A reneszánsz gyermekképe. A gyermekkép reneszánsza 1455–1517 között Európában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.179.2018.3.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv Endrődy-Nagy Orsolya 2015-ben sikeresen megvédett doktori (PhD) disszertációjának megjelentetése a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány kuratóriuma könyvsorozatában, mely szervezet kiadványai által értékes szakdolgozatok és – ahogy adott esetben is – doktori disszertációk kerülhetnek a szélesebb szakmai közösség és érdeklődő olvasók elé. A szerző interdiszciplináris keretek között mikrotörténeti perspektívából kívánja bemutatni, értelmezni a korszak gyermekképét a neveléstudomány, gyermekkortörténet, a képzőművészeti alkotások beépítése a művészettörténet segédtudományával, azaz az ikonográfiai elemzés segítségével. Hazánkban csak kis számban születtek még olyan kutatások, melyek a képeket a neveléstörténeti vizsgálódásokba korszakokra bontva, tematikusan integrálják, használják elsődleges forrásként (például: Géczi János, Kéri Katalin vagy Mikonya György munkái, melyekről részletes bibliográfiai adatokat a disszertáció irodalomjegyzékében találhatunk). A vizsgált időintervallum az 1440-es évektől az 1520-as évekig tart, mely kijelölt időszak segít a művészettörténetileg háromszáz éves időszakra nyúló reneszánsz kort rövidebb egységekre osztani, ezzel pontosítani, árnyalni a reneszánsz gyermekképét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Endrődy-Nagy Orsolya azt az alaptézist fektette le írása megszületésénél, hogy a képzőművészeti alkotások reprezentációi lehetnek a történelemnek, kiegészíthetik, tisztázhatják, színesíthetik az egyes múltbéli eseményeket. Adott esetben tehát a fő cél a reneszánsz kor gyermekképének egy sajátos metodológiával való kutatása. A szerző írásában kiemeli, hogy a képtípusok a neveléstörténeti kutatások elsődleges forrásai közé illeszthetők be, és ezzel élve, az egyes képeket önálló, feldolgozható, elemezhető forrásként tekinti, mint egyfajta narratívákat: „A képeket nem pusztán látjuk, hanem olvassuk” (50.). Ám neveléstörténészként a célja nem a művészettörténeti elemzés, hanem a nevelési szokások, a korszak gyermekképének feltárása. Nagyon fontos kihangsúlyozni, hogy az egyes képek elemzése a szerző saját interpretációjának tekinthető, nem pedig abszolút érvényű általánosításra törekvésnek. Ez azt jelenti, hogy többféle igazság alkotható, amit a könyvben olvasunk, az egyfajta megközelítésmód, értelmezési mód.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kiemelendő, hogy a téma és főként a metodológia újdonsága miatt a szerző nagyon alapos szakirodalmi áttekintést végez a témában megjelent irodalmak, elméleti-módszertani támpontok, az ezek közötti összefüggések keresésének tekintetében. A vizsgálat a kvalitatív kutatások közé tartozik, melynek lényege nem az eredmények számszerűsítése, hanem az értelmezésen, az összefüggések keresésén van a hangsúly. Többféle értelmezést tesz lehetővé, „mélyfúrásokat” végez. Endrődy-Nagy Orsolya disszertációjában különböző technikával készült képek kvalitatív elemzésére vállalkozott, a képi és írásos dokumentumokat, forrásokat együtt használta a kutatása során, mely érvényességet biztosít a kutatási eredmények validitását tekintve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontosnak tartom ismertetni a szerző metodológiáját, mely egy nem elterjedt, egyedi eljárásmódnak tekinthető a neveléstörténeti diszciplínán belüli kutatásokat tekintve. A szerző Colin Heywood angol neveléstörténész 2001-es írása alapján – részletezve és kiegészítve azt – a következő témákat vette szemügyre elemzése során az egyes képeken: születés (fogantatás és terhesség, szülés, császármetszés); a csecsemők élete (szoptatás, pólyázás, tisztaság); betegség és halál (gyermekhalandóság, a halálhoz való viszony). Ezenkívül a játék témakörének vizsgálata is megjelent Endrődy-Nagy vizsgálódásában, bár szembetűnően rövidebben kifejtve a többihez képest. A képelemzések során négy fő lépést tartott be, illetve ezeket ötvözve hozta létre elemző metódusát a szerző minden egyes feltárandó témán belül. Az első lépésként minden esetben az ikonográfia atyjának tekinthető Erwin Panofsky módszerét alkalmazta, melyen belül a preikonografikus (érzéki tapasztalatok) és ikonografikus (jelentésértelem) elemzést tette meg. Másodsorban a francia Olivier Bouteaud-féle módszert használta, mely a technikára fókuszál. Ám a technikai részleteken kívül fontos másfajta nézőpontok bevonása is a képelemzés folyamatába, például az adott társadalmi kontextus, a háttérinformációk, a kép keletkezési körülményeinek figyelembevétele. Ezt figyelembe véve a szerző Panofsky módszerébe ágyazva alkalmazza Bouteaud kódrendszerét, és a végén alkotja meg a mélyebb összefüggéseket tartalmazó ikonológiai szintézist. Végül az egyes fejezetekben vizsgált képeket tematikai hasonlóság alapján a vizuális antropológiából adaptált Malcolm Collier-féle sorozatelemzésekkel veti össze az összefüggések keresése érdekében, és mindezek után von le következtetéseket a képanyagra vonatkozóan. A képeken megjelenő gyermekképet többféle összehasonlítással vizsgálja. Többek közt arra is kíváncsi, mennyiben különböznek a különböző technikával készült alkotások egymáshoz viszonyítva (például a miniatúrákon ábrázolt gyermekek az ősnyomtatványok gyermekképétől; illetve az orvosi könyvek és festmények közötti hasonlóságok-különbségek is vizsgálódásának fókuszába helyezhetők).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A reneszánsz kor gyermekfelfogására jellemzőnek mondhatjuk, hogy bár változást hozott a középkori gyermekfelfogásban, és a reneszánsz humanistái (például Erasmus, Montaigne) kihangsúlyozták, hogy a gyermekkor az ártatlanság kora, a gyerekek erkölcsi nevelésre szorulnak, elvetették a testi fenyítést, viszont a mindennapok gyakorlatában ez az újfajta, gyermeket felfedező és értékelő szemlélet nem igazán vált valóra. A disszertáció témájának érdekességét tehát az is adhatja, hogy a reneszánsz kor adott időszakának vizsgálatával a képzőművészek által megjelenített gyermekképről kaphatunk információt, ezzel összevethetővé válik a korábbi írott elsődleges és másodlagos forrásokban olvasható gyermekképpel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A disszertáció értékei közé tartozik a téma és a metodológia egyedisége, interdiszciplináris jellege. Ez az újdonság, egyediség a téma további kibontását is magában hordozza, amit a szerző a disszertáció záró szakaszában ki is fejt. Kiemeli például, hogy neveléstörténeti szöveggyűjtemények mellett hasznos lehet képgyűjtemények megjelentetése is, melyekkel akár az oktatói módszertani repertoár is bővülhetne, ha a hallgatók e képgyűjtemények segítségével tanulnának különböző korszakok gyermekképéről. Illetve a disszertációban olvasottak mintájára más korszak gyermekfelfogását is lehetne kutatni, a szerző tervei között szerepel is a japán–amerikai–magyar gyermekkép összehasonlítása. Ezenkívül értékként a széles nemzetközi elsődleges és másodlagos források felhasználása is kiemelendő, ami megmutatkozik például a feldolgozott képanyagok felkutatásának helyszíneiben is (feltárási helyszíneket lásd 99.). Ide kapcsolódóan Endrődy-Nagy kiemeli, hogy a képanyagok elemzésén kívül fontos kiaknázatlan forrást jelenthetnek egy-egy adott korszak mesekönyvei vagy a 20. századtól a rajzfilmjei. Láthatjuk tehát, hogy több újszerű kutatási téma is tárt karokkal várja, többek között, az érdeklődő neveléstörténészeket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Endrődy-Nagy Orsolya: A reneszánsz gyermekképe. A gyermekkép reneszánsza 1455–1517 között Európában. Ikonográfiai elemzés. Doktori (PhD) disszertáció. (TEPA Könyvek) Budapest: Eötvös Kiadó, 2015)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balog Beáta

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

doktorjelölt

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Neveléstudományi Doktori Iskola

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave