PERIODICITÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYOKBAN – MENGYELEJEV ÖRÖKSÉGE1

PERIODICITY IN NATURAL SCIENCES – MENDELEEV’S LEGACY

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maksay Gábor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a biológiai tudomány doktora, Természettudományi Kutatóközpont

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

maksay.gabor@ttk.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dmitrij Mengyelejev 150 éve fedezte fel a kémiai elemek periodicitását. A jubileum kereteit kiterjesztve, áttekintjük a természettudományokban felfedezett periodicitásokat, elsősorban a fizikai kémiában, biokémiában és biológiában. Az élettanilag fontos elemek elkülönülő csoportokban helyezkednek el a periódusos rendszerben, mely rendszer a kémia oktatásának mindmáig alapja. A természet biopolimerei, a fehérjék és nukleinsavak gazdaságosan épülnek fel; homológ építőkövekből, periodikus láncokon át; növekvő stabilitással, szimmetriával és hierarchiával. A fehérjék negyedleges komplexei az alegységek száma és szimmetriájuk szerint perió­dusos rendszerbe illeszthetők. Az időbeli periodicitás chemoton modellje kapcsolatot teremt a kémiai és biológiai evolúció között. A biofázis ciklikus folyamatai a geofázis periódusaihoz illeszkednek. Bizonyos szervek (például: szárny, szem) rekurrens módon, periodikusan és hasonló formában újra megjelennek a törzsfejlődés különböző szintjein. A fizikai anyagforma belső kölcsönhatásainak periódusait és frekvenciáit a biológiai anyagforma felé haladva egyre inkább elfedik a környezeti kölcsönhatások.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dmitri Mendeleev discovered the periodicity of chemical elements 150 years ago. Beyond the scope of the jubilee we have overviewed periodicities discovered in natural sciences, particularly in physical chemistry, biochemistry and biology. The physiologically important elements are situated in separate groups in the periodic table which has since been the basis of teaching chemistry. Nature builds up its biopolymers, proteins and nucleic acids economically; through periodic chains; with increasing stability, symmetry and hierarchy. The quaternary protein complexes can be put in a periodic table according to the number of their subunits and symmetry. The chemoton model of temporal periodicity is a link between chemical and biological evolutions. Cyclic processes in the biophase fit in the periods of the geophase. Certain organs (e.g. wing and eye) show up in recurrent manner, periodically and in similar forms at different levels of evolution. The periods and frequencies of the physical type of matter are disguised by environmental interactions more and more towards the biological type of matter.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: elemek periódusos rendszere, Mengyelejev, fehérjék, DNS, szimmetria
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: periodic table of chemical elements, Mendeleev, proteins, DNA, symmetry
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.11.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Fizikai kémiai periodicitás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kémiai elemek periódusos rendszere, melyet Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus ismert fel 1869-ben, mindmáig a kémia oktatásának alapvető eszköze. De vajon átlátjuk-e egészen tudományos és kulturális jelentőségét? Az UNESCO az idei évet a kémiai elemek periódusos rendszerének szentelte a másfél évszázados jubileum tiszteletére (1. ábra). A Nature és Science 2019. januári számaiban több cikk is foglalkozik a jubileummal. Az Általános és Alkalmazott Kémia XXI. Jubileumi Mengyelejev Kongresszusát Szentpéterváron tartották 2019 szeptemberében. A Nemzetközi Csillagászati Unió pedig The Periodic Table through Space and Time címmel tartott kapcsolódó szimpóziumot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az UNESCO emblémája a kémiai elemek periodikus rendszere éve és Mengyelejev tiszteletére (URL1)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos kutatás igyekszik a felismeréseket és összefüggéseket rendszerbe illeszteni. Carl von Linné a 18. században rendszerbe foglalta a növényeket és állatokat. Miután pedig a 19. században sikerült világosan megkülönböztetni a kémiai elemeket és vegyületeket, Mengyelejev felismerte, hogy az elemek tulajdonságai periodikusan ismétlődnek az atomtömeg függvényében. Ennek alapján sorokba és oszlopokba rendezte az akkor ismert hatvanhárom elemet. Mások hasonló rendszereit meghaladóan Mengyelejev a periódusos rendszere alapján megjósolta új elemek létezését és tulajdonságait is. Ezeknek az elemeknek a felfedezése hamarosan igazolta rendszere érvényességét. Voltak persze ellentmondónak látszó felfedezések is: például a nemesgázok számára új oszlopot kellett a rendszerbe illeszteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mengyelejev valóban a kémia alapvető rendszerét ismerte fel. A rendszer alapvető jellegzetessége a periodicitás, periodikusan változó paraméterek (atomsugár, ionizációs energia, elektronegativitás, elektronaffinitás, fémes jelleg) határozzák meg az elemek tulajdonságait és kémiai reaktivitását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sok természeti jelenség, folyamat ciklikus, meghatározott sorrendben és időben ismétlődik. Mengyelejev periódusos rendszere volt az első, amelyik az anyag szerkezetében és minőségében mutatott ki periodicitást. Az aktinoidák bővülésével ma már 118 elemet tartalmaz a periódusos rendszer. De ezeknek a magfúzióval előállított szupernehéz elemeknek az élettartama rendkívül rövid, és tulajdonságaik periodicitása gyengül (Scerri, 1998). A periódusos rendszernek számos változata van. Kisebb-nagyobb anomáliáinak értelmezése apróbb módosulásokat eredményezhet még, de gyakorlatilag véglegesnek tűnik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A kémiai elemek periódusos rendszere és biokémiai relevanciája (Az esszenciálisan szükséges 28 elem szürke árnyalata mennyiségi viszonyaikat tükrözi az élő szervezetekben. A nyomelemek halványszürkék.)
(saját szerkesztés Jonsson et al., 2017 alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mengyelejev periódusos rendszere inspirálta Joseph John Thompson, Wolfgang Pauli és Niels Bohr atommodelljét fél évszázaddal később. Mai szemmel az atomszerkezet és elektronhéjainak ismeretében az atomok protonjaik száma, azaz rendszámuk alapján rendezhetők sorba, és az egyes elektronhéjak telítődése után kerülnek a következő sorba. A periódusos rendszer független változója mennyiségi jellegű lépcsőzetes függvény, a függő változó pedig a minőség változása periodikusan; úgy, hogy a hasonló tulajdonságúak azonos oszlopba kerülnek. A rendszer komplexitásában a hierarchia szintjeit az elektronhéjak (s, d, f, g, h, i) jelentik, mégpedig hagymahéjszerű elrendezésben: az első periódus az s héj, a második a d stb. Az elemek periódusos rendszere az atomok elektronkonfigurációjának periodicitását tükrözi. Az atom reaktivitását főképpen a külső héj vegyértékelektronjai, ezek a szimmetrikus vegyértékorbitálok határozzák meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vegyületek (két- és háromatomos molekulák, aromás szénhidrogének) rendszerezését is megpróbálták. Kevés eredménnyel, mert itt a független változó nem lineárisan változik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Figyelemre méltó, hogy az élővilág esszenciális alkotóelemei: szén, nitrogén, oxigén, foszfor és kén (C, N, O, P és S), a hidrogén kivételével, azonos csoportban találhatók a periódusos rendszer jobb felső sarkában (2. ábra). Ugyanitt található a klór (Cl), amely anionként esszenciális. Másrészt az esszenciális kationok elemei (Na, K, Mg és Ca) a rendszer bal oldalán tömörülnek, a hidrogén alatt, amelynek kationja hasonló tulajdonságú. A többi, különböző funkciójú elem is különálló csoportokat alkot a rendszerben. Ez a hasonló kémiai tulajdonságok megnyilvánulása hasonló funkciókban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A periodicitás és gyakoriság kiegészítő fogalmak. Időben, a fizikában egzaktul, a reciprok periódus a frekvencia, az egységnyi időre jutó periódusok mennyisége. A szerkezeti és időbeli periodicitás összefüggése feltehetőleg az anyag kettős (korpuszkuláris és hullám-) természetéből ered. Például az elektron szimmetrikus pályákat tölt be, mindazonáltal perdülete van. Terveztek már alacsony hőmérsékleten csapdázott ionokkal tér-idő kristályokat is, amelyeknek szerkezete térben és időben periodikus (Liu–Dwi-Nugroho, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fizikai folyamatok minden szintjén megfigyelhető a pontos frekvencia; az elemi részecskéktől a Naprendszerig.
 
Biokémiai periodicitás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológiai szervezetekben a fehérjék meghatározó helyzetben vannak. A szerkezeti proteinekben (kollagén, keratin, selyem) sok periodikusan ismétlődő aminosav-szekvencia található. A peptidlánc ismétlődő savamid kötéseiben a C- és N-atomok vegyértékeinek szögpárai periodikusan ismétlődő másodlagos szerkezeteket (hélix, ß-redő) határoznak meg, amelyek – például hidrogénhidakkal – harmadlagos szerkezetté feltekeredve rögzülnek. A funkcionális fehérjékben (transzkripciós faktorok, receptorok, ioncsatornák, hisztonok) szerkezeti domének ismétlődnek. A domén a fehérje harmadlagos szerkezetének funkcionális egysége; van például tetratrikopeptid, ankyrin és ß-propeller. Megpróbálták formalizálni a fehérjék másodlagos és harmadlagos kölcsönhatásait, hogy topológiájukat automatikusan lehessen definiálni és periódusos rendszerbe foglalni (Taylor, 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fehérjék szerkezeti hierarchiája sokrétű. Az alegységek (harmadlagos szerkezetű peptidláncok) egymással szimmetrikus kvaterner komplexeket hoznak létre (például: szuperhélix, csavart csavar). A szignaloszómáknak nevezett kvaterner komplexek nagy méretük miatt jelátviteli sejttestecskéknek tekinthetők (Maksay–Marsh, 2017). Sebastian E. Ahnert és munkatársai (2015) periódusos rendszerbe foglalták a kvaterner proteineket több száz szerkezet topográfiája és alegységeik kontaktfelületének elemzése alapján. Az egyik tengelyen különböző alegységeik száma szerepel, a másikon pedig szimmetrikus ismétlődéseik száma. Az egyes cellákban pedig sémás szerkezetük van. Azonos alegységek fej-láb kapcsolódással forgási szimmetriájú komplexeket képeznek, a fej-fej és láb-láb kapcsolódások pedig diéderes szimmetriát eredményeznek. Ez a szerkezeti periódusos rendszer már új szerkezetek predikciójára és az ismertek besorolásának korrekciójára is alkalmas (Ahnert et al., 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sejtmembránba ágyazott ioncsatornák és transzporterek felelősek a sejt ionháztartása, ingerelhetősége és anyagcseréje folyamataiért. Ezek a henger- és tükörszimmetrikus fehérjék periodikusan és ciklikusan váltakoznak nyitott és zárt állapotú szerkezetek között. Fizikai (elektromos) és kémiai inger (ligandumok kötődése) szimmetriasértő szerkezetváltoztatással hoz létre nyitott állapotot (Maksay–Tőke, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Általánosan megfogalmazható, hogy a hierarchia alacsonyabb szintjének szerkezeti tulajdonságai határozzák meg a hierarchia magasabb szintjének szerkezetét. Következésképp az új fehérjelánc feltekeredése (folding) meghatározott útvonalon közelít stabil natív szerkezetéhez. Ez aztán periodikusan oszcillál a funkcionális (például az előbbi nyitott és zárt) állapotok között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fehérjelánc periodikus ß-redői oda-vissza, párhuzamosan ß-lemezbe rendeződhetnek, majd növekvő hierarchiával és szimmetriával stabilizálódnak. Alzheimer-kórban és hasonló neurodegeneratív betegségekben ilyen szerkezetű ß-amiloid rostok keletkeznek az agyban. Ezek a fehérjék legstabilabb szerkezetei, amelyekből nincs visszaút…

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nukleinsavak szerkezete a fehérjékhez hasonlóan periodikus és hierarchikus. Az elsődleges szerkezet a váltakozó dezoxiribóz (cukor) és foszfodiészter egységek láncolata. A cukorhoz négyféle nukleobázis (adenin, citozin, guanin és timin) kapcsolódik. A négyféle cukor-foszfát-bázis egység közös neve nukleotid. A másodlagos szerkezetben két lánc között a bázisok hidrogénhidakkal kapcsolódnak. A bázisok szerkezete csak timin-adenin és citozin-guanin párkapcsolatokat tesz lehetővé. A harmadlagos szerkezet a dupla hélix, amelyben a bázispárok csigalépcsőként helyezkednek el. A negyedleges szerkezetben a dupla hélixek tovább tekeredhetnek egymással (például szuperhélix).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A transzpozon olyan DNS-szakasz, amelyik önmaga lemásolásával a DNS több helyén is beilleszkedve fokozza a periodicitást. A palindrom pedig olyan DNS-szakasz, amelyik visszafelé azonos sorrendű, tehát szimmetrikus. A DNS halmozottan előforduló, szabályos közökkel elválasztott rövid palindromikus ismétlődései (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats, CRISPR) a génszerkesztés beláthatatlan perspektíváit nyitották meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összefoglalva, a természet legfontosabb biopolimerei (fehérjék, nukleinsavak, szénhidrátok) hasonló elvek szerint épülnek fel. Gazdaságosan, homológ építőkövekből, periodikus láncokon át; növekvő stabilitással, szimmetriával és hierarchiá­val jutnak el szinte végtelen szerkezeti változatosságig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Biológiai periodicitás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gánti Tibor chemoton elmélete hidat képez a kémiai és biológiai periodicitás között (Gánti, 2002). A chemoton az élet minimálrendszere. Három autokatalitikus alrendszert tartalmaz sztöchiometrikusan, megszabott arányban csatolva. A chemoton önszerveződő fluid automata, amely stabil, szaporodik és evolúcióképes. Következésképpen az időbeli biológiai periodicitás a prebiotikus evolúcióból ered.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élő szervezetekben hasonlóan, periodikus és összehangolt körfolyamatokba rendeződik az önfenntartás, reprodukció, a szükséges vegyületek előállítása és lebontása. Az energiatermelés biológiai oxidációval történik, amely egymáshoz kapcsolódó periodikus folyamatokra épül. Például a gerincesek tüdeje periodikusan veszi fel az oxigént; a szív ciklikusan adja tovább a vér hemoglobinjához kötött oxigént a szerveknek, amelyekben a citrátciklus és a kapcsolódó oxidatív foszforiláció energiatároló vegyületek (ATP) szintéziséhez vezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológiai rendszereket és evolúciójukat befolyásolják a geoszféra és bioszféra ciklikus folyamatai: a cirkadián ciklus, az évszakok stb. Az élő szervezetek epigenetikus és periodikus hormonális szabályozással alkalmazkodnak a ciklikusan változó fény- és hőmérsékleti viszonyokhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérdéses, hogy a biológiai periodicitás vizsgálatában mi tekinthető független változónak. Antonio Lima-de-Faria az evolúció és rendszertan alapján vizsgálta az egyes rendszertani csoportok funkcióit, tehát a minőségi változások periodicitását (1997, 2018). A független változóban tehát megjelenik az idő is. A biológiai evolúció rekurrens jellegét számos ismételten megjelenő szerv és funkció igazolja, például a lumineszcencia, látás, regeneráció, placenta, pénisz és a mentális képességek ismételten felbukkannak a törzsfejlődés különböző szintjein (Lima-de-Faria, 2018). A placenta eltérő komplexitású rendszertani szinteken jelenik meg: növényekben(!), gerinctelenekben és emlősökben, számos faj hasonló szárnyakkal repül, pedig a szervezettségük különféle. Lima-de-Faria (1997, 2018) a rekurrens evolúcióban laza periodicitást vél felfedezni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nemkódoló RNS-ek szabályozzák a DNS-ek aktivitását, a fehérjékre átírást. A genomban kódolt bizonyos funkciók az életkörülmények változása következtében egyes fajoknál szükségtelenné válnak, és gátlódnak, másoknál újra előnyössé válhatnak, és expresszálódnak, kifejezésre jutnak. Így az evolúciónak nem kell újra és újra felfedezni, és működésképtelen átmeneti formákon át stabilizálni egy-egy funkciót. Úgy tűnik, hogy az evolúció szükség esetén (időközönként) a faj fenntartásához előnyös funkciókat expresszál (Lima-de-Faria, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lima-de-Faria (1997, 2018) még tovább megy, és a periodikus rekurrenciát az elemek periódusos rendszerére és a feljebb említett elemcsoportosulásokra vezeti vissza. Okozati összefüggést lát az ásványok kristályszerkezeti és az élővilág morfológiai szimmetriái között is (Lima-de-Faria, 1997). Bilaterális tükörszimmetria jellemzi a kontakt ikerkristályokat és minden gerinces fajt. A természetben mindenhol megtalálható szimmetria az anyagszerkezet szimmetriájának megnyilvánulása. A jégkristályok hatfogású forgási szimmetriája például a H2O-molekula térszerkezetéből következik. A molekuláris mimikri alapján különböző kémiai összetételű ásványok és makromolekulák vehetnek fel hasonló szerkezetet, és tölthetnek be hasonló funkciót. Bizonyos fajok szemlencséje nem fehérjéket (krisztallinokat), hanem ásványokat tartalmaz. Lima-de-Faria biológiai periódusos rendszere azonban predikciókra nem képes, és számos adattal kell még alátámasztani a létjogosultságát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bizonyos növény- és állatfajok tömegének ciklikus váltakozása is periodikus jelenség. Az észak-amerikai kabócák (Magicicada) tömeges felszaporodásának 13 és 17 éves periódusokba rendeződése hőmérsékleti változásoknak tulajdonítható (Ito et al., 2015). Már ökológiai periódusos táblázatokkal is próbálkoztak (Ferraro, 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

De mi is a gond a biológiai szerkezeti periodicitások kimutatása körül? Az anyagszerkezet mélyén ugyan bizonyosan ott lapul a periodicitás, de a szupernehéz kémiai elemek tulajdonságaiban már gyengül, mert a tulajdonságaikat meghatározó külső elektronok egyre jobban kikerülnek az atommag vonzó hatása alól. Az atommag belső, erős kölcsönhatásai determinisztikus törvényszerűségekben nyilvánulnak meg. Egy komplex biológiai rendszer tulajdonságait azonban nemcsak belső, hanem külső hatások (bioszféra, geoszféra és légkör) is befolyásolják. Minél jobban alárendelődnek a belső kölcsönhatások a környezeti hatásoknak, annál inkább elfedik valószínűségi törvényszerűségek a determinisztikusakat (Maksay, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Láthattuk, hogy a periodicitás kapcsolatban áll a szimmetria fogalmával. Geometriai megfogalmazással, a szimmetrikus szerkezetek szimmetriaműveletekre (például tükrözés) invariánsak. Az evolúció periodikus ismétlődésekkel fokozza a szerkezetek szimmetriáját és stabilitását. Modern biofizikai szerkezetvizsgálatok feltárták, hogy a biomakromolekulák működését szimmetriasértő szerkezetváltozások váltják ki (Maksay–Tőke, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biológiai ismeretek rendszerezése Linné óta folyamatosan bővül. Mengyelejev óta pedig a rendszerezésben a periodicitást is figyelembe veszik (Liu–Dwi-Nugroho, 2012). A fizikai, kémiai, biokémiai és szerkezeti biológiai anyagformákban a tudomány sorra tárja fel a periodicitást. Amennyiben a szimmetria általános rendszerező elvnek is tekinthető, a biológiai periódusos rendszerekben – ha lesz valaha ilyen – a szimmetriára fontos szerep vár.
 
