Az idő szemiotikája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.5.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kötetet a Magyar Szemiotikai Társaság 2017 őszén Egerben tartott konferenciájának előadásaiból állították össze. A szerkesztők huszonnégy előadás anyagát csoportosították öt fejezetbe. Erre az a konferenciacél adott lehetőséget, amely szerint a filozófiai, a pszichológiai, az (inter)kulturális, a nyelvi alapozottságú vizsgálatot egyaránt megengedhetőnek, sőt kívánatosnak tűzte ki, természetesen a szemiotika, a jelelmélet szempontjait érvényesítve. Erről a szerkesztők előszava szól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az idő alapfogalmai fejezetcím után olvasható Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya. A szerző szerint az emberi elme az általa feldolgozott időmúlást referenciapontokhoz kapcsolja. A mentális időfeldolgozások közösségi eredője a társadalmi idő rendszere, és a nyelvi szerkezetekben fejeződik ki. Az időt nem csupán jelöljük, hanem egyúttal jel is számunkra. Voigt Vilmos tanulmánya: Az óra (mint tárgy) szemiotikája. A régi időmérő megoldások szemiotikai értelemben az indexek csoportjába tartoznak (vagyis saját maguk jelei), ilyen az árnyékóra. A (mai, főleg díszítő célzatból elhelyezett) napórán is az árnyék mozgását használjuk. Az árnyék maga a jel. Az idő folyamatosságát jól mutatják a technikailag is folyamatos mozgású szerkezetek, például a vízióra (a görögség klepszüdrája), a homokóra. A mechanikai szerkezetek (óraművek) a folyamatosság látványa helyett már számlapon mutatják az időegységeket. A számlapos rendszernek külön jelvilága van, a mutatók, a számok, a kör osztásrendje stb. révén mondhatni szemiotikai univerzum született. Szívós Mihály Az idő problémája a szemiotikai elemzésben című dolgozata egyúttal a szemiotikai elemzés módszerét is taglalja. Csányi Gergely a freudi pszichoszexuális fejlődési szakaszokhoz visszanyúlva foglalkozik az időélmény ontogenetikájával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az idő és az ember összefoglaló cím alá Balázs Géza tanulmánya (Az idő szemio­tikája) az időtlenségből jövő embertől a szakaszoló, mérő időérzékelésig tekinti át témáját. Terdikné Takács Szilvia a tér és az idő nyelvi és más ábrázolásának kérdéseiről ír. Gráfik Imre képekkel mutatja be az órás cégéreket, a cégek óráit mint jeleket. Ortutay Katalin az 1789-es francia forradalom új hónapneveinek mint időegységeknek históriáját mutatja be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az idő és a kultúra csoportjában először Büky László tanulmánya olvasható a Füst Milán-i költői nyelv időábrázolásáról, amelyben az ’éjszaka’ a költő lehetséges világának fő ideje. Az előfordulások eloszlása Gauss-görbét mutat, vagyis nem természetes a szógyakoriság, hanem a költő nyelvének jeltulajdonsága. Újvári Edit a közép- és újkori képkompozíciók elemzésével mutatja be a keresztény időfelfogás megjelenítési módjait. Szirmai Éva az orosz mindennapi életben használatos ceйчac ’mindjárt’ szó időtartam-jelölési változatosságát tárja föl, a szó ’majd, idővel’, ’most’, ’sohanapján’ és még több más szerepben jelenik meg a beszélői attitűdöt jelezve. Deák-Sárosi László az 1971-es Huszárik-film, a Szindbád időkezelésének, idősíkváltásainak technikai kivitelezését analizálja, azt is megmutatva, miként válnak szimbólummá az egyes képi megoldások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az idő és az információáramlás témakörében három dolgozat olvasható. Az információbiztonságban az eseménysűrűség és az eseményklaszter értelmezése nélkülözhetetlen (Kollár Csaba). Az információfogyasztás a gyorsuló és lassuló időben című dolgozat (Koltay Tibor) tárgya egyre többeket érint a világhálón (weben) az olvasás és információkeresés révén. Az idővel való gazdálkodást már az információs társadalom iskolájában kell (kellene?) megtanítani (Tomori Tímea).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az idő és a nyelv mint befejező fejezet szerepel a kötetben. Pátrovics Péter szerint (Gondolatok az idő nyelvi képéről) az idő legtöbbször megszemélyesítés formájában (eljár az idő) vagy eszközként, instrumentumként jelenik meg, ez utóbbira adott példái nyelvészetileg erősen kifogásolhatók. Pomozi Péter munkájában az igeidők vizsgálata révén a magyar múltidő-rendszer eredetének és leírásának újragondolásához igyekszik hozzájárulni. Kissné Rusvai Julianna a hantik időképének vázolásával a régi és a mostani állapotról tájékoztat. Utóbbi már nem a természethez közeli népre jellemző növény, állat, időjárás eseményein alapul, hanem az európai hónapmegnevezéseken. Dallos Edina tanulmányának tárgya az altaji sámánénekek időképe. A családnevek időbeli változásait Már Orsolya analizálja, egy háromszéki községben a 19. század végétől napjainkig, megállapítva, hogy a névszerkezet nem nagyon változott. Pölcz Ádám a retorikához tartozó időfogalmakat beszédfajták szerint jellemzi (például törvényszéki, bemutató, tanácsadó típusokat vesz föl).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kötetet a szerzők néhány soros életrajza és e-mail-címe zárja, ez kétségkívül hasznos az ilyen rendkívül szerteágazó témakört tartalmazó kiadványban, mivel segítheti a kutatók személyes kapcsolatainak kialakítását vagy erősítését. Ez a szerteágazó témakör ugyanakkor egységes a szemiotikai alap tekintetében, hiszen a nyelv- és irodalomtudomány, a filozófia, a folklorisztika, a művészetelmélet – amint a fenti vázlatos áttekintésből is kivehető – egyaránt alkalmazhatja a jeltudomány módszerét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

(Balázs Géza ‒ Minya Károly ‒ Pölcz Ádám szerkesztők: Az idő szemiotikája. [Magyar Szemiotikai Tanulmányok 43‒44. ‒ Semiotica Agriensis XVI.] Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság, 2018, 285+3 o.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Büky László

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

az MTA doktora

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szegedi Tudományegyetem BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék
 
delete
close
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      KEDVENCEIMHEZ ADÁS

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      MAPPÁBA RENDEZÉS

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      KIVONATSZERKESZTÉS

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      FOLYAMATOS GÖRGETÉS

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave