teljesítőképességét minden eddiginél jobban lehet becsülni.
4. ábra. LIDAR-technológiával felmért síkvidéki terület domborzati modellje
Forrás: Bíró, 2014

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statikus tényezők sorában a talajtani és a sekély mélységre vonatkozó földtani jellemzők a legnagyobb „fehér foltok”. A talajtani adatok térbeli részletessége nagyon heterogén, nem beszélve arról, hogy a pillanatnyi talajállapot erősen függ a földhasználattól és az agrotechnikától. A talaj a legnagyobb tározótér. Amíg még közelítőleg sem tudjuk meghatározni az aktuális tározási kapacitását, addig igazából a keletkező belvíztömegek számítása sem oldható meg. Nagy területeken bizonyos talajtani jellemzők levegőben üzemeltetett (például geofizikai) szenzorokkal történő mérése elvileg lehetséges, de a gyakorlatban még nem működik. A hazai szenzortechnika-fejlesztés, légi távérzékelés és talajtani kutatás számára igazi kihívás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vízmérlegek számításához szükséges paraméterek is egyre jobban közelíthetők távérzékelési adatokból. E téren is említhetők hazai eredmények. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén (MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport) a területi párolgás − műholdas felszínhőmérséklet-mérésekből végzett − becslése terén komoly eredményeket értek el (Szilágyi, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvízi elöntések nagy felbontású műholdas (elsősorban radar) felvételezéseivel a belvizek dinamikájának kiismeréséhez még közelebb kerülhetünk, egyben a hidrológiai modellek eredményei is hitelesíthetők.
 
Feladatok az előrejelzés területén

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz kialakulását statikus és dinamikus tényezők okozzák. A statikus elemek (a domborzat és a talaj) viszonylagos állandóságot mutatnak, a dinamikus (például meteorológiai) tényezők ugyanakkor rövid időn belül változhatnak. Bár a meteorológiai események előrejelezhetősége és az előrejelzés pontossága nagyon sokat javult az elmúlt években, a talajvízészlelés térbeli hiányosságai és a statikus tényezők nem kellő részletességű ismerete miatt a belvizek előrejelzése továbbra is nagyon bizonytalan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvizek hidrológiai kérdéseivel az 1950-es évektől számos neves hazai kutató foglalkozott, az előrejelzéssel közülük viszont csak néhányan. Legtöbben hidrometeorológiai és belvízi adatok összefüggés-vizsgálatával, valamint vízmérlegszámítással becsülték a keletkező belvíztömegeket, illetve az elöntéseket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A védekezésre való felkészüléshez időelőnyt a monitoringhálózat (talajvízészlelések, talajnedvesség-mérések, elvezetőrendszerek állapota) és az üzemirányitási rendszereket támogató mérőhálózat (vízállás-, vízhozammérések) fejlesztésével, valamint a térbeli állandóságot mutató tényezők minél részletesebb adatbázisával lehet elérni. Ezek segítségével − a meteorológiai előrejelzések alapján − lényegesen közelebb kerülhetünk a várható valósághoz.
 
