Cím:

Észrevételek az új Eötvös Loránd Kutatóhálózathoz

Remarks to the New Eötvös Loránd Research Centre

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Király Zoltán

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

az MTA rendes tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

kiraly.zoltan@agrar.mta.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.9.14
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Általánosan ismert az a tény, hogy az alapkutatás ösztönzője a kíváncsiság, az innováció ösztönzője pedig a gazdasági, illetve társadalmi haszon. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat ajánlom az Eötvös Loránd Kutatóhálózat vezetőjének, illetve tagjainak, az MTA elnökének és az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterének figyelmébe.
  1. Eötvös Loránd egykori rektori beszédében (1891) a következőket mondta: „A tudománynak éppen úgy életföltétele a fényűzés, mint a művészetnek; […] Szükségletét nem lehet és nem szabad a takarékos államháztartásnak rendes mértéke szerint kiszabni.” (Eötvös, 1891)
  2. Szent-Györgyi Albert figyelmeztetett arra, hogy az alap- (felfedező) kutatást végző szakembernek nem lehet szokványos kutatási tervet készíteni, amely szerint évről évre kell vázolni a tervezett munkákat, illetve a várt eredményt. Az USA-ban is konfliktusa származott ebből az álláspontjából, és egy ideig egyáltalán nem kapott állami támogatást (Mandl, 2019).
  3. James Watson és Francis Crick, amikor a Nature-ben (1953) egy rövid cikkben véglegesen tisztázták, hogy az örökítőanyag (genom, DNS, dezoxiribonukleinsav) a nukleinsav, a Nobel-díjas dolgozatuk címe egyszerűen az volt, hogy A nukleinsavak molekuláris szerkezete. Erre a címre, illetve témára manapság aligha kapnának állami támogatást. Mintegy húsz évet kellett várni arra, hogy a nagy felfedezésből használható témát faragjunk. Amikor a restrikciós endonukleáz enzimeket felfedezték (Arber–Dussoix, 1962), egyszerre nyilvánvalóvá vált, hogy az örökítőanyagot hasítani, illetve más formában kombinálni lehet. Ezzel lehetővé vált a biotechnológia mint tudományos irányzat.
 
 
 
Irodalom
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Arber, W. – Dussoix, D. (1962): Host Specificity of DNA Produced by Escherichia coli. I. Host Controlled Modification of Bacteriophage Lambda. Journal of Molecular Biology, 5, 18–36. DOI: 10.1016/s0022-2836(62)80058-8

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Eötvös L. (1891): Az egyetem feladatáról. Rektori székfoglaló beszéd a Budapesti Tudományegyetemen. Természettudományi Közlöny, 31, 505–514. http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/rektori.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mandl J. (2019): A legendás tudós Szent-Györgyi Albert önéletrajzi értekezései. Magyar Tudomány, 180, 3, 451–454. DOI: 10.1556/2065.180.2019.3.16, https://mersz.hu/dokumentum/matud__462

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Watson, J. D. – Crick, F. H. C. (1953): Molecular Structure of Nucleic Acids: A Structure for Deoxyribose Nucleic Acid. Nature, 171, 737–738. DOI: 10.1038/171737a0, https://www.exploratorium.edu/origins/coldspring/printit.html