Cím:

A „pocokdilemma”: A kooperatív játékok társadalom-lélektani implikációi1

The ’Vole Dilemma’ The Social Psychological Implications of Cooperative Games

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Németh Erzsébet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

egyetemi tanár, Budapesti Metropolitan Egyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

enemeth@metropolitan.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A modern közgazdaságtan egyre nagyobb mértékben támaszkodik a társaslélektan eredményeire. A játékelmélet makroökonómiai modelljei szintén radikálisan megváltoztak. Jelen tanulmány egy olyan esetet mutat be – pocokdilemma –, ahol egyértelműen a kooperáció a racionális viselkedés. Az együttműködés azonban, bizonyos társadalom-lélektani okok miatt – külső kontrollos attitűd, anómia, bizalmatlanság − mégsem jön létre a gyakorlatban. A tanulmány feltárja a jelenség társaslélektani okait és hazai következményeit. Az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a játékelmélet és egyéb közgazdasági elméletek prediktív erejének növelése csak a társadalomtudományok eredményeinek a modellszámításba való beépítésével lehetséges.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Modern economics increasingly relies on social psychology. Macroeconomic models of game theory are radically changed. This study presents a case named ’Vole Dilemma’, where co-op­eration is clearly the rational behaviour. However, cooperation is not realized for certain social psychological reasons like external control attitude, anomy and mistrust. The paper reveals the social psychological causes of the phenomenon and its Hungarian domestic consequences. The article points out that the predictive power of game theory and other economic theories can be enhanced only by incorporation of the results of social sciences into model calculations.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: magatartási közgazdaságtan, játékelmélet, társadalmi tőke, együttműködés, külső-belső kontroll attitűd, anómia, bizalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: behavioural economics, game theory, social capital, cooperation, internal and external control attitude, anomy, trust
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.3.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Cikk letöltése 
 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/3 [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p1#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p1 (2021.02.25.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/3. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p1#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p1)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/3. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p1#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p1)
BibTeX EndNote Mendeley Zotero
Az utóbbi néhány évtizedben megfigyelhető a játékelmélet néhány olyan közgazdasági alkalmazása, amely az intézmények és a gazdasági jog megváltoztatásán keresztül érvényesül (Vincze, 2009). Ugyanakkor a játékelmélet mint a racionális szereplők (vagy csoportjaik) stratégiai interakcióinak elemzése önmagában nem elegendő a társadalmi-gazdasági jelenségek elemzésére, következtetések levonására. A közgazdaságtannak a szociálpszichológia eredményeinek felhasználásával szükséges modelleket építenie (Akerlof–Shiller, 2010). Jelen tanulmány egy olyan esetet elemez, ahol egyértelműen a kooperáció a racionális viselkedés, de az együttműködés bizonyos társadalom-lélektani okok miatt mégsem jön létre a gyakorlatban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/3 [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p2#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p2 (2021.02.25.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/3. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p2#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p2)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/3. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p2#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p2)
BibTeX EndNote Mendeley Zotero
„Kérdezem az öcsémet, aki édesapám tulajdonában lévő Békés megyei földeken gazdálkodik, hogy milyen termés ígérkezik.
  • Jó lenne, esett az eső, sütött a nap, de rengeteg a pocok és borzasztó kárt csinálnak.2 Kéne már valakinek csinálni valamit – feleli.
  • Te földed, te pockod, neked kéne csinálni valamit – hívom fel a figyelmét.
  • Hát igen, én irtanám is, de a szomszédból átjönnek – mondja ő.
  • Te szomszédod, egyezzetek meg egymással!
  • Hát az nehéz ügy – feleli –, mert itt nincsenek jóban a szomszédok, mindig elszántják egymás mezsgyéit, folytonos a határvita.
  • Szóval most már értem, miért olyan szegény ez a vidék: van jó föld, napfény, eső, de nincs bizalom, és ennek hiányában együttműködési készség, továbbá kívülről várjátok a segítséget.
  • És hiányzik a szakértelem is: a gazdák nemigen ismerik a gazdálkodás és kármentesítés módszereit. Meg nem tartják a szerződéses fegyelmet, gyakran eladják a leszerződött termést, ha valaki többet kínál. Utána meg bajban vannak, ha nincs szerződésük, amikor alacsony a kereslet. Pedig gyakran óriási előny lenne, ha együtt tudnánk működni. Akkor közös erővel visszaépíthetnénk a korábban létesített csatornát, és tudnánk öntözni a Körösből, de már azt is beszántották – foglalja össze a problémákat a fivérem.”3
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/3 [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p5#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p5 (2021.02.25.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/3. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p5#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p5)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/3. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p5#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p5)
BibTeX EndNote Mendeley Zotero
A fenti eset egyértelműen rámutat, hogy az egyes személyek viselkedését korántsem egyedül a gazdasági racionalitás vezérli. A viselkedésében a gazdasági változók mellett fontos szerepet játszanak társadalmi, kulturális, pszichológiai, magatartásbeli és még akár spirituális tényezők is. A modern gazdaságtan már törekszik arra, hogy a gazdaság jelenségeit a maguk komplexitásában vizsgálja, ehhez kíván jelen tanulmány a maga eszközeivel hozzájárulni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hivatkozás
Kérjük, válassza ki az önnek megfelelő formátumot:
Harvard
(2020): Magyar Tudomány 2020/3 [Digitális kiadás.] Budapest: Akadémiai Kiadó. Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p6#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p6 (2021.02.25.)
Chicago
. 2020. Magyar Tudomány 2020/3. Budapest: Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p6#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p6)
APA
(2020). Magyar Tudomány 2020/3. Akadémiai Kiadó. (Letöltve: 2021.02.25. https://mersz.hu/hivatkozas/matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p6#matud_po-heading-id_-yOARi-sY0iUz6aGa1jz4g_p6)
BibTeX EndNote Mendeley Zotero
A tanulmány olyan, a játékelmélet szempontjából megkerülhetetlen kérdéseket vizsgál, mint a kultúrák sajátosságai, a társadalmi tőke, a bizalom és a belső-külső kontroll helye, ezek hatása a döntési és gazdasági folyamatokra egyéni és társadalmi szinten.

A játék mint a komplex gazdasági jelenségek megértésének alapja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Játékelméleten racionális szereplők (vagy csoportjaik) stratégiai interakcióinak elemzését értjük. A játékelmélet a matematika egyik, interdiszciplináris jellegű ága, amely olyan szituációkat vizsgál, amelyekben a szereplőknek döntési alternatívák közül kell választaniuk, és eredményességük attól függ, hogy a többi szereplő hogyan választ. Alkalmazásával lehetővé vált az egzakt matematikai összefüggések felhasználása a rendszerint bizonytalan gazdasági szituációk és a gazdasági szereplők várható magatartásának elemzésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A játékelmélet közgazdasági alkalmazását Neumann János és Oskar Morgenstern alapozta meg 1944-ben. Ma, több mint hetven év elmúltával a játékelmélet a gazdasági tevékenység elemzésének legfőbb eszközévé vált. Neumann feltételezte, hogy a szereplők mindig a lehető legjobb lépést választják (racionalitás), és ismerik a saját maguk és az ellenfél által hozott különböző döntések összes lehetséges kimenetelét (teljes információ). John F. Nash vezette be a különbséget a kooperatív és a nem kooperatív játékok között – az elsőnél lehetnek kötelező megállapodások, a másodiknál ezeket nem engedik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Harsányi János felismerte, hogy a hétköznapi életben a játékosok nem rendelkeznek minden, a racionális döntéshez szükséges információval, és azt mutatta ki, hogyan lehet hiányos információk birtokában elemezni a játékokat, ezzel megalapozott egy nagyon gyorsan fejlődő kutatási ágat, az információ gazdaságtanát, amely olyan stratégiai helyzeteket vesz figyelembe, ahol az egyes résztvevők nem ismerik egymás szándékait. A nem teljes információjú játékok Harsányi-féle megközelítése majdnem minden olyan gazdasági analízis alapjának tekinthető, ahol az információk aszimmetrikusak, teljesen magánjellegűek vagy hivatalosak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A legegyszerűbb kétszereplős játékok esetén mindkét résztvevőnek mindössze két választási lehetősége van. A való életben előforduló fogolydilemma-szerű helyzetekben gyakran kettőnél több szereplő érintett. Ilyen a közjó és az önérdek konfliktusát bemutató „közlegelő tragédiája”, amely az önzés szabadsága esetén egy társadalmi csapda. A közlegelő mint erőforrás addig működik optimálisan, amíg minden felhasználó betartja a közös megegyezéssel megállapított szabályokat. Azonban egy szabályokat betartó szereplő számára bármely időpontban nyereségesebb a „dezertálás”, mint a szabályok betartása – miközben a szabályokat betartó többi szereplő számára egyénenként csak mérsékelten (esetenként alig érzékelhetően) romlik a helyzet. Szilágyi Miklós (2005) rámutat, hogy az együttműködők aránya a résztvevők személyiségétől és vérmérsékletétől függ. Ennek következtében olyan egyensúlyi helyzet jön létre, amely merőben különbözik a totális katasztrófától.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szilágyi matematikai modelleket épített a különböző személyiségtípusba tartozó aktorok viselkedésének predikciójára. Az egyik ilyen modellben a játékosokat stochasztikus sejtautomatáknak tekintette. Ez azt jelenti, hogy a játék kezdetén a sejtautomata bizonyos valószínűséggel választja az együttműködést. A valószínűség a szomszédok viselkedésétől függően, valamint a játék során kapott jutalmak/büntetések hatására állandóan változik. A szomszédok cselekedetei tehát nem egyértelműen határozzák meg az automata döntését, csak annak valószínűségére vannak hatással. Jutalom esetén az előző választás megismétlésének valószínűsége növekszik, büntetés esetén csökken.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ahhoz azonban, hogy a sokszereplős játékosok viselkedését helyesen előrejelző modellt készítsünk, ismeretekre van szükség abban a tekintetben, hogy az emberek például mennyire hajlamosak egymást utánozni egy-egy döntési szituációban. Ebben segíthetnek a szociálpszichológia évszázados kutatási eredményei. Egyik legismertebb kísérletsorozatában a kutatók a konformitás erejét vizsgálták (Solomon Asch, 1951–1966), azaz, hogy a kísérleti személyek mennyire engedelmeskednek a csoport nyomásának. A kísérletsorozat eredménye az volt, hogy a kísérlet résztvevői még teljesen egyértelműen helytelen válasz esetén is hajlandóak voltak a többség oldalára állni (37%). A csoportkonformitás mértéke tehát tudományos módszerekkel vizsgálható.

Pocokdilemma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A pocokdilemma (lásd fentebb), szemben a játékelmélet legismertebb, úgynevezett fogolydilemmájával, nem tartalmaz olyan opciót, amelyben bármely játékos jobban járhat akkor, ha nem az együttműködő, hanem a dezertáló stratégiát választja. A kooperatív játékok az olyan többszereplős döntési helyzetek, amelyekben a szuverén döntéshozók együttműködhetnek egymással. Ilyenkor a szereplők érdekei között fennálló ellentétek másodlagosak az együttműködésre késztető érdekazonosságokhoz képest (Solymosi, 2009). A mezőgazdaságban számos ilyen dilemma van, így nevezhetnénk a dilemmát öntözőcsatorna- vagy közös géphasználat dilemmának (csak az kevésbé lenne szellemes).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ezekben a helyzetekben egyértelműen az együttműködés a nyereséges stratégia, az összes többinél kisebb vagy nagyobb veszteséget kell a játékosoknak elszenvedniük. A kérdés az, mi lehet az oka annak, hogy még ilyen helyzetben sem működnek együtt a felek?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A pocokdilemmát bemutató 1. táblázat egy egységnyi, a termés eladásából származó bevételt mutatja millió forintban, levonva belőle a pocokirtás költségeit (2 egység). Ha mindkét gazda irtja a pockot, mindketten 10 millió Ft-t kapnak. Ha az egyik irtja, a másik nem, úgy mindig a jó gazda jár rosszabbul, kevesebb lesz valamivel a pocok, de a költség csak nála jelentkezik (3 egység). Az, aki nem irtja a pockokat, miközben a másik igen, megspórolja az irtás költségeit, miközben a másik gazda munkája valamelyest ritkítja a pocokállományt (5 egység). Ha senki sem foglalkozik a pockok gyérítésével, azok nagyon elszaporodnak, és csak nagyon kevés betakarítható termés marad (1 egység), így a gazdálkodás összességében veszteséges lesz.
 
1. táblázat. Pocokdilemma
SZOMSZÉD
Irtja a pockot
Nem irtja a pockot
GAZDA
Irtja a pockot
10, 10
3, 5
Nem irtja a pockot
5, 3
1, 1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A dolgozat további részében a bevezetőben bemutatott beszélgetés pocokdilemmájának egyes motívumait vizsgálom a társadalom-lélektan tudományos modelljeit felhasználva (2. táblázat).
 
2. táblázat. A pocokdilemma egyes motívumainak társadalom-lélektani implikációi
A kooperáció meghiúsulásának okára utaló megjegyzések
Társadalom-lélektani megközelítések
„Kéne már valakinek csinálni valamit”
Kontroll helye – külső kontroll attitűd
„Hát igen, én irtanám is, de a szomszédból átjönnek”
Bizalom, együttműködés hiánya
„Nincsenek jóban a szomszédok, mindig elszántják egymás mezsgyéit, folytonos a határvita”
Társadalmi tőke hiánya, anómia
„Hiányzik a szakértelem is: a gazdák nemigen ismerik a gazdálkodás és kármentesítés módszereit”
Bizalom: lojalitás és szakértelem hiánya
„Nem tartják a szerződéses fegyelmet, gyakran eladják a leszerződött termést, ha valaki többet kínál”
Anómia

A kontroll helye

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az emberek viszonylag stabilan különböznek abban, hogy saját viselkedésüket külső vagy belső okokkal magyarázzák. Ezek a magyarázatok nagymértékben befolyásolják az emberek teljesítményét, önbizalmát és felelősségérzetét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Belső kontrollosnak nevezhető az a személy, aki egy adott helyzetben úgy gondolja, hogy ami történt, történik vagy történni fog, az közvetlen kapcsolatban van azzal, amit ő az adott szituációban ténylegesen tett, tesz vagy tenni fog.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Külső kontroll attitűddel jellemezhető ezzel szemben az a személy, aki úgy véli, hogy bármi, ami az adott helyzetben vele kapcsolatban történik, az nincs összefüggésben azzal, amit ő abban a helyzetben cselekszik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az erőteljesebb belső kontrollt mutató személyek abban bíznak, hogy saját erőfeszítéseiknek köszönhetően képesek megváltoztatni a környezetüket. Ambiciózusak, kreatívak és sok esetben nonkonformisták. A belső kontrollos emberek gyakran akkor is magukat okolják, ha viselkedésüket és annak eredményét külső okok (is) befolyásolják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szélsőséges külső kontroll esetében a passzivitás, a bizonytalanság, dependens életszemlélet mellett a szorongás és az inkompetencia érzésének megnövekedése dominál. Hajlamosak vélt külső normák szerint viselkedni, nehézségeik megoldását másoktól várják, kudarcaikért másokat okolnak, sikereiket gyakran a szerencsének tulajdonítják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hankiss Elemér számos művében elemezte a szegénység és a társadalmi attitűdök, a viselkedéskultúra viszonyát. Diagnózisok (1982) című könyvében a magyar szociális viselkedéskultúra legfőbb hiányosságaként azonosította azt a szerinte általános beidegződést, amely szerint „nem a mi dolgunk a betegekkel, öregekkel, elhagyatott gyerekekkel, nélkülözőkkel, magányosakkal, rászorulókkal törődni”. Ő az ilyen típusú külső kontrollos beállítódásért az akkori gazdasági fejlettséghez képest fejlett szociális intézményrendszert, illetve a korábbi feudális berendezkedést okolta. Ennek következtében az emberek hajlamosak másoktól várni a segítséget, és másokat, az államot okolni annak elmaradásáért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Megfigyelhető, hogy a hátrányos helyzetű személyek/közösségek hajlamosabbak a külső kontrollosságra. Életszínvonaluk javulását a segélyektől, támogatástól várják, ugyanakkor a segélyek elérhetősége közrejátszik a külső kontrollos attitűd erősödésében (Hankiss-féle társadalmi csapda).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Martin E. Seligman (1974) kimutatta, hogy amennyiben egy ember vagy állat azt tapasztalja, hogy viselkedésének semmilyen hatása nincs, bármit tesz, nem tudja elkerülni a negatív következményeket, akkor egy idő után feladja, nem próbálkozik, ez a tanult tehetetlenség. Más kutatások olyan faktorok esetében mutatták ki a külső kontrollhely hatását, mint alacsonyabb iskolai teljesítmény, depresszió és bűncselekmények magasabb száma (Farbstein, 2011). Az iskolai teljesítmény és a kontrollhely viszonylatában a belső kontrollhely együtt jár a magasabb szintű tudományos eredmények elérésével, és növeli az egyén önbecsülését.
 
Teljesítménymotiváció, sikerkeresés és kudarckerülés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vannak, akik egy feladat végzése közben inkább hajlamosak a várható siker feletti büszkeséget elképzelni, ők a sikerorientáltak. Mások gondolataiban jellemzően a lehetséges kudarc következményei és az attól való szorongás dominál. Ők a kudarckerülők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kutatók elemezték különböző történelmi korok gazdasági felemelkedését és hanyatlását, és megállapították: a teljesítményszükséglet fontos szerepet játszik a gazdaság növekedésében és egyes kultúrák hanyatlásában is (Brandburn–Berlew, 1961).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Témánk szempontjából nagy jelentősége van Németh Erzsébet és munkatársai (Luksander et al., 2017) kutatásainak: egy pénzügyi személyiségteszt eredményei alapján az egyének eladósodását befolyásoló személyiségjegyek és viselkedésminták azonosítását végezték el. Eredményeik szerint az eladósodottság elkerülése szempontjából a legfontosabb veszélyeztető tényező a szerencsére való hagyatkozás. A szerencsejátékok egyfajta külső kontroll vezéreltségre utalnak.
 
Hátrányos helyzet és a külső kontrollos attitűd: ok vagy okozat?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kérdésére összefoglalóan azt válaszolhatjuk, hogy a külső kontrollos attitűd egyszerre oka és következménye a szegénységnek. A külső kontrollos attitűd kialakulásában szerepe van annak, hogy a hátrányos helyzetű (szegény, aluliskolázott, esetleg fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű régióban, rossz körülmények között lakó) embereket gyakran érik kudarcok. Az az élettapasztalat, miszerint nincs ráhatásuk a velük történő eseményekre, nem kapnak munkát, nem jutnak megfelelő információhoz, a kapott információt nehezen dolgozzák fel, erősíti a külső kontrollos attitűdöt. De nemcsak az averzív tapasztalatok járulnak hozzá a külső kontrollossághoz, hanem mindazok a „jutalmak”, amelyek nincsenek összefüggésben az egyén erőfeszítésével, szintén a külső kontrollos attitűd irányában hatnak (segélyek, alapjövedelem, adományok).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Másfelől viszont, azok az emberek, akik külső kontrollosként nem képesek saját lehetőségeik felismerésére, akik sikereiket és kudarcaikat a véletlennek, a szerencsének, vagy mások jó- vagy rosszindulatának tulajdonítják, kevésbé képesek tenni valamit saját sorsuk jobbra fordításáért, azt hajlamosak másoktól, az államtól várni. A jelenség tehát egyfajta circulus vitiosusként, egymást erősítő negatív folyamatokként írható le.

Társadalmi tőke és anómia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Melyek azok a tőkeformák, amelyek a pénztőke mellett a mai társadalomban meghatározó szerepet játszanak? Robert D. Putnam és szerzőtársai (1993) a következőképpen jellemzik a társadalmi tőke legfontosabb összetevőit: szoros társadalmi háló, polgári részvétel, a polgári szervezetek erőssége, a helyi, közösségi azonosságtudat, szolidaritás és egyenlőségtudat, összefogás távlati célok érdekében, a lemaradók segítése, a bizalom, a kölcsönösség és a társas támogatás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

George A. Akerlof és Robert J. Shiller (2010) szerint meghatározó gazdasági-társadalmi tényező az, hogy az emberek miképp élik meg saját helyüket, szerepüket a társadalomban, mennyire van önazonosságuk, milyen közös értékeket fogadnak el. Francis Fukuyama (2007) szerint az amerikai társadalom fejlettségének alapja nem a verseny, hanem a bizalom, vagyis a társadalmi tőke. Ha egy üzleti tárgyaláson valaki ígéretet tesz, partnere feltétlenül megbízhat annak betartásában. Putnam 1993-ban azt elemezte, miért van az olasz tartományok között óriási különbség abban, hogy egy bizonyos pénzmennyiségből milyen életminőséget tudnak teremteni a tartomány lakói számára. Az északolasz tartományokban sokkal jobb a helyzet ebből a szempontból, mint Dél-Olaszországban. Az északi részeken ugyanis kimutathatóan erősebb a társadalmi tőke, a bizalom és a kölcsönösség, s a civil szervezetek aktívabban vesznek részt a társadalom életében. Ichiro Kawachi (1997) kimutatta, hogy azokban az amerikai államokban, ahol az emberek kevésbé bíznak egymásban, kevésbé aktívak a civil szervezetekben, tehát ahol kevesebb a társadalmi tőke, ott a halálozási arány jóval nagyobb, s gyakoribb a bűnesetek és az abortuszok száma is (Kawachi et al., 1997; Kawachi–Berkman, 2000).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A társadalmi csoportok és egyének vélekedéseit, együttműködési készségét és viselkedését, gazdasági és pénzügyi döntéseit nagymértékben befolyásolják a közösen vallott erkölcsi értékek, normák vagy ezek hiánya (anómia). Az anómia, vagyis a közösen vallott erkölcsi értékek, normák hiánya vagy gyengülése a társadalom súlyos betegsége. A pocokdilemma élesen mutat rá, hogy a közösség anómiás állapota rombolja a bizalmat és az együttműködési készséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A téma neves hazai kutatói (Kopp Mária, Andorka Rudolf) úgy ítélték meg, hogy az emberi magatartás torzulásai a modern társadalomban szociológiai értelemben az Émile Durkheim által leírt anómiás, gyökértelen lelkiállapot általánossá válásából erednek. Mindez a közös erkölcsi elvek felrúgását, az „ember embernek farkasa” állapotot és a személyes kapcsolatok fogyasztási cikké válását jelenti. Andorka Rudolf már az 1980-as évek közepétől a társadalmi tőke csökkenésével, az úgynevezett anómiás lelkiállapot terjedésével magyarázta a magyar egészségi és demográfiai mutatók rosszabbodását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az erkölcsi tőkét Kopp Mária (2008) úgy értelmezi, hogy mit tett addig az illető vagy társadalmi környezete másokért, a közösségért, hogy mennyire volt megbízható. Ilyen értelemben az erkölcsi tőke fokozza a bizalmat és a kölcsönösséget, így a társadalmi tőke alapjának tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A hazai anómiakutatások azt mutatják, hogy hazánkban az elmúlt harminc évben az anómia szintje hullámzó, mintázata azonban meglehetősen állandó. Legjellemzőbb sajátosság a „kisebb” szabályszegésekkel kapcsolatos tolerancia, sőt az a meggyőződés, hogy ezek nélkül nem boldogul az ember. Ugyanakkor a rendszerváltás időszakát jellemző általános dezintegráció és bizalmatlanság 2002-ig csökkenő tendenciát, majd a 2006-os mérések már újabb romlást mutattak. A legutolsó (2013-as) kutatások eltérő módszertan alapján enyhe javulást mutattak elsősorban az intézmények iránti bizalommal kapcsolatban.

Bizalom, együttműködés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A pocokdilemmához hasonló játékokban a felek egymás iránti bizalma kerül a középpontba, hiszen ez az, ami legnagyobb mértékben meghatározza, hogy a felek milyen stratégiát választanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A mezőgazdasági szereplők között az együttműködésekben megjelenő bizalom szempontjából az egyik legfontosabb bizalommodellt Peter R. Sholtes (1998) tárgyalja. A modell a bizalmat a lojalitás és a képességek mátrixában helyezi el. Ez azt jelenti, hogy egyrészt bízom abban, hogy a partnerem együttműködik velem (nem csap be, nem hátrál ki a megállapodásból), másrészt rendelkezik azokkal a képességekkel és tudással, amely szükséges a sikeres együttműködéshez. Esetünkben a pocokdilemmában éppen az okozza a nehézséget, hogy sem a lojalitásban, sem a képességek terén nem áll fenn a bizalom a felek között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A csoportos termelés irodalmában az erkölcsi kockázat fogalmát Holmstrom (1982) vezette be, melynek lényege: ha a csoportban lévő partnerek a közös erőkifejtés, munka alapján vannak jutalmazva, és legalább egy input nem figyelhető meg a többiek számára, akkor ez az egyes tagokat arra ösztönzi, hogy amennyire lehet, kivonják magukat a közös erőkifejtésből (potyautas magatartás, a közlegelő tragédiája). A gazdálkodók közötti gazdasági kapcsolatokban megjelenő morális kockázat a bizalom szintjének csökkenését vonja maga után.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Baranyai Zsolt és szerzőtársai (2013) a Békés megyei gazdálkodók együttműködési hajlandóságát vizsgálták. Céljuk azoknak a tényezőknek a feltárása volt, amelyek hatással bírnak a gazdálkodók együttműködési hajlandóságára. Ehhez feltérképezték azokat a belső motívumokat, amelyek egy-egy gazdálkodót az együttműködésre vagy éppen a kooperációtól való tartózkodásra ösztönöznek. A szántóföldi növénytermesztő gazdaságok körében végzett kutatás géphasználati együttműködésekkel kapcsolatos tapasztalatairól megállapítást nyert, hogy az együttműködés csírái jelen vannak, ugyanakkor a további fejlődést számos tényező hátráltatja, többek között a tudás/információ hiánya, mérsékelt szintű gazdasági motiváció és a bizalom alacsony szintje.

Következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A dolgozat egy esettanulmány, a pocokdilemma kapcsán mutatott rá arra, hogy még az olyan emberi játszmák esetében is, ahol minden fél racionális érdeke az együttműködési stratégiák támogatása, nehézséget okoz az együttműködés bizonyos alapvető társadalom-lélektani tényezők hiányosságai miatt. Fő következtetésünk, hogy a pocokdilemmához hasonló esetekben az együttműködéshez a bizalom számos formája szükséges. Ilyen például: 1. az önbizalom, a belső kontrollos attitűd, a teljesítménymotiváció; 2. az egymás iránti bizalom, a társadalmi tőke és 3. a megbízhatóság, vagyis olyan közösségi normák és értékek megléte, amelyeket a felek vallanak, és amikhez tartják magukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A fentiek és még számos társadalom-lélektani jelenség, mint például a konformitás, a kognitív stílus vagy az altruizmus mérésére jól kidolgozott mérőeszközök állnak rendelkezésre. A társadalom-lélektan eredményeinek, mérési módszereinek beemelése a közgazdaság-tudomány játékelméleti modelljeibe elkerülhetetlen. A tanulmány egy multidiszciplinális szemléletű közgazdaságtan hazai elterjedéséhez kíván hozzájárulni.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Akerlof, G. A. – Shiller, R. J. (2010): Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism. Princeton University Press

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Andorka R. (1992): Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek: Antológia Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Baranyai Zs. – Kovács Z. – Vásáry M. (2013): Közös lónak valóban túros a háta?! – Avagy a magyar géphasználati együttműködések vizsgálatának néhány tapasztalata. Gazdálkodás, 57, 2, 136–147. DOI: 10.22004/ag.econ.166570, https://econpapers.repec.org/article/agsgazdal/166570.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bradburn, N. M. – Berlew, D. E. (1961): Need for Achievement and English Industrial Growth. Economic Development and Cultural Change, 10, 1, 8–20. https://www.jstor.org/stable/1151946?seq=1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Durkheim, E. (1984): The Anomic Division of Labour. (trans. by G. Simpson) In: Durkheim, E.: The Division of Labour in Society. Macmillan Education UK, http://fs2.american.edu/dfagel/www/Class%20Readings/Durkheim/Division%20Of%20Labor%20Final%20Version.pdf (The Free Press of Glencoe, Illinois, 1960)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Farbstein, J. A. (2011): Does Social Support Impact the Prediction of Locus of Control for University Students: Differentiated on Personality and Parenting? Diss. Mount Saint Vincent University, http://dc.msvu.ca:8080/xmlui/bitstream/handle/10587/1143/JillyanFarbsteinMASPThesis2011.pdf?sequence=1&isAllowed=y

