Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:Harvard
Chicago
APA
A könyv második fele, a 4., 5. és 6. fejezetek pedig az empirikus elemzést tartalmazzák. A szerzők az elemzés során 32 (20+6+6) országot vizsgálnak, alapvetően az 1970 és 2013 közötti időszak adatait alapul véve. Három országcsoport kerül górcső alá: (i) a hosszú idősorokkal (1970–2013) jellemezhető tradicionális piacgazdaságok: Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Dánia, Dél-Korea, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország és Új-Zéland, (ii) a csupán rövidebb idősorral jellemezhető piacgazdaságok: Chile, Görögország, Írország, Portugália, Svájc és Törökország, valamint (iii) a posztszocialista országok: Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. A 4. fejezet a három említett országcsoportra mutatja be a készletalakulást alapvetően két dimenzióban gondolkodva: idő és aggregáltsági szint szerint. Így tehát megismerhetjük a készletalakulások hosszú távú trendjeit, azok irányultságát és volatilitását, valamint rövid távú viselkedését, azaz a készletciklusokat (némiképp furcsán hat ugyanakkor, hogy az utóbbit igen röviden tárgyalják, holott a készletalakulás makroökonómiai szempontból jóval relevánsabb kérdés rövid távon). A készletek mozgását a szerzők különböző makroökonómiai változókkal is összekötik, és a kapott korrelációs együtthatók alapján az országok klaszterelemzését is elvégzik. Ennek eredményeképp kialakulnak olyan országcsoportok, amelyek hasonló profillal rendelkeznek. Az említett másik elemzési dimenzió pedig az aggregáltsági szint: a szerzők a makroszintű készletalakulások gazdasági ágazatokkal való együttmozgását is elemzik, az adatok elérhetősége miatt azonban ezt már csupán a húsz, hosszú múltú piacgazdaság esetén teszik. Az 5. fejezetben a használt makroökonómiai változók rövid elemzését olvashatjuk. A könyvnek nem célja ezen változók alapos elemzése, a prezentált tömör és leíró jellegű analízis inkább arra alkalmas, hogy a készletvizsgálatnál kapott eredményeket az olvasó el tudja helyezni, és könnyebben értelmezze azokat. A 6. fejezet pedig országszintű elemzéseket tartalmaz: a szerzők leírják az egyes országokat jellemző folyamatokat, valamint bizonyos országspecifikus jelenségekre is kitérnek.