Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:Harvard
Chicago
APA
A biológiai kezelésben lévő potenciál maximális kiaknázásához fontos figyelembe vennünk a
terápiás gyakorlat általános szempontjait. Ezek a helyes indikáció felállítása, a kontraindikációk mérlegelése, a beteg beleegyezése, a kötelező előszűrés elvégzése, a beteggondozás keretében a kezelés rendszeres monitorozása, valamint terápiás célértékek kitűzése és az azok elérésére való folyamatos törekvés (
Strohal et al., 2015). A terápia megkezdésének alapja minden esetben a biztos diagnózis felállítása, mely nemzetközileg elfogadott diagnosztikai kritériumok alapján történik. Alapelv, hogy a legmodernebb metodikákkal történő kivizsgálást követően minden szakterületen kémiai betegségmódosító szerek adását kezdjük, és a jóval költségesebb biológiai készítmények használatára csak ezek eredménytelensége esetén, súlyosabb esetben kerül sor. A biológiai terápia során potenciálisan kialakuló mellékhatások között egyértelműen az infekciók és ezen belül a tuberkulózis a legfontosabbak, ezért ezek szigorú ellenjavallatot képeznek. Enyhébb általános mellékhatások és allergiás reakciók is létrejöhetnek, a gyógyszer ellen a fehérje immunogén hatása miatt ellenanyagok képződhetnek, ami másodlagos hatástalansághoz vezethet. A kezelés indításakor egyéb kontraindikációkat (például III–IV. stádiumú szívelégtelenség) is figyelembe kell venni. Fontos előfeltétel, hogy a beteg teljes körű tájékoztatást kapjon a terápia hatékonyságáról, az esetleges mellékhatásokról, a bevitel módjáról, és azt követően írásbeli beleegyezését (informed consent) adja a terápiához. Optimális esetben az orvos és a beteg közös döntést (shared decision) hoz a kezelést illetően. A kötelező előszűrés az általános és célzott laboratóriumi vizsgálatok mellett a tuberkulózis, a vírus hepatitiszek és bármely más infekció kizárására is ki kell hogy terjedjen. A rendszeres monitorozás feladata a mellékhatások mielőbbi kiszűrése, illetve a hatékonyság mérése, szükség esetén a terápia módosítása. A terápia eredményességének objektív lemérése céljából minden szakterületen különböző mérőszámokat vezettek be, melyek kitűzött célértékként szolgálnak. A célértékig történő kezelés (treat to target, T2T) a klinikusok számára általánosan követendő gyakorlattá vált. Gyulladásos betegségek esetén a legfontosabb a gyulladás aktivitásának jelentős csökkenése, illetve teljes klinikai megszűnése, vagyis a remisszió elérése (
Abreu et al., 2017;
Smolen et al., 2010).