Cím:

Bevezetés

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Dénes Iván Zoltán1, Hörcher Ferenc2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1MAE, DSc, az Academia Europaea választott tagja, a történelemtudományok doktora, nyugalmazott egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, Marczali Henrik Kutatócsoport, OR-ZSE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

denes.ivan.zoltan@gmail.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2az MTA doktora, egyetemi tanár, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

horcher.ferenc@btk.mta.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egy huszonegy éves fiatalember 1945-ben a soa személyes és családi traumái után nevet változtatott. Schwartz Györgyről Szabad Györgyre. Neve programnév volt, amit történészként és tanárként mind magára, mind olvasóira, hallgatóira és tanítványaira alkalmazott és képviselt. Ahogy képviselte, az a három traumatizált szerep (az áldozat, az elkövető és a megmentő) szerepei közül a megmentőé volt. Négy évtizedes tudós tanári tevékenysége ennek jegyében iskolateremtő volt, mindenféle zsarnokság, diktatúra, személyes uralom, autokrácia, hatalom­összpontosítás, kiváltságrendszer ellenében a személyes teljesítmény, a hatalommegosztás, a liberális demokrata politikai rendszer, az egyidejű európai és magyar patriotizmus és a magyar–zsidó elődök nyílt vállalása jegyében. A tematikus összeállítás tanulmányai tudományos munkásságát, vitáit, azok kontextusát és egy interjúkötetben olvasható önképét és önéletrajzát rekonstruálják, elemzik és értelmezik.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A twenty one years old man has changed his name from György Schwartz to György Szabad and had choosen the role of the saviour among the traumatized roles of the victim, perpetrator and saviour after the personal and family traumas of the Soa in 1945. As an outstanding historian and professor between 1953 to 1990 he had represented this programme-name and chosen role for himself and for his readers and students against the different kinds of tyranny, dictatorship, personal power, autocracy, concentration of power old and new, and the different forms of privilege-system on the basis of scholarly achievement, positive evaluative and behavioral patterns, separation of powers of the liberal democratic political system, European and Hungarian patriotism, Hungarian-Jewish background. The essays of our special topic are dealing with his scholarly achievement and polemics and his self-image of his brief autobiography of a volume of interview.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: tudományos életmű és kontextusa, önkép, historiográfia, eszmetörténet, kontextualizált beszédaktus/közbeszédelemzés és -értelmezés, dráma-háromszög
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: oeuvre in context, self-image, historiography, history of ideas, contextualited speech-act analysis and interpretation, drama triangle
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.4.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabad György (Arad, 1924 – Budapest, 2015) történész, egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) politikusa, államférfi, az Országgyűlés elnöke, az 1990-től létrejött magyar jogállam egyik alapító atyja volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Számos tanulmányt, két nagymonográfiát (1957, 1967), egy kismonográfiát (1985), egy a forrásbemutatás és a feldolgozás határán elhelyezhető könyvet (1977) írt, s a kétkötetes Magyarország története 1849 és 1890 közötti részének (1964), az egyetemi tankönyv (1972) és a „tízkötetes” szintézis (6. kötet, 1979) neoabszolutizmus kori részének szerzője volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egyetemi előadásait az 1790 és 1890 közötti magyar történelemről, speciális kollégiumait, szemináriumait és levéltári demonstrációit tematikus kérdésekről és esetfeldolgozásokból tartotta, miként szakdolgozati és egyetemi doktori témajavaslatait, szakdolgozat-vezetéseit és konzultációit is. Igényes előadásai nagy népszerűségnek örvendtek, és hallgatói számára szakmai, értékrendbeli, előadói és viselkedési mintát jelentettek. Szemináriumai a történeti kutatómunka feltételeinek, készségeinek és technikájának elsajátítására irányultak az egyéni feladatmegoldás, annak közös megvitatása, a csoportdinamika és a személyre szabott figyelem együttes hatása segítségével. Szemináriumain a részvételt előzetes írásbeli jelentkezéshez kötötte, és a létszámot maximálta. Mégis olyan túljelentkezés volt, hogy előfordult, hallgatói kérésére más időpontot nem találva szombat reggelre hirdette meg óráját. Egyetemi és Eötvös Collegium-i órái, szakkollégiumai a továbbképzés formái voltak, ahol tapasztaltabb kutatóként szakmai ismereteket és tapasztalatokat osztott meg fiatalabb kollégáival. Az Országos Levéltárban és a Pest Megyei Levéltárban tartott levéltári demonstrációi pedig sokak számára az első találkozást jelentették a kéziratos forrásanyaggal. Olyan személyes élményt, amelynek motiváló ereje meghatározó volt. Akiket érdeklődőknek és tehetségeseknek látott, azoknak szakdolgozati témákat javasolt, és mindenki számára nyitva álló heti konzultációin segített abban, hogy témájukat önállóan fel tudják dolgozni. A szakdolgozatokról és a doktori értekezésekről igényes (alapos, lelkiismeretes, tárgyilagos és kritikus), a forrás és az irodalom felhasználásától a téma feldolgozásának tartalmi, szerkezeti és stiláris értékeléséig terjedő írásbeli véleményt készített, amelyből egy példányt leadott a dékáni hivatalnak, egyet pedig átadott az értekezés szerzőjének. Tanítványaival államvizsgájuk után kezdeményezte, hogy tegezzék egymást. A mintaadó mester-tanítvány viszony nyomán a tanítványok között is kollegiális és baráti kapcsolatok szövődtek, illetve a már kialakult kollegiális és baráti kapcsolatok megerősödtek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabad György nem volt tanszékvezető, semmiféle tudománypolitikai pozíciója nem volt, nem rendelkezett pénzek és státuszok felett. Amit nyújtott, az a tudás, a figyelem, a szellemi és az erkölcsi példa volt. Erre épült a Szabad-iskola.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabad György neve feltehetően 1973. szeptember 13-án, Király István akadémiai előadásának vácrátóti vitáján elhangzott – az „illúziók váltógazdaságával” szembenállás jegyében megfogalmazott – felszólalásával (Szabad, 1974a) és 1974 júniusában, a Tiszatáj folyóirat Fiatal történészek írásai számához írt A történész felelősségéről című esszéjével (Szabad, 1974b) lett a szűk szakmán és a tanítványok körén túl ismert. 1984-ben, hatvanadik születésnapján az iskolateremtő egyéniséget tanítványai egy csoportja kötettel köszöntötte (Dénes et al., 1984). 1994-ben, hetvenedik születésnapján tanítványai és kollégái közül számosan egy újabb kötettel tisztelegtek a történész és a tanár előtt (Orosz et al., 1994). Az előtt, aki 1990 és 1994 között az első szabadon választott országgyűlés elnöke volt. 2015-ben, halála után fél évvel politikusok, hivatalnokok és történész-tanítványok az Országgyűlés elnökének és a tanárnak állítottak emléket (Gerő, 2016). Visszaemlékezéseit kötetben közreadott interjúsorozat foglalja magában (Szabad, 2017). Irathagyatéka és levelezése rendezésre és kézirattári leadásra vár, hogy kutatható legyen, és közkinccsé váljon. 2018-ban Kitörés a kánonból. Szabad György történetírói munkássága címmel tanulmánykötet jelent meg műveiről és szakmai vitáiról (Dénes, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2018. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományi Osztálya Dénes Iván Zoltán és Hörcher Ferenc kezdeményezésére és szervezésében emlékülést rendezett közgyűlése keretében művei, vitái és visszaemlékezései megvitatására. Az ott elhangzottak közül adunk közre alább néhányat, hangsúlyosan Szabad György életművének tudományos-történészi oldalára koncentrálva. Olyan történetírói és tanári életmű volt ez, amely mindenfajta (hagyományos és modern) kiváltságrendszer, hatalomkoncentráció, autokrácia, önkényuralom és zsarnokság ellenfeleként irányította rá a figyelmet sajátosságaikra és tanulságaikra. Azért, hogy egyszer s mindenkorra kizárhatók legyenek. Azok erőfeszítései eredményeként, akik szabad emberek akarnak lenni szabad közösségben. Választott neve is erről tanúskodik: Szabad. A szerkesztők reménye az, hogy a kollégák kedvet kapnak arra, hogy a közelmúlt történetírói életművei közül másokét is hasonló – mű- és diskurzusközpontú – tárgyilagos, empatikus és kritikus feldolgozáshoz segítsék.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Dénes I. Z. (szerk.) (2018): Kitörés a kánonból: Szabad György történetírói munkássága. Budapest: Ráció Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Dénes I. Z. (2020): Párhuzamos életpályák. Marczali Henrik és Szabad György. In: Dénes I. Z. (szerk.): Magyar-zsidó identitásminták (2). Budapest: Ráció Kiadó (megjelenés alatt)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Dénes I. Z. – Gergely A. – Pajkossy G. (szerk.) (1984): A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára. Budapest: ELTE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Gerő A. (szerk.) (2016): A polgári átalakulásért. Emlékkötet Szabad György tiszteletére. Budapest: Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Tanítványok megemlékezései: 85–353.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Karpman, S. B. (1968): Fairy Tales and Script Drama Analysis. Transactional Analysis Bulletin, 26/7, 39–43. https://www.karpmandramatriangle.com/pdf/DramaTriangle.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Karpman, S. B. (1972): Eric Berne Memorial Scientific Award Lecture. https://www.karpmandramatriangle.com/pdf/AwardSpeech.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Orosz I. – Pölöskei F. – Dobszay T. (szerk.) (1994): Nemzeti és társadalmi átalakulás a XIX. században. Tanulmányok Szabad György 70. születésnapjára. Budapest: Korona Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabad Gy. (1974a): Felszólalás a Király István Hazafiság és internacionalizmus c. írásáról 1973. szeptember 26-án, Vácrátóton rendezett vitán. Kivonat. Magyar Tudomány, 1, 32–35., 52–53. http://real-j.mtak.hu/128/1/MATUD_1974.pdf; Látóhatár, 4, 108–112, 144; Századok, 1, 230–232, 258.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabad Gy. (1974b): A történész felelősségéről. Tiszatáj, 28, 6, 3–7.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Szabad Gy. (2017): Aradtól az Országgyűlésig. Pavlovits Miklós interjúja Szabad Györggyel 1991–1992. (Szakmai szempontból ellenőrizte és a jegyzeteket készítette Csorba L.) (Tények és tanúk) Budapest: Magvető Kiadó