VI. Az életmód-változtatás területei a szívkoszorúér-betegségek kezelésében – egészségpszichológiai intervenciós lehetőségek

Az életmód megváltoztatásának jelentőségét és fontosságát igazolják azok az 1970-es, 1980-as években indult populációs szintű, a prevenció minden szintjét érintő beavatkozások, amelyek a morbiditási és mortalitási mutatók jelentős javulását eredményezték bizonyos életmódbeli tényezők módosításának következményeként.

Az 1972 és 1977 között folyó Észak-Karélia Projekt [3, 4] Finnország keleti részén, az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú Észak-Karéliában került megvalósításra, ahol a szív- és érrendszeri és különösen is a koronáriabetegségek és halálozás aránya Finnország többi részéhez képest is igen magas volt. A projekt mindenekelőtt az étrend módosítását, a dohányzás visszaszorítását, a magas vérnyomás csökkentését célozta. Ennek érdekében a projekt kivitelezői bevontak a programba helyi, állami és nemzetközi (WHO) hatóságokat és szakértőket, kiemelt hangsúlyt helyeztek az egyes egyének, a közösségek, az egészségügyi és egyéb szolgáltatók és szervezetek (például iskolák, munkahelyek) aktív bevonására, együttműködtek élelmiszeripari (például szupermarketek), ipari és politikai szereplőkkel, és jelentős szerepet szántak a jól felépített médiakampányoknak és kommunikációnak. Az intervenció – amelyet később az ország egész területére kiterjesztettek és hosszú távon fenntartottak – eredményeként mind az első öt évben, mind az újabb felmérés idején, 35 évvel később (2007) jelentősen csökkent az átlagos vérnyomás és a szérumkoleszterin-szint értéke, a férfiak körében pedig csökkent a dohányzók aránya (érdekes módon a nők körében azonban enyhén növekedett). A kockázati tényezők ilyetén módosulása eredményeként 85%-kal csökkent a koszorúér-betegségből fakadó és 80%-kal a teljes kardiovaszkuláris halálozás, 67%-kal a daganatos megbetegedések miatti halálozás, ami a teljes halálozás 63%-os csökkenéséhez vezetett Finnországban.

Az 1980-as években a Stanford Öt Város Projekt5 során a kutatók Észak-Karolina két városában a kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentését tűzve ki célul hat éven keresztül számos közvetett (televízió, újságok, nyomtatott anyagok stb.) és közvetlen (csoportos, közösségi programok, iskolai rendezvények stb.) kommunikációs csatornán egészséggel kapcsolatos tudást, ismeretet adtak át a résztvevőknek. Az edukációra épülő intervenció hatását három, az intervencióban nem részt vevő város lakosainak felmérésével vizsgálták (innen az elnevezés). A hatékonyságvizsgálatok eredményei szerint az edukáció hatására nőtt a szív-ér rendszeri betegségekről való tudás, aminek eredményeként csökkentek az átlagos vérnyomásértékek, az összkoleszterinszint és a dohányzók aránya is (ugyanakkor, noha igen kis mértékben, de emelkedett a testtömegindex). Mindennek eredményeként a koszorúér-betegséghez kötődő megbetegedés és halálozás 22%-kal, a teljes halálozás pedig 10%-kal csökkent az intervencióban részt vevő városok lakosai körében (noha ebben feltehetően szerepet játszottak a társadalomban általános tendenciaként lejátszódó, efelé mutató folyamatok is).

A harmadlagos rehabilitáció területén immár klinikailag igazolt koronáriabetegséggel élő személyeket vont be az életmód megváltoztatására irányuló intervencióba a Lifestyle Heart Trial. [9, 6] E beavatkozás bizonyította, hogy intenzív életmódbeli változtatásokkal (zsírszegény, vegetáriánus étrend, rendszeres aerobjellegű testmozgás, stresszkezelő tréning, dohányzásról való leszokás, csoportos pszichoszociális támogatás) és azok követésével már egy év után – angiográfiai vizsgálattal igazolhatóan – visszafordítható a koszorúér-szűkület. Az egészségesebb életmód követése egy év után 4,5%-os, öt év után 7,9%-os relatív javuláshoz (a koszorúér-szűkület csökkenéséhez) vezetett az intervencióba bevont személyek körében, míg az intervencióban részt nem vevő (kontroll) csoport tagjai körében egy év után 5,4%-os, öt év után 27,7%-os relatív rosszabbodás (tehát a szűkület nagy mértékű súlyosbodása) volt kimutatható. Az ötéves nyomon követés során az intervencióba bevont 28 személy körében 25 kardiális eseményt, míg a 20 fős kontrollcsoport esetében 45 ilyen eseményt regisztráltak, tehát az újabb szív-ér rendszeri esemény megjelenése kétszeres volt az életmód-változtatást nem végző csoport tagjai körében a vizsgált időszak alatt.