Cím:

Magyar népkutatás a 20. században

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.180.2019.11.14
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Paládi Kovács Attila Magyar népkutatás a 20. században című kötete az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete és a L’Harmattan Könyvkiadó közös, Documentatio Ethnographica sorozatában jelent meg 2018-ban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A mű, amely a Magyar Népismeret a 19. században. Előfutárok és klasszikusok című 2016-ban megjelent kötetének folytatása, a 20. századi magyar etnográfia és folklorisztika tizennyolc kutatójának munkásságát mutatja be. A kötetet záró huszonhét kép kép ezen tudósok és néhány kortársuk fényképeinek segítségével hozza az olvasóhoz közelebb Bátky Zsigmond, Viski Károly, Győrffy István, Braun Soma, Ortutay Gyula, Vargyas Lajos, Gunda Béla, Manga János, Keszi Kovács László, Keszi Kovács Péter, Bakó Ferenc, Belényesy Márta, K. Csilléry Klára, Hoffmann Tamás, Szabadfalvi József, Füzes Endre, Tárkány Szűcs Ernő, Hofer Tamás egyéniségét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Személyiségük, pályaképük felvázolása, tudós alkatuk alakulásának és népkutatói törekvéseiket motiváló céljaik és ambícióik hátterének bemutatását összegzi a szerző, a korábban már máshol megjelent közlések kötetté fűzésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bátky Zsigmond, az alapos terepmunkás 1920–1934 között igazgatta a Néprajzi Múzeumot, és életében ő volt a magyar népkutatás legolvasottabb, az európai és a magyar etnográfiai problematika leginkább tájékozott tudósa.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A népművészeti irányultságú Viski Károly a kolozsvári, majd a pesti egyetemen, Győrffy István, az állattartás kutatója 1934–1939 között a budapesti egyetemen nevelt kiváló tanítványokat az MTA tagjaként.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Braun Somát a népmeséről és a primitív kultúráról írott kötetei teszik érdemessé a kötetbe kerülésre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ortutay Gyula a személyiséget előtérbe hozó magyar népköltésgyűjtést, -elemzést és -közreadást szorgalmazva teremtette meg a magyar folklorisztikát, és vált a népkutatás meghatározó alakjává.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vargyas Lajos, a klasszikus magyar népballadakincs rendszerezője és európai kapcsolatainak feltárója, valamint a magyar népzene korai rétegeinek kutatója volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gunda Béla, a tárgyi néprajz terepkutató iskolateremtő professzora volt a kolozsvári és a debreceni egyetemen és a továbbélő kulturális archaikus elemek vizsgálatát foglalta publikációkba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Manga János az északi magyar pásztorművészet, a népszokások, a népdalok, a hangszerkultúra és a palóc népcsoport kutatásában alkotott maradandót.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keszi Kovács László, a néprajzi „gyalogfilmes”, az anyagi és szellemi kultúra számos elemét megörökítő fénykép- és filmfelvételei és kutatásai felfedezés értékűek, akárcsak az erdélyi juhászatot és a hostátiak temetkezését bemutató tanulmánya.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keszi Kovács Péter a Néprajzi Múzeum Adattárának kialakításával és a néprajzi dokumentáció kiépítésével szolgálta a tudományosságot, és számos közöletlen írása is archív kutatási forrássá vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bakó Ferenc palóckutatásai, településforma elemzései és a két évtizeden át folytatott kollektív terepmunka vizsgálatai jelentősek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Belényesy Márta a középkor anyagi kultúráját és az agrárium állapotát tárta fel levéltári források segítségével a történeti néprajzi „sui generis” módszerével, technikák és innovációk kutatásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

K. Csilléry Klára a magyar népi lakáskultúra és bútorzat, valamint a tárgyalkotó népművészet tárgycsoportjait vizsgálta a stílusirányok szem előtt tartásával, a művészet, a szótörténet és a régészet eredményeinek felhasználásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hoffmann Tamás az agrártörténet-írás meghatározó alakja volt, a Néprajzi Múzeum igazgatójaként innovatív kiállításokat hozott létre.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabadfalvi József megyei múzeumigazgatóként, a pásztorkodás kutatásával jeles monográfiákkal gyarapította az anyagi műveltségről szóló ismereteinket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Füzes Endre a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a magyar Skanzen igazgatójaként a településtörténet, a népi építészet és a gabonatárolás kutatásával gazdagította népéleti tudásunkat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tárkány Szűcs Ernő a hagyományos társadalom működésmódját kutatta, és a magyar jogi népszokások feltárását végezte el számos munkájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hofer Tamás Fél Edittel együtt nemzetközi ismertségre tett szert a lokális falusi társadalom Átányban végzett, mélyfúrás jellegű, világon egyedülálló kutatásával. Az európai néprajz és az angolszász kulturális antropológia közelítésén és oktatásán fáradozott, és a történeti antropológia hazai meghonosítója volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Paládi Kovács Attila Magyar népkutatás a 20. században című kötetének befejező hatvan oldalán a szerző a néprajz szak és intézményeinek helyzetváltozásait és feladatvállalásait ismertető írásai szerepelnek: a néprajz mint akadémiai diszciplína Magyarországon, a 125 éves Ethnográfia köszöntése, a Magyar Néprajzi Atlasz kérdőíve, gyűjtési munkálatai és adatbázisa, a Magyar Néprajz kézikönyv, nemzetiségi néprajzi kutatások, a magyar néprajztudomány 20. századi helyzete, kutatásai és perspektívái, helyzetértékelés és személyes változások.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A magyar népkutatás 20. században tevékenykedő bemutatott tudósainak munkássága nemcsak beépült a magyar néprajz ismerettárába és a felsőoktatásba, de méltán számíthat a társtudományok és a tudományos ismertterjesztés érdeklődésére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tudományág magyar kutatóinak legjobbjai lépést tartanak a friss nemzetközi trendekkel és kezdeményező szerepet játszanak az etnicitás, a népi és nemzeti kultúra kapcsolata, a neofolklorizmus, a szubkultúrák vizsgálata, a vizuális dokumentálás: fotográfia, dokumentumfilm-készítés, digitális néprajz, antropológiai terepmunka és archiválás területein.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az etnikai folyamatok, a migráció, a vallási konfliktusok, a határokon túlra kiterjedő nemzetállamok kultúrája és a kultúra etnikus jegyei, valamint az egységes Európai Egyesült Államok gondolata, a világfalu ‒ „global village” ‒ elmélethez és a tömegkultúra vizsgálatához kapcsolódó identitásproblémák fontos alkalmazott néprajzi, antropológiai és szociológiai kutatásoknak jelölnek ki feladatokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jelenkorunk néprajzkutatóinak, kulturális antropológusainak munkássága, a működő kutató intézmények és múzeumok, valamint paradigmaváltásaik is megérdemlik majd az értő szakmai összegzést és tudománytörténeti bemutatást a jövő generációk számára.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Paládi Kovács Attila: Magyar népkutatás a 20. században. (Documentatio Ethno­graphica 32.) Budapest: MTA BTK Néprajztudományi Intézete – L’Harmattan Könyvkiadó. http://real.mtak.hu/90835/1/Magyar%20n%C3%A9pkutat%C3%A1s_beliv_press.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Tari János Mihály

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ethnográfus-szociológus, egyetemi docens, rendező-operatőr, stúdióvezető

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet