Cím:

Problémák az MTA szavazási eljárásaiban

Problems in the Voting Procedures of the Hungarian Academy of Sciences

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Makara B. Gábor

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

az MTA rendes tagja, professor emeritus, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

makara.gabor@koki.mta.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az MTA szavazási eljárása egyes esetekben rosszul működik, az eredmény nem felel meg a szavazói véleményeknek. A hiba gyökere, hogy a szabályok szerint egy szavazás dönt a jelölésről és rangsorolásról, 50%+1 szavazattal. A szavazáselmélet szerint többféle eljárásból lehetne jobbat választani.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A malfunction in the voting system used in the elections of members of the Hungarian Academy of Sciences is described. The root of the malfunction is the use of a single vote for both approval and ranking, using a 50%+1 vote approval criterion. Possible cures using results from voting theory are suggested.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: szavazáselmélet, MTA, tagválasztási szabályok és problémák
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: voting theory, Hungarian Academy of Sciences, voting rules and problems
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.4.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Várhatóan javaslat kerül az MTA májusi közgyűlése elé egy régóta lappangó problémáról, melynek illusztrálására végezzünk egy gondolatkísérletet:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egy tudományos osztályon harminc választó három levelező tagsági helyre próbál választani a tagjelöltek közül. A sok jelölt között három kiváló tudós van, legyenek A, B és C. Kilenc szavazó elsősorban az A tudóst tartja a legjobbnak, rá szavaz igennel, és másra nem szavaz. Tíz szavazó szerint B tudós a legjobb, rá szavaz igennel, és másra nem. Tizenegy szavazó hasonló meggondolással csak a C tudósra szavaz. A szavazás motivációja racionális és szabályossága kétségtelen, rangsort is ad, azonban az eljárás eredménytelen. A hatályos MTA-alapszabály és -ügyrend (URL1) szerint egyik kiváló tudósból sem lehet levelező tag, mert a tudományos osztályon egyik sem kapott 50%+1 szavazatot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ha sok a jó jelölt, és a szavazói csoportosulások (szakterületek) megpróbálják érvényesíteni értékrendjüket, akkor a jelenlegi szabályozás mellett a jelöltek közül az egyfordulós, többségi választással összekötött rangsorolás könnyen eredménytelen lehet. Az egyetlen sikerrel kecsegtető „megoldás”, ha a szavazók először feltárják a többiek előtt szándékaikat, előzetes felmérés alapján megállapodást kötnek a rangsorra, és a titkos szavazáson ezt a megállapodást megpróbálják érvényesíteni. Azonban ennek a kerülő megoldásnak a kivitelezhetősége kétséges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A nehézséget a stratégiai szavazás jelensége okozza. A titkos szavazással hozott csoportdöntések matematikájából és szociológiájából (URL2, URL3) jól ismert, hogy egy vagy néhány szavazó stratégiai szavazással gyakran el tudja téríteni a szavazás kimenetelét saját érdekei irányába azzal, hogy szavazásával csökkenti a legjobbak esélyeit. A stratégiai szavazásnak jó alapja, ha az előzetes megállapodásból a szavazó(k) ismerik a többi szavazó szavazatát. Az akadémiai háttérbeszélgetésekben az előzetes megállapodástól eltérő kimenetelű szavazásról gyakran hallani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nevezhető-e egy szabály jónak, ha a szabályozott tevékenység csak kerülő utakon működhet többé-kevésbé jól?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tudományos osztályok tagjelölési szavazásának rendjére vonatkozó szabályok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek együttesen gyakran ellehetetlenítik, hogy kerülő megoldás nélkül a többség szándékának megfelelő döntés születhessen. Az idemásolt részszabályok (mondatok) között melyek a felelősek a helyzetért, a szabályozás hibájáért?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Alább az Alapszabály. 13. § (3) és az Ü. Melléklet II. 4. § (6) (URL1) egyes kiragadott mondatai.
  1. „Az osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket.”
  2. „Az erről a rangsorról döntő szavazást nem lehet megismételni, de ha két vagy több jelölt szavazatszáma azonos, az e jelöltek közötti rangsorról újra kell szavazni.”
  3. „A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.”
  4. „A feltett kérdésre »igen«, »nem« vagy »támogatom«, »nem támogatom« válasz adható, döntéshez a szavazásra jogosult jelenlévők (elektronikus szavazás esetén a szavazásban részt vevők) több mint a felének egyértelmű szavazata szükséges.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az első három részmondat együttesen gúzsba köti az osztályokat, amelyek ügyrendjükben nem tudnak olyan saját szabályokat hozni, amelyek jobb eljárásra vezetnének.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nézzük a szabályozás elemeinek összefüggéseit:
  • Az a), b) és a c) mondatok együttesen két kérdést próbálnak egy szavazással eldönteni. Önmagában a legjobb jelöltek kiválasztása is, rangsorolásuk is szükséges, de egy fordulóban a c) mondat miatt torz eredményekre, például eredménytelen kimenetre vezethet.
  • A b) mondat kizárja a többfordulós választási eljárásokat. Ezzel szemben számos más személyi kérdésben, például az MTA elnökének közgyűlési választásában többfordulós lehet az eljárás. Indokolatlan a tudományos osztályok tagjelölési eljárásából kizárni a több forduló lehetőségét.
  • A c) mondat fontos elméleti hibát tartalmaz: az egy hely (tisztség) betöltésének többségi döntési küszöbét alkalmazza a több hely egyfordulós szavazással betöltésénél. A szavazáselmélet szerint több hely esetében olyan, 50%-nál alacsonyabb küszöbre (például Droop-kvóta) volna szükség, amely megakadályozza a helyek számát meghaladó választási döntést, de eredményes sok jó jelölt esetében is.
  • A d) mondatban leírt szabály az egyetlen eldöntendő kérdésben történő döntéshozatalra alkalmas, de nem alkalmas több részkérdésből álló összetett döntés esetére. Emellett, a d) mondatban leírtak kizárják a preferenciális – rangszámokkal történő – szavazást, amelyet rangsorolásra a világban széles körben használnak
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ez a helyzet évtizedek óta fennáll, a tudományos osztályok az alapszabályhoz alakították taktikájukat ahelyett, hogy a szabály módosítását szorgalmazták volna. A helyzethez optimális eljárás kellene minden olyan esetre, amikor több azonos helyre (tisztségre) több jelöltből kell személyeket kiválasztani úgy, hogy a jelöltek rangsorba legyenek rendezve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hogyan lehetne jobban szabályozni?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Olyan megoldásokat kellene preferálni, amelyek nehezen manipulálhatók stratégiai szavazással. Az MTA Alapszabály jelenleg a stratégiai szavazással könnyen manipulálható eljárást ír elő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Létezik több, jól használható elvi lehetőség, közülük néhány példa:
  • A több hely betöltésére szekvenciális eljárást lehetne használni, egymás után külön szavazva az első, második stb. helyekre, ahol mindegyik esetben 50%+1 szavazat döntene.
  • Listás szavazásnál először lehetne szavazni a tagjelöltségre és utána a rangsorolásra, mint azt a Magyar Művészeti Akadémia (URL4; 17. § (6)) teszi.
  • Választhatóvá lehetne tenni a preferenciákkal (rangszámokkal) történő szavazást.
  • A tudományos osztályok szabad kezet kaphatnának arra, hogy sajátos választási problémáik megoldására tudományági sajátosságaiknak megfelelő eljárásrendet alakítsanak ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A politikatudomány, a szavazáselmélet és a „multiwinner” szavazási eljárások matematikai elemzése irodalmából lehetne meríteni, jó néhány eljárás elvileg alkalmas lehet a jelenlegi helyzetből kilábalásra. A módszer(ek) kiválasztása után a szabályok megfogalmazása már jogi feladat lehet.
 
Irodalom
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL1: A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje egységes szerkezetben. Ebben az Asz. 13. § (3) és az Ügyrend Melléklet 4. § (6) és (9). https://mta.hu/data/dokumentumok/JIF/keresheto_MTAtv_ASZ_Ugyrend_egyseges%20szerkezetben_20200101_keresheto.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL3: Csekő Imre (2009): Szavazáselmélet és mechanizmustervezés. Magyar Tudomány, 170, 5, 538–546. http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/04.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

URL4: A Magyar Művészeti Akadémia Alapszabálya, 17. § (6). https://www.mma.hu/documents/10180/136342/Alapszab%C3%A1ly_2020.01.01.honlapra.pdf/