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Fukuyama, F. (2007): Bizalom. (ford. Somogyi P. L.) Budapest: Európa Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hankiss E. (1982): Diagnózisok. (Gyorsuló Idő) Budapest: Magvető Kiadó (legújabb megjelenés, 2016)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Harsanyi J. C. (1968): Games with Incomplete Information Played by Bayesian Players. Management Science, 14, 159–182. http://www.dklevine.com/archive/refs41175.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Holmstrom, B. (1982): Moral Hazard in Teams. The Bell Journal of Economics, 13, 2, 324–340. DOI: 10.2307/3003457, https://www.jstor.org/stable/3003457?seq=1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kawachi, I. – Berkman, L. (2000): Social Cohesion, Social Capital, and Health. In: Berkman, L. – Kawachi, I. (eds.): Social Epidemiology, 174–190. DOI: 10.1093/med/9780195377903.003.0008, http://faculty.washington.edu/matsueda/courses/590/Readings/Kawachi%20and%20Berkman.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kawachi, I. – Kennedy, B. P. – Lochner, K., et al. (1997): Social Capital, Income Inequality, and Mortality. American Journal of Public Health, 87, 9, 1491–1498. DOI: 10.2105/ajph.87.9.1491, https://ajph.aphapublications.org/doi/pdf/10.2105/AJPH.87.9.1491

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kopp M. (szerk.) (2008): Magyar lelkiállapot 2008: Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban. Budapest: Semmelweis Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Luksander A. – Németh E. – Zsótér B. (2017): Financial Personality Types and Attitudes That Affect Financial Indebtedness. International Journal of Social Science and Economic Re­search, 2, 9, 4687–4704. http://ijsser.org/uploads/ijsser_02__297.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Morgenstern, O. (1976): The Collaboration between Oskar Morgenstern and John von Neumann on the Theory of Games. Journal of Economic Literature, 14, 3, 805–816.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nash, J. F. (1951): Non-Cooperative Games. Annals of Mathematics, 54, 286–295. https://www.cs.vu.nl/~eliens/download/paper-Nash51.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Neumann, J. (1959): On the Theory of Games of Strategy. In: Tucker, A. W. – Luce, R. D. (eds.): Contributions to the Theory of Games. Vol. 4, Princeton, New Jersey: Princeton University Press, 13–42.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Putnam, R. D. – Leonardi, R. – Nonetti, R. (1993): Making Democracy Work. Princeton: Prince­ton University Press. DOI: 10.2307/j.ctt7s8r7, https://www.degruyter.com/viewbooktoc/product/540506

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Seligman, M. E. (1974): Depression and Learned Helplessness. John Wiley & Sons

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Sholtes, P. R. (1998): The Leader’s Handbook: Making Things Happen – Getting Things Done. New York: McGraw-Hill, http://www.gqchcc.com/leadership-resource-links?reaction=download&file_id=657

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Solymosi T. (2009): Kooperatív játékok. Magyar Tudomány, 170, 5, 547–558. http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/05.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szilágyi M. (2005): Találkozás a játékelmélettel. Beszélő, június–július, 10, 6, http://beszelo.c3.hu/cikkek/talalkozas-a-jatekelmelettel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Vincze J. (2009): Játékelmélet és gazdasági intézmények. Magyar Tudomány, 170, 5, 568–578. http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/07.htm
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1 A tanulmány megírását megalapozó kutatómunkát a Pallas Athéné Domus Educationis Alapítvány támogatta.
2 A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) első becslése szerint az őszi kalászosoknál 500 ezer tonna terméskiesést okozhat a rágcsáló országszerte. Békés megyében közel ötven éve nem volt ilyen erős a mezeipocok-invázió, a kártevők 50–70 hektáros egybefüggő területeket taroltak le – írta az MTI 2014. június 18-án.
3 A beszélgetés valóban elhangzott a vacsoraasztal mellett 2014-ben.
A „pocokdilemma”: A kooperatív játékok társadalom-lélektani implikációi