Összefoglalás és javaslatok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társadalom belvizekhez való hozzáállásán változtatni kell, és ebben a tudományos világnak kiemelt szerepe van. A belvizek keletkezését ugyanis a hazai síkvidéki talajtani, domborzati és hidrometeorológiai viszonyok között megakadályozni nem lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai belvízkutatásnak komoly múltja van. Mivel a belvíz sajátos jelenségünk, alapvetően a honi vízgazdálkodási kutatási eredményekre támaszkodhatunk, de a külföldi tudás- és technológiaintenzív megoldásokat is fokozottan alkalmaznunk kell.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt évtizedekben számos tudományos eredmény látott napvilágot a belvíz-veszélyeztetettség térképezése és az öblözeti szintű hidrológiai elemzések terén. A belvízképződés összetettsége miatt elsősorban tapasztalati elvű a belvizek kutatása, de a folyamatok fizikai leírására is van több példa.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvizek hidrológiájának kiismerése nem egyszerű feladat, de a tudományos feltételek rendelkezésre állnak. A korszerű távérzékelési technikák által nyerhető adatok a megfelelő modellezési környezetben sokkal közelebb vihetnek bennünket a belvizek természetének megismeréséhez. A pontosabb veszélyeztetettség-térképezésnek és -előrejelzésnek is ez a kulcsa. Fejleszteni szükséges ugyanakkor a mérő-megfigyelőhálózatot, és egyes esetekben új felvételezési/felmérési eljárásokat is ki kell dolgozni. Az adatbázisokat pedig mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A síkvidéki vízrendszereink hidrológiai feltárása és elemzése a szerep- és felelősségvállalás tekintetében is sarkalatos kérdés. Ki és milyen mértékben növeli a lefolyásokat, mekkora felelőssége van az elöntésekben, azok tartósságában, ki viselje a szükséges fejlesztések, valamint a fenntartás, üzemeltetés költségeit, és még hosszan lehetne sorolni a kérdéseket, amelyekre hamarosan választ kell találni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belvíz-hidrológiai kutatások szorgalmazása a klímaváltozásra való felkészülésben is elengedhetetlen. A legnagyobb bizonytalanság ugyanis a belvizek esetében mutatkozik. A megváltozó csapadékossági és hőmérsékletviszonyok eredőjére a belvízkeletkezés összetettsége miatt nagy bizonytalansággal lehet csak következtetni. Márpedig a belvízrendezés stratégiáját – az aszálystratégia mellett – ehhez is igazítani kell.
  
Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bíró Tibor (2014): A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár távérzékelési technológiákon és geoadatbázisokon alapuló koncepcionális térinformatikai modellje. Kézirat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bíró Tibor − Thyll Szilárd − Tamás János − Lénárt Csaba (2000): Térinformatikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettség térképezésében. Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Vándorgyűlése, Veszprém, 754–759.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kozák Péter (2006): A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kozma Zsolt − Muzelák Bélint − Koncsos László (2013): A Belvízi Jelenségek Integrált Hidrológiai Modellezése – Tapasztalatok a Szamos−Kraszna közi mintaterületen. Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése, Gödöllő

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Körösparti János − Bozán Csaba − Pásztor László et al. (2009): GIS alapú belvíz-veszélyeztetettségi térképezés a Dél-Alföldön. Magyar Hidrológiai Társaság, XXVII Országos vándorgyűlés, Baja, 472–485.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mucsi László − Henits László (2011): Belvízi elöntési térképek készítése közepes felbontású űrfelvételek szubpixel alapú osztályozásával. Földrajzi Közlemények. 135, 4, 365–378. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pálfai Imre (1994): Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Vízügyi Közlemények. 76, 3–4, 278–290

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Budapest: VITUKI

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rakonczai János − Mucsi László − Szatmári József et al. (2001): A belvizes területek lehatárolásának módszertani lehetőségei. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa (CD)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Somlyódy László (2011): Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. Köztestületi Stratégiai programok. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia http://gwpmo.hu/images/site/viz_net.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szilágyi József (2015): Testing the Rationale behind an Assumed Linear Relationship between Evapotranspiration and Land Surface Temperature. Journal of Hydrologic Engineering. 20, 5, Paper 04014073, 1–9. DOI: 10.1061/(ASCE)HE.1943-5584.0001091 link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szlávik Lajos − Sziebert János − Zellei László (2009): A Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése. Baja, 1245–1290.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Thyll Szilárd − Bíró Tibor (1999): A belvíz-veszélyeztetettség térképezése. Vízügyi Közlemények. 81, 4, 709–718.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Van Leeuwen, Boudewijn (2012): Artificial Neural Networks and Geographic Information Systems for Inland Excess Water Classification. PhD-disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Váradi József − Bíró Tibor − Kolossváry Gábor et al. (2015): Javaslat a belvízmentesítés hatékonyságának javítására. Vízügyi Tudományos Tanács Belvízvédelmi Munkacsoportjának véleményes javaslata. link

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Várallyay György − Murányi A. − Zilahy P. − Dezsényi Zoltán (1981): A belvízképződésre ható talajtani tényezők Magyarország síkvidéki területein. VITUKI Közlemények. 35, 12–14.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

close
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave