Cím:

Nők az Akadémián: beszéljenek a számok!

Women at the Academy: Let the Numbers Speak!
Bazsa György
professor emeritus, Debreceni Egyetem
bazsa@unideb.hu
 
DOI: 10.1556/2065.180.2019.7.14
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

A 2015/2016-os akadémikusválasztási eljárás során a Magyar Tudományos Akadémia – bár tizenkét nő volt a 117 tagjelölt között – nem gyarapodott újabb női levelező taggal1. Ez az önmagában is feltűnő, s a korábbi választási ciklusokhoz képest is meglepő „eredmény” okát, szélesebb társadalmi hátterét Somogyi Péter akadémikus a közgyűlésen is exponálta, és a Magyar Tudományban is elemezte (Somogyi, 2016). A kérdéskörhöz a folyóirat hasábjain tizenegyen szóltak hozzá, s a vitát a kezdeményező összegezte (Somogyi, 2017a, 2017b). Fontos lépés volt eközben a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság megalakulása Lamm Vanda akadémikus vezetésével. A bizottság beszámolóját az okokról, a lehetőségekről és a tennivalókról az Akadémia 2017. évi közgyűlése nagy többséggel elfogadta. A kérdéskörről a Magyar Tudomány Ünnepe keretében konferenciát is szerveztek (MTÜ Eseménynaptár, 2018).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Ez a kis összeállítás nem vállalkozik a most záruló jelölési/választási ciklus mélyebb elemzésére, a vita és a bizottsági jelentés bemutatására, mindössze adatokkal mutatja be az eredményeket: a számok beszélnek! Ezek bizonyára sok tényező hatására alakultak így, de egyértelműen jól alakultak.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az összehasonlítás és egy kis történeti visszatekintés érdekében az alábbi táblázatban2 nemcsak a mostani, hanem az utóbbi öt akadémiai választási ciklus összesített adatai szerepelnek.
 
1. táblázat. A férfiak és nők aránya az akadémiai levelező tagi ajánlásokban és választásokban
Ajánlások levelező tagságra
Megválasztott új levelező tagok
Összes
Férfiak
Nők
Nők aránya
Összes
Férfiak
Nők
Nők aránya
2007
153
131
22
14,4%
28
21
7
25,0%
2010
139
122
17
12,2%
31
28
3
9,7%
2013
140
126
14
10,0%
26
21
5
19,2%
2016
117
105
12
10,3%
26
26
0
0%
2019
110
81
29
26,6%
35
25
10
28,6%
az 5 ciklus összesen
659
565
94
14,3%
146
121
25
17,2%
az 5 ciklus átlaga
132
113
19
14,3%
29
24
5
17,2%
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az jól látszik a táblázatból, hogy a levelező tagságra ajánlott tudós nők száma egy évtizeden át egyre csökkent (22–17–14), de azért még mindig volt közöttük befutó (7–3–5). Viszont 2016-ban a tizenkét női jelölt közül senki sem lett levelező tag, és ez már erős visszhangot váltott ki, majd jelentős és pozitív változást eredményezett.

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az adatok jól mutatják, hogy az öt közül a mostani ciklus volt a legsikeresebb a nők szempontjából mind a tagajánlások, mind a megválasztott új levelező tagok számát és arányát tekintve. (Megjegyezhetjük, hogy a tizenegy akadémiai osztályból most hétben van új női levelező tag, többen, mint korábban bármikor.)

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Somogyi akadémikus cikkében (2017b) utal angol (Royal Society) és német (Leopoldina) példákra, ahol 30% körüli az utóbbi években a nők aránya az új tagok között.3 A mostani magyar választás már illeszkedik ebbe a körbe. Ám másutt sem volt ez mindig így. Az ábra mutatja – a trendek jobb kiemelése érdekében évtizedes csoportosításban – hogyan alakult az új női tagok (Fellow of RS) száma a Royal Societyben (URL2). Ott ez a folyamat már több évtizede elkezdődött, és jelenleg is tart. Tanulságos például a Max-Planck-Gesellschaft e tekintetben folytatott tevékenysége (URL3).
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

1. ábra. A brit és külföldi nők száma a Royal Society új tagjai (FRS) között (saját szerkesztés az URL2 alapján)
 

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Az nyilvánvaló, hogy az akár korábban, akár most elkezdődött (s remélhetőleg tartós) választási tendenciák a teljes taglétszámon belüli férfi/nő arányokban csak lassan eredményeznek változást (Takács, 2017).