IRODALOM
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahnert, S. E. – Marsh, J. A. – Hernández, A. et al. (2015): Principles of Assembly Reveal a Periodic Table of Protein Complexes. Science, 350, aaa2245. DOI: 10.1126/science.aaa2245

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ferraro, S. P. (2013): Ecological Periodic Tables: in Principle and Practice. Oikos, 122, 1541–1553. DOI: 10.1111/j.1600-0706.2013.00717.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gánti T. (2002): On the Early Evolutionary Origin of Biological Periodicity. Cell Biology International, 26, 729–735. DOI: 10.1006/cbir.2000.0668, https://www.researchgate.net/publication/11210935_On_the_early_evolutionary_origin_of_biological_periodicity

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ito, H. – Kakishima, S. – Uehara, T. et al. (2015): Evolution of Periodicity in Periodic Cicadas. Scientific Reports, 5, 14094. DOI: 10.1038/srep14094, https://www.nature.com/articles/srep14094

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jonsson, A. L. – Roberts, M. A. J. – Kiappes, J. L. et al. (2017): Essential Chemistry for Biochemists. Essays in Biochemistry, 61, 401–427. DOI: 10.1042/EBC20160094, http://essays.biochemistry.org/content/61/4/401

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lima-de-Faria, A. (1997): The Atomic Basis of Biological Symmetry and Periodicity. BioSystems, 43, 115–135. DOI: 10.1016/S0303-2647(97)01694-8

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lima-De-Faria, A. (2018): Periodic Tables Unifying Living Organisms at the Molecular Level: The Predictive Power of the Law Of Periodicity. World Scientific Press preview, https://books.google.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Liu, Y. – Dwi-Nugroho, A. (2012): The Social Semiotic Construction of Chemical Periodicity: A Multimodal View. Semiotica, 190, 133–151.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maksay G. (2015): Quo vadis, tudományos megismerés? Magyar Tudomány, 176, 9, 1139–1145. http://www.matud.iif.hu/2015/09/16.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maksay G. (2019): Kémiai és biológiai periodicitás; Mengyelejev öröksége. Biokémia, XLIII, 1, 42–49. http://www.mbkegy.hu/apps/mbkegy/resources/biokem/2019/2019_03.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maksay G. – Marsh, J. (2017): Signalling Assemblies: The Odds of Symmetry. Biochemical Society Transactions, 45, 599–611. DOI: 10.1042/BST20170009

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Maksay G. – Tőke O. (2014): Asymmetric Perturbations of Signalling Oligomers. Progr. Biophys. & Mol. Biol., 114, 153–169. DOI: 10.1016/j.pbiomolbio.2014.03.001, http://real.mtak.hu/21828/7/Asymmetric_Signalling_MG_TO_2014.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Scerri, E. R. (1998): The Evolution of the Periodic System. Scientific American, 78–83. https://www.scientificamerican.com/article/the-evolution-of-the-periodic-system/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Taylor, R. W. (2002): A ‘Periodic Table’ for Protein Structures. Nature, 416, 657–660. DOI: 10.1038/416657a
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
1 A cikk a Biokémia című folyóiratban (2019. XLIII, 1, 42–49.) megjelent Kémiai és biológiai periodicitás; Mengyelejev öröksége című közlemény alapján íródott.
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave