Cím:

Kitekintés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gimes Júlia gondozásában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.2.15
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
150 magyar az első százezerben…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Minden eddiginél nagyobb, százezer kutatót név szerint felsoroló, a publikációik­ra kapott hivatkozásokon alapuló mutatók szerint rangsoroló listát közöltek a Stanford University, a SciTech Strategies és az Elsevier munkatársai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az adatgyűjtéshez a Scopus adatbázist használták. A cikk szabadon letölthető mellékletei valójában három, némileg különböző ranglistát tartalmaznak. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonkét év alatt (1996. január 1. és 2017. december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók figyelembevételével állít fel sorrendet. Az összesített rangsorhoz hat mutatót használtak: az összhivatkozást, a Hirsch-indexet, a társszerzőséggel módosított Schreiber-indexet, az egyszerzős, az egy-, illetve elsőszerzős és az egy-, illetve első vagy utolsó szerzős cikkekre kapott hivatkozások számát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tanulmányban huszonkét tudományterületet, és ezeket tovább osztva 176 alterületet használtak a kutatók kategorizálására. Az egyes kategóriák jellemző eloszlásait önhivatkozásokkal és azok nélkül is megadják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a hivatkozásokon alapuló értékelést torzíthatják az önhivatkozások, és az egymást nagy tömegben hivatkozó hálózatok (citation farms) is. A százezer legtöbbször hivatkozott kutató között az önhivatkozások aránya átlagosan 12,7 százalék, de az egyes kutatók között nagy különbségek vannak (a teljes skála 0-tól 98,6 százalékig terjed). Azt tanácsolják, hogy a hivatkozásokat minden szerző esetében egyenként meg kell vizsgálni, mert a százezer legtöbbet hivatkozott kutató között 1000–1500-nál az önhivatkozások aránya 40 százalék fölött volt, míg 8500-nál meghaladta a 25 százalékot. Ugyancsak érdemesnek tartják a hivatkozások száma és a hivatkozó cikkek számának arányát vizsgálni. Túl magas arány hivatkozási hálózatok működésére utalhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (az 1997-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe. A harmadikban pedig annyi az eltérés az elsőtől, hogy már a 2018-as hivatkozásokat is tartalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Összesen 6 880 389 kutatót találtak, aki legalább öt cikket publikált az adatbázis alapján. Táblázatokban megadják, hogy az egyes tudományterületeken milyen mutatók tartoznak a 25, 50 és 90, illetve a 95 és 99 százalékos teljesítményhez. A százezres rangsorban a kutatók a 2017-es munkahelyükkel szerepelnek, és a munkahely szerint sorolják országokhoz őket. Az első százezer között százötven olyan kutató szerepel, aki magyarországi kutatóhelyhez köthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A százötven kutató közül hatvankettő az MTA kutatója, 18 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 17-17 az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Semmelweis Egyetem munkatársa, 16 a Szegedi, 9 a Pécsi Tudományegyetemen, 7 a Debreceni, 1 a Miskolci, 1 a Pannon, 1 a Szent István Egyetemen és egy az Országos Onkológiai Intézetben dolgozik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A 150 nagyságrendjének értékeléséhez támpontul még néhány adat:
Csehország:
153
Szlovákia:
22
Lengyelország:
244
Románia:
31
Ukrajna:
17
Oroszország:
241
Ausztria:
532
Szerbia:
9
Bulgária:
25
Svédország:
1659
Svájc:
1695
Dánia:
998
Norvégia:
441
Finnország:
620
Törökország:
163
Izrael:
1009
Új-Zéland:
387
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

És néhány neves intézmény:
Harvard University:
2011
Stanford University:
996
MIT:
518
ETH Zürich:
505
Universität Wien:
210
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ioannidis, J. P. A.–Baas, J.–Klavans, R. et al.: A Standardized Citation Metrics Author Database Annotated for Scientific Field. PLOS Biology, 17, 8, e3000384 Published: 12 August 2019. DOI: 10.1371/journal.pbio.3000384, https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3000384
 
Termékmegjelenítés?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Több szempontból is tudománytörténeti esemény lehet a Lancaster University fizikusainak közleménye. Egyrészt saját készítésű hűtőgépükkel rekord alacsony hőmérsékletet állítottak elő, az abszolút nulla fokot 1,6 millifokra megközelítették.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Másrészt, ebbe a világ legnagyobb teljesítményű hűtőgépével lehűtött térbe beraktak néhány elemet a népszerű és közismert műanyag építőjátékból, létrehozva így a leghidegebb LEGO elemeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Megállapították, hogy a gyermekek egyik kedvence kiváló hőszigetelő tulajdonsággal rendelkezik, és lehetségesnek tartják, hogy az építőjátéknak olcsó szigetelőanyagként másodlagos felhasználása lesz az extrém hideg terekkel kapcsolatos kísérletekben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A közlemény szokatlan címét látva – nem egyszerűen akrilnitril-butadién-sztirol kopolimert vizsgáltak, ami a LEGO-elemeken kívül számos más hétköznapi termékben is megtalálható – még az is elképzelhető, hogy a kiváló brit kutatók megtalálták az open access publikálás nem kifejezetten alacsony költségeinek az élet más területein már megszokott előteremtési módját.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Chawner, J. M. A. – Jones, A. T. – Noble, M. T. et al.: LEGO® Block Structures as a Sub-Kelvin Thermal Insulator. Scientific Reports, 2019. 9, Article number: 19642. Published: 23 December 2019. DOI: 10.1038/s41598-019-55616-7, https://www.nature.com/articles/s41598-019-55616-7
 
A kutyák is számolnak…
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutyák spontán feldolgozzák az alapvető megszámolható mennyiségeket – állítják amerikai kutatók (Emory University). Agyuk erre egy meghatározott területet használ, amely szoros kapcsolatot mutat az emberi agy számokra reagáló régióival.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gregory Berns és munkatársai képernyőn különböző számú pontokat villantottak fel a kutyáknak, miközben agyukat funkcionális mágneses rezonancia képalkotó eljárással vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy tizenegy különböző fajtájú állat közül nyolcnál az agykéreg homloklebenyének és fali lebenyének határán lévő régió egyértelműen reagál a pöttyök számának megváltozására. (A pontok – számuktól függetlenül – mindig ugyanakkora területen helyezkedtek el, hogy a kutatók kizárják, hogy az agy voltaképpen a terület megváltozását érzékeli.) A kutyák a vizsgálatot megelőzően semmiféle tréningben nem részesültek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ez a közelítő számbecslő rendszer lehetővé teszi, hogy az élőlény gyorsan felmérje bizonyos dolgok, például a rendelkezésre álló táplálék mennyiségét vagy a ragadozók számát. Az emberi agy az ilyen becslésekre a fali lebenyt használja, és a csecsemővizsgálatok azt mutatják, hogy ilyen számbecslésekre már néhány hónapos babák is képesek. A rendszer használata tehát nem igényel szimbolikus gondolkodást vagy tréninget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutya és az ember evolúciósan már kb. 80 millió évvel ezelőtt elvált egymástól. Bernsék kísérlete tehát azt mutatja, hogy a megszámlálható mennyiségek érzékelése az evolúció igen régi „találmánya”, és az embernél erre az ősi rendszerre a homloklebeny segítségével épül rá az az elvont gondolkodás, amely lehetővé tette a matematikai gondolkodás kialakulását.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Aulet, L. S. – Chiu, V. C. – Prichard, A. et al.: Canine Sense of Quantity: Evidence for Numerical Ratio-dependent Activation in Parietotemporal Cortex. Biology Letters, 2019. 15, 12, 20190666, DOI: 10.1098/rsbl.2019.0666, https://royalsocietypublishing.org/doi/10.1098/rsbl.2019.0666
 
A BCG-oltás az Alzheimer megelőzésében is segít?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A gümőkor megelőzésében és a húgyhólyagrák kezelésében évtizedek óta használt BCG-oltás csökkenti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A BCG-oltás legyengített Calmette–Guérin-baktériumokat tartalmaz, és az immunrendszer működésének megváltoztatásával véd a TBC ellen, vagy lehet hatékony bizonyos hólyagdaganatok kezelésében. Mivel az Alzheimer-betegség kialakulásában is fontos szerep jut az immunrendszernek, elméleti megfontolások alapján felmerült, hogy a BCG-oltás az Alzheimer megelőzésében is hatékony lehet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai ezt a hipotézist tesztelték, amikor 1371 ott kezelt hólyagrákos páciens egy évig tartó követéses vizsgálatát végezték el. Az átlagéletkor hatvannyolc év volt. Egy év elteltével hatvanöt betegnél diagnosztizáltak Alzheimer-kórt, de ezeknek alig egyharmada került ki azok közül a hólyagrákban szenvedők közül, akiknek kezelésében BCG-oltást alkalmaztak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kétharmaduk nem kapott BCG-t. (A hólyagdaganatoknak csak bizonyos formáiban alkalmaznak BCG-kezelést.) Egészséges népességre vonatkozó retro­spektív elemzésük során pedig a kutatók azt találták, hogy a BCG-oltásban nem részesült populációban négyszer nagyobb az Alzheimer-betegség kialakulásának kockázata.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az izraeli kutatók felfedezése új utakat nyithat meg az Alzheimer-kór kutatásában és kezelésben. A legyengített Calmette–Guérin-baktériumoknak vagy az általuk kiváltott immunreakcióknak milyen szerepük lehet az Alzheimer megelőzésében? Érdemes-e a BCG-oltást, amelyről bebizonyosodott, hogy a TBC-ellen csak 14 éves korig véd, és alkalmazása leginkább a tüdőbaj kisgyermekkori agyhártyagyulladás szövődménye ellen nyújt védelmet, felnőtt korban megismételni?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gofrit, O. N.–Klein, B. Y.–Cohen, I. R. et al.: Bacillus Calmette-Guérin (BCG) Therapy Lowers the Incidence of Alzheimer’s Disease in Bladder Cancer Patients. PLOS One, 7 November 2019. DOI: 10.1371/journal.pone.0224433, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0224433
 
Nem jó a fejnek, ha ütik
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Amerikai neurológusok profi ökölvívók és a különböző küzdősportokból összegyúrt MMA- (Mixed Martial Arts, kevert harcművészetek) versenyzők agyát vizsgálták, azt felderítendő, hogy a gyakori agyi traumák következményei kimutathatók-e MRI-felvételek segítségével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az Amerikai Neurológiai Akadémia folyóiratában megjelent tanulmány szerint egyes agyterületek térfogatának csökkenése valóban bekövetkezik, de különbségeket találtak a fiatal, még aktív versenyzők és a már visszavonult egykori harcosok agyáról készült képek között. Az aktív küzdők agyának olyan területein észleltek csökkenést, ahol ennek valószínűsíthető oka a sorozatos sérülésekkel kapcsolatos, míg a veteránok agyában neurodegeneratív betegségekre – például Alzheimer-kórra vagy krónikus traumatikus enkefalopátiára – jellemző eltéréseket tapasztaltak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bernick, C. – Shan, G. – Zetterberg, H. et al.: Longitudinal Change in Regional Brain Volumes with Exposure to Repetitive Head Impacts. Neurology, Dec 2019, 10.1212/WNL.0000000000008817, DOI: 10.1212/WNL.0000000000008817, https://n.neurology.org/content/neurology/early/2019/12/23/WNL.0000000000008817.full.pdf