Cím:

A Smart City megoldások technológiai háttere és fenntartható komplex modellje

The Technological Background and Sustainable Complex Model of Smart City Solutions
Jakab László1, Sallai Gyula2, Kovács Kálmán3
1egyetemi tanár, dékán, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
jakab@ett.bme.hu
2professor emeritus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
sallai@tmit.bme.hu
3egyetemi docens, igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Egyesült Innovációs és Tudásközpont, kovacsk@eit.bme.hu
 
Összefoglalás
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Tisztázni szükséges, hogy a közel és a nem túl távoli jövőben milyen városfejlesztési kihívásokkal kell szembenéznünk, és azt is, hogy a digitális vagy az információs és kommunikációs technológiák (ICT) segítségével a felmerülő kérdésekre és problémákra milyen válaszokat tudunk adni. Az okosváros-megoldások (Smart City Solutions) jellemzői közé tartozik, hogy élhetőbb, környezettudatos, közösségi részvételt tartalmazó és gazdaságilag önfenntartó megoldásokban gondolkozzunk, ilyen válaszokat keressünk. A rendszertechnikai elvárások, alapelvek, megközelítések és platformok közé kell sorolnunk az adatvezérelt, integrált szemléletet és a jövő, illetve a következő generációs internet-technológiák alkalmazását. Figyelembe kell vennünk a már létező okosváros-alkalmazásokat és -kulcsterületeket, a technológiai lehetőségeket és az ezekkel járó fenyegetések új hullámát is. A cél lehet egy „smart” város, „smart” gyártás és „smart” internet ökoszisztéma megalkotása. Jelen dolgozatunk ezeket a kérdéseket érinti.
 
Abstract
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

It is necessary to clarify the urban challenges we face in the near and not too distant future, and the responses we can give to emerging issues and problems with digital, or information and communication technologies (ICT). The characteristics of Smart City Solutions include seeking more liveable, environmental-aware, community-based and economically self-sustaining solutions and responses. We need to add the data-driven, integrated approach and the use of Future and Next Generation Internet technologies to the system requirements, principles, approaches and platforms. We must take into account the already existing smart city applications and key areas, technological opportunities, and the new wave of accompanying threats. The aim may be the creation of a ‘smart’ city, ‘smart’ manufacturing and a ‘smart’ internet ecosystem. In our present paper, we briefly address these issues.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Kulcsszavak: okos város, ICT, következő generációs internet, smart megoldások, City-Pulse
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Keywords: Smart City, ICT, Next Generation Internet, smart solutions, City-Pulse
 
DOI: 10.1556/2065.179.2018.9.4
 
Bevezetés
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A 21. században számolnunk kell azzal, hogy már most is az EU népességének mintegy 70%-a él városias területen. A városokban állítják elő az EU GDP-jének több mint kétharmadát, a digitális technológia dinamikus fejlődése áthatja az élet szinte minden területét. Emellett viszont markánsan jelentkeznek tartós, összetett problémák, összefonódó környezeti, gazdasági, társadalmi és kulturális kihívások. Általános cél, hogy legyen a város barátságos, élhetőbb, szerethetőbb, vonzóbb. Olyan fejlesztésekre, megoldásokra van szükség, amelyektől a lakók jobban érzik magukat, amelyek segítenek a település problémáinak megoldásában.
 
Okosvárosok és az ICT-lehetőségek
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Napjainkra képesek lehetünk a kihívások megválaszolására a digitális technológia révén, az információs és kommunikációs technológia (ICT) segítségével, azon belül különösen az okos, internetalapú megoldások alkalmazásával.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az ICT segít a célok gazdaságos, rugalmas és skálázható megvalósításában, a város valós idejű monitorozásában és az adatok feldolgozásában, a közösséggel való kapcsolattartásban (ösztönzés, javaslatgyűjtés, egyeztetés), a kihívásokra valós idejű válaszok megfogalmazásában, a megszerzett tudás hasznosításában, hatékonyabb szervezési, illetve műszaki megoldások kialakításában.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az ICT, azon belül is az internetalapú megoldások megjelennek az önkormányzati munkában, az energiaellátásban, a közlekedésben, az oktatásban, az egészségügyben, a szociális ellátásban, az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatásban, a környezet figyelésében, a törvénykezésben, iparban, kereskedelemben, mezőgazdaságban, átalakítják az emberi kapcsolatokat (közösségi média), integrálják a hagyományos és elektronikus médiát, és elérhetővé teszik a világ tudását egy okostelefon révén. Az Európa 2020 program víziója egy intelligens, inkluzív és fenntartható társadalom, amelynek megvalósítása, stratégiája és programjai az ICT-megoldások sokoldalú és integrált alkalmazásán alapulnak (1. ábra).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

1. ábra. Az Európa 2020 program víziója
(Saját szerkesztés)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Rövid távon is számolnunk kell a hálózatosodás fokozódásával, a gépek közötti kommunikáció (M2M, Ipar 4.0) elterjedésével, a dolgok/tárgyak internete (IoT, Internet of Things) gyors kialakulásával és általánossá válásával (2. ábra). A szükséges vezeték nélküli, akár nagysebességű, akár kis energiaigényű vagy kis fogyasztású rendszerek kidolgozása, fejlesztése nagy erőkkel folyik.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

2. ábra. A hálózatosodás fokozódása
(Saját szerkesztés)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Lényeges, hogy az ICT-megoldások bevezetése élhetőbb várost eredményezzen, a helyi közösség számára pozitív hatású legyen (Smart City and Community). A fontosabb rendszertechnikai elemek ennek megfelelően a valós idejű adatgyűjtés, amelyhez különféle szenzorokra van szükségünk városszerte, az adatok analízise a riasztások, előrejelzések, tervezési információk érdekében és az infrastruktúrák vezérlése a hatékonyság, adaptivitás és a biztonság eléréséhez, javításához. Az okosvárosi alkalmazások a szolgáltatások bővítésével növelhetik a városlakók kényelmét, segítik tájékozódásukat, és a közösségi részvételt (e-participation, közösségi oldalak). A nagysebességű internethálózat, amellyel jó elérhetőség, magas minőség és alacsony ár is együtt jár, az 5G, az ötödik generációs vezeték nélküli technológiák segítségével képességeiben jelentősen bővülhet (kapacitás, megbízhatóság, szuper-valós idejű válaszidő stb.).
 
Új megközelítések
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az okosváros-technológiák, Smart City-megoldások általános alapelve az integrált szemlélet. Ezért a jövő/következő generációs internet-technológiákra (FI/NGI) alapozva többcélú eszközökre, szoftvermegoldásokra van szükségünk.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A jelenlegi kutatás-fejlesztések előterében a szenzorok és hálózatba kapcsolásuk, az Internet of Things (IoT) megoldások és kiberfizikai rendszerek (CPS) fejlesztése, az adattudományi módszerek (adatelemzés, adatbányászat, Big Data) felhasználása vannak. A térinformatika (GIS), a felhőszolgáltatások (cloud computing & networking) és a hálózatvirtualizáció (NFV/SDN) ezt támogathatják. A mesterséges intelligencia, a kiterjesztett és virtuálisvalóság-technológiák (AR/VR) új lehetőségeket nyitnak meg, az internetbiztonságnak pedig a magánszféra védelmét is szolgálnia kell.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az okosváros-platformok kidolgozása során a vertikális helyett horizontális megközelítést kell alkalmaznunk (3. ábra). Jelenleg általában az „egy probléma – egy megoldás” modellben gondolkodunk a specifikus technológia- és adatmegosztás nem jellemző. A jövőben az összetett problémák hatékonyabb, okosabb megoldása érdekében többcélú eszközöket alkalmazunk, az internet-technológiák, a közös adatplatformok (felhőben), az adatanalízis eredményeinek megosztása adatvezérelt, integrált (cross-domain) megoldásokhoz vezetnek.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

3. ábra. A vertikális és horizontális megközelítés összehasonlítása
(Saját szerkesztés)
 
Nagy digitális platform-vállalkozások
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ha globálisan nézzük a jelenlegi helyzetet, akkor azt látjuk, hogy nagy digitális platform-vállalkozások jöttek létre. Például a tranzakciók számában vezetők között olyanokat találunk, mint a Netflix, az Uber, az Airbnb, a PayPal vagy a Yahoo. Érdekes, hogy az Uber úgy a világ legnagyobb taxivállalkozása, hogy egyetlen autója sincsen. Az Airbnb a világ legnagyobb szállodai szolgáltatója, pedig egyetlen szálloda, ingatlan sincs a tulajdonában. A leginnovatívabb cégek az Oracle, a Microsoft, az Intel, a legnagyobb integrált rendszerek pedig a világon a Facebook, az Amazon, az Apple, a Google és az Alibaba (4. ábra). A Facebooknak több felhasználója van, mint Kína vagy India teljes lakossága, de a YouTube is az Egyesült Államok lakosságának háromszorosát is meghaladó felhasználói számot ért már el. Ebben a globalizációban erőteljes és domináns szerep jut Észak-Amerikának és Ázsiának. Európa alig van jelen a világtérképen, és ebben a sorsban Dél- és Latin-Amerikával osztozik.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

4. ábra. A legnagyobb globális digitális platformok és a legnépesebb országok (W. Jonker, CEO, EIT Digital, March 21, 2017, Delivering Europe’s Digital Transformation)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ebben a versenyben Európa is keresi a megoldásokat. A City-Pulse EU FP7-es projekt éppen az alkalmazások sokaságára koncentrál egy közös platformon. Az emberek hagyományos internete és a tárgyak internete révén gyűjtött adatok tömegének analíziséből a különféle alkalmazások igény szerint merítenek, a hozzáférés jogosultságának feltétele mellett (5. ábra).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

5. ábra. A City-Pulse kutatási projekt modellje (CITY-PULSE: Real-Time IoT Stream Processing and Large-scale Data Analytics for Smart City Applications. FP-7 Contract Number: CNECT-ICT-609035, 2013–2016. link)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A várost és környezetét ökoszisztémaként, integráltan kell kezelnünk, és tudatosan kell hasznosítanunk a különböző civilizációs és természeti körforgásokat. Ez többféle rendszerszerű megközelítést igényel, amelyek a természeti és környezeti szempontokat, az újrahasznosítást, a megújuló energiákat egyaránt hangsúlyosan kezelik. Ilyenek a circular economy, blue economy, zöld infrastruktúra, nature-based city (a természet fenntartható használata) és a bölcsőtől bölcsőig tervezés (C2C, regeneratív tervezés). Vannak és hozzáférhetők ICT-t alkalmazó nemzetközi smart sustainable cities ajánlások (SSC, ITU-T Y.4000 Recommendation, 2016) a természet és a városi infrastruktúra integrálásához.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ahhoz, hogy érzékeljük, mekkora és milyen lehetőségek vannak a Smart City alkalmazások fejlesztésében, a 6. ábra nyújt segítséget. Ezen alkalmazások nagy része már ma is hozzáférhető, gondoljunk a különböző „play” áruházakban található mobil telefonalkalmazások nagy számára vagy a taxitársaságok és a tömegközlekedési szolgáltatók internetes vagy akár városi szolgáltatásaira. Az élenjáró alkalmazási területek a smart közlekedés és az autonóm járművek, az eHealth­care, „orvoslás infokommal” (VR-rehabilitáció, digitális fogászat), az e-közigazgatás, e-oktatás.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

6. ábra. Smart City alkalmazások területei és példái
(Saját szerkesztés)
 
Okosvárosok és a környezet
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az okosváros-koncepciók meghatározó eleme a környezetbarát gazdálkodás, a megújuló energiafelhasználás arányának növelése és a városi környezeti, illetve zajterhelés csökkentése. Ebben is nagyok a lehetőségek és Magyarország vonatkozásában is nagy tartalékok vannak. A villamosenergia-fogyasztás tekintetében, például a hazai minimális és maximális nyári bruttó rendszerterhelés 2015. július és augusztus hónapban 4300 MW és 6400 MW között mozgott. A hazai erőmű-összetétel és -kapacitás ugyanebben az évben, hasadóanyagra 2000 MW, fosszilis energiára 5840 MW, megújuló energiára 700 MW volt. Ez összesen több mint 8500 MW, vagyis jelentősen meghaladta a felhasználói igényt. Ennek ellenére a hazai fogyasztásnak nagyjából 3500 MW feletti részét importból fedeztük a környező országokból, mivel az áram olcsó. A hazai erőművek közül leginkább csak a nagyok (Paks, Mátraalja) üzemeltek és üzemelnek ma is folyamatosan.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ezek alapján eléggé kézenfekvő, hogy elektromos autózásban, tágabb értelemben véve e-mobilitásban is gondolkodjunk. A környezetszennyező, belső égésű motorral közlekedő járművek lecserélése elektromos, nullaemissziós járművekre a városok lokális környezeti szennyezését csökkenti, még akkor is, ha az elektromos energiát a környező országokból származó, környezetszennyező széntüzelésű erőművekből kapjuk.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Néhány további szemponttal azonban, legalábbis műszaki szempontból mindenképpen számolnunk kell. Az energiahordozók energiatároló képessége eléggé különböző. A jelenleg legjobbnak tartott Li-ion akkumulátorokban fajlagosan, tömegre vetítve 100 Wh/kg, térfogatra vetítve 300 Wh/liter energia tárolható, amelyek legalábbis ebből a szempontból kevéssé versenyképesek a dízelolaj 10 000 Wh/kg vagy 10 000 Wh/liter kapacitásával. Vegyük észre, hogy a különbség közel két nagyságrend, a dízelolaj javára. Szerencsére a villanymotorok hatásfoka akár 96% is lehet, a dízelmotoroké pedig ennél kevesebb: bár ma már a 40%-ot is elérheti, de a gyakorlatban, normál üzemben ez az érték inkább a 25% köré esik. Így 1 liter hagyományos üzemanyag nagyjából 20–25 kg Li-ion akkumulátorral váltható ki. Ettől aztán az elektromos járművek tömege nagy, hatótávolsága pedig kicsi lesz.
 
Technológiai lehetőségek és fenyegetések új hulláma
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Exponenciális ütemű technológiai innovációkkal kell számolnunk a szenzorok, szenzorhálózatok, IoT területén. Vannak lehetőségek a nanotechnológiában, a 3D-nyomtatás és -szkennelés már nem csak kutatóintézetekben érhető el. A kiberfizikai rendszerek, intelligens robotok, drónok megjelentek a mindennapi életünkben, míg a platformok és alkalmazások kombinatorikus értékteremtéssel járulnak hozzá a fejlődéshez. Az üzleti modellek innovációja a játékszabályok változását hozhatja. Az információs hadviselés pedig megjelent a napi hírekben.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A jövőben számolnunk kell a gyors, internetalapú technológiai áttörésekkel. A közösségi érzékeléssel és a közösségi médiával kiszélesedik a tartalom-előállítók köre. Az adatvezérelt megoldások áthatják életünk minden területét. A legfiatalabb generáció ebben nő fel, integrálódva a smart internettel, a következmény a Cognitive Entity Generation. Technológiai korszakváltás jön a termelésben (Smart Factory/Manufacturing, okosgyár/termelés, Ipar 4.0), kiberfizikai rendszereken, CPS- (Cyber-Physical Systems) alapú, az egész értékláncot átfogó ipari rendszerek valósulnak meg a terméktervezéstől a gyártástervezésen és gyártáson át a végtermék forgalmazásáig és utógondozásáig. Ugyanakkor váratlan üzleti bukások történtek és lehetségesek a digitális környezet hatásának alábecsülése miatt, szükséges a digitális megközelítésű stratégia.
 
Smart City- és Smart Factory-ökoszisztémák
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az ember és a digitális technológia összefonódásának várható bekövetkezését, egy digitális ökoszisztéma kialakulását a World Economic Forum már 2007-ben megfogalmazta. Ma már inkább internet-ökoszisztémáról (sőt Smart Internet-ökoszisztémáról) beszélünk, amely a technológiát, a társadalmi beágyazottságot és a globális hálózatos megjelenést (és az okos megoldásokat) is kifejezi. Az átfogó (smart) internet-ökoszisztéma részeként már sokféle ökoszisztémát is értelmeznek (például IoT-ökoszisztéma). Prominens példa az ember és az internet mind szorosabb összefonódására a Smart City-ökoszisztéma létrejötte. Ebből a szempontból a Smart City kulcsterületeket és az alkalmazásokat szimbolikusan az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:
  • okos-energiatárolás, -felhasználás, -menedzsment, megújuló energiák;
  • épített környezet, iroda, lakás, hulladék- és szennyvízkezelés, ivóvízel-látás;
  • életvitel: egészségügy, foglalkoztatás, oktatás, kultúra, sport, vásárlás, média, személyes szolgáltatások;
  • okosjárművek, közlekedési pályák, parkírozás, forgalomirányítás;
  • városvezetés, városfejlesztés, vállalkozásfejlesztés, közösségi részvétel;
  • a smart hátteret nyújtó infokommunikációs rendszerek és hálózatok.
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ez a hat terület, hatszögben elrendezve igen jól illeszkedik az integrált termelési rendszerek (Smart Factory, Ipar 4.0) hasonlóan képezhető kulcsterületeihez (7. ábra). A 8. ábra a smart ökoszisztéma internetes infrastruktúráját mint az okosvárosok és okosgyárak közös kiszolgálóját, smart hátterét szimbolizálja.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

7. ábra. A Smart City- és Smart Factory-ökoszisztémák kulcsterületei
(Saját szerkesztés)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

8. ábra. Smart internet infrastruktúra mint a Smart City- és Smart Factory-ökoszisztémák kiszolgálója
(Saját szerkesztés)
 
Összegzés
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Egy élhetőbb, barátságosabb várost szeretnénk, jobb életminőséggel és erőforrás-hasznosítással. Ebben segítségünkre van az információs és kommunikációs technológia (ICT), lehetővé téve a város és környezetének valós idejű monitorozását és az adatok feldolgozását, elősegítve valós idejű válaszok megfogalmazását a kihívásokra, a közösséggel való kapcsolattartást, a tudás hasznosítását, hatékonyabb szervezési, illetve műszaki megoldások kialakítását, a fejlődés fenntarthatóságát. Ennek háttere és egyben következménye az ICT-technológiák gyors fejlődése, azon belül is az internet újabb generációinak kibontakozása.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A cikk a Környezeti kihívások – intelligens válaszok című, az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság által szervezett nyilvános tudományos ülésen, 2017. július 14-én a Magyar Tudományos Akadémián elhangzott előadás alapján készült. A szerzők a kutatásaikat részben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös „Okos város – okos közigazgatás: A technológia fejlődésének irányai és hatása” kutatóműhely keretében, az KÖFOP-2.1.2 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt támogatásával végezték.
 
Irodalom
 
Bakonyi P. – Cinkler T. – Csoknyai T. et al., Sallai Gy. (szerk.) (2016): Smart City megoldások hat kulcsterületről. Budapest: BME EIT, https://bit.ly/2zEeSPV
Jakab L. – Fehér G. – Vida R. (2018): Szenzorok és kommunikációs technológiáik, BME–NKE „Okos város – okos közigazgatás: A technológia fejlődésének irányai és hatása” kutatóműhely (2017/162/BME-VIK), a KÖFOP-2.1.2 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében
Kovács K. (2018): Okos városok és az okos közigazgatás és városüzemeltetés európai és hazai környezetben. BME–NKE „Okos város – okos közigazgatás: A technológia fejlődésének irányai és hatása” kutatóműhely (2017/162/BME-VIK), a KÖFOP-2.1.2 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében
Kovács K. – Bakonyi P. (2015): Future Internet and Smart Cities, avagy a jövő internete és az okos városok. Magyar Jövő Internet Konferencia, 2015, különszám. Híradástechnika, LXXI, 1, 15–21. link
Sallai Gy. (2016): A jövő internet-kutatás célkitűzései és területei. Magyar Jövő Internet Konferencia 2015, különszám. Híradástechnika, LXXI, 1, 3–14. link
Sallai Gy. (2018): Az okos város koncepció és az internet technológia. BME–NKE „Okos város – okos közigazgatás: A technológia fejlődésének irányai és hatása” kutatóműhely (2017/162/BME-VIK), a KÖFOP-2.1.2 „A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés” projekt keretében
World Economic Forum (2007): Digital Ecosystem – Convergence between IT, Telecoms, Media and Entertainment: Scenarios to 2015. (World Scenario Series), https://www.weforum.org/reports/digital-ecosystem-convergence-between-it-telecoms-media-and-entertainment-scenarios-2015
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.