Cím:

Amikor sok víz van a területen – belvíz

 
Bíró Tibor
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Baja
biro.tibor@uni-nke.hu
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: belvíz, belvizek felmérése, távérzékelés, belvíz-veszélyeztetettség, belvíz-hidrológia, előrejelzés
 
DOI: 10.1556/2065.178.2017.10.5
 
A belvíz mint nehezen kiismerhető vízgazdálkodási jelenség

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz rendkívül összetett, nehezen kiismerhető vízgazdálkodási jelenség. Nem véletlen, hogy a hozzákapcsolódó veszélyeztetettséget jórészt tapasztalati úton tudjuk csak értékelni, azaz a múltbeli adatokra támaszkodunk, és abból próbáljuk a jövőt leképezni, az ellene való védekezésre felkészülni. Megjelenésére mindig számítanunk kell, de térbeli eloszlását csak a tényleges elöntések mutatják meg. A belvíz az árvíznél nehezebben mérhető, számszerűsíthető, sokkal több paraméterrel, pontatlanabbul írható le, és jóval bizonytalanabbul jelezhető előre. Nagy területeken, változékony kiterjedéssel és térbeli mintázottsággal jelenik meg, ezért a belvíz természete nehezebben kutatható.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz elleni védekezés a magyar vízgazdálkodás meghatározó feladata. A veszélyeztetettség területi arányát tekintve hazánk különleges helyzetben van. A Kárpát-medence legmélyebb részén elhelyezkedő, nagy kiterjedésű síkvidékeink egységes műszaki beavatkozással elvégzett árvízmentesítése sajátos vízgazdálkodási helyzetet teremtett, és talajtani, domborzati, valamint hidrológiai adottságai jó „táptalajt” szolgáltatnak a belvíz képződéséhez.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Keletkezésének összetettségét mi sem mutatja jobban, mint hogy a belvíz értelmezésére több mint ötvenféle meghatározás született. A fogalmak terén egyfajta evolúciónak lehetünk tanúi, amelyet a mindenkori társadalmi-gazdasági környezet formált az egyes szakterületek és ágazatok szempontrendszerei szerint. A belvíz megítélése, hatása és az ellene való védekezés eszközrendszere történelmileg változott és változik, de keletkezése − a szintén történelmileg kialakult rendszerek miatt − hosszú időre determinált.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az első definíciók a belvíz kialakulásának okaként az árvízmentesítést jelölik meg, éppen ezért csak az árvíztől mentesített területekre vonatkoztatják a belvizet. Az ármentesítési, töltésépítési munkálatok megkezdésével az árvíztől mentesített területeken megjelenő vizek majdnem akkora gondot okoztak a földbirtokosoknak, mint a korábbi árvizek. Ebben az értelmezésben a belvíz az árvízmentesítés következményeként lényegében emberi beavatkozás hatására jön létre, és alakulásának is döntően emberi beavatkozási okai vannak.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A fogalmak jelentős része a lefolyástalanságból indul ki, azaz a domborzat szerepét emeli ki, mintegy jelezve, hogy nem pusztán emberi hatások a meghatározók a belvíz kialakulásában. Ezzel arra is utalnak, hogy az ember szerepe a belvíz keletkezésében és a hatások mérséklésében is korlátozott.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Más fogalmak a csapadék, a talajvízmélység, a felszíni és felszín alatti hozzáfolyás, a hőmérséklet, valamint a talajvízháztartás szerepét emelik ki, azaz a belvizek kialakulásáért a véletlenszerűen kialakuló természeti tényezők egybeesését teszik felelőssé.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Meghatározó halmazt képviselnek azok a fogalmak, amelyek nemcsak a felszíni elöntést tekintik belvíznek, hanem a közvetlenül hozzá kapcsolódó talajtérben lévő vizet is. Ez alapjaiban más szemléletet kölcsönöz a belvíz megítélésének, genetikájának, kártételeinek és az ellene való védekezés eszközrendszerének.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Vannak fogalmak, amelyek a belvizet annak hatásai alapján azonosítják, nevezetesen a „káros, helyben nem hasznosítható” vizet nevezik belvíznek. Ez a meghatározás azt igyekszik hangsúlyozni, hogy nem minden vizet kell elvezetni, csak azt, ami kárt okoz, illetve az adott helyen nem hasznosítható, feltételezve, hogy az egzakt módon lehatárolható. A fogalom szerinti kitételeket a területhasználat (mezőgazdaság, település, közlekedés, ipari és gazdasági létesítmények) szempontjából is mérlegelni kell, ami megnehezíti annak eldöntését, mit tekintsünk belvíznek, és hogyan kezeljük azt (Váradi et al., 2015).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Napjainkban a belvízre általában mint káros jelenségre tekintünk, és az elöntések nagyságának és tartósságának csökkentésére törekszünk. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rámutattak arra, hogy az elöntések nagyságaira (maximális értékére) műszaki megoldásainkkal vajmi kevés befolyásunk van (Kozák, 2006).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

), a tartósság néha rendkívüli erőfeszítésekkel és költségekkel csökkenthető csak. Ebből is látszik, hogy a belvizek természetét kevésbé sikerült kiismerni, a megjelenésére adott válaszok olykor tévúton jártak. Persze ebből az is következik, hogy a belvizekkel meg kell tanulnunk együtt élni, hiszen keletkezésüket megakadályozni nem tudjuk, hasznot viszont vehetünk belőle. Az elvezetett mennyiségek nyilvánvalóan hiányoznak az adott vízrendszerből, és ennek káros hatásait már megtapasztalhattuk (például vízszintsüllyedések).
 
Elöntések és károk

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvízelvezető rendszerek XIX. század végétől zajló folyamatos fejlesztésének ellenére az 1940-es évek elején a valaha tapasztalt legnagyobb belvízi elöntések jelentkeztek. 1942-ben megközelítette a 600 ezer hektárt az elöntött terület (Pálfai, 2004). A belvízrendszerek kiépítettségének növekedésével a nyolcvanas évekre az elöntések 50–100 ezer hektárra mérséklődtek. A kiépítettségbe vetett hitet az 1999. évi nagy belvíz jelentősen csökkentette. Az elöntések újra az 500 ezer hektárt közelítették. Az 1998−2000. évi belvizek okait sokan elemezték, és azonos következtetésre is jutottak: a felbomlott nagyüzemi gazdálkodás következtében a táblán belüli vízrendezések és azok fenntartásának megszűnése, csatornák elhanyagolása, a rekonstrukciók hiánya (Somlyódy, 2011).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

De a tapasztalatok és az okok fejtegetésén túl azóta sem sikerült alföldi méretekben fizikailag „modellezni”, miért is alakultak ki ekkora elöntések. Az 1999−2000. évekéhez hasonló nagyságú elöntések kialakulására sem kellett harminc évet várni. 2010−2011-ben a maximális elöntések 400 ezer hektár körül voltak (1. ábra) (URL1).
1. ábra. Belvízi elöntések Magyarországon (ezer hektár).
Forrás: URL1

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvizek elsősorban a mezőgazdaságban okoznak súlyos károkat, például a termés mennyiségének csökkenését, minőségének romlását, a tenyészidő módosulását, valamint a talajszerkezet, talajminőség romlását és a talaj mikrobiológiai aktivitásának csökkenését. Ez utóbbi hatások együttesen csökkentik a talaj termékenységét.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A károk értelmezése sokrétű és ágazatfüggő. Értéke a jelentősebb (200–300 ezer ha közötti) elöntések idején 10–20 Mrd Ft körül lehet (Somlyódy, 2011), de ez csak közvetlenül az adott évben értelmezhető, a nyílt vízborításokhoz köthető károkat foglalja magában, azokat is pontatlanul. A belvíz közvetett, késleltetett hatásait célszerű lenne számszerűsíteni, hogy a döntéshozók világosabb képet kapjanak a problémáról.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A talajban a belvízi elöntések hatására végbemenő káros hatások (eliszapolódás, kilúgozódás, talajélet csökkenése stb.) évekre vethetik vissza az adott terület termékenységét. A vízborítások miatt bekövetkező talajszerkezeti degradáció akár már ugyanabban az évben növeli az aszályérzékenységét, azaz a vízgazdálkodási szélsőségek fokozottan érintik a belvíz által veszélyeztetett területeket. Annyi bizonyos, hogy a hazai agrárágazat teljesítőképességét – az aszállyal karöltve – érdemben visszaveti.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz nem csak a mezőgazdaságot sújtja. A belterületeken keletkezve az épületek állékonyságát veszélyezteti, közegészségügyi vonzatai vannak, de a közlekedési infrastruktúrákra is potenciális kockázatot jelentenek az elöntések.
 
