A nézőpont a nyelvi megismerésben - 4.3.1. Az aposztrofé líraisága

Tátrai Szilárd: A nézőpont a nyelvi megismerésben

›

4. A diskurzus perspektiváltsága: figyelemirányítás narratív és lírai szövegekben

›

4.3. A nézőpont a dalszövegekben

›

4.3.1. Az aposztrofé líraisága

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Tátrai Szilárd (2025): A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641207Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_583/#m1301ananm_583 (2025. 12. 05.)

Chicago

Tátrai Szilárd. 2025. A nézőpont a nyelvi megismerésben. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641207 (Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_583/#m1301ananm_583)

APA

Tátrai S. (2025). A nézőpont a nyelvi megismerésben. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636641207. (Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1301ananm_583/#m1301ananm_583)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Ez az alfejezet az aposztrofé (elfordulás) alakzatának olyan funkcionális, azon belül társas kognitív kiindulópontú értelmezésére tesz javaslatot, amely azt a nyelvi tevékenységre jellemző közös figyelem (l. Tomasello 2002; Sinha 2005; Croft 2009; valamint Tátrai 2011a, 2017a) sajátos működéseként és egyben a líra jellegadó tulajdonságaként mutatja be (l. még Tátrai 2012b, 2015b). E megközelítés adekvátsága mellett a kötet könnyűzenei dalszövegek vizsgálatának eredményeivel érvel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az aposztrofé itt követett értelmezése eltávolodik a retorikai hagyományban uralkodó alakzatfelfogástól, így nem tartja például céljának az aposztrofé elhelyezését az alakzatok rendszerében. Ehelyett bizonyos, az aposztrofé és a líra közötti kapcsolatra reflektáló irodalomelméleti belátások (l. Frye 1957; Culler 1981, 2015) kognitív nyelvészeti adaptációjára tesz kísérletet. A retorikai hagyomány alakzatértelmezésétől való eltávolodást a funkcionális kognitív nyelvészet előbbitől eltérő jelentésfelfogása teszi leginkább indokolttá. E kiindulópontból ugyanis a jelentés nem a nyelvi tevékenységet megelőzően létező mentális objektumként, hanem olyan interszubjektív aktusként nyer értelmezést, amely egy közös figyelmi jelenet résztvevői számára lehetővé teszi, hogy a világról szerzett tapasztalataikat megkonstruálva azokon megosztozzanak (→ 2.2; vö. még Sinha 1999; valamint Verschueren 1999). Amennyiben pedig a nyelvi megismerés társas jellegéből indulunk ki, az esszenciálisan diszkurzív természetű aposztrofé alakzatának érdemes külön figyelmet szentelnünk.