Hivatkozás

Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be.

Aligha lehet kétséges, hogy a mostani eredmény szoros összefüggésben van Somogyi akadémikus felvetéseivel, a bizottság munkájával, s nem utolsósorban a magyar tudományban e téren megindult változásokkal (például: külön ösztöndíjak, pályázatok, díjak a nők számára). Joggal lehet remélni, hogy ez, a nők szerepét a magyar tudományban erősítő folyamat nem áll meg, s főleg nemcsak az akadémikus választásokban, hanem a nők tudományos munkájának feltételeiben, szakmai eredményeik, PhD- és DSc-fokozataik gyarapodásában érdemi előrelépést jelent, s hozzájárul, hogy minél több nő válasszon számára ígéretes és sikeres tudományos pályát.
 
Irodalom
 
Somogyi P. (2016): Alkalmasak-e a magyar nők a Magyar Tudományos Akadémia tagságára? Magyar Tudomány, 7, 862–864. http://www.matud.iif.hu/2016/07/Tartalom.htm
Somogyi P. (2017a): A számok beszélnek. Magyar Tudomány, 5 627–630. http://epa.oszk.hu/00600/00691/00164/pdf/EPA00691_mtud_2017_05_627-630.pdf
Somogyi P. (2017b): Representation of Women in the Hungarian Academy of Sciences. Magyar Tudomány, 11. 1490–1493. http://www.matud.iif.hu/MaTud-2017-11.pdf [A 11 hozzászólás adatait lásd ott.]
Takács I. (2017): Szkülla és Kharübdisz között. Női kvóta vagy egy természetes, de évtizedeket igénylő lassú változás a női akadémikusok arányában? Debreceni Szemle, 3, 349–363. http://szemle.unideb.hu/wordpress/wp-content/uploads/11_Takacs_2017_3.pdf
 
URL1: New Fellows: 50 Top Biomedical and Health Scientists Join the Academy The Academy of Medical Sciences, 8 May 2019. https://bit.ly/2LT8nPd
 
1
Az akadémikussá válás kulcslépése a levelező tagok választása. Őket nagy merítési bázisból, az MTA doktorai közül, meritokratikus ajánlásokra alapozva – többlépcsős folyamatban – választja az akadémikusok közössége. A rendes tagok már csak ebből a szűk körből kerülnek ki: általános gyakorlat szerint hat év (az előírt minimum) elteltével mindenki rendes tag lesz. Ezért ők, továbbá a külső és tiszteleti tagok nem témái a jelen írásnak.
2
Az akadémikus jelölések a tagválasztás előtti évben esedékesek, de a könnyebb áttekintés érdekében a jelöléseket is a választás évéhez rendeljük. (Így például a 2018-as jelölések a 2019-es sorban jelennek meg.)
3
Most hívta fel figyelmünket egy május 8-i hírre. New Fellows: 50 top biomedical and health scientists join the Academy | The Academy of Medical Sciences.
“Professor Philippa Saunders FRSE FMedSci, Registrar of the Academy of Medical Sciences, said:
»The Academy continues to ensure that the diversity of medical science is represented in the Fellowship. This year we are particularly pleased to celebrate the highest percentage of women the Academy has ever elected in one year, taking us a step closer to our goal of gender parity.«
19 of the new Fellows are women, representing 38% of all Fellows elected in 2019, the highest percentage of women ever elected in one year. 20% of the new Fellows are non-UK nationals, coming from seven countries and four continents. We are pleased that this year’s election figures take us closer to a more equal Fellowship with regards to the number of men to women Fellows, and have an international spread. The Academy is committed to working towards diversity and equality of opportunity in everything we do.” URL1