A belvízkutatás legfontosabb területei

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A területi vízrendezésnek hazánkban másfél évszázados múltja van, ez hatalmas szakmai tapasztalatot és tudásmennyiséget hordoz magában. Az erre épülő kutatói intézményrendszer világviszonylatban is kiemelkedő volt a múlt században. Napjainkra a belvízzel kapcsolatos kutatások − a nagy múltú vízgazdálkodási kutatóbázisok többségének megszűnésével − csak „szigetszerűen” maradtak meg. Új iskolák építése nem egyszerű feladat, de a meglévő kapacitások hálózatosításával lendületet lehetne adni a síkvidéki vízrendezés hazai tudományos világának.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A síkvidéki vízrendezéshez kötődő tudományos igény a vízügy oldaláról többször megfogalmazódott, 2001-ben kutatás-fejlesztési koncepció is született (URL2). 2015 elején az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsának Belvízvédelmi Munkacsoportja – Váradi József vezetésével − a belvízmentesítés hatékonyságának javítását célzó tanulmányt készített, amelyben stratégiai célokat és operatív feladatokat fogalmazott meg. Ehhez kapcsolódóan, illetve erre épülve kirajzolódnak a belvízmentesítést támogató legfontosabb kutatási irányvonalak is.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Magyar Tudományos Akadémián 2016. május 9-én megrendezett „A magyar víztudomány és intézményrendszerének fejlesztése – a fenntartható vízgazdálkodás és a versenyképes Magyarország érdekében” című osztályrendezvényen szintén szóba kerültek a hazai belvízkutatás sarokpontjai.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvízi kutatások stratégiai területei napjainkban a következők: a belvizek felmérése, a belvíz-veszélyeztetettség térképezése, a vízrendszerek hidrológiai-hidraulikai újraértelmezése, tározási kapacitások felderítése, a belvízmonitoring és az előrejelzési módszerek fejlesztése, valamint az éghajlatváltozás hatásainak számszerűsítése.
 
A belvizek felmérése

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz két fő hidrológiai jellemzője az elöntés nagysága és a lefolyás mértéke. Az elöntött területek felvételezése évtizedeken keresztül szemrevételezéssel történt, aminek megbízhatósága nyilvánvalóan korlátozott.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A térinformatika és a távérzékelés rohamos fejlődésével a belvíztérképezés előtt is új távlatok nyíltak. A nagy területekről rövid idő alatt homogén adatrendszert biztosító távérzékelés lényege a különböző felszíntulajdonságok eltérő spektrális tulajdonságain alapszik. A felszín által kibocsátott, illetve a felszínről visszaverődő sugárzás intenzitása változó a különböző hullámhossztartományokban. Minél több tartomány intenzitását tudjuk mérni, annál több információt nyerhetünk a földfelszínről. A vízről visszaverődő sugárzás intenzitása a növekvő hullámhosszal csökken. Ez az alapja, hogy a belvízfoltok és a túlnedvesedett talajok – elsősorban az infravörös tartományban − jól térképezhetők.
2. ábra. Radarszínkompoziton megjelenített belvízi elöntések a Tisza-tó környékén 2016-ban
Forrás: FÖMI

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Távérzékelt adatokat műholdakról, különböző magasságokban felvételező repülőgépekről és földközeli eszközökről lehet nyerni. Tekintettel a víz sugárzáselnyelési tulajdonságaira, a látható és infravörös tartományban működő multispektrális szenzorok (4–20 sávban mérik a visszaverődő sugárzásokat) alkalmazása vált elterjedtté a belvizek térképezésében. A Szegedi Tudományegyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszéke − közepes felbontású műholdfelvételekkel végzett – belvíztérképezései a felsőoktatási műhelyek között kiemelkedőek (Rakonczai et al., 2001; Mucsi − Henits, 2011).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az optikai sávú passzív (önmaga nem bocsát ki elektromágneses sugárzást, csak a felszínről érkező jelet detektáló) szenzortechnika nagy hátránya, hogy az időjárási feltételek jelentősen befolyásolják, a felhőfedettség megakadályozza a belvízi elöntések térképezését.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) nagy felbontású, ún. szintetikus apertúrájú radar- (SAR) technikát alkalmazott a közelmúltban a belvizek térképezésére (2. ábra). Az SAR-technika lényege, hogy a műhold rádiósugarakat bocsát ki a felszín felé, amelyek visszaverődési idejét méri (aktív szenzor). Az alkalmazott frekvencia lehetővé teszi, hogy a mintavételezés gyakorlatilag független legyen az időjárástól. A most alkalmazott technológia csak a nyílt belvíz elkülönítését teszi egyelőre lehetővé, de jelenleg is intenzív fejlesztés folyik a többi kategória (például vízzel átitatott talaj, vízben álló növényzet) azonosítása érdekében (URL3). Az operatív beavatkozásokat támogató és a veszélyeztetettség pontosításához szükséges belvíztérképezésnek ezen az úton kell haladnia. A nagy térbeli és időbeli felbontással végzett távérzékelés a belvízi lefolyások, összegyülekezések dinamikájára is választ adhat.
 
A veszélyeztetettség térképezése

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A síkvidéki vízgyűjtő területek fajlagos vízszállító képességének szükséges mértékét az 1950-es években geometriai, talajtani és csapadékadatok alapján igyekeztek meghatározni, ebből a veszélyeztetettségre is lehetett következtetni. A belvíz kialakulásában szerepet játszó talajtani tényezők alapján az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete kategóriatérképet készített (Várallyay et al., 1981).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A veszélyeztetettség területi különbségeinek elkülönítésére a tényleges elöntések felmérésein alapuló gyakorisági térképezést vezettek be az 1980-as évek elején. A belvíz kialakulásában szerepet játszó tényezők (talajtani és sekélyföldtani tényezők, talajvíz, művelési ág stb.) figyelembevételével a gyakorisági térképeket továbbfejlesztették. Az 1:200 000-es méretarányú térképek négy, illetve három veszélyeztetettségi kategóriát tartalmaztak az Alföld teljes területére (Pálfai, 1994).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A térinformatikai eljárások fejlődésével – ugyanezen elv mentén, de a kiváltó-befolyásoló tényezők és az elöntések közötti térbeli összefüggéseinek feltárásával – újabb kategóriatérképek készültek Berettyó−Körös-vidéki mintaterületre (Thyll – Bíró, 1999; Bíró et al., 2000).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati és Öntözési Kutatóintézetének, majd Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztályának vezetésével ehhez a módszerhez hasonlóan, de azt továbbfejlesztve készült el Békés megye veszélyeztetettségi térképe, valamint az országos áttekintő térkép is (3. ábra). A szintézistérkép hat befolyásoló tényező és az elöntési gyakorisági térképek közötti regresszión alapult (Körösparti et al., 2009).
3. ábra. Országos veszélyeztetettségi térkép.
Forrás: URL4

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A korrelációkon alapuló veszélyeztetettség térképezésének örök dilemmája a kiváltó-befolyásoló tényezők (például domborzat–talaj–művelési ág) mint független változók közötti kapcsolatok kezelése. A kiváltó tényezők közötti belső kapcsolatrendszert, az autokorrelációt, a nem lineáris összefüggésekből származó bizonytalanságokat Boudewijn van Leeuwen (2012) neurális hálózatokon alapuló új, klasszifikációs eljárással kezelte.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A veszélyeztetettségi térképezésben az elmúlt két évtizedben számos új eredmény jelent meg. Az új technológiák, eljárások, elméletek próbálják kiküszöbölni a belvizek tér- és időbeli megjelenésének véletlenszerűségéből származó bizonytalanságokat. A földi méréseket ért kritikákat a távérzékelés sem tudja maradéktalanul eloszlatni. Bár az összegyülekezés dinamikájának feltárásában pótolhatatlan eszköz, és nagyságrendekkel több információt biztosít számunkra a telemetria, kiértékelése továbbra is tartalmaz szubjektív elemeket. A veszélyeztetettség objektív meghatározásához a belvizek dinamikájának minél pontosabb megismerésén keresztül vezet az út.
 
A belvizek hidrológiai vizsgálata

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvizet kiváltó okok jól ismertek: tartós csapadék, ennek következtében előálló telített talaj, illetve magas talajvízszint, nagy mennyiségű, hóban tárolt csapadék, talajfagy, gyors hóolvadás, illetve azzal egyidejű esőzések.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A kiváltó és befolyásoló tényezők együtthatásának értékelése tapasztalati úton alig lehetséges, ezért is nem jutunk sokkal közelebb a veszélyeztetettség objektívebb meghatározásához, és ez az egyik oka a pontatlan előrejelzésnek is. A belvizek természetének kiismerésében a belvíz-hidrológiai kutatásoknak van meghatározó szerepük.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A hazai kutatók a belvízrendszerek hidrológiai vizsgálatát vagy az összegyülekezés folyamatán keresztül vagy a tényleges elöntési és elvezetési adatok összefüggései alapján végzik.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvizek folyamatalapú matematikai leírásával az elmúlt években is több kutató foglalkozott (Kozák, 2006; Szlávik et al., 2009). A felállított modellek alapvető korlátja a hiányos térbeli adatellátottság, emiatt számos egyszerűsítést kénytelenek alkalmazni, eredményeik öblözeti szinten értelmezhetők.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A térinformatikai és a távérzékelési eljárásokat professzionálisan alkalmazó hazai tudományos műhelyek térképezési eljárásai éppen a térbeli felbontásban erősek, de a belvízi jelenség hidrológiai folyamatairól, azok időbeni lefolyásáról nem nyújtanak információt. Az öblözeti szintű hidrológiai elemzések és a geoinformatikai megoldások előnyeinek egyesítésére eddig nem sok próbálkozás született.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén az eddig ismert belvízkutatási módszereken bizonyos értelemben túllépve, a tér- és időbeliséget párhuzamosan kezelő integrált hidrológiai modellt készítettek. A háromdimenziós területi és az egydimenziós mederbeli folyamatok dinamikus leírását algoritmikus szinten kapcsolták össze. Ez a belvízkutatási módszer forgatókönyv szemléletű, a hidrológiai-hidrodinamikai folyamatok fizikai leírására épül. A Szamos−Kraszna közi mintaterületre részletes kockázatértékelést is végeztek (Kozma et al., 2013).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz hidrológiájának elemzéséhez több modellkörnyezet áll rendelkezésre (például: MIKE SHE, HEC-HMS, MODFLOW, WR-IHM). A fizikai alapú modellek adatigényének kielégítéséhez − amely alapjaiban határozza meg azok megbízhatóságát – a távérzékelési kutatói műhelyek eredményeit intenzíven kell hasznosítani.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvízképződés szempontjából az egyik legmeghatározóbb tényező a domborzat. Ma már rendelkezésre állnak azok a technológiák, amelyek alkalmasak nagy területek levegőből történő magassági viszonyainak felmérésére. A lézer­impulzusokkal végzett felszínletapogatás (LIDAR) vertikális pontosságának fokozásával a síkvidéki területek mikrodomborzata is térképezhető. Ezzel a technológiával a vonalas létesítmények és minden olyan egyéb terepi elem felmérhető, amely az összegyülekezési folyamatokat befolyásolja (4. ábra). A részletes domborzati modell a belvízfoltokban tárolt vízmennyiség számítását is automatizálhatja.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A hiperspektrális felvételezésekkel a mederérdességi tényezők térbeli felbontása olyan távlatokat ért el, amelyekkel a nyílt csatornák aktuális teljesítőképességét minden eddiginél jobban lehet becsülni.
4. ábra. LIDAR-technológiával felmért síkvidéki terület domborzati modellje
Forrás: Bíró, 2014

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A statikus tényezők sorában a talajtani és a sekély mélységre vonatkozó földtani jellemzők a legnagyobb „fehér foltok”. A talajtani adatok térbeli részletessége nagyon heterogén, nem beszélve arról, hogy a pillanatnyi talajállapot erősen függ a földhasználattól és az agrotechnikától. A talaj a legnagyobb tározótér. Amíg még közelítőleg sem tudjuk meghatározni az aktuális tározási kapacitását, addig igazából a keletkező belvíztömegek számítása sem oldható meg. Nagy területeken bizonyos talajtani jellemzők levegőben üzemeltetett (például geofizikai) szenzorokkal történő mérése elvileg lehetséges, de a gyakorlatban még nem működik. A hazai szenzortechnika-fejlesztés, légi távérzékelés és talajtani kutatás számára igazi kihívás.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A vízmérlegek számításához szükséges paraméterek is egyre jobban közelíthetők távérzékelési adatokból. E téren is említhetők hazai eredmények. A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén (MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport) a területi párolgás − műholdas felszínhőmérséklet-mérésekből végzett − becslése terén komoly eredményeket értek el (Szilágyi, 2015).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvízi elöntések nagy felbontású műholdas (elsősorban radar) felvételezéseivel a belvizek dinamikájának kiismeréséhez még közelebb kerülhetünk, egyben a hidrológiai modellek eredményei is hitelesíthetők.
 
Feladatok az előrejelzés területén

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz kialakulását statikus és dinamikus tényezők okozzák. A statikus elemek (a domborzat és a talaj) viszonylagos állandóságot mutatnak, a dinamikus (például meteorológiai) tényezők ugyanakkor rövid időn belül változhatnak. Bár a meteorológiai események előrejelezhetősége és az előrejelzés pontossága nagyon sokat javult az elmúlt években, a talajvízészlelés térbeli hiányosságai és a statikus tényezők nem kellő részletességű ismerete miatt a belvizek előrejelzése továbbra is nagyon bizonytalan.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvizek hidrológiai kérdéseivel az 1950-es évektől számos neves hazai kutató foglalkozott, az előrejelzéssel közülük viszont csak néhányan. Legtöbben hidrometeorológiai és belvízi adatok összefüggés-vizsgálatával, valamint vízmérlegszámítással becsülték a keletkező belvíztömegeket, illetve az elöntéseket.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A védekezésre való felkészüléshez időelőnyt a monitoringhálózat (talajvízészlelések, talajnedvesség-mérések, elvezetőrendszerek állapota) és az üzemirányitási rendszereket támogató mérőhálózat (vízállás-, vízhozammérések) fejlesztésével, valamint a térbeli állandóságot mutató tényezők minél részletesebb adatbázisával lehet elérni. Ezek segítségével − a meteorológiai előrejelzések alapján − lényegesen közelebb kerülhetünk a várható valósághoz.
 
Összefoglalás és javaslatok

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A társadalom belvizekhez való hozzáállásán változtatni kell, és ebben a tudományos világnak kiemelt szerepe van. A belvizek keletkezését ugyanis a hazai síkvidéki talajtani, domborzati és hidrometeorológiai viszonyok között megakadályozni nem lehet.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A hazai belvízkutatásnak komoly múltja van. Mivel a belvíz sajátos jelenségünk, alapvetően a honi vízgazdálkodási kutatási eredményekre támaszkodhatunk, de a külföldi tudás- és technológiaintenzív megoldásokat is fokozottan alkalmaznunk kell.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az elmúlt évtizedekben számos tudományos eredmény látott napvilágot a belvíz-veszélyeztetettség térképezése és az öblözeti szintű hidrológiai elemzések terén. A belvízképződés összetettsége miatt elsősorban tapasztalati elvű a belvizek kutatása, de a folyamatok fizikai leírására is van több példa.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvizek hidrológiájának kiismerése nem egyszerű feladat, de a tudományos feltételek rendelkezésre állnak. A korszerű távérzékelési technikák által nyerhető adatok a megfelelő modellezési környezetben sokkal közelebb vihetnek bennünket a belvizek természetének megismeréséhez. A pontosabb veszélyeztetettség-térképezésnek és -előrejelzésnek is ez a kulcsa. Fejleszteni szükséges ugyanakkor a mérő-megfigyelőhálózatot, és egyes esetekben új felvételezési/felmérési eljárásokat is ki kell dolgozni. Az adatbázisokat pedig mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A síkvidéki vízrendszereink hidrológiai feltárása és elemzése a szerep- és felelősségvállalás tekintetében is sarkalatos kérdés. Ki és milyen mértékben növeli a lefolyásokat, mekkora felelőssége van az elöntésekben, azok tartósságában, ki viselje a szükséges fejlesztések, valamint a fenntartás, üzemeltetés költségeit, és még hosszan lehetne sorolni a kérdéseket, amelyekre hamarosan választ kell találni.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A belvíz-hidrológiai kutatások szorgalmazása a klímaváltozásra való felkészülésben is elengedhetetlen. A legnagyobb bizonytalanság ugyanis a belvizek esetében mutatkozik. A megváltozó csapadékossági és hőmérsékletviszonyok eredőjére a belvízkeletkezés összetettsége miatt nagy bizonytalansággal lehet csak következtetni. Márpedig a belvízrendezés stratégiáját – az aszálystratégia mellett – ehhez is igazítani kell.
  
Irodalom
Bíró Tibor (2014): A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár távérzékelési technológiákon és geoadatbázisokon alapuló koncepcionális térinformatikai modellje. Kézirat.
Bíró Tibor − Thyll Szilárd − Tamás János − Lénárt Csaba (2000): Térinformatikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettség térképezésében. Magyar Hidrológiai Társaság XVIII. Vándorgyűlése, Veszprém, 754–759.
Kozák Péter (2006): A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. Doktori értekezés. Szeged: Szegedi Tudományegyetem link
Kozma Zsolt − Muzelák Bélint − Koncsos László (2013): A Belvízi Jelenségek Integrált Hidrológiai Modellezése – Tapasztalatok a Szamos−Kraszna közi mintaterületen. Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése, Gödöllő
Körösparti János − Bozán Csaba − Pásztor László et al. (2009): GIS alapú belvíz-veszélyeztetettségi térképezés a Dél-Alföldön. Magyar Hidrológiai Társaság, XXVII Országos vándorgyűlés, Baja, 472–485.
Mucsi László − Henits László (2011): Belvízi elöntési térképek készítése közepes felbontású űrfelvételek szubpixel alapú osztályozásával. Földrajzi Közlemények. 135, 4, 365–378. link
Pálfai Imre (1994): Az Alföld belvíz-veszélyeztetettségi térképe. Vízügyi Közlemények. 76, 3–4, 278–290
Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Budapest: VITUKI
Rakonczai János − Mucsi László − Szatmári József et al. (2001): A belvizes területek lehatárolásának módszertani lehetőségei. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa (CD)
Somlyódy László (2011): Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. Köztestületi Stratégiai programok. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia http://gwpmo.hu/images/site/viz_net.pdf
Szilágyi József (2015): Testing the Rationale behind an Assumed Linear Relationship between Evapotranspiration and Land Surface Temperature. Journal of Hydrologic Engineering. 20, 5, Paper 04014073, 1–9. DOI: 10.1061/(ASCE)HE.1943-5584.0001091 link
Szlávik Lajos − Sziebert János − Zellei László (2009): A Lónyai-főcsatorna vízháztartási viszonyainak és a szivattyútelepek belvízbeemelési feltételeinek vizsgálata. A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése. Baja, 1245–1290.
Thyll Szilárd − Bíró Tibor (1999): A belvíz-veszélyeztetettség térképezése. Vízügyi Közlemények. 81, 4, 709–718.
Van Leeuwen, Boudewijn (2012): Artificial Neural Networks and Geographic Information Systems for Inland Excess Water Classification. PhD-disszertáció. Szeged: Szegedi Tudományegyetem link
Váradi József − Bíró Tibor − Kolossváry Gábor et al. (2015): Javaslat a belvízmentesítés hatékonyságának javítására. Vízügyi Tudományos Tanács Belvízvédelmi Munkacsoportjának véleményes javaslata. link
Várallyay György − Murányi A. − Zilahy P. − Dezsényi Zoltán (1981): A belvízképződésre ható talajtani tényezők Magyarország síkvidéki területein. VITUKI Közlemények. 35, 12–14.